Erzsébet királyné úti villák

Átírás

1 Erzsébet királyné úti villák

2 K edves Érdeklődő! Budapest XXII. kerületében, Budatétény (korábbi nevén Kistétény) területén található az Erzsébet királyné út, melynek arculata az elmúlt években erőteljesen megváltozott. A valamikor hangulatos villákra és az azokat körülölelő hatalmas kertekre már csak a legidősebbek emlékeznek. Az épületeket lebontották vagy átalakították, a kerteket felosztották, az öreg fák kipusztultak. Helyükön atal fák növekednek. A tősgyökeres családok mellé új lakosság telepedett le. A minket megelőző generációra sokan nagy szeretettel gondolnak. Az eddigi helytörténeti sétákon melyeket Sarnóczay György lokálpatrióta vezetett megjelenő nagyszámú érdeklődő is azt bizonyítja, hogy van igény a régi idők felidézésére. Előkerültek a hajdani fényképek, családtörténetek, a társasági élettel kapcsolatos legendák. Ezzel a kiadvánnyal emléket szeretnénk állítani elődeinknek, példát mutatva az elkövetkező nemzedékeknek, hogy múltunk feltárása, megismerése, tisztelete a jövő építése céljából fontos feladat. Budatétény, október Kolláthné Hollóssy Rita a Budatétényi Polgári Kör elnöke

3 udatétényben (Kistétényben) az Erzsébet királyné út a közigazgatás központja, az első községháza, a jegyzők és más állandóan itt lakók házainak, villáinak, valamint a jómódú fővárosiak kedves nyaralóinak utcája volt. Az itt élők illetve itt nyaralók között jómódú államtitkár, bankár, múzeumigazgató, gyárigazgató, magas rangú katonatiszt, neves Bügyvéd, helyi főjegyző és jegyző, szobrász- és festőművész is megtalálható volt. Érdekesség, hogy az utcában a 30-as években három autótulajdonos is volt (Bíróék, Puhászék, Pauksék) ez a budatétényi autópark több mint felét tette ki. Erzsébet királyné úti villaséta címmel már két ízben is szerveztünk helytörténeti kirándulást, amelyet először október 12-én, szombat délutánra hirdettük meg. Az állandóan szakadó eső ellenére nyolcan indultunk el (az internetes fórumokon használt nickneveiken): kerub, dobka, johnsilver, ppapa, drbit, rokfort + egy fő és Ulanbátor unokaöccse. Miután a évi séta az időjárás áldozatául esett, felmerült az igénye az Erzsébet királyné úti séta megismétlésének, a évi Szent Mihály Napok alkalmával lehetőséget adva azoknak, akik az előző sétán nem tudtak ott lenni. Úgy is lett: közel százan jártuk be az utcát. Ezeknek a helytörténeti sétáknak célja szűkebb pátriánk megismerése és a távolba tűnő múlt felidézése. A korábbi sétán elhangzott ismertető az időközben szerzett adatokkal, képekkel, dokumentumokkal, egészült ki. Az anyag Szalontainé Tinn Anna, Perjés Ottóné (Mamusich Márta), Bélay Vilmos, Mamusich György, Hódi Szabolcs, Kincses Katalin és Keller (Kamarás) Miklós kiegészítéseivel, fotóival bővült, amiért köszönet illeti őket. A évi jó hangulatú séta Néhány nagyobb méretű fotó is található a mellékletben. A két világháború közötti időszak társasági életének eseményeiről készült csoportképeken, az egyéb alkalmakkor készített felvételeken, remélem, sokan ismerik fel kedves hozzátartozóikat, esetleg önmagukat. Induljunk el! z Erzsébet királyné út és a Jókai út sarkán jobb oldalt az első ház a Tögl-ház volt. Lakói Lyka Györgytől vették a házat és kertet. Egy híradás az szeptember 29-ei Vasárnapi Újságból: Bacchus oltára. Lyka György kis-tétényi pinczéjében egy a Agörögöknél hagyományos szertartás ment végbe; oltárt emeltek s a pesti görög pap szentelt vízzel s tömjénfüsttel áldotta meg a hordókat. Tögl István, a sarki ház tulajdonosa aranyműves volt, Irén lánya követte őt a szakmában. A Szt. István templom részére készített ajándékba egy áldozó kelyhet aranyból, amit egy betörés alkalmával elloptak a sekrestyéből. Irén társasági nevén Icu Tregele Sándor gyógyszerészhez ment férjhez. Két lánya és egy fia volt a Tregele családnak, Boriska, Zsófi, Sándor volt a gyermekek neve, ők visszakapták az ingatlant és ezután épült rá a mostani lakópark. A Tögl család az egyik leánya révén rokonságban volt a Dézsmaház utca sarkán lévő egykori szép villában élt Wolf familiával. Évekig itt kapott otthont a plébániahivatal Desits István plébános (később főtisztelendő úr) idejében. A Plébános úr a nővérével élt itt, aki vezette a háztartást és gondoskodott róla. Nyugdíjba vonulásakor visszaköltöztek a szülői házba, Sárvárra. A ház gondnoki lakásában a Valovics család lakott a háború után. A Tögl-kert felső kerítésszomszédságában a Kajdy-ház és kert volt. Budatétény fodrásza, Wéber György és Virág István kántor urak lakták a házat családjukkal. A Wéber-fodrászat a sportpálya bejáratával szemben, a Pokorny-háznál, a Jókai út mentén álló kis épületben volt. 3

4 4 ét nagy politikusa volt a háború után Budatéténynek, a fodrász és a cipész, az öreg Nieder ringer Karcsi bácsi. A fodrászatban lehetett nyilvánosan szidni a kommunistákat, később valamiért bezárták és lebontották a fodrászat épületét. Nieder ringer Károly bá nál nem volt szabad a bíráló szó. Később változott a véleménye: nem így képzelte el Ka kommunizmust, amelyet korábban hirdetett. Felfelé haladva a mozi háta mögött következett a rét, ahol a búcsúkat tartották egy ideig. Később, ben megindult a beépítése, az első épület egy barakk volt, amely a tűzoltólaktanya és a torony építőinek lett a munkásszállása. Még a jobb oldalon maradva a másik Tögl-villa következett, szép nagy, az utca felé néző teraszával, ez valójában Tögl Istvánné Tudja Irén hozománya. Később a villának ifjabb Tögl Kálmán magyarosított nevén Tőry Kálmán vizmérnök lett a tulajdonosa. A háború után a szép házat államosították, és a Márkus későbbi nevén Haász család lakta egyik részét. Az államosítás kritériuma itt is az ötnél több szoba volt. A ház ma is áll a Táncsics u. sarkán, időközben emeletet építettek rá. N agy parkkal és szépen gondozott gyümölcsöskerttel, ennek megfelelően több száz méteres utcafronttal az Urbach Bíró-villa következett sorban az utcában. A jelenleg óvodaként üzemelő villa építtetője dr. Urbach István ismert ügyvéd volt, akitől Bíró Árpád bankigazgató, az Angol Magyar Bank vezérigazgatója vette meg s alakította át szép úrilakká. Mára, ahogyan az látható is, a villa a hajdani cselédház és a kertészlak közötti nagy telke már beépült családi házakkal. Ezekhez a villákhoz akkoriban szép nagy parkok, kertek, gyümölcsösök tartoztak, némelyikhez néhány ezer négyszögöl is, így volt ez például Bíróék, Pauksék, Baranyaiék, Kochék birtokai esetében is. A nagy kerteket megcsonkították, felparcellázták, így estek áldozatául a hatvanas évek derekán megindult építkezési hullámnak. Biró Árpádné húga, Balogh Mária, aki a háború után külföldre távozó családdal együtt ment el, a hatvanas években hazatelepedett Angliából. A villához tartozó gyümölcsös területen kialakított parcellák egyikén maga is családi házat építetett és itt élt Budatétényben haláláig. Bíró Árpád bankigazgató és felesége társasági becenevén Csöre a jómód szimbólumaként naponta autóval jártak Budapestre a bankba, illetve a szalonba, még a háború alatt is. A bankigazgató úr feleségének ruhaszalonja volt, és az önállóan szerzett jövedelmét ő is telkekbe, épületekbe fektette itt Budatétényben. A parkban, a Tögl Sándor villája felőli oldalon, közel az utcai kerítéshez, nagy pince lejárata volt látható, ezt a háború alatt berobbantották, majd évekkel később földdel betakarták és begyepesítették. A kert felső részén a két hosszú ház Urbach Bíró-villa, 2002 még ma is áll.

5 Valamikor a felsőben laktak a cselédek, emellett egy különálló kis ház, a kertészlak állt, melynek oldalában a garázs volt. Az alsó épületben, a villa felé néző oldalon, Balogh Dezső, Biró Árpádné vére és annak felesége laktak. A feleség volt Bíró Árpádné ruhaszalonjában a főszabász, őt csak Muci néniként ismertük mi, mint utcabeli gyerekek. (A harmadik Balogh lány a budafoki tüdőgondozó háború utáni főorvosának, Kovács doktornak lett a felesége.) Balogh Dezső mindennel próbálkozott a háború után, például gyümölcsbegyűjtőt szervezett, ahol még diákok is dolgozhattak zsebpénzért A Bíró-villa cselédháza, 2005 nyaranta. Később a budatétényi női fehérneműgyár varrógépjavító részlegét vezette. A hosszú cselédházban a háború után sokáig a Palotai család lakott, velük szemben a Király család élt. Később Virágh István kántor úr vette meg az udvari lakások egyikét. István a és családja ma is itt élnek. A kertészlakban évekig Kósa Elek lakott családjával. A Bíró-villa hosszú cselédháza mögött, ahol most a Fenyőpinty utca nyílt, az Ulbrich-kert következett egy kis nyaralóval. A házikó háború utáni lakója Tölgyessi suszter és családja volt, akinek lánya és unokája itt él még ma is Budatétényben. Ulbrich Gyula és családja a háború után is kijártak hétvégeken a birtokra a kertet élvezni. Mamusich István ezredes úrral ápolták a jószomszédi viszonyt, könyveket cserélve és hosszú beszélgetéseket folytatva. A közelben a Pauks Mamusich-kertben volt egy nagy pince és valószínűleg az onnan kibányászott kőből épülhetett az Ulbrich-kert felső végén egy hosszú nagy kőfal. Ez is egy budatétényi jellegzetesség; ahol kőrakásból van a kerítés, ott a közelben pince is van. E gy nyélszerű gyalogbejáró vezetett a kőfal mentén, a szántóföld szélén, Puhász Károly nyugalmazott nemzeti múzeumi igazgató nyári villájához, amelynek főbejárata a Háros út felől nyílt. Utcafrontja az Erzsébet királyné úttal nem volt, csak ez a keskeny gyalogút. A villa előző tulajdonosa Hetyey Gyula volt. A háború után a Puhász család is kiköltözött végleg Budatéténybe, miután városi lakásukat államosították. Puhász Károly villájának múltbeli állapotáról már nem sikerült felvételt szerezni, jelenlegi siralmas állapota abból is adódik, hogy a régi szép nagy parkot, kertet felparcellázták és most az amúgy is romló állapotú ház be van szorítva egy kis telekre. Puhászéknak két úkat kellett eltemetniük. Az egyik Karcsi, a mosolygós ú, tragikus hirtelenséggel, igen atalon halt meg a Budafok Duna-partjánál lévő Spartakus pályán, meccs közben (1953). A másik, sokkal idősebb ú Arisztid volt, akiért rajongtak a nők, Puhász-villa, 2005 mert lmbeillően jóképű volt után Svájcba emigrált és Németországban, Kölnben halt meg 1964-ben. 5

6 Az említett kőfaltól a Hűség utca sarkáig egy üres szántóföld következett, ezt tulajdonosa bérbe adta helybéli gazdálkodóknak. Ma ez a terület, mint ahogy az látható, teljesen beépült kertes házakkal. A sarki porta az Árpássy család tulajdona volt, később Gállos Endre bíróé, majd a Forgó családé, végül az özvegytől vette meg a Kótay család. A mai Hűség utca sarkán volt egy kovácsoltvasból készült feszület, a kerítés vonalába beépítve. Amikor a vizet vezették az utcába, ennek a keresztnek a közelében ásva egy csontvázra leltek, amelyet valamikor szabályszerűen, koporsóban temettek oda. Ezután Hadi János huszár törzsőrmester családi háza és nagy kertje következett. Lánya, Bálintné Marika néni ma is itt él. H adiék kertje után a tősgyökeres kistétényi Schumi család háza következett régen. Mára ez a sorrend már megváltozott, mert a házakhoz tartozó nagy telkeket felparcellázták itt is, és a régi Árpássy Forgó-ház, 2005 házak közé további családi házak épültek. A porták szaporodásának szemléltetéséül, Peller főjegyző úr régi háza a es szám alatt volt, ma a 47-es számot viseli. A másik oldalon a Baranyai-birtok házszáma a 10-es volt a parcellázások előtt. Schumiék után felfelé haladva a Peller-ház és kert következik, dr. Peller József főjegyző úr kertje a Téglagyár utcáig tartott (ma Móricz Zsigmond utca). A főjegyző úr már az első világháború előtti időkben is szolgálta a községet, majd kisebb megszakítással azután is. Felesége, Szappanos Anna évekig tanított a Szt. Mihály kápolna leckeoldalán levő összevont, egyosztályos iskolában. A kommün alatt a főjegyző urat valami vélt vagy valós sérelmekért keresték, ezért bújkálni kényszerült. Az 1919 utáni iratokban újból feltűnik a neve a hitelesítések felett, egészen 1928-ig, mikor is dr. Csaba Elemér lett Budatétény főjegyzője. A háború után a főjegyző úr leszármazottai, a Zaránd család tagjai kijártak a nagy kertet gondozni a hétvégeken. Természetesen ezt a házat is államosították, lakókat költöztettek a nagyobb részébe, így csak egy szegletet használhattak a volt tulajdonosok. A Peller család és a Zaránd család később a budatétényi birtokot felparcellázta és elosztotta a testvérek között, akik az idők folyamán eladták részüket. 6 Schumi-ház, 2005 Peller József villája, 2005

7 E gy nagy szőlőskert következett a téglagyár utca (ma Móricz Zsigmond utca) sarkánál, amely szintén a Bíró család tulajdona volt. Ezt követte a Strackvilla, amely a még régebbi tulajdonosa révén Huszárvilla néven is ismeretes volt. A ház egykori tulajdonosa ugyanaz a Huszár család, amelyiknek itt a Piroska köznél volt a villája. Ma ez utóbbit Vojnovich Huszár-villának nevezik. Ebből a családból ismert Huszár profeszszor úr, egyetemi tanár és a, Huszár Géza zongoraművész. A Csiperke utcánál állt Rabsch Róbert és Stefi húgának szülői háza. Az utca jobb oldalának felső végén ez volt az utolsó Strack-villa, 2005 ház. Rabsch Róbert főkönyvelő volt egy nagyvállalatnál, ahol az államosítás után is megmaradt tisztében. A háború után ennek a nagy háznak lakói voltak még Schwarzlertnerék és Schäferék is. A Strack-villa után a négykéményes Keller-villa következett az Erzsébet királyné utcából nyíló és kezdetben összesen két házból álló Gyárfás Jenő (korábbi nevén Virág) utcában. A Keller-villa csak nyári lakja volt Keller Endre családjának szép rózsakerttel, óriási gyümölcsössel és teniszpályával. Ma a helyén már új épületek állnak, az eredetinek nyoma sincs. Itt működött egy rövid ideig a szülőotthon, ahol a szülésznő Traupmann Valéria (Felker Lajosné), Felker Győző édesanyja volt. D r. Csaba Elemér Budatétény főjegyzője volt 1928-tól 1945-ig. Szép úrilaka a Gyárfás Jenő utcában, Korábbi nevén Virág utcában, a Rabsch/Szegfy birtok mögött található. Az Erzsébet királyné úti villák közé sorolhatjuk, ugyanis a rövidke Gyárfás Rabsch-villa, 2005 Jenő utca néhány méterrel tér csak ki. Csabáék a Gyárfás Jenő utcai villát sohasem használták, bérbe adták (a kutyatenyésztő Trugli család volt a bérlő). Az újonnan vásárolt szép nagy községháza jegyzői lakásban laktak. Nagy társasági életet éltek, a mellékletben néhány fotó számol be a náluk tartott bálokról. A községháza nagy parkjában lévő szép épületet korábbi tulajdonosa után Joszipovics villának nevezték. 7

8 z Erzsébet királyné út bal oldalán, a mozi előtti térségben a házakat a második világháború alatt lebombázták, ezek voltak a Löwy-ház és Pentz hentes háza. Itt volt a háború alatt igen sikeres Hangya üzlet is, ahol mindent lehetett kapni. A Löwy-házban Avolt a nyilaskeresztes párt irodája a háború alatt. A hentesüzletet egy Kukorelli nevű hentes vette át, aki a pincéjében titkon húst árult az ötvenes években, ezért aztán el is vitték a rendőrök. A romos épület egy részét az 1950-es évek végéig a Boross család lakta, itt még egy nagy pince is volt a mozi felőli oldalon. Azok a szántóföldek, amelyekre a Campona épült, szintén Löwy-birtokok voltak. Jókai (későbbi nevén Délibáb) mozi épületének hátsó oldala fordult az Erzsébet Akirályné út felé, bejárata a Jókai útról nyílott. Budatétény és Baross Gábor-telep lakosai tették ki közönségének javarészét. A lmvetítéseket néhány évig még a háború után is megelőzte egy bűvész- vagy artistamutatvány. A mozi felett kezdődött a Kajdacsy-ház és patika épülete és a mozival határos kertje. Lahman tanító és családja volt az eredeti tulajdonos, Kajdacsy Pál ( ) tőlük vásárolta a 30-as évek elején. Ez a ház az Iskola (későbbi nevén Kapu) utca és az Erzsébet királyné út sarkán áll ma is, kis átalakításokkal. Volt is, van is A mozi épülete, 2002 mindkét utcából bejárata. Ma az épület és a kert maradéka a Walter család tulajdona. A Kapu utcai sarkon áll ma is a Szűcs család háza. Egy öreg csendőr leszármazottai lakják nemzedékek óta. A Kapu utcából nyíló Boytha-ház kertjének volt Erzsébet királyné úti utcafrontja is. A Nieder ringer család bérelte az államosításokig az eredeti tulajdonostól, majd aztán az államtól. A ház háború előtti tulajdonosa Boytha főorvos úr volt. Két ú és egy leánygyermekük révén igen nagy játszóközpont volt náluk, gyakran sötétedésig ját-szottak véget nem érő Capitaly játékot a szomszéd gyerekekkel együtt. 8 A régi kapu, 2005 B érlőként lakott a következő házban Mohácsi Viola, akinek alakjáról és sorsáról írta Móricz Zsigmond a Tanítónő című művét. A 60-as évek kezdetétől Viola néni volt a budatétényi általános iskola igazgatója. Teljes nevén Paál Jánosné Mohácsi Viola Erdélyből menekült Magyarországra ával, Jankóval. A ház eredeti tulajdonosa a háború előtt egy Németh nevezetű, BSZKRT-nál ( beszkárt ) dolgozó mérnök volt, aki feleségével Zitával és Cupi lányával lakott ott.

9 Üres telek következett ezen az oldalon, Szűcsék voltak a tulajdonosai. Érdekessége, hogy egy kút volt vájva a sziklás talajában. Lehet, hogy valaha lakott volt a telek, mert rengeteg kő is volt ott felhalmozva. A z utca kiemelkedően szép tornyos villája, a Pauks-villa a Borhyéktól vett birtokra épült. Tulajdonosa, Pauks Albert az ausztriai Poldi féle nomacéláru magyarországi vezérképviselője és a Magyar Acél Művek igazgatója volt. Leánya Pauks Márta, Mamusich Istvánné sokunk tánc- és illemtantanárnője, ő és családja lakott itt 1964-ig a villában. A Pauks villához tartozott egy közel tízezer négyszögöles manduláskert és egy parkosított udvar fürdőmedencével. A nagy kert hátsó részét már 1969-ben, mint elhanyagolt birtokot a XXII. kerületi Tanács gondjaiba vette, többi részéről a Sasad mgtsz. gondoskodott. Tartozott a Pauks villához egy másik bejárat is az Erzsébet királyné útról az Ulbrichék kertjével szemben, itt is be lehetett járni autóval. A bejárat mellett óriási pince volt és azután két kisebb épület, a cselédház és a kertészlak célját szolgálta. A háború után a kis házakat a Szöllösi/Schmidtka család és a Czakó család lakta hosszú ideig. Leszármazottaik ma is itt élnek. A fürdőmedence, 2004 B aranyai József volt a következő birtok tulajdonosa, ő vásárolta meg a villát és a kertet egy bankártól, bizonyos dr. Reichfeld Izdortól 1903-ban. A villát sokáig Csebi Pogány Gyula festőművész azonos nevű édesapja bérelte Baranyai Józseftől. A Baranyai család 12 gyermekével csak az első világháború előtt, 1913-ban költözött le az Erzsébet királyné út 10. szám alá. Baranyaiék a budai lakásukból kiköltözve Kistéténybe először a Kápolna út A Pauks-kert, 2004 kereszteződésénél laktak fent egy majorságban, a mai Sándor utca bal oldalán. Az épületnek később több tulajdonosa is volt. A háború előtti utolsó tulajdonos nevén Magyari villának is nevezték az itt lakók, ugyanis azt többek között a Magyari Marschild család is tulajdonolta. 9

10 Baranyai József épületszobrász, felsőipariskolai oktató volt, munkáját sok épület dicséri. Andrássy úti házak, paloták és a Vajdahunyad vár épületeinek homlokzati díszítő elemei, szobrai az ő vállalkozásának termékei. Baranyai József veje Csebi Pogány Gyula festőművész a Nemzeti Szalon (ma Galéria) és a Fészek klub alapítói között volt, ő volt az első titkár. Első világháborús hadifestői munkájáért kitüntették. Sokat festett Tétényben is (ld. a mellékletben). Pogány Gyula révén a ház gyakori vendége volt Csontváry Kosztka Tivadar és báró Mednyánszky László is, akinek a budafoki, budatétényi pincelakásokról készült festményeit nemrégiben láthattuk is itt, a kerületben kiállítva. A Baranyai- és a Pauks-kertek mögött, a Szent Mihály kápolna felé menet volt a Borhy-féle, majd később a Vargakertészet. Itt volt a Budatétényben 1953-ban alapított Béke mgtsz központja, bizonyos Szabó Mihály tszelnökletével. A tsz-birtoknak is volt bejárata az Erzsébet királyné út felől, a Pauks Mamusich család hajdani manduláskertjén át. Baranyaiék háza után a következő épület a Községháza volt, a vele egy udvarban lévő épület volt a kisbíró szolgálati lakása. A régi Községháza, 2005 A jegyzők lakóházai azért voltak itt az utcában, hogy hivatalukhoz közel legyenek tól a Községháza új épületbe, a Joszipovics villába költözött, azután Pohli Elemér repülőszázados lakta a házat családjával. Pohliék elköltözését követően Kurucz György és neje, Vizi Rozália vásárolta meg az egykori Községháza épületét. Később lányuk, Kurucz Júlia és férje Schumi Mihály lakta az ingatlant leányaikkal, Juliskával, Rózsikával és Kurucz Györggyel, Júlia testvérével. A kisbíró szállását az új községháza használatbavételét követően megszüntették és polgári lakásként hasznosították. Asboth asztalosmester családja és leszármazottai lakták, lakják a régi épületet. A kisbíró egykori szállása, 2005 elfelé haladva az úton, óriási kerttel és szántóval Macher H. Ernő és neje, F Böhme Lola családi birtoka terült el táján vásárolták az akkor még újnak számító házat, présházat, pincét. Az udvar első részén tartozott a birtokhoz még egy önálló épület, egészen közel az Erzsébet királyné úti bejárathoz. Hátul a kert és a szántók a Pauks-birodalommal voltak határosak. 10

11 Fiúknak, ifjabb Ernőnek nem volt utóda, lányuk, Macher Ilona Ulbrich Sándorhoz ment feleségül. Házasságukból született Ulbrich Gizella (Ella), férjezett nevén Koch Istvánné. Leányuk, Olga férje Lám Sándor, mindketten gyógyszerészek voltak. Gyermekeik, István, Vilmos és Sándor, közülük Vilmos lakik a régi birtok egy-egy parcelláján, családjával. Olga vére Koch Vilmos aki később Bélayra magyarosított nőtlen volt, a Magyar Országos Levéltár tudományos munkatársaként dolgozott egész életében. Gyakori vendége volt Budatétényben unokaöccsének, Lám Vilmosnak és családjának haláláig. A telken álló három Ezek a barlangszerű pincék sok helyen már beomlottak, 2004 épület egyikének 2003 őszén és 2004 tavaszán történt lebontásakor derült ki a vakolat alól előtűnő felirat bizonysága szerint, hogy 1849-ben épült, a Baranyai-villával egyidőben. Az utcáról még ma is látható első házban a Tinn család lakott egy ideig, leányuk Szalontai Annus néni itt élt velünk Budatétényben, 2010-ben hunyt el 94 évesen. Tinnék után a Ring család bérelte a házat, lányaik, unokáik itt élnek, sőt közülük egy unokát itt, a helyi internetes fórumunkon mint társunkat üdvözölhetünk. A környéken a kertek között rengeteg kőfal volt, ez az óriási, barlangszerű pincék hozadéka. A nagy pincék némelyike még ma is használatban van. K ochék felső szomszédságában áll a Marschalkó-villa. Marschalkó Marschalkó Horti-villa, 2005 János szobrász ( ) építette 1850 körül ának, Marschalkó János Pálnak ( ), aki jogász, bíró, igazságügyi szakértő és államtitkár volt. A villát a jómódú Horti László pesti ügyvéd 1936-ban vásárolta meg. A közel 400 négyzetméteres villában és annak óriási parkjában mindig nagy társasági élet folyt, főleg a nyári hónapokban. Az épület szépen gondozott parkjához úszómedence és teniszpálya is tartozott. Mint Budatétényben az megszokott, az épület alatt itt is nagy, boltíves pince volt, ezt a telekhatárokat elválasztó rakott kőfalak is jelezték. A villa tulajdonosa 1946-ban a háborús bűnösök perének főügyészhelyettese volt. Az államosítás után, 1952-ben, az épületben lefalazásokkal alakítottak ki lakásokat több család részére, ezt követően nem is csoda, hogy hamar leromlott a hajdan szép villa és a park. 11

12 Az Erzsébet királyné út páros oldalán, innen a Csiperke útig csak szántóföldek voltak, ezeket 1953 körül parcellázták fel, majd csak ezután épült be a páros oldal egészen a Rabsch illetve Szegfy-féle tornácos villával szemben levő területekig. Csebi Pogány Gyula: Erzsébet királyné úti részlet 12 Itt állhatott a festő A festőművésznek több budatétényi vonatkozású képe van, ezeket a címen tekinthetjük meg. A kép horizontjában, a balra lefelé kanyarodó Erzsébet királyné út és a hajdani Téglagyár utca találkozása látható. A Téglagyár utca és az Erzsébet királyné út sarkán ott sejlik Szecsődi tanár úr háza is. A festmény bal alsó sarkában, a távolban látható nagy fák takarják a Horti-villát. Az útszéli akácfák nyomai még ma is megtalálhatók.

13 Baranyai-villa A budatétényi patika az 50-es években A Pauks-villa 1929-ben A kertészet ekkor már tsz-tulajdon A Horti-villa az ötvenes évek derekán 13

14 Milasovszki Kálmán és Szivesi Sári (Gresso) esküvője Kerti mulatság a Baranyai-kertben Zimics rendfőnök úr a hívek körében Bál Csaba főjegyzőéknél Nőikórus a Baucsek vendéglő udvarán 14 Farsangi bál Rózsavölgyiéknél

15 Egy bál a Keller-villában Bérmálás a Szt. István templom előtt, 1954 A vegyeskórus Évzáró után A SASAD zárszámadási tablója a 60-as évekből 15

16 Peller József és neje, Szappanos Anna A Szent Imre otthon felszentelése 16 Mamusich István és neje, Pauks Márta

17 Kajdacsy Pál Rabsch Róbert Macher Ernő Koch István 17

18 Ulbrich Sándor és neje, Macher Ilona Baranyai József családjával és vejével, Csebi Pogány Gyulával Pincelakások a Dézsmaház utcában Csebi Pogány Gyula festményei Szt. Mihály kápolna 18

19 Második, javított, bővített kiadás Sarnóczay György 2009, 2012 Kiadja a Budatétényi Polgári Kör Felelős kiadó: Kolláthné Hollóssy Rita Szerkesztő: Papp Tibor Nyomta és kötötte a Carta Trade Bt. A címlapon Csebi Pogány Gyula: Erzsébet királyné úti részlet című festményének részlete látható ISBN

20