A Budapest Vácrátót Vác vasútvonal a II. Egyéb országos törzshálózati vasúti

Átírás

1 Tsz: 3130 VÁC KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tervező: Rhorer Ádám Ügyvezető igazgató: Várady Tamás Budapest, november

2 Tartalomjegyzék 1. A jelenlegi közlekedési helyzet vizsgálata és értékelése 1.1. Közlekedési módok közötti összefüggések 1.2. Közforgalmú közlekedés Külső közforgalmú közlekedési kapcsolatok Vasúti közlekedés Távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés Vízi közlekedés Városon belüli autóbusz-közlekedés 1.3. Közúti közlekedés Országos közúthálózati kapcsolatok Városi fő és gyűjtőút - hálózat A közúti forgalom helyzete, felmérése A forgalomszabályozás és forgalombiztonság helyzete Parkolási vizsgálat 1.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.5. SWOT analízis 2. Közlekedésfejlesztési koncepció és javaslat 2.1. Vác és környéke közlekedési kapcsolatainak illeszkedése a magasabb szintű tervekhez 2.2. A közlekedési koncepció célkitűzései 2.3. Koncepcionális fejlesztési javaslatok közlekedési módonként A közlekedési módok közötti összefüggések elvárásainak meghatározása Közforgalmú közlekedés Vasúti közlekedés és kapcsolatok Autóbusz-közlekedés Dunai hajózás Közúti közlekedés A közúti forgalmi igények előrebecslése Hálózatfejlesztési javaslat Forgalomszabályozás Parkolás Gyalogos és kerékpáros közlekedés KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 1

3 1. A jelenlegi közlekedési helyzet vizsgálata és értékelése 1.1. A közlekedési módok közötti összefüggések Az elmúlt 10 évet a személygépkocsi állomány dinamikus növekedése jellemzi. Az országos állomány növekedése évenként átlagosan 3% körüli. Budapest személygépkocsi állományának a növekedése ehhez képest valamivel szerényebb mintegy 2,3% évente. Ugyanakkor Pest megye Budapesten kívüli területén az évi növekedés csaknem 6% Növekedés (%) Magyarország Budapest Közép-Magyarországi Régió Váci kistérség Motorizáció területi megoszlásának változása (szgk/1000 lakos) Vác jelenlegi motorizációs szintje a személygépjármű állományt figyelembe véve 318 szgk / 1000 lakos, az országos átlagnál mintegy 13%-kal magasabb. Az összes városon belüli helyváltoztatás több, mint 60 %-a gyalogosan és kerékpárral bonyolódik le. A közforgalmú eszközzel, illetve személygépjárművel közlekedők aránya %, ez a hasonló nagyságú városokhoz hasonló KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 2

4 Külső közforgalmú közlekedési kapcsolatok Vác országos és térségi közforgalmú közlekedési kapcsolatait a MÁV vasúti hálózata és a VOLÁNBUSZ távolsági és helyközi járatai biztosítják Vasúti közlekedés 70.sz. Budapest - Vác - Szob vasútvonal A 64 km vonalhosszúságú Budapest - Szob vasútvonal a I. Transz-európai vasúti törzshálózathoz tartozik, a TEN-T nemzetközi vasúthálózat része (Trans European Network - Transit). Ez a vonal adja a IV. páneurópai korridor Szlovákián átvezető alternatív útirányát. A vasútvonal végig kétvágányú, villamosított fővonal. Rekonstrukciója a fővárosi bevezető szakasz és Vác állomás kivételével a kilencvenes évek első felében megtörtént. A vonal fővárosi állomásai Rákosrendező, Rákospalota-Újpest és Vác elavult, cserére szoruló biztosítóberendezéssel rendelkezik. Az ütemes menetrend a felsorolt állomások technikai ellátottsága miatt csak nagy zavarérzékenység mellett volt bevezethető. Az engedélyezett sebesség Budapest - Nyugati - Rákospalota-Újpest és Vác- Szob között 100 km/ó. Rákospalota-Újpest és Vác között 120 km/ó. Sebességkorlátozás Rákosrendező és Rákospalota-Újpest állomásokon, valamint pályageometriai okokból Vác állomáson van. A szobi vasútvonalat közel homogén elővárosi forgalom jellemzi. Az elővárosi menetrendi szerkezet belső fordulóállomása Vác, míg a városközi forgalomban a vonal végpontja Szob állomás. A két vonal menetrendje utasforgalmi és üzemviteli szempontból egységes egészet alkot, mindkét vonalon megvalósult az ütemes KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 3

5 menetrend, valamint Budapest - Vác - Szob vonalon a zónázó rendszerű közlekedés. A Budapestre történő eljutási idő jelentősen csökkent. (25 perc) Az előzőek mellett a vonalon négy pár EuroCity, illetve távolsági nemzetközi járat közlekedik. Emellett egyes járatok Párkányig (Štúrovo) illetve Érsekújvárig (Nové Zámky) is továbbközlekednek. Statisztikai szakasz Statiszt. szakasz Vonat/nap vonat km 1000 Etkm Állomástól Állomásig hossza (km) Személyszállítás Teherszállítás Személyszállítás Teherszállítás Bp.Nyugati Rákosrendező 2,9 217,6 0, Rákosrendező Rákospalota-Újpest 4,9 162,0 5, Rákospalota- Újpest Dunakeszi 7,0 102,0 9, Dunakeszi- Dunakeszi Gyártelep 2,0 101,8 8, Dunakeszi- Gyártelep Vác 16,6 101,7 8, Vác Nagymaros 18,4 62,6 8, Nagymaros Szob 11,1 63,5 8, sz. táblázat: A 70. sz. Budapest Vác Szob vasútvonal forgalmi terhelése, 2005 év 71. sz. Budapest Vácrátót Vác vasútvonal A Budapest Vácrátót Vác vasútvonal a II. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák közé tartozik, végig egyvágányú, villamos üzemű. A rehabilitációs program keretében korlátozott mértékben az állomások, megállóhelyek peronjainak, utasforgalmi létesítményeinek felújítására is sor került. Vácrátót kivételével a vonal végig távvezérelt. Az engedélyezési sebesség Vácrátót állomásig 60 km/ó, onnan Vácig 80 km/ó. Pályaállapot miatt bevezetett állandó sebességkorlátozás a vonalon nincs. Geometriai kötöttség miatt Fót, Csomád állomásokon és Vác állomás bejáratánál van állandó sebességkorlátozás KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 4

6 A szobi (70-es) és a veresegyházi (71-es) vasútvonalakat azonos típusú járműpark látja el. A vasútvonal jellegzetesen elővárosi forgalmat bonyolít le. A személyforgalom 100 százalékosan elővárosi típusú. A teherforgalom elhanyagolható mértékű. Ez a menetrend szerkezeti adottság, párosulva az alapinfrastruktúra és a járműállomány kielégítő állapotával jó alapot adott az ütemes közlekedési rendszer megvalósítására. A korábban bevezetett ütemes menetrend 8-10 % többlet utasforgalmat generált. Statisztikai szakasz Statiszt. szakasz Vonat/nap vonat km 1000 Etkm Állomástól Állomásig hossza (km) Személy -szállítás Teherszállítás Személy -szállítás Teherszállítás Rákospalota- Újpest Veresegyház 18,7 63,5 1, Veresegyház Vácrátót 12,5 69,2 0, Vácrátót Vác 9,0 76,9 0, sz. táblázat: A 71. sz. Budapest Vácrátót Vác vasútvonal forgalmi terhelése, 2005 év 75. sz. Vác Drégelypalánk vasútvonal A Vác - Drégelypalánk vasútvonal országos vasúti mellékvonal. A vasútvonal végig egyvágányú dízel üzemű. A vonalhossz Vác Drégelypalánk között 48 km. A vasúti pálya vonalvezetésére kissugarú ívek, nagy emelkedők és esések, alépítményére pedig a jelentős méretű töltések, bevágások a jellemzőek. A forgalom, a vasúti kocsik tengelyterhelésének növekedése, valamint a régi felépítményi rendszer fokozatos avulása szükségessé tette az átépítést. A felépítmény időközben bekövetkezett fokozatos megerősítését viszont nem követte az alépítmény "hozzáigazítása", így jelenlegi méretei építéskoriak, lényegében a 100 évvel ezelőttinek felelnek meg. A vonal engedélyezési sebessége Magyarkút- Verőcéig 60 km/ó, onnan Drégelypalánkig mozdonyos vonatásnál 40 km/ó, KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 5

7 motorvonatokra 50 km/ó. A felépítmény és a műtárgyak állapota miatt az árufuvarozási lehetőséget is korlátozó tengelyterhelési korlátozás van érvényben. A vasútvonal személyforgalmát Vác Diósjenő között a Vác vonzáskörzeti hivatásforgalom jellemzi, az elszállított utasok száma növekedő mértékű. Az árufuvarozásra a feladási forgalom a jellemző. Statisztikai szakasz Statiszt. szakasz Vonat/nap vonat km 1000 Etkm Állomástól Állomásig hossza (km) Személy -szállítás Teherszállítás Személyszállítás Teherszállítás Vác DCM elágazás 2,8 23,2 3, DCM elágazás Diósjenő 25,5 23,3 0, Diósjenő Balassagyarmat 41,9 23,0 0, sz. táblázat: A 75. sz. Vác Drégelypalánk vasútvonal forgalmi terhelése, 2005 év Távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés A Vácot érintő távolsági autóbuszjáratok Budapest Árpád híd állomásról indulnak: A 1010 sz. Budapest - Balassagyarmat járatnak a főváros és Vác autóbuszállomásai közötti menetideje 43 perc, átlagosan fél óránként közlekedik. Vácon a járatnak megállói vannak az Autójavítónál, az Oktatási Centrumnál, a DDC főbejáratánál és a Transzformátorállomásnál. Az 1011, 1012, 1013 sz. járatok naponta egyszer közlekednek különböző Nógrád megyei célpontig, Vác autóbusz-állomás az egyetlen megállójuk a település területén. A VOLÁNBUSZ Váci helyközi járatainak két fő területe: 1. A Budapest - Vác közötti kapcsolatok 2. A Vácról kiinduló környéki járatok KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 6

8 - Budapest és Vác között két helyközi járat közlekedik: A 2005 sz. járat Árpád - híd autóbusz-állomástól Dunakeszi, Göd, Sződliget érintésével átlagosan 10 percenként közlekedik. Vácon a Földváry térnél van megállójuk az autóbusz-állomástól délre. A Budapesti agglomeráció egyik legterheltebb járata, utasforgalma meghaladja a utas/nap értéket. A 2014 sz. járat Budapest, Újpest Városkapu végállomástól Fót, Csomád, Őrbottyán, Vácrátót, Vácduka érintésével naponta 7-szer közlekedik, Vácon belül a Rádi út mentén helyi forgalmat is lebonyolít. - A Vác környéki települések helyközi járatai Részben Nógrád megyei települések kapcsolatait is biztosítják, a 2.sz. főút mentén igen sűrű követési idővel bonyolítják le az utasforgalmat: 2030 sz. Vác - Nőtincs - Ősagárd - Felsőpetény járat Vácon a 2.sz. főút északi irányában Nőtincsig perces sűrűséggel közlekedik sz. Vác - Nógrád - Diósjenő járat naponta 9-szer közlekedik sz. Vác - Rétság - Bencebaráti - Szob járat a teljes vonalhosszon naponta csak egyszer, Drégelypalánkig naponta 4-szer közlekedik sz. Vác - Érsekvadkert járat átlagosan percenként közlekedik sz. Vác - Sejce - Felsőpetény - Rétság járat, napi 4 menet sz. Vác - Rétság - Romhány, napi 4 menet. A Vác - Kosd járat, Kosd egyetlen tömegközlekedési kapcsolata (2038 sz. járat) naponta 23 menettel. Vácról a Rádi úton közlekedő járatok Pencig igen jó kapcsolatot biztosítanak, 5-10 perces közös követési idővel: 2040 sz. Vác - Penc - Galgaguta járat 2043 sz. Vác - Galgaguta - Buják járat 2046 sz. Vác - Alsópetény - Rétság járat 2047 sz. Vác - Felsőpetény - Rétság járat 2048 sz. Vác - Acsa - Galgagyörk járat 2051 sz. Vác - Vácduka - Püspökszilágy járat KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 7

9 2053 sz. Vác - Őrbottyán - Aszód járat 2056 sz. Vác - Vácduka - Fót járat 2063 sz. Vác -Őrbottyán járat A 12.sz. főút felé a Vác - Kóspallag - Márianosztra - Szob irányban ( sz. járat) a Börzsöny településének kapcsolata. A 2155 sz. Vác - Veresegyház - Gödöllő járat Őrbottyánig sűrű, Gödöllőig átlagosan 2 óránként biztosít kapcsolatot Vízi közlekedés A Duna vízi közlekedési lehetőségeit sem a személyhajózás, sem a teherszállítás nem használja ki. A váci Duna-ágon Budapest, Vigadó tér - Esztergom között napi 1 kiránduló hajó közlekedik mindkét irányban, menetideje Budapesttől - Vácig 2 óra 20 perc. Vác hajóállomás jó elhelyezkedésű a városszerkezetben. A Vác - Tahitótfalu révátkelés személyforgalma jelentéktelen, a járműközlekedésből származó forgalom Vác városközpontját kedvezőtlenül terheli. Vízi teherszállítást a DDC kikötője bonyolít le, Kisvác - iskolaváros melletti helye a közúti teherforgalom miatt kedvezőtlen Helyi autóbusz-közlekedés A városon belüli utasforgalmat a VOLÁNBUSZ helyközi járatai az országos közutak városi szakaszai mentén részben lebonyolítják, a helyi járatok az ezektől távolabb eső területek és egyes jelentős intézmények tömegközlekedését biztosítják: 11.sz.v.: Szérűskert - Buki sor - Március 15. tér - FORTE - Kórház 12.sz.v.: Szérűskert - Buki sor - Március 15. tér - FORTE 13.sz.v.: Telep utca - Autóbuszvégállomás - Buki sor - Szérűskert 13 i.sz.v.: Autóbusz-állomás - Buki sor - Szérűskert 21.sz.v.: Szélső sor - Deákvár - Autóbusz-állomás - DDC KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 8

10 22.sz.v.: Deákvár - Autóbusz-állomás - DDC 23.sz.v.: Autóbusz-állomás - DDC 31.sz.v.: Híradó út - FORTE - Gumigyár 32.sz.v.: Híradó út - FORTE 41.sz.v.: Autóbusz-állomás - Gombás - Sejce kőbánya 42.sz.v.: Autóbusz-állomás - Gombás - Sejce lakótelep 51.sz.v.: Autóbusz-állomás - Március 15. tér - Kórház - Híradó út - Újhegyi út - Autóbusz-állomás 52.sz.v.: Autóbusz-állomás - Újhegyi út - Híradó út - Kórház - Március 15. tér - Autóbusz-állomás 61.sz.v.: Gombási út - Deákvár - Alsóváros, v.mh. A helyközi és helyi járatok megállóinak 300 méteres gyalogos körzetét figyelembe véve a város beépített területeinek nagy részéről megfelelő az ellátottság. Nem jól ellátott lakó területek: Lajos-telep vasútvonal melletti része Deákvár Kosdi út, Naszály út, Kis utca és vasútvonal által határolt területe Szent Mihály dűlő Václiget dűlő 1.3. Közúti közlekedés Országos közúthálózati kapcsolatok Vác országos főúthálózati kapcsolatát a 2.sz. és a 201 sz. (2/A) főút biztosítja. A (201 sz.) 2/A főút az E77 számú európai főút része, Budapest és Vác északi része között autóút paramétereknek megfelelően épült ki, de csak Budapest és Dunakeszi között 2 2 sávos, Dunakeszitől északra csak fél pálya épült ki. A 2/A út Vác keleti és északi külterületén halad végig, 4 különszintű csomópontja épült: a 2104 j, a 2106 j, a j és a 12.sz. főútnál, így lehetővé teszi a belterület elkerülését minden irányból KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 9

11 A 2.sz. főútnak Vác északi és déli külterületén van külterületi szakasza, de jelentős része belterületen halad át. A főút Budapest és Vác között jelentős részben belterületen vezet, így az eljutási idő a 2/A úton mintegy 30%-kal rövidebb a két város között. A 2.sz. főút váci szakasza irányonként 1-1 forgalmi sávos, kivéve a Rádi úti és Széchenyi utcai csomópontok közötti szakaszát. A 2.sz. főút belterületi szakasza Vác ÉNy - DK irányú közúti tengelye, párhuzamos, megfelelő kapacitású úthálózat hiányában a városon belüli forgalom jelentős része terheli. A főút csomópontjai igen változóak: 3 körforgalmú és 4 jelzőlámpás csomóponton kívül a többi helyen a főút elsőbbségét csak jelzőtábla biztosítja. Az út menti ingatlanok kiszolgálása általában közvetlenül a forgalmi sávból történik. A 12.sz. főút és Szob között a Duna balparti településeinek forgalmát vezeti rá a 2.sz. és a 201 sz. főútra. A 12.sz. főút Vác területén külterületi jellegű, irányonként 1-1 sávos, a 2.sz. főút körforgalmú csomópontján kívül további kiépített csomópontja nincs. A Vácról kiinduló sugárirányú országos mellékutak közül a legjelentősebb hálózati szempontból a 2104 jelű Vác - Gödöllő összekötő út. A 2104 jelű út a Pest körüli elkerülő út része, egyben Vác és az M3 autópálya közötti kapcsolat is. A 2 1 sávos út Vác területén jelentős részben külterületi jellegű. Kapacitását kedvezőtlenül korlátozza, hogy a MÁV Budapest - Szob és Veresegyház - Vác vonalát szintben keresztezi, fénysorompós átjáróban. A 201 sz. úttal kiépült csomópontja különszintű. A 2106 jelű Vác - Verseg összekötő út, kistérségi jelentőségű, elsősorban a környéki települések Vácra irányuló forgalmát bonyolítja le. A 2 1 sávos út belterületi szakasza a Rádi út, szintben keresztezi a budapesti - szobi vasútvonalat. A jelű kosdi bekötő út, Kosd egyetlen közúti kapcsolata, hálózati jelentősége elsősorban Vácon belül van. A Kosdi útnak a 201 sz. úthoz csatlakozó külterületi szakasza kedvezőtlen vonalvezetésű és keresztmetszetű. A belterületen, csökkentett űrszelvényű aluljáróban halad át a vasútvonal alatt. (Honvéd utcai szakasz) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 10

12 A jelű vácdukai bekötő út közterületi jellegű, a 201 sz. főút csomóponthoz csatlakozik. A Duna belföldi szakaszán Budapesttől északra nincs híd, ezért jelentős a Vác - Tahitófalu komp a 1114 jelű országos mellékút része, a Szentendrei sziget és a 11.sz. főút kapcsolatát biztosítja., Vác központjában a komp megközelítése a jelű úton a Szent János utca - Barabás M. utca - Liszt Ferenc sétány útvonalon bonyolódik le Városi fő - és gyűjtőút hálózat Vác főúthálózatának legfőbb szerkezeti vonalai az országos fő és közutak városi szakaszai, amelyeket a városi fő - és gyűjtőutak egészítenek ki: Vác északi részének legnagyobb forgalmú főútja a Gombási út, amely egyrészt a Temető utca - Galcsek utca - Széchenyi utca útvonalon, másrészt az északi külterületen a 2.sz. főúthoz csatlakozik. Hálózati szerepét csökkenti, hogy a 201 sz. úttal nincs csomóponti kapcsolata, aluljárón keresztezi az országos főutat. Az irányonként 1-1 forgalmi sávos út belvárosi kapcsolatának kapacitását jelentősen korlátozza, hogy a Vác vasútállomás alatti aluljárója csak egysávos. A vasútvonaltól ÉK-re levő városrészeknek a sz. főútvonalakkal párhuzamos városi főútvonalai csak szakaszonként épültek ki: = A Deákvári fasor - Telep utca útvonal a Rádi út és a Naszály út közötti forgalmat a vasútvonal mentén köti össze, északi meghosszabbításában az Ambró Ferenc utca nem főút jellegű. = A Lehár Ferenc utca - Deákvári főtér - Ujhegyi út - Huszár utca útvonal Deákvár forgalmát vezeti rá a Kosdi úton át a 201 sz. főútra, illetve a 2.sz.főútra (Balassagyarmati út). A 2.sz. főút felé átkötést biztosító kapcsolata a Kodály Zoltán út, mely a vasútvonalat szintben keresztezi. A Belvároson és Kisvácon végighaladó Budapesti főút - Köztársaság út - Dózsa György út útvonal hálózati szerepe a Március 15. tér átmenő forgalom előli lezárásával megváltozott, 2.sz. főút és a Duna közötti területek gyűjtőútjává vált KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 11

13 Megszűnt a Széchenyi utca Március 15. térhez csatlakozó szakaszának gyűjtőút jellege. A dunaparti Ady Endre sétány és a Csányi László körút közötti gyűjtőút funkciót a Petróczy u. - Konstantin tér - Báthori utca látja el. A városközpontnak a 2.sz. főút és a vasútvonal közötti terültén gyűjtőút funkciójú a Zrínyi utca és Galcsek utca, amely a Honvéd utcához egyirányú utcapáron kapcsolódik. Az Alsóváros gyűjtőútjai a Zöldfa utca - Vám utca, illetve a Kölcsey F. u. - Vásár u. útvonal a 2.sz. főutat a Rádi úttal kötik össze. Deákvár területén gyűjtőút kategóriájú: a Radnóti Miklós út, Deákvári főút, Szélső sor A közúti forgalom helyzete, felmérése A Vác országos főúthálózati kapcsolatát biztosító 2.sz. és 201 sz. (2/A) főutak kapacitása Budapest és a 2104 jelű út között re kimerült: A 2.sz. főút napi forgalma Sződligettől délre eléri a E/nap értéket, de az 2104 jelű út csomópontja környezetében is E/nap. A 201 sz. (2/A) főúton a forgalmi terhelés a 2.sz. főúthoz hasonló E/nap Váctól délre, az elkerülő szakaszon E/nap. A 2.sz. főút Váctól északra megfelelő kapacitású a forgalom E/nap értékről Szendehelyig E/nap értékre csökken. A 12.sz. főútnak a 2.sz. főúthoz csatlakozó szakaszán a napi forgalom E/nap. Az országos mellékutak közül a legnagyobb terhelésű Vácon kívül a 2104 jelű út E/nap forgalommal, a 2106 jelű út forgalma a Vácon belüli E/nap értékről Rád felé E/napra csökken KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 12

14 A Vácon belüli közúti forgalmi helyzet vizsgálatát 3 mérés csoportban készítettük el: 1. Vác célforgalmi felvétel A városba belépő közúti forgalom célpontjainak meghatározását a kordonpontokon végzett, kikérdezéses felvétel segítségével végeztük. A kikérdezést az országos közúthálózat városhatárt érintő szakaszainak közelében, de minden esetben a 2/A (201) főútvonalon belüli pontokon, a gépkocsik félreállítást lehetővé tévő helyszínen végeztük. A felvétel reggel 6 és 10, délután 15 és 19 között készült, az egyes útvonalakon kikérdezett járművek mintaeloszlása a következő táblázatban látható: Reggel Délután Irány Centrum Városhatár Centrum Városhatár Teljes felé felé felé felé minta MOF 2. út észak Gombási út Kosdi út Vácduka, Rád Gödöllő út dél Komp Összesen A kikérdezés során rögzítésre került: - a jármű kategóriája (szgk, ktgk, tgk) - a járműben utazók száma - az indulás helyszíne (település, Vác esetén utca, házszám) - a tervezett érkezés helyszíne (település, Vác esetén utca, házszám) - lakás telephely címe Az indulási és érkezési címeket az utcák, intézmények adatbázisa alapján a forgalmi körzetekhez rendeltük. A felvétel eredményei: KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 13

15 A megállított gépjárművek 93%-a személygépjármű és kistehergépjármű (3,5 t alatti), a járműkategória aránya a mintában kismértékben magasabb a valóságosnál. A járművekben utazók átlagos száma 1,68, az egyedül utazók aránya 55%, kéthárom fő a járművek 30 és 9%-ában utazott, ennél több mindössze a járművek 5 %-ban. A kiinduló gépjárművek 41%-a Vácról indul, amely a kétirányú felvételt és a városon csak átmenők arányát figyelembe véve a várt értékeknek megfelel. A környező településekről és Budapestről regisztrált járművek aránya 3-7%, összesen mintegy 200 településről érkező jármű került megállításra. A kikérdezés alapján megállapítható a Vác város területén áthaladó (nem a 2/A utat használó), és a város belső körzeteire irányú forgalom mértéke és aránya. A belépő forgalom 77%-a a városon belüli célpontra tart, elsősorban a belváros északi és déli részére, a Kórház környékére, Deákvárra és az állomás környékére. A forgalom 23% áthalad a város területén, jellemzően a 2. út északi és déli része között jelenik meg tranzitforgalom. 2. A város közúthálózatának 13 kritikus csomópontjában reggel (7-9 óra között) és délután (15,30-17,30 között) csúcsidei forgalomszámlálások készültek, 9 csomópontban a forgalomáramlási irányokat, 2 csomópontban keresztmetszeti forgalmat mérve: Csányi László körút - Budapesti főút - Zöldfa utca Csányi László körút - Széchenyi utca Temető utca - Telep utca Ujhegyi út - Gombási út - Deákvári főút - Temető utca Hiradó tér Balassagyarmati út - Pap Béla utca Köztársaság utca - Barabás M. utca Deákvári fasor - Rádi út Kosdi út - Lehár utca KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 14

16 illetve keresztmetszeti számlálások történtek a: Gombási út - Deákvári főút - Lehár F. u. Kosdi út - Deákvári fasor - Telep u. csomópontokban. 3. A közlekedési szokások felmérésére úgynevezett, háztartásfelvétel készült 5000 háztartásba kiküldött kérdőlappal, amelyből a visszaérkezett 5%-os mintát értékeltük ki és használtuk fel a forgalomáramlási modell elkészítéséhez. A kérdőlapok kiküldése a településszerkezeti tervhez készült városrész lehatárolás lakossági arányainak megfelelően történt. A város közúti forgalmának leképezését a CUBE komplex forgalmi tervezési modellrendszer segítségével végeztük el. A szoftver egy nemzetközileg elismert és elfogadott eszköz, amely lehetővé teszi a közlekedési folyamatok modellezését. A CUBE úgynevezett egyensúlyi modell, amely a forgalmi ráterhelést addig folytatja, amíg a hálózaton létre nem jön az egyensúlyi állapot, ekkor a legrövidebb utakon az eljutási idők egyenlők. A modellezés során a hálózatot csomópontok és szakaszok alkotják, amelyek "ellenállását" függvények szabályozzák. A modellezés alapja a fő- és gyűjtőút hálózatot tartalmazó számítógépes modell és a mérések felhasználásával elkészített, a forgalmi igényeket tartalmazó forgalomáramlási mátrix. A szoftver a "legrövidebb útvonalak" kiválasztásával terheli rá a forgalmakat a hálózatra, majd iterációs úton közelít az úgynevezett egyensúlyi állapothoz. A hálózat forgalmi terhelését a mért adatokkal kalibrálva megfelelő képet kapunk a csúcsidőszaki forgalmi viszonyokról, amely alapján az egyes útszakaszok és csomópontok kapacitáskihasználtsága megállapítható, a forgalmi helyzet értékelhető. A forgalmi terhelés alapján megállapítható főbb következtetések: A 2.sz. főút városközponti szakaszán (Csányi László körút) a csúcsidei forgalom eléri a csomópontok kapacitását, ez abból adódik, hogy a 201 sz. (2/A) út kiépítése után is maradt 23% városközponton áthaladó átmenő KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 15

17 forgalom, illetve a főút a város egyetlen összefüggő észak - déli irányú útvonala, így a belső forgalom tengelye is. A 2.sz. főút legterheltebb szakasza a Budapesti főút és a Gödöllői út között van, itt a forgalom az elkerülő út (201 sz. főút) forgalmának közel kétszerese. (2100 Ejármű/óra) A sugárirányú úthálózat legterheltebb szakaszai a Kosdi út és a Rádi út belső szakaszai. (720 illetve 740 Ejármű/csúcsóra) A teherforgalom aránya a 2.sz. főúton kb. 10 % (Ejárműben) a 201.sz. (2A) úton 25 % A forgalomszabályozás és forgalombiztonság helyzete Vác forgalmi tengelye a 2.sz. főút forgalomszabályozás szempontjából különböző szakaszokból áll: Csomópontjai szabályozása változó: 3 körforgalmú és 4 jelzőlámpás csomópontja van. 2 1 sávos, de a Rádi úti és Széchenyi utcai csomópont között 2 2 sávra bővül. Déli külterületi szakasza mindkét oldalon jelentős mértékben beépült, telkenkénti útcsatlakozásokkal, szakaszonként változósebességszabályozással. A vasútvonal keresztezései jelentős akadályoztatást jelentenek a közúti forgalom számára: A 2104 jelű út, a 2106 jelű út, és a Kodály Zoltán úti szintbeni, fénysorompós biztosítású átjárók kapacitása a vasúti forgalom csúcsidőszakában nagy mértékben csökken. A Temető utcai és Honvéd utcai vasút alatti egysávos, illetve csökkentett űrszelvényű aluljáró forgalombiztonság és forgalom-lebonyolítás szempontjából kritikus szakasz KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 16

18 A városközpont területén többféle forgalomszabályozás van érvényben: A hálózat egy részén 3,5 t össztömegkorlátozás van, a jelenleg még meglévő telephelyek teherforgalma miatt a nehéz járművek korlátozása nem következetes. A Március 15. téren a behajtás csak engedéllyel rendelkező járművek számára lehetséges, ennek megfelelően a Köztársaság út és Széchenyi utca csatlakozó szakaszai a nem célforgalom számára zsákutcává alakultak. A terület közúti hálózata részben egyirányúsított, a közterületek szélességétől függően és a parkolási lehetőségek növelése érdekében. Területi sebesség korlátozási övezet nincs kijelölve. Forgalombiztonsági szempontból a baleseti helyzet vizsgálata alapján a legnagyobb forgalmi terhelésű útvonalak a legkedvezőtlenebbek: Csányi László körút Balassagyarmati út Kosdi út Rádi út Gombási út Parkolási vizsgálat A város parkolási helyzetének 4 legfontosabb problémáját az egyes parkolási területeken a napi foglaltság eseti méréseivel ellenőriztük: A vasútállomáshoz illetve a vasúti megállókhoz kapcsolódóan nem épült ki P+R rendszerű parkoló. Az ilyen közlekedési mód igényét jelzi a vasútállomás területén és környékén levő, erre célra ki nem jelölt részben kiépítetlen területek parkolási lehetőségeinek 100%-os kihasználtsága. A városközpontban a fizető parkolási övezetben a parkolók átlagos kihasználtsága 78-85%-os, a legnagyobb kapacitású parkolók közül a volt "csirkepiac" parkoló a Március 15. téri parkolási tilalom után időszakosan 100%-ban telített. A Liszt Ferenc sétány menti parkolók kihasználtsága 80%- os KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 17

19 A jelentős intézmények közül több helyen 100%-os a parkoló kihasználtság: Városi Kórház, Rendőrség. A turistabuszok parkolása megoldatlan, nincs erre kijelölt megfelelő méretű terület Kerékpáros és gyalogos közlekedés A Dunaparton halad végig a Budapest - Dunakanyar regionális kerékpárút. Hiányzik ehhez kapcsolódó városi hálózat, amely eléri a jelentősebb kerékpáros célpontokat: a vasútállomást, vasúti megállókat, az oktatási központokat, részben emiatt a hivatásforgalmi kerékpáros közlekedés nem alakult ki. Szintén hiányoznak a kerékpáros közlekedéshez szükséges létesítmények: őrzött tárolók, bérlési lehetőségek. A Naszály úton az Ambró F. utca és Deákvári főút között kiépült kerékpárútnak nincsenek hálózati kapcsolatai. A város gyalogosrendszere fejlődik: a dunaparti sétány és a gyalogos elsőbbségű Fő tér (Március 15. tér) és a legfontosabb gyalogos cél a vasútállomás összekötésére az Eszterházy utca - Széchenyi utca gyalogos tengely tervezése megkezdődött. A gyalogos közlekedésben jelentős akadály a vasútvonal, különszintű és szintbeni keresztezései nagy távolságra vannak, a vasútállomás megközelítése az ÉK-i oldalról nehézkes. A közterületek akadálymentesítése helyenként megoldott, de jelentős fejlesztése szükséges KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 18

20 1.5. SWOT elemzés Erősségek Fontosság 1-10 pont Gyengeségek Fontosság 1-10 pont Rendelkezésre állnak a város és környékére vonatkozó fejlesztési tervek: - Közép-Magyarországi Régió Közlekedésfejlesztésének stratégiai terve - Vác Településszerkezeti Terve 5 A vasútállomás és megállók rekonstrukciója hiányzik, alacsony szolgáltatási színvonalú létesítmények. A vasúti - közúti keresztezések rossz kiépítése (szintbeni átjárók, kis űrszelvényű Dunakanyar térség Fenntartható Közlekedése aluljárók) Vác - Budapest vasútvonal korszerű elővárosi kapcsolatot 8 Vasútállomás és autóbuszállomás közvetlen 4 biztosít (ütemes menetrend) kapcsolatának hiánya. Környéki településekkel jó autóbusz - kapcsolat 7 Észak - déli irányú úthálózati elemek hiánya, a meglévők 7 kapacitásának kimerülése Kiépült a város belterületét elkerülő út (201 sz. út) 8 Kompátkelés belvárosi közúti kapcsolata, Duna-híd hiánya. 5 P+R rendszer hiánya, a városközpont és intézmények 7 parkolóhiánya. Teherforgalom érinti a 4 városközpont úthálózatát is. Gyalogos és kerékpáros hálózatnak csak 1-1 eleme 4 valósult meg. Dunai hajózás lehetőségei nincsenek kihasználva KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 19

21 Veszélyek Fontosság 1-10 pont M2 új nyomvonalának elfogadása esetén az elkerülő 5 szakasz fejlesztésének elmaradása. Duna - híd megvalósításának elhúzódása 6 Vasúti fejlesztésekkel együtt kapcsolódó különszintű közúti fejlesztések nem valósulnak 8 meg Lehetőségek Fontosság 1-10 pont Vasúti fejlesztések várhatóan gyors megvalósíthatósága 8 (EU támogatással) Dunai hajózás támogatott program 4 Közlekedési Szövetség keretében az autóbuszközlekedés fejlesztése KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 20