TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT REVISTĂ DE ŞTIINŢĂ ŞI CULTURĂ VEDECKý a kultúrny Časopis
|
|
- Ignác Tóth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Univerzitea de Vest Vasile Goldiş Arad Univerzita Mateja Bela Ekonomická fakulta Banská Bystrica Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar Békéscsaba TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT REVISTĂ DE ŞTIINŢĂ ŞI CULTURĂ VEDECKý a kultúrny Časopis XIII. évfolyam, 14. szám anul XIII, nr. 14. ročník XIII. č
2 Szerkesztőbizottság Editorial Board LADISLAU, KLEIN MÁTHÉ ILONA MICHELLER MAGDOLNA MIRIAM MARTINKOVICOVA PUSKÁS JÁNOS Felelős szerkesztő Editor-in-chief MICHELLER MAGDOLNA Technikai szerkesztő MORÁTH CSILLA Borítóterv LONOVICS LÁSZLÓ Kiadja Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, Felelős kiadó Borzán Anita dékán Készült A Gyomai Kner Nyomda Rt. műhelyében ISSN szám
3 TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS Tartalomjegyzék BORZÁN ANITA A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában BARTA ÁRPÁD A sumér csereforma LADISLAU KLEIN - FLORIN DUMESCU A fenntartható fejlődés és a marketing mint a gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége HADDAD, GEORGE Mezőgazdaság Szíriában és az élelmiszer ellátás biztonsága NAGY RÓZSA Az adórendszerek fejlődésének tendenciái az Európai Unióban 1. rész HRABOVSZKI KATALIN A szervezeti tudás menedzselésének stratégiai alternatívái KELLE VERONIKA A mezőgazdasági termelés tendenciái Békés megyében CARMEN NĂSTASE The EU policy in research, development and innovation domain Romanian case ĽUBOŠ ELEXA Research and development as an integral part of Lisbon agenda - main problems in Slovakia SZÉLES IVETT KOLLÁR KITTI BARANYAI ZSOLT Területi különbségek vizsgálata a közép-magyarországi, valamint a dél-csehországi régiók gazdaságaiban VLADIMÍRA KLEMENTOVÁ Selected problems of obligatory insurance contributions burden of labour in connection to Lisbon Strategy implementation 77
4 Tartalomjegyzék SZABO IOAN ALEXANDRU Hogyan érvényesülnek a megadóztatás elvei a román Adótörvénykönyvben 86 ISPAS ROXANA The analysis of the covering of the budgetary deficit in Romania FODOR MÓNIKA - HORVÁTH ÁGNES Fogyasztói preferenciák és a szolgáltatásválasz-tás motivációi a hazai munkahelyi étkeztetés piacán BARANYAI ZSOLT VÉGH KLAUDIA BELOVECZ MÁRIA SZÉLES IVETT Területi egyenlőtlenségek az európai mezőgazdaságban ÁRPÁSI ZOLTÁN BAGOSSY RENÁTA Emberi erőforrás fejlesztés az egészségturizmusban 116 PÉTER BADINSZKY ZOLTÁN SZABÓ ANIKÓ GERGELY ZOLTÁN SZÉLES Usefulness of the Author Drived Document Management System CRISTIAN HAIDUC - GABRIELA KATALIN DAVID Dezvoltarea turismului rural în zona de Nord-Vest a României un posibil model BODNÁR GÁBOR Gazdasági erő és innovációs képesség Néhány területi következtetés a Békés megyei vállalkozások körében végzett reprezentatív fölmérés alapján GULYÁS LÁSZLÓ Munkanélküliség és regionalitás Magyarországon
5 KOVÁCS MIHÁLY A középszint gazdálkodásának vetületei Tartalomjegyzék 152 LADISLAV KLEMENT Innovation Activities of Small and Medium Sized Enterprises in Wood and Furniture Industry in Slovakia MALATYINSZKI SZILÁRD Developing human resource in County Békés as it is seen by mayors ILDIKÓ MAROSI - ANDREA BENCSIK Meeting requirements in connection with expectations of labour market in higher educational system MIROSLAVA VINCZEOVÁ Financing innovative smes with a focus on business angels MONICA BIJA Election strategies of romanian political marketing 187 MÁTHÉ ILONA A kulturális különbségek hatása az üzleti életre KÖLCSEYNÉ BALÁZS MÁRIA From analysis to strategy MIHÁLY KOVÁCS Future of the local administration KRAJCSÓNÉ KRASZKÓ ILONA Hallgatói vélemények a számadatok tükrében BIRIS RODICA TEODORA Mehrsprachige volkslieder 232
6 Tartalomjegyzék SZABO IOAN ALEXANDRU A pénzmosás mint gazdasági, pénzügyi és valutáris jelenség Románia viszonylatában SZIRA ZOLTÁN - VARGA ERIKA A fenntartható fejlődés egyes indikátorainak meghatározása a hulladékgazdálkodásban különös tekintettel a veszélyes hulladékokra VÉGH SÁNDOR Az atomenergia reneszánsza VARGA ERIKA A kompetenciák jelentősége az emberi erőforrásmenedzsmentben és az oktatásban 267
7 BORZÁN ANITA Borzán Anita A GAZDASÁGI KAR A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN A január 1-je óta Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működő békéscsabai kar kollégái nevében szeretettel köszöntöm a Perspective-Kitekintés tudományos periodika olvasóit. A esztendő a Békés megye székhelyén folyó oktatás történetének újabb mérföldköve, ezért fontosnak tartom, hogy a város felsőoktatási tevékenységének rövid kronológiáját vázoljam. Békéscsabán szeptember 1-jén a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihelyezett tagozataként vette kezdetét a felsőoktatás. A tanítóképzés július 1-jétől az önállóvá váló Békéscsabai Tanítóképző Főiskolán folytatódott. Az március 26-i határozat értelmében az intézmény a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola nevet vette fel január 1-jén létrejött a Körös Főiskola, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola és a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola integrációjának eredményeként január 1-jével három jogelőd intézményből alakult meg a Tessedik Sámuel Főiskola. A jogelőd intézmények: a Körös Főiskola, valamint a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara (Szarvas) és a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Mezőtúr). A Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karából, mely a korábbi Körös Főiskolát foglalta magába, augusztus 1-jén vált ki önálló karként a Gazdasági Főiskolai Kar január 1-jén a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar a Tessedik Sámuel Főiskolából történő kiválást követően a Szolnoki Főiskolához csatlakozott január 1-je óta a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működünk. Képzési kínálatunk az alábbiak szerint alakult: Tanítóképzés kezdete: 1986 (szarvasi áthelyezéssel Békéscsabán megszűnt 2004) Közgazdasági képzés kezdete (pénzügyi szak): 1994 Személyügyi szervező szak: 1997 Gazdálkodási szak: 1999 Intézményi kommunikátor felsőfokú szakképzés: 2003 Új alapszakok: 2006 Pénzügy és számvitel szak szakirány: vállalkozási Gazdálkodási és menedzsment szak 7
8 A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában szakirány: marketing, regionális gazdálkodás, üzleti információs rendszerek, vállalkozás- és projektmenedzsment Andragógia szak szakirány: személyügyi szervező, művelődésszervező Műszaki menedzser szak szakirány: logisztika, informatika Banki szakügyintéző felsőfokú szakképzés: decemberében regisztrációra benyújtott felsőfokú szakképzéseink: Közösségi-civil szervező Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Projektmenedzser asszisztens Számviteli szakügyintéző Szakirányú továbbképzési szakok regisztrációjára is sor került: Közvetítés (mediáció), Humánerőforrás-tréner (hazánkban elsőként hirdettük meg), Pénzügy-vállalkozási, Vállalkozás- és projektmenedzser, Regionális gazdasági szakértő (magyar-román tagozat), Gazdasági informatikai menedzsment. A tanulmánykötet a november 6-án a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencia előadásait ismerteti meg olvasóinkkal. A Tudomány Napja egy jeles esemény, melyet 1997 óta ünnepel a Magyar Tudományos Akadémia (1. ábra). Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé november 3-át, vagyis azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozásának céljára. 1. ábra: A Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épülete Forrás: 8
9 Borzán Anita A megemlékezés, a rendezvények és rendezvénysorozatok a tudomány és a kutatómunka népszerűsítésére, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos kutatás eredményeinek bemutatására irányulnak. A Gazdasági Kar programjai a korábbi évek gyakorlatához igazodva, 2008 novemberében is azt erősítették meg bennünk, hogy a tudománynak fontos szerepe van az oktatásban, és fordítva is igaz, tehát fontos a tudományos utánpótlás szempontjából a minél magasabb színvonalon folytatott oktatás. Tanulmányomban kapcsolatot keresek a Gazdasági Karon szervezett Tudomány Napja és a évi címként megfogalmazott A lisszaboni reformok magyarországi megvalósítása, különös tekintettel a Dél-Alföldre között. Az uniós országok állam-és kormányfői december 13-án írták alá a Lisszaboni szerződést. A Reformszerződést elsőként az aláírást követő 4 nap múlva hazánk ratifikálta. A szerződés a 27 tagúvá terebélyesedett Európai Unió működésének hatékonyabbá tételére irányul. Az első kötődés máris adódik, hiszen az egyetemi integrációval a Békéscsabán dolgozó munkatársak azon óhaja realizálódik, amellyel hatékony, önálló és fenntartható gazdálkodást kívánnak megvalósítani. A Reformszerződés a béke, a hozzá kapcsolódó társadalmi értékek és a népek jólétének előmozdítását is megfogalmazza. Célkitűzése a határok nélküli Európában a szabadságon, a biztonságon és a harmonizáló jogi térségen alapuló együttműködés szorgalmazása. Az Unió a jóléti piacgazdaság követelményéből adódóan a fenntartható fejlődésért is munkálkodik, amelynek elvárásait a pénzügyi válság idején kiemelten kell kezelnünk. A kiegyensúlyozott gazdasági és árstabilitás, a versenyképesség, a hatékony foglalkoztatási politika a környezet állapotának megóvásával, illetve javításával párhuzamosan a tudományos és technológiai haladást is szolgálja. Mindezek a szempontok a békéscsabai felsőoktatásra is leképezhetők, hiszen gyakorlat-orientált, versenyképes és innovatív képzésekre törekszünk. Hallgatóinkkal közös célunk képzéseink elismertetése a befogadó piacon. Az Unió külön feladatának tekinti a területi kohéziót, továbbra is tiszteletben tartja a gazdag kulturális-nyelvi tarkaságot és gondoskodik Európa kulturális örökségének megóvásáról. Ennek a kulturális sokszínűségnek mi is részesei vagyunk, elegendő a Tudomány Napi meghívásunkat elfogadó aradi Vasile Goldis Egyetem, aradi Aurel Vlaicu Egyetem, valamint a Craiovai Egyetem révén egyre kiterjedtebbé váló román, illetve a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem által képviselt szlovák biztos kapcsolati tőkére gondolnunk. Ezúton köszönöm meg a Károly Róbert Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Szent István Egyetem előadóinak, hogy megtiszteltek bennünket és emelték konferenciánk fényét előadásaikkal. 9
10 A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában Kétségtelen, hogy a Reformszerződés céljai mindennapjainkhoz nagyon sok szállal kapcsolódnak, elegendő a hazai felsőoktatás jobbítására való törekvéseinket, területi kötődésünket, kapcsolatrendszerünket és a fenntarthatóságot kiemelni. Záró gondolataim között ajánlom Eötvös Loránd: Az egyetem feladatáról írt sorait: Növelni, talán meg kell kétszerezni egyetemünkben a tanári állások számát. Nem új tanszékek rendszeresítését értem én ez alatt; nem is mindig csak rendszeresített tanszékekhez keressük a tudóst, hanem inkább az érdemes, a tudós kedvéért állítsuk fel a tanszéket. Ha Magyarországnak például tíz kiváló romanistája vagy tíz kiváló fizikusa van vagy lesz, s ez bizony nem sok, akkor gondoskodnunk kell, hogy ez a tíz romanista vagy tíz fizikus ne csak megélhessen, de olyan körülmények között élhessen, melyek zavartalan tudományos foglalkozását és tanítását lehetővé teszik ( A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha, hogy Magyarország délkeleti szegletében a Szent István Egyetem Gazdasági Kara is ehhez a világhoz tartozik. Felhasznált irodalom Európa Lisszaboni Szerződés, europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Jeles Napok A magyar tudomány napja jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_tudomany_napja Magyar Tudományos Akadémia,
11 BARTA ÁRPÁD A SUMÉR CSEREFORMA Barta Árpád Ha a napba nézvén elveszted a látást, Szemed okold, ne a nagy sugárzást. (Gilgames eposz) Összefoglaló A körülbelül 4000 éve megszületett pénz kialakulásában nagy szerepe volt a sumer kultúrának, ármérceként alkalmazták az ezüstöt, de ez a forgalom lebonyolításában még nem vett részt. A dolgozat a sumercsereforma bemutatását kiegészíti a történelmi háttér felvázolásával, utal az örökségre és az örökösökre, akik közreműködtek a pénz kialakulásában. Kulcsszavak: csereforma, sumér-csereforma, pénz, ezüst, sékel, értékaránymérés, klíring A jelen és a jövő hasznos kutatása mellett, mintegy kikapcsolódásként talán megengedhető esetenként e múlt haszontalan felidézése. Segíti a lelkiismeret furdalást, ha valamilyen apropót tudunk találni a tévelygéshez. Ez most legyen a következő: Ur város időszámítás előtti 2007 körüli elfoglalása és lerombolása (amely formálisan a pénz születésnapja) és az időszámítás kezdete között nagyjából annyi idő telt el, mint az időszámítás kezdete és napjaink között. Más megközelítésben: a pénz nemrég volt, vagy éppen most 4000 éves. A csereformák lényege A pénz a csere fejlődésének eredménye, ezért kialakulását a csere fejlődésében szokás nyomon követni. A fejlődés különböző stádiumait csereformáknak nevezzük. Az egyszerű vagy véletlen csereforma a legősibb, itt véletlenszerűen keletkezik maga a felesleg és véletlenszerű a csere bekövetkezése is. Mindenesetre az a termék, amely mérte a cseretárgy értékét ( árát ), el is cserélődött arra, tehát forgott. A kifejlett csereformában a felesleg már gyakoribb, több a csere szándék. A biztosabb csere érdekében több termékben fejeződik ki a cseretárgy értéke, majd ezek közül valamelyikre elcserélődik. Az általános csereformában az adott földrajzi, gazdasági térségben minden termék egy termékben fejezi ki az értékét. Az általános egyenértéket megtestesítő termék a domináns használati érték, amely végül is minden termékkel szemben a közvetlen kicserélhetőség állapotában van. 11
12 A summér - csereforma A következő csereforma már a pénzforma, azaz az arany (ezüst) megjelenik, mint egyenérték, de nem csak egy piacon, hanem a társadalom egészében, majd az egész világon. (A pénz kezdettől fogva arany/ezüst, de az arany/ezüst kezdettől fogva nem pénz.) Az arany, mint pénz, értéket mér, azaz árakat fejez ki és forog, mivel lebonyolítja a forgalmat. Egy láncszem azonban hiányzik a csereformák között: miért lépnek be a nemesfémek ebbe a szerepbe? A megfejtés a sumér-csereforma. Náluk ugyanis az árak kifejezője az ezüst (tehát pénzforma), de szűk körű ez az értékmérés (tehát általános csereforma), de az ezüst nem forog, azaz nem vesz részt a cserében Az ezüst valójában értékarányokat fejez ki (mint a mai pénz) egy sajátos klíringrendszerben. A sumér piacon nincs csak eladó, vagy csak vevő, mert aki elad annak vennie is kell, aki viszont venni akar, annak előbb utóbb eladással kell az ügyletet lefedeznie. A csere inkább külkereskedelem, s kevésbé belkereskedelem. Az eladó például árpájáért más neki szükséges nyersanyagot kaphat, mondjuk rezet. Számára az ügylet árucsere, ami inkább a kifejlett csereformát idézi, mint az általánost. A csere érdekessége az, hogy az ügylet sorozat rögzítésre kerül (agyagon),úgy mintha bizonyos mennyiségű ezüst lenne,de nem az. Az ezüst valójában egy elszámolási, lejegyzési egység a jövő számára, mert az eladó azt sosem kapja meg, a vevőnek pedig sosem kell az ezüstöt odaadnia. A cserélők számára közömbös, hogy az ügyletet éppen ezüstben rögzítik, lehetne az bármi más, még akár pont egység is. Az ezüst nem forog, s az egyszerű klíring rendszerben valójában a cseretárgyak értékarányát fejezi ki. Az értékarányból adódóan az ezüstnek nem kell valós értékkel rendelkeznie,ezt jelzi például az aranyhoz való viszonya.a képlet egyszerű: az arany a nap, az ezüst a hold jelképe, az arany az év, az ezüst a hónap s talán a réz lehetett a nap,így azonos súlyú arany annyi ezüsttel egyenértékű,ahányszor egy holdhónap belefér a napévbe, valamint annyi réz ahány nap van egy évben. Az arany azonban túl ritka és drága, a réz pedig a mindennapok legfontosabb nyersanyagává vált, valós piaci értéke lett, maradt tehát az ezüst. Az értékarány mérését segíti, pontosabb precízebb lesz a nyilvántartás, ha ezüstből ármércét alakítanak ki.180 árpaszem képezte a mérce alapját, ennek súlya kb.7,3 gr, ez lett 1 ezüst sékel, 60 sékel pedig 1 mina, kb.437 gr. Történelmi háttér Az őskor és az ókor fordulóján sok nép vonult át Mezopotámián, és közülük jó néhány hagyott hátra emlékeket. A legjelentősebb letelepült nép délen, a Tigris és az Eufrátesz delta vidékén a z i.e. IV. évezred második felében a sumér volt. A sumérok eredete, őshazája, vándorlásuk iránya, nyelvi rokonságuk máig sincs megnyugtatóan tisztázva. Nyelvüket eddig egyetlen 12
13 Barta Árpád ismert nyelvvel sem sikerült minden kétséget kizáróan rokonítatni. Mítoszaik sem segítenek, mert nem szólnak sumer őshazájukról, önmagukat e terület őslakóinak tartották, civilizációjuk vívmányait az istenektől kapottnak hitték. (Nem véletlenül merült fel velük kapcsolatban, hogy idegen bolygó gyermekei). I.e körül a sumér civilizáció véget vetett a rendszeres, mindent megsemmisítő áradásoknak véget ért az özönvíz, elkezdődött a történelem. - írja frappánsan például egy tankönyv. (Forrás: Felhasznált irodalom 4. szám 78.oldal.) A sumérok közel ezeréves történelmét az alábbi szakaszokra szokás bontani: - Az önálló városállamok kora i.e A harmadik évezred első fele a városállamokra oszló, de társadalmilag és kulturálisan egységes Sumer virágkora. Az önálló városok megerősödésének, a csatornarendszerek kiépültek. Legjelentősebb személyisége a kornak Gilgamas, legjelentősebb városai pedig Kis és Ur. - A hegemóniák kora, i.e Az i.e. 25. század elejére a kereskedelmi kapcsolatok rendszeressé váltak, jelentőségük megnőtt. Mivel minden városállam gabonát és kézműipari termékeket igyekezett eladni és fát, követ fémeket és állatokat vásárolni, egymás vetélytársaivá váltak. Ezért egy-egy erősebb város megpróbálta Sumer egész kereskedelmét ellenőrzése alá venni. Az egységesítési folyamat szövetségekkel és hódításokkal valósult meg. - Az akkád nagyhatalom kora, i.e Sumer első egyesítése az akkád Sarrukín nevéhez fűződik. Új várost alapított Agade-t városát, melyből az akkád népnév ered. A hivatali és katonai arisztokrácia léte kizárólag az uralkodó kegyétől függött. Jövedelmét is tőle nyerte, ezért feltétlenül támogatta a királyt. A király öt és fél ezres hadsereget tartott, ami a korban félelmetes ármádiának számított. Az új uralkodó nem avatkozott be a városok belső ügyeibe, de falaikat leromboltatta. Sarrukín a meghódított városok templomgazdaságait beolvasztotta a királyi birtokba, ezzel a földek többsége a király tulajdonába került. Ő irányította a templomot, a palotát, a közmunkát, ellenőrizte a raktárakat, az elosztást. Hatalma korlátlan és ellenőrizhetetlen volt. Az államilag is támogatott, katonailag is biztosított kereskedelem kikapcsolta a peremvidék népeinek közvetítő kereskedelmét. Ez a gazdaságpolitika bizonytalanságot okozott a környezetben, amely előre vetítette a helyzet erőszakos megoldását. A guti betörés véget vetett az akkád birodalomnak. A fővárost a bosszú eltörölte a földszínéről, úgy hogy romjait mindmáig nem találták meg. 13
14 A summér - csereforma - A guti megszállás, i.e A gutik északi vidéken élő nomád állattenyésztők voltak, akik képtelenek voltak arra, hogy az ölükbe hullott birodalmat működtessék. A be nem avatkozás politikája végül is virágzó gazdaságot eredményezett. - A sumer nagyhatalom kora, i.e Az országot Ur várása egyesítette újra, s ez az uralkodás jelenti a sumérakkád civilizáció fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödésének alapja a tengeri kereskedelem, többek között a rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült lényegében egész Mezopotámiát meghódítani. A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók épültek, megjavították az elszikesedett talajt. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert is bevezettek. Gyökeresen újjászervezték a közigazgatást, az így kialakított hivatalnokrendszert tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének. A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát. Elvileg az istenkirály volt az összes földterület tulajdonosa, de a földek 40 százalékán faluközösségek működtek. A fennmaradó terület tartotta el az uralkodót, a templomok papságát, a hadsereget és a hivatalnokokat. Az i.e.iii. évezred végén a térség éghajlata melegebbé,szárazabbá vált,ezzel elindult a nomád népek újabb vándorlása. Sumer szövetségesei elpártoltak, sorra szakadtak el a közép mezopotámiai és keleti városok. Megerősödött a helytartók önállósodási törekvése,a városok újra felépítették falaikat. Egy kitört éhínség és egy újabb támadás végül is végett vetett Ur hatalmának. I.e körül a támadók lerombolták Urt, kirabolták az országot. A sumérek beolvadtak az akkádok közé. A sumer nyelv hivatalostemplomi, holt nyelvé vált, eltűntek a sumér városok is. A z öntözés okozta szikesedés miatt a földművelés összeomlott, a romvárosok között nomád kaldeusok legeltették nyájaikat. A fejlődés súlypontja végérvényesen Közép-Mezopotámiába helyeződött át. A közel ezer évig fennálló Sumer jellemzésére - a teljesség igénye nélkül - íme, néhány gazdasági és kulturális jellemző: - A mezopotámiai társadalom gazdasági alapja egész fejlődése során elsődlegesen a mezőgazdaság. Fő terménye az árpa volt, de termesztettek búzát és kölest is. Az olajt szezámmagból nyerték, az egyik kalóriaforrás a datolya volt. - Könnyen és korán háziasították a kecskét, a juhot, igaerejéért tartották a marhát, teherhordónak a szamarat. A szárnyasok közül jelentős volt a kacsa és a liba. - A kézműves mesterségek szinte mindegyike ismert és magas szinten termelt. Készítettek sört, datolyás kalácsot, téglát, agyagedényeket, 14
15 Barta Árpád fontak, szőttek. Kovácsok, fémöntők és fémművesek tevékenykedtek a városokban. - -A belső piacok csak a későbbi korra alakultak ki, főleg a városok növekedésével. A domináns a távolsági kereskedelem volt. - A sumér társadalom alapja a város, város alkotta Sumert. A városok lakossága átlagosan ezer fő lehetett, a környező falusi térségekkel együtt akár 100 ezer is. Kimagaslott a sorból Úr városa, ennek lakosságát ezer főre becsülték. - Itt alakult ki az ékírás, a raktári nyilvántartások és pénzügyi elszámolások lebonyolítására. Fejlett volt a matematika és geometria. Számrendszerük alapja a 6 volt. - Csillagászati ismeretük egyik bizonyítéka a naptár. A napot 12 részre osztották, ahogy a nap pályáját is. Ezzel létrejött a csillagászati állatöv. Az évnek tehát 12 holdhónapja van, egy holdhónap 4 hétnapos hétből áll. A naptári pontatlanságokat szökőhónapok beiktatásával korrigálták. stb. Örökség és örökösök Örökség címszóval, a korábban már jelzett sok-sok sumér érték közül kettőt emelnék ki. Az egyik az, hogy a sumérek összekapcsolták a nemesfémeket (ők konkrétan az ezüstöt) az áruforgalommal, az értékek-árak kifejezése révén. A sumér csereforma valójában árucsere, mert az eladó a saját terméke révén jut a kívánatos másik termékhez, bár ebben technikailag az ezüst megjelenik. A templom által végzett klíring jellegű elszámolási rendszerben az ezüst úgy játszik szerepet, mint bár mely más értékarány kifejezésre alkalmas dolog. A másik az ármérce, amely gyorsabbá teszi a termékek értékbecslését, mert nem csak egy mérték van, hanem egymásra épülő értékmérce rendszer. A sumér értékek legfontosabb és közvetlen örököse az Óbabiloni birodalom lett, ie között. Megszűnik a sumer bürokrácia, így a jól működtetett elszámolási rendszer. A kereskedők jogilag továbbra is az uralkodó ügynökei maradtak, valójában kezdtek függetlenedi tőle. A sumér rendszerben soha nem kellett odaadni az ügyletben meghatározott ezüstöt, most viszont az elszámolási rendszer hiányában igen. Aki eladott megkapta az ezüstöt, aki vett ezüsttel kellett kiegyenlítenie az ügyletet. Valójában most született meg a pénz, mert most az ezüst nem csak árat, értéket mér, hanem már forog is, az is rendelkezik piaci értékkel. Az óbabiloni polgárok így egymással már ezüstben kereskedtek, de a külkereskedelemben is már elkérik az ezüstöt, így a partnerek is ezüsttel fizetnek, néha - néha más irányú kereskedelmükben ők is ezüstöt kérnek. Az ezüstnek pénzként való használata tehát természetes lesz a közel-keleten majd később a főniciai kereskedők tovább viszik a Földközi tenger térségébe is. Egy agyagtábla megörökítette a Szin Kaszid uralkodása (i.e ) idején érvényes árakat. Uralkodása idején a királyságban érvényes árakon egy 15
16 A summér - csereforma sékel ezüstért a helyi szabvány szerint három mérő árpát, 12 mina gyapjút, tíz mina bronzot vagy három mérő szezámolajat lehetett kapni. ( F.i. 3. sz.6. oldal) Más jellegű példa a jól ismert Hammurapi kőoszlopáról ( i.e ): Ha egy közember arcul üt egy másik közembert,tíz sékel ezüst kártérítést kell fizetnie. (F.i oldal) Itt a pénz már nem csak forgalmi eszköz, hanem már fizetési eszközként is funkciónál. A 180 árpaszemre alapuló mértékrendszer az előbbi példákban is megjelent, tehát tovább élt. Használták Lydiában, ismerték a zsidók, s még a görögök is, akik majd megkezdik az áttérést a 10-es mértékre. Lydiában 1 talentum 30,3 kg, 1 mna 505 gr., és egy sékel, ami természetesen 180 gabonaszem, 8,4 gr. A zsidóknál 1 sékel 210 búzaszem. A görögöknél a korai korszakban 1 font, azaz 1 mna 60 sékel, ez 436 gr, tehát 60x180 búzaszem. Az ezüst arany átváltási arány a 13,333:1, egészen Nagy Sándorig fennmarad, ő fogja 10:1 re változtatni. A font pénznévként még ma is létezik például Angliában. Felhasznált irodalom Az emberiség krónikája, Offícia Nova K Bácskai T. Huszti E. Simon P: A pénz - A kaori kagylótól az euróig, Yuki Stúdió Bp.2003 Cribb J, Joe: A pénz, Park K. Bp Herber A. Martos I. Moss L. Tisza L. : Történelem A kezdetektől i.e. 500-ig, Budapesti Eötvös József Gimnázium, Bp Jaksity György: A pénz természete, Alinea K. Bp
17 LADISLAU KLEIN - FLORIN DUMESCU Ladislau Klein Florin Dumescu A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A MARKETING MINT A GAZDASÁGI KÉRDÉSEK MEGKÖZELITÉSÉNEK KÉT LEHETŐSÉGE Összefoglaló A tanulmány a fenntartható fejlődés és a marketing kölcsönhatásával foglalkozik. A fenntartható fejlődés komplex kérdései az ökológia, a szociológia és a közgazdaság köréhez tatoznak és ma csak a globalizáció keretén belül tanulmányozhatók. A marketing a közgazdaság tudomány egyik modern része és az alaptétele az, hogy a vállalkozó feladata a fogyasztó igényének kielégítése úgy, hogy egyúttal profitot is termeljen. Ha a marketing tevékenység megfelelő módon történik, akkor az nem csak a fenntartható fejlődéssel egy irányba mutat, de azt elő is segíti. Ha viszont a marketing nem megfelelő módszerekhez nyúl, ez a fenntartható fejlődés ellen fordul. Keywords: sustainable development, marketing, globalization Bevezetés A fenntartható fejlődés kérdését sokan és sokszor tárgyalták és itt is, ebben a körben is többször taglaltuk ennek a fogalomnak a különböző vetületét. Ezért ezúttal csak röviden és a témához kapcsolódóan fogom érinteni. Legegyszerűbben a fenntartható fejlődést úgy határozhatjuk meg, mint a fejlődésnek az a módja, amely biztosítja az eljövendő generációk létét és fejlődését is. Mint ismeretes a társadalomnak a források biztosításával való fejlődése először a Rioi konferencián vetődött fel 2002-ben, majd a Brundtland bizottság jelentése használta elsőként a fenntartható fejlődés kifejezést. Viszont a gazdaság és a társadalom biztonságos, fenntartható fejlődése már ennél sokkal előbb is foglalkoztatta a világ gondolkodóit, közgazdasági szakértőit. Például kiemelkedő volt a Worldwatch Institute valamint a Római Klub keretén belül folytatott tevékenység (Gabor D. et all., 1983, Commoner B., 1980). A fenntartható fejlődés kérdései komplexek, de lényegében három alapvető tudományhoz tartoznak ezek az ökológia, a szociológia, valamint a közgazdaságtan. A közgazdászok a folyamatok profitorientáltságát követik, az ökológusok a környezet fenntartását, a szociológusok pedig a javak igazságos elosztását szeretnék elérni. E kereteken belül a közgazdaság célkitűzése a termelés növelése, valamint az erőforrások gazdaságos felhasználása. Látszatra viszonylag egyszerű a három tudományt külön-külön művelni, de sokszor nehézségek merülnek fel, főleg ha a határterületekről van szó (Beaton R., Maser Chr., 1999). Amint az alábbiakból kiderül, külön- 17
18 A fenntartható fejlődés és a marketing mint gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége külön mindhárom tudomány nehézségekkel küzd, amikor a fenntartható fejlődést kutatja. Még annyit meg kell jegyezni, hogy a fenntartható fejlődéssel nem tudunk úgy foglalkozni, hogy a globalizációt figyelmen kívül hagyjuk. A globalizáció már régen megkezdődött, de a kifejezést elsőnek Theodore Levitt, a Harvard Business School tanára használta 1983-ban (Dado J., Petrovicova J., 2008). A gazdasági és a társadalmi folyamatok globálisak, a környezeti problémák nem állnak meg a határokon belül, tehát az egész kérdéskőr csak a globalizáció figyelembe vételével közelíthető meg. A marketinggel kapcsolatban eleve le kell szögezni, hogy nem szinonimája a reklámnak és nem is egy elegánsabb megnevezése az árusításnak. Marketing a cél-piacok felkutatása, a vásárlok megtalálása, megtartása és fejlesztése, mindezek a termékek és szolgáltatások minőségének javítása és jobb kommunikálása révén. Kotler szerint a marketing felhasználásával a vállalkozás kielégítetlen szükségleteket és vágyakat fedez fel, e szükségletek és vágyak mértékét méri fel, valamint azt hogy mekkora hasznot hozna a vállalkozásnak ezek kielégítése (Kotler Ph., 2004). Ezek alapján a vállalkozás eldöntheti, hogy milyen piacokat céloz meg, mely terméket vagy szolgáltatást viszi a maga által kiválasztott piacra. A marketing egyik alapelve az, hogy a vállalatnál, a cégnél mindenkinek a vásárlóra kell összpontosítani. Nem arról van szó, hogy olyan jó módszereket találjanak ki, amelyek az akármilyen legyártott árut eladhatóvá tegyék, hanem hogy a vásárló részére autentikus értéket gyártsanak és kínáljanak. A marketing nem csak az árusításból áll, hanem piackutatásból, a kutatás eredményeinek megfelelő áru megtervezéséből és legyártásából, az áru ismertetéséből és végül az áru értékesítéséből. A marketing egy hosszú távú erőfeszítés eredménye, és ha jól végzik, akkor a marketing tevékenység az áru legyártása előtt kezdődik és az értékesítés után is tart. Forsyte szerint (Foryte, 2005) a marketing alaptétele az, hogy első a vásárló és a termelő és eladó feladata a vásárló igényeinek kielégítése, úgy hogy közben profit is keletkezzen. Az előbbieknek megfelelően a marketing négy fő eleme az áru, az ár, az elosztórendszer és az ismertetés (és a reklám is idetartozik). A marketingben használt egyik alapvető technika a vásárlói viselkedés megismerése (Dowling G., 2004). Ez azt jelenti, hogy felmérik a fogyasztást, a társadalmi és demográfiai helyzet például a nem, a kór, a foglalkozás figyelembe vételével, valamint gazdasági mutatók, például az árak és jövedelmek függvényében (Teodoru M. C., 2004). A vásárlási viselkedésnek a megismerése annál is inkább lényeges, mivel az emberek többsége inkább emocionálisan, mint racionálisan hozza meg vásárlási határozatát (Blythe J, 1988). Ennek alapján a vásárlók nagyon különbözők lehetnek egymástól, de abban hasonlítanak, hogy meg lehet őket győzni, hogy vásároljanak, és ezt megteheti az adott cég is, de a konkurencia is. A vásárlói szokások 18
19 Ladislau Klein Florin Dumescu tanulmányozása nem csak a praktikus szükségletekre vonatkozik, hanem az áru és annak megvásárlásának hedonisztikus, élvezeti részére is. Nem csak az áru, de maga a vásárlás is lehet élvezet és a marketer ezt is kihasználhatja. A marketing és globalizáció kötődnek egymáshoz. Marketing szakértők szerint nem is világos hogy a globalizáció növeli a marketing szükségességét és szerepét vagy fordítva, a marketing az, amely a globalizációt segíti elő. Olyan állítások is vannak, hogy a 20. század 90-es évei óta a jó marketing nagyobb előny a versenypiacon, mint a fejlett technológia. Az is igaz hogy a globalizált világban a vállalatok marketing együttműködése is nélkülözhetetlen. Mindez igaz nem csak a nemzetközi piacón jelenlévő vállatokra vonatkozóan, de azok is ki vannak téve a nemzetközi versenynek, amelyek kizárólag a belföldi piacón vannak jelen (Dado J., Petrovicova J., op. cit.). Az tény, hogy a globalizált világban az életmód és a fogyasztási szokások homogenizálódnak. Az is igaz, hogy a globális világban a kínálat is változatosabbá válhat, úgy az anyagi javak esetében, mint a kulturális modellek terén. Itt lép fel az állam szerepe, úgy is, mint a helyi, régiós jelleg védelmezője, de úgy is, mint a piacok sokféleségének inspirálója és védelmezője (Mazurek-Lopacinska K., 2008). 1. Vizsgálati anyag és módszer Kérdezhetjük, tehát, hogy marketing vagy fenntartható fejlődés? Párhuzamot vonva a fenntartható fejlődés lényege és a marketing céljai és módszerei között kiderül, hogy addig, ameddig az alkalmazott marketing arra korlátozódik, hogy felmérje a potenciális vásárló igényeit, hogy megtegye az áruajánlatát, megszervezze az ellátási hálózatot, addig a kettő között semmi féle ellentét nincs. Sőt, a korrekt marketing pontosan felméri a reális szükségletet és biztosítja azt, hogy a piacon csak a fogyasztó által kívánt áru és szolgáltatás jelenjen meg, kiküszöbölve a pazarlást, szükségtelen áru termelését és áruba bocsátását. A modern marketingnek viszont vannak módszerei és lehetőségei olyan igények gerjesztésére is, amelyek a vásárló reális szükségleteit vagy reális anyagi lehetőségeit túllépik. Ez esetben a marketingfogások a fenntartható fejlődéssel ellentétes irányba visznek. A források eltékozlását, a megvásárolt szükségtelen áru utólagos eldobásával, fel nem használásával a környezet szükségtelen szennyezését, a beruházások, például épületek forrás hiány miatti be nem fejezést okozzák. Talán nem lényegtelen megemlíteni azt, hogy a világon most végigsöprő válság az ingatlanpiacon indult az amerikai jelzáloghitelekkel. A könnyen nyújtott ingatlanvásárlásra szánt hitelek, de az utólag lényegében minden tartós fogyasztási cikkre világszerte, a mi országainkban is, kiterjesztett kisebb hitelek is hasonló szerepet játszottak. Ez a hitelezési rendszer lényegében marketing módszernek tekinthető, olyan módszernek, amely a 19
20 A fenntartható fejlődés és a marketing mint gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége szükségleteket vagy ezeknek a képzetét gerjesztik, vagy látensen létező vágyakat, sokszor racionálisan teljesíthetetlen vágyakat, agresszíven a felszínre hoznak. Most már mindenki látja, hogy ez ellentétes a fenntartható fejlődéssel. 2. Eredmények, következtetések Megállapíthatjuk azt, hogy a fenntartható fejlődés és a marketing két olyan terület, amelyben a közgazdasági szakembereknek fontos szerepük van. Legalább elméleti szinten, a modern világban, a két terület között negatív kölcsönhatás nincs. A mindennapi életben, viszont, a marketing a fenntartható fejlődéssel ellentétes cselekvésre is biztathat. Erre a hitelkrízis a legjobb példa. Talán nem véletlen az, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjat Paul Krugman kapta a fenntartható fejlődés kereskedelem kapcsolat tanulmányozásában elért eredményeiért. A díj indoklásában az szerepel, hogy a Princetoni professzor olyan új elméleteket fogalmazott meg, amelyek a szabad kereskedelem és a globalizáció kérdéseire adnak választ. Részünkre, akik a jövő közgazdászainak képzésében van szerepünk, a fenti következtetéseknek gyakorlati és a jelen időben érvényes hatásuk van. Arról van szó, hogy az ifjú generációt a tisztesség és a kiegyensúlyozott megoldások felé kell irányítanunk akkor is, amikor makrogazdasági akkor is, ha mikrogazdasági kérdésekről van szó. A jövő közgazdász generációi gazdasági gondolkodásának alap eleme a minőség keresése kell legyen, tehát annak biztosítása, hogy az áru előállításának, a szolgáltatásnak, mindennemű probléma megoldásának központi kérdése az, hogy a fogyasztó reális igényét elégítse ki úgy, hogy egyúttal a termelőnek, a szolgáltatónak és a kereskedőnek tisztes hasznot hozzon. Összefoglalás A fenntartható fejlődés és a marketing a közgazdászok két fontos munka területe. Legalább elméleti szinten a két terület szakemberei úgy segítik a modern társadalom fejlődését, hogy negatív kölcsönhatás a két terület között nem jelentkezik. A minden napi életben, viszont, a marketingek a fenntartható fejlődéssel ellentétes hatása is lehet. A hitelkrízis lehet a legjobb példa erre. Talán nem véletlen az, hogy pont az idei közgazdasági Nobel-Díjat Paul Krugman a fenntartható fejlődés és a kereskedelem kapcsolatának tanulmányozásáért kapta. A svéd Nobel bizottság azt emelte ki, hogy a Princetoni professzor olyan új elméleteket dolgozott ki, amelyek a szabad kereskedelem és a globalizáció kérdéseit válaszolják meg. 20
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenA BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27
Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenFELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban
FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenHospodárska geografia
Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenJAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6
JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. június 28. Baromfi 2010. 24. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...
RészletesebbenXV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenRASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.
RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenA gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek
A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás
RészletesebbenV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap
Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2011 I XII. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék Összefoglaló...3 Táblázatok...7 Felelős szerkesztő
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
Részletesebben2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking
2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking A kínai mezőgazdaság szerkezete I. A mezőgazdaságban a lakosság 55-60%-a dolgozik(600 millió ember) A Mezőgazdaság
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
Részletesebben2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.
ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 19. Élıállat és Hús 2009. 41. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 8. Baromfi 2010. 4. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
Részletesebbenkedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés
GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenAz agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban
TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés Magyarországon
A GMO-mentes jelölés Magyarországon Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési Főosztály A magyar GMO-mentes mezőgazdasági stratégia - Országgyűlési h. a géntechnológiai tevékenységgel,
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking
2012. 06.-2013.06. ATTASÉ BESZÁMOLÓ Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking A kínai mezőgazdaság szerkezete I. Továbbra is kisgazdaságok dominálnak (0,6-0,8 ha) 670 millióan élnek mezőgazdaságból
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
Részletesebben