Budapest egységes forgalmi modellje, indikátorok a stratégiai tervezéshez. Mobilitás - tervezés Fórum, ,Budapest, Ábel Melinda, BKK Zrt.

Átírás

1 Budapest egységes forgalmi modellje, indikátorok a stratégiai tervezéshez Mobilitás - tervezés Fórum, ,Budapest, Ábel Melinda, BKK Zrt.

2 A forgalmi modellezés szerepe és helye a közlekedéstervezésben

3 A közlekedéstervezés A közlekedéstervezés során a közlekedési infrastruktúra tervezésén túl azt is vizsgálni szükséges, hogy a tervezett létesítményeket hogyan és hányan veszik majd igénybe, valamint ezek milyen előnyöket jelentenek a használók és a fejlesztéssel érintett területek számára. A döntés-előkészítő vizsgálatok során a fejlesztések hatásvizsgálatának egyik módszere az egymásra épülő modellrendszerek használata. A modellrendszerek használata során a jelen állapot és közlekedésfejlesztési változatok kerülnek összehasonlításra különböző vizsgálati években (2014, 2020, 2030, 2050).

4 Modellrendszerek a hatáselemzésekben A közlekedési infrastruktúra-fejlesztések hatásainak értékeléséhez a következő modellek és értékelési eljárások használata szükséges: Közlekedési igénymodellek: a napi gazdasági és társadalmi folyamatok következtében jelentkező személyközlekedési és teherforgalmi igények körzetközi mennyiségi, modális és időbeli leírása, a keresletre hatást gyakorló tényezők figyelembe vételével. Hálózati modellek: a közlekedési hálózatok és szolgáltatások, amelyen megjelennek az utazási igények. Forgalmi hatás-modellek: a hálózaton megjelenő forgalom jellemzői (eljutási idő, üzemanyag felhasználás, levegőszennyezés, zajkibocsátás, baleseti veszteségek, stb.), amely outputja képezi az intézkedéssel kapcsolatos költség-haszon elemzési eljárások (CBA) (MCA) alapját. Társadalmi-gazdasági modellek: a fejlesztéséből származó, a kapcsolati- és elérhetőségi viszonyokat javító és ezáltal további társadalmi-gazdasági fejlődést elősegítő közvetett hatások egységes becslésére szolgálnak.

5 A forgalmi modellezés szerepe A forgalmi modellezés hivatott megbízhatóan előre jelezni a várható közlekedési igényeket és a helyzet javítását célzó intézkedések hatásait, illetve a költség-haszon vizsgálatok és használatiérték-elemzések bemenő adatainak biztosításával hozzájárul a fejlesztési projektek megalapozásához. Célja: a jelenlegi helyzet leírására alkalmas eszközrendszert építsen fel a várható terület-felhasználási jellemzőkből kiindulva modellek alkalmazásával a tervezési időszakra képes legyen az előrebecsült igények, tervezett közlekedési rendszer összevetésére

6 EFM Projekt bemutatása

7 A projekt célja A projekt kitűzött célja alapján egy olyan tervezési eszköz kerül kialakításra, amely: egységes modellezési alapot ad a közlekedésfejlesztési tervezések elvégzéséhez, A BKK Zrt. saját tulajdonú tervezési segédeszköze, folyamatosan karbantartott, szoftver független, bárki (aki képes az adatokat, a felépített modellt használni, futtatni) számára hozzáférhető és felhasználható, alkalmas a különböző nyilvántartási és adatbázis rendszerekkel való adatcserére, illeszkedik a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) nemzeti összközlekedési modelljéhez

8 Mire használható és mire nem? alkalmas nagytávú közlekedés stratégiai vizsgálatok elvégzésre, alkalmas jelentősebb forgalomtechnikai, szabályozási beavatkozások hatásainak vizsgálatára, legalább 2-3 kerületre kiterjedő, lényeges forgalomátrendeződéssel bíró projektek vizsgálatára komplex infrastrukturális beavatkozások vizsgálatára x x x x kisebb menetrendi beavatkozások vizsgálatára (pl.: indulási gyakoriság változtatása) párhuzamos viszonylatok közötti forgalom megoszlásának elemzésére kisebb forgalomtechnikai beavatkozások vizsgálatára díjszabási, tarifális kérdések elemzésére

9 EFM Hol tartunk? 2013 Q Q Q3 EFM - projekt EFM keresleti és hálózati modell EFM Dokumentáció és útmutató EFM Forgalomfelvételi rendszerek EFM 2014 évi frissítése EFM 2015 évi frissítése EFM EFM Adattárház Fenntartás és üzemeltetés

10 Adatfelvételi rendszer és Adattárház A tavaszi és őszi forgalomfelvételek ugyanazokat a méréseket tartalmazzák, amelyek az alábbiak: Közúti 5 és 16 órás mérés Kerékpáros külön 5 órás mérés Kerékpáros kiegészítő 5 és 16 órás mérés Villamos, autóbusz, trolibusz, Volán 5 órás folthatás mérés Metró, HÉV, MÁV vonalakon fel- és leszálló forgalom 5 órás mérése Egyéb eszközök mérés (hajó, fogaskerekű vasút) Közúti keresztmetszeteken tartós lefolyás mérés a forgalomlefolyási szorzók megállapításához Kerékpáros számlálás és kikérdezés (nyár ) 4 évenként a következőket: Budapesten belüli nagymintás háztartásfelvétel ( háztartás) Budapesten kívüli nagymintás háztartásfelvétel (4 000 háztartás) Budapesten belül és kívül stated preference vizsgálat elvégzése (1000 háztartás)

11 EFM Bemutatása

12 Forgalmi modellek felépítése Közlekedési kínálati modell Területi modell Közlekedési igénymodell

13 EFM Területi modell Az EFM területi lehatárolása Agglomerációs körzetek: 199 db település 255 db forgalmi modellezési körzet Elérhetőség szempontja alapján: Vasúti kapcsolattal rendelkezik Közvetlen autóbuszos kapcsolattal rendelkezik Illesztett átszállással érhető el Egyéb település (gyenge kiszolgálás)

14 EFM Területi modell Budapest körzetei: 23 kerület 164 alkerület 520 db városrendezési körzet 922 db forgalmi modellezési körzet Kordon körzetek: 24 db forgalmi modellezési körzet az EFM területi határán A forgalmi modellezési körzet tartalmaz: 40 bevásárlóközpont/hipermarket típusú körzetet, 48 logisztikai központ, és ipari típusú körzetet 1201 db forgalmi modellezési körzet

15 EFM Közlekedési hálózati modell

16 EFM Közlekedési hálózat elemei és felépítése csomópontok szakaszok forgalmi körzetek konnektorok EFM: ~ db ~ db db ~ db

17 EFM Közlekedési hálózat elemei és felépítése Csomópontok típusba sorolása forgalomtechnikai kialakításuk alapján: Egyenrangú, 2x1 sávos utak csomópontjai, jobbkéz-szabály Eltérő rangú utak csomópontja, elsőbbségadás Körforgalmú csomópont Gyorsforgalmú utak csomópontjai Jelzőlámpával szabályozott csomópont Technikai csomópont (vasúti átkelő, technikai szakasztörés, stb.) Csomóponti kanyarodások definiálása a hálózaton: kanyarodási tiltások leképezése kanyarodási időszükségletek leképezése (a csomópont típusa alapján)

18 EFM Közlekedési hálózat elemei és felépítése Az EFM a forgalmi modellezéshez szükséges 45 db különböző úttípust tartalmaz. A csoportosítás modellezési alapelvei: bel- vagy külterületen halad át az út mennyi az út kapacitása mennyi az út sávszáma mennyi út szabad áramlási sebessége melyek az úton engedélyezett járműkategóriák: o személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz o o o kötöttpályás közlekedés kerékpár gyalogos

19 EFM Közlekedési hálózat felépítése Közösségi közlekedési hálózat felépítésének alapjai: megállók hierarchikus rendszerének kialakítása: o o o megálló összefoglaló neve - Stop (pl.: Széll Kálmán tér) megállók területe Stop Area (pl.: villamos, busz, metró) megálló fizikai helye - Stop Point (pl.: BKV ForTe kód szerint) közlekedési alágazatok azonosítása viszonylathálózat fizikai leképezése menetrendi sebességek rögzítése menetrendi indulási idők rögzítése

20 EFM Közlekedési hálózat felépítése Közösségi közlekedési hálózat adatforrásai és frissítése: Budapest: GTFS adatbázis AUTOMATIZÁLT FRISSÍTÉS General Transit Feed Specification (GTFS): a BKK Zrt. honlapján közzétett, folyton frissülő, a Google által kifejlesztett nyilvános és ingyenes a közösségi közlekedés menetrendi viszonylathálózatát leíró adatbázis MÁV: hálózat és menetrend- MANUÁLIS FRISSÍTÉS Volán: hálózat és menetrend - MANUÁLIS FRISSÍTÉS

21 EFM Közlekedési igénymodell

22 EFM Közlekedési igénymodellek A közlekedési utazási igények leképezése forgalmi mátrixok formájában: tömegközlekedési igény mátrix személygépkocsi igény mátrix tehergépkocsi igény mátrixai a teherforgalmi stratégiában meghatározott járműkategóriákkal összhangban: J1T < 3,5t J2T: 3,5t - 7,5t J3T: 7,5t - 12t J4T > 12t TAXI igény mátrix kerékpáros igény mátrix

23 EFM Közlekedési igénymodell A közlekedési igények mátrixainak előállítása az alábbiak szerint történt: Klasszikus négylépcsős modellezés a háztartásfelvétel eredményei alapján: Budapest utazási igényeinek modellezése Agglomerációs települések igényeinek modellezése Közvetlen igénymátrixok előállítása Időszaki mátrixok: a rendelkezésre álló adatok alapján számított súlyokkal előállítva Távlati évek igénymátrixai: 2020, 2030, 2050 A prognózis alapja: Népesség és demográfiai prognózis Budapest 2030 Motorizációs prognózis

24 EFM Tömegközlekedési igénymátrixok A tömegközlekedési igénymátrix alapja: MÁV-START Zrt évi utasszámlálási adatai korábbi, évi vasúti és Volán autóbusz utasforgalmi számlálások és felvételek, KTI MÁV-START Zrt évi jegyeladási statisztikái évi VOLÁNBUSZ számlálások BKK teljes körű autóbusz és részleges kötöttpályás számlálásai (ForTe) szintetikus mátrix A tömegközlekedési igénymátrixok rendelkezésre állnak: átlagos hétköznapi forgalmi igények mátrixa (a budapesti és agglomerációs igények egy rétegben ) időszaki mátrixok: a rendelkezésre álló adatok alapján számított súlyokkal előállítva

25 EFM Személygépkocsi igénymátrixok A személygépkocsi igénymátrix alapja: szintetikus mátrix a korábbi és a projektben történt forgalomszámlálási adatok alapján szintetikus mátrix a forgalomáramlási felvételek alapján a korábbi fővárosi és agglomerációs forgalomfelvételek adatai A személygépkocsi igénymátrixok rendelkezésre állnak: átlagos hétköznapi forgalmi igények szerinti mátrix időszaki mátrixok: a rendelkezésre álló adatok alapján számított súlyokkal előállítva

26 EFM Közvetlen igénymátrixok Teherforgalmi mátrixok előállításához felhasznált adatok: o o o o behajtási engedélyek HU - GO FCD (Floating Car Data) kiegészítő teherforgalmi számlálás Taxi mátrixok előállítása o o o 10 taxi társaság adataiból, 20%-os minta (a járművek 90%-a naponta közlekedik) 14,6 millió utazási adat a diszpécserközpontból utazás/nap

27 EFM Ráterhelési eljárások

28 Forgalom ráterhelés A forgalom ráterhelés során az utazási igények a paraméterezett hálózatra kerülnek. A közösségi közlekedés követési időközös (headway) ráterhelési eljárás paraméterei:

29 Forgalom ráterhelés Az egyéni közlekedés ráterhelési eljárásának paraméterei: többlépcsős egyensúlyi (equilibrium) forgalom ráterhelési eljárás a generalizál költség elemek jelentik az ellenállást, amelyen az útvonalválasztás alapul a többtényezős költségfüggvény elemei: idővel és távolsággal (üzemköltség) arányos költségek egyéb költségeket ( pl.: autópálya díj, teherforgalmi korlátozás, stb.) CGK = CÜzem + CIdő + CÚtdíj + CEgyéb A forgalmi modell költségelemeket tartalmazó elemei a következőek: konnektorok szakaszok kanyarodó mozgás

30 EFM Modellezési eredmények

31 EFM Forgalmi terhelések Közösségi közlekedési ráterhelés: követési időköz alapú

32 EFM Forgalmi terhelések Közúti közlekedési ráterhelés: egyensúlyi ráterhelés

33 EFM - Kalibrálás és validálás A validálás során azt ellenőrizzük, hogy a forgalmi modell mennyire valósághűen képezi le a valóságot. A kalibrálás során a validálás eredményeiből kiindulva újra pontosítjuk a modell paramétereit, hogy az eredmények még jobban közelítsék a valóságot. A validálás eszközei: mért és számított forgalomnagyságok összevetése az erre kijelölt keresztmetszetekben mért és számított forgalomnagyságok, utazói attitűdök vizsgálata legrövidebb útvonal keresése hossz- és időbeli eloszlások vizsgálata

34 EFM - Output Az értékelő eljárások számára a forgalmi modellek az alábbi mutatókat képesek szolgáltatják: Viszonylathálózat hossza Hálózati utaskilométer Hálózati órás férőhely-teljesítmény Hálózati várakozási + átgyaloglási idő Hálózati eljutási idő Hálózati utazási sebesség Hálózati átszállásszám Képzett napi költségmutató Összes maximális képzett szerelvény/járműegység Hálózati kihasználtsági mutató Hálózati NOx egyenérték Hálózati CO2 érték stb.

35 Köszönöm a figyelmet!