HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA"

Átírás

1 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA V A S M E G Y E

2 2 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE

3 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 3 T A R T A L O M 1. Bevezető 4 2. Előzmények 6 3. Vezérlő elvek 8 4. Vízió A határon átnyúló régió rövid turisz kai helyzetértékelése A jövőbeni közös desz náció gondolata; jövőkép Megyei koordinációs szervezet szerepvállalása Záró gondolatok 66

4 4 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 1. Bevezető A Vas Megyei Önkormányzat és zalai illetve szlovéniai partnerei igen ambiciózus és bátor célt tűztek ki maguk elé, amikor úgy határoztak, hogy a FUTUR határon átnyúló projekt keretében megvizsgálják egy lehetséges közös turizmus stratégia kidolgozásának lehetőségét. Mint a Futur projekt egyéb meghatározó, koncepcionális turisz kai dokumentumainál, a megyei önkormányzat a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel a munka koordinálására, az időközben megalakult Vas Megyei Turizmus Szövetség ak v tagjai pedig a szakmai há eret, kompetenciát adták. Bár sor került több szakmai megbeszélésre, egyeztetésre a projektpartnerek közö, a célterületre vonatkozó, hiányzó turisz kai alapkutatások, az eltérő kiindulóhelyzet és szerveze struktúrák illuzórikussá te ék egy közös beavatkozásokat, opera v elemeket is tartalmazó, valamennyi résztvevő által konszenzussal elfogado stratégia megalkotását. A munka azonban korántsem volt hiábavaló: az egyes térségek turisz kai ado ságainak, a rakcióinak, termékeinek számbavétele és rendszerezése izgalmas eredményt hozo : az évekkel ezelő hipotézis, a közös turizmus stratégia létjogosultságát módosításokkal - szakmai alapon is megerősíte e. Módszertanában a munka az egyéb forrásokból is megismerhető alaphelyzet, alapadatok számbavételével, összehasonlításával kezdődö. A koordinációt végző Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai már ezek vizsgálata következtében az erede től eleve kissé eltérő, leszűkíte, egyú al azonban kibővíte térségre vonatkozó hipotézist állíto ak fel. Kive ék a közös stratégia szempontjából vizsgálandó területek közül a termékkínálatában és imázsában különböző, a Balaton turisz kai régióhoz tartozó kelet-zalai desz nációkat, bevonták viszont a körbe a délkelet-stájerországi és dél-burgenlandi tér-

5 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 5 séget. Az említe területekre vonatkozó turisz kai elemzések, stratégiák, illetve a turizmus szerveze felépítés, menedzsment természetesen nagyon változatos képet mutat: a nyugat-zalai részen önállóan - érthetően nem definiálható, Vas megyében még nagyon friss, Északkelet-Szlovéniában vitato, egyedül Ausztria kele tartományaiban egyértelmű a helyzet a kompetens térségi turisz kai szereplő tekintetében. (Burgenlandban azonban például nemrég változo a turizmus törvény, megbolygatva, kissé átalakítva az év zedes rendszert). Az i felvázolt turizmus stratégia tehát nem egy azonnali felhasználásra kész közös dokumentum, hanem a szakmai párbeszéd és a térségi turizmus stratégiák megállapításainak összegzése, amely egy merész vízió mentén konkrét együ működésekre bíztat, és reményeink szerint közös, stratégiai projekteket generál mindannyiunk javára. Ezúton is szeretném megköszönni szlovén és zalai kollégáinknak, a Vas Megyei Turizmus Szövetség tagjainak, a Kamara és a Vas Megyei Önkormányzat sztségviselőinek, munkatársainak a bizalmat, együ működést, segítséget, rugalmasságot. Balogh Károly Zsolt elnök, Vas Megyei Turizmus Szövetség

6 6 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 2. Előzmények A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program keretén belül megvalósuló FUTUR Határon átnyúló idegenforgalmi platform projekt egyik feladata a Vas megye turisztikai fejlesztéséhez szükséges koncepció és stratégia elkészítése, a desztináció stratégiai fejlesztését szolgáló további lépések felvázolásával. A FUTUR projekt célja a határmenti térség (Muravidék, valamint Vas és Zala megye) vonzerejének növelése, a régió idegenforgalmi kínálatát tartalmazó adatbázissal és a virtuális látogatás lehetőségét biztosító rendszerrel alátámasztott turisztikai csomagok kidolgozásával. Vas megyében 2010 óta folytak egy térségi menedzsment szervezet létrehozásának szervezeti és szakmai kérdéseit érintő egyeztetések. Végül 2013 folyamán a megyei önkormányzat, a fejlesztési ügynökség és a kamara védnöksége mellett, a turizmusban és vidékfejlesztésben érintett szervezetek támogató részvételével elhatározták, hogy szakmai találkozóikat rendszeressé, az együttműködést szorosabbá és állandóvá teszik. Ennek eredményeként jött létre elsőként a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum. A Fórum egyik kiemelt prioritása a megyei turisztikai szereplői közötti párbeszéd, a turizmus fejlesztésének előmozdítása, ajánlások megfogalmazása volt a készülő Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz. A rendszeres konzultációk során világossá vált, hogy a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében szükség van egy a megye turizmusát átfogó, koordináló a megyei turisztikai szereplők részvételével létrehozott turizmus szövetségre, amely március 17-én tartotta alakuló ülését. A Vas Megyei Önkormányzat azon döntése a megye egyik legfontosabb gazdasági ágazatát, a turizmust illetően, hogy a turisztikai helyzetfelmérés és középtávú koncepció elkészítését a megyei turizmus szakmai szereplőinek közreműködésével kívánta megvalósítani, indokolt volt ugyan, de korántsem tekinthető általános gyakorlatnak Magyarországon. A megelőző kutatások hiánya miatt a megye turisztikai helyzetének elemzése ugyan nem lehetett teljes körű, de azon az eléggé nem hangsúlyozható eredményen kívül, hogy együttműködésre, közös munkára késztette a megye turisztikai szereplőit, jó néhány olyan folyamatot öszszegzett, illetve közhelyet cáfolt, amelyek ismerete, elemzése illetve felül bírálata nélkül könnyen elhibázott koncepció és sikertelen stratégia készül(ne).

7 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 7 Alapelvként elfogadásra került az Egészség Minőség Egyediség, mint vezérgondolat, amelyhez kapcsolódóan kellett az elérendő célokat, ill. a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat meghatározni. A koncepció újraértékelte a vonzerőket, egyidejűleg minősítve azokat helyi, térségi, nemzeti, nemzetközi jelentőségüket tekintve. Másik fontos feladat a termékfejlesztési prioritások meghatározása, illetve a célcsoportok egyértelmű lehatárolása volt. A koncepció készítői a vízió alapú tervezést preferálták, mégpedig úgy, hogy a vízióalkotáshoz kapcsolódjon mintegy annak alátámasztásaként egy részletes SWOT analízis. A turisztikai tervezés során prioritást kapott a minőségi vendégkör megszólításának, a tematikus turisztikai kínálat létrehozásának, ill. a helyi termékek turisztikai kínálatba építésének elve. Mindez a közötti tervezési időszakra vonatkozó megyei fejlesztési programhoz horizontálisan illeszkedve került kimunkálásra. A koncepció alapján kidolgozásra kerülő stratégia célja a jövőbeni Vas megyei turisztikai fejlesztések stratégiai alapjainak meghatározása. Mivel a megyei turizmusfejlesztési koncepció nemrégiben készült el, és tartalmazza a térségre vonatkozó fejlesztési irányokat is, ebben az anyagban nem kívánjuk megismételni az említett dokumentumban foglaltakat, hanem kizárólag stratégiai szintre összpontosítunk, hogy a megye turizmusát majdan koordináló szakembereknek és az itt működő innovatív turisztikai vállalkozások vezetőinek útmutatásként szolgáljon a turizmusfejlesztés hatékonyabb irányításához és felügyeletéhez. Fontos hangsúlyozni, hogy a térség turisztikai termékeinek kidolgozásában a koordinációt ellátó szervezetek tevékeny közreműködése nélkülözhetetlen, de a kialakított termékek piacra vitele és piaci pozicionálása elsősorban a szolgáltatókon múlik. Ezért a szolgáltatókkal való együttműködésnek, a szolgáltatókkal kialakított partneri viszonynak prioritást kell kapnia, és törekedni kell a koncepcióban megfogalmazott vízió megvalósulását elősegítő stratégiai szintű folyamatos egyeztetésekre.

8 8 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 3. Vezérlő elvek Vas megyében a turizmus számos kihívással küzd. A kihívásokra adandó megfelelő válasz komplex megoldást kell, hogy tudjon kínálni. Ezért egyszerre kell fókuszálni a minőségi és egyedi koordinált termékés szolgáltatás-kínálatra, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő gyógyászatra, és a többféle célcsoportra építő turizmusra. Mindezt összehangolt kommunikációval megtámogatva. A megye turizmusának központi gondolata az egészségre és kultúrára, valamint az épített és természeti, vallási, történelmi értékekre építés, méghozzá annak teljes vertikumában. Megjelenik mind a prevenció egészségmegőrzés rehabilitáció hármasa, mind pedig a testi és lelki feltöltődés célkitűzése. A Vas megye márka lényege: egészség, minőség, egyediség. Minden egyes tevékenységelemnek vissza kell tükröznie ezt a gondolatiságot. A Vas megyét is magában foglaló Nyugat-Dunántúl as időszakra vonatkozó turisztikai fejlesztési stratégiája az alábbi stratégiai célokat fogalmazta meg: Mottóként: Csak azok a tisztán pozícionált térségek lehetnek sikeresek, amelyek tudatában vannak erősségeiknek, és megfelelő módon alkalmazzák a marketing és a PR eszközrendszereit! Átfogó célként: Egyértelműen tisztán pozícionált, turisztikai erőforrásait tudatosan és magas szinten kiaknázó, kínálatában folyamatosan megújuló, a hazai és nemzetközi piacon is versenyképes, erős belsőkohézióval rendelkező turisztikai régió értékesítése oly módon, hogy annak a térség- és vidékfejlesztésre, az eltartó-képességre gyakorolt pozitív hatása környezettudatosan valósul meg és a változás eredményei számszerűsíthetőek.

9 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 9 Ma már tudjuk, hogy a kitűzött célok megvalósítását folytatni kell, a térség pozícionálását illetően további, nagyon fontos teendők vannak. El kell érni, hogy a turisztikai szereplők tudatossága a saját vállalkozásaikon túl is tetten érhető legyen; javítani kell a belső kohéziót, a térség értékesítésének gyakorlatát, az alkalmazott marketing és PR eszközrendszert, ugyanis a fenti területekre idáig csak a már megfelelő finanszírozással és szaktudással rendelkező helyi TDM egyesületek tudtak hangsúlyt fektetni. Mindezek figyelembe vételével a következő időszakra vonatkozó stratégia összeállítása, valamint a megvalósíthatóság tekintetében a következő vezérlő elveket tartottuk szem előtt:» Reális célkitűzések megfogalmazására, hiteles elemzések és a szakmaiság maximális figyelembe vételével» A turista érkezések és a tartózkodás folyamatos figyelemmel kísérése az összefüggő értéklánc megteremtése érdekében» Az általános infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a megközelíthetőség és térségen belüli fenntartható mobilitás elősegítése érdekében» A meglévő, helyi szinten erős imázzsal, nagyrészt jó termékkínálattal rendelkező helyi desztinációk hálózatosodásának ösztönzése» Térségi turisztikai intézményrendszer (koordináló szervezet) fejlesztése, aminek tevékenységi körébe tartozik a fejlesztéskoordináció, az információszolgáltatás, a marketing és az értékesítés» Professzionális márkaépítés és márkagondozás a termékkínálat alapul vételével» Integrált, összehangolt kommunikáció a térséget népszerűsítő szervezetekkel, a kommunikációs elemek szinergikus összhangjának megteremtése» Innovatív, új, és hatékony marketingmunka, nem csupán a stratégiai pontok, hanem a részstratégiák megfogalmazása során is

10 10 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 4. Vízió Térségünk nem pusztán zászlóshajó a beutazó gyógyés wellness turizmust illetően, és nem csupán Nyugat kapuja, sokkal több ennél. Fontos a földrajzi fekvése és csomóponti adottsága, kiemelkedő értékű a történelmi, kulturális és építészeti öröksége, egyedülálló a fürdőkultúrája, a természetes vízfelületek, a fesztiválok, a gasztronómia, minden, ami testnek és léleknek fontos. Vas megye nagyon színes és sokféleképpen jellemezhető, ugyanakkor nem megkerülhető az, hogy egy határozott és világos üzenettel szólítsuk meg a hazai és külföldi látogatót. Nem az értékek és attrakciók tényszerű felsorolása a célravezető, hanem olyan egyszerű és tiszta hívószavakkal kell megtalálni a kívánt fókuszcsoportokat, amelyek konkrét élményeket, megoldásokat jelentenek számukra abban az élethelyzetben, ami utazásra, városlátogatásra indította, indítja őket. Másik fontos eleme a stratégiának az együttgondolkodás szervezeti, intézményi hátterének (koordináló szervezet létrehozása) biztosítása, annak érdekében, hogy a napi szintű feladatokban is ez érvényesülhessen. E gondolkodás lényege az, hogy a stratégiai szinten megfogalmazott együttműködés ne csak a turizmusért felelős szinteken, hanem a gyakorlat minden szintjén történő együttműködést jelentsen.

11 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 11 A megyei turisztikai ágak egységes vízióba történő összekapcsolása és tartalommal való feltöltése az úgynevezett ÉLMÉNYKAPU és EGÉSZSÉGKAPU rendszerén keresztül történik. Az Egészség Minőség Egyediség alapelv érvényre jutásához figyelembe kell venni, hogy minden embernek, így a turistának is, legfőbb értéke a saját és családja EGÉSZSÉGE, amelyet megszerezni, erősíteni, avagy testi, szellemi, lelki energiáit újra feltölteni érkezik a térségünkbe. Célja eléréséhez, egészséges környezetet és az ezt biztosító, rekreáló körülményeket keres. Ez csak olyan MINŐSÉGI, átgondolt, komplex, hálózatos tervezéssel érhető el, amely figyelembe veszi a térségi erőforrásokat, adottságokat, lehetőségeket. A terv vázát ezért olyan EGYEDI megoldások, beavatkozások adhatják, amelyekben a turisztikai szereplők (szolgáltatók, menedzsment szervezetek) megtalálhatják a helyi igényeiknek is megfelelő válaszokat a fenntartható turizmus szervezése érdekében.

12 12 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 5. A határon átnyúló régió rövid turisz kai helyzetértékelése 5.1. Vas megye Vas megye Magyarország legnyugatibb megyéje, a nyugat-dunántúli statisztikai régió része, Ausztriával és Szlovéniával határos. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A turizmusra régiónkban a gazdaság egyik hajtómotorjaként tekinthetünk. Tekintettel arra, hogy az ország idegenforgalmának jelentős része e régióhoz köthető, így az önkormányzatok számára gazdasági értelemben kiemelten fontos a turizmus. Kedvező hatásai a helyi önkormányzatok számára három területen érzékelhető leginkább:» Az önkormányzatok közvetlen bevételeinek jelentős részét teszik ki az ágazat által generált idegenforgalmi adóból származó bevételek, az ágazati szereplők által fizetett helyi iparűzési adó, és a helyben maradó személyi jövedelemadó összege. Ehhez jönnek még olyan egyéb tételek, mint például a közterületek turisztikai hasznosításából eredő közterület használati díjak.» Az önkormányzatok közvetett bevételeit jelentik az önkormányzati tulajdonú cégeknél keletkező többletbevételek, amit a turizmus generál.» A települések számára adott a lehetőség, hogy erősségeikre, meglévő arculatukra építve saját turisztikai egyéniséget teremtsenek maguknak, növelve bevételeiket, jövedelmeiket.

13 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 13 A megyei helyzetelemzés is e gondolatiság jegyében fogalmazta meg azokat a tényeket, amelyek napjaink turizmusát jellemzik. (1. számú melléklet: Vas megye turizmusa számokban.) A helyzetelemzés megállapításai vázlatosan a pozitívumok és negatívumok kiemelésével az alábbiak: Pozitívumok:» a megye turizmusa válságállónak bizonyult, 2008 után is tovább, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben növekedett a vendégéjszakák száma (2011-ig)» az osztrák és német vendégek mellett egyre több a cseh turista, a külföldiek a megye forgalmának több mint felét adják» a fürdő- és szállásfejlesztéseknek köszönhetően Sárvár népszerűsége, látogatottsága is ugrásszerűen nőtt» a méretében és lakosságszámában is kicsi Vas megye a balatoni megyék után a legnépszerűbb hazai turisztikai célpont: az egy vasi lakosra eső hivatalos vendégéjszakák száma közel 6, míg az országos átlag ennek felét sem éri el; az egy vendégre jutó átlagos tartózkodási idő is jóval magasabb (3,1) a hazai átlagnál (2,6)» a megyében, Bükön alakult meg 2009-ben a Nyugat-Dunántúl első, hivatalos (regisztrált) turizmus menedzsment szervezete; ez a szám azóta ötre bővült, további két térség (Kőszeg, Őrség) turizmussal foglalkozó szervezetei pedig nemzetközileg, díjakkal is elismert szakmai munkát végeznek: a megye turisztikai szervezetei között ráadásul egyre intenzívebb az együttműködés

14 14 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE Negatívumok:» az egyes fejlesztések koordinálatlanul, pontszerűen, részben megalapozatlanul, koncepciótlanul, esetenként annak ellentmondóan valósultak meg» a vendégéjszakák több mint 80%-a továbbra is a két fürdővárosban összpontosul: Bükön azonban jellemzően alacsony az átlagköltés, Sárváron pedig az átlagos vendégtartózkodás alig éri el a 2,5 vendégéjszakát, amely kevésbé gyógyhelyekre, sokkal inkább wellness-úticélokra jellemző adat. A két fürdőhelyen a rövidebb tartózkodási idejű, wellness-orientált cseh vendégkör térnyerése figyelhető meg az igényes, német nyelvű gyógyvendégek rovására: a fejlesztéseknél pedig sokkal inkább az egymásra figyelés, mint sem az együttműködés vagy az egyértelmű piaci pozicionálás érhető tetten» Vas megye aktív kikapcsolódásra, egyedi kulturális élmények szerzésére is alkalmas más vidékei a kiváló adottságok ellenére nem tudtak érdemben felnőni a két fürdővároshoz» a rendezvények, fejlesztések összehangolatlansága, a termékfejlesztés és marketingkommunikáció hiányosságai, az attrakciók és szolgáltatások változó minősége, a létező vagy elképzelt tematikus utak, termékek gazdátlansága mind a befejezetlen vagy félresiklott szervezetfejlesztést, a koordináció és a megfelelő együttműködés hiányát jelzik. Kimondottan éles a különbség a jól szervezett osztrák térségi turizmus hatékonysága, illetve Vas megye turisztikai attrakció- és projektgazdáinak, szereplőinek magányos harca között

15 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 15» a megye infrastrukturálisan, de a szolgáltatások, attrakciók és a gasztronómiai kínálat egyedisége és minősége terén is elmarad a szomszéd térségektől (A, SLO), igazán az alacsonyabb költésű, ár érzékeny külföldi célcsoportok számára érdekes, versenyképes.» Vas megye turizmusgazdasága, különös tekintettel az aprófalvas térség demográfiai-szociális-infrastrukturális kihívásaira, az országos átlaghoz képest szép számok ellenére, a megye természeti-kulturális adottságaihoz képest, jóval a potenciális lehetőségei alatt teljesít.» a helyi termékkínálat fejlesztése, bevonása a turisztikai kínálatba esetleges» a helyzetelemzéshez kapcsolódó kutatások, mélyinterjúk alapján a vendégek a belső mobilitás hiányosságai mellett elsősorban az egyedi attrakciókat, rendezvényeket, minőségi szolgáltatásokat, illetve azok elérhetőségét, összehangoltságát, promócióját hiányolták

16 16 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE SWOT ERŐSSÉGEK» Vas megye vendégéjszakák és vendégszám tekintetében az első desztinációk közé tartozik az országban» Turisztikai potenciálja sokszínű» Szakember gárdája kiváló, a térség jórészt helyi TDM szervezetekkel lefedett.» Szálláskapacitása jelentős.» Természeti, kulturális, szakrális adottságai átlag felettiek Több térségen átnyúló vonzerők, hosszú távú útvonalakhoz rendelkezik csatlakozással» Országos és helyi jelentőségű rendezvények terén széles» Turisztikailag innovatív megye, tetten érhető fejlesztési szándék» Európai szinten is ismert, márkázható desztinációk (pl. Sárvár, Bükfürdő).» Az elmúlt 10 évben a jelentős épített örökséghez tartozó attrakciók egy része megújult, korszerűbb infrastruktúrával egészült ki» A megye természeti területeinek jelentős részét kezelő Őrségi Nemzeti Park országos viszonylatban is kiemelten fontosnak tartja a turizmus koordinálását.» Egészségturisztikai (wellness) kínálata erős, itt található az ország két jelentős fürdője. GYENGESÉGEK» Perifériális elhelyezkedésű megye, közlekedési betagolása rossz, elérhetetlenség érzése erős a turistákban» A vendégéjszakák a két fürdőváros (Bük, Sárvár) turisztikai dominanciáját jelzik» A rendezvények jelentős része inkább helyi értéket képvisel, mint turisztikai attrakciót» Sok az egymáshoz hasonló jelmezes, történelmi vagy helyi hagyományokra építő rendezvény, de hiányzik a kohézió.» A tematikus és kerékpárút-hálózat kialakítása hiányos, összehangoltsága esetleges, nincs igazi gazdájuk.» A térség nem rendelkezik a megye attrakcióit felfűző, kidolgozott turisztikai csomagajánlatokkal.» Az értékesítési csatornák hiányosak.» A fejlesztési kérdésekben szakmai döntésképtelenség.» Turisztikai összehangoltság hiánya mindenki egyénileg fejleszt, koncepció nélkül, amelynek következtében a fejlesztések eredményei nem vagy alig érzékelhetőek.» A térség marketingkommunikációja gyenge.» A TDM munkaszervezetek gyakran szembesülnek önkormányzati és pályázati kiszolgáltatottsággal.» A desztinációk termékkínálata egyenként sokszor egysíkú.» A fejlesztések nem megfelelően célcsoport orientáltak.

17 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 17 LEHETŐSÉGEK» Meglevő épített és természeti örökségünk feltárása, turisztikai hasznosítása.» A vidék szolgáltatóinak bekapcsolása a turisztikai szektorba» Helyi termékek fokozott bevonása a kínálatba.» Összehangolt hálózatszerű fejlesztések élménnyel való feltöltése» Attrakciók, rendezvények tematizálása (nem egyegy rendezvényt kell eladni, hanem lehetőleg folyamatos, tematikus programsorozatot létrehozni).» Új, egyedi megközelítések, hagyományos értékek megőrzése.» Well-being érzet elérése (jólét, harmónia, élmény, egészség érzet stb.).» Egyedi jellegű egészségturisztikai központok létrehozása, gyógyturiszikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése a vendégkör igényei alapján (specializáció, fürdőközpont image, arculat kialakítása).» Az egészség- és a környezettudatos életmód középpontba való állítása, térnyerése.» Térségi turisztikai koordináló szervezet létrehozása.» A Szent Márton jubileumi évhez (2016) kapcsolódó összehangolt turisztikai termékfejlesztés, a vallási turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása.» Az M86-os főút megépülésével, illetve a vasútvonalak és különösen a Csorna-Szombathely vasútvonal villamosításával, a GYSEV folyamatos kényelmi fejlesztéseivel a térség megközelítése időben lerövidülhet és kényelmesebbé válhat.» Minősítési védjegyrendszer bevezetése. VESZÉLYEK» A koncepció társadalmasítási és programba emelési hiánya miatt nem történik érdemi változás.» Más szakterületek vidékfejlesztés, területfejlesztés- saját koncepcióval bírnak, ami nincs összhangban a turisztikai koncepcióval.» Működőképes, finanszírozott, tenni akaró menedzsment szervezet hiánya.» Az operatív programok nem biztosítanak lehetőséget, finanszírozást a fejlesztésekhez.» Csak pontszerű fejlesztések valósulnak meg, kiragadottan a szakma által elfogadott, egymásra épülő, hálózatos tervekből, így azok multiplikáló hatása elmarad.» Az ország külföldi (küldőpiaci) rossz megítélése, a gazdaságpolitika gyakori változása.» Nem valósul meg további összefogás.» Turisztikai szabályozó rendszer továbbra sem kerül kialakításra.» Az alacsony szolgáltatási árak miatt elmaradnak a turisztikai befektetések, a meglévő turisztikai infrastruktúra leromlik.» A növekvő árversenyben a térség és szolgáltatói versenyhátrányba kerülnek.» Ökoturisztikai, stratégiai alapelveket nélkülöző magánbefektetések jelennek meg.» Szakrális/népi építészeti emlékek állagromlás következik be.» A fogyasztói magatartás esetleges változásai kedvezőtlen hatással lesznek a térség turizmusára.

18 18 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 5.2. Zala megye 2013-ban 540 ezer turista foglalt szállást Zala megyében, ami 4,2%-kos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A vendégek mintegy kétharmada belföldről érkezett. A sármelléki reptér újraindításának köszönhetően viszont folyamatosan növekszik az Oroszországból a megyébe irányuló turistaforgalom ban 26,6 ezren érkeztek e relációból (ami egyben a harmadik legtöbb vendéget jelenti), 1,4-szer többen mint egy évvel korábban. A belföldiek és a külföldiek körében egyaránt a szállodák a legnépszerűbbek, a vendégek döntő része (83%) szállodai szobát foglalt. A vendégek számánál nagyobb mértékben nőtt az általuk eltöltött idő hossza. A turisták összesen 2,1 millió éjszakát pihentek a megye kereskedelmi szálláshelyein, 5,8%- kal többet, mint 2012-ben. Az átlagos tartózkodási idő 4,0 éjszakára nőtt, ami másfélszerese az országosnak. Továbbra is a külföldiek maradtak huzamosabb ideig (5,5 éjszaka) szállásukon, míg a belföldiek átlagosan 3,1 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásokat. Zala megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalmát alapvetően a Balaton-part, illetve a gyógyfürdőjéről ismert Hévíz és Zalakaros határozza meg. Épített örökség Elsősorban Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg városa gazdag épített örökségi helyszínekben, emellett számos községben található figyelemre méltó vonzerő-értékű templomépület (pl. Türje, Kallósd, Szentgyörgyvölgy). Történelmi emlékhelyek találhatók Fenékpusztán (Valcum és egyéb régészeti emlékek, illetve Festetics uradalmi épületek), Zalalövőn (Salla) és Zalaváron (Történelmi Emlékpark), Söjtörön és Kehidakustányban (Deák-kúria), várromok látogathatóak pl. Tátika, Rezi, Zalavár településeken. Számos országos jelentőségű kastély és kúria, valamint a népi építészet remek példái (lakóházak, haranglábak, malmok) teszik egyedivé és változatossá az épített örökség megyei turisztikai kínálatát.

19 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 19 Természeti vonzerők» A megye legfontosabb természeti vonzerői közé tartozik a jótékony hatású, ásványi anyagokban gazdag termálvíz, melynek bázisán számos termálés gyógyfürdő üzemel sikeresen. Hévíz és Zalakaros fürdője nemzetközi jelentőségű, a külföldről hazánkba irányuló gyógyidegenforgalom számára elsődleges célpontot jelentenek. A tradicionális fürdők (Hévíz, Zalakaros) mellett az új fejlesztésű termál-, illetve gyógyfürdők, élményfürdők (Lenti, Zalaegerszeg, Kehidakustány, Letenye, Zalaszentgrót, Bázakerettye, Gelse, Pusztaszentlászló) ugyancsak a megye leglátogatottabb turisztikai helyszínei közé tartoznak. A megye több településén is van elfojtott kút, feltárt hévízkészlet (Szilvágy, Szentgyörgyvölgy, Zalalövő, Andráshida, Oltárc, Pölöske, Dióskál), ami további lehetőségeket teremt.» A Balatonnak a délnyugati része, a Keszthelyiöböl, a Fenékpuszta-Balatongyörök közti partszakasz tartozik Zala megyéhez. Idegenforgalmi jelentősége azonban rendkívüli, hiszen Keszthely egyúttal a tó délnyugati felének központi települése is. Hatókörét Hévíz, Zalakaros közelléte is növeli. Zalában három jelentősebb vitorláskikötő működik (Keszthely, Balatongyörök, Gyenesdiás).» A Kis-Balaton, mint Ramsari-kategóriás élőhely.» A Mura-folyó és a Kerka vadregényes világa a déli határvidéken.» A dombok között húzódó erdők, az érintetlen táj szépsége számos túra lehetőséget kínál, mind gyalogosan, mind lovon vagy kocsin.» A Keszthelyi-hegység ritka természeti képződményei (mint például a Kovácsi-hegy bazaltfolyosója, a cserszegtomaji kútbarlang, vagy a már Veszprém megyéhez tartozó csodabogyós barlang).

20 20 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE» A zalai erdők gazdag vadállománya, különösen a világ egyik legjobb gímszarvas populációja a vadászatot kedvelőknek.» Évszázados hagyományai vannak Zalában a szőlőművelésnek, borászatnak, s számos pince és szőlőbirtok várja a jó borokat kedvelő turistákat szerte a térségben.» A Zala, a Kerka és a Válicka völgye között húzódó Göcsej, a szegek vidéke, valamint a szlovén határ közelében található Hetés hagyományokat őrző lakóival kikapcsolódást kínál a falusi élet iránt érdeklődők számára. Összességében megállapítható, hogy a turisztikai termék alapját képező vonzerők tekintetében a megyében legfontosabbak a gyógy- és termálfürdők, az egészségturizmus, a természeti és kulturális örökség, valamint a kapcsolódó rendezvények, az aktív szabadidő eltöltés lehetőségei, a falusi turizmus, valamint a gasztronómia és bortermelés kultúrája. Fontos felismerni azt, hogy a térség idegenforgalmi vonzereje meghatározó mértékben a természeti erőforrásaira épít, így közvetlenül függ azok állapotának változásaitól. Mindezeket figyelembe véve létfeltétel a fejlődés fenntarthatóságának megvalósítása a megyében Pomurje Pomurje Lendvától Muraszombatig 27 település felölelő, igazi határ menti kisrégió, amely Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal is határos. A régióra jellemző, hogy erősen periférikus elhelyezkedésű, a centrumtérségek távoliak és viszonylag nehezen megközelíthetők. A régió turizmusa jelentősnek számít az országban, elsősorban az egészség-, a vadász- és a falusi turizmusnak köszönhetően. A Szlovéniába érkező turisták 7,4%-a régióba látogat, igaz, hogy a belföldi turisták aránya (57,9%) jóval magasabb az országos átlagnál (34,7%). Valószínűleg a régióban található egészségturisztikai desztinációknak köszönhető, hogy a Szlovéniában mért vendégéjszakák közel tizede a régióban realizálódik. Az osztrák határ közelségének köszönhetően a külföldi turisták 65,6%-a Ausztriából érkezik. Az elmúlt évtizedek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően műemlékei, történelmi településközpontjai megújultak, turisztikai látványossággá váltak.

21 HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA VAS MEGYE 21 Egészségturizmus A hivatalos statisztikai adatok szerint a Muravidék az összes szlovén vendégszoba 6,8%-ával, és a férőhelyeket illetően a szlovén ágykapacitások 5,6%-ával rendelkezik. A szálláskapacitások csökkenő tendenciája ellenére a Muravidékre látogatók száma 7%-kal, a vendégéjszakák száma 5%, a szálláshelyek kihasználtsági mutatója pedig 39-ről 43%-ra emelkedett. A vendégéjszakák zömét elsősorban a termálfürdőkkel rendelkező települések realizálják. A desztinációba érkezők fő motivációja az egészség turizmus, a vendégek többnyire a szállás és/vagy wellness központokban tartózkodnak, következésképpen a desztinációban nem teremtenek más, kapcsolódó vállalkozások számára hozzáadott értéket, az említett rendszereken belül mozognak, korlátozottan fogyasztanak, és csak ritkán lépnek a külső környezetbe. Az egészségturizmus legfejlettebb és legjelentősebb turizmusfajta Pomurjében. Az elmúlt években több infrastrukturális beruházásra került sor, viszont a szolgáltatások diverzifikációjába kevesebb erőt fektettek. A termálvizek, ásványvizek és a termominerális vizek a térség legfontosabb természeti erőforrásai közé tartoznak. A régióban hat termálfürdőben hasznosítják a vizet a nemzetközi normáknak megfelelően. Radencin található az az ásványvízforrás, amelynek legismertebb terméke a Radenska ásványvíz, amely jótékony, gyógyító hatással van a szervezetre. Pomurje különlegessége a Moravske Toplicén (Morácon) lévő fekete termominerális víz, amely egyedülálló a világon gyenge olajillatú természetes gyógyszer, más néven fekete arany. Napjaink tipikus pomurjei turistája gyenge vársárló erejű vendég, akinek magas elvárásai vannak, de kevés a pénze. Leginkább idősebb vendégek (50+) és családok (szülők gyerekeikkel és/vagy nagyszülők unokáikkal) érkeznek, főleg az iskolai szünidők és ünnepek idején.

Előterjesztés. A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében

Előterjesztés. A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében Előterjesztés A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében 1. Megyei turisztikai helyzetelemzés A Vas Megyei Önkormányzat azon döntése a megye egyik legfontosabb gazdasági ágazatát,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője. Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29.

Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője. Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29. Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29. A desztináció menedzsment fogalma és megkerülhetetlensége -

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben