Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közművelődési (kulturális) koncepciója 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közművelődési (kulturális) koncepciója 2011."

Átírás

1 Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közművelődési (kulturális) koncepciója Készítette: Kocsis Zsuzsa

2 I. Bevezetés... 3 I. 1. A koncepció jogi háttere... 3 I. 2. A koncepció célja... 5 II. Adottságok... 5 II. 1 Tárgyi-technikai feltételek a településeken. Kistérségi eszközrendszer II. 2. Emberi erőforrások (települési, kistérségi)... 6 II. 3. Pénzügyi-költségvetési feltételek (közművelődési feladatellátás ráfordításai, kistérségi)... 7 III. A Hévízi Kistérség földrajzi elhelyezkedése, helyzete... 7 III. 1. Közlekedési infrastruktúra állapota... 8 III. 2. A kistérség térszerkezete, településhálózata... 9 III. 3. A települések közötti feladatmegosztás és együttműködések bemutatása III. 4. Domborzat III. 5. Éghajlat III. 6. Vadgazdálkodás III. 7. Vízkészletek, vízgazdálkodás III. 8. Mezőgazdasági adottságok III. 9. Népességszám alakulása, demográfiai helyzet III. 10. Közművelődés, oktatás III. A Hévízi Kistérség Közművelődési Közkincs kerek-asztal által készített SWOTT analízis IV. Helyzetelemzés IV. 1. Kistérségi települések földrajzi elhelyezkedése IV. 2. Települések nevének eredete IV. 3. Települések rövid története IV. 3. Települések természeti és épített értékei IV. 4. Települések közművelődési színterei, múzeumai, helytörténeti tárlatai, IV. 5. Települések intézményei, sportlétesítményei IV. 6. Településekhez köthető híres emberek, díszpolgárok: IV. 7. Települések civil szervezetei IV. 8. Települések amatőr előadó-művészeti csoportjai, képzőművészei, közművelődési csoportjai IV. 9. Települések kiemelkedő kulturális rendezvényei IV. 10. Települések helyi média (Tv, újság, weblap) V. Külföldi testvérvárosi kapcsolatrendszer VI. Turizmus VI. 1. Gasztronómia és borturizmus (borpincék) VII. Átfogó és specifikus kulturális célok a jövőt illetően VIII. JÖVŐKÉP sz. függelék: Válogatás a településekről szóló szakirodalomból sz. függelék: hévíz város közművelődési rendelete

3 I. Bevezetés A Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás közművelődési koncepciójának kidolgozását a KÖZKINCS program keretében létrejött közkincs-kerekasztal készítette el. I. 1. A koncepció jogi háttere Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a Keszthelyi-Hévízi Kistérségi Társulásból (a évi CVII. törvény hatályba lépésével) önállóan megalakult kistérség. A hévízi kistérség összesen 8 saját önkormányzatisággal bíró települést foglal magában, amelyek közül egyedül Hévíz sorolható a városi jogállással rendelkező települések közé. Hévíz Város Önkormányzata, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Nemesbük, Rezi, Sármellék, és Zalaköveskút községek Önkormányzataival együtt 2007 őszén Hévíz központtal önálló kistérséget hozott létre. A változással a korábban 27 település érdekeit összehangoló egykori társulás helyett egy földrajzilag összefüggő, szoros gazdasági-társadalmi-kulturálisszociális-oktatási területi egységet képező együttműködés jött létre. A térség legnagyobb természeti kincséből, a gyógyvízből (itt található a világ legnagyobb melegvizű gyógy-tava), a gyógy-turizmusból élő önkormányzatok szorosabb együttműködésre léptek annak érdekében, hogy tovább erősítsék gazdaságukat. A kistérség számára fontos megvalósítandó cél a lakossági, közigazgatási szolgáltatásoknak (okmányirodai, építéshatósági, családvédelmi, gyámügyi, szociális, kulturális) a lakossághoz térben is közeli és számukra is előnyösebben elérhető megszervezése és ellátása. A Hévízi Kistérség, Hévíz városával országosan és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló természetföldrajzi adottságai és az évek során kiépült magas minőségű infrastruktúra révén Magyarország legdinamikusabban fejlődő területei közé sorolható. A terület fejlődését Hévíz hazai viszonylatban betöltött kiemelkedő idegenforgalmi jelentősége és szerepe alapvetően meghatározza, egyúttal hosszú távon is nagy biztonsággal szavatolja. A területi alapon kiegyenlített fejlődésnek egy erős, gazdaságában, társadalmában és kultúrájában is fejlett kistérség kialakítása lehet az alapja, amelyhez a szükséges feltételek adottak. A XXI. században már egyértelművé vált, hogy a gazdasági verseny és a kulturális közállapotok közvetlenül hatnak egymásra, a kultúra helyzete, fejlettsége meghatározója a gazdasági fejlődésnek. Az európai államok közössége a gazdasági világversenyben a vidékfejlesztéssel, a helyi kultúra fejlesztésével tud versenyképes maradni. A vidékfejlesztés feladatának kell, hogy tekintse a vidéki lakosok regionális önazonosságának erősítését és közösségi tevékenységek elősegítését minél erőteljesebben megjeleníteni a kultúra, a közösségi művelődés fontosságát történjen meg a vidéki élet képességeinek leltárba vétele, fejlesztése, nyilvánosság felé történő megjelenítése. (Európa Tanács: Vidéki Térségek Európa Chartája) A kistérségi koncepcionális kérdések tárgyalásánál az uniós elvek adaptálása mellett mindenek előtt az állami kulturális politika prioritás rendszeréből kell kiindulnunk. Az önkormányzatok kulturális tevékenységének alapjait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény határozza meg. A törvény 8. (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatását, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A paragrafus (2) 3

4 bekezdése azonban a helyi igények és az anyagi lehetőségek függvényében saját hatáskörbe utalja a feladat ellátásának módját és mértékét. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik e közösségekkel. A képviselőtestület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselőtestület és bizottsága ülésein. A kulturális terület részletes szabályozását a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény végzi el. E jogszabály részletesen meghatározza a kultúrához, a kulturálódáshoz való jog alapelveit, illetve az egyes szakmai területek tartalmát. A települési önkormányzatok kötelező feladatává változatlanul csak a könyvtári ellátás biztosítását, illetve közösségi színtér biztosítását teszi, módját és tartalmát helyi döntés határozhatja meg. A törvény gondoskodik arról is, hogy a helyi lakosság javaslattételi, véleményezési joggal részt vehessen a közművelődést érintő döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kísérhesse a terület pénzügyi eszközeinek felhasználását a helyben létrehozott közművelődési tanácson keresztül. A évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról lehetővé teszi, hogy többcélú kistérségi társulások is végezzenek közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet (2. ). Ezt a vállalást azonban anyagi hozzájárulás nem támogatja. A mozgókönyvtári ellátás finanszírozását az éves költségvetési törvényben meghatározott mozgókönyvtári normatíva biztosítja, melynek 2007-től egy része helyi döntés alapján közművelődési célra is fordítható. Mozgókönyvtári normatívát azokra a településekre igényelhet a kistérség, melyek leiratkoznak a nyilvános könyvtárak listájáról. A Hévízi Kistérség vette fel faladati közé a közművelődési tevékenységet A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. számú NKÖM rendelet szerint az önkormányzatok évente pályázhatnak saját anyagi forrásuk mértékében arányosan megállapított összegre. A rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel. A Magyar Kulturális Stratégia első számú stratégiai irányként kezeli a kulturális vidékfejlesztést, melynek megvalósítását a régiókra és a kistérségekre építi. A közkultúra fejlesztésének tengelyében továbbra is a közművelődés áll. Közművelődésen ma már nem szabványosított állami ellátórendszert értünk. Eszményeink rugalmasabb és plurálisabb gyakorlatot sugallnak. Az ilyen törekvésekhez is elengedhetetlen azonban az infrastruktúra megléte: ha formában, tartalomban, jogállásban és másban nem is, de minimumának megszabásában érvényesülnie kell bizonyos sztenderdeknek. Az 1. stratégiai irány célja a kultúraközvetítő intézményrendszer romlásának megállítása: vonatkozik ez épületekre, technikai felszereltségre, szakember-ellátottságra. Különös tekintettel az elmaradott térségekre, a nélkülöző településekre. Olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyeket az adott közösség elfogad, támogat, magáénak tud a múzeumtól a teleházig, a színjátszástól a könyvkereskedelemig. A stratégia keretében számon kell kérni, el kell érni, hogy minden szervesen összefüggő gazdasági, közlekedési, lakóhelyi településrészen, kerületben, településen legyen olyan művelődési otthon típusú intézmény (faluház, teleház, civilház, Internet-kávézó, közösségi tér, művelődési ház), amely képes szolgálni a személyes, közösségi részvételt igénylő művelődést. 4

5 Folytatni kell az épületek fizikai felújítására és a kor követelményeinek megfelelő technikai fejlesztésére irányuló programokat. (Magyar Kulturális Stratégia) I. 2. A koncepció célja A kistérségi kulturális koncepció alapelve hangsúlyozza a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának törvényszerűségét, a területileg és történetileg egymáshoz tartozó mikrotérségek kulturális öröksége együttes kezelésének fontosságát, az új gondolkodásmód melynek kulcsfogalmai a kreativitás, a problémamegoldó képesség és az információ elterjesztésének fontosságát. Központi kérdésként kezeli az életmódkultúra fejlesztését, az életminőség szintjének emelését, melynek egyik fokmérője a helyi kultúra kibontakoztatásában rejlik. Ehhez a hagyományőrzés támogatása és a kulturális örökség védelme mellett a kulturális önkifejezést és a kreatív alkotókészség ösztönzését emeli ki, amely a kistérség településein is a kultúrafejlesztés középpontjában állnak: Az információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás társadalma, ahol a tudás a gazdasági érték legfőbb forrása s egyszersmind az a használati érték, amelynek előállítása a gazdaság legfőbb célja. (Nyiri Kristóf MTA Filozófiai Intézet) A kistérségi kulturális koncepció megalkotásánál a fenti makrogazdasági-kulturális szempontok figyelembe vételével a kistérség sajátosságaira kell koncentrálni. A kulturális koncepciónak ugyanakkor figyelembe kell vennie a közös érdekek mellett a települések egyéni sajátosságaiból adódó ellátási különbségeket. Jelen koncepcióalkotás nézőpontja kettős; egyrészt a törvényi szabályozásnak való megfelelés, ugyanakkor a helyi kulturális örökségből, hagyományokból és szükségletekből kiinduló fejlesztési trendek, együttműködési lehetőségek meghatározása. A koncepció meghatározásánál figyelembe kell venni a kistérségi központ, Hévíz város országosan és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló természetföldrajzi adottságát valamint turizmusát és az erre épülő kultúráját, ugyanakkor eltérő sajátosságai miatt el kell különítenünk a kistérség többi településétől, s csak azokkal az elemekkel kell számolnunk, amelyek döntően meghatározzák a kistérségi fejlődés irányát. A kialakítandó koncepció nem egyes települések sajátos fejlesztési koncepciója, hanem a koncepciónak a kistérségi együttműködésben rejlő ellátási többletből eredő lehetőségekre kell koncentrálnia II. Adottságok II. 1 Tárgyi-technikai feltételek a településeken. Kistérségi eszközrendszer. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 78. (1) bekezdése kötelező feladatként jelöli meg a helyi önkormányzatoknak, hogy biztosítsanak a közművelődési feladatok ellátásához közművelődési intézményt vagy közösségi színteret, az (5) bekezdés c. pontja értelmében pedig biztosítsák a közösségi színtér tárgyi feltételeit. A Hévízi Kistérség valamennyi településén van a helyi önkormányzat által fenntartott, közművelődési célt szolgáló épület. Hévízen kívül Alsópáhokon, Sármelléken működik intézményi formában, a többi településen különböző elnevezéssel Faluház, klub, művelődési ház, kultúrház, közösségi színtér működik. A közösségi színterek épületei eltérő színvonalúak, van az elmúlt rendszerből örökölt, leromlott állagú épület, szegényes, elavult berendezéssel (Zalaköveskút, Cserszegtomaj, Nemesbük), van melyik ezek közül az IKSZT pályázatnak köszönhetően fejlesztés előtt áll 5

6 (Alsópáhok, Nemesbük). A kistérség településeinek egy része már felújította a közösségi színtér célját szolgáló épületeit (Felsőpáhok, Alsópáhok, Rezi, Sármellék). Az információs társadalom program keretében a kistérség minden településén létrehoztak Teleházat, Internet alapú Információs Pontot, emagyarország Pontot. Ezek az információs pontok jelentős szerepet töltenek be a települések lakosságának Internet alapú tájékoztatásában, az információhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtésében. A Kistérség településeinek közösségi színterei rendelkeznek színpaddal, melyeknek felszereltsége különböző színvonalú. A településeken van a közösségi színtéren kívül szabadtéri színpad, ezek egy része mobil felszereltségű. A települések rendelkeznek a szabadtéri színpadok mellett rendezvénysátorral (Sármellék, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Hévíz) A települési önkormányzatok nem rendelkeznek tudatos közművelődési fejlesztési koncepcióval. II. 2. Emberi erőforrások (települési, kistérségi) A Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás szervezetében a kistérségi feladatok ellátásában a Tanács, a Pénzügyi Bizottság, és a kistérségi iroda munkaszervezete vesz részt. A Társulási Tanács tagjai a 8 település polgármestere. A Pénzügyi Bizottság 3 főből áll, akik szintén a kistérségi polgármesterei. A kistérségi iroda alkalmazotti létszáma 3 fő, valamint a Társulás alkalmazásában áll további 2 fő, akiknek bérét pályázati forrás biztosítja. A Társulási alkalmazottak közül 1 fő végzi a kulturális feladatellátással kapcsolatos teendőket a 17/2009. (V.12.) számú KFT határozat meghozatalával, melyben a Közkincs pályázat beadásával bízta meg a Kistérségi Irodát., illetve vállalta közművelődési referens foglakoztatását augusztus 31-ig. A Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. 15/2009. (V.12.) számú KFT. határozatot meghozva vállalta a Közkincs - kerekasztal létrehozását illetve a Közkincs - kerekasztal pályázat benyújtását. A pályázatok sikerességének köszönhetően működik a közkincs-kerekasztal, mely felvállalta a kulturális koncepció előkészítését és elkészítését is. A Kistérség településeinek közművelődési személyi feltétele megfelelő, hisz a 8 településből 5 (Hévíz, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Rezi, Sármellék) rendelkezik főállású szakalkalmazottal. Ezenkűvül Nemesbükön civil szervezetek aktív munkája révén történik a közművelődési feladatok ellátása. Ha a lakosságszámra vetítjük a szakmai munkatársak létszámát, akkor megállapíthatjuk, hogy Hévíz városa rendkívüli e tekintetben hisz ott a jelenlegi 4,5 fő szakalkalmazott turisztikai rendezvények szervezésével is foglalkozik, a hagyományos művelődési teendők mellett. A másik négy településen, ahol 1-1 főállású munkatárs dolgozik művelődési területen, az megfelelőnek mondható. Felsőpáhok az önkormányzat látja el a közművelődési feladatokat, míg Nemesbükön civil szervezetek tevékenykednek. Zalaköveskút az ország egyik legkisebb lélekszámú települése a maga 29 főjével ez esetben nem tekinthető relevánsnak. (A szakmai munkatársak létszámát a lakosságszámra vetítve: lakosig 1 fő, lakosig fő, alkalmazását vesszük alapul.) Így elmondható, hogy a településeken történő fejlesztések tudatosak, helyzetelemzésre épülnek, fel tárták a helyi szükségleteket. 6

7 II. 3. Pénzügyi-költségvetési feltételek (közművelődési feladatellátás ráfordításai, kistérségi) A kistérségi feladatok ellátásához szükséges források döntő hányadát központi költségvetés biztosítja a feladatellátáshoz kapcsolódó normatív, kötött felhasználású támogatási rendszer keretében. A kistérségi kiegészítő normatíva így a mozgókönyvtári normatíva is teljes összegben felhasználásra került. Könyvek, dokumentumok beszerzésére, illetve a különbözetet átadják az érintett településeknek a mozgókönyvtár működtetésével kapcsolatosan helyben felmerülő kiadásaik fedezetére. A kistérségben a mozgókönyvtári feladatokat a gróf I. Festetics György Művelődési Központ és Városi Könyvtár látja el, melyhez 5 települési mozgókönyvtár tartozik. A települési önkormányzatok közművelődési feladatainak finanszírozása külső forrásból történik, melynek jelentős része állami normatív hozzájárulás, valamint pályázati forrás. Megállapítható, hogy ezen normatív támogatáson túl az önkormányzatok kiegészítik saját költségvetéseikből a rendezvényeket. A saját szabadon felhasználható források csökkenése mutatja az önkormányzatok mozgásterének szűkülését, amelyekből egyre kevesebbet tudnak költeni a közművelődési feladatok finanszírozására. Az önkormányzatok a településen működő civil szervezeteknek támogatást nyújtanak. Az önkormányzatoknál egyre kevesebb pénz jut a közművelődési tevékenység ellátására. III. A Hévízi Kistérség földrajzi elhelyezkedése, helyzete A hévízi kistérség statisztikailag a Nyugat-Dunántúli régió területén belül, Zala megye délkeleti részén, a Balaton nyugati medencéjében található. A terület térszerkezeti fekvése és helyzete az országos átlagnál jobbnak értékelhető; a jövőt illetően pedig kedvező fekvése potenciálisan még előnyösebb helyzetet teremthet számára. A hévízi kistérség közigazgatási területe ha, melyből mindössze ha belterület. A kistérség észak-déli kiterjedésű, arányaiban nagy külterülettel rendelkezik. Meghatározó jellegű térszerkezeti adottságnak tekinthető, hogy Zalaköveskút kivétellel a hévízi kistérség valamennyi települése a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetnek (BKÜ). Az érintett települések önkormányzatai a Balatoni Fejlesztési Tanács tagjaként képviseltetik magukat. A kistérség része a turisztikai szempontból egységesen kezelt Nyugat-Balatoni Mikrorégiónak. A Mikrorégió szerves táji és természeti egységet alkot a Balaton nyugati partszakaszán Keszthely-Hévíz kettős központtal, a városoktól mintegy km sugarú körben. Ez a tájegység egységes turisztikai régióként kerül definiálásra, hiszen tartalmazza mindazokat a desztinációkat, melyeket az ide érkező turista egy napi kirándulása alatt gépkocsival kényelmesen be tud járni. A régió mintegy 50 települést foglal magába a statisztikai és megyehatárokon átnyúlva Badacsonytól Tapolcán, Sümegen, Zalaszentgróton, Zalakaroson át egészen Marcaliig és Fonyódig. A térség közvetlen szomszédsági kapcsolatait szintén döntően befolyásolja, hogy több, eltérő jellegű, különböző sajátosságú és funkciójú városi vonzáskörzettel határos. A megyehatáron való fekvés miatt a három szomszédos megye, különböző jellegű térségeket és struktúrákat 7

8 jelenít meg. A Balaton-part, illetve a Balaton-parti városok a nemzetközi és hazai idegenforgalomban kivétel nélkül versenytársként jelennek meg. Mikroszinten a térszerkezetet befolyásolja a sármelléki Fly-Balaton nemzetközi repülőtér, az M7-es autópálya, valamint Keszthely közelsége. III. 1. Közlekedési infrastruktúra állapota Egy térség fejlettségét és idegenforgalmát alapvetően befolyásolja, hogy milyen közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, illetve milyen a megközelíthetősége. A hévízi kistérség lényegében a Budapest-Nagykanizsa-Adria történeti, gazdasági, kommunikációs, közlekedési és térszerkezeti tengely mentén helyezkedik el. A kistérségi közlekedés központjaként funkcionáló Hévíz városa nem a tengely közvetlen vonalában, de annak gyorsan megközelíthető, előnyös peremén található; országos szinten is rendelkezik kizárólag rá jellemző nemzeti jelentőségű helyzet-, érték-, és érdekspecifikummal. A kistérség közúti és autóbusz-forgalmi kapcsolatai szerteágazóak és lényegében az idegenforgalmi és egyéb kapcsolatokhoz rendeltek (az érintett települések Keszthely és Hévíz felé rendszeres kapcsolati lehetőséggel rendelkeznek). Alsópáhok Hévíztől nyugatra, a nagyforgalmú 75-ös főút mellett fekszik, település része Nemesboldogasszonyfa. Cserszegtomaj elsősorban Keszthely felől közelíthető meg a Keszthely és Rezi közötti úton. Emellett Hévízről is vezet út a településre, illetve a község határában fut a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő fontosabb mellékút is. Napi közel húsz autóbuszjárat szállítja az utasokat Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé. Felsőpáhok Hévíztől nyugatra található domboldalon település a 76-ös főút mellett, a település része Zalaköszvényes. Autóbusszal Keszthely és Zalaegerszeg felől jól megközelíthető. Nemesbük jó minőségű aszfaltúton egy Hévízről induló hét kilométeres bekötőúton érhető el. Ezen túl egy betonút köti össze Zalaköveskúttal. A településre Keszthely Hévíz felől mintegy tucat autóbusz járat közlekedik naponta. Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-hegység belsejében helyezkedik el. A faluba Cserszegtomaj Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely Zalaszántó Sümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is. A Sármellék külterületén található repülőtér a Balaton nyugati végétől mintegy 10 kilométerre található. A legközelebbi vasútállomás Balatonszentgyörgyön (12 km) van, azonban a keszthelyi állomás (16 km) több átszállási lehetőséget biztosít. A helyközi buszjáratok megállója közvetlenül a repülőtér bejárata előtt található. A repülőtéren lehetőség van autóbérlésre, illetve taxiszolgálat is igénybe vehető. Zalaköveskutat a Gyülevész és Vindornyafok közötti mellékútra vezető bekötőúton, illetve Nemesbük felől lehet megközelíteni. Keszthellyel és Zalaszentgróttal napi egy-egy közvetlen autóbusz járat köti össze. Hévíz elérhetőségét valamelyest nehezíti, hogy nem közvetlenül a főközlekedési útvonalak mentén fekszik, a város ugyanis alsóbbrendű közutak becsatlakozásával közelíthető meg. Ennek nehézsége az M7-es autópálya megépítésével Budapest és az Adria felől megoldódott, hiszen az autópálya alig több mint negyedórányi elérhetőségre került. Hévíz és térsége nyugat felől gyorsforgalmi úton, autópályán nem érhető el, holott jelentős forgalom figyelhető meg főként a 84-es úton, Sopron Sárvár - Bécs irányából, illetve a 76-os főúton Graz Zalaegerszeg felől. Ezen szakaszok a helyi igények mellett főleg tavasztól őszig a fő útvonalai az autóval érkező osztrák és német vendégkörnek. A Hévízre vezető egy- és kétszámjegyű útvonalak túlterheltek, a Balaton egészének forgalma mellett jelentős teherforgalmat is lebonyolítanak. 8

9 A vasúti közlekedés a területen gyakorlatilag nem megoldott, mivel sem a kistérség központi települését, sem a többi települést nem érinti vasúthálózat. Ez alól bizonyos értelemben Sármellék kivétel, hisz ott létezik vasúthálózat, de az 1990-es évektől nem használják, de a vasúti forgalomban bármikor bekapcsolható. A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen található, onnan a továbbutazás a kistérség településeire autóbusszal lehetséges. Hévíz központi buszpályaudvara közvetlen helyi és távolsági tömegközlekedési lehetőséget biztosít. A tömegközlekedés Hévíz és a kistérség többi települése között döntően autóbuszos megoldással működik. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében a külterületek, egykori zártkertek mezőgazdasági útjait illetően jórészt megtörtént a tulajdonrendezés, a települések közötti összekötő utak állapota kielégítő ben Hévíz város gesztorálásával elkészült a 3,8 kilométer hosszúságú Hévíz-Keszthely összekötő kerékpárút, mely a Balatoni Körúthoz közvetlenül is csatlakozik. A város területét érintő szakasz ebből 0,33 km. A kerékpárút hálózat Hévíz központtal történő, területi szinten összehangolt fejlesztése és bővítése a kistérségben jelenleg tart annak kivitelezése. A térség közlekedési infrastruktúrájában idegenforgalmi szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb a sármelléki repülőtér, amely 1991 óta polgári repülőtérként működik, szolgálva a nyugat-dunántúli régió turizmusát, idegenforgalmát és gazdaságát. Összességében megállapítható, hogy a közlekedési infrastruktúra a kistérség központja és a környező települések között alapvetően megfelelően funkcionál, azonban elengedhetetlen központi intézkedésnek bizonyul a közutakra és a tömegközlekedésre összpontosító további fejlesztési beavatkozások megtétele. Mivel mind a turisták, mind pedig az állandó lakosok utazásaiban jelentős szerepet tölt be a tömegközlekedés, ahhoz, hogy az utasok szívesen válasszák a tömegközlekedést, figyelni kell komfortérzetük növelésére, hiszen elsőrangú kérdés a járművek megfelelő minősége, valamint az utas tájékoztatás területi alapon nyugvó, egységes kiépítése. Így a komfortos, minden igényt kielégítő tömegközlekedés hozzájárul ezen közlekedési rendszer választásához, hosszú távon a személygépkocsik okozta környezeti ártalmak csökkentéséhez. A kistérség légi úton történő megközelíthetősége biztosított, azonban ezen infrastruktúra még nincsen teljes körűen kihasználva. III. 2. A kistérség térszerkezete, településhálózata A hévízi kistérséget összesen nyolc település, így Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Hévíz, Nemesbük, Rezi, Sármellék és Zalaköveskút alkotja. A településsűrűség mind a régióhoz, mind a megyéhez és az országos átlaghoz viszonyítva is alacsonynak tekinthető. A kistérség településszerkezetét a következő ábra szemlélteti. A Hévízi kistérség településszerkezete 9

10 A hévízi kistérség településhálózatában a központi város, Hévíz dominanciája egyértelműen megállapítható. A város 4972 (KSH: január) lakosával a térség lakosságának mintegy 36,5%-át tömöríti. Hévíz agglomerációs térségében Alsópáhok, Felsőpáhok, Cserszegtomaj, illetve Nemesbük közvetlenül a város közigazgatási határa mellett, 6 km-es vonzáskörzeten belül helyezkedik el. A kistérség legnagyobb települése Cserszegtomaj, Zalaköveskút pedig egyike Magyarország legkisebb településeinek. A kistérség térszerkezete alapvetően jó, a térkapcsolatok az észak-dél irányban kissé megnyúlt kistérségben kielégítők. III. 3. A települések közötti feladatmegosztás és együttműködések bemutatása A Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának megalakulásával a kistérség központ számára további elvégzendő feladatok jelentkeztek. A Többcélú Társulás munkaszervezeti feladatait november 1-jétől december 31-ig Hévíz Város Polgármesteri Hivatala önállóan látta el. A hévízi kistérség települései közül Nemesbük község Zalaköveskúttal, Sármellék pedig Szentgyörgyvárral körjegyzőséget alkotva látja el közigazgatási feladatait. A többi Kistérségi település közigazgatási feladatait önállóan hivatallal látja el. A hévízi kistérség lakosainak száma a december végi statisztikai nyilvántartás alapján fő. A területen folyamatosan növekszik az állandó népesség száma. A kistérség valamennyi települése a gyógy-idegenforgalomra épült gazdaság intenzívebb fejlesztésében, a több lábon álló gazdasági alapjainak megteremtésében, egyúttal a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatás bővítésben és a jelenlegi turisztikai marketingtevékenység élénkítésében érdekelt. A Hévízi környékbeli falvakban jelenleg végbemenő, illetve tervezett nagyszabású fejlesztések (élményfürdők, kempingek, négycsillagos szállodák, szórakoztató központok megépítése van folyamatban) javarészt a fürdővárosban korábban kiépült szolgáltatásokra és infrastruktúrára épülnek. A legfontosabb térségközpont által ellátandó funkció és feladat a területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése oly módon, hogy a kistérség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére, fenntarthatóságára és az önmozgásra építsen. A kistérségi forma lehetőséget teremt a szükséges fejlesztési források pályázati úton történő kedvezőbb eléréséhez. 10

11 III. 4. Domborzat A kistérség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, emiatt a mezőgazdasági művelésbe bevonható területek nagysága korlátozott. A terület a évi CXIII. tv. (Balaton törvény) hatálya alá tartozik, melynek értelmében a természetvédelmi területek megóvása kiemelt fontosságú. A terület - a meglévő környezeti problémák ellenére - Zala megye egyik legkedvezőbb természetiökológiai adottságú térsége, ahol nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, hagyományosan művelt tájak. Ez a természeti kincs megfelelő turisztikai vonzerőként is értelmezhető. A táj- és térszerkezet rendkívül tagolt, változatos; a sík, lapályos részektől a hegységig minden megtalálható. A térséget gazdagnak mondható vízrendszer és a hozzákapcsolódó vizes élőhelyek sorozata hálózza be. Mindezekhez járul még a kiegyenlített, szélsőségektől mentes klíma, mely szintén kedvez a fajgazdagságnak. A terület ökológiai hálózatának alapja egyrészt a gazdag, diverz vízrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek (pl. lápterületek, forráslápok, természetes égeresek) lineáris rendszere, másrészt az összefüggő, kiterjedt erdőrendszer. A kistérség területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére esik, relatív sértetlen természeti és épített környezettel rendelkezik. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőség-védelmi terület, emellett kiemelkedő, európai jelentőségű termálvíz-készlettel rendelkezik. Különleges érték a hévízi gyógytó, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív-, természetes termáltava. A térség számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj élőhelye, kiemelkedő az értékes madárvilág. III. 5. Éghajlat A régió éghajlatát a kontinentális klíma jellemzi. Viszonylag ritka a zord tél és a száraz nyár, időjárási szélsőségek nem fordulnak elő. A térség a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú kistájak közé sorolható, amely északon már mérsékelten hűvös. III. 6. Vadgazdálkodás A kistérségben vadgazdákodást a vadásztársaságok folytatnak, magán társaságok kb. 70%-ban, állami társaságok kb. 30%-ban vannak jelen területen. A térség főleg nagyvadas terület, szavas, őz, vaddisznó a jellemző vad. A fácán elszaporodása az utóbbi időben megindult, mivel a kialakult kisparcellák, illetve rajtuk a változatos növényzet kedvező élettér számukra. III. 7. Vízkészletek, vízgazdálkodás A kistérség a Zala folyó vízgyűjtőjén, a folyó torkolati szakaszának részvízgyűjtőjén található. A területen található kisebb patakok vizét a Zala gyűjti össze, a keresztülfolyó mellékvízfolyások a Kis- Balaton Vízvédelmi Rendszer alsó tározójába torkollanak. A folyó szabályozásának köszönhetően árvíz nem fenyegeti a térséget. A Keszthelyi-hegység és a Balaton-part közötti peremhelyzetű kistájnak önálló vízfolyása nincs, de a nyugati tájhatáron érinti a Csókakő-patak (15 km, 25 km²) torkolati szakasza. Az artézi kutak mélysége eléri a 200 m-t is, vízhozamuk ingadozó. A kistáj minden településének közüzemi vízellátása van és kivétel nélkül csatornázottak is. 11

12 Az északi karsztvízrendszer bázisa a Hévízi-tó, amelyben keverednek a nyugatról érkező alaphegységi melegvízek és a keletről (Keszthelyi hegység) érkező hideg vizek. A kistérség vízkészletének kiemelkedő jelensége a Gyógy-tó, amely a világ legnagyobb, biológiailag aktív termálvizű gyógy-tava. A Hévízi-tó egykor a Balaton medrének része volt, a tó környéki területek a Balaton visszahúzódása után egy összefüggő lápmezőben olvadtak össze. A mintegy 4,4 hektár vízfelületű tó gazdag ásványanyag tartalmú forrása 38 méter mélyen található barlangban fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó élővilága a víz hőmérsékletének és sajátos összetételének köszönhetően igen egyedi. A vízben, illetve az iszapban élő mikroorganizmusok közül némelyek ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan és jelentősen csökkent a Hévízi-tó iszapkészlete. Szükségessé vált egy olyan technológia kidolgozása, amellyel biztosítani lehet egy standard, garantált beltartalmú, hatásmechanizmusú és a tó vizére és az eredeti szerves anyag tartalmára jellemző iszap folyamatos előállítását. A Hévízi-tó kalcium és magnéziumban gazdag hidrogén karbonátos, kénes víz. A legújabb mérések szerint azonban vízminősége úgy kéntartalmának csökkenésében, mint iszapképződésének csökkenésében (ez esetben sajnálatos tisztulásában) és egyes időszakokban a hőfokának 28 ºC alá kerülésében is veszélyeztetett sőt, már a mérései sem építkeznek teljes mértékben megbízható rendszerekre. A tó vízhozama 1996-ban meghaladta a 400 l/mp-et, az elmúlt 10 évben átlag vízhozama pedig 410 l/mp volt. A tó teljes vízkészlete mintegy három és fél naponta cserélődik ki, hőmérséklete télen sem csökken 22 ºC alá, nyáron pedig elérheti a 38 ºC is. Ez a kicserélődési ütem fontos tényezője a tő terhelhetősége meghatározásának, így többek között a ráépült Tófürdő nyitvatartási ideje meghatározásának. A hévízi gyógyvíz különleges összetétele és a tó medrét borító tőzegrétegből kioldódó alkotóelemek a gyógyításban igen széleskörű felhasználást tesznek lehetővé. A hévízi gyógyvíz alkalmazása már önmagában is összetett terápiát biztosít. A természetvédelmi területen elhelyezkedő forrástó körüli élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj kizárólag itt lelhető fel Magyarországon, illetve Európában. Az itt élő baktériumtörzseknek köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású. A világon egyedül itt fordul elő tömegesen az ún. micromonospora heviziensis, amely erőteljes fehérje- és cellulózbontó mikronoszpóra, mely a gyógyiszakp kialakulását segíti. A tó legszebb növénye a tündérrózsa, amelynek itt számos faja és alfaja megtalálható. A tündérrózsa annyira összeforrt a várossal, hogy annak szimbólumává vált, s megjelenik Hévíz címerében és zászlajában is. A tó körül kialakult érzékeny ökoszisztéma további fontos eleme a láp és az azon díszlő láperdő. A láp és a tavat tápláló forrásbarlang szintén természetvédelmi oltalom alatt áll. A településen hatalmas területen végeztek égertelepítést, botanikai és tájképi szempontból egyaránt monokultúrát létrehozva. Igen nagy területen jellemző, hogy a kiszáradás következtében a lápnövényzet helyén jellegtelen, mocsári növényzet él. A füzekkel tarkított nádas és lápmedence legnagyobb egybefüggő természetes állapotú magas-sásosa kiemelkedő természeti értékű terület. A védett fajok jelenléte akadályozza a felszíni vízelvezető hálózat rendbetételét, ami így nem látja el legfőbb funkcióját, a csapadékvíz elvezetést. A tó ökológiai védelme kiemelt feladat, melyet a nyolcvanas évek végén véghezvitt elsősorban bányászati beavatkozásokra visszavezethető negatív hatások, illetve az engedélyezett vízkivételek indokolnak (napjainkban a tó vize több helyen és időben nem éri el a gyógyvízhez szükséges hőfokot, a víz kéntartalma jelentősen lecsökkent.). A gyógy-tó körüli mintegy 57 hektáros zöldterület országos védettségű természetvédelmi terület. A tóval szerves ökológiai egységet alkotnak a környező lápterületek és a tótól északra és keletre fekvő telepített erdő. Itt él az amerikai eredetű mocsárciprus (taxodium distichum), ami a kínai ősfenyővel együtt (metasequoia glyptostroboides) bronzszínű palástba öltözteti az őszi hónapokban a tó környékét. Az 50 hektáros véderdő kiemelt szerepet játszik a tó kiegyenlített klímájának megteremtésében. A sétányokkal feltárt északi véderdő uralkodó fafaja az enyves éger, emellett elterjedt a borostyán. A nyugati véderdőben telepített luc- és feketefenyőket találunk. A park és a véderdő gazdag madárvilágnak ad otthont. 12

13 Hévíz város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. XII. 25. KVVM rendelet alapján a fokozottan érzékeny A kategóriába tartozik, ezen belül kiemelten érzékeny terület. Környezeti szempontból kifejezetten ártalmas az Ady Endre utca gyógy-tó menti szakasza, hiszen az út helyenként alig 10 méterre húzódik a tó vizétől, szennyezve a vizet, rombolva a környező védett természetvédelmi terület értékeit. Ennek megszűntetése vagy kiváltása mindenképp szükséges. A régió társadalmi-gazdasági fejlődésének alapja a hévízi gyógy-tó, ezért a tó vizének, illetve környezetének minőségi és mennyiségi védelme, a táji, természeti és települési adottságok kínálatának megőrzése kiemelkedő fontosságú feladat. Mindemellett szükséges hangsúlyt fektetni a gazdasági és a környezetvédelmi érdekek közötti konfliktusok mindenkori kezelése, egyúttal olyan gazdaság főként turizmus fejlesztési megoldások alkalmazása, melyek szem előtt tartják a környezeti szempontokat, a fenntarthatóság érvényesítését a meglévő adottságok hasznosítása során. A turisztikai szezonban a térségben élő állandó lakosság többszörösét kitevő üdülőnépesség, belföldi és külföldi turisták tömegei nagyban terhelik a környezetet, továbbá igénylik a kulturált tartózkodás fejlett infrastrukturális feltételeinek kiépítését. A természeti környezetünk, a felszín alatti vízbázisok védelme, a lakosság életkörülményeinek javítása megkívánja az ivóvíz minőségének további javítását és a szennyvizek megfelelő elvezetését és tisztítását. Ez azt jelenti, hogy a megkezdett szennyvíz- és hulladékgazdálkodási projekteket folytatni kell. A bel- és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz-gazdálkodást fejleszteni szükséges. A külterületi vízrendezés különösen hasznos a szőlészettel foglalkozó gazdaságok számára, a vízelvezető árkok megépítése hozzájárul a hegyi utak minőségének javításához is. Az egészséges környezet megteremtése érdekében a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a hulladék keletkezésének megelőzése, a szelektív hulladékgyűjtés széleskörű bevezetése és a hulladéklerakók megfelelő műszaki színvonalra történő fejlesztése indokolt. III. 8. Mezőgazdasági adottságok A kistérségben az országos átlagnál jóval kisebb a mezőgazdaságilag művelt területek aránya. A növénytermesztés ágazatai közül Alsópáhok, Felsőpáhok, Cserszegtomaj, Hévíz és Rezi településeken a szőlőtermesztés emelkedik ki, amely idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemző vonását biztosít. A gyümölcstermesztés ezen belül a csemegeszőlő lehetőségei jelenleg kihasználatlanok. A terület mezőgazdasága alapvetően a helyi piacok ellátására alapoz, ami azonban a versenyképesség hiányában gyakran okoz traumákat. Az egyéni gazdaságok száma arányaiban az országos átlag alatti (mindössze 2,7%-a az országosnak). Ez is kifejezi, hogy a területek felhasználási irányában a prioritás már évtizedek óta a telkesítés, üdülőövezetek, parkok kialakítása és a településbővítés. A szőlő és gyümölcstermesztés a kistérségben mintegy hektáron mutatható ki, döntően külterületi egységekben. Kistérségi szinten legfontosabb központja Hévíz és Cserszegtomaj, valamint Felsőpáhok és Rezi környéke. Egregy településrész Hévíz sajátos arculatú városrésze, kedvelt és a turisták által sűrűn látogatott szőlőtermelő vidék. Cserszegtomaj a világhírű cserszegi fűszeres szőlőés borfajta hazája, amely ma is megtalálható a szőlősökben. A településen borfeldolgozó üzem működik. A turisztikai kínálatot színesítik a borászathoz kapcsolódó, jelenleg is meglévő rendezvények. A borászat, illetve a Keszthelyi-hegység területén az erődgazdálkodás és az erre épülő faipar a turizmus mellett a gazdasági deverzifikációt elősegítő ágazatokként értékelhetők. 13

14 III. 9. Népességszám alakulása, demográfiai helyzet A Hévízi kistérség 8 településén év végén összesen fő élt, amely Zala megye lakosságának mintegy 4,5%-át tette ki. A népesség több, mint egyharmada (37%) a kistérség központ Hévízen él, amely így Zalaegerszeg után Zala megye második legsűrűbben lakott városa. Kiugróan magas számban nőtt Cserszegtomaj lakosságának száma, ahol a vizsgált időszak alatt a lakosság száma több, mint 30%-al növekedett, valamint jelentősebb gyarapodás figyelhető meg Felsőpáhok és Rezi esetében is. A legszignifikánsabb mértékű csökkenés a lakosságszám tekintetében Zalaköveskút vonatkozásában állapítható meg. A település lakosságának száma az idő előrehaladtával a község fennmaradását veszélyeztető mértékben csökken. Az elmúlt évtizedben csökkent a munkalehetőség a kistelepüléseken, a munkahelyteremtő beruházások a népesebb városokba, a jobb közlekedési és infrastrukturális adottságokkal bíró településekbe összpontosult. A folyamatok következtében a munkavállalók jelentős hányada naponta ingázni kényszerül a lakó- és munkahelye között. Hévíz a környező települések számára hagyományosan egy ingázási célpontként értékelhető. A város ingázási vonzáskörnyezete jóval túlnyúlik a kistérség határain. A kistérségen kívül eső munkahelyekre ingázók többségének célállomása Keszthely. A humán erőforrás egyik legfontosabb mutatója a népesség iskolázottsága, képzettsége. A népesség iskolai végzettség és nemek szerint (fő, 2001) Területi egység Alsópáhok Cserszegtomaj Felsőpáhok Hévíz Nemesbük Rezi Sármellék Zalaköveskút 10-x éves 15-x éves 18-x éves 25-x éves Összese Nő Férfi Összese Nő Férfi Összesen Nő Férfi Összesen Nő Férfi n n általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik felsőfokú végzettséggel (egyetem, főiskola) rendelkezik Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (2001. évi népszámlálás) III. 10. Közművelődés, oktatás A hévízi kistérség lakossága számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető. A közoktatási szolgáltatások, így az óvoda, általános iskola és középiskola a kistérség központjában elérhetők. Hévíz, Nemesbük és a Zalaszentgróti Kistérséghez tartozó Vindornyaszőlős települések önkormányzatai kötelező feladataik ellátására intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely az adottságok figyelembe vételével a közoktatási feladatellátás ésszerű alapegysége. A társulás jogi hátterét a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény szolgáltatja. A Társulás területén biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A Hévíz gesztorságával működő intézményfenntartó társulás három 14

15 települése egy általános iskolát - Illyés Gyula Általános és Művészeti Iskola üzemeltet a fürdővárosban. Vindornyaszőlős település óvodai feladatellátási kötelezettségét társulási formában teljesíti Hévízen. Nemesbük Község Önkormányzata önállóan, helyben működtet óvodát. Hévíz Város Önkormányzata önállóan üzemelteti a helyi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskolát. Hévízen jelenleg épül a bölcsőde a környező településeken jelenleg a bölcsődei szolgáltatás nem biztosított, ami jelentősen megnehezíti a GYES-en és GYED-en lévő kismamák munkaerő-piacra való visszatérését. A kistérségben megfelelően kiépültnek tekinthető az óvoda hálózat, szakképzett nevelői testülettel, amely Felsőpáhok és Zalaköveskút települések kivételével valamennyi településen lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek helyben járjanak óvodába. Cserszegtomaj és Rezi községek önkormányzatai közös fenntartásban és fejlesztésben üzemeltetik a cserszegtomaji Szabó István Általános Iskolát és Óvodát. Cserszegtomajon kisebb ingadozások mellett az óvoda kihasználtsága növekvő tendenciát mutat és további növekedés prognosztizálható. A növekedés elsődlegesen a beköltöző fiatal családokhoz köthető, akik jelentős része gyermeket vállal, s őket a helyi intézményekbe íratja. A kistérség központja mellett Alsópáhok, Cserszegtomaj, Rezi és Sármellék településeken működik általános iskola. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei biztosítottak. Középfokú oktatási intézmény a kistérségen belül egyedül Hévíz városában biztosított. A Bibó István Gimnázium és Szakközépiskolába felvételt nyert diákok kétharmada a környező településekről jár a helyi középiskolába. A művelődési jogokat minden lakost megilletnek, melynek gyakorlását a kistérség önkormányzatai a helyi sajátosságokhoz igazodva kötelező feladatuknak ismernek el. Az önkormányzatok a kötelező közművelődési feladatok ellátását közösségi színtér (művelődési központ, faluközpont) és nyilvános könyvtár (az intézményi társulás keretében egyes településeken mozgókönyvtár) működtetésével, valamint a művelődési-, kulturális-, hagyományteremtő- és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltését segítő közösségek létrejöttének és működésének támogatásával biztosítják. A települési oktatási-nevelési intézmények, valamint az önkormányzatok által létrehozott alapítványok és civil szervezetek - lehetőségeiknek megfelelően - részt vállalnak a közművelődési feladatok ellátásában. A kultúra fontos hordozói a mind nagyobb számban újjáéledő hagyományok és rendezvények. Ami ez utóbbiakat illeti, a bejáratott hagyományos rendezvények jelentékeny száma és színvonala (különösen a falunapok, folklór találkozók, kulturális- és zenei rendezvények, cserszegtomaji zenei fesztiválok, és különösen a zászlóshajó hévízi időszakos műsorok, valamint egregyi, rezi, alópáhoki, cserszegtomaji szüreti vigasságok és felvonulások) igen jelentős adottsága a kistérségnek, úgy a vendégeknek nyújtható programkínálat, mint a térség ismertsége és a helyi identitástudat és közösségi kohézió erősítése szempontjából. Különösen örömteli jelenség a kisebb települések egyre fokozódó aktivitása, mellyel értékeiket, tradícióikat fel kívánják mutatni egyre vonzóbb rendezvényeiken. A civil szféra és a kultúra és önszerveződés kapcsolata ugyancsak nem szorul magyarázatra. A civil szervezeteknek jelentős szerepe van a kistérségben, mivel alulról jövő szerveződésekről van szó. Számukra a legfőbb érték az ember, ezért szerepük az érdekvédelem, a közvetítés és a társadalmi kontroll területén testesül meg. Igyekeznek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva együttműködni az önkormányzatokkal és a gazdasági élet helyi szereplőivel. 15

16 A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében jelentős. A nemzetiségi kultúra, amely ha él, komoly értéket képviselhet, a hévízi kistérséget érzékelhetően nem gazdagítja a nemzetiséghez tartozók csekély aránya miatt. A kistérség településein a civil aktivitás évről évre erősödik, a bejegyzett szervezetek mellett a kötetlenebb formában működő egyéb társulások (baráti körök és egyéb csoportok) is szép számmal képviseltetik magukat. A hévízi kistérség aktív civil szereplői településenként az alábbiak szerint foglalhatók össze: III. A Hévízi Kistérség Közművelődési Közkincs kerek-asztal által készített SWOTT analízis ERŐSSÉGEK UNESCO Világörökség várományos hévízi-tó Táji adottságok, természeti és építészeti értékek (gyógy-tó, barlang, várrom, Árpádkori templom) Kedvező földrajzi fekvés (Keszthelyihegység, Kis-Balaton, Hévízi-tó, Balaton közelsége) Kerékpár túrázás, természetjárás Közlekedési hálózat (autópálya, busz,) Sármelléki (regionális) reptér megléte Tiszta levegő Bőséges turisztikai kínálat Termálturizmus magas színvonala Borturizmus (Cserszegi fűszeres hazája) Civil szervezetek, Hagyományos rendezvények Közösségi színterek jó állapota Magas színvonalú, kiterjedt humán közszolgáltatási (oktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális) intézményrendszer és ellátó infrastruktúra Helyi Tv-k Országos átlag feletti átlagos életminőség Térségben nincs multi kereskedelmi vállalkozás, helyi identitás tudat Őstermelői piacok Települések nagy része teljesen közművesített Belföldi látogatók növekvő aránya Kereskedelmi szállásférőhelyek egyedülállóan magas szintű koncentráltsága Turisztikai szálláshelyek magas minősége, sokrétű és színvonalas szállodai szolgáltatások A településeken megünneplik az állami, nemzeti és egyházi ünnepeket GYENGESÉGEK Tendenciaszerűen romló öregedési index Képzett, diplomás fiatalok elvándorolása Fiatalok közművelődésben való részvétele Programok összehangolása Rendezvények propagálása Kevés szórakozási lehetőség, zenés helyek hiánya Térség megtartó ereje Hévíz központúság Szálláshelyek tájékoztatása programokról, egyéb kikapcsolódási lehetőségekről Tömegközlekedési lefedettség a Kistérség települései között Közvetlen vasúti megközelíthetőség hiánya Idegen nyelvű információk hiánya a tömegközlekedési eszközökön, megállóknál és az utcákon Mozgássérültek akadálynélküli közlekedése nem teljes körűen megoldott 16

17 LEHETŐSÉGEK Együttműködések erősítése Kialakulóban lévő kistérségi identitástudat Élő partnerkapcsolatok továbbápolása Új külföldi kapcsolatok, testvérkapcsolatok kialakítása (Magyar lakta területekkel Pályázati források Munkahelyek létesítése (turizmuson kívül) Kulturális programok összehangolása Nyelvi képzések ösztönzése (német, angol, orosz) Közmunkaprogramok a kultúraterületén is Környezettudatos gazdálkodás, helyi termékfejlesztés Aktív korúak, fiatal felnőttek, családosok betelepülésének ösztönzése, támogatása Oktatási rendszer minőségének és eredményességének javítása Lakosság képzettségi szintjének emelése (hévízi képzési-, szakképzési rendszer átstrukturálása, fejlesztése) Kulturális kínálat fejlesztése, a lakossági és látogatói igényeknek megfelelő átstrukturálása Magas együttműködési hajlandóság a térségi szereplők, illetve a települések között Turisztikai szolgáltatások kistérségi szintű koordinálatlansága Turisztikai szempontból hasznosítható kulturális események fejlesztési koncepciója és összehangolása Ifjúsági korosztály bevonása (TÁMOP pályázat) Pályázatok írása VESZÉLYEK külföldi betelepülők Folyamatosan romló korszerkezet Érdektelenség Közömbösség Élesedő piaci verseny a (gyógy) turizmus területén IV. Helyzetelemzés A október 31-én a Keszthelyi-Hévízi Kistérségből kiváló és önálló Hévízi Kistérséget 1 város és 7 település alkotja, így a Kulturális koncepció ezen területre terjed ki. A Kulturális koncepció helyzetelemzéséhez szükséges adatgyűjtést a közkincs-kerekasztal résztvevői készítették. IV. 1. Kistérségi települések földrajzi elhelyezkedése Hévíz Hévíz a Balaton nyugati partszegélyétől s Keszthelytől 6 km-re fekszik. Két észak-dél irányban húzódó dombvonulat, a Keszthelyi- és a Zalavári-hát közötti völgyben fekszik a Hévízi-tó, amelynek mai vízszintje 109, 39 m Balti feletti magasságban van. A gyógytótól nyugatra fekvő Zalavári-hát keleti lejtőjén épült Hévíz fürdőváros. A tó vízszintje és a település legmagasabb pontja között mintegy 30 m a szintkülönbség. Alsópáhok Alsópáhok Zala megye keleti részén helyezkedik el. Nyugati oldalán közvetlenül határos a térség két jelentős városával, Hévízzel és Keszthellyel. További szomszédai: délen Sármellék, 17

18 keleten Szentgyörgyvár, északon Felsőpáhok. A település a 75. és 76. főút mentén, észak-déli irányban hosszan elnyúlva fekszik. Természet földrajzilag a Zalai-dombság keleti szélén, a pannóniai üledékekből felépülő Zalavári-dombhát keleti lábánál fekszik a község. Cserszegtomaj Cserszegtomaj község festői környezetben, a Keszthelyi- hegység délnyugati nyúlványán, a Keszthelyt ölelő dombvonulaton, a Balatontól 4 km-re, a gyógyfürdőjéről híres Hévíztől 3 km-re fekszik. Területe 12.6 km 2. Lélekszámához viszonyítva területe rendkívül nagy, tágassága folytán Európa egyik különös települése. Régebben hegyközségként tartották számon, és jellegét a jövőben is őrizni kívánják. Számos pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a Balatonra, és a változatos nyugat- Dunántúli Pannon tájra. Felsőpáhok Felsőpáhok Zala megyében, a hévízi kistérségben, a Zalavári háton fekszik. Szomszédai Hévíz, Nemesbük és Alsópáhok. Felsőpáhok ősi, zárt jellegű falutelepülés. Nemesbük Nemesbük község a Köszvényes patak völgyében, annak két partján fekszik. A Zala folyó és a Gyöngyös patak közötti dombságon, Hévíztől 6 km-re északnyugatra, m tengerszint feletti magasságon. Közigazgatási területe 998 hektár, amelyből 353 hektár belterületi, míg 645 hektár külterületi elhelyezkedésű. Belterületén 1400 telekingatlanon 400 építmény található Rezi Keszthelytől és Hévíztől egyaránt 8 km távolságra fekszik. A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok völgyében a Meleg-hegy, Púposhegy, Kümell és Almástető által körülölelt völgyben terül el. Ez a vidék már a kőkorszaktól lakott hely. Sármellék Sármellék a nyugat-magyarországi peremvidéken belül a Zalai dombvidék középtáján helyezkedik el. Részben a Zala menti hát, részben a Kis-Balaton és a Zala folyó mélyfekvésű területén található. Zalaköveskút Zalaköveskút a Zalai-dombság keleti felén, a Zalavári hát dombjai közt elrejtve, a Zala folyótól pár kilométerre keletre fekszik. IV. 2. Települések nevének eredete Hévíz A hévíz név a nyelvészek szerint ''folyó, meleg forrást'' jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. Alsópáhok A község neve feltehetően a "páhol" igéből származtatható. Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr "páholására" utalt, annak a -k többes szám jelével ellátott változata. ( Kép: A bőrpáholás, kikészítés eszközei) Ugyanis e környéken az évszázadok folyamán több település is létezett, mely hasonló tevékenységgel foglalkozott a közelben feltörő meleg vízre alapozva. Az "Alsópáhok" név csak 1622-ből ismeretes, bár valószínű, hogy előtte is létezett. A korábbi írásos emlékekben, mint "Hosszúpáh" szerepelt. 18

19 Cserszegtomaj Egyes vélemények szerint a község nevének első tagja (Cser + szeg.) alakult ki Valószínűbb azonban, hogy a sarkot, szegletet, némely esetben kiemelkedő helyet is jelentő ősi 'szeg' szavunk párosul a cserfával benőtt terület asszociációjával. A Cserszegtomaj szó második tagja személynévből származik: honfoglaláskor a Balaton északnyugati része ugyanis a Tomaj nemzetség szállásterülete volt. Felsőpáhok Az idő folyamán sokféleképpen hívták. Volt már terra Paah (itt még nem volt megkülönböztetve Alsópáhoktól), Bőr-Páh, Németh-Pah, Felpah, Német Fölső Páhok, Fölső- Pahuk és ezeknek különböző formái től írják egybe Felsőpáhok nevét. Nemesbük Az 571 lakosú település neve a magyar Bükk fanévből keletkezett. Nevének Nemes jelzője az itt élt kisnemesekre utal vissza. Rezi A Rezi név a magyar nyelvjárás "rez" szavának "i" képzős származéka, melynek jelentése erdőbeli tisztás, hegygerincnek emelkedett része, magas fennsík. Sármellék Nevét egyértelműen a Zala folyó és a Kis-Balaton egykor hatalmas mocsárvilágáról kapta. Zalaköveskút Település nevét feltehetőleg egy kikövezett kútról vagy forrásról kapta, valószínűleg a középkorban. IV. 3. Települések rövid története Hévíz Hévíznek a neve elsőként egy március 28-án kelt oklevélben fordul elő, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (''ad locum vulgariter heuvyz dictum''). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetőségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ''hévízeknek'' igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytől sokat szenvedő végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtőzködő hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdőzésre. A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja. A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdõ ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769-ben. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a 19

20 belőle kivezető malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. Később a levezető vízfolyásnak ''melegér'' elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 1780-ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( ''A magyar királyság geográfiája''). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786-ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsősorban a malmok és a néhol kitűnő szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. A jelentősebb fejlődés lehetőségét az évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. "Új-telepet" ig a tó közelében hét ház épült meg. Az ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségű, látogatott hely lett. A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdőt ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetően indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek. A hévízi tó fejlődésének jelentős lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdőhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdőház épülete ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdődött a nagy üdülők építése. Az évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férőhelyes vetkőzőkkel együtt ben a fürdőtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250. A háborús időszak majd az azt követő bizonytalan politikai helyzet és a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetővé a további fejlesztéseket. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdőtelepen ban Hévízfürdőt államosították, a következő évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye. A Gyógyfürdőkórházat az 1960-as években bővítették, korszerűsítették ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek főleg belföldről és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es években sorra újították fel az itt található szakszervezeti üdülőket. Az 1980-as évek közepétől látványosan megemelkedett a nyugatról érkező vendégek száma. Egyre fontosabbá vált a magánszoba-kiadás is. Az 1970-es évek közepétől elkezdődött a tófürdő újjáépítése - a korszerűsítés, téliesítés közel egy évtizedig tartott márciusában a hévízi fedett tófürdő központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat. Az es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetőképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentősen megemelkedett a nyugatról, elsősorban a német nyelvterületről érkezők száma és aránya. A szakszervezeti üdülők jelentős részéből a magánosítás után 20

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.)

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) Szám Tárgy 2010 1/2010. (I. 29.) Jegyzőkönyv hitelesítő 2/2010. (I. 29.) Gyepmesteri Társuláshoz való csatlakozás-

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben