TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT REVISTĂ DE ŞTIINŢĂ ŞI CULTURĂ VEDECKý a kultúrny Časopis

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT REVISTĂ DE ŞTIINŢĂ ŞI CULTURĂ VEDECKý a kultúrny Časopis"

Átírás

1 Univerzitea de Vest Vasile Goldiş Arad Univerzita Mateja Bela Ekonomická fakulta Banská Bystrica Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar Békéscsaba TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT REVISTĂ DE ŞTIINŢĂ ŞI CULTURĂ VEDECKý a kultúrny Časopis XIII. évfolyam, 14. szám anul XIII, nr. 14. ročník XIII. č

2 Szerkesztőbizottság Editorial Board LADISLAU, KLEIN MÁTHÉ ILONA MICHELLER MAGDOLNA MIRIAM MARTINKOVICOVA PUSKÁS JÁNOS Felelős szerkesztő Editor-in-chief MICHELLER MAGDOLNA Technikai szerkesztő MORÁTH CSILLA Borítóterv LONOVICS LÁSZLÓ Kiadja Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, Felelős kiadó Borzán Anita dékán Készült A Gyomai Kner Nyomda Rt. műhelyében ISSN szám

3 TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS Tartalomjegyzék BORZÁN ANITA A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában BARTA ÁRPÁD A sumér csereforma LADISLAU KLEIN - FLORIN DUMESCU A fenntartható fejlődés és a marketing mint a gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége HADDAD, GEORGE Mezőgazdaság Szíriában és az élelmiszer ellátás biztonsága NAGY RÓZSA Az adórendszerek fejlődésének tendenciái az Európai Unióban 1. rész HRABOVSZKI KATALIN A szervezeti tudás menedzselésének stratégiai alternatívái KELLE VERONIKA A mezőgazdasági termelés tendenciái Békés megyében CARMEN NĂSTASE The EU policy in research, development and innovation domain Romanian case ĽUBOŠ ELEXA Research and development as an integral part of Lisbon agenda - main problems in Slovakia SZÉLES IVETT KOLLÁR KITTI BARANYAI ZSOLT Területi különbségek vizsgálata a közép-magyarországi, valamint a dél-csehországi régiók gazdaságaiban VLADIMÍRA KLEMENTOVÁ Selected problems of obligatory insurance contributions burden of labour in connection to Lisbon Strategy implementation 77

4 Tartalomjegyzék SZABO IOAN ALEXANDRU Hogyan érvényesülnek a megadóztatás elvei a román Adótörvénykönyvben 86 ISPAS ROXANA The analysis of the covering of the budgetary deficit in Romania FODOR MÓNIKA - HORVÁTH ÁGNES Fogyasztói preferenciák és a szolgáltatásválasz-tás motivációi a hazai munkahelyi étkeztetés piacán BARANYAI ZSOLT VÉGH KLAUDIA BELOVECZ MÁRIA SZÉLES IVETT Területi egyenlőtlenségek az európai mezőgazdaságban ÁRPÁSI ZOLTÁN BAGOSSY RENÁTA Emberi erőforrás fejlesztés az egészségturizmusban 116 PÉTER BADINSZKY ZOLTÁN SZABÓ ANIKÓ GERGELY ZOLTÁN SZÉLES Usefulness of the Author Drived Document Management System CRISTIAN HAIDUC - GABRIELA KATALIN DAVID Dezvoltarea turismului rural în zona de Nord-Vest a României un posibil model BODNÁR GÁBOR Gazdasági erő és innovációs képesség Néhány területi következtetés a Békés megyei vállalkozások körében végzett reprezentatív fölmérés alapján GULYÁS LÁSZLÓ Munkanélküliség és regionalitás Magyarországon

5 KOVÁCS MIHÁLY A középszint gazdálkodásának vetületei Tartalomjegyzék 152 LADISLAV KLEMENT Innovation Activities of Small and Medium Sized Enterprises in Wood and Furniture Industry in Slovakia MALATYINSZKI SZILÁRD Developing human resource in County Békés as it is seen by mayors ILDIKÓ MAROSI - ANDREA BENCSIK Meeting requirements in connection with expectations of labour market in higher educational system MIROSLAVA VINCZEOVÁ Financing innovative smes with a focus on business angels MONICA BIJA Election strategies of romanian political marketing 187 MÁTHÉ ILONA A kulturális különbségek hatása az üzleti életre KÖLCSEYNÉ BALÁZS MÁRIA From analysis to strategy MIHÁLY KOVÁCS Future of the local administration KRAJCSÓNÉ KRASZKÓ ILONA Hallgatói vélemények a számadatok tükrében BIRIS RODICA TEODORA Mehrsprachige volkslieder 232

6 Tartalomjegyzék SZABO IOAN ALEXANDRU A pénzmosás mint gazdasági, pénzügyi és valutáris jelenség Románia viszonylatában SZIRA ZOLTÁN - VARGA ERIKA A fenntartható fejlődés egyes indikátorainak meghatározása a hulladékgazdálkodásban különös tekintettel a veszélyes hulladékokra VÉGH SÁNDOR Az atomenergia reneszánsza VARGA ERIKA A kompetenciák jelentősége az emberi erőforrásmenedzsmentben és az oktatásban 267

7 BORZÁN ANITA Borzán Anita A GAZDASÁGI KAR A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN A január 1-je óta Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működő békéscsabai kar kollégái nevében szeretettel köszöntöm a Perspective-Kitekintés tudományos periodika olvasóit. A esztendő a Békés megye székhelyén folyó oktatás történetének újabb mérföldköve, ezért fontosnak tartom, hogy a város felsőoktatási tevékenységének rövid kronológiáját vázoljam. Békéscsabán szeptember 1-jén a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihelyezett tagozataként vette kezdetét a felsőoktatás. A tanítóképzés július 1-jétől az önállóvá váló Békéscsabai Tanítóképző Főiskolán folytatódott. Az március 26-i határozat értelmében az intézmény a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola nevet vette fel január 1-jén létrejött a Körös Főiskola, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola és a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola integrációjának eredményeként január 1-jével három jogelőd intézményből alakult meg a Tessedik Sámuel Főiskola. A jogelőd intézmények: a Körös Főiskola, valamint a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara (Szarvas) és a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Mezőtúr). A Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karából, mely a korábbi Körös Főiskolát foglalta magába, augusztus 1-jén vált ki önálló karként a Gazdasági Főiskolai Kar január 1-jén a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar a Tessedik Sámuel Főiskolából történő kiválást követően a Szolnoki Főiskolához csatlakozott január 1-je óta a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működünk. Képzési kínálatunk az alábbiak szerint alakult: Tanítóképzés kezdete: 1986 (szarvasi áthelyezéssel Békéscsabán megszűnt 2004) Közgazdasági képzés kezdete (pénzügyi szak): 1994 Személyügyi szervező szak: 1997 Gazdálkodási szak: 1999 Intézményi kommunikátor felsőfokú szakképzés: 2003 Új alapszakok: 2006 Pénzügy és számvitel szak szakirány: vállalkozási Gazdálkodási és menedzsment szak 7

8 A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában szakirány: marketing, regionális gazdálkodás, üzleti információs rendszerek, vállalkozás- és projektmenedzsment Andragógia szak szakirány: személyügyi szervező, művelődésszervező Műszaki menedzser szak szakirány: logisztika, informatika Banki szakügyintéző felsőfokú szakképzés: decemberében regisztrációra benyújtott felsőfokú szakképzéseink: Közösségi-civil szervező Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Projektmenedzser asszisztens Számviteli szakügyintéző Szakirányú továbbképzési szakok regisztrációjára is sor került: Közvetítés (mediáció), Humánerőforrás-tréner (hazánkban elsőként hirdettük meg), Pénzügy-vállalkozási, Vállalkozás- és projektmenedzser, Regionális gazdasági szakértő (magyar-román tagozat), Gazdasági informatikai menedzsment. A tanulmánykötet a november 6-án a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencia előadásait ismerteti meg olvasóinkkal. A Tudomány Napja egy jeles esemény, melyet 1997 óta ünnepel a Magyar Tudományos Akadémia (1. ábra). Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé november 3-át, vagyis azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozásának céljára. 1. ábra: A Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épülete Forrás: 8

9 Borzán Anita A megemlékezés, a rendezvények és rendezvénysorozatok a tudomány és a kutatómunka népszerűsítésére, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos kutatás eredményeinek bemutatására irányulnak. A Gazdasági Kar programjai a korábbi évek gyakorlatához igazodva, 2008 novemberében is azt erősítették meg bennünk, hogy a tudománynak fontos szerepe van az oktatásban, és fordítva is igaz, tehát fontos a tudományos utánpótlás szempontjából a minél magasabb színvonalon folytatott oktatás. Tanulmányomban kapcsolatot keresek a Gazdasági Karon szervezett Tudomány Napja és a évi címként megfogalmazott A lisszaboni reformok magyarországi megvalósítása, különös tekintettel a Dél-Alföldre között. Az uniós országok állam-és kormányfői december 13-án írták alá a Lisszaboni szerződést. A Reformszerződést elsőként az aláírást követő 4 nap múlva hazánk ratifikálta. A szerződés a 27 tagúvá terebélyesedett Európai Unió működésének hatékonyabbá tételére irányul. Az első kötődés máris adódik, hiszen az egyetemi integrációval a Békéscsabán dolgozó munkatársak azon óhaja realizálódik, amellyel hatékony, önálló és fenntartható gazdálkodást kívánnak megvalósítani. A Reformszerződés a béke, a hozzá kapcsolódó társadalmi értékek és a népek jólétének előmozdítását is megfogalmazza. Célkitűzése a határok nélküli Európában a szabadságon, a biztonságon és a harmonizáló jogi térségen alapuló együttműködés szorgalmazása. Az Unió a jóléti piacgazdaság követelményéből adódóan a fenntartható fejlődésért is munkálkodik, amelynek elvárásait a pénzügyi válság idején kiemelten kell kezelnünk. A kiegyensúlyozott gazdasági és árstabilitás, a versenyképesség, a hatékony foglalkoztatási politika a környezet állapotának megóvásával, illetve javításával párhuzamosan a tudományos és technológiai haladást is szolgálja. Mindezek a szempontok a békéscsabai felsőoktatásra is leképezhetők, hiszen gyakorlat-orientált, versenyképes és innovatív képzésekre törekszünk. Hallgatóinkkal közös célunk képzéseink elismertetése a befogadó piacon. Az Unió külön feladatának tekinti a területi kohéziót, továbbra is tiszteletben tartja a gazdag kulturális-nyelvi tarkaságot és gondoskodik Európa kulturális örökségének megóvásáról. Ennek a kulturális sokszínűségnek mi is részesei vagyunk, elegendő a Tudomány Napi meghívásunkat elfogadó aradi Vasile Goldis Egyetem, aradi Aurel Vlaicu Egyetem, valamint a Craiovai Egyetem révén egyre kiterjedtebbé váló román, illetve a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem által képviselt szlovák biztos kapcsolati tőkére gondolnunk. Ezúton köszönöm meg a Károly Róbert Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Szent István Egyetem előadóinak, hogy megtiszteltek bennünket és emelték konferenciánk fényét előadásaikkal. 9

10 A Gazdasági Kar a tudomány szolgálatában Kétségtelen, hogy a Reformszerződés céljai mindennapjainkhoz nagyon sok szállal kapcsolódnak, elegendő a hazai felsőoktatás jobbítására való törekvéseinket, területi kötődésünket, kapcsolatrendszerünket és a fenntarthatóságot kiemelni. Záró gondolataim között ajánlom Eötvös Loránd: Az egyetem feladatáról írt sorait: Növelni, talán meg kell kétszerezni egyetemünkben a tanári állások számát. Nem új tanszékek rendszeresítését értem én ez alatt; nem is mindig csak rendszeresített tanszékekhez keressük a tudóst, hanem inkább az érdemes, a tudós kedvéért állítsuk fel a tanszéket. Ha Magyarországnak például tíz kiváló romanistája vagy tíz kiváló fizikusa van vagy lesz, s ez bizony nem sok, akkor gondoskodnunk kell, hogy ez a tíz romanista vagy tíz fizikus ne csak megélhessen, de olyan körülmények között élhessen, melyek zavartalan tudományos foglalkozását és tanítását lehetővé teszik (http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_tudomany_napja). A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha, hogy Magyarország délkeleti szegletében a Szent István Egyetem Gazdasági Kara is ehhez a világhoz tartozik. Felhasznált irodalom Európa Lisszaboni Szerződés, europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Jeles Napok A magyar tudomány napja jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_tudomany_napja Magyar Tudományos Akadémia, 10

11 BARTA ÁRPÁD A SUMÉR CSEREFORMA Barta Árpád Ha a napba nézvén elveszted a látást, Szemed okold, ne a nagy sugárzást. (Gilgames eposz) Összefoglaló A körülbelül 4000 éve megszületett pénz kialakulásában nagy szerepe volt a sumer kultúrának, ármérceként alkalmazták az ezüstöt, de ez a forgalom lebonyolításában még nem vett részt. A dolgozat a sumercsereforma bemutatását kiegészíti a történelmi háttér felvázolásával, utal az örökségre és az örökösökre, akik közreműködtek a pénz kialakulásában. Kulcsszavak: csereforma, sumér-csereforma, pénz, ezüst, sékel, értékaránymérés, klíring A jelen és a jövő hasznos kutatása mellett, mintegy kikapcsolódásként talán megengedhető esetenként e múlt haszontalan felidézése. Segíti a lelkiismeret furdalást, ha valamilyen apropót tudunk találni a tévelygéshez. Ez most legyen a következő: Ur város időszámítás előtti 2007 körüli elfoglalása és lerombolása (amely formálisan a pénz születésnapja) és az időszámítás kezdete között nagyjából annyi idő telt el, mint az időszámítás kezdete és napjaink között. Más megközelítésben: a pénz nemrég volt, vagy éppen most 4000 éves. A csereformák lényege A pénz a csere fejlődésének eredménye, ezért kialakulását a csere fejlődésében szokás nyomon követni. A fejlődés különböző stádiumait csereformáknak nevezzük. Az egyszerű vagy véletlen csereforma a legősibb, itt véletlenszerűen keletkezik maga a felesleg és véletlenszerű a csere bekövetkezése is. Mindenesetre az a termék, amely mérte a cseretárgy értékét ( árát ), el is cserélődött arra, tehát forgott. A kifejlett csereformában a felesleg már gyakoribb, több a csere szándék. A biztosabb csere érdekében több termékben fejeződik ki a cseretárgy értéke, majd ezek közül valamelyikre elcserélődik. Az általános csereformában az adott földrajzi, gazdasági térségben minden termék egy termékben fejezi ki az értékét. Az általános egyenértéket megtestesítő termék a domináns használati érték, amely végül is minden termékkel szemben a közvetlen kicserélhetőség állapotában van. 11

12 A summér - csereforma A következő csereforma már a pénzforma, azaz az arany (ezüst) megjelenik, mint egyenérték, de nem csak egy piacon, hanem a társadalom egészében, majd az egész világon. (A pénz kezdettől fogva arany/ezüst, de az arany/ezüst kezdettől fogva nem pénz.) Az arany, mint pénz, értéket mér, azaz árakat fejez ki és forog, mivel lebonyolítja a forgalmat. Egy láncszem azonban hiányzik a csereformák között: miért lépnek be a nemesfémek ebbe a szerepbe? A megfejtés a sumér-csereforma. Náluk ugyanis az árak kifejezője az ezüst (tehát pénzforma), de szűk körű ez az értékmérés (tehát általános csereforma), de az ezüst nem forog, azaz nem vesz részt a cserében Az ezüst valójában értékarányokat fejez ki (mint a mai pénz) egy sajátos klíringrendszerben. A sumér piacon nincs csak eladó, vagy csak vevő, mert aki elad annak vennie is kell, aki viszont venni akar, annak előbb utóbb eladással kell az ügyletet lefedeznie. A csere inkább külkereskedelem, s kevésbé belkereskedelem. Az eladó például árpájáért más neki szükséges nyersanyagot kaphat, mondjuk rezet. Számára az ügylet árucsere, ami inkább a kifejlett csereformát idézi, mint az általánost. A csere érdekessége az, hogy az ügylet sorozat rögzítésre kerül (agyagon),úgy mintha bizonyos mennyiségű ezüst lenne,de nem az. Az ezüst valójában egy elszámolási, lejegyzési egység a jövő számára, mert az eladó azt sosem kapja meg, a vevőnek pedig sosem kell az ezüstöt odaadnia. A cserélők számára közömbös, hogy az ügyletet éppen ezüstben rögzítik, lehetne az bármi más, még akár pont egység is. Az ezüst nem forog, s az egyszerű klíring rendszerben valójában a cseretárgyak értékarányát fejezi ki. Az értékarányból adódóan az ezüstnek nem kell valós értékkel rendelkeznie,ezt jelzi például az aranyhoz való viszonya.a képlet egyszerű: az arany a nap, az ezüst a hold jelképe, az arany az év, az ezüst a hónap s talán a réz lehetett a nap,így azonos súlyú arany annyi ezüsttel egyenértékű,ahányszor egy holdhónap belefér a napévbe, valamint annyi réz ahány nap van egy évben. Az arany azonban túl ritka és drága, a réz pedig a mindennapok legfontosabb nyersanyagává vált, valós piaci értéke lett, maradt tehát az ezüst. Az értékarány mérését segíti, pontosabb precízebb lesz a nyilvántartás, ha ezüstből ármércét alakítanak ki.180 árpaszem képezte a mérce alapját, ennek súlya kb.7,3 gr, ez lett 1 ezüst sékel, 60 sékel pedig 1 mina, kb.437 gr. Történelmi háttér Az őskor és az ókor fordulóján sok nép vonult át Mezopotámián, és közülük jó néhány hagyott hátra emlékeket. A legjelentősebb letelepült nép délen, a Tigris és az Eufrátesz delta vidékén a z i.e. IV. évezred második felében a sumér volt. A sumérok eredete, őshazája, vándorlásuk iránya, nyelvi rokonságuk máig sincs megnyugtatóan tisztázva. Nyelvüket eddig egyetlen 12

13 Barta Árpád ismert nyelvvel sem sikerült minden kétséget kizáróan rokonítatni. Mítoszaik sem segítenek, mert nem szólnak sumer őshazájukról, önmagukat e terület őslakóinak tartották, civilizációjuk vívmányait az istenektől kapottnak hitték. (Nem véletlenül merült fel velük kapcsolatban, hogy idegen bolygó gyermekei). I.e körül a sumér civilizáció véget vetett a rendszeres, mindent megsemmisítő áradásoknak véget ért az özönvíz, elkezdődött a történelem. - írja frappánsan például egy tankönyv. (Forrás: Felhasznált irodalom 4. szám 78.oldal.) A sumérok közel ezeréves történelmét az alábbi szakaszokra szokás bontani: - Az önálló városállamok kora i.e A harmadik évezred első fele a városállamokra oszló, de társadalmilag és kulturálisan egységes Sumer virágkora. Az önálló városok megerősödésének, a csatornarendszerek kiépültek. Legjelentősebb személyisége a kornak Gilgamas, legjelentősebb városai pedig Kis és Ur. - A hegemóniák kora, i.e Az i.e. 25. század elejére a kereskedelmi kapcsolatok rendszeressé váltak, jelentőségük megnőtt. Mivel minden városállam gabonát és kézműipari termékeket igyekezett eladni és fát, követ fémeket és állatokat vásárolni, egymás vetélytársaivá váltak. Ezért egy-egy erősebb város megpróbálta Sumer egész kereskedelmét ellenőrzése alá venni. Az egységesítési folyamat szövetségekkel és hódításokkal valósult meg. - Az akkád nagyhatalom kora, i.e Sumer első egyesítése az akkád Sarrukín nevéhez fűződik. Új várost alapított Agade-t városát, melyből az akkád népnév ered. A hivatali és katonai arisztokrácia léte kizárólag az uralkodó kegyétől függött. Jövedelmét is tőle nyerte, ezért feltétlenül támogatta a királyt. A király öt és fél ezres hadsereget tartott, ami a korban félelmetes ármádiának számított. Az új uralkodó nem avatkozott be a városok belső ügyeibe, de falaikat leromboltatta. Sarrukín a meghódított városok templomgazdaságait beolvasztotta a királyi birtokba, ezzel a földek többsége a király tulajdonába került. Ő irányította a templomot, a palotát, a közmunkát, ellenőrizte a raktárakat, az elosztást. Hatalma korlátlan és ellenőrizhetetlen volt. Az államilag is támogatott, katonailag is biztosított kereskedelem kikapcsolta a peremvidék népeinek közvetítő kereskedelmét. Ez a gazdaságpolitika bizonytalanságot okozott a környezetben, amely előre vetítette a helyzet erőszakos megoldását. A guti betörés véget vetett az akkád birodalomnak. A fővárost a bosszú eltörölte a földszínéről, úgy hogy romjait mindmáig nem találták meg. 13

14 A summér - csereforma - A guti megszállás, i.e A gutik északi vidéken élő nomád állattenyésztők voltak, akik képtelenek voltak arra, hogy az ölükbe hullott birodalmat működtessék. A be nem avatkozás politikája végül is virágzó gazdaságot eredményezett. - A sumer nagyhatalom kora, i.e Az országot Ur várása egyesítette újra, s ez az uralkodás jelenti a sumérakkád civilizáció fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödésének alapja a tengeri kereskedelem, többek között a rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült lényegében egész Mezopotámiát meghódítani. A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók épültek, megjavították az elszikesedett talajt. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert is bevezettek. Gyökeresen újjászervezték a közigazgatást, az így kialakított hivatalnokrendszert tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének. A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát. Elvileg az istenkirály volt az összes földterület tulajdonosa, de a földek 40 százalékán faluközösségek működtek. A fennmaradó terület tartotta el az uralkodót, a templomok papságát, a hadsereget és a hivatalnokokat. Az i.e.iii. évezred végén a térség éghajlata melegebbé,szárazabbá vált,ezzel elindult a nomád népek újabb vándorlása. Sumer szövetségesei elpártoltak, sorra szakadtak el a közép mezopotámiai és keleti városok. Megerősödött a helytartók önállósodási törekvése,a városok újra felépítették falaikat. Egy kitört éhínség és egy újabb támadás végül is végett vetett Ur hatalmának. I.e körül a támadók lerombolták Urt, kirabolták az országot. A sumérek beolvadtak az akkádok közé. A sumer nyelv hivatalostemplomi, holt nyelvé vált, eltűntek a sumér városok is. A z öntözés okozta szikesedés miatt a földművelés összeomlott, a romvárosok között nomád kaldeusok legeltették nyájaikat. A fejlődés súlypontja végérvényesen Közép-Mezopotámiába helyeződött át. A közel ezer évig fennálló Sumer jellemzésére - a teljesség igénye nélkül - íme, néhány gazdasági és kulturális jellemző: - A mezopotámiai társadalom gazdasági alapja egész fejlődése során elsődlegesen a mezőgazdaság. Fő terménye az árpa volt, de termesztettek búzát és kölest is. Az olajt szezámmagból nyerték, az egyik kalóriaforrás a datolya volt. - Könnyen és korán háziasították a kecskét, a juhot, igaerejéért tartották a marhát, teherhordónak a szamarat. A szárnyasok közül jelentős volt a kacsa és a liba. - A kézműves mesterségek szinte mindegyike ismert és magas szinten termelt. Készítettek sört, datolyás kalácsot, téglát, agyagedényeket, 14

15 Barta Árpád fontak, szőttek. Kovácsok, fémöntők és fémművesek tevékenykedtek a városokban. - -A belső piacok csak a későbbi korra alakultak ki, főleg a városok növekedésével. A domináns a távolsági kereskedelem volt. - A sumér társadalom alapja a város, város alkotta Sumert. A városok lakossága átlagosan ezer fő lehetett, a környező falusi térségekkel együtt akár 100 ezer is. Kimagaslott a sorból Úr városa, ennek lakosságát ezer főre becsülték. - Itt alakult ki az ékírás, a raktári nyilvántartások és pénzügyi elszámolások lebonyolítására. Fejlett volt a matematika és geometria. Számrendszerük alapja a 6 volt. - Csillagászati ismeretük egyik bizonyítéka a naptár. A napot 12 részre osztották, ahogy a nap pályáját is. Ezzel létrejött a csillagászati állatöv. Az évnek tehát 12 holdhónapja van, egy holdhónap 4 hétnapos hétből áll. A naptári pontatlanságokat szökőhónapok beiktatásával korrigálták. stb. Örökség és örökösök Örökség címszóval, a korábban már jelzett sok-sok sumér érték közül kettőt emelnék ki. Az egyik az, hogy a sumérek összekapcsolták a nemesfémeket (ők konkrétan az ezüstöt) az áruforgalommal, az értékek-árak kifejezése révén. A sumér csereforma valójában árucsere, mert az eladó a saját terméke révén jut a kívánatos másik termékhez, bár ebben technikailag az ezüst megjelenik. A templom által végzett klíring jellegű elszámolási rendszerben az ezüst úgy játszik szerepet, mint bár mely más értékarány kifejezésre alkalmas dolog. A másik az ármérce, amely gyorsabbá teszi a termékek értékbecslését, mert nem csak egy mérték van, hanem egymásra épülő értékmérce rendszer. A sumér értékek legfontosabb és közvetlen örököse az Óbabiloni birodalom lett, ie között. Megszűnik a sumer bürokrácia, így a jól működtetett elszámolási rendszer. A kereskedők jogilag továbbra is az uralkodó ügynökei maradtak, valójában kezdtek függetlenedi tőle. A sumér rendszerben soha nem kellett odaadni az ügyletben meghatározott ezüstöt, most viszont az elszámolási rendszer hiányában igen. Aki eladott megkapta az ezüstöt, aki vett ezüsttel kellett kiegyenlítenie az ügyletet. Valójában most született meg a pénz, mert most az ezüst nem csak árat, értéket mér, hanem már forog is, az is rendelkezik piaci értékkel. Az óbabiloni polgárok így egymással már ezüstben kereskedtek, de a külkereskedelemben is már elkérik az ezüstöt, így a partnerek is ezüsttel fizetnek, néha - néha más irányú kereskedelmükben ők is ezüstöt kérnek. Az ezüstnek pénzként való használata tehát természetes lesz a közel-keleten majd később a főniciai kereskedők tovább viszik a Földközi tenger térségébe is. Egy agyagtábla megörökítette a Szin Kaszid uralkodása (i.e ) idején érvényes árakat. Uralkodása idején a királyságban érvényes árakon egy 15

16 A summér - csereforma sékel ezüstért a helyi szabvány szerint három mérő árpát, 12 mina gyapjút, tíz mina bronzot vagy három mérő szezámolajat lehetett kapni. ( F.i. 3. sz.6. oldal) Más jellegű példa a jól ismert Hammurapi kőoszlopáról ( i.e ): Ha egy közember arcul üt egy másik közembert,tíz sékel ezüst kártérítést kell fizetnie. (F.i oldal) Itt a pénz már nem csak forgalmi eszköz, hanem már fizetési eszközként is funkciónál. A 180 árpaszemre alapuló mértékrendszer az előbbi példákban is megjelent, tehát tovább élt. Használták Lydiában, ismerték a zsidók, s még a görögök is, akik majd megkezdik az áttérést a 10-es mértékre. Lydiában 1 talentum 30,3 kg, 1 mna 505 gr., és egy sékel, ami természetesen 180 gabonaszem, 8,4 gr. A zsidóknál 1 sékel 210 búzaszem. A görögöknél a korai korszakban 1 font, azaz 1 mna 60 sékel, ez 436 gr, tehát 60x180 búzaszem. Az ezüst arany átváltási arány a 13,333:1, egészen Nagy Sándorig fennmarad, ő fogja 10:1 re változtatni. A font pénznévként még ma is létezik például Angliában. Felhasznált irodalom Az emberiség krónikája, Offícia Nova K Bácskai T. Huszti E. Simon P: A pénz - A kaori kagylótól az euróig, Yuki Stúdió Bp.2003 Cribb J, Joe: A pénz, Park K. Bp Herber A. Martos I. Moss L. Tisza L. : Történelem A kezdetektől i.e. 500-ig, Budapesti Eötvös József Gimnázium, Bp Jaksity György: A pénz természete, Alinea K. Bp

17 LADISLAU KLEIN - FLORIN DUMESCU Ladislau Klein Florin Dumescu A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A MARKETING MINT A GAZDASÁGI KÉRDÉSEK MEGKÖZELITÉSÉNEK KÉT LEHETŐSÉGE Összefoglaló A tanulmány a fenntartható fejlődés és a marketing kölcsönhatásával foglalkozik. A fenntartható fejlődés komplex kérdései az ökológia, a szociológia és a közgazdaság köréhez tatoznak és ma csak a globalizáció keretén belül tanulmányozhatók. A marketing a közgazdaság tudomány egyik modern része és az alaptétele az, hogy a vállalkozó feladata a fogyasztó igényének kielégítése úgy, hogy egyúttal profitot is termeljen. Ha a marketing tevékenység megfelelő módon történik, akkor az nem csak a fenntartható fejlődéssel egy irányba mutat, de azt elő is segíti. Ha viszont a marketing nem megfelelő módszerekhez nyúl, ez a fenntartható fejlődés ellen fordul. Keywords: sustainable development, marketing, globalization Bevezetés A fenntartható fejlődés kérdését sokan és sokszor tárgyalták és itt is, ebben a körben is többször taglaltuk ennek a fogalomnak a különböző vetületét. Ezért ezúttal csak röviden és a témához kapcsolódóan fogom érinteni. Legegyszerűbben a fenntartható fejlődést úgy határozhatjuk meg, mint a fejlődésnek az a módja, amely biztosítja az eljövendő generációk létét és fejlődését is. Mint ismeretes a társadalomnak a források biztosításával való fejlődése először a Rioi konferencián vetődött fel 2002-ben, majd a Brundtland bizottság jelentése használta elsőként a fenntartható fejlődés kifejezést. Viszont a gazdaság és a társadalom biztonságos, fenntartható fejlődése már ennél sokkal előbb is foglalkoztatta a világ gondolkodóit, közgazdasági szakértőit. Például kiemelkedő volt a Worldwatch Institute valamint a Római Klub keretén belül folytatott tevékenység (Gabor D. et all., 1983, Commoner B., 1980). A fenntartható fejlődés kérdései komplexek, de lényegében három alapvető tudományhoz tartoznak ezek az ökológia, a szociológia, valamint a közgazdaságtan. A közgazdászok a folyamatok profitorientáltságát követik, az ökológusok a környezet fenntartását, a szociológusok pedig a javak igazságos elosztását szeretnék elérni. E kereteken belül a közgazdaság célkitűzése a termelés növelése, valamint az erőforrások gazdaságos felhasználása. Látszatra viszonylag egyszerű a három tudományt külön-külön művelni, de sokszor nehézségek merülnek fel, főleg ha a határterületekről van szó (Beaton R., Maser Chr., 1999). Amint az alábbiakból kiderül, külön- 17

18 A fenntartható fejlődés és a marketing mint gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége külön mindhárom tudomány nehézségekkel küzd, amikor a fenntartható fejlődést kutatja. Még annyit meg kell jegyezni, hogy a fenntartható fejlődéssel nem tudunk úgy foglalkozni, hogy a globalizációt figyelmen kívül hagyjuk. A globalizáció már régen megkezdődött, de a kifejezést elsőnek Theodore Levitt, a Harvard Business School tanára használta 1983-ban (Dado J., Petrovicova J., 2008). A gazdasági és a társadalmi folyamatok globálisak, a környezeti problémák nem állnak meg a határokon belül, tehát az egész kérdéskőr csak a globalizáció figyelembe vételével közelíthető meg. A marketinggel kapcsolatban eleve le kell szögezni, hogy nem szinonimája a reklámnak és nem is egy elegánsabb megnevezése az árusításnak. Marketing a cél-piacok felkutatása, a vásárlok megtalálása, megtartása és fejlesztése, mindezek a termékek és szolgáltatások minőségének javítása és jobb kommunikálása révén. Kotler szerint a marketing felhasználásával a vállalkozás kielégítetlen szükségleteket és vágyakat fedez fel, e szükségletek és vágyak mértékét méri fel, valamint azt hogy mekkora hasznot hozna a vállalkozásnak ezek kielégítése (Kotler Ph., 2004). Ezek alapján a vállalkozás eldöntheti, hogy milyen piacokat céloz meg, mely terméket vagy szolgáltatást viszi a maga által kiválasztott piacra. A marketing egyik alapelve az, hogy a vállalatnál, a cégnél mindenkinek a vásárlóra kell összpontosítani. Nem arról van szó, hogy olyan jó módszereket találjanak ki, amelyek az akármilyen legyártott árut eladhatóvá tegyék, hanem hogy a vásárló részére autentikus értéket gyártsanak és kínáljanak. A marketing nem csak az árusításból áll, hanem piackutatásból, a kutatás eredményeinek megfelelő áru megtervezéséből és legyártásából, az áru ismertetéséből és végül az áru értékesítéséből. A marketing egy hosszú távú erőfeszítés eredménye, és ha jól végzik, akkor a marketing tevékenység az áru legyártása előtt kezdődik és az értékesítés után is tart. Forsyte szerint (Foryte, 2005) a marketing alaptétele az, hogy első a vásárló és a termelő és eladó feladata a vásárló igényeinek kielégítése, úgy hogy közben profit is keletkezzen. Az előbbieknek megfelelően a marketing négy fő eleme az áru, az ár, az elosztórendszer és az ismertetés (és a reklám is idetartozik). A marketingben használt egyik alapvető technika a vásárlói viselkedés megismerése (Dowling G., 2004). Ez azt jelenti, hogy felmérik a fogyasztást, a társadalmi és demográfiai helyzet például a nem, a kór, a foglalkozás figyelembe vételével, valamint gazdasági mutatók, például az árak és jövedelmek függvényében (Teodoru M. C., 2004). A vásárlási viselkedésnek a megismerése annál is inkább lényeges, mivel az emberek többsége inkább emocionálisan, mint racionálisan hozza meg vásárlási határozatát (Blythe J, 1988). Ennek alapján a vásárlók nagyon különbözők lehetnek egymástól, de abban hasonlítanak, hogy meg lehet őket győzni, hogy vásároljanak, és ezt megteheti az adott cég is, de a konkurencia is. A vásárlói szokások 18

19 Ladislau Klein Florin Dumescu tanulmányozása nem csak a praktikus szükségletekre vonatkozik, hanem az áru és annak megvásárlásának hedonisztikus, élvezeti részére is. Nem csak az áru, de maga a vásárlás is lehet élvezet és a marketer ezt is kihasználhatja. A marketing és globalizáció kötődnek egymáshoz. Marketing szakértők szerint nem is világos hogy a globalizáció növeli a marketing szükségességét és szerepét vagy fordítva, a marketing az, amely a globalizációt segíti elő. Olyan állítások is vannak, hogy a 20. század 90-es évei óta a jó marketing nagyobb előny a versenypiacon, mint a fejlett technológia. Az is igaz hogy a globalizált világban a vállalatok marketing együttműködése is nélkülözhetetlen. Mindez igaz nem csak a nemzetközi piacón jelenlévő vállatokra vonatkozóan, de azok is ki vannak téve a nemzetközi versenynek, amelyek kizárólag a belföldi piacón vannak jelen (Dado J., Petrovicova J., op. cit.). Az tény, hogy a globalizált világban az életmód és a fogyasztási szokások homogenizálódnak. Az is igaz, hogy a globális világban a kínálat is változatosabbá válhat, úgy az anyagi javak esetében, mint a kulturális modellek terén. Itt lép fel az állam szerepe, úgy is, mint a helyi, régiós jelleg védelmezője, de úgy is, mint a piacok sokféleségének inspirálója és védelmezője (Mazurek-Lopacinska K., 2008). 1. Vizsgálati anyag és módszer Kérdezhetjük, tehát, hogy marketing vagy fenntartható fejlődés? Párhuzamot vonva a fenntartható fejlődés lényege és a marketing céljai és módszerei között kiderül, hogy addig, ameddig az alkalmazott marketing arra korlátozódik, hogy felmérje a potenciális vásárló igényeit, hogy megtegye az áruajánlatát, megszervezze az ellátási hálózatot, addig a kettő között semmi féle ellentét nincs. Sőt, a korrekt marketing pontosan felméri a reális szükségletet és biztosítja azt, hogy a piacon csak a fogyasztó által kívánt áru és szolgáltatás jelenjen meg, kiküszöbölve a pazarlást, szükségtelen áru termelését és áruba bocsátását. A modern marketingnek viszont vannak módszerei és lehetőségei olyan igények gerjesztésére is, amelyek a vásárló reális szükségleteit vagy reális anyagi lehetőségeit túllépik. Ez esetben a marketingfogások a fenntartható fejlődéssel ellentétes irányba visznek. A források eltékozlását, a megvásárolt szükségtelen áru utólagos eldobásával, fel nem használásával a környezet szükségtelen szennyezését, a beruházások, például épületek forrás hiány miatti be nem fejezést okozzák. Talán nem lényegtelen megemlíteni azt, hogy a világon most végigsöprő válság az ingatlanpiacon indult az amerikai jelzáloghitelekkel. A könnyen nyújtott ingatlanvásárlásra szánt hitelek, de az utólag lényegében minden tartós fogyasztási cikkre világszerte, a mi országainkban is, kiterjesztett kisebb hitelek is hasonló szerepet játszottak. Ez a hitelezési rendszer lényegében marketing módszernek tekinthető, olyan módszernek, amely a 19

20 A fenntartható fejlődés és a marketing mint gazdasági kérdések megközelítésének két lehetősége szükségleteket vagy ezeknek a képzetét gerjesztik, vagy látensen létező vágyakat, sokszor racionálisan teljesíthetetlen vágyakat, agresszíven a felszínre hoznak. Most már mindenki látja, hogy ez ellentétes a fenntartható fejlődéssel. 2. Eredmények, következtetések Megállapíthatjuk azt, hogy a fenntartható fejlődés és a marketing két olyan terület, amelyben a közgazdasági szakembereknek fontos szerepük van. Legalább elméleti szinten, a modern világban, a két terület között negatív kölcsönhatás nincs. A mindennapi életben, viszont, a marketing a fenntartható fejlődéssel ellentétes cselekvésre is biztathat. Erre a hitelkrízis a legjobb példa. Talán nem véletlen az, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjat Paul Krugman kapta a fenntartható fejlődés kereskedelem kapcsolat tanulmányozásában elért eredményeiért. A díj indoklásában az szerepel, hogy a Princetoni professzor olyan új elméleteket fogalmazott meg, amelyek a szabad kereskedelem és a globalizáció kérdéseire adnak választ. Részünkre, akik a jövő közgazdászainak képzésében van szerepünk, a fenti következtetéseknek gyakorlati és a jelen időben érvényes hatásuk van. Arról van szó, hogy az ifjú generációt a tisztesség és a kiegyensúlyozott megoldások felé kell irányítanunk akkor is, amikor makrogazdasági akkor is, ha mikrogazdasági kérdésekről van szó. A jövő közgazdász generációi gazdasági gondolkodásának alap eleme a minőség keresése kell legyen, tehát annak biztosítása, hogy az áru előállításának, a szolgáltatásnak, mindennemű probléma megoldásának központi kérdése az, hogy a fogyasztó reális igényét elégítse ki úgy, hogy egyúttal a termelőnek, a szolgáltatónak és a kereskedőnek tisztes hasznot hozzon. Összefoglalás A fenntartható fejlődés és a marketing a közgazdászok két fontos munka területe. Legalább elméleti szinten a két terület szakemberei úgy segítik a modern társadalom fejlődését, hogy negatív kölcsönhatás a két terület között nem jelentkezik. A minden napi életben, viszont, a marketingek a fenntartható fejlődéssel ellentétes hatása is lehet. A hitelkrízis lehet a legjobb példa erre. Talán nem véletlen az, hogy pont az idei közgazdasági Nobel-Díjat Paul Krugman a fenntartható fejlődés és a kereskedelem kapcsolatának tanulmányozásáért kapta. A svéd Nobel bizottság azt emelte ki, hogy a Princetoni professzor olyan új elméleteket dolgozott ki, amelyek a szabad kereskedelem és a globalizáció kérdéseit válaszolják meg. 20

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A ÉS T U D Á S T R A N S Z F E R I G A Z G A T Ó S Á G 2015. OKTÓBER 15. Ú J P I A

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben