Tételvázlatok (tézisek) és összefoglalók az Őstörténeti Kerekasztalhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tételvázlatok (tézisek) és összefoglalók az Őstörténeti Kerekasztalhoz"

Átírás

1 Tételvázlatok (tézisek) és összefoglalók az Őstörténeti Kerekasztalhoz Cser Ferenc és Darai Lajos hozzászólásaival Hotel Sofitel, Budapest, március 28. Tárgy: Michelangelo Naddeo elmélete, nézetei a magyarságról, a magyar őstörténetről. Résztvevők: Michelangelo Naddeo és az általa kijelölt kilenc szakértő: Aradi Éva, Bakay Kornél, Bihari Gábor, Cser Ferenc, Darai Lajos, Grandpierre Attila, Lukácsy Béla, Máté Lajos, Rostás László. Kerekasztal moderátor és tolmács: Németh Zsolt. Feldolgozandó irodalom: Naddeo könyvei, honlapja: Michelangelo.cn (főként MVSZ-beli előadása, a Demokrata-interjú és az 1500 kép). Keretfeltételek, azaz javaslat a vitatkozás (inkább tanácskozás) módszerére: 1. Azzal a szándékkal jövünk össze, hogy miként tudnánk a legteljesebb mértékben összeegyeztetni nézeteinket, összehangolni a további kutatást. 2. Ennek érdekében Naddeo anyagain kívül az előzetesen szétküldött legfeljebb 10 oldalas összefoglalóinkkal előre hangoljuk a hozzászólásunkat, de úgy tervezzük azt meg, hogy kapcsolódhassunk a saját kutatási eredményünkkel a többiekéhez. 3. Kétoldalas tételvázlatot is küldünk előre, amit a közös közleményhez szánunk, amivel mindenki egyetérthet. 1

2 Aradi Éva tézisei 1) A szkíta és ezen belül a hun nép ősisége Kr. e ra vezethető vissza, mivel a legújabb kutatások szerint az első kínai dinasztia is belőlük alakult. 1 Írásos dokumentumok: elsősorban Sima Quian 2, majd a hsziungnuk (ázsiai hunok) és a velük rokon, de ellenséges nép: a jüecsik történetét a kínai évkönyvek: a Hou-han-shu és a Han-shu 3 írták le. Ezek szerint a jüecsik a Nagy-jüecsikből és a Kis-jüecsik törzséből álltak. Míg az előbbiek a hsziungnuk elől nyugatra menekültek és megindították az első nagy eurázsiai népvándorlást, a Kis-jüecsik beolvadtak a tibetiek őseit alkotó kiangokba 4. A Nagy-jüecsik több szkíta eredetű népet űztek maguk előtt, például a szakákat 5, akiket a kínaiak szai-nak, az indiaiak szakarauloknak, vagy szakaurak-nak neveznek. 6 2) A Nagy jüecsik öt törzséből kivált egy jabgu (hadvezér fejedelem), legyőzte a másik négy törzset és egyesítette a jüecsiket a saját törzsének, a kuei-shuang-nak a neve alatt, ezt ejtették a perzsák és az indiaiak kusán-nak. 7 Ez a jabgu Kadzsula Kadfiszesz volt, a kusán dinasztia megalapítója, a fent említett területeken közel 300 évig uralkodtak, az első király Kr. u. 20-tól, vagy 30-tól, a datálásuk még mindig bizonytalan. 8 A dinasztiát északon a szászanidák Kr. u. 233-ban legyőzték, de Indiában még száz évig uralkodtak. 9 3) A kusánok a vereségek után a szászanidák vazallusai lettek, de viszonylagos önállóságot élveztek Baktria északi részén és régi területükön: Transzoxániában. Az 5-ik század elején egy újabb szkíta eredetű nép, a heftaliták jelentek meg ezen a területen, akik részben a kusánokból más nevükön tokhárokból álltak, 10 részben a többszörösen szétvált ázsiai hunok nyugati ágából, akik dél felé vonultak. 11 4) A heftaliták, azaz fehér hunok Baktriában, Kelet-Iránban, Gandhárában, majd Észak-, Észak-Nyugat Indiában győztek, két nagy uralkodót adtak: Toramánát és Mihirakulát, uralmuk Kr.u. 485-től 565-ig tartott, de Kasmírban még közel kétszáz évig. 12 Ekkor őket is a szászanidák verték le, de Indiában a megerősödő Gupta királyok. Régi hazájukba: Transzoxániába nem térhettek, mivel a megerősödő Türk Kaganátus csapata nyugat felé kergette őket és a hozzájuk csatlakozó kelet felöl menekülő zsuan-zsuan és var-hun, vagy uar-hun törzseket. 13 Ezek Tibet északi határa mentén éltek és szintén szkíta eredetűek voltak. 14 Az uar-hun szót az erdélyi Kolozsvári-Puskás Frederic őrhunnak magyarázza. 15 A Kaukázusban csatlakoztak hozzájuk a már régebben odatelepült avarok, 16 s egy részüket az őket legyőző szászanida király: Kuszro Anusirván a mai Dagesztán területén letelpítette Kicsi-Madzsar és Ulu-Madzsar nevű vá- 1 Burton-Watson: Records of the Grand Historian of China Sima Quian: Shi ji-jének átértékelése. 2 Fordította: Du Yaxiong és Horváth Izabella, 1997 A hunok legrégebbi története címen. 3 Fordította: John Hill, 2004, Washington. 4 Mahajan: Ancient India, Delhi, 2003, Han-shu, John Hill Puri: The Shakas and the Indo-Parthians chapter Érmék, kőfeliratok Észak-Indiában, a mai Afganisztánban és Pakisztánban, valamint R. C. Majumdar: Ancient India, Delhi, Nicholas Sims Williams-Joe Cribb: Bactrian Document from Ancient Afghanistan 1995/96, pp Atreyi Biswas: The Political History of the Hunas in India, Delhi, Introduction, p Otto Maenchen-Helfen: The Yueh-chih Problems Re-exemined 1945, pp Aurel Stein: The White Huns and Kindred Tribes in IA vol. XXXIV Upendranath Thakur: The Hunas in India, Varanasi, pp Upendranath Thakur: ibid. p Theophylactus: VII.8.1.: az avarok törzse a legkeményebb a szkíta népek sorában. 15 A székelyek eredetének kérdéséről, old. 16 Aglarov,

3 rosokban. 17 Az avar-heftalita törzsszövetség nagy része azonban tovább menekült és 567-ben már Bizáncban II. Jusztiniánusz császártól letelepedést kértek. Vezetőjüket úgy hívták, hogy Baján kagán. 18 Aradi Éva: Elképzelések a március 28-i kerekasztal megbeszéléshez A szkíta birodalom amely soha nem volt összefüggő, de Belső-, Kelet- és Északkelet-Ázsia nagy részén megtalálhatók voltak a szkíta népek törzsszövetségei, melyek laza birodalmat alkottak, Kr.e. 400-ban felbomlott. A hivatalos tudomány szerint kb. Kr.e. 800-ban jött létre, de elképzelhető, hogy sokkal régebben is létezett, mivel a sírokból előkerült művészi tárgyak egy régebben kialakult kultúráról vallanak, s a kínai hagyomány is a hunok ősiségéről beszél 19, 20. A cikk szerzője ezzel a régi korszakkal nem foglalkozott behatóan, hanem a Kr.e. 2. században feltűnt egyes szkíta származású népekkel, törzsszövetségekkel, majd azok utódaival, kapcsolataikkal és hatásukkal elsősorban Észak-, Északnyugat-India történelmére (ebben benne foglaltatik a mai Pakisztán, sőt a valamikor Baktria ma Afganisztán, - a valamikori Gandhára és Kasmír). A szkíta eredetű népek vándorlását a Kaukázusig vezeti a szerző, tehát kb. ezer év történetével foglalkozik. Az avarok történetével sokan foglalkoznak, a kutatás inkább azt igyekszik bizonyítani, mely törzsszövetségből és népekből alakultak ki az avarok elődei. Ugyanakkor a hsziungnuk a köztudatban elterjedt nevükön: ázsiai hunok, vagy Atilla hunjai történetével csak érintőlegesen foglalkozik a cikk, mivel ezek történetét sok, a szerzőnél szakavatottabb tudós feldolgozta már. A cikk szerzője 8 évet töltött Indiában a múlt század hetvenes éveiben, Bombayban (Mumbai) tanult az Indiai Tudományok Főiskoláján, ahol megtanulta a hindi nyelvet, a szanszkrit nyelv alapjait, valamint India történelmét, irodalmát és művészetét, ebből szerzett diplomát (előzőleg az ELTÉ-n angolmagyar szakon végzett), majd 1979-ben az ELTÉ-n doktorált az Indoeurópai Tanszéken. Már Indiában megfogalmazta, hogy az Indiában a Kr. utáni első századtól a hatodik századik megjelent belső-ázsiai, szkíta eredetű népeket fogja tanulmányozni, úgy mint a jüecsiket, a belőlük kivált kusánokat, kidaritákat, szakákat és heftalitákat. Ezek egymással rokon népek voltak, s egymásnak ősei is, mint a kusánok másik nevükön: a tokhárok 21 a heftaliták elődei voltak, őket a kidariták (szintén jüecsik, az úgynevezett kis-jüecsik törzséből származtak). A heftalitákról a tanulmányban később esik szó, de részletes történetüket mind Stein Aurél, 22 mind az indiai Atreyi Biswas feldolgozta. 23 Mind a hsziungnukról, mind a jüecsikről kínai forrásokból tudunk, egyrészt a korai Han dinasztia Hou Han-shu, majd a késői Han dinasztia Han-shu és a Wei dinasztia évkönyveiből, másrészt a nagy kínai történész: SIMA Qian (ejtsd: Szüma Csien/: Shi ji / A történész feljegyzései ) 110-es fejezetéből. 24 Kr.u. 220-tól tudunk a hsziungnukról, és 174-től a közelükben élt jüecsikről, akik a Ta-Jüecsikből (Nagy-jüecsik) és a Sziao Jüecsikből (Kis-jüecsikből) álltak, s róluk az említett kínai évkönyvekből tudjuk: belső-ázsiai lovas nomád népek voltak. A Kis-jüecsik vándorlásuk során dél felé húzódtak és beolvadtak a tibetiek őseibe: a Kiang népbe, akiket az ősi indiai Puránák Angáknak neveznek. 25 A kínaiak később is figyelemmel kisér- 17 A Derbendnáme okmányban, in Mübariz Helilov-Nyitray Szabolcs: Ősmagyarok Azerbajdzsánban, 2008, 7.old. 18 U. Thakur: ibid G. M. Bongard-Levin E.A. Grantovszkij: Szkíthiától Indiáig, Gondolat 1981, old. 20 Burton Watson: Records of the Grand Historian of China, II. p London. Ő arról ír, hogy egy kínai hagyomány szerint Kínát is a hsziungnuk, azaz a hunok ősei alapították Kr.e. kb ben a nagy Yü uralkodó alatt, aki Kun fia volt, s így alakult meg a HSZIA dinasztia. 21 Otto Maenchen-Helfen: The Yueh-chih Problems Reexemined, Journal of the American Oriental Society, Vol , pp Stein, A.: White Huns and Kindred Tribes, in IA, vol. XXXIV, Atreyi Biswas: The Political History of the Hunas in India, New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd pp Sima Qian: Kr.e. 2-ik sz./: Shi ji /, magyar fordítása: A hunok legrégebbi története /ford. Du Yaxiong és Horváth Izabella, Bp Ebben derül ki, hogy a hsziungnuk az ázsiai hunok, az egész könyv erről szól. 25 Mahajan: Ancient India m Delhi, 2003, Chand and Co. Publ. p.425 3

4 ték a jüecsik történetét, s megjegyzik, hogy a legnagyobb törzs egyesítette a Nagy-jüecsik öt törzsét, s hogy a hatalmat a kuei-shuang törzs vette át, akit a meghódított és szomszédos népek kusánnak, vagy kosánoknak neveznek, de a kínaiak továbbra is jüecsiknek említik őket. 26, 27 A kusánok a nagy-jüecsik egyik törzse volt, legyőzték a másik négy törzs vezérét: jabguját és egyesítették saját törzsi nevükön (kuei-shuang, ebből lett iráni és indiai források, érmék szerint a kusán szó) a valamikori öt törzset. 28 Első nagy királyuk: Kadzsula Kadfiszesz volt a dinasztia alapítója, aki kb. Kr.u. 20-tól, vagy 30-tól negyven évig uralkodott. A kutatók eltérő datálásokat használnak, de egy nemrégiben Rabatakban talált kőfelirat nagyjából helyére tette a dinasztia királyainak egymástól való származását és uralkodásuk éveit, 29 de még mindig év eltérés van a tudósok megállapításai között. 30 Jelen cikk írója a különböző dátumok arany-közepét írta le könyvében, mert ez a datálás okozza a legkevesebb hiányzó évet, ugyanis a kusánokat Kr.u. 233-ban győzték le északon a szintén szkíta eredetű szászanidák. 31 De ekkor még Indiában száz évig uralkodtak. A jüecsik eredeti hazája az Ordosz pusztával szemben, a Sárga folyó északi kanyarulatánál, a mai kínai Kanszu tartományban volt. 32 Ez a terület akkor még nem tartozott Kínához. A folyó másik oldalán egy másik szkíta eredetű nép: 33 a hsziungnuk éltek. Ősi ellenségek voltak, s a jüecsik általában vereséget szenvedtek a legelőkért, vagy hadizsákmányért folytatott harcokban. Kr.e. 174-ben döntő vereséget szenvedtek a hsziungnuktól, 34 s ekkor nyugatra vándoroltak, ez volt az első nagy eurázsiai népvándorlás kezdete, legalábbis a kínai évkönyvek szerint. Feltételezhető, hogy Michelangelo Naddeo elmélete is helyes, de kutatásaim során nem találtam írott forrásokat sem az indiai, sem a kínai, sem a perzsa forrásokban erről. Bizonyára a Keletre vándorlás ha volt ilyen az utolsó jégkorszak után következhetett be, mivel Belső-Ázsia akkor még füves sztyeppéit nem érinthette annyira az eljegesedés, a magas hegyek védelme miatt. Az biztos, hogy a szkíta népek szinte jól megrajzolható földrajzi sávban éltek már a bronzkorban kultúrája, természeti vallása (melyben ugyanakkor az egyistenhit is megvolt, 35 de az egy istent megjelenítő, teremtett Nappal, mint férfi princípiummal, a Földanyával, mint női princípiummal), népművészete, kézművessége, hadászata nagyon hasonló, így elképzelhető az oda-vissza mozgásuk is. Érdekes, hogy Herodotosz akitől a hivatalos történészek is szívesen idéznek, bár sok területen nem is járt és ő is, valamint a belőle merítő, Kr.e. az első században élt Sztrabon is túlzó, elképzelhetetlen dolgokat írtak le. De mégis írott forrásnak kell tekintenünk műveiket. Szerintük a Káspi tenger volt a szkíta népek elválasztó vonala (az ind források szerint az Aral tó, de mivel a Puránák szerzői soha nem jártak ott, az Aral tavat nagyobbnak írják le a Káspi tónál, tehát lehetetlen, hogy ez volt a határvonal). A Káspi tengertől nyugatra éltek a nyugati szkíták, azaz a dahák, masszagéták és szarmaták, 36 míg keletre a 26 Hill, John E.: The Western Regions According to the Hou Hanshu, English translation, Washington, Hill, John E.: The Peoples of the West from the Weilue by Yu Huan, English translation, Washington, R. C. Majumdar: Ancient India, Delhi Sims-Williams, Nicholas Cribb, Joe: Bactrian Documents from Ancient Afghanistan in Silk Road Art and Archeology, No /1996. pp Legújabban Hans Loeschner: Notes on the Yuezhi Kushan Relationship and Kushan Chronology, tanulmány, interneten. Ő három táblázatot is felállított A, B, C változattal a datáláshoz. Én a B-t használtam, más forrásokból is, ez áll legközelebb a szászanida vereség időpontjához. 31 Atreyi Biswas: ibid. Introduction, p Mahajan: ibid. p SIMA Qian: Shi ji, az egész könyv róluk szól. 34 Han-shu 61. 4B, tr. by John Hill. 35 A. H. Bingley: History, Caste and Culture of the Jats and Gujars, 1978, pp.2-3 and pp.8-9 (utánnyomás). Ebben a fehér hunoktól származó két nemzetség vallásáról ír, ő a helyszínen tanulmányozta az Amba Mátá=Földanya és a Szúrja, vagy Szuradzs= Napisten tiszteletét, melyet isten földi képmásának tartanak. 36 Az Oxusz (Amu-darja) és a Jaxartesz (Szir-darja) közötti területen, azaz Transzoxániában kb. Kr.e. 250-ben a szaka és masszagéta népek játszották a főszerepet. Az Aral tótól nyugatra viszont a szarmaták, ezt a kort szarmata kornak is nevezik. Az Aral tó és Káspi tenger között jelentek meg a masszagéták leszármazottai: a dahák. Mind a szarmaták, mind a dahák nyugat felé vonultak. Irodalom: Abetekov-Yusupov: Ancient Iranian Nomads in Western Central Asia in History of Civilizations of Central Asia, Unesco publ. 4

5 szkítákat egyöntetűen szakáknak (s ők saját magukat is vagy szakáknak, vagy sakáknak, vagy sákjának) nevezték, 37 ezek egy bizonyos törzset is adtak: az úgynevezett szakaraulokat, vagy perzsa források szerint szakaurakat, mindkettő azt jelentette, hogy királyi szkíták. Ezek játszottak szerepet a mai Irán, Pakisztán és India északi- észak-nyugati területein, ez utóbbi helyen majdnem 500 évig uralkodtak. A jüecsikkel-kusánokkal először hadban álltak, később szövetségeseik lettek. 38 Keleti szkíták voltak még a tokhárok (a jüecsik másik neve), a vuszunok, angák, kiangok (a tibetiek ősei), aparnik, pártusok, zsuanzsuanok, asziok, pasziánok 39 és végül, de nem utolsósorban a részben a kusánokból, részben az ázsiai hunok nyugati ágából kialakult heftaliták, akikhez a Kr.u. 565-ös vereségük után csatlakoztak a türkök által üldözött zsuan-zsuanok és szintén egy szkíta, belső-ázsiai nép: 40 a var-hunok, vagy uar-hunok, ismertebb nevükön az avarok. 41 Ezek egy része a megerősödő Türk Kaganátus elől már előzőleg a Kaukázus északi részén telepedett le, az Atilla fiai leszármazottainak kisebb birodalma, tehát a hunok mellé. Ezek a kaukázusi avarok csatlakoztak a menekülő heftalita-var-hun (avar) és zsuan-zsuan törzsszövetséghez. 42 Az őket legyőző 43 szászanida király: I. Kuszró Anusirván egy részüket letelepítette a mai Azerbajdzsán területén Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar városokban, 44 ahol határőrzésre alkalmazta őket. A törzsszövetség feje, ekkor már az avarok vezették a törzsszövetséget Baján kagán, s már Kr.u. 567-ben megjelent Bizáncban, letelepedést kérve II. Jusztiniánusz császártól. Innen már ismert az avarok története. A cikk szerzője eddig foglalkozik a jüecsik-kusánok-kidariták-heftaliták-var-hunok történetével. Az azerbajdzsáni történetüket jól feldolgozta a fiatal történész: Nyitray Szabolcs. 45 Egyébként a Kaukázus döntő a magyar őstörténet- 37 Saka című tanulmány. Wikipedia 2006, Erről nem irodalom, hanem a Mathura mellett talált Mat nevű helyiség, valaha kusán szentély szobrai tanúskodnak: a múlt század közepén három kusán uralkodó és egy szaka uralkodó lefejezett szobrát találták meg, melyek a szentély előtt álltak. A lefejezést a később Indiában hódító muzulmánok követték el, mivel nem tűrték az emberábrázolást. B.N. Puri ismert kusán kutató szerint a három kusán és egy szaka uralkodó egymás melletti szobrai azt jelentik, hogy szövetségesek voltak. Puri: The Shakas and the Indo-parthians Chapter 8. Unesco publ Strabon: Geográfia, Gondolat, Bp ford.: Földy József, XI. könyv VIII/2. Annyit lehet tudni róluk, hogy az aparnik Perzsiában tűntek fel, majd részben belőlük lettek a pártusok. Az aszik, az aorszok, majd alánok, végül a jászok rokon népek, de az oszétok, akik ma is a Kaukázusban élnek, valószínüleg rokonaik (ez még nem bizonyított). A pasziánok a besenyők korábbi nevükön a pecsenyegek ősei. Az angák, vagy kiangok a kis jüecsik leszármazottai, mint már említettem. A vuszunok az Ili völgyéből indultak el és általában a jüecsik ellenségei voltak. Később beolvadtak a Tarim oázisok népeibe. A zsuan-zsuanok történetéről nem sokat lehet tudni, csak azt, hogy a mai Tibettől északra éltek, s a Türk Kaganátus megalakulása után a türkök nyugat felé üldözték őket. A szakaraulok királyi szkíták kínai források szerint szai, iráni források szerint szajvang nép, - őbelőlük lettek a tudományos irodalomban elterjedt néven au indoszkíták, s a mai Pakisztán és India területén játszottak szerepet. Irodalom: Puri: ibid. Chapter Az avarok szintén a zsuan-zsuanok közelében Tibettől északra éltek, uar-hunok, vagy var-hunok néven, de több csoportban nyomultak nyugat felé. Sajnos többet nem tudok róluk, én csak a heftalitákkal való egyesülésüket kutattam, ez Kr.u. kb. 565-ben történt, mikor mind a három nép menekült a türkök elöl nyugatra. A var-hun elnevezés változott avarra, míg egyes kutatók az uar-hun elnevezést őr-hunnak vélik. Irodalom: Puskás-Kolozsvári Frederic: A székelyek eredetének kérdéséről, Ditró, kézirat, old. Jelentős tanulmány a fiatal régésztől, aki az ELTÉ-n végzett, de erdélyi, s visszament oda. Szerinte az avarok, azaz őr-hunok ugyanazt a határőrző szerepet végezték, amit később a székelyek. Ő a székelyeket egyértelműen az avarok utódainak tartja. 41 Theophylactus VII.8,1. A görög történész szerint: az avarok törzse, mint mondják, a legkeményebb a szkíta népek sorában, tehát ő tudta és leírta, hogy az avarok szkíta nép volt. 42 Upendranáth Thakur: The Hunas in India, Varanasi, 1967, Chowkhamba Sanskrit Series Office, p Derbendnáme= Derbenti okmány, Mübariz HELIOV- NYITRAY Szabolcs: Ősmagyarok Azerbajdzsánban, 2008, HUN-Idea kiadás, 7. old. 44 Heliov-Nyitray: idézett mű 8. old. 45 Nyitray Szabolcs történész három évet töltött Azerbajdzsánban ösztöndíjasként. Megtanulta az azeri török nyelvet és összebarátkozott Mübariz Helilov professzorral, akadémikussal. Együtt kutatták a magyarok emlékeit Azerbajdzsánban. Könyvében leírta, hogy mikor I. Kuszró Anusirván szászanida (perzsa) uralkodó legyőzte a heftalitákat és a velük szövetkezett menekülő uar-hunokat, zsuan-zsuanokat, egy részüket a mai Dagesztán területén felépített Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar nevű városokban telepítette le. Önálló uralkodóval rendelkeztek, de a perzsa birodalom vazallusai voltak és a perzsa birodalom szélén határvédelemmel, őrséggel bízták meg őket. Ulu egyébként az azeri török nyelven nagyot jelent, tehát a két város Kicsi Madzsar és Nagy Madzsar. 5

6 ben, sok nép élhet még ma is ott, akik vérségi kapcsolatban állhattak a magyarokkal. A honfoglalás, vagy visszajövetel is két szálon zajlott: északon Atilla hunjai és majd Árpád magyarjai (a Vereckei-hágón) és a heftalita-var-hun (avar) bejövetel jóval délebbre (Árpád magyarjainak egy része is az Al-Dunánál). Jól megtervezett honfoglalás volt, nem igaz, hogy a besenyőktől való futásukban jöttek a Kárpát medencébe. Ha a besenyők olyan sokan lettek volna, miért Árpádék telepítették le őket a mai Káli medence és környéke egy részére, ami akkor egy terméketlen, köves terület volt (nagyjából ma is az), s büntetésből helyezték őket oda. Azonkívül Álmosnak már a ruszoknál a kijevi udvarban nagy tekintélye volt, ezt írott források is igazolják (arab történész). Mikor Álmos feltette a Napot ábrázoló koronáját, 46 a halicsi fejedelem mezítláb járulhatott elébe. Nem volt ez egy szedett-vedett horda, ahogy egyes hivatalos történészek ránk akarják erőltetni nézeteiket. A nyelvről nem is beszélve. Én elsősorban nyelvész vagyok, ráadásul mint magyar szakos összehasonlító finnugor nyelvészetből vizsgáztam, s már 18 évesen is képtelenségnek tartottam a finnugor elméletet. A magyar nyelv a magyarság pecsétje arról, hogy milyen ősi nép. A szógyökök és a módosító ragok, képzők, igekötők, névmások olyan gazdag és logikus rendszere csak egy nagyon fejlett, szerintem mágusokkal rendelkező nép alkotása lehetett. Gondoljuk el: amit az angol kéthárom segédigével tud csak kifejezni, azt a magyar egy kétbetűs igekötővel megoldja. És egy-egy gyöknek mennyi jelentése van! Ráadásul nincsenek nemek, tehát a nyelv még a matriarchátus-patriarchátus előtt kialakulhatott. Lehet, hogy itt a Kárpát-medencében, de én egy későbbi kort kutatok. Két könyvem jelent meg ez idáig: a Hunok Indiában ez a heftaliták története és 2008 karácsonya előtt: Egy szkíta nép: a kusánok, mely a jüecsikről és kusánokról szól. A fent említett népek leszármazottai Indiában elsősorban Rádzsasztánban és Gudzsarátban élnek, de a harcias, bátor szikek is tőlük származnak. Jelenleg a szakák történelmét kutatom, májusban a British Múzeum meghívására Londonba utazom, ahol az érméket megnézhetem és a British Libraryban kutathatom az irodalmat, forrásokat. Ősszel pedig Indiába szeretnék menni, hogy Gudzsarát tartományban a szakák emlékeit (romok, kőfeliratok, szobrok) kutassam. 46 Anonymus: Gesta Hungarorum A magyarok cselekedetei. Bp Szent István könyvek, 30 oldal, és Ibn Ruszteh arab krónikás (Bárdi László közlése alapján). 6

7 Bakay Kornél tézisei 1. A szkíták eredete, régészeti jellemzői és rokonsága. A szkíták időbeli és térbeli határai: i.e. 8. századtól 3. századig, ŐRF I/ Ordosz, Mongólia, Bajkálon túli terület, Tuva, Délnyugat-Szibéria, Moldva, Kárpát-medence. A Feketetenger északi vidékétől Észak-Kínáig régészetileg egységes, de nyelve és népessége nem az. A Bécsimedencétől a Tien-Sánig egységes szellemi és anyagi kultúrát teremtettek, I/98. Régészeti jellemzők: öntött bronz üstök, szarvas-ábrázolás, lószerszámok, Kul-abai lovászlegény temetkezése fej mögött lókoponyával és lólábcsontokkal (ez a magyarok egyik jellemzője is, I/94). csörgőkcsengők, rúdvégek, rajtuk állat-, istenalakok (I/115). A csernyigovi bölényszarv-ivókürtök pontos másai a szkíta ivókürtöknek, pl. kelermeszi ezüst ivókürt (I/82). Kurgánok, kocsi, nagyállattartás, viaszveszejtéses fémöntés, vas, saját állatábrázoló művészet, szarvastisztelet, Szarvas-Istenanya, Napisten, halotti maszk, mumifikálás, vérszerződés, nehézlovasság, reflexíj, nemzetközi kereskedelmi utak, kard-kultusz, szőnyeges temetkezés, szertartási edények: csészék, tükrök, rhytonok, üstök (III/42). A régészeti források azt mutatják, hogy Mezopotámia környékéről érkeztek az első kurgános, zsugorított testhelyzetű temetkezések az eurázsiai síkságra, a Kárpát-medencébe i.e körül nyomultak be (III/44). Sírgödrös, katakombás sírmellékletek jellemzői: kő harci balták, sírgödör agyaggal kikenése, a tűz kultusza, csont buzogányok (III/47) vagy jogarak, nyílhegyek (III/77), tűzhelyek (III/81), a kurgánok tervezésüknél a Nap és a Hold kultusza is kimutatható (II/51). Kocsis temetkezések az i.e. 3. évezredben a Kárpát-medencében és Moldvában (III/55-56). Szoloha-kurgán, Réz üst, benne bárány- és bikacsontok I/98. Griff, szarvas, madár-ábrázolásos, ruhára felvarrható aranylemezek tömege, hattollú buzogány, csont dobókocka (asztragalosz) I/98. Az andronovói műveltség a szkíta vitathatatlan előzménye (III/81). Szintastai-arkaimi típusú temetkezések és építmények ismertek az Ural, a Volga, a Don, Ukrajna, Románia vidékéről. Négy hatalmi központ az i.e. 2. évezredben Eurázsiában: Anatólia az Égeikummal, a Kárpát-medence, az eurázsiai sztyeppe és a Kaukázus. Egymással is kapcsolatot tartó hatalmi központok: hettiták, Trója, Mükéné, Kárpát-medence, Kaukázus, Andronovó (III/82-83). A szkíta fémművesség alapeleme a kerek poncos díszítés (III/179). A szkíták nyelve. A régészeti tények egyáltalán nincsenek összhangban a szkíta-szaka nyelvek (indo)iráni csoportosításával (III/26). Szkíta személynevek és szavak: Arpoxaisz, Kolaxaisz, Lipoxaisz, Abarisz, Szkütész, Szkilurosz, Palakosz, Arszakész, Palosz, Napész, Zirin, marha (III/28) A hún-magyar és a finnugor rokonság. Ivókürtök a hun, avar, magyar műveltség körzeteiben (III/185). Az ázsiai és európai hunok azonosak (Bakay, 1994, A húnokról magyar szemmel, in: Szász Béla: A hunok története). A szkíta műveltség előzményei a fémkorokig, a 3. évezred második felétől a 2. évezred végéig követhetők. A közép- és belső-ázsiai, Urál-vidéki, kaukázusi, Fekete-tenger melléki, Kárpát-medencei szkíta emlékanyag hordozóiban nem indokolt indoeurópai népeket látnunk, hanem helyénvaló feltételeznünk egy ragozó nyelvű ősugor-őshungár etnikumot, amely a 3. évezred derekán-végén Elő-Ázsia, a Dél-Kaukázus, a Folyamköz térségéből vándorolt észak-északkelet felé. Zsugorított testhelyzetben temetkezett, csontvázasan, gerendaszerkezetű sírkamrát épített, a sír fölé földből halmot (kurgánt) emelt, használta a kocsit, földműves és állattartó volt (ló, szarvasmarha, juh, kecske), mestere volt a fémművességnek, szertartási edénye volt az üst, saját művészetet hozott létre (III/215). Ezek az etnikumok népesítették be a térséget, nem pedig a kis lélekszámú ún. finnugor közösségek (III/216). Mind a régészeti anyagok, mind az írott források alapján biztosra vehető, hogy a hún etnikumok a szaka népekből alakultak ki (III/272). A szkíta-szaka-szarmataxiongnu-hún-alán népek körében a fém üstök megtalálhatók az i.e. 1. évezred elejétől az i.sz. 6. század végéig (I/60, 70, 165, III/278), és cserépből készítve jól ismert az avaroknál és a magyaroknál is. Magyar népnévvel jelölt eleink két etnikai tömbből alakultak ki: az Urál hegységtől nyugatra-délnyugatra eső vi- 7

8 déken, ill. a Fekete-tenger feletti térségben megtelepedett szkíta-szarmata-hún etnikumból, valamint az Urál-hegységtől délkeletre eső közép-és belső ázsiai, ill. részben a Kubán-vidék szkíta-szarmata-alán gyökerű hún (xiongnu) etnikumból (III/284), az európai és az ázsiai Szkítiában (III/285). Cser-Darai: Nemde a tézisek is azt igazolják, hogy a szkíták nyelvéből csak az a néhány név ismert? A nevek végződései, ugye, megfelelnek a litván, lett, görög, hettita nevek végződéseinek? Ugye, ezek nem magyarok? Ugye mást nem tudunk róluk? Ezek szerint igaz, hogy sem etnikailag, sem nyelvileg nincs egységes képlet a sztyeppén? Tehát az sem egységesen szkíta, amit annak tekintenek? Így a Kárpát-medence ú.n. szkíta leletei is szkíta időkre és nem a szkítákra vonatkoznak? Igaz tehát, hogy az itteni leletek más népességet jelentenek, tényleg nem indoeurópaiak? 8

9 Bihari Gábor tézisei 1. A magyarság eredete nem különíthető el más kelet-európai népek eredetétől, mert genetikai bizonyítékai vannak a rokonság egészen magas fokának. (lásd pl. Semino et al., Science nov. 10.) 2. Ha a magyarság és környezete legalább részben közös származású, akkor részletes elemzéssel meg kell állapítani a történelmi átfedéseket és a különbségeket. Erre a kelet-európai népmozgások, a több ezer éven át tartó népvándorlások elemzése adhat választ. 3. Mivel a történelmi források adatai és a régészet eredményei csak korlátozottan segíthetnek a történelmi rekonstrukcióban, más módszerek felkutatása is szükséges a minél teljesebb kép kialakításához. Hasznos módszer lehet a földrajzi elnevezések és településnevek területi eloszlásának vizsgálata, ami a modern elektronikus világatlaszok segítségével vált lehetségessé (a fuzzy logic használata révén nem csak azonos, de hasonló nevek gyors keresése, eloszlásuk gyors ábrázolása) 4. Ily módon azonosíthatók különböző történelmi forrásokból ismert törzsnevek, nemzetségnevek, ismert történelmi nyelvek alapszavai (pl. erőd (vár), víz, hegy, út, fekete, fehér, stb.) a helységnévanyagban. Az ilyen településnevek területi eloszlásában felismerhető összefüggések mutatkozhatnak. 5. A történelmi forrásokból ismert szkíta elnevezések elemzése azt mutatta, hogy ezek a nevek nem véletlenszerű eloszlással fordulnak elő, tehát a történelmi Magyarország helységnévanyagában vannak honfoglalás előtti, de akár ókori elnevezések is. 6. Összefüggés figyelhető meg egyes iráni alapszavak előfordulása, székely elnevezések és ismert szkíta elnevezések előfordulása között a magyar helységnévanyagban. Mindezek a településnevek jól láthatóan kötődnek a Kárpát-medence ókori úthálózatához. Ebből az következik, hogy a székelyek olyan népcsoport utódai, mely már az ókorban jelen volt a Kárpát-medencében, legalább részben iráni nyelvű volt és az ókori szerzőknél említett szkíta törzsek közé tartozott. 7. További helynévi vizsgálatok kimutatták szkíták letelepedését Görögország-Albánia-Macedónia egy részén, illetve Ukrajna egy jelentős nagyságú részén. 8. Jelenlegi vizsgálataim a szarmata korra irányulnak. Előzetes eredmények alapján valószínűsíthető, hogy jelentős nagyságú szarmata népesség szlávosodott el a kora középkorban, amely a Kárpátmedencén kívül a mai Lengyelországban főként annak déli részén, a középkori Fehér- Horvátországban az Adria menti Horvátországban és Szerbiában keresendő. 9. Az eddigi eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a genetikai vizsgálatokból ismert Eu19 Y kromoszóma haplotípus a nomád népvándorlások révén halmozódott fel Kelet-Európában. Bihari Gábor: Főbb vitapontok az Őstörténeti Kerekasztalhoz Célkitűzés (mellyel valószínűleg mindannyian egyet értünk): A hagyományok, az írott források vagyis az így megismert történelmi események illetve a régészet eredményei szerint a magyarság által ma lakott terület jelentős népmozgások színtere volt a történelmi és történelem előtti időkben. A mai magyarság eredetének kutatása szempontjából tehát egyrészt fontos, hogy a hagyományok szerint keletről érkezett történelmi magyar nép eredetét tisztázzuk. Másrészt fontos tisztázni a Kárpátmedencében a 895-ös magyar honfoglalás által itt talált népek eredetének kérdését is. A feladat tehát kettős: - Meg kell ismerni a történelemből ismert magyar nép történelmét a 895-ös honfoglalás előtt - Meg kell ismerni a Kárpát-medence népességi viszonyainak történetét 895-ig. 9

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései Megjelent: KAPU, 2012.04, 55-57. old. Részletek a hasonló című, készülő könyvből Európa önazonosságának kérdése Az

Részletesebben

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI)

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) A magyarok genetikai vizsgálata Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) BEVEZETÉS Kérdés? DNS szerkezet Genetikai örökség Sejt és szervecskéi KROMOSZÓMA KÉSZLET Kariotípus: 23 pár kromoszóma 50 Mb GENOM GENOM = DNS

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

Vučedoli leletek szláv forrásokban

Vučedoli leletek szláv forrásokban Vučedoli leletek szláv forrásokban Tóth Imre Vučedol,vagy Zók? című írása adta az ötletet,hogy utána keressek a vučedoli leleteknek szláv forrásokban. Először Gustav Weiß: Keramik - die Kunst der Erde:

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

A szkíták székely eredete

A szkíták székely eredete Megjelent: Letagadott eleink, a szkíták (Szkíta olvasókönyv). Kisenciklopédia 3. Magyarságtudományi Füzetek. Szerkesztette: Pápai Szabó György. Hun-idea, 2010. 33-42. Grandpierre Atilla: A szkíták székely

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere A hólyagduda a sztyeppei nagyállattartó rokonnépek találmánya. A hozzá való hólyagot korábban vizes vagy kumiszos-tömlőként használták (iszák), vagy levegővel fölfújva a gyerekeknek készítettek belőle

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:.

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:. Az utat én akartam, mert engem akart az út. FELADATLAP a Magyar felfedezők és utazók című vetélkedőhöz Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából A csapat neve: Csapattagok:..... A csapat

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában.

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A The Genographic Project 2005-2012 próbálja összehangolni a genetikusok munkáját. A közölt eredmények sok helyen meglepték a tudósokat,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A csodaszarvas. A csodaszarvas (Szalai András rajza)

A csodaszarvas. A csodaszarvas (Szalai András rajza) A csodaszarvas Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések A nagy földrajzi felfedezések Tevékenység 1. óra Idő (perc) Tartalom Tanulói tevékenységek Eszközök 2 Óraszervezés, jelentés, bevezetés. Hat csoport alkotása: úgy válogassuk össze a csoportokat, hogy a

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

I. FOGLALKOZÁS. Emese Álam, Hunor és Magor mondák rövid elmondása A gyerekek önkéntesen választanak csoportokat és megfigyelési szempontokat

I. FOGLALKOZÁS. Emese Álam, Hunor és Magor mondák rövid elmondása A gyerekek önkéntesen választanak csoportokat és megfigyelési szempontokat I. FOGLALKOZÁS Népünk genetikai családfája c. kiállítás megtekintése Alsó tagozaton olvasott mondatok felelevenítése Megfigyelési szempontok kiosztása és csoportalakítás. Szempontsor alapján kiállítás

Részletesebben

Élet a határvidéken.

Élet a határvidéken. Élet a határvidéken. Határokon átívelő társadalmi kapcsolatok A határvidék A határ, mint fogalom jelentésének és jelentőségének értelmezése számos tudományterület szempontjából lehetséges. A közgazdaságtan

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Helyreállítják a hunok fővárosát

Helyreállítják a hunok fővárosát Helyreállítják a hunok fővárosát 2004. április 20. (Múlt-Kor történelmi portál) Tongwan az egyetlen hun főváros, amely épségben maradt ránk. Kínai régészek elhatározták: nemcsak a teljes várost, hanem

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Hozzászólás a Pethő Bertalan és Vízkeleti Györgyi által kezdeményezett, az idegen eredetű szavainkról folyó vitához

Hozzászólás a Pethő Bertalan és Vízkeleti Györgyi által kezdeményezett, az idegen eredetű szavainkról folyó vitához Kiss Károly * Hozzászólás a Pethő Bertalan és Vízkeleti Györgyi által kezdeményezett, az idegen eredetű szavainkról folyó vitához I. Előzetes megjegyzések 1. Két nem-akadémiai tudós, Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből 110 A harmadik csoportot a Tarjányi-család kevésszámú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignáo Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cégén lévő iratok

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ- FIGYELÕ Tibet korai története Földrajz és történelem közöttük csak a 4 5 ezer méter magas hágókon lehet átkelni ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonalban közel fekvõ területek között lényeges

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Ember és társadalom. Célok és feladatok

Ember és társadalom. Célok és feladatok Ember és társadalom Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

SOMFAI KARA DÁVID. VI VII. um. VIII. u. 1. D -S b : bu j, 1986, 1996/97, 6 uv 1995/96 7

SOMFAI KARA DÁVID. VI VII. um. VIII. u. 1. D -S b : bu j, 1986, 1996/97, 6 uv 1995/96 7 S m K D v S m mu - vum A MTA N j Ku ó ( N j Ku ó- ) j m y j, ó j u-, m y ü m m ó v ó mu v yv v ( : 1967) m. A m y j u m b v - y b ó j u, ó, m y m u u ó v b vü. A ó m v - ü b, m y m m y j, mv j bb m. A

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Feladatok. 1. Kérdés. Magyarok tündöklő csillaga Szent István és kora (950-1050) Történelmi vetélkedő 2015/2016. II. forduló

Feladatok. 1. Kérdés. Magyarok tündöklő csillaga Szent István és kora (950-1050) Történelmi vetélkedő 2015/2016. II. forduló Katolikus Iskolák Takáts Sándor Országos Történelmi Versenye Levelezési cím: 1114 Budapest, Villányi u. 5-7 vagy 1518 Budapest, Pf. 41 Telefon: 06 1 381 09 09 E-mail: titkarsag@szmg.hu vagy iskola@szmg.hu

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit

Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv kultúra az európai kultúra szerves részévé válásának alapvető feltételei és körülményei: a korabeli európai

Részletesebben