ÚJFEHÉRTÓ KELETKEZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJFEHÉRTÓ KELETKEZÉSE"

Átírás

1 Sípos Ferenc ÚJFEHÉRTÓ KELETKEZÉSE Az Új fehértó történetével foglalkozó helytörténész szakirodalomra támaszkodni nem tud e tárgykörből monográfia nem készült, s hiányoznak a tanulmányok is, így kénytelen figyelembe venni minden adatmorzsát. Voltaképpen még az sem tisztázott, mikor keletkezett Újfehértó! A szakemberek és a nem szakemberek véleménye megoszlik. I. Vélemények Újfehértó keletkezéséről 1. Az Egri Főegyházmegye papságának névtára 1814-től évente jelent meg az egyes római katolikus plébániákra vonatkozó fontosabb adatokkal. A Rátz- Újfejértó, később Rácz-Új-Fejértó, Új-Fejértó, végül Újfehértó címszavaknál először az évi kötetben 1 találunk utalást a plébánia múltjáról: Parochia exstitit jam Anno 1335, restituta Anno Vagyis az újfehértói plébánia már 1335-ben létezett, s 1767-ben állították fel újra. Az évi kötettől kezdve az 1335-ös évszám 1332-re módosult. 2 Bár az ismeretlen szerző forrásra nem hivatkozott, állítását mint később látni fogjuk a pápai tizedszedők számadásaira alapozta. 2. Pesty Frigyes ( ), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1864-ben nyomtatott kérdőívet és kitöltési utasítást juttatott el a helységek elöljáróihoz. 3 Csajkos István újfehértói főbíró és Janthó Lajos főjegyző június 4-én válaszolt Pesty Frigyes kérdőpontjaira. A 4. kérdésre A község mikor említtetik legkorábban? ezt felelték: E község mikori megtelepítéséről teljes s biztos tudomásunk nincs, hanem hagyományból annyit tudhatunk, hogy e község az időben alakíttatott, mikor a törökök Debreczent bírták, s valóban, szánandó dühükben e vidéken hagyomány szerént 17 falut elpusztítottak Ez idő gyanításunk szerént ig terjedő időszakra esik, s így erre esik az e község határán 1 Schematismus Venerabili Cleri Agriensis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC.XX. Agriae Uo. M.DCCC. XXI. Agriae. 100.; M.DCCC. XXII. Agriae. 103.; Schematismus Venerabilis Cleri Diocesis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC. XXIII. Agriae. 103.; uo. M.DCCC. XXIV Vö. Schematismus Cleri Archi-dioecesis Agriensis, ad Annum Jesu Christi Agriae. 98., továbbá uo és Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (a továbbiakban: Szinnyei). 10. köt. Budapest, hasáb. Vö. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, (a továbbiakban Pesty, 1880.) függelék, 547.

2 fekvő, s ez idő tájban elpusztított Micske, Bóót és Szegegyháza községek jelenleg határai, kiegészítő puszták elhamvasztása is, melyek maradványaiból alakult a mai Újfejértó m. város, természetesen előbb falu.' Az idézett részben keveredik a hagyomány" és a következtetés. A későbbiekben majd meglátjuk, mennyire pontos az emlékezet, most elégedjünk meg annyival, hogy az új fehértóiak településük keletkezését a XVII. század második felére tették. 3. A Vasárnapi Újság július 15-i számában gunyoros cikk jelent meg Újfehértóról. A jól értesült, önmagát meg nem nevező, X betűvel jelölő szerző a helység keletkezéséről is ír, ám az eseményt időponthoz nem köti: Három feldúlt, elpusztult helység (Bolt, Miske, Szegegyház) népességéből alakult a tatár s török hadjáratok után Fehértó." ban jelent meg Somogyi Károly 6 szerkesztésében A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Ebben az Új-Fejértó címszónál arról olvashatunk, hogy az itteni plébánia 1332-ben keletkezett Csánki Dezső ( ) levéltáros a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából kezdett hozzá Magyarország történelmi földrajzának megírásához. 8 A Hunyadiak korát felölelő munka 1. kötete 1890-ben jelent meg. A könyvben ez áll: Fejértó. a) Fehertou. (1326: Fejér. VIII. 156., 1357: Dl ). Feyertow. (1379: Dl ). Feyertho. (1464: Lelesz, metál. Abaúj 24.). A mai Új-Fejértó ben e helységre nézve heti vásár-jogot nyertek Nagy-Lajos királytól birtokosai: a Báthoriak. b) Fejertho. (1420: Lelesz, metál. Szabolcs 14.). A mai O-Fejértó, Bakta mellett, amelynek határában tűnik föl. A pápai tized-lajstrom egy ily nevű helységet sorol föl, Levelek és Karász közt. (Feyierthov. 329.). Úgy vélem, a mai Ó-Fejértót érti. " Csánki Dezső szerint tehát már az 1330-as években együtt létezett Ofehértó és Újfehértó, hisz a pápai tizedlajstrom 1333-as adatát Ofehértóra vonatkoztatja, egy 1326-os oklevélben pedig Újfehértót véli felfedezni. 4 Pesty Frigyes helységnévtára. Szabolcs megye, Újfehértó. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) Kézirattára. Fol. Hung. 1114/38. 5 Vasárnapi Újság, 28-ik szám. Tizenharmadik évfolyam. Pest július 15-én, Somogyi (Csizmazia) Károly ( ) teológiai doktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, esztergomi kanonok volt, aki április 27-én a megújuló Szegednek ajándékozta mintegy negyvenezer kötetből álló nagy értékű könyvtárát. Lásd Szinnyei, 12. köt. Budapest, hasáb. 7 A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Szerk. Somogyi Károly. Budapest, Szinnyei, 2. köt. Budapest, hasáb. 9 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1. köt. Budapest,

3 6. A megjelenési évet nem jelölő Szabolcs-monográfiába (az előszó január l-jén kelt) Vendé Aladár (1856-?) hírlapíró 10 írta a Szabolcs vármegye községei című részt, melyet a kötet és a monográfia-sorozat szerkesztője, Borovszky Samu revideált: E helység 1326-ban már Fehértó néven szerepel. Ugyanígy találjuk megnevezve a leleszi országos levéltárnak egy 1464-ből származó oklevelében, míg e század elején Rácz-Fehértó elnevezés alatt is ismeretes volt. A község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, de azután újra felépült. A Báthoryak, mint földesurai, már 1349-ben Nagy Lajos királytól hetivásárjogot nyertek a község számara." n A szerző Csánki Dezső adatait használja fel, egy évszám azonban feltehetően nyomdahiba miatt tévesen szerepel: a hetivásárjog megszerzésének ideje nem 1349, hanem 1379! (A későbbi Szabolcs-monográfiák e téves évszámot szerepeltetik, tehát forrásuk ez az írás, s nem Csánki Dezső munkája!) Vendé Aladár viszont csaknem egy évszázaddal korábban kezdi Újfehértó történetét, amikor azt állítja, hogy a község a tatárjárás ( ) alatt teljesen elpusztult. 7. Szinte szó szerint vette át Vendé Aladár megfogalmazását az 1929-ben Háger László szerkesztésében és Erdélyi Gyula kiadásában megjelent újabb vármegyei monográfia: E helység 1326-ban már»fehértó«néven ismert volt. A leleszi levéltárnak egy okmánya 1464-ből ugyanígy nevezi. A XIX. század elején»rác Fehértó«volt a neve. Ugyanis Bocskay itt túlnyomó részben rác anyanyelvű hajdúkat telepített le és innen ered utóbbi neve. Adatok igazolják, hogy a község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, később újra felépült ben Nagy Lajos király már hetivásár jogot adott a községnek. " n Az 1349-es évszám, mint láttuk, nyomdahiba átvétele, helyesen: 1379 a hetivásárjog adományozásának éve! 8. Szabolcs vármegye községeiről Vertse K. Andor készített összefoglalást, amely 1931-ben jelent meg. Az Újfehértóra vonatkozó történelmi adatok az 1929-es Szabolcs-monográfiából lettek átvéve: A községet 1326-ban és 1464-ben már»fehértó«néven ismerik. Az 1800-as évek elején Bocskay rác hajdúkat telepített le a községben, ezért abban az időben»rác-fehértó«-nak nevezték. A tatárjárás alkalmával sokat szenvedett, sőt egy ízben teljesen elpusztult a község. Felépülvén Nagy Lajos király 1349-ben hetivásárjogot adott a községnek. " u A szövegbe nyomdahibából az 1600-as évek elején" helyett az 1800-as évek elején" került! Az 1349-es évszám egy korábbi nyomdahiba átvétele, helyesen 1379 lenne! 10 Életrajzára lásd Szinnyei, 14. köt. Budapest, hasáb. 11 Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, é. n. [1900.] Szabolcs vármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. Háger László. H. n. [Nyíregyháza], é. n. [1929.] Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Budapest,

4 9. Porzsolt István nyelvészeti tanulmányt írt Újfehértóról, de szükségesnek tartotta röviden összefoglalni a település történetét is. A dolgozat 1936-ban jelent meg. A történelmi rész a szerző utalása szerint az első Szabolcs-monográfiában található adatokra támaszkodik, de érződik a személyes tapasztalat, a helyismeret is: A község őstörténetére vonatkozólag sajnos meglehetősen kevés és történelmileg kellően még nem igazolt adat van kezünk között. A község határában és belterületén végzett ásatások, s ez ásatások alkalmával kikerült tárgyak: harci-, házieszközök amelyeket ma a nyíregyházi Jósa András Múzeum őriz amellett bizonyítanak, hogy Újfehértó határában már az Árpád-korban volt állandó település. A történetileg még nem minden vonatkozásban igazolt, de mindenesetre elég kézenfekvőnek látszó hagyomány azt tartja, hogy az első Árpádok idejében a mai Újfehértó határában három község állott: Micske, Bót és Szegegyháza. (Ezek az elnevezések mint határnevek máig fentmaradtak.) Hogy ezek a községek valóban meglehettek, bizonyítják az ásatások is, melyek során nem régen sikerült feltárni a micskei és boti templomok helyét, alapköveit, s körülöttük még számos olyan leletet, melyekből joggal következtethetünk állandó településekre. E három község azonban a hagyomány szerint a tatárdúlás alkalmával elpusztult, s ezek megmaradt lakói alapították volna a tulajdonképpeni Fehértó községet. A mai Újfehértó gerince ugyanis az az emelkedés, ahol most a református templom és paplak áll. Ez az ún.»sóstóoldal«. Ezt az emelkedést régen hatalmas vadvizek és nádasok vették körül. Ilyenek voltak északon a Vadas-tó, délen és nyugaton a Szilas-tó, keleten és északkeleten a Sóstó. E nádasokba menekültek be a tatárok elöl az előbb említett s később elpusztult három község üldözött lakosai. Az ismeretlen nádasban való bujkálásuk közben juthattak el a ma Sóstóoldalnak nevezett emelkedettebb, s valószínűleg szárazabb, így településre alkalmasabb helyre, s itt maradtak a tatárpusztítás után is, és megalapították Fehértó községet. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy a mai Piac téren építkezések alkalmával régi sírokat, s bennük emberi csontokat találtak. Fehértó néven a Váradi Regestromban találunk róla először említést. A község a Gút-Keled nemzetségből származó s a Báthory-családhoz tartozó Bereck fiai, a község akkori földesurai alatt szépen fejlődhetett, mert számára a Báthoriak Nagy Lajostól vásárjogot szereztek. A török hódoltság idején újra elpusztult a község. A megritkult lakosság közé akkor telepítettek ide kisoroszokat és oláhokat. A rácok valószínűleg az 1700-as évek végén Hajdúböszörményből menekültek ide. " A szerző szerint bár két adata egymásnak ellentmond Újfehértó már a XHL század első felében létezett. 14 Porzsolt István: Népnyelvi adatok Újfehértóról. Dolgozatok a Debreceni Református Kollégium Tanárképző-intézetének tízéves fennállása alkalmára. Szerk. Zsigmond Ferenc. Debrecen, (Különlenyomatban )

5 10. A Vármegyei szociográfiák című sorozatban 1939-ben jelent meg a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötet. A Községi adattár című részt dr. Kertész János és Follajtár Ernő írta. Ok ki nem mondva tagadják Új fehértó XIII-XVI. századi létét, ugyanis csak a XVII. századtól kezdve sorolnak fel adatokat: A XVII. századtól kezdve Rákóczi-birtok ban a szerencsi uradalomhoz tartozott. A megyében szerteszéledt rác lakosok után sokáig Rác-Fejértónak nevezték ben kincstári birtok, minthogy Vir Mihálytól hűtlenség miatt elkobozták ban is Rácz- Fejértó néven találjuk mint kincstári birtokot. " Ötven évvel Csánki Dezső vállalkozása után Vitéz Mikesy Sándor tett kísérletet a középkori okleveles adatok elosztására Ófehértó és Újfehértó között: 3. Fehértó : Feyierthov (ORTVAY, Magyarország egyházi földleírása 329), 1354: Feiertho... Feyertho (AnjouOkm. VI, 161), 1355: Feyrthou (i. h. 288), 1357: Feyertow (i. h. 598), 1420: Fejertho (CSÁNKI I, 514). A mai Ó-Fehértó község. Nevét nyilván a közelében levő Fejértó nevű víztől kapta. 4. Fehértó. 1326, 1357: Fehertou, 1379: Feyertow, 1464: Feyerto (CSÁNKI I, 514). A mai t/v'-fehértó." 16 Az Újfehértóra vonatkozó közlései azonosak Csánkiéval, viszont Ofehértónál több adatot sorol fel, mint elődje ben jelent meg Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Mező András és Németh Péter az Árpád-kori források valamennyi adatát közli, a XIV. század első harmadának ( /7) oklevelei közül pedig csak a jelentősebbeket szerepelteti. A szerzőpáros gyűjtési határnak az között keletkezett pápai tizedjegyzéket tekintette, ám ha egy-egy település neve csak később tűnt fel, természetesen e kései adatot vette fel: 1357: Fehertou (CSÁNKI I, 514). A község neve amennyiben ez az adat reá vonatkozik 1357-ben tűnik fel. A helység 1618-ban 40 forint taksát fizetett (Uyfejér To Nyíregyházi Állami Levéltár. Acta pol. Fasc. 41. No hoz tartozó melléklet). " 17 Mező András és Németh Péter tehát nem fogadja el Csánki Dezső 1326-os adatát, s kételyét jelzi az 1357-es adattal kapcsolatban is. Szerintük a legkorábbi biztos évszám: 1618! 13. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve egész Magyarországot felöleli. A szerző Újfehértó keletkezésével kapcsolatban Csánki Dezső, Mező András és Németh Péter adatait veszi át: Újfehértó helység Szabolcs- Szatmár megyében (1618: Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye 15 Szabolcs vármegye (Szabolcs és Ung K. E. E. vármegyék). Szerk. Dienes István. Budapest, Vitéz Mikesy Sándor: Szabolcs vármegye középkori víznevei. Budapest, Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai szótára. Nyíregyháza, (a továbbiakban Mező - Németh, 1972.) 131.

6 történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, , de lásd 1326: Fehertou: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt is)." Soós Imre, aki az egri egyházmegyei plébániák történetét tekintette át, így foglalta össze az Új fehértóra vonatkozó legrégibb adatokat: A helység neve ban merül fel; 1349-ben hetivásárjogot nyert táján Báthory Gábor áttelepítette ide a böszörményi rácokat, ettől kezdve Rácz-Fejértó néven szokták emlegetni. A falu azon a helyen fekszik, ahol az 1578 táján elpusztult, de a középkorban még népes Szegegyháza, Bót, Micske puszták egykori határa összeér. Hogy a középkorban volt-e Újfehértón templom és plébánia, nem tudni, az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék nem említi. " 19 * * * A fentebb ismertetett vélemények két nagy csoportba sorolhatók: az egyik szerint Újfehértó már jóval 1526 előtt létezett (a legkorábbi adatot többen a XIV. század első felében vélik megtalálni, míg mások egy évszázaddal korábbra merészkednek el), a másik szerint Újfehértó 1526 után keletkezett (az évszámhoz kötött adatok a XVII. század különböző időszakára utalnak). Mi az igazság? II. A mérleg nyelve Alábbiakban egyenként, időrendet tartva megvizsgáljuk azokat az iratokat, amelyekre az Újfehértó történetével foglalkozó szerzők hivatkoztak: Új fehértóra vagy Ófehértóra vonatkoznak-e?! Merre billen a mérleg nyelve? Porzsolt István állítása szerint Új fehértóról Fehértó néven a Váradi Regestrumban találunk először említést. E feltevést erősíti fél évszázaddal később Balogh István bizonytalan mondata, ő ugyanis Ófehértóról így ír: Első írásos említése 1220-ból a váradi regestrumban a másik, mai néven Újnak nevezett Fehértóra is vonatkozhat. " 20 Az közötti tüzesvaspróba vizsgálatokat Karácsonyi Jánosnak és Borovszky Samunak sikerült időrendbe szednie. 21 A Fehértóra vonatkozó feljegyzés Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk. Entz Géza. Budapest, (a továbbiakban Entz, 1987.) 21 Regestrum Varadiense... Közzéteszi Karácsonyi János és Borovszky Samu. Budapest, (a továbbiakban Regestrum Varadiense..., 1903.)

7 szerintük 1222-ben készült. 22 Tehát Újfehértó 1222-ben már létező helység volt, ami viszont ellentmond Porzsolt István másik állításának, nevezetesen: Bolt, Micske, Szegegyháza a hagyomány szerint a tatárdúlás ( ) alkalmával pusztult el, s e három község megmaradt lakói alapították meg Újfehértó községet. (Ha Újfehértó az 1240-es években keletkezett, akkor az 1222-es adat nem vonatkozhat rá!) 23 Mindez persze nem ment fel bennünket a szövegelemzés kötelezettsége alól. 24 A Fehértóra vonatkozó szöveg így hangzik: Rychya de villa Fehektou impecijt dominum Forcos de villa Kemesa pro furto, Iudice Banc comite, pristaldo Misca de villa Hologd, Forcos por tatoferro iustificatus est. " 25 A Fehektou" névalak a Fehertou" eltorzult változata. 26 Kemesa" helyesen Kemeche" vagy Ramocha", 27 de inkább az előbbi. A Hologd" helynévben talán Zolcod" van elrejtve. 28 A rekonstruált szöveg: Rychya de villa Fehertou impetiit dominum Forcos de villa Kemeche pro furto, iudice Banc comite, pristaldo Misca de villa Zolcod (Zologud). Forcos, portato ferro, iustificatus est. " 29 A bejegyzés magyar fordításban így hangzik: Fehértó faluba való Ricse Kemecse-falusi Farkas nevezetűt lopásról vádold. Bíráskodék Bánk ispán, poroszló vala Zalkod-falusi Miska. Farkas hordozván a vasat, igazolódék. " 30 Csak egyetlen fogódzónk lehet: a tolvajok általában a közeli, szomszédos falvakig merészkedtek. 31 Kemecséhez vagy Ramocsaházához (bizonytalan az olvasat) melyik település esett közelebb, Ófehértó vagy Újfehértó? Kemecse és Ófehértó között a távolság 29,17 km, Kemecse és Újfehértó között pedig 34,56. Tehát nincs lényeges különbség. Ramocsaháza és Ófehértó egymástól 15,52 kilométerre 1 1 Uo és Az ellentmondás akkor is fennáll, ha feltételezzük: Karácsonyi János és Borovszky Samu időmeghatározása téves között sem találkozhatunk Újfehértó nevével, ha a helység után keletkezett! A tüzesvaspróba-vizsgálatok kéziratát Fráter György mentette meg, s Heltai Gáspár adta ki ben sok hibával. A könyvnek csak két példánya maradt meg. A hibák olvasási hibák: a nem értelmezhető helynevek és személynevek torzultak el. Mivel a kézirat ma már nincs meg, a hibák korrigálása igen nehéz feladat. Lásd A Váradi Regestrum. Értelmezi Kandra Kabos. Budapest, (a továbbiakban Kandra, 1898.) és Az évi kiadás facsimiléjét lásd Regestrum Varadiense..., számozatlan oldal, 204. bejegyzés. 2 6 Kandra, , 323. és 204. szám (ő tévesen Tehektou" névalakot szerepeltet!), Regestrum Varadiense..., Nr (204). (Ők tévesen Fehekton"-t írtak!) 2 7 Kandra Kabos Kemecsével (Kemeche) és Ramocsával (Ramocha) azonosította. Karácsonyi János és Borovszky Samu Kemecse mellett foglalt állást. Lásd Kandra, jegyzet és Regestrum Varadiense..., jegyzet. 2 8 Kandra Kabos szerint Zologud, Zolcod. Vö. Kandra, jegyzet. Karácsonyi János és Borovszky Samu nem azonosította. 2 9 Vö. Regestrum Varadiense..., Nr (204.) és Kandra, szám. 3 0 Vö. Kandra, szám. 31 Úgy látszik nekünk, törvénynyé tehetjük:... hogy a fölperesnek (vádló vagy panaszos) illetőségét a vádlott alperes lakóhelyével annál szomszédosabbnak tartsuk mentől kisebb az ügyeset..." Lásd Kandra,

8 fekszik, a Ramocsaháza és Újfehértó közötti út hossza viszont 39,71 km. 32 Itt már jelentősebb az eltérés, de a 15,52 km is túl nagy távolság ahhoz, hogy egy jelentéktelen feljegyzésre sem méltatott! tárgy ellopásáért érdemes legyen megtenni. Egy bizonytalan olvasatú helynév, egy feltevés kevés a probléma megoldásához. (A Kemesa" név mögött egy azóta elpusztult település neve is lappanghat! Alkalom szüli a tolvajt a lopás a lakóhelytől távol, útközben is elkövethető!) A Váradi Regestrum bejegyzéséből szövegelemzéssel nem állapítható meg, hogy Ricse melyik Fehértó nevű faluban lakott, Ófehértóban-e vagy Új fehértóban Az oklevél tartalmát így foglalta össze Fejér György: An. Ch Carolus R. H. possessionem Fejértó a filiis Gothardi infidelibus, ablatam, Briccio de Bátor, ac filiis, celebratis horum meriteis, confert. " 34 Csánki Dezső nem olvasta figyelmesen végig az oklevelet, pedig az tartalmazza átiratban a váradi káptalan jelentését is az új tulajdonosok beiktatásáról. Itt kapunk adatokat Fejértó fekvésének meghatározásához! A beiktatáson ugyanis részt vettek a szomszédos falvak birtokosai, nemesei. A felsorolt települések délen Iynsa (Gyulaj?), tőle nyugatra Pouch (Máriapócs), Petri (Pócspetri) és (neve az oklevélből kiszakadt, talán Kállósemjén), ettől északra Levelek, tőle keletre Bakta (Nyírbakta), Besenyőd és Laskud (Laskod) pontosan kijelölik a mai Ófehértót! 35 Balogh István már korábban ugyanerre a megállapításra jutott. Ofehértó történetéről írja: Az első hiteles adat 1326-ban kelt oklevélben található: I. Károly a Gut-Keled nb. Báthori Berecknek és fiainak adományozta Gotthárd fiai, Pál és János, valamint László testvére Fejértó nevű elkobzott birtokát, amelynek határos szomszédai Petri (a mai Pócspetri), Levelek, Bakta, Besenyőd és Laskod, valamint Bátori Bereck és András Pócs (a mai Máriapócs) nevű faluja. (Codex diplomaticus, VIII )" A pápai tizedszedők számadásaiban 1332 és 1335 között négyszer fordul elő a Fe- i 37 hértó/fejértó név. Először az évi tizedek befizetésénél Feyierthov alakban; 3 2 Jakabfalvy Endre: Távolsági kimutatás. Nyíregyháza, és Kandra Kabos Fehértót Ófehértóval azonosította (Kandra, jegyzet). Karácsonyi János és Borovszky Samu megkerülte az azonosítást, lábjegyzetben csak annyit közöltek, hogy a Szabolcs vármegyében fekvő Fejértóról van szó! (Regestrum Varadiense..., jegyzet.) 3 4 Fejér Georgius: Codex diplomaticus. Tom. VIII/5. Buda, Uo Entz, Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. Pápai tizedszedők számadásai Budapest,

9 aztán az évi első (Feyrchut) és második (Feyrtow) részletet befizetők listáin, végül az évi első részletnél (Fehertov). 40 Papját Demeternek hívták. A pap nevének ismeretében kétségkívül megállapítható, hogy már az évi öszszeírásban is szerepelt Fehértó/Fejértó, ám az irat sérülése miatt ma már nem olvasható el a helynév: Item Demetrius sacerdos Beaté Margarethe..." 41 Demeter tehát a Szent Margit tiszteletére felszentelt fehértói templom papja volt. De melyiké, az ófehértóié vagy az új fehértóié?! Az összeírásokból még annyi állapítható meg, hogy a fehértói plébánia a borsovai esperességhez tartozott. Ha azonosítjuk a sok elírást tartalmazó helyneveket, azok kijelölik a hajdani borsovai esperesség területét: Ajak, Anarcs, Apagy, Apáti (Aranyos-), Atya (Vámos-), Badaló, Barabás, Bégány, Benk, Beregszász, Beszterec, Bogát (Nyír-), Borzsova, Búcsú, Csaroda, Daróc (Bereg-), Demecser, Dercén, Dombrád, Fehértó, Fornos, Gelénes, Gyulaháza, Gyulaj, Gyüre, Hene, Ibrony (Nyír-), Jánosi, Karász (Nyír-), Kaszony, Kenézlő (Uj-), Kígyós, Ladány (Mező-), Levelek, Litke (Fényes-), Lórántháza (Bakta-), Márok(-papi), Mátyus, Munkács, Muzsaj, Pátroha, Petri (Pócs-), Pócs (Mária-), Ramocsaháza, Szentmárton (Tisza-), Szentmiklós, Szernye, Szolyva, Tarpa, Tass (Nyír-), Tét (Nyír-), Tivadar, Várda (Kis-), Vári. 42 Elég akár egy mai térképre rátekintenünk, hogy megállapíthassuk: a fenti helységek által kijelölt területen Újfehértót semmiképpen nem tudjuk elhelyezni, ide csak Ófehértó illeszthető be. 43 (Újfehértónak a Szabolcsi esperesség területén lenne a helye, ott viszont az összeírásban nem szerepel!) Az oklevél az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl ben nyomtatásban is megjelent. 44 Közreadója, Kovács Nándor így foglalta össze a tartalmát: júl. 2. A váradi 3 8 Uo Uo Uo Uo Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1 köt. Budapest, , 526.; Mező - Németh, A térképet nem használó Balássy Ferenc a pápai tizedjegyzékben szereplő Fehértót Új fehértóval azonosította: Feyierthov = Fejértó, Új-Fejértó, ma is meglévő plébánia és mezőváros a nádudvari járásban." A kötet szerkesztője, Ortvay Tivadar viszont aki a helységeket térképen helyeztette el rögtön látta ezen állítás tarthatatlan voltát, ezért Balássy Ferenc megállapításához a következő lábjegyzetet fűzte: Ó Fejértó, mert Új-Fejértó Szabolcs közepében fekszik. Ortvay." Lásd Geographia ecclesiastica Hungáriáé. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Szerk. Ortvay Tivadar, (a továbbiakban Ortvay) Első fele. Budapest, ; A térképen Ó-Fejértó szerepel. Lásd Az egri egyházmegye a XIV. század elején. Készítették Ortvay Tivadar és Hrubant László, Lelőhelye: OSZK Térképtára, A térkép a kötetből lett kivéve! Hogy a találgatások milyen eredményre" vezetnek, jó példa Pesty Frigyes esete, ő a Feyierchov" eltorzított névalakban Fejércsét vélte megtalálni! Lásd Pesty, Anjoukori okmánytár. Tom. VIII/5. Szerk. Nagy Imre. Budapest,

10 káptalan előtt Bátori Bereczk fia János fiai László és György birtokaikon sorsot vetve megosztoznak." Csánki Dezsőt az tévesztette meg, hogy az oklevélben Fejértó és Nyíregyháza egymás mellett szerepel: propterea porció eorum possessionaria in possessionibus Feyertow et Nyreghaza vocatis in eodem comitatu de Zaboch situatis habite...". Ezért gondolt ő a Nyíregyháza közelében fekvő Újfehértóra. Az egymásmellettiség itt azonban véletlen, nem térbeli egymásmellettiséget jelent! Az oklevélben ugyanis sorrendben ezekkel a helynevekkel találkozunk: Bátor, Tímár, Lúgos, Szentmárton, Vasvári, Fejértó, Nyíregyháza, Ecsed, Fábiánháza, Bankneterme, Sárvár monostor, Adony monostora, Pócs. E települések eléggé szétszórtan helyezkednek el két vármegyében, Szabolcsban és Szatmárban. Az oklevél jellegének megfelelően nem a térbeli viszonyuk volt a fontos. Az osztozkodás szempontjából teljesen közömbös, hogy milyen sorrendben említik az egyes falvakat! Az 1357-es oklevél csak egy ág birtokait sorolta fel, a teljes Báthori-vagyon felosztozása 1354-ben történt meg: jan. 22. Az egri káptalan I. Lajos királynak jolenti, hogy Bátori Bereczk fia ágán leszármazottak között, ezek bihar-, szabolcs- s szatmárvármegyei birtokait három részre felosztotta." 45 Itt már birtokról birtokra haladva sorolja fel a településeket az oklevél. Fejértó és Nyíregyháza nem egymás közelében szerepel. Először Bátor, a főbirtokközpont az osztozás tárgya, ezután következik Levelek, Fejértó és Pócs, majd Rakamaz és Tímár (Szabolcs vármegye). A birtokfelosztás Szatmár vármegyében folytatódik: a sárvári monostorhoz tartozó három falut sorolja fel az oklevél; Kálmándot, Vállajt és Szentmártont. Következik Vasvári, Fábiánháza, majd Ecsed. Végül Adony monostorról és a hozzátartozó kilenc faluról (Abrány, Kenéz, Kókad, Encsencs, Vencsellő, Léta, Lúgos, Büd és Nyíregyháza) esik szó, ezek Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyében fekszenek. Még egy érv: mint láttuk, 1326-ban Báthori Bereck és fiai Ofehértót kapták adományként, lehetetlen, hogy ne Ófehértóról esne szó 1354-ben is, amikor Báthori Bereck leszármazottai a teljes vagyonon megosztoztak, 1357-ben is, amikor az egyik ág tovább osztozott az 1354-ben megszerzett javakon! Az 1357-es oklevélben szereplő Feyertow tehát nagy valószínűséggel a mai Ofehértóval azonosítható Ez az oklevél is az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl A Fejértónak vásártartást engedélyező I. Lajos a szomszédos településeket nem sorolja fel, csak annyit mond, hogy az adományozás Báthori György fia János kérésére történt ( adpeti-tionis instantiam fidelis nostri magistri Johannis filii Georgii de Batur nobis porrectam... ") Fejértó azonosításában segít a genealógia: Az oklevélben szereplő Báthori Uo Megtalálható még: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Filmtára, D d.

11 György fia János egyenes ági leszármazottja annak a Báthori Berecknek, aki mint láttuk 1326-ban azt a Fehértót kapta adományként, amelyről sikerült kimutatnunk, hogy Ófehértóval azonosítható! Egészen pontosan: az 1326-os adományt Báthori Bereck és fia kapták. Berecknek négy fia volt: Miklós, János, András és Lökös. Ők András kivételével, aki, mint váradi püspök, magtalanul hunyt el 1345-ben, illetve leszármazottaik 1354-ben osztozkodtak az apai örökségen ben pedig Báthori Bereck fia János fiai László és György (volt még egy István nevű testvérük is, aki magtalanul hunyt el) osztozkodtak birtokaikon. György fia János szerez 1379-ben vásártartási jogot Fehértónak. A fenti oklevelek tehát egymással szorosan összefüggenek, bennük csakis Ófehértóról lehet szó. íme a leszármazás Nagy Iván nyomán: 47 I. Miklós Ágnes Borbála I. László (tőle származik a család somlyói ága) I. Bereck 1310 I. János 1325 II. György I. István II. János Drugeth Margit 1375 III. György t 1426 Mihály - Katalin László t II. András váradi püspök t 1345 Lökös 1325 Benedek I. Péter (tőle származik a család ecsedi ága) Klára : Lelesz, metál. Abaúj 24." Csánki Dezső így hivatkozott forrására, vagyis a Leleszi Konvent Levéltárának vármegyék szerint csoportosított Metales (Határjárások) című sorozatára utalt. Az Abaúj" szó természetesen elírásból került a 48 szövegbe Szabolcs" helyett! Az oklevél regesztaja így hangzik: Relatoriae Super Reambulatione Cujusdam Litigiosae Terrae, inter Possessiones 49 Petri et praedium Apáthy Gregorii, Augustini et Blasii Bers 50 de Pethry nec non Possessionem Fejérthó Joannis Báthor, Situatae Confecta " Határjárásról lévén szó, elegendő csak a helynevekre figyelnünk. Apáti puszta Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1. köt. Pest, Vö. A Gutkeled nb. Bátoriak nemzedékrendje, összeállította: Wertner Mór. Melléklet a Turul évf. 29. lapjához. 4 8 MOL Filmtára, d cím. XI. kötet: Lajstrom és mutató a Metales sorozathoz, 58. (Az Abaúj vármegyei iratok a 21. sorszámmal érnek véget!) 4 9 Possessionem-böX javítva! 5 0 Helyesen Ders!

12 azonosítása bizonytalansági tényező ugyan, ám Petri (Pócs-) említése egyértelművé teszi, hogy az oklevél csakis Ofehértóra vonatkozhat. Pócspetri ugyanis Ófehértó közelében található, Újfehértótól viszont távol fekszik! * * * Végére jutottunk az Újfehértó történetére vonatkozó, XIII-XV. századi iratok elemzésének. A Váradi Regestrum bejegyzésével nem boldogultunk, a többi iratról vagy bizonyítani tudtuk, vagy nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy nem Új fehértóra, hanem Ofehértóra vonatkozik. Bár a mérleg nyelve erősen Ófehértó irányába billen, még nincs elégséges alapunk annak kimondására, hogy Újfehértó a XIII-XV. században nem létezett. Mert lehetséges, hogy a Váradi Regestrum bejegyzése Új fehértóra vonatkozik, s megfontolandó az a feltevés is, hogy a pápai tizedjegyzékből azért maradt ki Újfehértó, mert papjának jövedelme nem érte el a megszabott határt. 51 Az Anjoukori okmánytárban keltezési helyként is szerepel Fehértó, ebben az esetben szövegelemzéssel nem dönthető el, hogy melyikről van szó! Olyan forráscsoportot kell tehát keresnünk, melynek segítségével egyértelműen megállapítható, mikor keletkezett Újfehértó: már jóval 1526 előtt létezett-e, vagy csak 1526 után keletkezett... Az egész Szabolcs vármegye területét felölelő összeírások eredménnyel kecsegtetnek (egy vagy két Fehértó szerepel-e bennük, hol helyezkednek el?). A legkorábbi, 1543-tól kezdődő összeírások a dikajegyzékek. Az adórovók településről településre haladva sokszor bejárták az egész vármegyét helyismerettel rendelkeztek! Ha az ő feljegyzéseikben találkozunk Fehértó" nevével, az útvonal ismeretében megállapítható lesz, hogy az Ófehértót vagy Újfehértót jelent-e. Nézzük hát, merre jártak az adórovók! m. Merre jártak az adórovók? Szabolcs vármegyét Szolnok elfoglalása (1552) után kezdték hódoltatni a törökök. 52 Vaj on az utolsó békeévekben (1543, 1549, 1550), amikor még nem estek törökdúlás áldozatául a falvak Szabolcsban, szerepel-e Újfehértó a dikajegyzékekben?... e tizedet csak azok fizették, kiknek jövedelme 2 márkánál azaz 8 aranynál többre ment s így az ezen jövedelmen alul maradó egyházi javadalmak feljegyzetlenül maradtak." Lásd Ortvay, XXV. oldal. Ortvay Tivadar függelékként egész sor olyan egyházas helyet sorol fel, melyek a tizedjegyzékben nem szerepeltek, létük viszont okleveles adatokkal igazolható! Lásd Ortvay, Második fele. Budapest, Koroknay Gyula: Szabolcs török hódoltatása. Szabolcs-szatmári Szemle, sz. 245.

13 Az 1543-as rovásadó-összeírás tanúbizonysága szerint az adórovók kétszer is elhaladtak a mellett a terület mellett, amelyet ma Újfehértónak nevezünk, de Új fehértót nem vették jegyzékbe. Munkájukat az első járásban ezen az útvonalon fejezték be: Wyd (Vid), Bezermen (Böszörmény), Hath haaz (Hatház), Teglas falwa (Téglás), Bolth falwa (Bolt), Beokeon falwa (Bököny), Miske falwa (Micske), Hugyay falwa (Hugyaj), Gesthered falwa (Geszteréd). A második járásban pedig így haladtak el Újfehértó" mellett: Nyry egyház (Nyíregyháza), Kyral Teleké (Királytelek), Syma falwa (Sima), Zegegyhaz (Szegegyháza), Dorogh falwa (Dorog), Nanas falwa (Nánás), Waryas falwa (Varjas), Polgár falwa (Polgár), Prod falwa (Pród). 53 A negyedik járásban így bukkan elénk Fehértó: Ewr (Őr), Waya (Vaja), Feyrtho (Fejértó), Abran, (Abrány), Gwlay (Gyulaj), Chassaar (Császári), Bathor (Bátor), Waswary (Vasvári). 54 A szövegkörnyezet a településnevek egyértelművé teszi, hogy Fejértó" Ófehértót jelent! Az egyik 1549-es összeírásban ebben a sorrendben következnek a települések: Első járás: Nyregyhaz, Kyral theleke, Syma, Zegh egyház, Dorogh, Nanas, Waryas, Prod, Polgár... Második járás: Bezermen, Wyd, Hathaz, Theglas, Bolth, Bewken, Myske, Geztered, Hwgyay. Harmadik járás: Waswary, Pylys (Pilis), Chazar, Gywlay, Abran, Feyrtho Waya, Ewr, Egy másik 1549-es összeírásból így rekonstruálható az adórovók útvonala: Első járás: Wyd, Bezermen, Hathaaz, Theglass, Bolth, Bewken, Myske, Hwgyay, Gezthereed,... Második járás: Nyreghaz, Kyraltheleke, Syma, Zegeghaaz, Dorog, Nanaas, Waryass, Prood, Thethey (Tedej),... Negyedik járás: Waya, Ewr portio, Baktha, Loranthaza, Kyrch (Kércs), Jaako (Jákó), Pethenhaza (Petneháza), Laskod, Ramochahaza (Ramocsaháza), Ibrony, Apag (Apagy), Magh (Magy), Lewelek (Levelek), Feyrtho, Gywlay, Abran, Waswar portio, Chazar portio, Pyryche (Piricse), Pylyss. 56 Itt még egyértelműbbé válik, hogy ez a Fejértó" csakis Ófehértó lehet! ből van egy harmadik összeírás is: Első járás: Nyreghaz, Kyralteleke, Syma, Zegheghaz, Darogh, Nanaas, Varyaas, Prood, Polgaar, Thethey,... Második járás:.., Bezermen, Wyd, Hathaz, Theglas, Boolth, Bewkeen, Myskee, Gezthereed, Hugyay. A harmadik járásban egyik Fehértóról sincs adat. 5 4 MOL Filmtára, d. Dica-jegyzékek. Raksz. A Tom. XLI év, , és Uo év, 4-7., és 43^ Uo év, 8-10., és A harmadik járás számunkra érdektelen.

14 Harmadik járás: 57 Waswary, Pylys, Chyazar, Gywlay, Abran, Feyrtho, Wayaa, Ewr,... Következik az utolsó előtti békeév, Az adórovók ekkor így haladtak el Új fehértó" mellett: Első járás: Nyreghaaz, Kyraltheleke, Syma, Zegheghaz, Dorogh, Nanas, Waryas, Prod, Polgaar,... Második járás: Bezermen, Wyd, Hathaz, Theeglaas, Bolth, Beken, Myske, Gezthered, Hwgyay. A harmadik járásban pedig Ofehértót találjuk: Waswary, Pylys, Chazar, Gywlay, Abran, Feyertho, Waja, Ewr,, Tehát semmi kétség: Újfehértó 1543-ban, 1549-ben, 1550-ben még nem létezett, szerepelt viszont az összeírásokban három olyan falu, melyek pusztulása Újfehértó keletkezésével összefüggésben áll, ezek: Bolt, Micske és Szegegyháza. Mint emlékszünk, az Újfehértó történetével foglalkozók közül többen is azt állították, hogy e három falu területén, e három falu népességéből alakult meg Újfehértó. A dikajegyzékek segítségével nézzük meg, mikor pusztult el ez a három falu! Micskét az 1578-as dikajegyzék szerint 59 lakói elhagyták, a későbbiekben lakott helyként már nem fordul elő többé a neve. (Micske elmenekült lakossága tehát csak közvetve vehetett részt Újfehértó megalapításában, benépesítésében, amenynyiben feltételezzük, hogy a micskeiek egy része Bolton és Szegegyházán talált új otthonra!) Az 1597-es dikajegyzék szerint 60 Boltot és Szegegyházát tatárok pusztították el. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy nem a köznyelvi értelemben vett tatárjárásra ( ) kell gondolnunk, amikor Újfehértó keletkezésének körülményeit vizsgáljuk! Tatárok török szövetségben gyakran vettek részt különösen a tizenöt éves háború ( ) időszakában! magyarországi hadjáratokban. 61 A két falu azonban még ezt a csapást is túlélte, újra benépesült. Bolt és Szegegyháza lakott településként 1598-ban szerepel utoljára, 1600-ban már mindkét hely néptelen. 62 * * * A források ismeretében most már biztosan állíthatjuk: Újfehértó a XVI. század végén, a XVII. század elején keletkezett. (Először eddigi ismereteink szerint 5 7 MOL Filmtára, d. Különböző megyék. Szabolcs megye, év, fol , és A negyedik járás számunkra érdektelen. 5 8 MOL Filmtára, d. Dica-jegyzékek. Raksz. A Tom. XLI év, , és A negyedik járás számunkra érdektelen. 5 9 MOL Filmtára, d. Dica-jegyzékek. Raksz. A Tom. XLII év (három összeírás). 6 0 MOL Filmtára, d. Dica-jegyzékek. Fasc. 3. (B raksz.) év, 51. és Ivanics Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Szerk. Ecsedy Ildikó. Budapest, , 65. és MOL Filmtára, d. Dica-jegyzékek. Raksz. A Tom. XLII és év.

15 1608-ban fordul elő írásban a neve!) A Váradi Regestrum adata tehát minden kétséget kizárólag Ofehértóra vonatkozik. Most már tudjuk, a pápai tizedszedők számadásaiból azért hiányzik Újfehértó neve, mert akkoriban még ez a település nem létezett! Ha középkori oklevelekben Szabolcs vármegyében fekvő Fehértó"-t találunk, az csak Ófehértó lehet! Mivel a XVI. század végéig, a XVII. század elejéig Szabolcs vármegyében csak egy Fehértó létezett, megkülönböztető előtagra nem volt szükség! Ám, amint két Fehértó lett, meg kellett őket egymástól különböztetni: a régebbi kapta az Ó-, az újonnan keletkezett pedig az Új- előtagot! Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Filmtára, 14. d. Magyar Kamara Archívuma. Regesta decimarum (E 159), év, fol (másolatban)

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben 17* TÁBLÁK I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben II II. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben III. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben Ill IV IV. t. Makkay : Az újkenézi kelta lelet

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltára Tartalomjegyzék IV. Megyei törvényhatóságok (1335) 1451-1950... 1 V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, megyei városok, községek 1547-1950 (1983)... 10 VI. A központi államigazgatás területi szervei

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Debreczeni csendőrkerület.

Debreczeni csendőrkerület. Sk J ). IH" CZ('nl f'sendórl"'rül," Debreczeni csendőrkerület. M. kir. debreczeni csendőrkerületi parancsnokság Debreczen. a) segédtisztség Tel. 444. b) katonai ügyész Tel. 225. c) törzsgazdasági hivatal

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE SZABOLCS VOLÁN Zártkörűen Működő Közlekedi Rzvénytársaság Nyíregyháza, Korányi F. u. 12. A 2013/2014. évi Hivatalos VOLÁN Autóbusz Menetrend csatlakozásaival kapcsolatban megállapított VÁRAKOZÁSI IDŐK

Részletesebben

ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK

ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK László Géza ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 1-2. Szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 424 p. /Szabolcs-Szatmár

Részletesebben

03. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 04. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal )

03. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 04. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 2013. NOVEMBER havi traffipax Autópálya alosztály nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli cs.pont - Kálmánháza ( jobb - bal ) 02. 09.00-13.00 Északi-Keleti-Déli

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

41.-es főút 6 km. Nyíregyháza, Törzs út Nyíregyháza, Rákóczi út. Nyíregyháza, Korányi út. Nyíregyháza, Korányi út

41.-es főút 6 km. Nyíregyháza, Törzs út Nyíregyháza, Rákóczi út. Nyíregyháza, Korányi út. Nyíregyháza, Korányi út 2014. augusztus havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-12.00 02. 07.00-12.00 03. 07.00-12.00 04. 07.00-12.00 05. 07.00-12.00 06. 07.00-12.00

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. augusztus hó nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26 27. 28. 2015. Augusztus havi traffipax

Részletesebben

Tanulmányok. Ásatások a nyírbátori Bátori-rezidencia területén 1953 1971. 1. Bevezetés

Tanulmányok. Ásatások a nyírbátori Bátori-rezidencia területén 1953 1971. 1. Bevezetés Tanulmányok Eleki Nándor Ásatások a nyírbátori Bátori-rezidencia területén 1953 1971 1. Bevezetés Nyírbátor nemcsak a középkori magyar történelemben játszott fontos szerepet, de a mai Magyarország területén

Részletesebben

Egyszerűsített tűzvédelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Egyszerűsített tűzvédelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 10 hektár erősen vagy 20 hektár közepesen et kezelők listája) 503 Guthi Erdészet 4254 Nyíradony Gúthpuszta 6551 Nyírlugos 73,50 Gazdálkodó : 73,50 507 Hajduhadházi Erdészet 4242 Hajdúhadház Sámsoni

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE SZABOLCS VOLÁN Zártkörűen Működő Közlekedi Rzvénytársaság Nyíregyháza, Korányi F. u. 12. A 2014/2015. évi Hivatalos VOLÁN Autóbusz Menetrend csatlakozásaival kapcsolatban megállapított VÁRAKOZÁSI IDŐK

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 2015. január hó nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 2015. február havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1301-1387 KÖZÖTT

SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1301-1387 KÖZÖTT N. FODOR JÁNOS SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 13011387 KÖZÖTT A XIIIXIV. század fordulójára olyan fontos társadalmi átalakulás zajlott le Magyarországon, amely a későbbi századokra is

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Ajak 3.500,- 2,0 2 Anarcs 1,4 3 Apagy 8.000.- 1,5 100,- 4 Aranyosapáti 3.000.- 1,5 500,- 5 Baktalórántháza 250.- Ft/m2 500,- 1,2

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Z sám bék jelenkori utcaneveinek

Z sám bék jelenkori utcaneveinek mertetése sajnos meghaladná ezen írás kereteit, ezért inkább csak a betekintés, az érdeklődés felkeltése volt a cél. Köszönettel tartozom a város már említett helytörténészeinek, valamint Szuchy M. Emilnek

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés.

A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés. Nyújtott közszolgáltatások: A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. alapvető feladata a víztermelés, - kezelés és ellátás, és a szennyvízelvezetés- és kezelés. A szolgáltatás igénybevételének rendje: Szolgáltatás létrehozása,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége. Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 5/2006.(I. 25.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 5/2006.(I. 25.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2006.(I. 25.) számú h a t á r o z a t a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának és Alapító Okiratának

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

ISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK

ISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK MAGYAR NYELVJÁRÁSOK A DEBRECENI EGYETEM L, 173 201 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2012 LEKTORÁLT FOLYÓIRATA ISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK TÖRÖK TAMÁS: Ipoly mente helynevei. (Adattár 1. Alsó-Ipoly

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL

JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL ikt.sz.: 401/941/1/2016 JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL ÉS EGYÉB VÁSÁRLÁSOK RÉVÉN A FORSTER KÖZPONT

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/ IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye /Acta post advocatos/ 1627 1835 Terjedelme: 14,80 ifm 92 (14,73 fm) doboz 2 (0,07 fm) kötet 94 rakt egys. Raktári helye: Mester utca, 2 emelet,

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05.

2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05. 2014. november havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi- Ófehértó - 49-es cs.pont (ba 02. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi-

Részletesebben

Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben

Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben Kurta József-Tibor Közvetett forrásokból ismert graduálok és énekeskönyvek Erdélyben Areformációt követően a legtöbb református egyházközség tovább használta az anyanyelvre fordított és a protestáns hitelvekhez

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára P A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r Pest Megyei LevéLtára A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r p e s t Megyei levélt á

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet.

III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet. III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet. Nem sokkal azután, hogy a magyarság első képviselői a Szamos partján megjelentek, Szent István kiterjesztette jogát az ország minden használatlan

Részletesebben

VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23.

VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23. VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA Megye POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23. Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Gázló utca 29/a Bács-Kiskun megye

Részletesebben

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett 2. helyen végzett szállító. 1. helyen végzett szállító pontszáma

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett 2. helyen végzett szállító. 1. helyen végzett szállító pontszáma Ellátott intézmény OM azonosító Ellátott intézmény neve Ellátott intézmény címe Tankerület pontszáma pályázatának benyújtási ideje 2. helyen végzett 2. helyen végzett pontszáma 2. helyen végzett pályázatának

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910)

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Maárné Molnár Csilla A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ Géczi János habilitált

Részletesebben

2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05.

2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) mérés tervezett ideje. mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 19.00-05. 2014. október havi traffipax menetrend ( Autópálya alosztály ) nap mérés tervezett ideje mérés tervezett helye 01. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi- Ófehértó - 49-es cs.pont (ba 02. 07.00-17.00 Déli-Keleti-Északi-

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2012. április 11-i ülés Az ülés napirendje 1. Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 Budapest, 1898): Eötvös József és Trefort Ágoston portréja, 1844. Papír, ceruza, akvarell,

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

Csongrád Megyei Diáksport Egyesület

Csongrád Megyei Diáksport Egyesület Csongrád Megyei Diáksport Egyesület 2014/2015. TANÉV VÉGEREDMÉNY 1 VÉGEREDMÉNY LEÁNYOK Megye Iskola neve Település Testnevelő, felkészítő 1. Békés Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017)

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) EGYETEMEK 1 Vargáné Budai Erika Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Budapest Városmajor utca 68. 1122 1/458-6754 1/458-6755 20/666-3038

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben