BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET)"

Átírás

1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET) HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda június 12.

2 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET) HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Szakmai igazgató: Projektvezető: Tervező: Laky Ildikó Fürstand Attila Dr. Földi Zsuzsa Aradi Renáta Diverzum Bt.: Galli Károly Guzmics István Veres László

3 TARTALOM BEVEZETÉS A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA SWOT analízis Célrendszer HELYZETÉRTÉKELÉS A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere Közlekedésföldrajzi helyzet A Budaörsi kistérség elérhetősége Vasúti közlekedés Autóbusz közösségi közlekedés Légiközlekedés A települések kapcsolatrendszere A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága Demográfiai helyzet A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei A Budaörsi kistérség gazdaságának vizsgálata Gazdaságszerkezeti jellemzők Jövedelmi helyzet Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás Gazdasági felhasználású területek A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei Turizmus A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében Foglalkoztatottság és munkanélküliségi helyzet, a kistérség humánerőforrás potenciáljának értékelése Munkanélküliség

4 Humán erőforrás Humánerőforrás képzés Lakásállomány - Kommunális infrastruktúra Lakásállomány Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Csapadékvíz elvezetés Hulladékgazdálkodás Energia közművek Hírközlés, telekommunikáció Környezeti állapot Általános földrajzi leírás Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban MELLÉKLETEK Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet Melléklet

5 Kavicsos-tó Terra Studio Kft. BEVEZETÉS Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, egy új évezred elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési tevékenységében. A településeknek ugyanakkor egyre inkább térségi együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak melyek részben jogszabályi kötelezettségekből, részben a lakosság és a gazdasági szereplők elvárásaiból Váli-víz Kígyós-p. Zsámbék Mány Csabdi A Budaörsi kistérség áttekintő térképe Páty Budakeszi Herceghalom Budapest Bicske Biatorbágy Budaörs csút Etyek Törökbálint útdoboz Sóskút Pusztazámor Diósd Tabajd Érd Gyúró Tárnok Halásztelek Vál Szigetszentmiklós Tordas Dunaharaszti Martonvásár Vereb Százhalombatta Szigethalom Taksony Tököl Alsónémedi Kajászó Pázmánd Dunavarsány Baracska Ráckeresztúr Szigetcsép Majosháza Nadap B i a i - t ó Zámori-p. Szent László patak Benta Ercsi Délegyháza koró Ká l á ék DUNA DUNA Délegyházi tavak 1. ábra Budaörsi kistérség ábra Budaörsi kistérség októberétől Duna-Tisza-csat. Gyáli-csat. erednek maradéktalanul meg kívánnak felelni. A térségi együttműködés és az ebből eredő lehetséges feladatracionalizálás az önkormányzatok eszköze, kerete pedig a települések feladatokra szervezett társulása. A jelenlegi jogszabályi környezetben a kistérségi többcélú társulás keretében végzett közös feladatellátás a finanszírozásban előnyt jelent. A Budaörsi statisztikai kistérséget megalakulása óta folyamatos változások érintették. A 2004 januárjában érvénybe lépett kistérségi beosztás szerint a térség az 1.ábrán bemutatott települési összetétellel bírt októberében a térség struktúráját és központrendszerét erőteljesen befolyásoló átalakulás történt (2. ábra). A kistérségből kivált négy település: Érd, Százhalombatta, Tárnok és Diósd. Érd önálló kistérséget hozott létre. Mindeközben a Pilisvörösvári kistérségből négy település (Budakeszi, Budajenő, Páty, Telki) csatlakozott a Budaörsi kistérséghez. A kistérség településeinek száma nem változott, de népessége jelentősen csökkent. További változás, hogy Biatorbágy és Törökbálint városi rangot kapott, így összességében a kistérség négy városi településsel rendelkezik, amelyek közül egyelőre kettőnek van komolyabb 3

6 térszervező szerepe: Budaörs és Budakeszi. Térszervező szerep (központi szerep) elsősorban a különféle, több települést érintő (intézményi és kereskedelmi) szolgáltatásnak és az azokat elérhetővé tévő infrastruktúrák térbeli rendszerének szervezését jelenti. A statisztikai kistérség települései által alkotott Budaörs Kistérség Többcélú Társulása nyarától létező szerveződés. Megalakulása idején kilenc településből állt. Érd MJV végén döntött úgy, hogy csatlakozik a Társuláshoz. A Budaörsi kistérség területén a területfejlesztési feladatok koordinálására korábban is voltak már önkormányzati társulások, melyek e vonatkozásban a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) szervezeti előzményének tekinthetők. Ezek egyike a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (DBTÖT), amelyet három dél-budai kerület (XI, XII, XXII. kerületek) és kilenc további agglomerációs település (Budakeszi, Budaörs, Érd MJV, Százhalombatta, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) hozott létre. A másik szervezet a Zsámbéki-medence településeit tömörítő ZSÁMERT, melynek munkájában részt vesz a jelenleg BTT tag Biatorbágy, Herceghalom, Páty, Budakeszi, Budajenő és Telki település. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása megalakulásával egy olyan települések közötti intézményesített szervezeti forma jött létre, amely a közösen felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez jogszabályi keretek között normatív támogatást vehet igénybe (ellentétben egyéb, nem statisztikai kistérségekhez kötött települési társulásokkal). Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések adottságaiknak és lehetőségeinek puszta összegzésénél. Az egyes lehetőségek együttes kezelésénél szinergiahatások jelentkeznek. Ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé és versenyképesebbé, mint egy statisztikai területi egység. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2006 szeptemberében elfogadásra került. Megújítását számos lokális és makroszintű (nemzeti, EU szintű) folyamat indokolja és támasztja alá, amelyek közül a két legfontosabb: A budaörsi kistérség tag településeinek megváltozása (Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok kiválása, Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő csatlakozása) szeptember 25. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. Operatív Programjainak, a KMROP Akcióterveinek véglegesítése, a akciótervi időszak pályázatainak kiírásainak megjelenése, valamint a es Akciótervek előkészítése. Jelen módosított koncepció és program a települések közötti szoros együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket közvetlen környezetére és Európára is nyitott térségben helyezi el, miközben törekszik az életminőség javítását illetően a lehető legkiegyensúlyozottabb térségi struktúra megvalósítására. 4

7 1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 1.1. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat a fővonalak tekintetében - megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; A kistérség éppen kiemelt hálózati szerepénél fogva több közlekedésfejlesztésre vonatkozó tervezési előzménnyel rendelkezik; A kistérség számos településének az országos átlagot meghaladó, saját fejlesztési forrásai vannak, melyek bizonyos léptékű közlekedésfejlesztést lehetővé tesznek; A térség és közvetlen környezete Magyarország és Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége; A külföldi működőtőke befektetések szempontjából európai összehasonlításban is kiváló adottságok Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzletei infrastruktúrát A térségben multinacionális cégek regionális központjai működnek, amely rendkívül felértékeli a legmagasabb szintű, üzleti-szolgáltató célú befektetők számára a területet; A térség a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac (Budapest és agglomerációja) középpontjában fekszik; A térségbe kitelepülők jelentős része a hazai gazdasági elithez tartozik; A térségbe települt multinacionális cégek komoly üzleti lehetőséget jelentenek a hazai kkv-k számára; A dinamikusan fejlődő helyi gazdaság az üzleti turizmus erős, fizetőképes piacát jelentik; A térség külső részein a még jelentős zöldterületek a rekreációs turizmus számára nyújtanak lehetőséget; Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja; Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya; A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező; A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van; A kistérség településein a vezetékes víz, csatorna és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek; A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést, főként haránt irányú (nem Budapest felé tartó) közlekedésben; A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb minőségű; A napi csúcsforgalmat nem képes a közúthálózat levezetni, kapacitáshiányok vannak egyes útszakaszokon. Nincs hálózati, műszaki támogatottsága a közösségi autóbusz közlekedés gyorsításának; A települések belterületén hiányosak a közlekedés biztonságát javító elemek; A rendkívül magas ingatlanárak a hazai kis-és közepes vállalkozások számára rendkívül megnehezítik új telephely létesítését a térségben; A jellemzően kereskedelmi, logisztikai és ipari egységek mellett alacsony a hosszú távú fejlődést megalapozó magas technológiák és a K+F tevékenység aránya; A nagy területű gazdasági célú telephelykínálat fogyóban van; A kiskereskedelem túlzott terület használata a hightech ipar és a K+F kárára válhat; A térség túltelítettsége és zsúfoltsága egy határon túl elriasztó hatású lehet a befektetőkre nézve; Az üzleti (MICE) turizmus infrastruktúrája fejletlen; A rekreációs célú, természeti és örökség turizmus infrastruktúrája szintén viszonylag kialakulatlan és elmaradott; A térségi szinten megoldható csapadékvízelvező program a kezdeményezés szintjén nem haladt túl Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit; A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos; A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 5

8 Lehetőségek Veszélyek A logisztikai szolgáltatók részéről erős az igény a nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési csomópontok mentén található telephelyekre; Az elővárosi vasút fejlesztése, illetve az autóbusz viszonylatok átszervezése az ingázás minőségi feltételeinek megteremtésére, a közúti forgalom nagyságának csökkentésére; Az M0 nyugati szektorának, illetve egy Budakeszit elkerülő tehermentesítő út kiépítése kedvezően rendezi át az egész kistérség belső forgalmi viszonyait; A nemzetközi logisztikai-disztribúciós cégek számára a kistérség Közép-Európa egyik legjobb adottságú területe; A nemzetközi cégközpontok jellemzően a növekedési pólusokban és azok közvetlen, még élhetőbb környezetet biztosító környezetében keresnek telephelyet. A nemzetközi szintű K+F központok létesítésének célpontjai is a dinamikusan fejlődő gazdaságú és a szükséges tudás és oktatási bázissal is rendelkező térségek; Fokozatosan erősödik a hazai és külföldi üzletemberek rekreációs igénye és fizetőképessége. A térségben növekszik az üzleti célú beutazások száma; A budapestiek rekreációs igénye folyamatos és növekvő; Saját lakossági rekreációs igények magasabb szintű kielégítő térségi fejlesztések; Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg, amennyiben lesz M7-tel összekötött része A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés valósul meg a kistérségben; A kezelhetetlenül megnövekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli; A kistérségi-települési, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg; Az M0 nyugati szektora nem épül meg, vagy csak jelentős késéssel; Budapest a kistérség érdekeivel nem harmonizáló közlekedésfejlesztést végez; A befektetői hullám továbbterjedhet keletre és délre, amennyiben a helyi alapfeltételek nem kedvezőek; Továbbra is a kereskedelemi és logisztikai tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők érkeznek a területre, ami rendkívül egyoldalúvá teszi a térség gazdaságát; Az ipari és egyéb gazdasági célú telephelyek, illetve lakóparkok további területi terjeszkedése gyengítheti a turisztikai potenciált; A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt; Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek; A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget; 6

9 1.2. CÉLRENDSZER Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik, a természeti környezet védelme és a térségi szinten szervezett közszolgáltatások magas színvonala biztosítja a magas életminőséget, a belső területi harmóniát*. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési illetve településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára I. A kistérség váljon közép-európai jelentőségű gazdasági-logisztikai és innovációs növekedési pólussá, a hazai kkv-k intenzív bevonásával és részvéte-lével, környezeti szempontból fenn-tartható módon II. Javuljon az infrastrukturális hálózatok és közszolgáltatások színvonala III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások; erősödjön a térség belső kohéziója I.1. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.2. A kistérségben a gazdasági fejlődés kistérségi konszenzuson alapuló szabályozási kereteinek kialakítása I.3. A kistérségen belül a települések, mikrotérségek helyi adottságainak megfelelő gazdaságfejlesztési irány feltételeinek javítása II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. Az ivóvízminőségi problémák térségi szintű kezelése II.4. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése III.1. Színvonalában és kapacitásában legyen összhang a bölcsődei, óvodai és általános iskolai intézményi háttér és a térségben felmerülő igények között III.2. A települések lakossága térségen belül érjen el minden alap és középfokú egészségügyi és szociális közszolgáltatást III.3. Tovább erősödjön a civil szereplők és a közintézmények együttműködése III. 4. Erősödjön meg a térségi tudat és épüljön a kistérség külső imázsa 7

10 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGE ÉS BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE Közlekedésföldrajzi helyzet A kistérség földrajzi fekvése országos összehasonlításban Budapest agglomerációjaként és gravitációs vonzásában centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei (e kettő megegyezik - a Közép-magyarországi Régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában) vonatkozásban periférikus. A periférikus jelző kizárólag a regionális, belső kapcsolatokban nyilvánul meg. A belső kohézió Cegléd, Aszód vagy éppen a Szob városával, illetve kistérségével gyenge, elérhetőségük kedvezőtlen. A kistérség valós társadalmi-gazdasági kapcsolatai jellemzően Budapest-Székesfehérvár-Tatabánya háromszögben realizálódnak. A közlekedésföldrajzi helyzetet az adminisztratív határok mellett a természeti határok is, nevezetesen a Duna folyam is meghatározza. A keleti irányú kapcsolatok a fővárosi Duna hidakon és az M0 hídján keresztül bonyolódik. Amíg az M0 nem éri el az M3 autópályát (jelenleg a 4.sz. főútig épült ki), addig a kistérség észak-magyarországi kapcsolata Budapesten való áthaladást igényel. Az M0 az egyetlen fővárost elkerülő kapcsolatát adja a kistérségnek Pest megye és Dél-Alföld felé. Ugyanakkor az M6 autópálya és a dunaújvárosi új Duna-híd délen egy újabb kapcsolati irányt biztosít a kistérségnek Kelet-Magyarország felé. A kistérség gyakorlatilag a főváros centrikus sugaras közúthálózat dunántúli fókuszpontja, s mint ilyen tölcsérként gyűjti össze az M1, M7 autópályák és az 1 sz. főút forgalmát, és továbbítja azt Budapestre. Az ország legnagyobb forgalmát lebonyolító főúthálózatával rendelkezik a kistérség. A kistérség közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban a nyugati és délnyugati irányultság határozza meg. Magterülete (Budaörs-Törökbálint) gyakorlatilag egy hatalmas közlekedési csomópont. A területén keresztezi egymást két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók). Az egyik a IV. számú folyosó 1, mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik az V. számú folyosó 2, mely az Adriát köti össze Ukrajnával A Budaörsi kistérség elérhetősége A Budaörsi kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M1 autópálya, illetve a vele párhuzamos 1.sz. főút adja. Ezt egészíti ki a Budaörs Törökbálint települések alkotta kistérségi magterületnél az M7 autópálya és az M0 gyorsforgalmi út. E főutak mellett öt 1 A IV. számú páneurópai közlekedési folyosó a Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest- Konstanca/Szaloniki/Isztambul. Része az M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom/Rajka vasútvonal. 2 Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal. 8

11 térségi jelentőségű mellékút (8101 j., 8102 j., 8104 j., 1102 j., 1103 j.) emelhető ki a közúthálózatból, melyeket kiegészít néhány helyi szerepkörű mellékút, valamint több önkormányzati kezelésű út. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy a sugárirányú főúthálózati elemek mellett megtalálhatók a haránt irányú mellékút hálózati elemek is, amelyek kiépítettsége nem elégséges. A kistérség közúti elérhetőségi 3 viszonyai Egy kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 perc alatt eléri. A Budaörsi kistérség valamennyi települése gépkocsival kedvező elérési helyzetben van a központjához (3. ábra), hiszen 20 perc alatt elérik Budaörsöt. Ezen alacsony elérési időkből az is következik, hogy Budaörs 30 perces elérési zónája jóval túlnyúlik a saját kistérségén, jellemzően a M1 és M7 autópályák mentén. Jól érződik az eredményeken az M0 körgyűrű hiánya, mert Budapest északi és keleti kerületei már csak perc körüli idővel érhetők el. Az elérési időzónák ezen kelet-nyugati torzulása a Budapesten történő áthaladás rendkívül magas időigényével magyarázható. Megjegyzendő, hogy ezen elérési idők a programban használt sebességek mellett értendők, melyek természetesen a napi csúcsforgalmi időszakokban lényegesen megnövekedhetnek. A közeli megyeszékhelyek és nagyvárosok közül Székesfehérvár, Tatabánya 40 perc alatt, Esztergom (mint leggyorsabban elérhető közúti határátkelőhely), Komárom, Siófok, Dunaújváros perc között, Kecskemét, Győr, Veszprém perc alatt érhető el. A kistérség nyugati irányú kedvezőbb elérhetőségi helyzetét jól példázza, hogy a Budaörstől azonos (kb. 100 km) légvonaltávolságban lévő Salgótarján eléréséhez 121 perc, Szolnokéhoz 93 perc, míg Győr eléréséhez csupán 70 perc szükséges. A szomszédos régiók központjainak elérése a következő: Miskolc 2,5 óra, Debrecen valamivel 3 óra alatt, Szeged valamivel 2 óra alatt, Székesfehérvár 40 perc alatt érhető el. Az elérhetőségi vizsgálatok alapján Budaörs a kistérségében, szűkebb mikrotérségében kedvező elérési helyzetben van. Ezen felül a kistérség (Törökbálint) az ország elérhetőségi centruma 4 is. Mindezek következtében a Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi szempontú versenyképessége és elérhetősége országos kitekintésben kiválónak mondható. 3 Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. 4 Elérhetőségi centrum: Az ország valamennyi településének egymáshoz mért elérési össz-idejének legkisebb átlaga. 9

12 3 ábra A Budaörsi kistérség elérhetőségi viszonyai (Forrás: Terra Studio Kft., 2007) 10

13 A kistérség főbb közútjai M0 autóút A kistérség szempontjából az M0 nyugati szektorának mielőbbi kiépítése a legfontosabb, de a keleti szektorában, az M3 autópályáig történő kiépítése, illetve az északi Duna-híd átadása is kiemelt jelentőségű, mert e nélkül nem képes fővárost elkerülő szerepkörét ellátni. Az M0 déli szektora elérte kapacitáshatárát. M1 autópálya / 1 sz. főút A kistérség közúthálózatának központi gerincét adják, felfűzve Herceghalom, Biatorbágy, Budaörs és részben Törökbálint településeket. Az M0 csomópontjától nyugatra fizetős az M1 autópálya, de Budapest felé a biatorbágyi felhajtótól ingyenes. Nagy hálózati hiányosság, hogy Páty közelében található Sasfészek-tó pihenőhely MOL / MOL csomópont nem teljes értékű, nincs közvetlen kapcsolat a j. úttal. Az 1 sz. főút Herceghalom és Biatorbágy közötti szakasza a zsámbéki medence forgalmát is az ingyenes szakaszig vezeti, ezen túlmenően Budaörs város főútját is adja, amely nagy megterhelést ró a két településre. M7 autópálya A kistérség délnyugati határa mentén húzódik, összegyűjti-elosztja a Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint kistérségi települések fővárosba tartó és onnan érkező forgalmát. Az autópálya érdi csomópontjáig (17,7 km) ingyenesen használható, vagyis a tárnoki csomóponton felhajtóknak már fizetni kell. A tárnoki csomópont hiányossága, hogy a Balaton felé/felől nem biztosít fel-, illetve lehajtási lehetőséget j. út Az 1 sz. főút herceghalmi csomópontjából ágazik ki, és észak felé haladva teremt kapcsolatot előbb az M1 autópálya herceghalmi csomópontjával, majd Zsámbékkal, ahol becsatlakozik a térségi szerepkörű Bicske-Piliscsaba közötti 1104 j. útba. Az autópályáig tartó szakaszán 7200 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 5300 E/nap alatti forgalom mért j. út Budakeszi déli részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi Páty Zsámbék (1104 j. út) településeket. A Zsámbéki-medencéből Budakeszin keresztül, észak Buda felé teremt kapcsolatot. A Pátyig tartó szakaszán, illetve Pátyon belül 4000 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 8500 E/nap fölötti forgalom mért j. út - Budakeszi középső részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi Telki Budajenő - Perbál (1104 j. út) településeket. A Zsámbékimedencéből Budakeszin keresztül, szintén Észak-Buda felé teremt kapcsolatot. Az úton átlagosan 3600 E/nap forgalom mért. Budakeszi az agglomerációs közlekedési hálózat egyik gyűjtőpontja, ennélfogva a 1102 j. és 1103 j. utak jelentős napi ingázó forgalommal terhelik a várost j. út - A 1102 j. és 1103 j. utak összekötését adja Páty és Telki között. Jelentős hálózati szerepe van a kistérségi kapcsolatok realizálásában, amit 3100 E/nap forgalma is jelez. 11

14 8101 j. út Az 1 sz. főút biatorbágyi körforgalmából ágazik ki, mely a kistérségben felfűzi Biatorbágy, Herceghalom településeket. Az út biatorbágyi belterületi szakasza a legterheltebb (>5000 E/nap 5 meghaladó forgalom). Fontos kistérségi feltáró szerepű út j. út A mellékút Budapest jelenlegi délnyugati elkerülő útja, mely Diósd- Törökbálint-Budaörs-Budakeszi-Bp.XII./II.ker. fűzi felé, és mely egyben a kistérség fontos belső haránt irányú útja. Az M0 nyugati körgyűrűjének hiányában nagymértékű tranzitforgalmat is lebonyolít, nagyon megterhelve Budakeszi belterületét. A Budaörs-Budakeszi szakaszon E/nap forgalom mért j. út - Az alsórendű út Törökbálint belterületét köti össze Érddel, az M7 autópálya érdi csomópontjának közelében. Nyomvonala párhuzamosan az M7 autópályával, ezért fontos alternatív kiegészítő hálózati elem, bár 5486 E/nap forgalma átlagosnak minősül j. út A mellékút a régi 70 sz. főútról ágazik ki. A kistérség fontos haránt irányú útja, mely felfűzi Sóskút és Biatorbágy településeket. A Biatorbágyon belüli forgalma meghaladja 6000 E/nap, a Sóskút Érd közötti forgalma pedig 8500 E/nap mértéket és j. út Budaörs és Törökbálint közötti kiemelt kapcsolati irányt biztosítja, miközben Törökbálintnak kiemelt fővárosi elérhetőséget is biztosít. A kistérség fontos területfeltáró, belső kohéziót erősítő útjai, mely jelentős kereskedelmi, gazdasági egységeket fűz fel j. út Biatorbágy (Viadukt) Páty között teremt kapcsolatot, miközben áthalad a vasút, az 1 sz. főút és az M1 autópálya alatt, úgy, hogy ezen utakkal csak Biatorbágy belterületén át van közvetlen kapcsolata. Biatorbágy tehermentesítése szempontjából fontos ezen út és az M1 autópálya csomópontjának mihamarabbi kialakítása. Az úton 4500 e/nap forgalom bonyolódik. A Budaörsi kistérség északi és déli települései közötti kapcsolatok kiemelt közúthálózati eleme j. út A 8104 j. útból Sóskútnál kiágazó út Pusztazámor felé teremti meg a kapcsolatot. A hulladéklerakóhoz kiépített út révén az M7 autópályán Budapest felől, illetve Tárnok irányából is elérhető a település, azaz megszűnt a település zsákjellege. Útminőség A kistérségi alsóbbrendű közutak burkolatállapota az elmúlt években sokat romlott, egyrészt mert jelentősen növekedett az utak forgalmi terhelése, másrészt mert az állagromlás ütemével nem tartottak lépést a felújítási munkák. Az úthálózat jelentős arányban a,,nem megfelelő és,,rossz minősítésű kategóriába tartozik! 5 E/nap egységjármű száma naponta. Forrás: ÁKMI - Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma 12

15 3. ábra A Budaörsi kistérség települései és közlekedési hálózata Forrás: Terra Studio Kft

16 2.1.3 Vasúti közlekedés A Budaörsi kistérséget érinti a IV. sz. páneurópai közlekedési folyosóban a Hegyeshalom/Rajka(oh.)-Bp. vasútvonal, melyen Bp.-Tatabánya között 140, onnan a határig 160 km/h engedélyezett sebességű, kétvágányú villamosított a vasúti közlekedés. A kistérségben több pontjáról (pl. törökbálinti, budaörsi állomás) iparvágányok ágaznak ki a különböző ipari, logisztikai területek felé. A vasútvonalon állomása, megállóhelye van Herceghalomnak, Biatorbágynak, Törökbálintnak és Budaörsnek. Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya és országos vasúti mellékvonal nem érinti a kistérséget. Elővárosi vasút A kistérséget nagymértékben érintő ingázás lebonyolításában fontos szerepe lehet a elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút azonban csak abban az esetben képes maradéktalanul betölteni szerepét, ha a vasútállomás elérhetősége megfelelően biztosított a település minden területéről. Biatorbágy, Budaörs településeknél a vasútállomás jellemzően periférikus fekvésű, s mivel autóbusszal történő elérhetősége nem megfelelő, ezért hosszabb ún. rágyaloglási idővel kell számolni. Emellett nem megoldott a vasútállomások esetében a személygépkocsival és kerékpárral érkezők részére az őrzött parkolás. Ezért az elővárosi vasúti közlekedés jelenleg is zajló fejlesztéseihez kapcsolódóan szükséges ezen kiegészítő beavatkozások elvégzése is Autóbusz közösségi közlekedés A Budaörsi kistérség valamennyi települését érintik a Volánbusz Zrt. helyközi buszjáratai Budapest Széna tér, illetve Budapest Etele tér végállomásokkal. E járatokat Budaörs, Törökbálint és Budakeszi településeken kiegészítik a főváros közigazgatás határát átlépő BKV (gyors- és éjszakai) járatok is. Emellett néhány távolsági járat (népligeti végállomással) is megáll Herceghalom 6, Biatorbágy településeken. A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség déli települései (Pusztazámor, Sóskút) az érdi intermodális közlekedési csomópont új buszpályaudvarának érintésével, a délről érkező főutakon érik el az Etele teret, ugyanakkor Budajenő, Telki, Páty településeket érintő járatok a Budakeszi úton a Széna téri végállomásra érkeznek. A kistérség közösségi közlekedésének Budapest irányú túlsúlyát jelzi, hogy kistérség déli és északi települései között (M1 autópálya, mint választóvonal) leszámítva néhány kapcsolatot 7 - nincs érdemi autóbusz összeköttetést. Így például Budajenő, Telki településekről csak budakeszi 6 Herceghalom lakosait csak távolsági buszjárat szolgálja ki. Emellett a településtől több kilométerre, a perbáli állami gazdaság megállójánál van lehetőség felszállni a Zsámbék-Páty-Bp. Széna tér viszonylatra! 7 Ilyenek. a Sóskút Biatorbágy, Bicske-Etyek-Biatorbágy-Páty-Bp. Széna tér alulreprezentált viszonylatok. 14

17 átszállással lehet eljutni Budaörsre, és Pátyról sem lehet közvetlen járattal eljutni Budaörsre, vagy Dél-Budára. A Budaörsi kistérség beletartozik a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) üzemterületébe, vagyis a szövetség által nyújtott egységes bérletek igénybe vehetők, melyek azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem kellően versenyképesek, s a lakosság még nem érzi ennek előnyét a jelenlegi formájában. A kistérség jelentős számú munkahelyet biztosít a térségen kívül élők számára is, ami tovább növeli a közlekedési hálózatok terhelését, ezért az ingázással kapcsolatos fejlesztések kiemelt feladatot kell, hogy jelentsenek. Ezen igények kielégítésére, az ingázók szállításában egyre fontos szerepet játszanak a térség kereskedelmi egységei, vállalatai által működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. A fejlesztések tehát egyaránt jelentik a haránt irányú úthálózat kiegészítését és az erre szervezhető tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának javítását Légiközlekedés A kistérség területét közvetlenül Budakeszi Farkashegyi repülőtér érinti, de közelsége okán szükséges megemlíteni a XI. kerületben található, de Budaörssel közvetlenül határos Budaörsi Repülőteret is. Jelen funkciójában és elérhetőségében egyértelműen a Budaörsi Repülőtér tekinthető a kistérség elsőszámú repülőterének, ugyanakkor a nem nyilvános repülőtér kategóriába tartozó, 980x60 m méretű füves pályájú repülőtér csak a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő légi járműveket. Bár a biztosított szolgáltatások köre alapján a repülőtér alkalmas lehetne a kisgépes légi forgalomba történő bekapcsolásra, azonban a beépítés növekedése miatt a korábban szinte teljesen berepülhető környező légtér nagy részét lezárták a repülőgép forgalom elől, különösen megnehezítve a gépek le- és felszállását. A repülőtér környezetében elterülő tiltott légtér, a repülési tevékenységek okozta zajhatás, valamint az értékes földterület megszerzéséért folyó ingatlanspekuláció miatt a repülőtér jövője bizonytalan, a repülési funkció teljes megszűnése is számításba került. Budakeszi déli határában található Farkashegyi repülőtér az önkormányzat tulajdonában van, melyet a Csepeli Repülőklub üzemeltet egy hosszú távú használati jogot biztosító szerződés alapján, minden ellenszolgáltatás nélkül. A városvezetés a jelenleg érvényes szerződés felülvizsgálatára készül, a városi érdekek hatékonyabb képviselete, megjelenítése érdekében. E cél mögött részben tetten érhető egy befektető szándék körvonalazódása, mely a repülőtér fejlesztését tervezi ( m hosszú szilárd burkolatú kifutópálya, hangárok építése). 15

18 A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Ferihegyi repülőtér is, mely az M0 gyorsforgalmi úton keresztül közel fél óra alatt elérhető, azaz lényegében a főváros belső kerületeivel azonos idő alatt. Összességében elmondható, hogy a Budaörsi kistérség az ország egyik legkiválóbb közlekedésföldrajzi és elérhetőségi helyzetben lévő területe, hiszen 2 páneurópai közlekedési folyosó, ezen belül több gyorsforgalmi út és nemzetközi vasútvonal is érinti. Ugyanakkor a kiváló közlekedésföldrajzi helyzet révén egy hatalmas csomóponttá, hálózati gyűjtőponttá vált a kistérség, azaz az országon áthaladó legfontosabb tranzitútvonalak egyre növekvő forgalma terheli a környezetet. E tranzitforgalom mellé addicionálisan párosul a szuburbanizációs és motorizációs folyamat eredményezte hatalmas napi ingázási célforgalom. A fő forgalomáramlási irányokban a magas szintű úthálózati kiépítettség ellenére kapacitásproblémák vannak, ezért állandósultak a torlódások. A mellékúthálózat nagyon rossz minősége és a főutakat - hálózatosság szempontjából nem megfelelően kiegészítő szerepe miatt alkalmatlan a kistérség belső együttműködési, intézményesült csatornáinak kiszolgálására, támogatására. Ez a hiátus a közösségi autóbusz-közlekedés viszonylatszervezésében is kedvezőtlenül jelenik meg A TELEPÜLÉSEK KAPCSOLATRENDSZERE A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 1996-ban alapította Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd MJV, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, és Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, a törvény kínálta lehetőségeknek megfelelően ben a társulás kibővült Budapest XI., XII. és XXII. kerületével. A Társulás megalapításához az a felismerés vezetett, hogy a Dél-Budakörnyéki Kistérség fejlesztései kizárólag regionális összefüggésben, a fővárossal való viszonyban értelmezhetők. A nagyváros terjedése következtében az interakciók valójában már réges-régen túlnyúlnak az adminisztratív határokon, a gazdasági és életmód aktivitások elmossák azokat. Budaörs, sőt sok tekintetben Törökbálint vagy Érd MJV már beruházói szempontból, illetve civil működéseit tekintve is a főváros része. Az együttműködés célja, hogy a térség kihasználja a fővárosi metropolisz fejlődési szinergiáiban rejlő sokszorozó erőt, és megőrizze, illetve egyes területeken növelje a fejlődés jelenlegi dinamikáját. A Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást (rövidítve: ZSÁMERT") ban alakították meg a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény értelmében a Zsámbéki - medencében fekvő Fejér megyei Bicske, Csabdi, Etyek, Mány, Óbarok és a Pest megyei Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék települések. A települések már korábban is több esetben együttműködtek, például a gázhálózat kiépítésében. A Társulás legnagyobb lakosságszámú tagja Bicske város, rajta kívül városias jellegzetességgel bír még Biatorbágy és Zsámbék. A Társulás által lefedett 16

19 területen, a Budapest Győr - Bécs vasútvonal, az 1-es főközlekedési út és az M1-es autópálya, valamint az arra csatlakozó alsóbbrendű főutak környezetében új, jelentős részben a fővárosból kiköltözőknek otthont adó kertvárosias lakóterületek, legfőképpen pedig modern vállalkozási területek alakultak ki. Tárnok-Sóskút-Pusztazámor Önkormányzatainak Hatósági Igazgatási Társulása a három településre terjed ki. Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, és Herceghalom valamint Érd MJV, Diósd, Tárnok, települések a víz és csatornaszolgáltatási feladatokat közös tulajdonú társaság (ÉTV Kft. ) útján látják el. Sóskút Pusztazámor, Törökbálint Biatorbágy és Herceghalom (valamint Százhalombatta, Diósd, Tárnok), együttműködve szervezte meg területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Végrehajtott és tervezett közös projektek: Törökbálint megvalósult közös projektje Budaörssel a 8105-ös jelű út (Auchan híd) megépítése (csomópont, híd, 5000 méter út). Budaörs (valamint a korábbi kistérségből Érd MJV, Diósd Tárnok, és Százhalombatta) és Budakeszi résztvevője és a Dél-budai Regionális Szennyvízgyűjtés és tisztítás projektnek. A projekt előkészítés alatt áll, a kistérséget érintő fejlesztések kivitelezése 2009-ben indul. A projekt keretében Budaörsön és Budakeszin csatorna-hálózat bővítés, valamint Budakeszin szennyvíztisztító építése történik. Budaörs résztvevője A Közép-Dunántúli Regionális Hulladékkezelő projektek. A Budaörsi Kistérségben folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat megterveztetése, a konkrét útszakaszok kiviteli terveinek elkészíttetése pályázat útján elnyert támogatással. A kistérségi társulás folyamatban lévő kerékpárút fejlesztési projektjének résztvevői: Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, valamint két kistéérségen kívüli település: Diósd és Tárnok. A tervezett hálózathoz csatlakozni kíván Budajenő, Budakeszi, Páty és Telki is. Külföldi kapcsolatok: Törökbálintnak Süssennel és Székelyudvarhellyel van kapcsolata, amely elsősorban kulturális jellegű. Sóskúton tervben van egy romániai kapcsolat Zerina településsel, amely főként kulturális jellegű lesz. Budaörs testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki a Magyarkanizsával (Szebia-Montenegó), Bretzfelddel (Németország), Pyrgossal (Görögország), valamint a szlovákiai Kisújfaluval. Ez utóbbi településsel Budaörs és Kisújfalu a természetvédelmi együttműködés új modellje c. projekten dolgoznak együtt. A projekt az INTERREG III/A program keretén belül nyert támogatást. A projekt tartalma: Szakmai konferencia workshopokkal természetvédelem témakörben, Budaörs és Kisújfalu természeti értékeinek felmérése, feltárása, egyedi tájérték kataszter készítése. Biatorbágynak Herbrechtingennel (Németország) Gyergyóremetével (Románia) és Kitivel (Ciprus) vannak külföldi kapcsolatai. Budakeszi testvérvárosai Csíkszereda (Románia), Beregdéda (Ukrajna), Neckarsulm (Németország), St, Margarethen An der Raab (Ausztria), Lich (Németország), Delbrück-Westenholz (Németország). 17

20 Páty Kirchem-mel ápol testvérvárosi kapcsolatokat. Budajenőnek Ditróval (Románia) és Gaildorffal (Németország) van szoros kapcsolata. A Budaörsi kistérség településeinek külföldi kapcsolatai elsősorban német nyelvterületre irányulnak és informális tartalmúak azaz kulturális, oktatási (főleg nyelvoktatás) és sport területre korlátozódnak. A kapcsolatok kivételes esetekben tapasztalatcserére és konferencia részvételre is kiterjednek. A nemzetközi kapcsolatok nem, vagy kezdeti stádiumban jelentik gazdasági kapcsolatok építését A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGA A települések közintézményi ellátottságára vonatkozó adatokat a 1. táblázat foglalja össze 8. Az egészségügyi alapellátás minden térségi településen biztosított. A házi és gyermekorvosok a helyi önkormányzatokkal állnak szerződéses viszonyban 9. A települések egy részében nem az alapszolgáltatás megléte jelent problémát, hanem az annak helyet adó épületinfrastruktúra (Biatorbágy, Budakeszi, Telki) állapota. A Budaörsi kistérségben rendszeres szakorvosi ellátást biztosító rendelőintézet Budaörsön van. A 31 féle szakrendelést biztosító 10 rendelőintézet (Budaörsi Egészségügyi Központ) vonzáskörzetébe tartozik Herceghalom, Biatorbágy, Törökbálint és részben a Budakeszi mikro-térség települései is. Herceghalom és Biatorbágy lakosai alkalmanként a Bicskén található rendelőintézetet veszik igénybe, a Budakeszi mikro-régió települései pedig Budapest kerületében található szakrendeléseket. Sóskút és Pusztazámor lakosai elsősorban az érdi intézményt (Szakorvosi Rendelőintézet) látogatják. A budaörsi rendelőintézet privatizálása 2001-ben történt. Jelenleg a rendelőintézetet az Europ-Med Kft. működteti, amely számos fejlesztést hajtott végre az intézményben. Az egyik ilyen újítás a rugalmasabb betegbarát ellátás biztosítása érdekében bevezetett Irányított Betegellátási Rendszer, amely a betegellátás újraszervezésében racionálisabbá tételében játszik szerepet, egyebek mellett egy központi adatbázis létrehozásával. Az önkéntes alapon működő rendszerhez eddig 10 település 55 háziorvosa csatlakozott. A budaörsi intézmény gyakorlatilag a járó beteg ellátás teljes palettáját képes nyújtani a maga és vonzáskörzete lakossága számára. Mindemellett a központban Osteoporosis (csontritkulás) centrum működik, valamint beindult az egynapos és plasztikai sebészeti ellátás is. A természetes vonzáskörzetek átnyúlnak a kistérség határain ezért fordul elő, hogy nem minden térségi település lakosságának fő célintézménye a Budaörsi Egészségügyi Központ, illetve hogy a statisztikai kistérség határain kívül eső településekről is igénybe veszik azt. 8 A táblázat elsősorban a települések által biztosított, a települések hivatalos honlapjairól szerzett információk és települési önkormányzatoknál, illetve szakértőkkel folytatott interjúk alapján készült. 9 Pusztazámor esetében a gyermekorvosi szolgáltatás heti rendszerességű tehát nem állandó szolgáltatás

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET)

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET) BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET) KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2008. június 12. 1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Németh Tamás Fejlesztési tanácsadó Tartalom TOP 1. körös felhívások összegzése 2016. II. félévben megjelenő Felhívások Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló feladatok

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló feladatok 4. melléklet az Önkormányzat költségvetéséről szóló 7/2013. (III.12.) rendeletet módosító 28/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelethez (A 7/2013. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. melléklete) Az Európai

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Támogatás mértéke: 1.497.500 Ft. A program célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkaközösségek mûködtetése a kistérségi tanulmányi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/213. Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Felterjesztés az állami tulajdonú

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei 2014-2020 közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei BODÓ IMRE Útfejlesztési igazgató-helyettes Alaptevékenységünk Céljaink Arra törekszünk, hogy beruházóként hatékonyan

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/233 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előzmények ELŐTERJESZTÉS A 1. sz. főúton

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre

Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre Dr. Tompai Géza főosztályvezető BM Területrendezési és Településügyi Főosztály Balatonföldvár, 2011. május 11-13. Mérföldkövek a terület-

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére [Ide írhatja a szöveget] PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 E-mail: polgarmester@papa.hu 141. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK 2014-2020 (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONFERENCIA MÁTRAHÁZA, 2017. MÁJUS 9-10. Pántya József útfejlesztési igazgató NIF Zrt. 2017. május 9. M3 ap. - 403 sz.

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított tervlapjaihoz) SZELVÉNYKIOSZTÁS Budapesti

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testületének 2008. október 31-én megtartott rendkívüli - ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testületének 2008. október 31-én megtartott rendkívüli - ülésének jegyzőkönyvéből: 205/2008.(X.31.)HÖ sz. határozat Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta a A Hajdúhadházi Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tetőtér beépítésének befejezési üteme

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Kivonat. Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2011. február 24-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat. Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2011. február 24-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2011. február 24-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Képviselő-testülete 33/2011. (02. 24.) Öh. sz. határozata Beszámoló a Budaörsi Többcélú

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére Esély Szociális Társulási Tanács 2040 Budaörs Szabadság út 134. ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás 2013. november -i ülésére Tárgy: Az Esély Szociális Társulás 2014. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14.

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14. A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül Varju László, Elnök, KMRFT 2008. október 14. KMRFT - Adatok, feladatok A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015.

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2015. Tárgy: A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módjáról, szervezeti kereteiről és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződés

Részletesebben

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Magyar Mérnöki Kamara Pántya József útfejlesztési igazgató NIF Zrt. 2016. június 3. BEVEZETŐ, TARTALOM A közúthálózat fejlesztés területén elért

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2013 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy,

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben