DEBRECENI ANIKÓ. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 10. osztálya számára. Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztéruma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI ANIKÓ. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 10. osztálya számára. Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztéruma"

Átírás

1 DEBRECENI ANIKÓ Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 10. osztálya számára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztéruma ЛЬВІВ Видавництво СВІТ 2010

2 УДК (075.2) ББК 83.3(4УГО)я7 Д25 Рекомендовано Міністерством освіти і науки України (наказ 177 від р.) Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено Психолого-педагогічну експертизу проводив Інститут педагогіки НАПН України Експерти, які здійснювали експертизу: Олас Е. Б., Пийтерфольвівський ліцей Виноградівського р-ну, Закарпатська обл., вчитель, вчитель-методист; Гулачі Є. Л., Мукачівський ліцей, Закарпатська обл., вчитель, старший вчитель; Ковач Т. Ф.Берегівська філія Закарпатського ІППО, методист; Гортвай К. І., Ужгородський національний університет, доцент, доцент, кандидат філологічних наук Д25 Дебрецені О. О. Література (інтегрований курс, угорська та зарубіжна): підруч. для 10 кл. загальноосвіт. навч. закладів із навчанням угорською мовою / О. О. Дебрецені. Львів: Світ, с.: іл. ISBN УДК (075.2) ББК 83.3(4УГО)я7 ISBN Дебрецені О. О., 2010 Видавництво Світ, 2010

3 BEVEZETŐ 3 Valamely irodalom éppen annál inkább lehet világirodalmi érték, mennél nemzetibb: mennél több új színt, új hangot visz belé a világirodalomba. E nagy koncerthez egy új hangot adni, új színt a világirodalom nagy tarkaságához, a legnagyobb szolgálatok egyike, melyeket egy kis irodalom a világirodalomban tehet. Babits Mihály: Magyar irodalom KEDVES TANULÓK! Az újabb követelményekhez igazított tankönyv a középiskolák 10. osztálya számára készült. Hogy mit értünk újabb követelményeken? Három tanterv összehangolásának eredménye ez a könyv. Meg kell felelnie a középiskolai oktatás állami szabványának, a filológiai szakirányú oktatásnak és az akadé miai szintnek, azaz a társadalmi-humán szakirányú irodalomoktatás tantervének. Segítségével az irodalom elméletébe és történeti múltjába szeretnénk bevezetni ifjú olvasóinkat. Ennek értelmében a tankönyv első része rövid áttekintést nyújt az ókor irodalmából, amit a filológiai szakirányú tanterv irányoz elő. A továbbiakban a korai középkor, az ókeresztény, a középkor, a késő középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és romantika irodalmáról és művészetéről olvashattok, amit az állami szabvány ír elő. Időben és mennyiségben tehát hatalmas anyagot ölel fel a könyv: több mint 3000 év irodalmi alkotásaiból válogat, az ókortól a XIX. század első negyedéig. Időrendben, történelmi korok és irodalmi irányzatok szerint tagolva kerül elétek a tananyag. Előbb a világirodalom legkiemelkedőbb, kulcsfontosságú műveivel, majd az adott irányzathoz kapcsolódóan a magyar irodalom nagyjainak életművével ismerkedhettek meg. A művelődéstörténeti korszakok és stílusok művészeti törekvéseiről a képzőművészetben, zenében, építészetben is igyekeztünk képet adni. Az alkotók életpályája és munkássága bemutatásával átfogó képet nyújtunk az adott íróról vagy költőről. Célunk az, hogy a tankönyvben megismert és megtárgyalt irodalmi alkotások segítsenek új meglátások, észrevételek, értelmezések felfedezésében. Azt szeretnénk, ha együtt gondolkodnátok a könyvvel, elfogadnátok, kiegészítenétek azt, vagy esetleg vitatkoznátok megállapításaival, s így fejlesztenétek műértő képességeteket. Az irodalmi műveltség megalapozására és szélesítésére, az irodalom megismertetésére fordítottuk figyelmünket, mert meggyőződésünk, hogy az irodalmi kultúra azonos az irodalmi alkotások alapos és elemző-értelmező ismeretével. A tankönyv két részből áll: az első rész az elméleti anyagot tartalmazza a tanterveknek megfelelően, a másodikban a kötelező olvasmányokkal ismerkedhettek meg. Természetesen több mint háromezer év irodalmi termését nem tudtuk belezsúfolni egyetlen könyvrészbe sem, ezért az alkotásokat részben kivonatosan olvashatjátok. A tankönyvben kétféle kérdés- és feladattípus olvasható: a -vel jelöltek (nehezebb) és a jelöletlenek (egyszerűbb), amelyek az irodalom tanulásának megkönnyítését, a lexikális ismeretanyag rendszerezését, a tudásszint állandó próbáját és ellenőrzését teszik lehetővé. A feladatok megoldásához sok sikert kívánunk, reméljük örömötöket lelitek a tankönyvben, és a belőle merített ismeretek az iskola elvégzése után is hasznotokra válnak.

4 4 I. RÉSZ I. RÉSZ AZ ÓKOR IRODALMA Korabeli történelmi helyzet Az ókor történelmi korszakát kb. i. e től számítjuk az I. század 476-ig. Az ókori civilizáció először a Nílustól a messzi Hoanghóig ívelő, nagy folyamoktól öntözött óriási területen, az ókori Keleten bontakozott ki. Megjelentek az első osztálytársadalmak (rabszolgatartó) Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában és Kínában. Az ókori Kelet jelentős népei: az egyiptomiak, a sumérok, a babiloniak, a föníciaiak, a zsidók, az asszírok, a perzsák, a hinduk, a kínaiak és még sokan mások a termelés, a műveltség, a tudományok és művészetek terén gazdag örökséget hagytak ránk. Az ásatások felszínre hozták a régi népek alkotásait. Épületek, síremlékek, templomok, paloták, szobrok és képek egész sora került napvilágra. Az ásatásoknál előkerült kövekbe vésett feliratok, agyagtáblácskák, papiruszok megszólaltatják a mintegy 5 6 ezer évvel ezelőtt élt embereket. Megismerhetjük meséiket, vallási hiedelmeiket, hősmondáikat, munkadalaikat, kalandos útleírásaikat, királyaik haditetteit, a kereskedők számadásait, üzleti leveleiket, diplomáciai iratokat. Az egyiptomi elbeszélések: Apophisz és Szekenenré története, Asztartétörténete, Bentres-sztélé, Egyiptomi amazontörténet, Az éhínség hét esztendejéről szóló felirat, Hórusz és Széth története (összesen 28), a sumér Gilgames-eposz, a nagy indiai költemények a Mahábhárata és Rámajáma, a zsidóknak a Bibliában összegyűjtött irodalma, a kínai költészet ma is időtálló értékei. Az európai irodalom története, mint maga az egész európai műveltség is, a görögökkel kezdődött. Mítosz, mitológia Az irodalom kezdeti szakaszában fontos szerepet töltött be a mese, mely fantáziára épülő, csodás, fantasztikus elemekkel átszőtt történetet mond el. A történelmi eseményekről szóló mese a monda (vagy rege). A mesék és mondák minden nép körében igen általánosak, a népköltészet egyik fő ágát alkotják. A mese különleges fajtája a mítosz (gör. müthosz: monda, mese, történet ), mely isteni lényekről, félistenekről, különleges hősökről szóló, azok életét, cselekedetét bemutató mű. Másképpen: a mítosz vallásos elemeket tartalmazó monda, hitrege, mely az ember és az őt környező világ küzdelmét mutatja be. Az egy nép körében kialakult mítoszok összességét nevezzük mitológiának. Ez voltaképpen az adott nép vallásos hiedelmeit, a világról alkotott képét, az ember és az istenek, az ember és a természet kapcsolatáról vallott nézeteket összegezte. Minden nép másképpen képzelte el a világ rendjét, felépítését, így tehát más volt a mitológiája. A mitológiai történeteket, mítoszokat csoportosíthatjuk tematikai, motivikus vagy szerkezeti szempontból. Tematikai szempontból megkülönböztetünk teremtéstörténeteket, melyek témája a világ keletkezése, az ember születése, teremtése. A mítoszoknak témája lehet természeti jelenségek, képződmények, lelki tulajdonságok, állapotok, szokások, mesterségek, állatfajok, növények létrejöttének magyarázata. A motívumok szempontjából elkülöníthetjük a vándormotívumokra, illetve a különböző kultúrák sajátos motívumaira, jelképeire épülő mítoszokat. Szerkezeti, kompozíciós szempontból megkülönböztetünk különálló, illetve történetfüzérekből, egymással összefüggő történetcsoportokból

5 AZ ÓKOR IRODALMA 5 álló történeteket. Az utóbbiak között a kapocs lehet lazább (közös helyszín) és lehet szorosabb (egyazon főhős). A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, eredeti szövegük tehát ismeretlen, írás nem rögzítette azokat. A különféle mitológiákban ugyanazok a történettípusok térnek vissza: a világ keletkezése, az ember teremtése, a víz- vagy tűzözön, világtörténeti korszakok, a népek, helyek, nevek eredete, a világvége, a beavatás, a próbatétel, az áldozat, a pokoljárás történetei. Mítosztípusok: ISTENEK SZÜLETÉSÉRŐL SZÓLÓ (teogónia) ISTENEK HARCÁRÓL SZÓLÓ (teomákhia) A VILÁG SZÜLETÉSÉRŐL SZÓLÓ (kozmogónia) A VILÁG FELÉPÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ (kozmológia) AZ ÖZÖNVÍZRŐL, AZ ALVILÁGRÓL, ARANYKORRÓL SZÓLÓK A TERMÉSZETI ERŐK ÁLLATI FORMÁBAN VALÓ MEGJELENÉ- SÉRŐL SZÓLÓK A mondáknak két nagy csoportját különböztetjük meg: eredetmondák (egy nemzet, egy család eredetét magyarázzák), helyi mondák (egy helység nevét vagy különös természeti jelenségek keletkezésének titkát fejtik meg). A magyar nép eredetmondáját, a csodaszarvas történetét Arany János dolgozta fel a Rege a csodaszarvasról című versében. A leghíresebb germán hősmondákat a Nibelung-mondakör tartalmazza. A Nibelung név eredetileg a kincset őrző törpék neve volt, jelentése valószínűleg: a köd fiai. A germánok i. e. 800 körül a Keleti-tenger partvidékén éltek. Múltjukról régészeti leletek is tudósítanak. Sok germán törzs az évszázadok során nyomtalanul eltűnt vagy beolvadt más népekbe, jelentős részük azonban megtelepedett Észak-Európában, illetve Nyugat- és Közép-Európában. A mai Európa igen sok népe beszél germán nyelveket: a svédek, dánok, norvégok, az angolok, hollandok, flamandok és a németek. A Nibelung-történetek szereplői között voltak ismert történelmi személyiségek is, például Attila hun király és az udvarában élő Veronai Detre. A germán mondák egy csoportja olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyek nem istenekről és nemzeti hősökről szólnak, hanem óriásokról, hableányokról, ördögökről és híres varázslókról, akiket csak a népi képzelet ruházott fel természetfeletti varázserővel, és sokáig csak a szájhagyomány őrizte őket. A germán és kelta mondák adták az alapját többek között a német Richard Wagner ( ) operáinak: Lohengrin, A Nibelung gyűrűje, Parsifal. Az istenek születése a görög-római mitológiában A görögök elképzelése szerint eredetileg sem istenek, sem emberek nem éltek a földön. Maga a világ sem létezett, csak az alaktalan ősanyag, a végtelen világűr, amelyet Kháosz személyesített meg. Belőle született a sötétség: az éjszaka és a világosság: a nappal. Később megszületett Gaia, a föld. Gaia szülte Uranoszt, az égboltot és a tengert is. Amikor Uranosz uralomra jutott, feleségül vette Gaiát és ebből a házasságból titánok (isteni lények), egyszemű küklopszok és ötvenfejű, százkezű szörnyek születtek. Uranosz nem szerette utódait, ezért az alvilágba zárta valamennyit. Gaia megharagudott ezért, s rábeszélte a legifjabb titánt, Kronoszt, hogy büntesse meg az apját. Kronosz megtámadta Uranoszt, megfosztotta ha-

6 6 I. RÉSZ talmától, s maga lépett a főisten helyére. Kronosz feleségül vette Rheiát és hat gyermekük született: Hesztia, Déméter, Héra, Zeusz, Poszeidón és Hádész. A második istenpár, Zeusz és Héra, leszármazottai a görög hitvilág istenei. Az ókori görög mítoszok és mondák több csoportot, úgynevezett mondakört alkotnak. Mindegyikben közös azonban az ősi istenek világa. Emberi szenvedélyek, emberi hibák Az olümposzi istenek jellemezték őket. Az embereket védelmezték és üldözték, büntették és jutalmazták, de befolyásolhatóak voltak, ajándékokkal hatni lehetett rájuk. Lakomákra jártak, ambróziát és nektárt fogyasztottak. Úgy éltek, ahogy az emberek. A sok-sok isten közül tizennégy különleges rangra emelkedett. Ezek a magas Olümposzon laktak, ezért olümposzi isteneknek is nevezzük őket. Az istenek világában sajátos munkamegosztás uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladatköre. Zeusz (Jupiter), az istenek királya, az emberek és istenek atyja, olümposzi palotájában trónolva uralkodott a világon. Két testvére, akikkel megosztozott a világ uralmán: Poszeidón (Neptunus), a tenger ura, és Hádész (Pluto), a ködös alvilág fejedelme. Héra (Juno), a főisten felesége, a házasság istennője, Aphrodité (Venus), a szép istennő, a szerelem hatalmát képviselte. Zeusz másik lánya, a szűzies Palasz Athéné (Minerva), a bölcsességet, rendet és munkát. Hermész (Mercurius), a pásztorok, kereskedők és tolvajok védője ami illik is ahhoz az istenhez, aki a monda szerint már csecsemő korában ellopta bátyja, Apollón barmait. Apollón a napfény, a zene, a jóslás és egyben a költészet istene. A költészet védnökségében osztozik vele a kilenc múzsa az isteni szüzek, Zeusz lányai. A többiek: Déméter (Ceres), a földművelés és a termékenység istennője, Hesztia (Vesta), a családi tűzhely védelmezője, Árész (Mars), a háború istene, Dionüszosz (Bacchus), a bor és a mámor istene, Artemisz (Diana), a vadászat istennője, Héphaisztosz (Vulcanus), az istenek kovácsa. Az istenek mellett nagy szerepet játszanak a mitológiában a félisteni hősök is, akik legtöbbször egy isten és egy halandó szerelméből születtek. Legnevezetesebb köztük Héraklész (Hercules), Zeusz fia, a nagyerejű, legyőzhetetlen hős, az erős ember eszményi megtestesítője, aki híres tizenkét munkája véghezvitelével, minden akadályt legyőzve, elnyerte a halhatatlanságot és az istenek Pallasz Athéné közé emelkedett. Aphrodité

7 AZ ÓKOR IRODALMA 7 Hésziodosz szerint az emberiség története öt nagy korszakra osztható: 1. ARANYKOR Kronosz uralkodása, az emberiség aranykora. 2. EZÜSTKOR Zeusz uralkodásának kezdete, az emberiség serdülőkora. 3. RÉZKOR a kegyetlen harcok kora. 4. BRONZKOR a héroszok, egy jobb nemzedék kora, a trójai, thébai háborúk ideje. 5. VASKOR a Zeusz által lealacsonyított mai nemzedék kora. Zeusz és Héra A mítoszok hősei jó és rossz tulajdonságokkal rendelkeznek (az istenek is), követendő vagy éppen elrettentő példaként jelennek meg. A történetek nemcsak a világ rejtelmeire keresik a választ, hanem erkölcsi, nevelő célzatuk is van. Hermész a becsületes embert segíti, de a hazugot megbünteti. Prométheusz bölcsességével boldogul, még Zeusz (a főisten) eszén is túljár. A furfangos Prométheusz szereti az embereket, megajándékozza őket a tűzzel és bölcsességgel. A hatalmas istenek kicsinyes vitáit mutatja az Erisz almájáról szóló mítosz. Erisz a viszály istennője, tehát a gonosz, a rossz emberi tulajdonságok is isteni eredetűek. Az istennők csakúgy, mint a földi nők hiúk, nagy többségük magát tartja a legkülönbnek, a másikat lenézi. A mítosznak ugyanakkor történelmi vonatkozása is van. A döntésre kiszemelt ifjú ugyanis a trójai királyfi, Parisz, aki így maga és Trója ellen hangolja a két sértett istennőt: Hérát és Pallasz Athénét, s ez végül a trójai háborúhoz vezet. Az európai népek (s közte a magyar nép) fejlődésében, kultúrájában két mitológia játszott döntő szerepet: a görög-római és a zsidó-keresztény mitológia. A valóság és képzelet keveredéséből született mítoszok hatása óriási. Feldolgozásukkal a művészetek minden ágában újra meg újra találkozunk. Ebből táplálkozott a görög epika és dráma, a festészet és a szobrászat is számos mitológiai történetet örökített meg. Az azóta eltelt évezredekben (napjainkig) az irodalom, a képzőművészet, zene stb. számtalan alkotása merített az ókori mítoszokból. A görög-római mitologikus hagyományt a művészeteken belül az irodalom Homérosz, Hésziodosz, Vergilius, Ovidius és mások művei őrizte meg elsősorban. A sumér irodalom Az ókori keleti népek közül elsőnek még i. e körül a sumérok tűntek fel a Tigris és az Eufrátesz folyók közének, görögül Mezopotámiának (folyóköz) déli részén. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytattak, árpát, búzát, lent, olajos növényeket, malátát, szőlőt termesztettek. A sumérok voltak a történelem első és mindmáig egyetlen olyan népe, amelyre illik Goethe bölcs mondása: Bortól és sörtől az okos bölcsebb, a buta pedig még butább lesz. Az első kiseposzok is sumér nyelven keletkeztek még az i. e évezred fordulóján. A sumér hősepika központi témája az uruki mondakörből ered. Uruk dél-mezopotámiai város (ma Dél-Irak területe), az

8 8 I. RÉSZ i. e évezredi mezopotámiai kultúra egyik vezető ereje volt. Gilgames királyfi személye körül, aki Uruk város királya volt az i. e. XXVII. században, gazdag epikus hagyomány bontakozott ki. Az első akkád nyelvű Gilgames-eposzt a sumér epikus ciklus alapján valószínűleg az óbabiloni korban, az i. e. XIX XVIII. században írta egyetlen zseniális költő. Az eposz legteljesebb, akkád nyelvű klasszikus formája, az újasszír kiadás az i. e. VIII. század végén keletkezhetett. Ez a szöveg maradt ránk Assur-ban-apli (i. e ), az utolsó nagy asszír uralkodó híres ninivei könyvtárának 12 ékírásos agyagtábláján. A Gilgames-eposz Mai ismereteink szerint az emberiség első epikus műve, a mezopotámiai sumér kultúra fő alkotása, a Gilgames-eposz (hősköltemény), amely Gilgames királyfi hősi harcait, a halhatatlanságért, az örök életért folytatott küzdelmeit mondja el. A ma is elterjedt változata az i. e. VIII. század végén keletkezett. Az eposz Gilgamest félisteni lényként mutatja be kétharmadrészt isten, egyharmadrészt ember. Anyja Aruru istennő volt, apja azonban halandó férfi, és Gilgames Gilgames életében is ez utóbbi vonás kerekedik felül, folyamatosan szembesül létének korlátozottságával és az ellenfeléből barátjává lett Enkidunak (a vadembernek) halála után saját halandóságának tudatával. Sok viszontagság után megérkezik Utnapistimhez és feleségéhez, akik egyedül élik túl a vízözönt, mert az istenektől halhatatlanságot kaptak, hogy megtudja tőlük az örök élet titkát. Gilgames virrasztással (hét napig kellene egyfolytában ébren lennie) örök életet nyerhetne, de elalszik. Haza kell térnie, de Utnapistim felesége megszánja, kéri férjét, hogy legalább az ifjúság füvét adják Gilgamesnek. A füvet sikerül felhoznia a tenger fenekéről, ám egy kígyó elragadja tőle, így üres kézzel tér haza Uruk városába. Gilgames megérti az örök törvényt: neki is el kell viselnie a halált, mint más halandónak. Az újasszír Gilgames-eposz 11. táblája a világot elpusztító özönvíz mondáját örökíti meg. A történet főhőse, Utnapistim (vagy Um-napisti-rugu) isteni sugallatra bárkát ácsolt, melyre felvitte családját és a földi állatokat, így az özönvíz elmúltával újrakezdődhetett az élet a földön. Mindezt maga mondja el egyes szám első személyben az őt felkereső Gilgamesnek. Nem nehéz a történetben a bibliai özönvíz és Noé történetére ismernünk.?! 1. Milyen időszakot ölel fel az ókor? Hol bontakozott ki először az ókori civilizáció? 2. Sorold fel az ókori Kelet jelentős civilizációit! 3. Mi a mítosz? Milyen mítosztípusokat ismersz? 4. Mi a mitológia? 5. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel isteneiket a görögök? Mondj példákat! 6. Az ismert mitológiai személyekhez jellegzetes és jellemző tárgyak tartoznak: szelence, síp, lant, szárnyas saru, kalap, gomolyag, fonal, olló. Illeszd össze a neveket és a tárgyakat! Némely esetben egy-egy név mellé több tárgyat is írhatsz. Mit jelképeznek a tárgyak? A nevek: Apollón, Hermész, Pán, Pandora, párkák. 7. Hésziodosz szerint az emberiség történetének hány korszaka van? 8. Melyik két mitológia játszott döntő szerepet az európai kultúra fejlődésében?

9 AZ ÓKOR IRODALMA 9 9. Elevenítsd fel történelmi tanulmányaidat a sumérokról! Hol és mikor éltek? 10. Mi volt a sumér hősepika központi témája? 11. Ki volt Gilgames? Milyen mű szól róla? 12. Mi a Gilgames-eposz fő mondanivalója? IRODALOMELMÉLETI ISMERETEK Az eposz Az eposz szájhagyomány útján örökölt hősmonda, hősi ének, az egyik legősibb epikus műfaj. Olyan verses nagyepikai alkotás, melynek rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva egy egész közösség sorsára kiható tetteket hajt végre. Megkülönböztetünk naiv- és műeposzt. Az első eposzok az i. e. I. évezredben keletkeztek. Az európai irodalom és kultúra szempontjából a legfontosabbnak a görög Homérosz nevéhez fűződő két hatalmas költeményt, az Íliászt és az Odüsszeiát tekinthetjük. Szerb Antal A világirodalom története című könyvében a következőképpen ír erről: Amint a világ egy csodával, a világteremtéssel kezdődik, hasonlóképp az irodalomtörténet első ténye is csoda (és egyben egy világ teremtése). Homérosz eposzai, a legrégibb irodalmi emlékek, mindjárt a legtökéletesebb művek közé tartoznak, és az eljövendő évezredek számára mintául szolgáltak a költészetnek. (Szerb Antal. A világirodalom története. Magvető Könyvkiadó. Bp., o.) Homérosz alakját már az ókorban legendák övezték, és a mai napig nem tisztázódott az ún. homéroszi kérdés: élt-e egyáltalán, ha igen, mikor, egy szerző alkotása e a két eposz, vagy kettőé, saját szövegről van szó vagy meglévő töredékes szövegekből, történetrészletekből álltak-e össze a művek? (Bővebben Homéroszról és a homéroszi kérdésről később olvashatsz.) A homéroszi eposzokat és a hasonló módon keletkezett műveket naiv eposznak szoktuk nevezni, melynek hősei rendkívüli emberek, esetleg isteni származásúak. A naiv eposzban egy adott nép mitológiája tükröződik. Cselekményvezetése fordulatos, lenyűgöző. A hős, a hősök harca az egész nép sorsát döntően befolyásolhatják. Például: Gilgames, Mahábhárata, Rámájana, Kalevala, Kalevipoeg. A naiv eposz mintául szolgált a műeposznak. Vergiliustól Zrínyin át (Szigeti veszedelem) Vörösmartyig (Zalán futása) példaként szolgált Homérosz műve, az Íliász és az Odüsszeia. Ezek közül az első nagy jelentőségű munka az i. e. I. században élt római költő Vergilius Aeneis (e.: éneisz) című alkotása. A későbbi századokban született műeposzok szerzői nemcsak Homérosz műveit tekintették mintának, hanem az Aeneist is, sőt elsősorban azt. Példaként a fentebb már említett Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát és Arany János Buda halála című művét emelhetnénk ki. Az újabb korok eposzfajtáiból a hősi eposzon kívül még jó néhány típus ismeretes. Ismerünk lovagi eposzt (Cid, Nibelung-ének), polgári eposzt (Goethe: Hermann és Dorothea) és komikus eposzt (Csokonai: Dorottya). A költők igyekeztek követni azt a hagyományt, amelyet az ókori mesterektől tanultak, alkalmazni mindazokat az eposzi kellékeket, amelyeket az imitált (utánzott) művekben találtak. Az eposzi kellékek Eposzi sajátságoknak is szokták nevezni. Invokáció: segítségül hívás múzsák, illetve valamely istenség segítségül hívása a mű megírásához. Propozíció: tárgymegjelölés a fő téma rövid megjelölése. Enumeráció: seregszemle a hősök katalógusszerű felsorolása. Deus ex machina: isteni gépezet természetfeletti lények beavatkozása. Retardácio: késleltetés a cselekményt döntően befolyásoló események híre késve jut el az érintettekhez. Anticipacio: előremutatás egy későbbi fontos eseményre való utalás.

10 10 I. RÉSZ In medias res: a dolgok közepébe vágva az eposz cselekménye nem a kezdő pillanattal indul. A szerző nem ismerteti a trójai mondakört, egyszerűen onnan kezdi, ahol a történet szempontjából fontos. Epitheton ornans: állandó jelzők a történetben szereplő hősöket, isteneket jelzős szerkezettel vezeti be a szerző és a cselekménysorban is alkalmazza. Pl.: szőke hajú Menelaosz, hős Odüsszeusz. Formulák: adott helyzetekben ugyanazt a szófordulatot használja. Pl.: Mily szó szökkent ki fogad kerítésén!?! 1. Mit nevezünk eposznak? 2. Mi a különbség a naiv eposz és a műeposz között? Soroljatok fel néhány példát! 3. Melyek a legfontosabb eposzi kellékek? A BIBLIA A Biblia a világirodalom mindmáig legnagyobb hatású műve. A világ majdnem minden nyelvére lefordították (arámiból vagy arameusból, amely a héber nyelv egyik változata, Jézus is ezt beszélte illetve görögből). A zsidóság és a kereszténység számára a Biblia szent könyv, isteni kinyilatkoztatás, tehát egyben szilárd erkölcsi útmutatás: ismerete és tanításainak követése magától értetődő kötelesség. A könyv egyedülálló népszerűségének oka azok a mélyen emberi történetek, amelyek e könyv lapjairól szólnak hozzánk. Istenkeresés, fájdalom, öröm, szerelem, barátság, önfeláldozás és kegyetlenség, alantasság és hősiesség: mind-mind megszólal e könyv vagyis inkább könyvek lapjain. A Biblia valóban az emberi magatartásformák tárháza, s annak, aki akarja út az önismerethez. Megnevezése a könyv jelentésű görög biblosz szóból származik, annak többes számú alakja. Jelentése tehát: könyvek. Ki írta, mikor és miért? A babilóniai fogság idején kezdték meg a zsidó papok és írástudók az írásban és szájhagyományban élő régi mítoszok, legendák, történetek, elbeszélések, törvények összegyűjtését. A rabság és szétszakítottság állapotában a hagyomány táplálta a nemzeti tudatot. Amikor a perzsák meghódították Babilont, a zsidók hazatérhettek. Újra felépítették a lerombolt Jeruzsálemet és a Templomot. Otthon folytatták, és az i. e. II. századig be is fejezték a hagyományok írásba foglalását. Azokat a szövegeket, amelyek megfeleltek a kor politikai és filozófiai követelményeinek, szentesítették, másokat kihagytak a szentnek jelentett szövegek sorából. Jeruzsálemben született tehát az Ószövetség, a zsidó vallás szent könyve, amely inkább kisebb könyveknek: biblionoknak, könyvecskéknek (pontosan 39) a gyűjteménye. Az Ószövetség könyvei a próféták (Isten kiválasztott embere, aki az ő akaratát, üzenetét tolmácsolja. Látnok, egy eszme lelkes hirdetője.) által írt könyvek. A Biblia első könyvét a hagyomány Mózes által írottnak tartja. Ennek az öt könyvnek zsidó megnevezése a Tóra (tanítás, törvény), mert ez tartalmazza a legfontosabb törvényeket. Mózes könyveiben található a teremtés története, az emberiség kialakulása, a zsidók kivonulása Egyiptomból és Kánaán elfoglalása. Ebben szerepel a Noéról és a vízözönről, valamint a

11 AZ ÓKOR IRODALMA 11 Bábel tornyáról, a nyelvek sokféleségéről szóló történet. Itt található a Tízparancsolat, amely a Biblia legfőbb erkölcsi és vallási alaptörvénye. Az általános, örök érvényű parancsolatok napjainkig meghatározóak az emberiség életében. Az Ószövetség további könyvei az egyes próféták történetét, látomását, jóslatait stb. tartalmazzák. Az egyes könyveket tartalmi és formai gazdagság jellemzi. A Biblia összeállítói mintegy ezer év alkotásaiból Mózes a kőtáblákkal válogattak, így természetes, hogy irodalmilag is a legtökéletesebb alkotások kerültek be. A mű teljes keresztmetszetét adja az ókori zsidó irodalomnak. A mitikus, történeti írások mellett megtalálhatóak itt a kor tudományos és jogi ismeretei, de szerepelnek benne találós kérdések, közmondások (Példabeszédek könyve) éppúgy, mint szerelmes versek (Énekek éneke). Irodalmilag is kiemelkedik az Ószövetség könyvei közül Jónás próféta könyve. Ez a novellaszerű elbeszélés az alapja a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő művének, Babits Mihály Jónás könyve című elbeszélő költeményének. Időszámításunk első századában halt Jézus, a Názáreti kereszthalált, s benne sokan és egyre többen Krisztusra, azaz a zsidóknak megígért és várva várt Messiásra ismertek. Ézsaiás próféta szavai a Dávid házából való, szűztől született gyermekről és az emberek bűnét halálával megváltó szegény szolgáról különös értelmet és jelentést kaptak. A Krisztusban hívők úgy vélték, hogy a Jeremiás próféta megjövendölte újszövetséget Jézus Krisztuson keresztül kötötte meg velük az Isten. Már röviddel Jézus keresztre feszítése után kezdték összegyűjteni a rá vonatkozó szóbeli emlékeket: a születéséről, igehirdetéseiről, csodás gyógyításairól, szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról szóló történeteket. Ezen írások gyűjteménye a Kr. u. II. századra összeállt. Ez lett az Újszövetség, amely a Biblia másik részét alkotja és 27 könyvből áll. Az Új Testamentum az Ótestamentummal együtt a keresztény vallások Szentírása. Az Újszövetségben található a Jézus életét feldolgozó négy evangélium (szerzői: Máté, Márk, Lukács és János), az őskeresztény egyház történetét bemutató Apostolok cselekedetei, az apostolok levelei (többségének szerzője Pál apostol) és a Jelenések könyve (vagy Apokalipszis), mely a kereszténység győzelmes elterjedéséről, valamint az utolsó ítéletről szóló látomásokat tartalmazza. Az evangéliumokban olvasható a Hegyi beszéd, mely a mózesi törvények új értelmezését, a keresztény erkölcs alapjait fogalmazza meg. Az evangéliumi történetek nagy része parabola: erkölcsi célzatú példabeszéd. Ilyen például A tékozló fi ú története is. A Biblia két részét az Ószövetséget és az Újszövetséget az időszámításunk szerinti IV. században ( között) Szent Jeromos (Hieronymus) kapcsolta össze Betlehemben, amikor latinra fordította a Szentírást. Fordítása Vulgata (elterjedt, közkedvelt, népszerű) néven vált ismertté.

12 12 I. RÉSZ?! 1. Honnan ered a biblia szó? Milyen nyelven íródott a Biblia? 2. Kik írták? Mettől meddig íródott? 3. Hány könyvből áll a Biblia? 4. Mi a Biblia két fő része? 5. Milyen műfajú szövegek vannak a Bibliában? 6. Milyen felosztásai vannak az Ószövetségnek? 7. Mi a Tóra? Ki írta? 8. Mi a Tízparancsolat? Hogyan tagolódik? Sorold fel pontjait! 9. Mutasd be az Újszövetséget! 10. Mit jelent az evangélium szó? Miről szólnak az evangéliumok? Kik írtak evangéliumot? 11. Melyik római császár idején élt Jézus? Ki volt ekkor a római helytartó? Ki volt ekkor a zsidó király? 12. Mi a Vulgata? AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM Hérodotosz (i. e.?484?425) mellszobra Az európai kultúra bölcsője Az ókori görögök népe az i. e. 2. évezredben telepedett meg a Balkán-félsziget déli részén. Itt a fejlettebb déli és keleti népekkel szoros érintkezésben a görögség gyors fejlődésnek indult, s már ebben a korban nagy művészi alkotásokat hozott létre: a homéroszi eposzokat. Az ókori Görögország a múzsák otthona és a tudományok bölcsője volt. Itt alakultak ki az irodalmi műnemek: a líra, epika és a dráma. Görögországból erednek a tudományok, melyek közül sokat ma is görög terminológiával illetünk. Itt fejlődött ki szoros kapcsolatban a természettudományokkal a filozófia, a történetírás, a földrajz és az orvostudomány. Elég csak Hérodotoszra, a történetírás atyjára, vagy Hippokratészre gondolni. Görögország a bölcsője a beszéd művészetének, a retorika kialakulásának is, amelyet a politikai viszonyok hívtak életre. Az ókori görögök egyik legnagyobb szellemi teljesítménye a filozófia volt. A filozófiát (bölcsesség szeretete) a tudományok és művészetek, sőt minden tudás, ismeret, tapasztalat összegzésének tekintették. Az irodalom és művészetek szempontjából a két meghatározó ókori görög filozófus Platón és Arisztotelész. Mindketten a filozófia nagy rendszerezői. Az irodalomelmélet szempontjából Arisztotelész legmeghatározóbb műve a Poétika, amely esztétikai, irodalomelméleti, műfajelméleti alapmű. A Poétika évszázadokra meghatározta, befolyásolta az irodalomhoz, művészetekhez való viszonyulást, értékítéletet. Arisztotelész bölcseleti munkái megalapozták a keresztény filozófia fejlődését is, elsősorban Aquinói Szent Tamás közvetítésével, ugyanis a skolasztikus filozófus saját rendszerét Arisztotelészre építette. A görög irodalom négy nagy korszakra osztható: A KEZDETEKTŐL A PERZSA HÁBORÚIG: i. e. VI V. század fordulójáig, az ión felkelésig tart,

13 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 13 és archaikus kornak is nevezik. Az irodalmi tevékenység központja az aiól és ión Kis-Ázsiában van. A PERZSA HÁBORÚKTÓL NAGY SÁNDORIG: ez a korszak kb. i. e. 480 i. e. 323-ig tart. Görögország a hódító háborúk után agrárállamból kereskedelmet űző tengeri hatalommá fejlődött. Az i. e. V. század Athén és az attikai dráma fénykora, Periklész korszaka. Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész alkotott ekkor. A HELLENIZMUS KORA: a Nagy Sándor halálától számított korszakban a tudományé, a filozófiáé lesz a vezető szerep, de a költészet sem tűnik el. A CSÁSZÁRI KOR: Alexandria bukásától az antikvitás végéig terjed az utolsó időszak, i. e. 30 Kr. u. 529-ig, az athéni Platón-akadémia bezárásáig tartott. Az akadémiát Iustinianus záratta be. A görög szellem azonban nem tűnt el, hiszen még közel egy évezredet élt tovább a Bizánci Birodalom művészetében. Nyugaton a keresztény egyház is sok mindent átvett a görög bölcselőktől és tudósoktól. A középkor viszont elfelejtett görögül, de a reneszánsz és a humanizmus korában újra föléledt a görög szellem. HOMÉROSZ ÉS EPOSZAI A görög irodalom első és legnagyobb költője, a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja Homérosz. Ő az első költő, akinek neve ránk maradt. Azok közé a világalkotó géniuszok közé tartozik, amilyen csak három-négy ha megjelent az egyetemes irodalomtörténet folyamán. (Szerb Antal. Ism. mű. 7. o.) ÉLETPÁLYÁJA A legendás hírű görög költő személyét teljes homály borítja. Valamikor az i. e. VIII. században élhetett és Kis-Ázsia volt a szülőhazája. Szülővárosa vita tárgya volt. Erről szól egy ókori epigramma: Hét város verseng, melyikük fi a volt Homérosz: / Homérosz Szmürna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khiosz, Aragosz, Athénai Hérodotosz, a görög történetíró vak énekmondónak, az i. e. IX. században élő rapszódosznak nevezte. A hagyomány isteni származású énekesnek festi, aki vak koldusként vándorol városról városra, a szegények közt él, és dalnokversenyeken vesz részt. Sorsát tragikusnak, őt magát pedig végtelenül bölcs embernek képzelték. Lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg, itt egy hónapot is elneveztek róla, sírját pedig kultikus tisztelet övezi. A hagyományok bizonytalansága s történeti hitelük hiánya sok tudóst arra vezetett, hogy teljesen tagadja Homérosz, mint történeti személy létezését. Ezek a tudósok úgy magyarázták a két nagy eposz az Íliász és Odüsszeia keletkezését, hogy a nép ajkán élő, kisebb, önálló énekek, költemények egybekapcsolódása vagy későbbi egyszerű, mesterséges összeillesztése útján jöttek létre.

14 14 I. RÉSZ E körül az úgynevezett homéroszi kérdés körül folytatott hosszú viták eredményeképpen ma már világos, hogy ilyen úton nem jönnek, és nem jöhettek létre nagy költői alkotások. A két eposzban az egységes szerkezet, a művészi tudatosság már igazi költőegyéniség kezére vall. Az Íliász és Odüszszeia keletkezése kb. az i. e. VIII. századra esik, és Ióniában (a mai Kis-Ázsia nyugati partján) ment végbe. Az Íliászt általában régebbinek, az Odüsszeiát valamivel későbbinek vélik a tudósok. Az utóbbit sokan egy, az Íliász költőjétől különböző, későbbi poéta művének tartják, aki már az Íliászt ismerve és követve, bizonyos mértékig utánozva alkotta meg másféle, de példaképével felérő remekművét, az Odüszszeiát. Az újabb kori irodalomtörténet-írás egyik álláspontja az, hogy a két eposz nem egy időben keletkezett. A két mű szemléletbeli eltéréseiből arra következtettek, hogy születésük közt több nemzedéknyi időkülönbség van. Míg az Íliász az arisztokratikus királyságok idejét idézi, az Odüsszeia inkább a demokratikus társadalmi rendszerét. A világszemléletbeli különbség mellett szerkezeti, formai eltérések is utalnak arra, hogy a szerző nem lehet ugyanaz a személy. A viták máig nem ültek el. A homéroszi eposzok történetének alapja a görög mitológia. Azokra a mítoszokra épülnek, amelyek a trójai háború (i. e. kb. XII. század) történetét magyarázzák. Ahhoz, hogy értsük az eposzok világát, először a trójai mondakörrel kell megismerkednünk. H Á T T É R I N F O R M Á C I HÁTTÉRINFORMÁCIÓ ERISZ ALMÁJA (rövidítve) Pélion sziklavárában, hol a tenger istennőjének, Thetisznek a lakodalmát ünnepelték a mürmidónok királyával, Péleusszal, a nagy hírű hős, Akhilleusz jövendő apjával, amelyre Eriszen kívül minden istenséget meghívtak. Történt, hogy Erisz, az irigység és viszály istennője, a vidáman lakmározók közé egy aranyalmát gurított ezzel a bevésett felirattal: A LEGSZEBBNEK!, és kaján nevetéssel már el is tűnt. Engem illet az aranyalma! mondta egyszerre három istennő is. Az egyik HÉRA volt, aki avval dicsekedett, hogy ő a legfőbb istennek, Zeusznak a felesége. A másik PALLASZ ATHÉNÉ, a szűz istennő, kinek szép szeméből sugárzott az értelem. A harmadik APHODITÉ, a szerelem istennője, aki vágyódva nyújtotta kezét az aranyalma felé, azt állítva, hogy fia pajtásai, a pajkos Erószok küldték, senki másnak, csak neki, mert nála szebb senki nem lehet a világon. Látta már Zeusz, hogy az istennők vetélkedése felborítja a szép egyetértést, s hogy a civakodásnak elejét vegye, szólította Hermészt, az istenek követét. Menj el Trójába, fiam hagyta meg neki, és keresd meg Priamosz király fiát, Pariszt, ott legelteti a nyájat az Ida hegyén. Vidd el neki az aranyalmát, és bízd rá nevemben a döntést: ő a legszebb férfi a halandók között, ítélje meg, melyik a legszebb istennő, és a győztes az ő kezéből vegye el a jutalmat. Felöltötte Hermész saruját, kezébe vette a hírvivő pálcát és az aranyalmát, és a három istennővel együtt útra kelt Trója felé. Ott találta a királyfit az Ida hegyen, mert Parisz a pásztorok közt élt ( ) Tágra nyitotta szemét a pásztor, amikor megpillantotta az istennőket Hermész kíséretében. Alig tudott szépségükkel betelni. Tetőtől talpig szemügyre vette mind a hármat, szinte elvakította a ragyogás, de nem akart elhamarkodottan dönteni. Ekkor közelebb lépett hozzá Pallasz Athéné, és így szólt. Ha nekem ítéled az aranyalmát, minden művészetre megtanítalak, és szülővárosod hős oltalmazójává teszlek!

15 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 15 Én egész Ázsiát vetem uralmad alá, ha engem választasz ígérte az istenek királyának a felesége, Héra. De Aphrodité teljes szépségét feltárta Parisz előtt, és édes mosollyal suttogta a fülébe: Én a legszebb földi asszony szerelmével foglak megjutalmazni. Helenét adom neked, Menelaosz feleségét, aki után szüntelenül sóvárog minden férfi földön és az Olümposzon. Mit kezdesz a bölcsességgel, mit használ neked a hatalom, ha fut tőled a szerelem! Hallgass hát szíved szavára, és engem kiálts ki győztesnek! Még be sem fejezte szavait a szerelem istennője, s Parisz elbűvölten neki nyújtotta az aranyalmát. Gúnyosan mérte végig két vetélytársát Aphrodité, és diadalmasan ellibegett. Sérelmüket szívükbe zárva a legyőzöttek is távoztak Hermésszel, miközben Héra e szavakat mondta: Így hát e miatt a fajankó miatt lesz átkozott Trója, és emészti el a háború tüze. Falai leomolnak, fiai porba hullnak, gyermekei meg asszonyai az ellenség védtelen zsákmányául esnek! Átok arra a halandóra, aki szégyent hozott rám, az istenek királynéjára! Átok a városra, amely otthont ad neki, és átok a népre, mely fölnevelte! (...) ( ) A feldühödött istennők Zeusztól követeltek véres elégtételt, aki elhatározta Trója pusztulását. Rövidesen görögök és trójaiak egyaránt tapasztalhatták, mily gonoszul és gátlástalanul szabják meg és irányítják az égi lakók az emberek sorsát ( ) Parisz hajót ácsoltatott és Spárta felé indult, ahol Menelaosz király uralkodott, a gazdag Trójának akkoriban jó barátja. Nyolc napig időzött Parisz a királyi várban mint tisztelt és ünnepelt vendég. A kilencedik éjjel azonban elrabolta Menelaosz feleségét, Helenét, aki Aphrodité varázsától megérintve már az első pillanatban vakon beleszeretett a hosszú szempillájú és göndör, fekete hajú trójai királyfiba. ( ) Miután a királyi kincsek nagy részét magához vette, önként szökött csábítójával a hajóhadhoz. ( ) Amikor megérkeztek Trójába, minden férfi úgy elvakult szépségétől, hogy ünnepélyesen megesküdtek, sohasem adják vissza a görögöknek ezt az észbontó földi szépséget, bármi legyen is makacsságuk következménye. Csak Kasszandra, Priamosz leánya, Parisz testvére öltött gyászt, haját megtépdeste, és elhajította aranyos fátylát. A királylány a jövőbe látott, s tudta milyen veszedelmet hoz Trójára, ha befogadja falai közé a spártai asszonyt. Jóslatainak azonban senki sem hitt. ( ) ÍLIÁSZ Történelmi háttér A homéroszi eposzok története nemcsak a görög hitvilág mítoszaiban gyökerezik, hanem a görög történelem eseményeiben is. Trója ostroma történelmi tény. A kis-ázsiai partvidék híres kereskedővárosát valóban feldúlták a görög törzsek az i. e. XII. század környékén. Heinrich Schliemann német régész Priamosz király mesés kincseinek keresése során talált rá Trója (Ilion) városára 1870-ben. Az ásatások a következő évben kezdődtek. A ásatások során talált leletek igazolták az Íliász cselekményének történeti valóságát: több mint háromezer évvel ezelőtt folyt le az a háború, melyet a görögök viseltek a kis-ázsiai Trója ellen. A történet mondai előzményére már utaltunk (Erisz almája). Keletkezése I. e. VIII. század elején, a legenda szerint Homérosz ifjú korában alkotta művét. Műfaja eposz. Címe a trójai mondakörre utal, Trója görög neve Ilion, tehát Íliász = Trójáról szóló történet. Témája: Akhilleusz haragja és enyhülése. Az Íliász a haragvó hős története. A vérig sértett hős, Akhilleusz elhatározza, hogy nem harcol tovább, amíg

16 16 I. RÉSZ a fővezér, Agamemnon ki nem engeszteli. Akhilleusz, a főhős, félisten (anyja Thétisz istennő, aki az örök élet vizébe merítette csecsemő fiát sarkánál fogva, így csak ott sebezhető). Idő: a háború 10 évéből nap eseményeit emeli ki, lineárisan halad a cselekmény. Helyszín: Trója. Szerkezet 24 énekből áll, szerkezetileg egységes, tudatosan megalkotott mű. A történet négy alappillére: 1. Akhilleusz és Agamemnon viszálya. Akhilleusz visszavonul a harctól 2. Patroklosz halála. 3. Akhilleusz kiengesztelődése. 4. Akhilleusz és Hektór párviadala; Hektór halála és temetése. Erre a vázra csatajelenetek és egyéb epizódok (Akhilleusz pajzsának leírása, Hektór és Andromáché búcsúja stb.) épülnek. Az eposz Hektór temetésével zárul. Időmértékes verselésű, terjedelme hexameter. Nyelvezete: ión, aiól dialektikus keveréke. Cselekmény Apollón papjának lányát Agamemnon elrabolta, ezért az isten dögvésszel büntette az akhájokat. Akhilleusznak megjósolták, a lányt vissza kell adni. Agamemnon engedett a kérésnek, de cserébe elvette Akhilleusztól Briszéiszt, kedves rabnőjét. A hős megharagudott, és nem harcolt tovább. Agamemnon ráébredt arra, hogy Akhilleusz nélkül nem győzhetnek a görögök. Engesztelő küldöttséget irányított Akhilleuszhoz, de az még ellenállt. Abba egyezett csak bele Nesztór, a legidősebb görög vezér kérésére, hogy legjobb barátja, Patroklosz öltse fel az ő ruháját, s az ő fegyverzetében induljon harcba, hogy ezzel a trójaiakat megtévesszék. Nesztór abban reménykedett ugyanis, hogy Akhilleusz puszta látványa elrettenti az ellenséget. Reménye azonban nem igazolódott be. Hektór a trójai királyfi megölte Patrokloszt, s elvette a fegyvereit. Akhilleuszt megrázta barátja halála, békét kötött Agamemnonnal és új fegyverzetben amelyet Héphaisztosz, a sánta kovács-isten készített számára visszatért a harcba. A döntő küzdelembe természetesen az istenek is beavatkoztak. Bár a háború kimenetele már eldöntött az Olümposzon, egy-egy hős életét még megmenthetik a halhatatlanok. (Így mentette meg korábban Aphrodité Parisz életét a Menelaosszal vívott párbaj során, s így menekül meg Akhilleusz kardjától Aineiasz, Vergilius eposzának főhőse.) Akhilleusz szörnyű pusztítást visz véghez a trójaiak soraiban, s végül Pallasz Athéné segítségével elfogja és megöli Hektórt. Bosszúvágyát azonban ez sem csillapítja, tizenegy napon át gyalázza a holttestet szekeréhez kötve hurcolva a porban. Dühöngésének csak az agg Priamosz könyörgése vet véget, aki eszébe juttatja az ő hazatérését váró édesapja bánatát. Fegyvernyugvást rendel el, s kiadja a trójai királynak fia holttestét. Hektórt kilencnapos gyász után temetik el, s Akhilleusz és Hektór ezzel végződik az eposz.

17 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 17 Szereplők: trójaiak akhájok Emberek: Parisz királyfi, a háború okozója Menelaosz Helené férje Hektór Parisz bátyja Agamemnon Menelaosz testvére Polüdórosz Hektór öccse Akhilleusz félisten Priamosz Trója királya Patroklosz Akhilleusz barátja Rhészosz szövetséges Odüsszeusz Ithaka királya Dolón trójai kém Aiasz akháj harcos Istenek: Aphrodité Héra Apollón Pallasz Athéné Aineiasz (Aphrodité fia) Thétisz Hermész (Priamosz segítője) Poszeidón Az istenek szerepe a műben nagy, ők irányítják a háború menetét, az emberek csak játékszerek. Akhilleusz az Íliász központi figurája, a görögök legkiválóbb bajnoka. Bátorsága, vitézsége és rettenthetetlensége miatt az arisztokrácia világának eszményített hőse. Nemcsak vitézi ereje, halálmegvető bátorsága emeli minden görög és trójai hős fölé, nem csupán isteni származása, hanem a sors látásának és vállalásának az a tudatossága, hogy két lehetősége van, két emberi magatartás között választhat: vagy hős marad és rövid életű lesz, vagy megfutamodik és névtelenül él sokáig. Akhilleusz a hősi halállal megszerzendő hírnevet választotta a nincstelen, dicstelen élet helyett. Bár nem ő a sereg fővezére, Héphaisztosz és Akhilleusz hanem Agamemnon, a háború kimenetele tőle függ. Végzete ismeretében rohan a harcba engesztelhetetlen bosszúvágyát kitölteni Hektóron. Akhilleusz az egyetlen fejlődő jellemű hőse az eposznak. Makacssága megtörik Patroklosz halála után, s önvád gyötri. Hektór holttestének meggyalázásával sem tud megnyugodni. Megbékélés csak akkor száll lelkére, amikor Priamosz fia holttestéért könyörög, kezet csókol neki az agg király. Akhilleusz ekkor apjára gondolva képes megtisztulni, a megbocsátó szánakozás és közeli halálának tudata legyűri benne a vadságot, emberséges lesz. Ez az Akhilleusz Homérosz ideálja, aki az egész emberi sors szomorúságán könnyezik.?! 1. Mikor élhetett Homérosz? Mit tudunk a születéséről? 2. Milyen műveket írt? 3. Mi a homéroszi kérdés? 4. Milyen névből származik az Íliász címe? 5. Említs szereplőket az Íliász című eposzból! Milyen származásúak? 6. Akhilleusz származásáról mit tudsz? 7. Hány alappillérre épül az Íliász című eposz? 8. Miért vonul vissza a harctól Akhilleusz? 9. Milyen körülmények között hal meg Patroklosz?

18 18 I. RÉSZ 10. Miért vállalja újra a harcot Akhilleusz? Hogyan győzi le Hektórt? 11. Minek a hatására adja ki végül Akhilleusz Hektór holttestét Priamosznak? 12. Három eposzi kellékre találsz példát az alábbi részletben. Keresd meg azokat! Akhilleusz haragja (részlet) Istennő, haragot zeng Péleidész Akhilleuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz. Devecseri Gábor fordítása 13. Nézz utána, ki volt Átreidész! Mi a másik, ismertebb neve? VITATÉMA: Akhilleusz viszonya a közösséghez. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ T R Á I A háborúnak azonban még nincsen vége. Más mondákból tudjuk s történelmi ismereteink is ezt igazolják, hogy Trója elpusztult, a tíz évig tartó háborúból a görögök kerültek ki győztesen. Hogyan győzhettek? Ezt beszéli el a trójai faló története. A görögök Odüsszeusz ötlete alapján megtévesztésül hatalmas falovat építettek engesztelő ajándékként a trójaiak számára, és színleg elvonultak a falak alól De a görög seregnek csak egy része vonult el, a többiek élükön Odüsszeusszal a faló gyomrába rejtőztek, amely magas volt mint egy hegy. ( ) Egy isteni jóslat győzelmet ígért a trójaiaknak, ha behúzzák a lovat a városfalak közé. Trója kapui megnyíltak előtte. A görögök éjszaka előmásztak a falóból, és megkezdődött az öldöklés. Görögök és trójaiak mindhalálig küzdöt- Atrójaifaló tek. ODÜSSZEIA A múlt évezred III. századában élt Longinosz szerint az Odüsszeia Homérosz öregkori műve, amelyben nyoma sincs az Íliász zaklatott harcleírásainak, a véres jeleneteknek, viszont tobzódik a gyönyörű természeti jelenségek, a naplementék, tájak leírásában. A költő különösen megértő szeretettel ábrázolja az idősebb generáció tagjait (Nesztórt, Laertészt), tehát bizonyára a bölcs, élettapasztalatokban gazdag Homérosz áll szemben itt az Íliász ifjú, heves vérmérsékletű szerzőjével. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az Odüsszeia két, sok együttérzéssel ábrázolt énekest is színre visz (Démodokosz a phaiákok palotájában énekel a trójai háborúról, Phémiosz Ithakában szórakoztatja a kérőket művészetével), akikben az általános vélemény szerint ha nem is magát Homéroszt, de legalábbis a vándorénekes-költő mesterség tiszteletreméltó képviselőit, tehát Homérosz feltételezett kollégáit kell látnunk. Így előttünk áll a költő

19 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 19 életpályája: ifjúkor (kalandvágy, izgalom, harc, hősiesség) = Íliász; öregkor (bölcsesség, tapasztalat, érzelmesség, higgadtság) = Odüsszeia. Előzmény A trójai háborúnak vége, az akhájok elpusztították Tróját, s a görög harcosok több-kevesebb kaland után hazatértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába Ithakában. Hazafelé tartó útja tíz évig tart. Homérosz 40 nap eseményeit emeli ki a tízéves bolyongásból. Helyszíne a görög szigetek és Ithaka. Az eposz témája: Odüsszeusz bolyongása és hazatérése. Főhőse Odüsszeusz, a társaiért és a hazajutásért küzdő ember. Szerkezet Az eposz 24 énekből áll, két szálon fut a cselekmény, majd a mű felénél összekapcsolódik, bonyolultabbá válik. I IV. ének: Ithaka jelen Pénelopé (Odüsszeusz felesége) hűségesen várja haza férjét már húsz éve. Négy esztendeje 108 kérő ostromolja, hogy válasszon közülük férjet, és közben pusztítják Odüsszeusz vagyonát. Télemakhosz (Odüsszeusz fia) felnő, s kénytelen végignézni, amint otthonát ingyenélők hada dúlja fel. Az istenek sugallatára az éj leple alatt apja keresésére indul. A kérők azt tervezik, hogy a hazatérő fiút megölik. V VIII. ének: Kalüpszó nimfa szigete (Ogügié) jelen Odüsszeusz hét évet tölt Kalüpszó nimfánál, aki nem hajlandó elengedni őt. Zeusz parancsának azonban kénytelen engedelmeskedni, jó tanácsokkal látja el a hőst. Posszeidon, aki fia, Polüphémosz (a küklopsz) megvakítása miatt haragszik Odüsszeuszra, meg akarja gátolni hazajutását. A tengeren összetöri tutaját, Odüsszeusz két napig hánykolódik a vízen, mire partot ér a phaiákok földjén. A phaiák királya látja vendégül (lánya, Nauszikaa beleszeret Odüsszeuszba), elmesélteti vele kalandjait. IX XII. ének: Odüsszeusz kalandjai múlt Kikónok szigete feldúlják, társai mohók, kapzsiságuk határtalan. Lótuszevők szigete társai közül többen nem akarnak hazamenni, mámort okoz a növény fogyasztása. Küklopszok szigete Polüphémosz megvakítása. A szelek királyának, Aiolosz szigete bőrtömlőbe zárva nekik adja a szelet, hogy könnyen hazajussanak. Társai kapzsisága miatt (kinyítják, mert azt hiszik, hogy arany van benne) Ithaka partjaitól sodródnak vissza. Kirké (Aiaié) szigete 21 társát disznóvá változtatja a varázslónő. Alvilág Teiresziász megjövendöli keserves útját, találkozik anyjával, aki hírt ad otthonról. Szirének szigete társai fülét viasszal tapasztja be, őt árbochoz kötik. Szkülla és Kharübdisz két tengeri szörny. Héliosz, a napisten szigete társai leölik a csorda legszebb tehenét, Héliosz ezért megharagszik. A viharban elvesznek emberei, egyedül Odüsszeusz marad életben. Kalüpszó nimfánál tölt hét esztendőt. XIII XXIII ének: Odüsszeusz Ithakában jelen A phaiákoktól hajót kap, hazaviszik, Ithaka egyik öblében teszik partra, ahol a hős rögtön elalszik. Pallasz Athéné koldussá változtatja és figyelmezteti,

20 20 I. RÉSZ hogy mire számíthat otthonában. Felkeresi hűséges kondását, Eumaioszt és hazatérő fiával együtt eltervezik a kérőkkel való leszámolást. A kérők gonoszul bánnak a koldussá változtatott hőssel, akit csak dajkája és kutyája, Argosz ismer fel. Pénelopé íjversenyt hirdet: ahhoz megy hozzá, aki fel tudja ajzani Odüszszeusz íját, és a nyílvesszőt át tudja lőni tizenkét fejsze fokán. Egyetlen kérőnek sem sikerül a feladat végrehajtása csak a koldusnak. Ekkor Odüsszeusz felfedi magát és megöli a kérőket. Feleségével újra egymásra találnak. Odüsszeusz elmeséli neki a veszedelmeket, amin keresztülment. XXIV. ének: békekötés jelen Az eposz verselése időmértékes, terjedelme hexameter. Az istenek szerepe Kevesebb szerep jut az Odüsszeiában, mint az Íliászban. Az utóbbiban az istenek irányítanak, az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólag az istenek intézik. Az Odüsszeia hőse a felnőtt, cselekvő ember. Odüsszeusz jelleme Kalandok során vezet útja hazafelé. Igazi emberi hős, nem elérhetetlen hérosz, megközelíthetetlen harcos, hanem esendő, kíváncsi ember. Ellenállhatatlan vágy hajtja birodalmába, családjához, feleségéhez, fiához. Hiányzik neki a családja, mégis enged Kirké csábításának és Kalüpszó nimfánál hét évet tölt. Kíváncsisága miatt számos kalandba Odüsszeusz leszámol a kérőkkel keveredik, ami megkülönbözteti őt társaitól, s egyben föléjük is emeli, hogy ő ezekből a kalandokból mindig tanul. Figyel, fejlődik, kétszer ugyanazt a hibát nem követi el. Gondolkodó, a társaiért felelősséggel tartozó, cselekvő ember: emberi erényekkel és emberi hibákkal. Ha kell, király létére kétkezi munkát is végez, hiszen Kalüpszó nimfa szigetéről saját maga készítette tutajjal távozik. A hős tetteivel maga vívja ki a hazatérés jogát. Az eposz középpontjában az emberi individuum áll, egyre nagyobb szerepet kap az ember felelőssége saját tetteiért. Odüsszeusz alakjában jelennek meg első ízben azok a pozitív eszményeket megtestesítő vonások, amelyek a görög rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki: bár kiváló harcos is, legfőbb erénye az okosság, leleményesség, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, kompromisszumkészség, a hajlékonyság a jó ügy érdekében, a megfontoltság, a cselekedet következményeinek latolgatása. Az Odüsszeia embereszménye tehát már nem a bátor ember, nem a heroikus életeszményt megtestesítő harcos, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Homérosz a főhős jellemzésére ötvennél több állandó jelzőt használt. A leggyakoribbak: leleményes, sokattűrt, erőslelkű, tarkaeszű, kínban hányódó, tűrőlelkű vitéz, és hosszan lehetne még a sort folytatni. Eposzi kellékek Homérosz műveiben Most nézzük, hogyan alkalmazta Homérosz a szóbelileg hagyományozott mondaanyag összeállításában az eposzi

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

4. Hogy hívják Odüsszeusz feleségét? Honnan ismeri meg Odüsszeuszt? Melyik isten segíti Odüsszeuszt?(3)

4. Hogy hívják Odüsszeusz feleségét? Honnan ismeri meg Odüsszeuszt? Melyik isten segíti Odüsszeuszt?(3) 1. Kiről van szó? (7) 1. Egy város védője vagyok, mesterségek tudója, tudományok pártfogója, bölcsesség istene. Atyám fejéből pattantam ki. 2. Te jó ég! Nem gyereket szültem, hanem négy tojást!! Atyaég!

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita

Részletesebben

Petőfi-pályázat Történelem 1. forduló 7-8. évfolyam Téma: A görög mitológia

Petőfi-pályázat Történelem 1. forduló 7-8. évfolyam Téma: A görög mitológia Petőfi-pályázat Történelem 1. forduló 7-8. évfolyam Téma: A görög mitológia Felhasználható irodalom: Száray Miklós: Történelem I. (tankönyv) A görög hitvilág című lecke Középiskolai Történelmi Atlasz az

Részletesebben

Vallás és vallásosság az ókori görög-római világban

Vallás és vallásosság az ókori görög-római világban Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Vallás és vallásosság az ókori görög-római világban TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat a, Kapcsolja össze a felsorolt

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 2. A GÖRÖG EPIKA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 2. A GÖRÖG EPIKA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 2. A GÖRÖG EPIKA TARTALOM A görög irodalom A görög epika Az epika jellemzői A homéroszi eposzok A trójai mondakör Az Iliász Az Odüsszeia A homéroszi eposzok világa A homéroszi eposzok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita iskolákban).

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

AZ ÓKORI HELLÁSZ 1. A 2. A 3. 4. 5. A

AZ ÓKORI HELLÁSZ 1. A 2. A 3. 4. 5. A AZ ÓKORI HELLÁSZ Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN GHESAURUS Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN rec.iti Budapest 2010 3 A kötet megjelenését támogatta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a szerzők

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Інтегрований курс «Література» (угорська та світова)

Інтегрований курс «Література» (угорська та світова) Інтегрований курс «Література» (угорська та світова) Дебрецені О.О. Integrált irodalom (magyar és világirodalom) tankönyv a magyar tannyelvű általános oktatási rendszerű tanintézetek 7. osztálya számára

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Homéroszi eposzok antikvitás: A ógörög irodalom korszakolása: Homéroszi kor Archaikus kor Klasszikus kor Hellenisztikus kor

Homéroszi eposzok antikvitás: A ógörög irodalom korszakolása: Homéroszi kor Archaikus kor Klasszikus kor Hellenisztikus kor Homéroszi eposzok antikvitás: ókori görög művelődést, tudományt, művészetet jelenti. kapcsolat: ókori Kelet hagyományaival, de átformálta azt. ógörög kultúra: Kr.e. VIII. sz.-tól-kr.e. I. sz.-ig ókori

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Irodalom. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Irodalom. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Irodalom Tankönyv 9. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5 12. évfolyama számára 5.2.01. továbbá a 6.

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Kultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet

Kultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet Kultúrtörténeti kalandozások Ókori költészet Mit tudsz az ókori Görögországról és Rómáról? Mivel foglalkoztak, miből éltek? Hogyan, milyen értékrend szerint éltek? Miben hittek? Keress az interneten görög

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól

Részletesebben

Háttérinformáció Dániel könyvéhez

Háttérinformáció Dániel könyvéhez Háttérinformáció Dániel könyvéhez Dr. Nagy Antal Mihály, Dr. Bartha Tibor professzor, Kustár Zoltán, Reisinger János és Szabó Attila írásai nyomán A könyv neve A könyv Dánielről kapta a nevét. A név jelentése:

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

IRÁNYTŰ. a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról

IRÁNYTŰ. a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról IRÁNYTŰ a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról Lektorálta Futó Károly Szerkesztette és a verseket válogatta Karikó Éva A bibliai idézetek a Szent István Társulat által kiadott

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV Міністерство освіти і науки України УГОРСЬКА МОВА 5 12 класи MAGYAR NYELV 5 12. osztály Програма для загальноосвітніх навчальних закладів з угорською мовою навчання Затверджено Міністерством освіти і науки

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása A dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK)

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 43 48. A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN egyetemi docens (PPKE JÁK) Hesztia, isteni Pûthóban ki a

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Csapat/iskola: 2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Tudnivalók A teszt 130 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül mindig egy és csak egy helyes

Részletesebben

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 1. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Milétoszt el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM Kérjük, először olvassa el figyelmesen a feladatokat, csak ezután döntsön saját belátása szerint a kidolgozás sorrendjéről és az időbeosztásról! Válaszaiban

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben