TARTALOMJEGYZÉK. "Van-e ott folyó és földje jó? Leg el őin fű k ővér?" A honfog lalástól a Tisza-szabályozás befejezéséig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK. "Van-e ott folyó és földje jó? Leg el őin fű k ővér?". ... 3. A honfog lalástól a Tisza-szabályozás befejezéséig"

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK "Van-e ott folyó és földje jó? Leg el őin fű k ővér?". A honfog lalástól a Tisza-szabályozás befejezéséig A bio lógiai sok féleség m e gő rz é s e Földhasználat az ár téren 5 Erdők az ártéren A hu llám terek növényvilága Áll atvilág a hullámtéren 9 Védett területek a folyók mentén 10 Az erdőgazdá lkodás hatása az é lő helyekre Ho rgászat. Kőrn yezet ileg érzékeny területek hálózata..... Üdülés - Turizmus Javaslatok 17 Fe lhaszná lt iro dalom 18

3 ., "VAN-E OTT FOLYÓ ÉS FÖLDJE JÓ? LEGELŐIN FŰ KÖVÉR?" Ha élne, bizo nyára megbocsátaná A ra ny J ános, hogy A wa lesi bá rdokban e lhangzott kérdést mi most kiragadva te ljesen más értelemben tesszük fel. A Kárpát -m ed en ce földjét sok folyó öntözi, s az itt é lö népek számára a folyó rnindig is a megélhetést, a gazdag te rm ést, a lé tbiztonságot je le nt ette. Va laha a fol yó rncnti te le pülése k lakói föleg hal ászatbó l, vadászatbó l és l e gel t er ő állattenyészt ésból é ltek. Ez az é letforma a folya mszab ályozásokkal. a mocsarak lecsapolásával gya korlatilag megs z űn t. A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok, a "természet e mberarcúvá formá lása" folyóinkat sem kí mélte. A mai társadalmak számára irreális álom lenne a te rmészet hajdani, paradicsomi állapotának viszszaii ll ít ása és az ósi gazdá lkodási formákra va ló visszatérés. Megen gedh etetl en viszo nt, hogy a még m e gl év ő te rmészeti é rté keink tovább pusztu ljana k. Ráad ásul ez a puszt ító e mberi tevéke nység nem is szo lgá lja a térségbe n é l ő né pesség érdekeit, te hát akár értelme tle nnek is nevezh etjük. Kiad vá nyun k cé lja az, hogy bemutassuk hazai folyóink jele nlegi á llapotát, élóvilágát, termé szeti adottságait, és egyúttal szeretnénk rávilágítani a jele nleg alkalmazott intenzív gazdálkodási formák természetpusztítására. Gondolatainkkal segíteni szerem érik a rem élhet ően mielóbb megvalósuló új - el ődc ink által már kip róbált sze rnl éle t ű, ter mészetszerű á rtéri gazdálkodást. A HONFOGLALÁSTÓL A TISZA-SZABÁLYOZÁS BEFEJEZÉSÉIG A Kárpát-medencében az ember környezetátalakító tevékenysége kb. i. e táján kezd ő dött. A neolitikumban az emberi tevékenység még csak lokális hat ásu volt, nagyobb kiterjedésűvé csak a k és őbbi korokban vá lt. A réz- és vaskor táján az állatte nyésztés és fö ldműve lés n agy kiterje d és ű ku ltúrpusztaságot alakított ki, e l s őso r ban az er dők rovás ára. I](JO évvel eze l ő tt a Kár pát-med e ncé be érkez ő 400 OOO fös ho nfoglaló magyar törzsek még viszo nylag érintetlen tájat találtak. A honfoglalás idején az ország mai te rü letén km 2 erd őterü let vo lt. Ez 37%-os erd ős ü ltségnek fe lel meg, amely a népvá ndo rlás megkezdé se el őtti id öszakhoz képest 23% -kal kevesebb. Ekkor az Alföld 14,8%-át, a OumíntúI55,5% -át, az Északi-Közephegységne k pedig 57%-át borította erd ő. Az 5-9. századi népvándorláso k tö bbnyire megsemmisítették az e l ő z ő né pek ku ltúrá it. A mai táj kialakítása d ö nt ő en a m agyarság, illetve a ve le együtt é lő nép ek ezeréves tevékenységének e re dmé nye. A honfoglalás idején az o rszág mai területének negyedrésze ártér volt. A m élycbb ártéri szintek állandó, a magasabbak id őszakos vízborítás ala tt állta k. Le tele ped ni, illetve a földet rn ű v e l n i csak az ármentes területeke n lehete tt. A honfoglalás e l őt ti e mberi tevékenység hat ása az árterekettehát alig vagy egyáltalán nem érintette. A bcözönlö magyars ág mintegy ](J mill iós á llatá llo má nnya l - vo lt az clsö olyan né pesség, ame lyik az án ere kre - magas tekv ésű árté r - je le nt ős hat ást gyakorolt. H at alma s állatállománya pl. az Et el közben OOO km 2 területen legel t. Ehhez képest a Kárp át-med en cében rendelkezésre álló legel öterü le t OOO km 2 volt. A l ege l őter üle t-cs ökken és mégsem okozott válságot, me rt az ártéri legelök sokkal b ővebb tápl álékbázist je le nte ttek, mint a ko rábbi sztyepplegel ök. Ez a tény egyúttal lehet övé te tte a nomadizá lás felhagyását is, ami viszont azt jelentette, hogy.c t t ő l kezdve az emberi tevékenység egyre jelentóse bb hatást gyakorolt a tá jra, természetre. Az id ősza kos víz borítású ártéren te hát a honfoglalás utá n az e mberi tevé kenység egyre er őseb ~.

4 A T isza-szabályozás 1846-ban Ti szad o bn ál kezd őd ött me g ig 112 kanyart vágtak át. ezzel a folyó Ti szaújlak és Titel közötti alföldi szakasza 1211 k m - rő l 729 km-re csökkent. azaz 40 % -kal lett rövidebb. A mcderátvágá so k nemcsak a folya m hosszát változtatták mcg. hanem az csés ét, illetve a vízfolyás sebcss éget is. E nnek k övetben hatott. ugyanak kor az állnnd ó vízborítás ala tt i tcrü lete k szintc érintetle n ül maradtuk. Kismérték ü..ba szonvétel" folyt ; hal ászat. vadászat. nád vágás. vízi k özlc kcd és, dc ennek hat ása ncm érintette a táj arculatá t. A magyarság létszám á na k n öveked ése - folyó k mcll é vagy k öze l ébe épü lö települ ések - egyr észt egyre nagyobb rnért ékbe n igé nyelté k azo kat a te rüle tc ket. a me lyeke t a viz időszakosa n vagy állandó an e lboru. m ásr észt az árvizekkel sze mbeni védelern is cgyrc sürget öbb igény volt. Az HB8 -as nagy du na i árv íz alkalmáva l Esztergo m lak óépületeinek 73 % -'1. Pest ne k 53 % -'1 pusztult cl. A X IX. század ra j uto tt cl az emberi igény és a technika arra a szintrc. hogy a hat almas folyöar tcrckc t, mocsarakat és lá pokat clkczdjc ata lak üu ni. mc gsz üntetni, Iccsapolni. A fo lyók sza bá lyozása az egyrc kiterjedtebb vízi k özlc kcd és miatt is mind s ü rget őbb é vá lt. Fol y ószukasz A Tiszu-szub ályozás [onto sabb adatai (J879) Erede ti hossza (km) kczté bc n a korábbi állapo thoz képest az árvízszint mét crrel emel kedett. akisvízsz int m étcrrcl cs ökke nt. A mcd cr ütváa ásokkal párhuzamosan é p ü lő gá tak a Tisza rncnt én 4500 km hosszú ságban ker ültek kiépítésrc. Enn e ~ k öve tkezt ében a kor ábbi tisza i ártér k m" kit erjed ése 1800 km ~ - rc cs ökken t. Ez az a te r üle t, ahol a hajdan i gazdag ártéri é lő v i l á g maradv ányai megtal álhat ók és ahol a drasztikus ter ületveszt és és az cl múl t illo é v embe ri tevéke nységének tov ábbi negatív hatá sai ellen ére még m indig gazdag é lő v i l á g maradt fcnn. A Tisza-szabályoz ás ha tására lehet öv é vál t a rn élyebb fc kv é s ű mocsa rak és lapo k lecsapol ása is. Mivel ez ek a tcrület e k e lveszte tt ék kapcsolatukat a korábbi árté rrcl. ennek kö vetkezt ében további vízivilá g-csök kcnést ke lle tt az é lő vi lágnak túl élnie. Az át vágott Ti sza- kan yarulat okb ö! kialakított holt ágak és a gá té p ítés hcz fc lhasznált föld kiv é tcli hely én kial a kult kub ikg ödrö k új életteret jclcntcttck, am elye k meghat ározói a Ti sza-völgy mai képén ek. Á J1'tÍgá,wk Megrövidült szakasz hossza db km (km) T iszaú jluk-v ásrirosn um ény X7.2 t Vásárosnamény-Csap 79.4 t4 X. 7 48A Csap-Tokaj X4.4 Tokaj-Szolnok 3XO.X 2S Szolnok-Csongr ád S8.2 Csongrád-Szeged t t.! 72.4 Szeg ed-titel t l 2RA IXI.9 Összesen 1211.H X Forrás: 0 6ka K. 19X7. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉ SE Az IY92- bcn. Rio dc Jan ei roban ren dezett környezetv édel mi vil ágko nferencia egyik központi t énuija a biodiverzitas - biológiai sokféles ég m e g ő rz é s e vo lt. A jelen l évő országok á l l am fő i nek t öbbs ége aláirta szá ndé knyilatkozat át a B I OLÓG IA I SO KFÉLESÉG m e g őrz é s é r ő l sz öl ö nemzetk özi cgyczményhe z va ló csatla koz ásról. Köztük ha zánk is. MI A 810LÓGlAl SOKFÉLESÉG ÉS l\h ÉRT FONTOS MEGŐRZÉSE A bio lógiai sokféles ég a Fö ldön c lő ford u ló é lő lé nyck és azok é lő he l ye i ne k meg ő rz é s é ve l tartható csak fcnn. Hangsúlyozni kell azonban az é lő he lyct, hiszen cgyes fajok vagy akár néhán y sz áz is m eg ő ri zh et ő természet es é löhel ye n kí vül pl.,il latkertekben. A biológiai sok féleség meg ő rz é s e alatt mindig az ado tt térben term észetes úton je l e n l év ő fajoka t és azok gene tik ai vá ltoz atosságát kell érteni. E b b ő l k övetk ezik, ho gyha egy térbe cse tü nk be n a hazai hullámtérbe - betelep ítj ük az ak ácot, gyalogakaco r. zöld juhart stb. - ezzel a faj ok száma hárommal ugyan növekszik, dc a biológiai so kfélesé g nem. S őt. az c m lítctt fajok térhódítása miatt ink ább csö kke n. mivcl azo k az adott term észetes rend szer egyes el em e it visszaszoríthutjá k. A biológiai sok féleség olyan tenn é sze tes úto n létrej ött faj együttesek összessége. am elyben a fajok sokféles ége és az egyede k ge netikai k ü l ön b öz ő s ége lehet övé teszi, hogy az általuk alko to tt re ndszer hosszú távon fcnnmaradjon. Ezzel sze mbe n pé ldá ul az ernber álta l l étrehozott monokultúnikat akár egyetle n karosít ö ro var is k épes elpusz títa ni. különös j e lent ős ége va n a fajon bel üli sokféles égnek - genetikai v áltoza tossag - is. Gondolj uk csak végig. hogya talajra jutó füzvagy nyárfam agokb öl n égyzetm éteren k ént akár tö bb száz csemete is fcjlödésn c k ind ulhat. közülük azonban nem va l o s z í n ű. hogy a ká r cgy is fává nö ve kszik. rnert a szo mszé dos több tíz n é gy z e tm ét e rr ől egy üttcsen csak egyetle n csemctéból lesz iga zi öreg nyárfa. M ikö zben c folya ma t Icj útsz ódik. ó riási a verseng és az cgycdck között és bizonyos. hogy az ado tt k ör űl rn é nye k k özött leg élct k épesebb. legalka lmazko d ó k épesebb egyed fej lőd ik fű v ü. Ez a te rmésze tes szele kció a bizto sítéka a nnak. hogy az adott faj k épes fcnnmaradni és a re nds ze r stabilitásához ho zzaj árulni. Ha azonba n az e mbe ri tev éken ys ég hatásdra ezeket a facscmet éket vegeta tív út on sza porítják és egy nagyobb erd ő a ká r minden egyedc ugyanattól a fátó l származik. akkor ez a folyamat az eg ye de ke t genetikailag uzon oss á teszi. ami az alka lmazkodó ké pességüke t - g énk észletü ket töredékére csö kke nti. Ez a folyamat. amit klónozásna k hívnak. átmenetileg hozh at sike re ke t. dc hosszú távon veszélyes elszeg ényed éshez vezet. A hull ámt érte j ellemző crdö típusok fa- és cse rjefajo kb an. illetve a ka száló k és ret ek lágyszárú növén yfajokban igen gazdagok. sze mbe n az ültet v ényekkel. a hol dominánsan csak cgy faj van jelen. A nagy faj gazdagságú er d őkbe n. a r éte ken rninden növé nyfajhoz sok-sok ű l latfuj kö tödik. Ha ez t a gazdags ágot - azaz a biológiai sokféleséget -. ami a ren dszer s t ab i l i t á s ű t szolg álja. meg akarjuk őrizni. akkor minél nagyo bb felü leten meg ke ll őrizn ü nk a term észetes árté ri erd öket és a hullámtér rétjeit. Icgcl ő it is. FÖLDHASZNÁLAT AZ ÁRTÉREN Az árme ntesítési munkálat o k ncmcsak a T i szára tcrjcdte k ki. han em szin te az összes folyóra. E nnek eredményeként o rszá gunk jelenlegi tcrülct érc vetítvc a va lamikori 23 OOO km ~-n yi árté r (az öss ztc rület 25%-'1) lecsökkent 1518 km ~-r c ( ha). Mindezcn esökkcn és cgyütt já rt azzal. hogy mcg épült km hosszú gát rc ndszc r. am clynek területc 200 km ~. E gyc s szak cmbcrek sze rint még tov übbi 700 km 2 -n yi kit erjedésü terülct ármcntcsítésc szükséges a Sajó. H e rn ád. Bodrog. Kr aszn a. Ipoly és a R áb a mcntén. A z é vi adato k szerint a Duna-völ gyben hc ktár Tisza- völgyben he ktár hullámtér talülható. Ezen a rendkívül kis tcrület en ke ll a j ö v őben az eddigickné l jobban összccgyezte tni a természe tvédele m. a gazdálko dás. a turizmus és a hel yi lakosság érdckeit úgy. hog y a te rmészetvédelem érdckei maradéktalanulmcgvalósuljanak. H a zai hull ámtcreinken a földhaszn álat módja me gleh e töscn vdlt ozatos. Lcggyakrabban szá n tó kkal. ré tc k kel -I e gel őkk el és erdökkel találkozu nk. Ezcnkívül e lő ford u l még gyümölcsös. zö l dségtc nn elő kultúra. illetvc az üdülés. a sport és a horgdszat cé ljára igén ybe vett terüic I. HULLÁMTÉRI SZÁNTÓK Hazai hull ámtcreinken a szántó k kit crjedés e 38 OOO hektür. az összes hull dmtér 25% -'1. A szá ntók c redménycs müvcl ésc vcgysze rezést. mütrdgyüzást igén ycl. Ha valaki mcgt e kint egy hull ámtéri kukoricafölde t. látha tja. hogy az Icgtöbbször gyo m mc ntes. A hhoz. hogy ezt hullámté rben el lehc ssen é rn i. különöscn nagy mennyiségü vegyszert ke ll fc lhaszndlni. aminek cgy jel cntós része a fo lyóvizc kbc jul. A növények ált al fel nem használt és a lassan Icbomló vegyszerek az él ővízb e jutva súlyos a n sze nnyezik a vizcket és veszélyezt ct ik azok é lő v ilágál. Ezé rt miciöbb szüksé ges a mcziigazdaság i müvelésnck :;:;-:.

5 ezt a fajt áj út fokozatosan az árt érert kívülre szorítani. Helyükre rétet, legelőt, vagy honos fafujokb ól álló, természetszerű erdőt kell telepíteni. Hogy ez a törekvés megval ósulhasson, egy olyan terv kidolgoz ásara van szüks ég, amelyben egyeztetni kell a folyó menti települések, a természetvédelem. a vízügy és az erdészet érdekeit. E kiadvány szerzöi és a rnögöttük álló szcrvezetek készen állnak egy ilyen együttműködésre, illetve ezúton kezdeményezik azt. RÉTEK,LEGELŐK A hullámt érhez szervesen hozzá tartoznak a rétek és legelők. Gazdasági hasznuk mellett az árt éri élőhelyek sokszínűségét biztosítják és jelentősen befolyásolj ák a tájkép összhangját is. Hazünkban nagy hagyom ányokkal rendelkezik a legeltető állattenyésztés, és a még meglévőártéri legelők hasznosít űsa napjainkban is ilyen formá ban történik. A rendszeres lcgcltetéssel, illetve kaszálással évszázadokon keresztül fennmaradtak a r étek. A nagyüzemi állattenyésztés térh ódít ása azonban nagy területeken okozta a rétck pusztulását. A felszántott területeket rnonokultúrák váltották A folyók mentén a különtélc erdőtípusok több tényezőegyüttes hat ására jöttek létre. Kialakulásukban elsősorban a termőhelyi adottságok a meghat ároz ök, dc nem hagyható figyelmen kivűl az scm, hogy az adott területen milyen jellegű az erdöguzdálkodás. Természetszerűmódszerek alkalmazása esetén az erdők fafajösszetétele és állo má nyszcrkezcte hasonlít a természetes erdőt ársul ásokhoz. A természetes erd őtársulásoktól az elegyetlen fa ültetvényekig szarnos erdőtípus létezik. Ezek közűl itt most csak a legjellemzőbbeket említjük meg. A SÍKSÁGI ÁRTÉRI ERDŐTÁRSULÁSOK I, Tölgy-kőris-szilártéri erdők (más néven lceményfaligetek} A folyamszabalyozások előtt az árterek k özépmagas és magas térszintjeinek ez volt a jellemző erd őt ársulasa. E társulás leggyakoribb tatujai a kocs ányos tölgy, magyar kőris. mezei szil, vérricszil. mézgás éger és helyenként a gyertyán. Egyes helyeken az egybibés galagonya és a vörösgyűrű som cserjesek is megtat álhat ök. A folyamszabályozások után ez az erd őtársuhis erőteljesen visszaszorult. A mentettoldali tcrülc- Erdők az ártéren fel, az istállózó állattartá s miatt elhagyott legeltik pedig fokozatosan bccrd ős ültck, Ez utóbbi ugyan egy természetes szukcesszi ós folyamat lenne akkor, ha őshonos fa- és cserjeliijok telepedtek volna meg. Sajnos azonban az ő s h o n o s o k helyett t ájidegen fajok (amerikai kőris, gyalogabc, zöld juhar stb.) foglalták el a területeket. Az így kialakult bozótosok biológiai, gazdasági, esztétikai értéke meg sem közelíti a természetes é lő h e l ye ké t. Rétjeink megőrzése természetvédelmi szempontból is elengedhetetlen. Olyan növ ény-, rovar- és madárvil ágnak adnak életteret, amelyeknek nagy többsége sehol m ásutt nem képes megélni. A hazai hullámtercinken találhat ó védett területek legelőit, kaszál öit a természetvédelmi kezelők feladata fenntartani. Súlyosan k árosodna azonban az él ővilág. ha e kiváló élőhelyek csak a védett területeken maradn ának meg. Igazi megoldüst csak a hagyományos gazdalkodás megőrzése,azaz a hasznosít ás jelenthet. A gazdálkodás és a természetvédelem érdekei tehát egybeesnek. összehangolasuk sürgető feladat. teken jórészt kiirtották, a hullámtereken belül pedig a megváltozott árvízi magasság miatt a felújulásuk vált lehetetlenné. Századunk derekán t örténtek ugyan kísérletek újratelepítésükre, ezek azonban a keskeny hull ámtereken jórészt sikertelenek maradtak. Élóhelyi értékelés: A folyók rnentén a kem ényfaligetek a legfajgazdagabb erdei él őhelyek. Kiemelkedőa rovar- és az énckesmad úr-faun újuk. Ha jól záródott cserje- vagy második koronaszintjük is van, a fekete gólya és a réti sas legkedveltebb f észkel őhelyei. Sajnos a jelenlegi állorn ányok fafajösszctétele er ősen dcgradálódott a term észetes tölgy-kőrisszil erdőtársulásokhoz képest. Elegyarányuk kedvezőtlennévált, sok a homogén tölgyes vagy k öriscs. Legtöbb esetben hiányzik vagy rcndkívül kis elegyarányban van jelen a szil. Mivel afatermesztés szcmpontjából a cserj ék jelcnlétét kedvezötlennek ítélik. ezért az erdőfel új ít ások so rán telepítésüket mcllőzik, sőt a természetes úton feljövőegyedeket is igyekeznek kiirtani. Ezek az ápolások sajnos bizonyos mértékű é l ő h c l y i Icromlást eredményeznck. Gyakran találkozunk tölgy-k öris-szil erd őkben fehér nyárral és fekete nyárral is, helyenként jelentős egyedarányban. Ezek a fafajok a terrnészetes szukcessziós folyamatok révén ugyan háttérbe kellene hogy szoruljanak, gyakran mégis els őrend ű fafajként vannak jelen. Ennek cgyik oka, hogy mesterséges erdősítés során kerűlnek az adott helyre, a m ásik ok az, hogy természetestől eltérő, szélsőséges hidrológiai viszonyok e pionír fafajok esélyét növelik a fajok közti versengésben. Jelenlétük c társulásbannem élőhelyi értékcsökkenés következménye, feltéve, ha nem válnak uralkodóvá. Jelenlétükkel v áltozatosabbri teszik a vegetációt, ezzel együtt pedig az ott előfordulóállatfajok száma is nő. Erdófelll/tartási problémák: A Iolyószab ályoztisok és a mocsarak lecsapolása oly mértékbcn mcgváltoztatta a hidrológiai viszonyokat, hogy azokhoz ez az erdőtársulás nem tudott alkalmazkodni. A társulás domináns fafaja a kocs ányos tölgy, természetes úton makkvetésset szaporodik. A lehullott mag azonban csak akkor képes kic sírázni és erőteljes gyökeretnöveszteni, ha nedves, laza talajra hullik. Áradások után, mikor a mederbe visszahúzódó víz laza hordaléket terít a makkvet ésre. a magvak kicsíráznak. s a magoncok fejlődésnek indulnak. Az első évben a nyáron is nedves humuszrétegben fejlődikgyökerük. 2-3 év rnúlva azonban, mikor kis kar ögyökerük eléri a méteres mélységet, már szárazabb a talaj. A folyószabályozásokkal lerövidült a folyók hossza, s a nagyobb esés következtében a meder mélyen bevágódott. Ennek hatására az átlagos vízszint jóval - helyenként több méterrel - alacsonyabb mint amilyen a természetes körülrn é nyek között volt. Mivel a folyók környezetében a talajvíz követi a meder vízszintjét, a talajvízszint a tölgy termőhelyén több rnéter mélyen van. A tölgyesemeték számára elérhetetlen ez a mélység, ezért egy-két éven belül vízhiány miatt elpusztulnak. A m élyebb termőhclyeken, ahol ugyan közelebb van a talajvízszint a felszínhez, az árvizek pusztítják el a lassan növő Iacscrnetéket. Mesterséges beavatkozás nélkül, újulatként a kevés magyar kőris és vénicszil mellett elsősorban a fehér nyár és a tájidegen zöld juhar, illetve amerikai kőris kezd terjeszkedni. A természetes fel űjul ásnak további gátjai is léteznek, ilyen például a túlszaporodott, nagyvad állomá ny. Az ízletes makk útján vet ényül ö. lassan növő tölgy egyszerűen képtelen kinőni a "vad szája alól", az azt folyamatosan visszarágja. és ezzel lehetetlenné válik a természetes felújulás. Mindezek miatt a legfontosabb feladat a még természetszerűállapotában megmaradt kcmény- fuligctcrd ő-állorn únyok meg őrzése, Tekintettcl arra, hogy péld ául a kocsányos tölgy maxinuilis éle tta rtama el érheti a több száz évet, a megl évő állomá nyo kat hosszú tavon is fcnn lehet tartani, ha sikerül kivonni ő k e t a hagyom únyos erdőgazd álkodúsi keretek köz ül. Ennek szükségességét az a tény is al át ámasztja, hogy pl. atisza ment én, a déli országhatár és a Tisza újvárosi híd között egyetlen hekt árnyi scm tal álhat ó e társul ásb ól. Ott, ahol a keményfaligetek fcl újíthatök, arra kell törekedni, hogy kiterjcd ésük ne csökkenjen, és korelosztásuk egyenletes Icgycn. ll. Fűz-nyárligeterdők (Salicetum albae-jragilis) Az árterek mélyebb fekvésű terűletein kialakuló pionír erd őt úrsul ás. a hull úrnt ér legelterjedtebb állománya. E társulás leggyakoribb természetes fafajai a fehér nyár, a fckete nyár, a fehér fűz és a törékeny f űz, Ezen fafajok pionír jellegüknél fogva viszonylag jól bírják a sz élsős égess é vált hidrológiai viszonyokat. Élőhelyiértékelés: Az őshonosfutajokb ól álló állom ányok jó élőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Kiváló madárfészkelőhelyek. A nagyobb kiterjedésű, h áborftatlan erdőkben alkotnak kol óniakat a szürke gémek. Telepükhöz más, ritka fajok is csatlakoznak, kiskócsag. selyemgém stb. Ahol hi ányoznak a keményfaligerek. ott szívesen költ e túrsul ásban a fekete gólya és a réti sas is. A fehérny árak rendkívül jólodvasodnak, ezért gazdag az odúlakó faunájuk is. A part menti sürü füzesekben gyakran alkot nagy telepeket a fokozottan védett kis kócsag, selyemgém és a bakcsó. Erdőfel/lltartásiproblémák: A füzesek és nyarasok felújítása ültalában nem jelent nagy probl érnát. A parti galériaerdő kiv á l óan újul természetes úton, hiszen a párás klírnáj úkörnyezetben, a szinte minden évben újonnan lerakott nedves hordalékon jó a vctényülés. A fehér nyár kiválóan sarjadzik gyökér útján, így a vegetációs időn kívül letermclt állományok helyén a következő ny árori már sürű újulat mutatkozik. Amedertől t ávcl eső területeken az elegyetlen fűzesek felújítása azonban már probl ém ásabb. Itt a fűz vetényülése ugyanis kellő időben történő elárasztás híj án elmarad. Füz helyett a nemkívánatos, mesterségesen behureolt, és mára helyenként átokk áv ált gyalogakác, zöld juhar és amerikai kőris telepszik meg. Ilyenkor a talaj-el őkész í tést követően mestcrséges tclepítést kell alkalmazni ~.

6 E lő h ely i. úllonuinyszc rk czcti és c rdő fc l újü űs i szempo ntból egyar ánt k ülöulcgcs erdök nek szarnítunak azok a bot ol ótüzese k. mclyck hul larntéri vé de rd ők é nt funkcion álnak. E füzeseknek körülbelül a fele túl va n az ö tvenéves ko ron. A Iák a la tt aradaso k ut.in he tekig. sö t sok hel yen h ónapukig áll a víz. Éppen ezért rendkívül jók é lő he l y i udous ága ik, hiszen a víz és az e rd ő egy üttes jelenl ét e a hajdani mocs ári erdökhöz ha sonlatos. E nne k a t erm é s z e t s z erű környezetnek a ho sszú távú fenntart ása ele ngedhe tet lenül font os víz ügyi és természe tvédelmi érdek. Á rvízvédelmi szempontoka t figyelembe véve vannak bizon yos szakaszok. aho l a jelenlegi állapotok vtiltoz tatúsa szükséges. A z ilyen hel yeken ugyanis a kubikgödrökben vissz amaradó vizek gútü llé ko nysügi problemakat okoznak. va gy a szüks égcs hulhímtéri védeniök kialaku» sá l teszik lehetetl enné. o tt il következő megoldüst ke ll al kalmazni. A g át l áb ún ál a szü ks éges (5-10 m étcr) szé lességben a kubikgödr öt fel ke ll tölteni. A fel tö ltés an ya gát vagy az eredeti kubikgödö rb ö! vag y pedi g cgy új an yaggödröt nyitva a hull ámt é rb ől ke ll kit ermelni. A fö ld m unka idej ére a kub ikgöd ör vizé t le kell csapolni, majd a munk álatok végeztével a l e ve z et ő csa to rná t ism ét elz árni. hogy a vízállá s a k és őbb iek be n is biztosit va leg ye n. A feltöltött parton v é de rd ősiivo t kell tel epíteni honos fűz - és nyúfajok relhaszná lésaval. A földmunkák so rá n a védtöltésre me r ő leges kubikgercnd ákat é rin te tlen ül kell ha gyni, így az ere deti e rdő g áttól t ávol abb es ő része fennmarad. A kiörcgcdctt füzesek ür es folt jait a kub ikgercnd ákra helyeze tt fűz kar ódugv ányokkal lehet póto lni. A d ugvá nyoz ást m c gcl ó z ő cn a ha gy ás fű z fükat meg kell botolni, a zö ld juhart, az am e rikai körist és a gyalogaküco t ki ke ll irtani, hogy azok az újulatot ne ürnyaljúk. A dugvúnyok közvetl en környezctében még néhány év ig kézi gyom- és cse rjeirtüst kell végez ni. E d d igi tapasztalataink szeri nt a botol üst, a dugvünyozü si é s úpol üsi mu n kú kat szívesen vüllaljük a környé k lakói. Munkújukért a dolgozók megkapj úk a lebotolt tuan yngut. így a telj es mun k aműv cl c t (egészen a tcl újtuisig) költs égme ntesen megoldhat ó. Ez a legjobb p éld áju annak, hogy hogyan t eh et ő é rdekeltté a hel yi lakoss ág az iirvízv éde lcm mellett a term észetv édelemben is. IIt. Bokorfiizesek A z ártere k m él ycb bcn fe kv ő részcin kialakul ó pionír u i rsul ű s. ". T ö bb formá ja lét ezik. A legel terjedtebb a mandulale velű Iű z bo ko rfűzesc. a Sulicenun triundra i'. A Duna mcntén a cs i go lyafűz b o k orfű z e s c terj edt el in k ább, n Suliccnun purpureae. A bo korfüzesek a ltu l ábun mederp artokon alakulnak ki. Megteleped és ükkel eg yü tt n éh ány szál feh ér fű z. leketc nyú r és fehé r ny ár is " partot fog". mcl yc k k és ő bb lehagyjü k az alacson y bokorfű z ek et. A folyamatos fcliszapo t ödassal egyre tö bb fa alak ú fű z és nyár veti meg l áb úí, s így alakul Lit a tá rs ulás lassan fű z e s s é va gy fű z-n y ar li g e t e rd ő v é. Élöllel)'1 értékelése: Az alacso ny bokrokra fészke lő éne kes madarak ke dv elt búv óhelyei. A vonuló füzikék példúul c meder parti íüzga l éri ű ko n keresz tül sz inte bujk.ilva haladnak végig a fol yó vo na lán. A több hekuir k i te rjcd ésű bo korfüzesekben alakulnak ki hazánk legn agyobb bakcsófészektelepei. E t ársul ás az egyed üli é l ő h e l y e a Ti sza mcnt én, dél fe lő l t er j e szk ed ő halv ány gez ének is. Élöllel)'-lllegörzésl probl énnik: Mi vel az e r d ősü l és kezd et i sza kasz át jelentik e növ ényt ársul áso k. hosszú távú fe n nturt ásuk megoldhatatlan. dc erre nin cs is szü kség. A hull ámtercken megscnunis ül és ük és új ak kel etkezése termé szet es és egyens úlyba n l é v ő folyamat. Árvízmentesített, m él yfek v é sű ős i úrtéri tek n őkben üta lakulüsu k lassabb ütem(í. A fa alakú füzek és nyür ak megt elepedését ugyanis a tavaszi és a nyár e lej i maga s, oxigénszegény pangóvizek megakadúlyozz ük. E helyc ken a legnagyobb veszé lyt a terület csato rnázüsa vag y a lecsapol ása jele nti. A HULLÁMTEREK NÖVÉNYVILÁGA Hazai fol yóin k hull úmtereinek növényvilúg<ít szü mos kutató vizsgülta. Z ólyomi és Kúrp<Íti a Duna, Simon és T ím ár a T isza, Borhidi a D ráva vö lgyé be n. K uta túsaikna k k ö s z önh et ő e n a hullúmterek rendkívül gazdag növényvilága jól ismert. Kúrpúti Z o ltü n pl. a Duna-hullúmté r növén yvilügünak id öbcli és térbeli vültoz üsülvizsgúlt a. Megüllapította, hogy a bo korfüzesekben a fű z-nyür ligete rd ökben , míg a keményfa-li geterdö kb en üt lag os an 200 növényfaj van jele n. Összehasonlítá ské nt megemlítj ük, hogy cgy keze it hulhun t éri nemcsny árültct v énybcn a tüznyúr l i g e t crd őr e j ell em z ő nö vényfaj na k IO-1 5 I X,-a képes csa k meg élni. A T isza hull ámtc rében saj át vizsgü latain k szerint l4 o lya n fásszárú növén yfajt tal áltunk. amel y ott t ájidegen. töhhs égük nem is euró pai faj. Val a mcnnyinck jel enl eg is létezi k ültetv énye. vagy már kor.ih ba n kivadu lt,.. öruill ós üo uu" magát. Eze k a fajok a k ö v etk e z ők: Ültetvények: akúc glcd icsia k e sk en yle v elű czüstfa fekete di ó vö rös töl gy szo rnorúfűz nem esttet t nyárak nem esitett füzek b úlván yfu kaukázu si d ió mam ut fen yő Kivadult fajok: amerikai k ő ri s zö ld j uhar gyalogakúc am crikai v adsz ő lő A haz ai hull úrntere ken a felsorolt fajok közül különös veszélyt a kiva d ult uk jelentene k, ame - lyck agresszív terjeszk edésü kkel cgyfc l ól elveszi k az éle tteret a term észet es uirsul.iso kt ól. nuís felö l lehctetle nné teszik az e rd ő vagy faültetvé ny tclepítést. In tö pé lda kell legyen a j ö v ő re az ame rik ai k ő r i s és a zö ld juhar ese te. Kü lön öscn ha a rra go ndolu nk. houv Simon Ti bornak a '40-cs évckhc ~ a Fe lsö-t isz á~; végzett vizsg álata i kimutuu ák. hogy az amerikai k őri s növeked ési er élye alatta maradt a ha zai k őri sn e k. a kkoriban mégis ezzel a faf ajja l végeztek teleptrést. Ma nuir nem kell te lep íte ni. Kiirtani se m lehet. A folyarnsz ab ályoz ások k övetkezt ébe n holtággá vá lt egykori fo lya msz akaszok vízi n DV C nyekben igen gaz dagok. kül ön ösen szép vé dett növényeik a tavirözsák és a vízitö k. H el ye nk ént a szintén vé de tt t űnd é rfát y ol alko t úszó sárga sz ö nyeget. A holtága k jell egzetes nö vénye a sulyo m, ame lynek ma gj a ínségcs i d őben fon to s n ép élelm ez ési cikk vo lt. Vala m ikor mi nd enütt k özön s éges vo lt. mara e rőse n vissz aszorult. hál' ahol. jelcn, va n. o tt tö meges, A feliszapolódó holtaga k ritka vé dett növ én ye a k álmos. m íg a Ti sza-parti margitvirág és a debrece ni torma a kubikgödr ök partj ún tal álja meg éle tfel té teleit. ÁLLATVILÁG A HULLÁMTÉREN Egy ilye n rö vid kiadv ányb an nincs leh et ő s é g arra. ho gy vala rnennyi úllatcsopo rtra kit érjünk, ezért azok közül ö nké ny csen a madarakat e me l jük ki. mint o lya n csoportot, amely ne k feli sm erhet ösége és megfigyelhetö sége a legj obbak közé ta rtozik. A mad ürvilág gazdagságáró l egy jó határo zó kön yv segítségével szin te m indcnki szcmél yes é lmény a lapjü n is meggyözödhel. A hull ümterck j ellemző madarai a gémfélé k. ame lyek ko ló niüban fé szkelnek a füz-nyú ligc tc r dő k bcn. A szürke gé m, bakcsó-. kisk öcsag-. se lye mgém- ko ló niük hoz ritkúbban csatlakozik néhány pá r nagykócsag és kanal asgém is. Az elm últ müsfél évt ize dben az E urópa-szerte jel enlö sen megn ö vekcdc tt üllo m ányü kormo rán is t <Í rsul a ha zai gé mtele pe khez. amelyek sz inte kivétel nélkül mindig ö reg erdökben jönnek lét re. A szüzad fordulótól kb. IY70-i g a T isza m enti ürte re k jellem zö ritka te rmészeti értéke vo lt a ré tisas, amel y egész E u rópúban veszélyez tetett faj re kipusz tult. majd a nyol cva nas években ism ét megje le n t néhün y púr. A Duna menti árté ri erdökben folyamato san költö tt vagy pró bült költeni 2-3 p úr. Az ürté ri e rdö jell egzetes ritka madara a fe kcte gó lya. amely a ré tisassal együ tt a legt ö bbet sze n ved az int enzív erdögazdü lko dústól, illetve még c nné l súlyosabb veszél yt jelent szü mü ra. ha ürté ri erd ei él elt c rét lecserélik fa ülte tvényre. A z ürté ri e rdö a rétisas m ellett tovübbi ritka ragadozó madanlknak ad é1e t le hetőséget. Uyenek a barna kánya, a bé kászó sas. illet ve a kcrecsensólyo m. Költ az 'li téren a héja. az egerészö lyv és kabasól yom is. A te rm észctes e rdötúrsulások harkály- és é nc kcsmadár-világ a egészen cgycd ülá lló an gazdag. A faj o k szú ma bürmcl y más ha zai enjötársul ásét meghaladja, de az egyedszüm is külö nö sen magas. A magyaro rszá gi hullámtéri c rdők be n végze tt kutatü sok sze rint 86 m ad úrfaj fészkel ését sike rült bizonyítani. E z a re nd kívüli maga s szü m tovüb b bövül, ha hozzlíadjuk a holtüga k vizén. és az azokat szegélyezö nüd aso kb an kö ltö 28 fajt. ille tve a hulllímté ri rétek, legelök to vüb bi 15 madárfaj át :;:;:.

7 A hazai hull ámte rck en. am elyek az o rszá g terül e tének 1.6%-át teszik ki, tészke l ő mad ár világunk (20 I faj) d ö n tő többsége, összese n l3 1faj rend szerese n kisebb-nagyobb egyedszámban költ. A mad úrvilag mcllet t a gerinctelen és a gerinces állato k faj. és egye dszá ma is kie melkedö j e l e n t ős ég ű. Egészen kivételes a k ét él t ű e k állo má nynagysága. Köztudo tt. hogy a mi ég ha jlati övünkbcn c fajo k szá ma alacso ny. dc az egyedszám mégis lehet kül önöscn magas. J ó pé ld a e rre egy T öscrd ön (T isza) végzett fel mérés, a me ly sze rint az egy hektárra esö bék ák szá ma I t ő l 1987-ig egyed/hektá r között változott egy égererd ő ben (Fra xina pannonieae-aluet um ). Összehasonlításul néhán y tró pusi es ő erd ő b ől szá rmaz ó ada t, ahol k öztudott. hogy a bé kák fajés egyedsz áma óriási. Egyed/ha Thaiföld Costa Ri ca Panama Bo rn eo Úgy go ndoljuk, továb bi pé ldák felsorolása a hullám téri e r d ő k és rét ek gazdagságán ak bizo nyítására fel esleges. Szüks éges azonban a hull ámté ri e r d ő ü lt e t vé n y e k rő l szó t ejteni. Eze kben az crd ökben az alacso nyabb rend ű állato k fajszám a összehasonlíthatatl anul kisebb mint az ártéri erd ökben. A fén y által átjárt, ta karást nem bizto sító erdö k ben a nedvességet és az árnyékot ke dvelö fajok eleve nem tudnak mcgteleped ni. A nö vén yvilág, amely n éhány fajb ó l áll, csak igen kisszámú fajnak biztosít tápl álkozási l e h et ő s é ge t. Tekintsük át a mad árvilág példáj án kereszt ül az á r/hi e rdők helyére telep ített Iaültctv énycket. A ragadozó k és a gémfélék a szabályosan rn űvc lt ültetvén yek b ől hián yoznak. Az állatvil ág döntö tö bbsége sze m po ntjából az ártéri erdö és nemesnyárfa-ültetvén y között le ga lá bb akko ra a k ülönbs ég. rnint egy vir ágokt ól ta rka kaszáló és egy kuko rica föld kő zö tt. A Fel s ő-t i s za árterébe n végzett vizsgálatok sze rint az itt eni nemes rivárasok ba n 15 madárfaj költését sike rült kimutaini. Á tlagosan egy hektá rra mind ö ssze 3-4 faj eset t. Az a lacso ny fajsz ámn ál is kisebb az egy he ktárr a esö p árok száma, ame ly mindössze 3.5 pár/hekt ár volt, Összehaso nlft ásk éppe n álljon itt egy táblázat. amely bemutat ja az ugyanabb an a térségben tul álhat ó más e rdő t í p uso k rnadarvilag át (Leg ány, 1971) Fajsz ám Fészkelő p árok sz áma Ku bikerdö 15 27,5 F ű z - ny á r li g e t er d ő F üzes JO 15,7 Ak ácos I I 16 Nemes nyár 3-4 3,5 Mindezekböllátszik, hogy a mad árvil ág és persze nuis állatfajo k m e g őrz é s e szempo ntjá bó l a nemes nyáras mi nt cse rj eszint nélküli e rd ő a legkevésbé alkalmas. VÉDETT TERÜLETEK A FOLYÓK MENTÉN Te rmészetvédelmi te rületeink egy j e l en tő s része folyóink men tén helye zke dik el, Sajn álatos módon az elm últ 20 évben létesített véd e tt te rüle te ke n a védetté nyilv ánít ással nem járt együtt a tu lajdo nviszo nyok re nd ezése, A védetté nyilvání tá s után se m s z ű n t meg a gazd a sági tev éken ység. ső t mé g a gazd á lkodás módjába n sem történ t változás. A jövőb e n ez megengedhet etlen. A véde tt területek mindegyikére részletes kezelési szab ályza to t ke ll kidolgozni és. a ho l ez sz üks égcs, a gazdálkodást tiltani, ko rlátozni ke ll, Leszne k azo nba n ol yan terület e k. pl, a l e gel ő k. aho l esetleg a te rm észetvédele m é rde ké ben fo lyta to tt legeltet ést an yagilag ösztö nözni ke ll. Az ártéri gazd álkod ásban so k érdek e gye s í th et ő. de az é rdekkülönbs égek is jelen vanna k. A vé dett terül et eken a természet véd e lemnek egy ért elmü prioritást kell élveznie. A tö bbi te rü let en pedig exte nzív gazd álk od ást kell folyta tni. O rszágos jelen t ő s é g ű védett területek fo lyóink men tén Terület neve: Sza tmár-bere gitk Tiszate lek-ti szaberceli árté rtt Tekaj-Bodrogzug TK Tiszadobi ártértt Kesznyé te ni T K Tiszafüredi Madárrezervátum Közép-Tiszai T K Pusztaszeri TK Mártélyi T K Makó Land ori e rdő Sziget kö zi T K GemeneiT K Béd a-karap an esaitk Baresi TK Sza po rcai Ó Dráv a meder T T Kiterjedése hektárban 23 OOO l OOO 4 OOO OOO JOO 18 OOO OOO :;;;:.

8

9

10 II AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÁSA AZ ÉLŐHELYEKRE.' A Magyarországon jelenleg talál ható ártéri erdőkbe n mi ndenütt az emberi beavatkozások nyo ma i tapaszta lhatók. Kizárólag természetes fo lyamatok produka lta ártéri ős er dőket ma már ne m ta lá lu nk. Az erdők közel fele ugya n ős honos fafa jokból áll, ezek állományszerkezete és fafajösszetétele azonban többnyire ige n messze áll attól az állapottól, amit igazából természetes nek nevezhetnénk. Az "öserdőkre" j ell e m ző a változatos fufajö szszetétel, ahol a fák és cserj ék fajonként is sza rnos korosztályt ké pvise lve több szintet, térbeli lép csőket alakítanak ki. Egy ilye n erdőben együtt van a fia tal csemete az öreg évszázados fákkal, girbe-gurba és sz álegyenes. odvas és egészséges. Fény- és árnyé kked velő növények sokasága alkotja azt az egésze t, amely ha fo lytonos mozgásban és változásban va n ugyan, dc mégis állandónak, örök é le tűnek mondható. Ez a rendkívüli vá ltozatosság természetesen az ott élő állatfajo k sokszí nűségét - bio lógiai sokféleség - is biztosítja. Ill e tve csak b iztosítan ú. hiszen m úra már hazá nkb a n ezek az erdők mind elpusztultak. Hogy rni ért? E nne k egyik oka az, hogy a folyószabályozáso k során drasztikusan megváltozott kö rnyezeti té nyezők höz ezek az erdők hosszú t ávori képtelenek voltak az eredetí módon alkalmazkodni. A pusztulás másik oka pedig az, hogy az esztétikai és é lőv i lágvédelmi értékeket szinte mi ndig és. m indenütt oly mért ékben alárendelték a rövid távú gazdasági érdekekne k. hogy az őse rdők védelmé nek igé nye társadalmi szinten fel se m merült. Az ártéri őse rdők pusztu lása révén persze nem halt ki a te rmészetes álla tv ilág, hiszen a fajok nagy része rendkívüli alkal mazkodást tanúsított. Egyébké nt is az erdők állapotában bekövetkező vá ltozás soha nem vo lt olyan e rőte lje s és gyors, mint ami lyen például a vízzel borított életterek esetében - a lecsapolaso k alkalmával -lejátszódott. Sőt az e rdőgazdá lkodás révén új ártéri erdők telepítésére is sor került. Az 1900-as éve k elején készült térképek azt mutatj ák, hogy ma kétszer annyi ártéri erdő van, mint akkor volt. Ez persze természetvédelmi szempontból önmagában még nem je le nt feltétlen pozitív é l ő h e l y i vá ltozást. A század elején ugyanis még igen kevés vo lt a táj idegen fafajokból álló Tisza menti ültetvény, ma már azonban az erdőterü let ek fele ilyen. A természetes fafajokból álló erdők területe te hát gyakorlatilag nem nő tt. Vitatható, hogy po zitív vagy negatív változásoknak tekintsük-c a flórahamisító faü ltetvények te rületének növekedését. Amennyiben ártéri gyepek, vizenyős r éte k, s egyéb te rmészetes é l ő h e l ye k helyére kerültek ezek az ült etvények, akkor azt kell mo ndanunk, hogy a természetes környezet szá mára káros volt ez a fajta erdőtelepítés. Ha azo nb an azt állítjuk, hogy ezek az ültetvények az országunk számára megtermelt ék. illetve meg termelik ma is a nélkülő zhetet le n Iaa nyagot, s ezzel mentesítik az intenzív m űvc l és alól a természe tszerű erd öállom ányokut, akkor azt mon dha t juk, hogy ebben a ros szban is megvan a jó. Bármi is volt az indíttatás, a té ny rnind cnk éppcn az, hogy a hazai erdőgazdálkodás és az országos természetvédelem e g y ü tt m ű k ö d é s e révén megma radt ártéri erdőállomány ma o lyan kiemelkedő természeti értéket képvise l, rnely európai viszonylatban is figyelemre méltó. A hhoz, hogy ez az érték fcnnmaradhasson, sőt ha le het még gyarapodjon, az erdőgazdálkodás és természetvédelem szoros szakmai kapcsolatára továbbra is szükség van. A je le nlegi er dőál lapotok további javulása akkor várható, ha az erdőgazdá lkodás egyre több természetszerű gazdálkodási m ödszert alkalmaz. Lássu k mik ezek: J. ŐShOllOS jll!ajokkaltörtéllő erdűsit ések, 2. Természets zeni erdő}ehíjítások. 3. Biológiai v ágáskorok alkulmazúsa. 1. Öshouos f afajokkal t ö rt én ő erdős ítések Az ártéri e rdősítése knél jó néhány folyószakaszon (főleg a Tisz án és annak me llékfolyóin) e lőszeretettel alkalmazzák az úgynevezett nemesített szapo rító anyago t, e lsősorban a nemes nyár és nemes fűz fujt ákat. Ezen tájidegen fák egyenetle nül törté nő telepítése során gyakorlatilag é lőhelyi é rtékke l ne m ren delkező ültetvénye k ke letkeznek. A természetvédelem szempontjából felté tlen káros lenne az, ha ezeknek az ülte tvé nye kn e k a térhódítása a t ermészetszerű e rdők e lterjedésének rovására történne. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát e lőrejelezhessük, megvizsgá ltuk az ártéri erdők üzemtervi adatállományát. s az e lő írt v ágáskorok. illetve az erdőfe lújítá s i II.-:;:-:.

11 Nemes nytir 411.s % r. sz. ábra Tiszu- ártér Fafujetoszhís el ő inisok a lapj ű n sz ű m í r ög épc s adatfeldo lgoz ással előrevetíte tt ü k a v árhut óv áltoz úsok ut. Mcg állap üo ttu k. hogy a hazai déli Duna-sza kaszon a várha t ő fufuj tuv ű l toz űs némi ké ppe n az ős ho nos fafa jok juv ára billen. Ez megn yu gt ató. dc az mar kevésbé. hogy ti Ti sza- völgy árt éri e rdei ben e nne k é ppe n az e lle n kezője fog bekö vetkezni. ha s üru öse n nem változnak rn cu az üzcmtcrvi e ILiírüs'ök. A z I. és 2. ábr ákon IÜlIlatjuk. ho gy a t ájidegen nemes ny úr és uk ácjelenleg 44(YcJ-os- Iluír ma isigen magas- ter ülctuninya az el őr ej el zé s sze rint 20 év m úlva már eléri az 51.5 %-0t. Mindez az ő s h o n o s fafajú erd ők rov á sára történne. E zt a tende nci át megfé kezn i a természetvédel em alap vető érdeke. Ahhoz. hogy ez való ra válhasso n az e rd és zeti ágazato ri belül szarnos fo lya matosan fel me rü lő érdekellentét fe lo ld ására kell megol d üst tahi lni. E zek az érdekelle ntétek a k ö v e t k e z ő k : El ő sz ö r is a köztudatban e lte rjed t az a hib ás nézet. hogya nemes nyárak nagy obb fat őme g produkci óra ké pese k. mint b.irrn ilycn egyéb ös honos fal'aj. Ez igaz lehet a nemes nyár szám<íra iddlis termőhelyen kialakí to tt kísérleti parcellákban. tic :.í1 talünossügban ez nem így van. Söt. a mai helyzetben. amikor mür szinte mindenhovü..odaeröllették" a nemes nyürat. összességében éppen az elle nkezöje igaz. Pél düul. ha a Tiszavölgy ürtéri nemes nyür ésaz 6shonos fehér ny~r ko r"q'szt<í1yo nkénti egy hektürra jutó fakészletét összehasonlítju k. kiderül. hogya nemes nyür fapro d u kciójüt tekin tve mi nden korosztülyban alulmarad a fché r nyür ral szembcn. (3. übra.) Természctesen teljesen e lfog ullak azért mégsem le he tün k a honos ny ürainkkal. hiszen a faanyagfelhaszn ülh at ó süg sze m p o n t jü bő l ke dv e lte bbe k a hengeres törzsü. kevesebb fahibüval rendelkezö Nemes nyár 52.5 I X, 11, l., ', 2. sz. tibm Tisz n- úrtér Fllflljt'/OS: ItíJ 20 él' múlvu Hazai n yűr 1O.2 t X..' / FClz 1().2% ne mes ny ár fajtük. A m ásik ok pedig az. hogy a honos ny árak viszonylag gyorsabb felhasználást igénye lne k. a ne mes ny ár később fü lled be. ez némi könnye bbs éget je len t az ert ékes ít ésn él. E rn úr- nui r vitatható gazdas:.ígoss:.ígi di fcrencia mctlett természetesen rruis magyar ázara is VHn annak. hogy sza rnos terül e ten tért h ódítanak egy es t ájidegen fafajok. Bizonyos fafajpolitikai célok megv al ósulástit sze lgaljak eg yes finanszírozrísok. Érdekes p éld ául az. hogy a nemesny ár erd ő sít é s so kka l k ifize t ő dő bb az crd őrn űv cl ő sz ám ára, hiszen az ágazati finan szfroz ás - vagyis az c rd őfc m uaruis i j árul ék és az e rd ő s i t és i egység:.í r mérlege - fe l t ű n őe rt jo bban t űrn og at j a a n cm e sn y ár- c r d ő s ít é s t a többi fafajjal sze mben (Szabo. D o b ro si ). Ez az ös z tö n ző t é nyező ma a pénzügy i go ndokkal küszk öd ö erd őgazd ú l kodók szamaru egy é r te l m űe n a ncmcsnyür -gazd ál kod ás c éls zer ű s ég é t sug allja. Ezeke t a finanszírozasi hib ákat feltétle nül korrig álni kell ene. A m i még ellen hat egyes őshon o s árt éri fa faj o k nlkalmuzás ának az az, hogy a lassan n övő keményfafajok felújítüsa sokkal nehezebb a jelenleg i hid rol ó giai viszo nyo k. és a hely enként eröteljesen tú ltartotl vadüllomüny miatt. É p pen ezért ezen fafaj ok ü1tetésétésúpol:.ísiít a szé l ső sé ges környezeti viszonyokkal rendelke ző te rül eteken ked vczőbb fina nszírozüs i fclté tc lekke l kel lene segíteni. 2. Term ész etszerű/ellíjítások Az ürtéri erd ő k fel újítüsünü! sokszor le hetőség ny ílik a tcrmészetszerü felúj ítüs i mó do k alkalmazási.íra. A legjobb pél d a c rrc a fc hérnyür-crdök vügüs utáni gyöké rsarjasztüsa. VitathalHtlan. ho gy ez a felújítási mód bizt osítja a fük crede ti genetikai üllo münyünak lege gyszerübb és legteljesebb megörzését. A kivitelezés neh ézs égei azonban o lya nkor jelentk ezne k. amikor a sarjasztundo fehé r ny ár clcgya r únyu kisebb a m ás természetes úton nem fc l ú j í t h u t ő fafajjal vagy fafajo kka l szemben. Itt nincs i d ő a sarjak felve r ő d é s é nek kiv árás ára ésaz egy-k ét évvel ké s őbbi p ótl ásra. hisze n a fcl üjíuisi köteleze ns ég szigor ü h at árid ő h ö z van kötve. I1ycn vegyes állom únynk term észetes fcl újit ásain ál hut ú rid ő-m ód o s ft ú sra kellene l eh ető séget hiztosítani.... m'/ha Év - Nemes nyár 3. sz. ábra Tisza -ártér Fakész/et hektáronként annak finanszírozúsi m édj át erd őr é szlet ek szintjé n lenne sz üks ége s mcgttirgya lni és pa piron lefekte tni. Bizonyos állatfajo k állom ányának megmentése és gyarapíuisa érdekében szü ks ég van arra. hogy egyes e rd ő tago k v ág űsk o rti t a lehetséges hiol ó giai korhoz közclítsük. E ze knek az erd öknek a Icnnturuis ára. k é sőbbi fel új ít ásuru k ülön gondot kell fordítani. Az ő s e rdő re ze rv á t u m - p rog r a m keretében kijel öl és ük nuir m egke zd őd ött. A folyamszah ályoz ást kö ve tőe n a holt ágak e lszaka d ta k a foly ók medret ól. Ez egyrészt a folyók medr ének bc úgyuz ódása ré vén k övetkeze tt be, m ásr észt azért. mc rt egyes holtriga kat a véd ő r öl tések a ment e tt old alakra re keszte tte k. A hajdani ártéri lap ályok, a he lyenként több,igra szakadó mede r. a lefüz őd ö term észe tes meandertavak a hala k és k ét él t űek szapo rod óhelyei. a g úzl ómaduruk t áplalkoz öhetyci vo ltak. A rnocsara kat ugy an szin te kiv étel nélkül lec sapolták. a lev ágott na gy ka nyarulato k azonban mint holtügak fennmaradtak. s ezek ha nem is pót oltük azt a hi ünyt. amit a mocsuruk elveszté se jelentett. mégis valami maradt. ami a vízi életközösség n éhány tagj ának - p éld ául szarnos szita kö tö -. hul-, k étélt ű- és növényfa j szamara - tov ábbra is alkalmas volt az életben marad úshoz. A mentett o ldalra került holt ágak sz inte teljesen c lszige tel ődt ck a fo lyó tó l. E b bő l adódóan megszünt a -+-- Fehér nyár HOLTÁGAK 350 -, , , _..- o ~=± _==_==::t._ " Biológiai vág áskorok alka lmazása Egy-egy erdő t áji és természeti értéke által ában annál magasabb. minél i d ő s e b b az úllorn úny. A faanyagérték szempontjai t vizsg álva műr ugyanez nem mondhat öcl. hiszen a f ák biológiai végső koruk közelében egyre több faanya ghibáva l rendel kezn ek. Meg kellene hat úrozni a helyes uninyt, hogy ho l. milye n m ért ékbcn és rncly e rd ő rés z le tekb e n ke ll u gazdas ági, iiictve a term észetv édelmi optimumo kr a tö re kedni. Ez megvalósul ni l átszott az ügyneveze n fokozottan véd e tt erd ő k kijelö lésekor. a kezelés megval ósul ása azonban számtalan es etben nem az elv ür üsoknak mcgfcl cl öcn történt. Ha p éld ául a dél-dunai ártéri e rdő ke t nézzü k. ahol a tel jcs erd őter ül et két t áj v édelmi körzet terület én fekszik. a fo kozottan v édett erd ők koroszuily-viszonyai se mm ive l se m jobbak. mint a gazdas ági célú er d ök é (Iásd 4. sz. áb ra. ). A kell ő gondoss éggal és szakmai hozz áért éssel kijelölt. fokozottan v édett e rdő k kezelési és _ o , ,---,----,-- -,----,---,----,- - -,--- --,- --,-----,---,----1 I tHíO =

12 fol yók áltul t ö r té nő vízp ótlás és a friss víz cse réje, amire ezeknek az állóvizeknek nagy szüks ége lenne. A Ti sza-v ölgyben 149 hol t-meder tal álhat ó. melyck eg yüttes területe 2812 hek t ár. A legnagyo b bak: Hekt ár(ezer) 4 cibakházai tunyogmatolcsi szarvasi 161 ha 146ha 121 ha (Tisza) (Szamos) ( Há r m as -K ő rös) A gemenci hull ámt érben (D un a mellett) le v ő holtágak rehabilit áci óju m űra már halaszthatat Iann úv ált. A Közlek cd ési, Hírközlési és Vízügyi. illetve a Kö rn yezetvédelm i és Településfejlesztési Minisztériumok megb íz ásáb ól elkészült egy tanulmány a rehabilit áci ó megval ós ítás ára. A tanulm ány kés zítését a holland korm ány finanszírozta. Remélhe t ől e g mi cl őbb e l kezd ő d i k a gyakorlati kivitelezés is. Szükség lenne azonban miel öbb a Ti sza és mellékfolyói mentén lévő holt ágak állapotfelvételére is. Cé lsze rű lenne azokat h árom kategóriába sorolni: Természetvédelem Üdülés, turizmus Egyéb A természetvédelmi r e n de l te té s űe k eset ében a m ásik két kateg óri ába sorolt te vékenységeket tiltani kellene. Ott az é lő v i lá gn a k első bbsé ge t kell kapnia. Az üdülés - tu rizmus célj aira igénybe vett területekre ki kell dolgozni egy hosszú t áv ú hasz- 4. sz. ábra Gemene- árt ér Karel osz/ás gazdasági és kűlűníeg es rendeltetés ű crd ákben n o s ü ű s i -t crhcl é si te rvet. Megen gedhet etl en, hogy az alapv et ő kommun ális beruh áz ások pl. csatorna, stb. megépítése nélkül. a rö vid t áv ú érde keknek engedve, o lya n hasznos ít ás valósulj on meg. amelyik jel entősen karos üja a holt ágat és ezze l leh etetl enné teszi a fennmarad ástit. tönkret éve a j övőbeni ha szn osínis lehet ő s éget. Az egyéb kateg óri ába tartozó holt ágakban horgászat, halászat, vízkivételi célra t örtén ő hasznosítás val ósíthat ó meg. Ezeknél is m eg kell azonban tervezni az igénybevé tel m ódj át és mért ékét és hosszú t ávon m űködni képes rendszert kell kialakítani. TISZA MENTI HULLÁMTERI ERDŐK A magyarországi á rtéri e r dő t e r ü l e t 1/3- a ( 19 ez er ha) a Ti sza mentén húzódik, ami a magyar erdöknek mindössze 1,1% -a. Ez e le n yé sző arány ahho z képest, amit az erd ő ben szegényes Nagy Alföld számára e hosszú "zö ld folyos ó", - mint természetes sziget - jelent. A magy arság foly ój ának nevezett Ti sza természet s ze r űsé gé n e k meg őrz ése, a partján húzódó erdők védelme. termé szet szerű kezelése és fenntartása az ott é lő emberek, az erdészek, a terrn é sze tv édö k és a magyar társadalom közös érdeke és kötelessé ge. A tiszai ártéri erdők kiterjedés ét, és ezen belül a különféle korú és élőhelyi adotts ág úállományok területi elosztá sát egy hossz-szelv ényerr ábrázoltuk. (L ásd kiadvány köz éps ő oldalain.) A képaz öreg e rd ő k riasztóan kis kiterjedése és eg ye- nerlen területi eloszlása - ö nmagáért be szél. Az é lő helyi adottsagok alapján az e r dő k e t 5 típusba so roltuk. Ezek a k öv etk e z ők : l. l diis erd ők: A 90 éves vagy annál i d őseb b t ölgyesek. kőrisesek és a 45 éves vagy a nn á l id őseb b fehér és fe kete nyarasok. 11. Koz épkorú e rdő/c A 90 éves né l fiatalabb, de 50 évn él id ő s ebb tölg yesek. k őri se s ek. a 45 évn él fiatalabb, de 25 évné l id ő s eb b fehér és feket e ny árosok Fiata/osok: A z 50 éves vagy annál fiatalabb ő s hon os töl gyesek, k őrisesek és a 25 éves vagy ann ál fia talabb fehér és fekete nyarasok. Folyóink és a mellettük elhelyezkedő holtágak igen kedvelt horg ászhelye k. Egyes holtágakon és az é l ő v í z e n halászat is folyik. E kiadvány nem k íván foglalko zni a kétféle ha sznosítási m ód m űv cl ő i közti ellentétekkel, pusztán csak arr a kívánunk kit érni, hogy semm i féle olyan hasznosítást nem tartunk elképze lhet őn ek. amely önmagá! megsemmisíti vagy bármely másféle haszn osítás lehet ő ségeit ve szélyezte ti. A m agunk részéről az elektromos halászatot mindenképpen ilyennek ta rtjuk. A horg ászat céljaira kij elölt holt ágakban, bizonyo s fe ltételek mell ctt, az üdülési célú vizekben a szabályozo tt körülm ények közötti hasznosítás m egengedhető. HORGÁSZAT IV. Füzesek: Á rv ízvédelmi célokból a vízü gyi igazgat ós ágok a vé dtöltések folyó o lda li lábán ál e r dő k e t telepíte ttek. Ezek az e rd ők el s ő sorban füzesek, mely e ket tejesíu üzemmódban kezelnek, vag yis bizonyos idöszak onként a fákat 2-3 méter magasságban lecsonkolj ák. A z idős fűz fák kiürcgcscdtck, ezért kiváló búv ó-, f é s z k cl ő -, illetve kölyke z őbe Iyei az o d úlakó áll atoknak. V. Fatenn eszt ő ültet vény ek és űres v ág ústerűletek: Azokat a fuű l lo rn á n y o k at. mel yckben a tá jidegen fafaj ok (pl. a neme s nyárak, az ak ác, a zö ld j uhar, az amerikai k őri s stb.) elegyarány a elé ri a 30%-o t. a fute rmesztó ültetvényekhez soroltuk. (A ho ssz-szelv ény az Erdő rend ez ési Szol g álat évben aktualizált adatai alapján készült. ) Mik eze k a feltételek: - Csak a partról vagy csónakból lehessen horgászni, a hullámtérben ne lehessen stéget állítuni. - A halak etetése a vízb en bomló, a víz m in ő s é gé t rontó szc rves an ya go kkal megengedhetetlen, ez ért tiltani kell. Ez egyébként hosszú távon a horgászat érde ke is. - Az adott vízté rb en nem é lő vagy net án hazánkban nem honos halfaj betelepítése általában tiltandó, meg fel el ő szakhatósá gi e nge dély birtokában e ngedé ly ezh ető. - A terület túlhasználatát mindcnk éppcn meg kell ak ad ál yozni. - Biztosí tani kell, hogya part és vízfelület tisztaság a ellen vét ők a p énzbüntetéserr túl a te rület l átogat ását ól is el leg yenek tiltva. 3 2 KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK HÁLÓZATA o 1-10 Év t I _ Különleges ~ Gazdasági 71- HO Nyugat- Eur ópában a fenti né ven álla m i támogatássai hálózatot működt e tn ek. Ennek e lsőd l eges célja, hogy a külön ösen érzékeny te rületek: fo lyóvö lgye k, síkvidé ki vízbázi sok feletti területek, véde tt területek, ne mzeti parkok, eröziórn-de fl ációra érzékeny területek stb. o lya n módon legyenek ha sznos ítva, ho gy az ne okozzon körn yezeti kárt vagy ese tleg katasztrófüt. Annak érde ké ben, hogy ez megval ósulhasson. az e rendszerh ez tartozó térsé gekben csak ol yan hasznos ít ű s-gazd ál kod ás e nged he tő m eg. amel y kizárja a környeze ti kárt és egyútta l biztosítja a rendszer hosszú távú Icnnmarud ás át ~ -

13 , hogy Ilyen e k pl. az extenzív mez ógnzd ál kod ás. a szelíd vagy zö ld turi zm us stb. Termé sze tese n nem várha tó el az ilye n te rüle tc ke n é lő lakossügtó l - a földtulajdo nosokt öl. földhaszn ál ókt ól -r az egész t ársadalom. s ő t az egész emberiseu é rdekeit szolu ál ó uazd álkod ási n;ódhól anyagi h.ítrdnyuk SZ áfl~ul zz ~ n. Az e l őző k be n javas oltuk az üd ülés. tu rizm us c élj áru igénybe ve het ő holtágak kijelölését. Tudni ke ll azonba n. hogy nem csa k holtágak. han em az é lő v iz is igen so k helyen kiv ál ó l eh e t ő séget k íná l a pihen ésre. kikapcso l ód ásra. Az ar ányok helyes megállapítása. az egyes funkció k sz étv álaszt ása m ás érdekek sé re lme né lkül ké pe s bizto sítani valam ennyi sze m po nt figye lembevételét. Szakítani kel l azonban a múlt gyak o rlat ával. azaz a veg yes haszn os ítassal. Er r ő l ugyanis so kszorosan bebizonyosodott. hogy legfeljebb papiro n lét ezik. Az üdülés. turizm us célj aira kijelö lt területe kk el kapcso latos legfo ntosabb követe lmé ny. hogy a hasznos ítás eze n formája. illetve azok m ért ékc ne sernmisítse meg a folya matos ig énybev ételt. és hattisai - ese tlegese n negatív ha t ásai - ne tegyék lehetetlenné nuis é rde kek megval ósul ás át. A sz ánt ó rn ű vc l é s é n é l má r em lített ük. hogy a hull ámté ren belül m i n d e nn e m ű szennvez és mivel az a fo lyóágyba n tö rté nik - közvétlenül a vizekbe jut ( é l őv íz. holtág). Le egys zerű sítve ez azt jele nti. hogy az árt ércn e lhe lyezett ide igle nes vagy álla ndó l étcsítrn é nye k szennyvize röv id úton ab ba a ho llágb a vagy folyóba kerül. amiben a nya ra ló. p i h e n ő cmbe re k fürd en ek. Mi ndeze k miatt megen gedhet etlen, hogya hull űrnt érh cn álland ó lé tes ítmé nye k kerüljenek felúllításra addig. amíg az a l apve tő infrastruktúra nincs kiépítve. Legfo ntosabb a csatornázüs. Ugyanez vo natkozik az é lövíz ho mokos pa rtjain kialak uló stra ndokra is. Ez eken a he lye ke n is biztosítan i kell. hogy a sze nnyvíz ne a hollágba, fo lyó ba ju sson. (Z árt ren dszerü WC. sze nnyvíztürozö stb. szüksé ges. ) ÜDÜLÉS - TURIZMUS Ezért a környezetil eg érzékeny te rü let ek e t rn ű k öd t e t ő országokhan álla mi tám ogat ással tartják ö ket fe nn.. Hazán khanmég ne m m űk ödik ilye n rendszer. de már el ké szü lt egy sza kma i javaslat és az illet é kes minisztériumok is foglalkoznak a megval ós ít ás l eh et ő s é g é ve l. A ho lt ágak ic rhclhc t ösége részhe n a korl átozott vízcse re miatt nem mérhctö össze az é l ő v i z é ve l. Emi att e l s ősorba n a tö meges turizmussa l sze m ben II szelíd turizmus az. amelynek megvalósítása kív ánatos le nn e. Az alföldi folyó k men tén megh úzódó g átak idc á lis le h e t ő s ég et kínálnak a lcgk öm yezctbarat ubb közlekedési m ódra: a kcr ékp ároz úsra. Vélemén yü nk szerint e rr e ke llen e felépíte ni az egész térség tu rizmustit. A folyó k környéki települések falusi turizm usba való bevon ása nem csak a uij, de a helyi lakosság érde keit is szo lg áhui. A mag ánh ázakn ál kiala kí to tt - rend kívül ru gal ma san m űk öd t e th e t ö - sza l l as l e he t ősé ge k a ke r ékp áros-turizrnussa l nagyon jól összha ngba hozható k. Az egész térségbe e ls ő so rb a n azoka t a k ülföldicke t ke lle ne invit álni, aki k a zöld turizmus ezen l:ígát kedvelik. Folyóink hul l á m t er ét ő l. mint é rzé keny te rület ekt ő l, mindenké p pen távol kell tarta ni az a utós tömegturizm ust. Errö l ugyanis köztudo rruis ú, hogy id ő n k é n t egy-egy terüle tet el ő n y b e n részesít. E kk or mindcnki, aki csak te heti. odaözönlik. majd am ikor e te rület é rintetle nsége - aza z fö vonze reje - m e g sz űn t. akkor az a utó s árada t új cé lpontot ke res ma gán ak. A felépített szá lloduk. panziók cln éptclcncdnck, a terület pe dig lényegese n kevese bbe t ké pe s nyújt ani. így az ut án so kka l kev ésb éjól fi z et ő ré teg keresi fel. I-Iullámtereken a fel fu tüst és a ban yat lást is e l ke lle ne ke rülni. A térségben idege nforgalommal fog lalkozó sze rveze teknek a már so kszor e mlíte tt természe tvé delm i. e rdésze ti. vízügy i sze rvezetekkel és mindenekelött az ö nkormánvzato kkal közö sen ki kell dolgozn iuk a sze líd' turi zmus térségre vonatkozó ko ncepcióját. Hull ámtercinkben folyó tevé kenység et a k özelmúlt han sze rve ze tt E rdőgazd ú lkod á s és te rmésze tvédele m ill. a Ví zgazdülkodüs és te rm észe t véde lem konfe reneiük-is érinte tték. ezért e l ő s z ö r ezek aj ánl ásni közül azokat idézzük. am elye k ide vo na tkozna k. Az E rd őgazd á lkod ás és természetvédelem c ím ű ko nfere ncia ajánlá sai : A je lenlegi e rdö kben esedé kes Iclújításokn ál és az új te lepítésekné l az ős h n n os Ia fajoknak m eg fe l e l ő t e rm őhe l ye n ő s h o n os fufaj tak at ke ll alkalmazni. A m e gl év ő te rm é s z et s ze rű erdeink j e l l e m z ő c r d ő t á rs u kis a i b a n 1993-lól e rd őrezerv át u m hüllizal ot kell Ien nta r tani. Az új e rdöte lepíté seket e ls ős o rban ős h o n o s fafujokkul a rn c z ő g a zd a s á gi átulakul ás so rá n felszab ad ul ó sz únt óterületeken ke ll rncgval ösítan í. Az egyéb területek e rd ős i t és e elött természeti értékfelm ér ést ke ll végezni (r é te k. gyepek st b.). Mielöbb meg ke ll vizsg ülni a csatlakozási le hetőséget az Európai Közössé g c r dő t c l c p í t é s i pr ogramj ához. A te rm észetvédelmi oltalom alatt álló crd ökbcn olyan gazdá lko d ást ke ll fol ytatni. hogy o tt a természeti értéke k fcnnmurudju nak és II po tenciális természetes veget ácl é jtijjön létre. A fa haszn álati tevé kenységet vegetációs idíín kívül kell végezni. Az orsz ág O.6 %-üt kit e v ő, külö nös természeti é rté ke t képvise lö ártéri erd őkb e n meg ke ll akad ályozni az ős h o n os rafajok te rüle tének to vábbi csökken és ét, ille tve a faültct v é nye ket jelenlegi kiterjedéslik felére ke ll Iokozat osan visszaszorítan i. S ü rg ő sen fel ül kell vizsgülni a jelenlegi vízkorm ű nyz á s i gya ko rlato t. és ahol még lehe t séges. he lyre kell állíta ni a ko r ábbi kedvezőbb bidrológiai viszo nyokat és a te rmészete s táj -ökológiai viszonyo knak m e gfel e l ő te rme lés i potenciált. A Vízga zdálko dá s és természetvéd elem cí mű konferencia aján hí s ~. i : A hullámt ereken l é v ő ku bikgödrökel m int az é l ő v i l a g számüra fontos é löhe lye ke t lehetöleg jelenlegi ror májukban meg kell íír izni. A ho l a vé de lmi bizt on ság az ülalakí tüsokat megkö vel eli. ott az anyagnye rö helyekb öl új akat ke ll kia la kítani. A hull ám te re ke n álland6 polgá ri létesítmény esak rendezési terv alapján legye n e lhelyez he lö. JAVASLATOK Mi nd a folyó. mind a morotva mell é építkezni csak a m e g fel e l ő inl"raslrnk lúra kia laki t ása ut án lehet. Valam en nyi morotv án te rmészeti értéklelt ár t kell k ész íteni, és csak ennek isme ret é b en lehe ssen azo k hasznosttús ár öl dö nteni (turizrnus. te rm észet véde le m. horuá szat stb.). - Az arra é rde mes mo rotvák rehabilit áciéj át, ese lenként vízp ötl ás át meg kell oldani. Az orsz ág O.6 % ü t ki t ev ő. kü lö nös te rmésze ti é rtéket ké pvise lö árté ri erdökben meg ke ll akadályozni az ős h onos farajok t e r űlet é ne k további csökkenését, ille tve a fuültet v é nyeket j elenlegi kiterjcd és ük relére ke ll fokozatosan visszaszorítani. EI ke ll é rni. hogya hu lhímtéri sza nt ék öt éve n bel ül m egszűnjenek, hel yü kre l ege l ő ke t. ré te ke t vagy a t erm őh el yn e k m e g fel el ő erdö ket kelllelepít eni. Az esetleges tov ábbi folyamszabdlyoz ás következtében létrejövö " holtágal",t" mell ékágként meg kell ű r i z n i, o Va lamennyi vízügyi bea vatkoz ásra (mederszab ályoz ás. vízlépcsöépít és, vízkivé tel. stb.) ki kell dol gozn i a környezet i hat ást anulmán y készítésének részletes szabályai t. A konferenci ák aja nlasain WI javasotjuk. hogy a térség önko rm ányzatai és a szak mailag érdeke lt felek hozzan ak lé tre eg y állundo fórumc t. amelynek fe ladata lenne a konkrét tenn iva ló k e l ő k ész í tése. Ezek a kö v e tke z ők : - Holt ágak felm ér és ének mcgszcrvez ése és kategorizálás e lőkész ítése. - A szelíd tur izm us koncepciój únak el ké szítése. - A kö rn yezetileg érzékeny te rü lete k re ndszere kidolgozásána k kezdeményezés e. - A folyóko n val ó vízi k özlckcd ési ko ncepció el készí tése. - A horg ásza t. hulaszat szabalyoz ási ko ncepci ó j ának elkészítése. - A bo toló füzesekben je le n t kez ő vízügy i. e rdészeti. term észetvéde lmi. lakossúni é rde ke k össze egyezte té se. a közösen kidolgozo tt ko n cepció megvalósít ása. - A té rségben tervezett bürmifé le tevé kenység elöze tes vé lemé nyezése. hatüsa inak elemzése. ele meztetése

14 FELHASZNÁLTIRODALüM Fitny ák. S. ( 1l)l)2) Magyarország történeti földrajza Tun k önvvkiad á Gyovai, F. (1990) Dcmog raphi c analysis of the Moor Frog (Rl1Illl arvulis n f O/tcrslO1jji Fejcrvúry }(19) Popuhuion ill Fnixino pannonieae Aluetum of the Tisza Basill Tiscia Kárpáti. Z. (1985 ) Az ártérci szintek gc omorfolögiai és vc ge ulc iószukcesszióján a k kapcsolata In. Fekete, G.: A Cő n o l ög iu i szukcesszio kérdései, Biologjai lllnulmúnyok 12. L úszl óffy, W. (1982) A Tisza,He:úgllzdasfÍgi Kiadó, Budapest A Helyzet. 3. év]. 3. suim (8.); Erdésze t; és Faipari Egyetem, Sopron, 1991 Legany. A. (1973) A nemes nyárasok (Populeto cultum) ornitológiai problémái Aquilo 76-77, p. Lita uszki, I. (1991) A hullám terein k adottságai és árvízv édelrni kérdé se i Helyzet 8. szám Malluch, N. ( 1991) Az euró pai folyók urtereinek fe nntart ása és Iej l őd és c (németül) Nemzetk öz; ártér konferencia kölele, sz cpt..l7-20, Rastau Bayerisctie Akudemia [űr Naturschut: und La/ldsclUlJIspj7ege Simon, T. (1957) Az észak Alföld erdői Akadémiai Kiadó Szabó, G.-Dobrasi, D. (1993) Az árt éri neme snyárterm esztés az erd őfennturt űs és a természetvédelem tükr ében Erdészeti Lapok, 128. évf '. Szalui, Gy. (1982) Ember és víz lh e::.őga ::. das cígi Kiadó, Budapest Timár, L. (1950) A T isza-meder növényzete Szolnok és Szeged köz ött Universitas Debrecentensis 5., p. Zólyomi, B. (1937) A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei Botanikai Ko zlenrenvek. Buc/apest XXXIV. 5-{j, p. 18 -~ ~ -

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. év fo lyam 5. szám 1575 Ft 2008. május 30. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Kormányrendeletek 57/2008. (III. 26.) Korm.

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 24., szerda 62. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 3113-3264. OLDAL 2008. június 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 1365 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk

Hírmondó. Fegyverneki. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok. Gránitdiploma. Zbrojnikyben jár tunk Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVIII. évfolyam 5. szám 2007. október 17. Bu da pes ten az Er dő há ti tán cok Szep tem ber 14-én há rom fegyverneki előadóművészeti cso port

Részletesebben

ᔗ勗 tér ᔗ厗k n ü 2011. c u 04- n k h ó ᔗ厗k n ü Község 2011. c u 04- n megt rtott közmegh llg tásáról Ü h : Község Műᔗ勗elᔗ勗ᔗ勗ésᔗ勗 házáᔗ勗 ᔗ勗 ᔗ勗 tér n nn k: ᔗ勗oᔗ勗ák ᔗ勗ál olgármester eᔗ勗th ᔗ勗stᔗ勗áᔗ勗 l olgármester

Részletesebben

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek Bástya 2010 lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS JELEN MÓDOZAT

Részletesebben

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER ÉPÍTÉSZETÉRT és ÉPÍTÉSÜGYÉRT való feladatkörében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazásával A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA

Részletesebben

Rögzítés üreges anyagba

Rögzítés üreges anyagba 06 - Ureges:Üreges.qxd 2008.12.16. 14:15 Page 153 Üreges fémdübel 154 Billenõhorog K, KD, KDH, KDR, KM 156 Üreges lapdübel PD 158 Gipszkartondübel GK 159 Fém gipszkartondübel GKM 160 06 - Ureges:Üreges.qxd

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben