Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében

Átírás

1 2015. I. negyedév Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében A március végén megszűnt, 1984 óta fennálló uniós tejszabályozási rendszer után minden EU-tagállam annyi tejet termelhet és dolgozhat fel, amennyit csak tud. A tejkvóta kivezetése több évtizedes állapotot változtatott meg, ezért ma még nehezen megjósolható, pontosan mi fog történni a tejágazatban a következő időszakban. Vita tárgya, hogy a változásnak milyen hatása is lesz az uniós és globális tejpiacra. A szektorra vonatkozó független gazdasági elemzők gyakran egymásnak ellentmondó tanulmányokat tesznek közzé a várható árak, ársávok, a hullámzás, illetve a fogyasztói igények jövőbeli alakulása kapcsán egyaránt. A kvótarendszer nem volt mindenható, 30 éves fennállása alatt is találkoztunk igen jelentős piaci kilengésekkel. Elég csak visszaemlékezni a évi tejpiaci válságra, de szintén a tejkvóta rendszer alatt tapasztaltuk meg a évi rekord magas nyerstej árakat is. Láthattunk akár a túltermelési büntető illeték befizetését is bevállaló tagállamokat az előző években. Az adminisztratív termelésszabályozó rendszer márciusi megszűnése tehát nem jelent azonnali és közvetlen hatást hazai tejpiacunkra. Magyarországon a kvótarendszer megszűnése önmagában nem a legnagyobb piacbefolyásoló vagy piaczavaró tényező. A tej és tejtermékek vonatkozásban a Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. Közel egy éve, hogy a nyerstej felvásárlási árai hosszú évek emelkedési trendjei után esésnek indultak. Európában és hazánkban az egy évvel ezelőtti időszaktól egyaránt folyamatosan emelkedik a megtermelt tej mennyisége. Az akkor magas árak miatt egyes európai termelők előrehozták fejlesztéseiket, a kvótakivezetés előtt már egy évvel átlépték kvótájukat. A helyzetet súlyosbította az orosz embargó is. Az előző két évben az enyhe nyaraknak és teleknek köszönhetően a tejemelés nyári/téli mennyiségi és minőségi visszaesése sem volt olyan mértékű mint a korábbi években. Miközben a tejtermelést éppen a nagy tehetetlenség, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás lassúsága jellemzi, jelenleg is egy sor kihívásnak kell egyszerre megfelelnie. Ilyen a fent részletezett árviszonyok változása mellett megszűnt kvóta, a takarmányozás (GMO mentesség), a támogatási rendszer átalakulása, és a belföldi fogyasztókért folytatott harc. A jelenlegi magyarországi piaci anomáliák nagy részét a nyilvánvalóan áfa csalással érintett termékek forgalomba hozatala okozza. A fenti tényezőknek is köszönhetően közel egy éve a korábbiaknál nagyobb mennyiségben érkezik Magyarországra az importáru, elsősorban Szlovákiából, Németországból és Lengyelországból. A mostani alacsony hazai nyerstej árak okozta problémák vélhetően május hónapban fognak kicsúcsosodni, és július végéig, a nyári beltartalom csökkenésig egészen biztosan ki fognak tartani. Az árak stabilizálódására inkább csak az év második felében számíthatunk. A hazai feldolgozók nehezen tudják elhelyezni a késztermékeiket a piacon, ezért vélhetően lesznek olyan tejtermelők idehaza is, akik nehézségek és kompromisszumok árán tudják csak értékesíteni megtermelt tejeiket. Az alacsony nyerstej árak visszafoghatják a termelési kedvet Magyarországon, miközben elsősorban a volumenhordozó termékek esetében az importnyomásnak köszönhetően a verseny nem fog enyhülni. A Magyarországon kialakult tejpiaci viszonyokat függetlenül attól, hogy a kvótarendszer eltörlése vagy az áfa csalt termékek jelenléte miatt alakultak ki kezelni kell. Ez szakmaközi szervezetünk és a Kormányzat felelőssége is egyben. Nemcsak a vertikum szereplői állnak dilemma előtt a kvótakivezetés kapcsán, hanem a gazdálkodás feltételeit alakító szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság- és agrárpolitika döntéshozói is. A tejszektor jövője ugyanis nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, és nem utolsó sorban gazdasági kérdés is. A magyar tej-termékpálya EU-csatlakozás utáni leépülési trendje és mostani állapota alapján van okunk a várható élesebb verseny miatti aggodalomra. Ugyanakkor a kétes eredetű tejtermékek piaci részarányának visszaszorítása, a tejszektor közösségi marketing alapjának bővítése és a feldolgozók számára elérhető pályázati források bővülése adhat egy olyan lökést a hazai tejágazatnak, mely egyensúlyozni tudja a kvótakivezetésnek is köszönhetően kialakuló kedvezőtlen tejpiaci viszonyokat. Ennek következtében a hazai tejágazat hosszú távon szinten maradhatna, vagy akár növekedhetne is. Mélykuti Tibor elnök Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: 1

2 A TEJ SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS KÖZLEMÉNYE 1. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény előírásait betartva Önszabályozó (Szakmaközi) megállapodást kötöttek arról, hogy a április 1. napjától március 31. napjáig tartó időszakra az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. 2. Az alapár fenti időszakra vonatkozó éves átlagát +/ 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 90 Ft/kg összegben prognosztizáljuk. Az Elnökség a prognózist az időszak során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. 3. Az Elnökség április-június hónapokra a negyedéves átlagárat 82 Ft/kg összegben vetíti előre. 4. Azon termelők és feldolgozók részére, akik ezen előrejelzés figyelembe vételével kívánják megkötni (illetve módosítani érvényes) szerződéseiket, azokban az alábbi szövegrész alkalmazását ajánljuk: A Felek a nyerstej felvásárlási ára tekintetében alapárként kölcsönösen elfogadják a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott időszakra vonatkozó, Szakmaközi Megállapodásként közzétett prognózisát. A Felek a fent hivatkozott prognózis alapján figyelembe véve a Szakmaközi Megállapodásnak a prognózistól legfeljebb +/ 2,5 %-os eltérési sáv alkalmazására vonatkozó ajánlását az alapár mértékét időszakra éves átlagban és havi elszámolásban egyaránt... Ft/kg-ban állapítják meg. Az alapár a 3,6 m/m% zsírtartalmú és 3,25 m/m% fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. Az alapár nem vonatkozik a külön megegyezés tárgyát képező beltartalmi, mennyiségi és egyéb, a Felek között létrejött megállapodás alapján meghatározott felárra és levonásra. 5. Azoknak a terméktanácsi tagoknak, továbbá más tejpiaci szereplőknek, akik a Megállapodáshoz csatlakozni kívánnak, az alábbi tartalmú írásos nyilatkozatot kell a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Titkárságához eljuttatniuk, mely a Szakmaközi Megállapodáshoz kerül csatolásra, annak részét képezi. Nyilatkozat Alulírott..., mint a tej termékpálya termelő/feldolgozó/ felvásárló/termelői-csoport/kereskedő* szereplője nyilatkozom, hogy csatlakozom a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megkötött Önszabályozó (Szakmaközi) Megállapodásához és szerződéses kapcsolataimban - üzletfelem egyező akarata esetén - a közzétett árprognózist az ajánlott szerződéses minta szerint alkalmazom. Kelt, *A megfelelő rész aláhúzandó. aláírás 2

3 Szervezeti hírek A Te j Te r m é k t a n á c s j a v a s l a t c s o m a g j a a kvótakivezetés várható hatásainak kezelésére Az EU tejpiacán továbbra is egységes piaci trendek a jellemzők: a tej és tejtermékek vonatkozásában a Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. A Tej Terméktanács - a kvótakivezetés várható hatásainak, illetve a jelenlegi piaci helyzet kezelésére összeállított - javaslatcsomagja az alábbi fontosabb elemekből áll. Ha azt akarjuk, hogy tartósan a mostani vagy magasabb részarányban legyen magyar tej és tejtermék a hazai piacokon és polcokon, akkor - üzemmérettől függetlenül segíteni kell a tejfeldolgozókat is az elkerülhetetlenül szükséges technológiai fejlesztések végrehajtásában. Az időszakonkénti hazai tejtöbblet levezetésének hosszú távú kezelése kapcsán szükség van a nagyvállalatok hatékony porító, sűrítő, vajgyártó berendezéseket célzó beruházási támogatására is, - szükséges a kvótalapú támogatások, az állatjóléti támogatás, a SAPS és az AKG támogatások termelők irányába adandó korrekt kormányzati kommunikációja, de még inkább mihamarabbi kifizetése, - egy, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. bevonásával tervezett tejpor és vaj kivonási konstrukció megvalósítása nagyban hozzájárulna a következő 3 hónapos időszak kezeléséhez, - a magyar adófizetői bevételből részben vagy egészben fenntartott közétkeztetésben a jogalkotóknak el kell érnie, hogy a magyar tej és tejtermékeket preferálják az olcsó importtal szemben, - javasoljuk, hogy rövidtávon legalább a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljön az 5%-os áfa körbe, - elkerülhetetlen, hogy az élelmiszerbiztonsági hatóság, a NAV és a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordítson az import tej és tejtermékek ellenőrzésére és az ellenőrzési eredmények kommunikálására is, - minél hamarabb jelenhessen meg az a rendelet, mely szerint egyes tejtermékek esetében a magyar nyelvű megnevezést legalább a csomagoláson legnagyobb betűnagysággal feltüntetett idegen nyelvű megnevezés betűnagyságával megegyező méretben kell feltüntetni, továbbá a megnevezés közvetlen közelében a fő látómezőben az egyedi fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell a tej és a vaj származási országát, amennyiben az nem Magyarország, - a kereskedelemi láncok termékpályába történő integrációját türelemmel, kölcsönös megértéssel folytatni kell még akkor is, ha az út rögös, - új déli és keleti külpiaci célpontokat kell felkutatni. Közösségi Marketing Alap A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetés kiterjesztéséről szóló 2/2015. (II. 6.) FM rendelet 3. (1) bekezdése alapján: A Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tejkiskereskedő (a továbbiakban együtt: befizető) a (4) bekezdés szerinti kivétellel köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet által működtetett 2. szerinti Közösségi Marketing Alapba. A piacszervezési hozzájárulás megfizetésére két lehetőséget ad a jogszabály: a tej és tejtermék forgalmazásból származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétel fél ezrelékének megfelelő összeg befizetése, vagy a Tej Terméktanács tulajdonában álló Tej-Szív védjegycsalád jogszerű használata alapján történő védjegyhasználati díj megfizetése. A Közösségi Marketing Alap működésének célja a fogyasztók több, gyakoribb és tudatosabb tej és tejtermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok tej- és tejtermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a tej és tejtermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a tejtermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával. A Közösségi Marketing Alapba történő befizetéssel kapcsolatban bővebb információ a Tej Terméktanács weboldalán érhető el ( Fo r r á s á t c s o p o r t o s í t á s közösségi tejmarketing célokra A Tej Terméktanács Elnöksége januárban úgy döntött, kezdeményezi a Földművelésügyi Minisztériumnál, hogy a évi költségvetés XII. fejezetének Folyó kiadások és jövedelemtámogatások pontjában foglalt ,2 millió Ft-os előirányzaton belül 420 millió Ft külön forrást biztosítson közösségi tejmarketing célokra úgy, hogy ezen összeget az Agrármarketing Centrum közvetlenül, vagy pályázat kiírásával továbbadva használhassa fel, kizárólag közösségi tejmarketing program finanszírozására. A közösségi tejmarketing szervezeti tagságtól függetlenül a termékpálya egészének érdekében végzett olyan tevékenység, ami a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítésével minden szereplő számára hozadékkal jár, eredményéből minden piaci szereplő részesedik. Ennek megfelelően indokolt a terhek megosztása, továbbá a marketing hatékonyság javítása érdekében az erőforrások koncentrálása. A döntés várható előnyei: jelentős közösségi tejmarketing forrásnövekedés a kvótakivezetés évében, a hazai tejből előállított tej és tejtermékek fogyasztása várhatóan nem csökken, hanem növekszik a közösségi marketing hatására, a hazai tejtermékek piaca elmozdul a kereslet irányába, ami várhatóan megemeli a felvásárlási árat; a felvásárlási ár emelkedése pedig vélhetően nagyobb lesz, mint a literenkénti felvásárolt tejre jutó támogatáscsökkenés, ami jelen esetben 0,30 Ft/kg. 3

4 A szaktárca tájékoztatása szerint az átcsoportosítás folyamatban van, a részletekről következő Tagi Tájékoztatónkban számolunk be. Szerződéses kapcsolatok a tejágazatban A Tej Terméktanács Elnöksége a február 24-i ülésén hozott határozatában terméktanácsi tagságuktól függetlenül felszólította a termelőket és a feldolgozókat a évi CXXVII. törvény nyerstej értékesítési szerződésekre vonatkozó jogszabályi követelményeinek maradéktalan betartására. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy törvénysértés esetén a felek közvetlenül élhetnek bejelentéssel az illetékes hatóságok felé, illetve a Terméktanács erre vonatkozó információ esetén maga is soron kívül megteszi hatósági bejelentését. Az Elnökség felkérte továbbá a Titkárságot és a Kereskedelmi és Marketing Bizottságot a feldolgozók és kereskedők közötti szerződéses kapcsolatok áttekintésére és indokolt esetben egy ajánlott szerződésminta kidolgozására. Kiemelt pártoló tagi együttműködések Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Vitafort Zrt. és a Tej Terméktanács megújította korábbi együttműködési megállapodását. Ezt követően 2015 februárjában előbb a Tetra Pak Hungária Zrt-vel került aláírásra újabb három évre a megállapodás, majd a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. döntött az eddigi eredményes partnerség folytatásáról, az együttműködési megállapodás újabb három évre szóló meghosszabbításáról. A Tetra Pak Hungária Zrt. képviseletében Kolton Margozata ügyvezető igazgató asszony (Tetra Pak Poland & Danube) mellett Kampós Jenő, a cégcsoport Key Account igazgatója vett részt az aláíráson. A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. részéről Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője írta alá az együttműködési megállapodást. mert hisszük, hogy ez elengedhetetlen feltétele a hazai agrárium hosszú távú, fenntartható növekedésének hangsúlyozta a megállapodás aláírásakor Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője. Nemcsak finanszírozó intézménynek, hanem az agrárcégek valódi partnerének tekintjük magunkat, ami azt jelenti, hogy együtt gondolkodunk az ügyfeleinkkel, hogy a legjobb pénzügyi megoldást kínáljuk számukra. Ennek feltétele, hogy ne csak az adott céget, hanem az egész ágazat helyzetét, problémáit, feladatait mélyebben ismerjük, értsük. Ezért szoros együttműködést alakítunk ki az olyan meghatározó szakmai érdekcsoportokkal, mint az agrárágazat kezdetektől egyik legjelentősebb szervezetével, a Tej Terméktanáccsal - hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője az aláírás kapcsán. Ma g y a r Te j i p a r i Eg y e s ü l é s Tej Terméktanács együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodást írt alá március 20-án a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Magyar Tejipari Egyesülés. A Tej Terméktanács és a Magyar Tejipari Egyesülés együttműködésével a hazai tejfeldolgozók gyakorlatilag teljes egészét reprezentáló összefogás valósult meg a Terméktanácsban. A megállapodás értelmében a jövőben a Magyar Tejipari Egyesülés közreműködik a Terméktanács munkájában, a Terméktanács álláspontjainak, szakvéleményeinek kialakításakor figyelembe veszi az Egyesülés véleményét, továbbá a két szervezet statisztikai adatszolgáltatási rendszere is összehangolásra kerül. A megállapodást Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke és Szautner Péter, a Magyar Tejipari Egyesülés ügyvezető igazgatója írta alá. Mélykuti Tibor elnök az aláírások kapcsán elmondta, hogy a piaci szereplőkkel kötött partneri megállapodások is támogatást nyújtanak abban, hogy a Tej Terméktanács előtt álló feladatokat hatékonyabban lehessen megvalósítani. A K&H Bank hagyományosan aktív partnere a mezőgazdasági szektornak, és erősen elkötelezett az agrárium mellett, amelyet jól mutat, hogy az ágazaton belül közel minden negyedik hitelt a K&H Bank folyósítja. Emellett kiemelt jelentőségét látjuk a szektor cégei, szervezetei közötti szakmai együttműködésnek, Mélykuti Tibor úr az aláírás kapcsán elmondta, hogy a Terméktanács, a Kormányzat és az ágazat minden szereplőjének közös érdeke, hogy szoros együttműködéssel javítsa a termékpálya szervezettségét, a tejpiaci környezet kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá tételét, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás népszerűsítését és növelését. Szautner Péter úr elmondta, hogy a Magyar Tejipari Egyesülés tagvállalatai azaz a Magyarországon tejfeldolgozást, tejtermékgyártást és forgalmazást végző kis-, közép- és nagyvállalatok abban érdekeltek, hogy a termékpálya hosszú távon fenntartható és minden szereplőnek kiszámítható fejlődési lehetőséget nyújtson. Mind a tejtermelők, mind a tejfeldolgo- 4

5 zással és forgalmazással foglalkozó tagvállalatok közös célja a magyar fogyasztók tejtermék fogyasztásának növelése. Az együttműködés nagyban segítheti ezt a folyamatot is, hiszen a Tejipari Egyesülés tagjai ismerve és folyamatosan kutatva a hazai fogyasztói igényeket segíteni tudják a tudatos közösségi marketing és egészséges életmódra és táplálkozásra nevelő programok kialakítását. Ennek eléréséhez alapvető fontosságú a hazai és külpiacokon egyaránt versenyképes termékeket előállító feldolgozói szektor további fejlesztése, és az ágazat összes szereplőjének hosszú távú és konstruktív együttműködése, amely megfelelő módon megvalósítható a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által biztosított kereteken belül. meg, valamint együttműködést határoztak el olyan témakörökben, melyekben egyértelmű a piaci szereplők érdekközössége Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója, és Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke írta alá. Mélykuti Tibor az aláírás kapcsán elmondta, bízik benne, hogy az újabb piaci szereplő bevonásával, a konzultációs lehetőségek kiszélesítésével a termékpályán felmerülő problémák könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban lesznek megoldhatók. Az elnök hozzátette, nemcsak a vertikum szereplői állnak dilemma előtt a tejkvóta kivezetés kapcsán, hanem a gazdálkodás feltételeit alakító szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság- és agrárpolitika döntéshozói is. A tejszektor jövője ugyanis nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, kereskedelmi és nem utolsó sorban gazdasági kérdés is. A magyar tej-termékpálya EU-csatlakozás utáni leépülési trendje és mostani állapota alapján a várható élesebb verseny újabb kihívás elé állítja a magyar tejágazatot. Ugyanakkor a kétes eredetű tejtermékek piaci részarányának visszaszorítása, a tejszektor közösségi marketing alapjának bővítése és a feldolgozók számára elérhető pályázati források bővülése adhat egy olyan lökést a hazai tejágazatnak, mely egyensúlyozni tudja a kvótakivezetésnek is köszönhetően kialakuló kedvezőtlen tejpiaci viszonyokat. Hatósági bejelentések A Tej Terméktanács I. negyedévében is figyelemmel kísérte a hazai kereskedelmi forgalomban kapható tejtermékeket, és a jogszabályoknak, előírásoknak bármilyen formában nem megfelelő eseteket az illetékes hatóságok felé bejelentette. A bejelentések továbbra is elsősorban a hazai és import 1,5% zsírtartalmú UHT tej közötti jelentős árkülönbség tárgyában kerültek benyújtásra a NÉBIH és a NAV felé, egy esetben pedig minőségi vizsgálati kérelmet intéztünk az illetékes hatóság felé import tejtermék vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a jelentős árkülönbség vélhetően az adófizetési kötelezettség elkerüléséből adódhat, a Terméktanács az Országos Rendőr-főkapitányság felé is megtette bejelentését. A vizsgálatok valamennyi bejelentés ügyében megkezdődtek, két esetben diszkriminatív árképzés és minőség az ellenőrzések le is zárultak, szabálysértést a hatóság nem állapított meg. Korábbi, a évben kelt bejelentések vonatkozásában is születtek érdemi döntések. Egy, az élelmiszer-jelölési előírásoknak nem megfelelő és így fogyasztói megtévesztésre alkalmas tejtermék esetében az adott élelmiszer-vállalkozóval szemben közigazgatási eljárás indult. Két további esetben beigazolódott a diszkriminatív árképzés gyanúja, így az eljáró hatóság kötelezettségvállalás teljesítését írta elő az adott kereskedelmi egységekre. Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Reál cégcsoport egy 15 éve működő, 100%-os magyar tulajdonban levő franchise vállalkozás, amely elsősorban kis és közepes méretű üzleteket fog össze. Az alapítása óta törekszik arra, hogy a hazai termelőkkel együtt próbálja a hazai fogyasztók igényeit kielégíteni. Mivel nagyon sokszínű a hálózat, így kiemelten fontos, hogy minden területen a fogyasztó találkozhasson azokkal a termékekkel, amiket ismer, szeret, évekévtizedek óta használ, és amelyek a régió ízlésvilágát is tükrözik. Mindezek miatt az egyes boltokban levő választék az alap választékon túl más és más, nem uniformizált, mint a multinacionális hálózatokban. Ezen választék igényt elsősorban a magyar gyártók, legyen az országos méretű vagy csak kis regionális, tudják a legjobban prezentálni, illetve a leghatékonyabb logisztikával eljuttatni a Reál és ReálPONT üzletekbe. A társaság érdekelt abban, hogy a jó minőségű tejtermékek ellenőrizhető és szabálykövető módon jussanak el, lehetőleg minden magyar fogyasztó asztalára. A Reál tagjai elkötelezettek abban, hogy e cél érdekében a hazai tejágazat szereplőivel, így különösen a kis- és középvállalkozásokkal szoros és tisztességes együttműködést tartson fenn. Az ügyvezető igazgató úr kifejezte reményét, hogy a piac kifehéredése és tisztulása már rövidtávon kedvező hatásokat gyakorol az ágazatra. Re á l Hu n g á r i a Él e l m i s z e r Kft. Te j Terméktanács együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodást kötött április 29-én a Reál Hungária Élelmiszer Kft. és a Tej Terméktanács. Az áruházlánc a hatodik a meghatározó kereskedelmi szereplők közül, akivel a szervezetünk írásban is megerősíti együttműködési szándékát. A megállapodást melyben a felek közös célokat fogalmaztak 5

6 Tám o g at á s o k Tá j é k o z t a t ó a t e j t e r m e l ő k e t é r i n t ő, a h a t á l y o s j o g s z a b á l y o k és a kormányzati kommunikáció szerint várható évi támogatásról JOGCÍM támogatás A KIFIZETÉS ÖSSZEGE IDŐPONTJA végső határideje tejágazat szerkezetátalakítását kísérő Ft/ÁE/év állatjóléti támogatás (2014. évi) tejhasznú tehéntartás támogatása átmeneti nemzeti (kvóta) tejtámogatás (2014. évi) takarmány-növény termesztés támogatása átmeneti nemzeti (kvóta) tejtámogatás (2015. évi) tejágazat szerkezet-átalakítását kísérő állatjóléti támogatás 350 euró/egyed Ft/liter 7,10 Ft/liter március 65 euró/hektár, ill. 200 euró/hektár 3,5 Ft/liter Ft/ÁE/év Tejpiaci információk Az EU tejpiacán egységes piaci trendek a jellemzők. A tej és tejtermékek vonatkozásban a Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. A nyerstej termelői ára az Európai Unióban 1 százalékkal csökkent 2015 februárjában a januárihoz viszonyítva. Ez a csökkenés januárban (2014. decemberihez viszonyítva) még 2%-os volt. Az árak nemzetközi alakulása i. iii. v. vii. ix. Xi. i. iii. v. vii. ix. Xi. i. iii. v. vii. ix. Xi i. iii. v. vii. ix. Xi i. iii eurocent/kg Lto olasz spot eu 28 magyar árfolyam Ft/euro Forrás: MNB, LTO, Milk Market Observatory, Camera di Commercio Verona. Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók. 6

7 A februári kiviteli ár 83 Ft/kg volt Magyarországon. A kiviteli ár 81 Ft/kg-ra esett márciusra, egy év alatt több mint 30 százalékkal csökkent. Nyerstejkivitel árakkal i. iii. v. vii. ix. Xi. i. iii. v. vii ix Xi. i. iii. v. vii. ix Xi. i. iii. v. vii. Xii. Xi. i. iii tonna kivitt mennyiség olasz spot ár kiviteli átlagár eurocent/kg Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban március elején még 1 százalékkal emelkedett, majd egy hónap alatt újra 3 százalékkal lecsökkent. A veronai spot és a hazai felvásárlási ár alakulása Ft/kg veronai spot Ft-ban AKI havi átlagár Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona 7

8 Az EU tejfelvásárlása 2015-ben előreláthatóan történelmi rekordszintre, 149 millió tonnára emelkedik, ami 0,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tejkvóta túllépése miatt fizetendő büntetőilleték csökkentése és a nyerstej árának esése miatt 2014 végén a tejfelvásárlás növekedése az EU sok tagországában lassult, illetve az előző évi szintre vagy az alá zuhant. A felvásárlás növekedési üteme nemcsak azokban a tagországokban lassult le, amelyek túllépték a tejkvótát, hanem pl. Franciaországban is. A nyerstej felvásárlási árának alakulása Magyarországon és az EU-ban (eurocent/kg) i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii. ix. X. Xi. Xii. i. ii. iii hu eu Forrás: Milk Market Observatory A magyar tej termékpálya sajátossága, hogy a nyerstej kivitel szintje igen magas. A spot árak változása közvetlen formában továbbra is hatással van a felvásárlási árak alakulására. A felvásárlás és a kivitel alakulása tonna Ft/kg felvásárlás kivitel felvásárlási ár kiviteli ár Forrás: AKI 8

9 A felvásárlási árak 2014 márciusától eltérő ütemben, de folyamatosan csökkennek. A piaci gondok várhatóan május hónapban fognak kicsúcsosodni és július végéig, a nyári beltartalom csökkenésig egészen biztosan ki fognak tartani. A nyerstej felvásárlási árának alakulása Ft/kg i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii. ix. X. Xi. Xii Forrás: AKI A Terméktanács április 1. napjától március 31. napjáig tartó időszakra vonatkozó éves alapár átlagát +/- 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 90 Ft/kg összegben prognosztizálta. Az Elnökség a prognózist az időszak során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. Az Elnökség áprilisjúnius hónapokra a negyedéves átlagárat 82 Ft/kg összegben vetítette előre. Az alapár prognózisa és tényleges alakulása iv. v. vi. vii. viii. ix. X. Xi. Xii. i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii. ix. X. Xi. Xii. i. ii. iii. iv v. vi. vii. viii. ix. X. Xi. Xii. i ii. iii. Ft/kg 2012/2013 kvótaév 2013/14 kvótaév 2014/2015 alapár prognózis alsó sávhatár felső sávhatár átlag Forrás: AKI, Tej Terméktanács 9

10 Ágazati hírek El e k t r o n i k u s k ö z ú t i á r u f o r g a l o m ellenőrző rendszer (ekáer) Az Országgyűlés február 20-án fogadta el az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosításáról szóló évi I. törvényt. A törvény végrehajtási rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet. Az EKÁER rendszerre vonatkozó korábban hatályos jogszabályokhoz képest az új rendeletben több módosítás is helyet kapott, az alapvető szabály azonban nem változik: minden útdíjköteles 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen EKÁER-számmal. Kockázatos termék (élelmiszer) belföldi fuvarozása esetén az EKÁER szám igénylése minden esetben a feladó kötelezettsége. A miniszteri rendelet tartalmazza azokat az eseteket is, amelyekben akkor is az EKÁER alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén az EKÁER szám megállapítása kockázati biztosíték megfizetéséhez kötött. Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. A jogszabály az árbevételük alapján egyszerűsítést kapó cégek esetében az éves nettó árbevétel 300 milliárdos határát 50 milliárdra csökkentette. Egyedi egy évre érvényes útszakasz-mentesítés kérelmezhető, amennyiben a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer, és az adott közúti szakaszon megvalósított fuvarozás gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a rendelet előírásait a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni. Módosult többek között a termék átvételi címre érkezésének időpontjára vonatkozó bejelentés határideje is, azt meghosszabbították az átvételi címre történő érkezést követő harmadik munkanapra. Az ún. terítő- és gyűjtőjáratok szabályai június elsejétől változnak: egy EKÁER számot kell megállapítani akkor, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, vagy egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás. A rendszer a tesztidőszak után március elsején kezdte meg működését. A kockázati biztosíték nyújtásának határideje március 11. volt, az informatikai fejlesztéseket igénylő rendelkezések április elsejétől hatályosak. Ugyancsak április elsejétől léptek életbe az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentés szabályai is. Rövid távú előrejelzés Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a február 15-ig rendelkezésre álló adatok alapján közzétette rövid távú előrejelzését a 2015/2016. évre évben a rendkívüli tejtermelés (mintegy 148 millió tonna) jelentős árcsökkenéshez vezetett. Az első becslések 2015 januárjára a csökkenés lassulását és a tejárak korábbinál várt gyorsabb stabilizálódását, majd a következő hónapokban bekövetkező emelkedését vetítik előre. A tejtermékek áránál is növekedés vette kezdetét, a tejpor, a vaj, valamint a Cheddar és Emmentáli sajt ára január végére a korábbi több hónapos csökkenés után emelkedni kezdett év végén megindult a tejtermelés csökkenése, növekedtek a tehénkivágások (+5%), de a termelők egyéb (pl. laktációs időszak lerövidítése, napi egyszeri fejés) technikákat is alkalmazni kezdtek, hogy a termelési potenciál minimális károsodásával várják ki a kvótarendszer megszűnését és a tejárak kedvezőbb alakulását első negyedévére az EU tejfelvásárlásának további csökkenése várható. A kvótarendszer megszűnésétől a kereslet fogja a tejárat alakítani, a tejfelvásárlás fokozatosan megélénkülhet, amennyiben megfelelő lesz a takarmánybázis és a takarmányozási költségek alacsonyak maradnak. Mindezek alapján 2015-re az uniós tejfelvásárlás mérsékelt, 1% körüli emelkedését prognosztizálják. A magasabb tejkínálat következtében valamennyi tejtermék előállítása emelkedett, amely tendencia eltérő mértékben, de folytatódni fog évben is. Kiugró mértékben nőtt a sovány tejpor termelése, ugyanakkor nagymértékben (+60%) emelkedett az export is, elsősorban Afrika és Dél-kelet Ázsia irányába, így nem halmozódtak fel tetemes készletek évre további jelentékeny termelésnövekedést prognosztizálnak a rendkívüli export kereslet okán. Nem halmozódtak fel nagy készletek vajból sem, köszönhetően itt is a megnövekedett exportnak, különösen Szaúd-Arábia, USA, Egyiptom, Marokkó és 10

11 Japán irányába, ahol az EU további piaci részesedést szerezhet. A sajtoknál az orosz importkorlátozás bevezetését követően sikerült új export piacokat találni (Kína, Japán), és így az EU sajt exportja 2014 végére csak 8%-kal maradt el a évitől évre a termelés és a fogyasztás további, több mint 1%-os növekedését vetítik előre. Az új export piacok folyamatos feltárásával az EU export 5%-kal lehet magasabb a évi szintnél. A folyadéktej exportja több mint 25%-kal nőtt 2014-ben, amelynek oka Kína folyamatosan magas kereslete (+74%), valamint hogy Fehéroroszország kénytelen volt nagy mennyiségű alapanyagot vásárolni az orosz piacra szánt termékek előállítására. EU tejpiaci helyzet Az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont jelenleg elérhető legfrissebb, februári adatai szerint az EU nyerstej szállítása 1%-kal volt alacsonyabb a évi szintnél, a kvótaév (2014. április január) tekintetében ugyanakkor 3,3% volt a növekedés. A legnagyobb mértékű növekedés éppen Magyarországon volt, ahol a tejfelvásárlás 9,7%-kal haladta meg a januári szintet. A kvótaév tekintetében már alacsonyabb, de még mindig az uniós átlagon felüli, 8,7%-os volt a növekedés. A főbb tejtermékek közül a sovány tejpor termelése növekedett, a többi csökkent. Az uniós nyerstej árról rendelkezésre álló februári adat szerint az átlagár kis mértékben emelkedett (32,26 EUR/100 kg), de a februári árszinthez képest jelentős, 19%-os a csökkenés. A magyarországi átlagár is követte az uniós trendet, a februári átlagár 28,78 EUR/100 kg volt (18%-kal kevesebb, mint 2014 februárjában), ezzel a 28 tagállam közül a 25. helyen állt. A spot árak a második felében megkezdődött csökkenés után 2015-ben emelkedni kezdtek, majd március hónapban ismét csökkenésnek indultak (olasz/lodi spot ár: 34,5, holland spot ár: 33 EUR/100 kg én). A főbb tejtermékek közül a sajt árak viszonylag stagnáló szinten maradtak az év első három hónapjában, a többi tejtermék ára azonban növekedésnek indult, amely tendencia március végére/ április elejére lelassult. (2015. áprilisi árak Sovány tejpor: 207 EUR/100 kg, Vaj: 322 EUR/100 kg, Teljes tejpor: 277 EUR/100 kg, Cheddar: 324 EUR/100 kg, Edami: 280 EUR/100 kg, Gouda: 281 EUR/100 kg, Emmentáli: 419 EUR/100 kg, Savópor: 91 EUR/100 kg.) A februári export adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a sovány tejpor kivételével ahol számottevően (+24%) nőtt a kivitel mennyisége 2014 februárjához képest valamennyi főbb tejtermék esetében csökkent az export mennyisége. Az import vonatkozásában jelentős csökkenés tapasztalható a vaj (-92%) és a sajt (-48%) esetében 2014 februárjához viszonyítva a mennyiségi adatokat. A áprilisi világpiaci árakat vizsgálva elmondható, hogy a vaj esetében az USA, sovány tejpor esetében Óceánia, teljes tejpor esetében az EU árai a legmagasabbak. A sajt árak közel azonosak, de Óceánia árai kis mértékben magasabbak. A tejtermelés Ausztrália, Új-Zéland és az USA esetében is a 2013/2014-es szint feletti, de mindhárom esetben csökkenő a tendencia. Az átlagár Új-Zélandon 2014 végén/2015 elején emelkedni kezdett (24,9 EUR/100 kg), az USA-ban azonban 2014 utolsó harmadában drasztikusan csökkent, a januári 34,28 EUR/100 kg ár azonban még mindig magasabb az uniós átlagárnál. A t e j k v ó t a r e n d s z e r v é g e Az 1984-ben bevezetett tejkvóta rendszer március 31. napjával megszűnt. Az EU Mezőgazdasági Főbiztosa, Phil Hogan ennek kapcsán a kvóta kivezetését kihívásként, de egyben lehetőségként is megjelölte a tejágazat számára. A tejtermékek iránti globális kereslet évenkénti 2%-os várható növekedését alapul véve, a magasabb hozzáadott értékű termékekre, a funkcionális élelmiszerekre fókuszálva a tejágazat optimistán tekinthet a jövőbe. A Bizottság továbbra is éber marad a tejpiaci fenyegetettségekkel szemben, alkalmazni fogják a már meglévő piacszabályozási eszközöket, mint pl. a magánraktározási támogatás, az intervenció; az orosz importkorlátozásnál alkalmazott célzott intézkedések; közvetlen, termeléshez kötött támogatások, a Vidékfejlesztési Program támogatásai; a Tejcsomag intézkedései, a Milk Market Observatory (Tejpiaci Megfigyelőközpont). Az ágazat rövid távon továbbra is kitett a piaci változékonyságnak, ezt enyhítendő több eszköz is rendelkezésükre áll: a teljes ellátási láncot lefedő integrált szerződések; tőzsdén kívüli határidős ügyletek; rögzített értékkülönbözetű szerződések; mennyiségtől függő árdifferenciálás. Szükség van azonban további kockázatkezelési eszközökre is, hogy a hosszantartó kormányzati beavatkozás után az ipar megtalálja útját az új helyzetben. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett a tejágazat piaci orientációjának további támogatására és optimista a tejipar jövője tekintetében. A t e j k v ó t a r e n d s z e r m e g s z ű n é s e termelői megmozdulás Az Európai Bizottság optimizmusától eltérően az európai tejtermelőket képviselő Európai Tej Tanács (European Milk Board) a kvótarendszer kivezetése kapcsán aggodalommal tekint a jövőbe. Úgy vélik, a termelési korlát megszűnésével az új piaci környezet- 11

12 ben nincs olyan piacszabályozási intézkedésekből álló biztonsági háló, amellyel elkerülhetnének egy újabb tejpiaci válságot. Az EMB figyelemfelhívásként március 31-re, a tejkvóta rendszer utolsó napjára termelői megmozdulást szervezett az Európa Parlament elé, Brüsszelbe. Figyelmeztető tűzzel és szimbolikus gyászmenettel mutattak rá az európai politikusok kötelességmulasztására a tekintetben, hogy nem vetnek be minden lehetséges piaci eszközt a krízis megelőzésére. Az EMB meg van győződve arról, hogy a tejtermelés a kvótarendszer megszűnésével növekedni fog, a többletet a piac nem tudja levezetni, ezáltal a tartós árcsökkenés, a válság elkerülhetetlen lesz. Me g k e z d ő d ö t t a z e g y s é g e s k é r e l m e k benyújtásának időszaka április 1-jén megkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. A kérelmek a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elektronikus felületén, ügyfélkapun keresztül nyújthatók be. A végső benyújtási határidő május 15. Elektronikus kérelembenyújtás elérése: Cz e r vá n Gy ö r g y a g r á r g a z d a s á g é r t f e l e l ő s á l l a m t i t k á r és m é l y k u t i t i b o r a terméktanács elnöke közös sajtó - t á j é k o z t a t ó t t a r t o t t á p r i l i s 2-á n A kvótarendszer eltörlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón Czerván államtitkár úr többek között hangsúlyozta: a tejkvóta megszüntetése új kihívásokat jelent, de egyben új lehetőség is a magyar tejágazat számára. Rámutatott: alapvetően kiszámítható támogatási rendszerre van szükség, és ez 2020-ig rendelkezésre áll. Szükség van továbbá egy erős szakmaközi szervezetre, ami szintén megvan, amivel a szaktárca kapcsolata szoros - jelezte. Kiemelte: fejleszteni kell a feldolgozóipart, amire mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre a között elérhető vidékfejlesztési forrásokból. Mélykuti Tibor egyebek között elmondta: rezsicsökkentési elem is lehetne a fogyasztói tej általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése. Hozzátette: a csökkentésre már az idén is tettek javaslatot. Emlékeztetett: a magyar fogyasztó rendkívül árérzékeny, és a magyar tejtermékfogyasztás több mint fele tej. Arról is beszélt, hogy az utóbbi években megerősödött a Terméktanács, ezt az is alátámasztja, hogy a miniszter reprezentatív szakmaközi szervezetként ismerte el 2013-ban. A Terméktanács elnöke reményét fejezte ki, hogy 2020-ig az élelmiszeripar fejlesztésére szánt 300 milliárd forintos forrásból a tejfeldolgozók fejlesztésére is lehet majd fordítani. Ne m z et kö z i t e j p i a c i k ö r k é p Az Európai Tej Tanács áprilisi közgyűlésén a résztvevők rövid helyzetelemzést adtak nemzeti tejpiacukról. Belgiumban a tejár hat hónapja 25 és 27 eurocent között mozog, míg a termelési költségek elérik a 46 eurocentet. A túltermelés 8-9%-os. Németországban az átlagár 29,5 eurocent, sok termelő köztük nagyobbak is a tejtermelő tevékenység megszüntetésén gondolkodik. Az Agrárminiszterek Konferenciáján a tartományi agrárminiszterek egy válságérzékelő rendszer és egy biztonsági háló kidolgozására lettek felkérve. Finnországot a kvótarendszer megszűnésén túl az orosz importkorlátozás is erősen sújtja, új piacok szerzése nehéz. A tejár 20%-kal csökkent, a 10,7 millió euró uniós támogatás nem elegendő a veszteségek kompenzálására. Franciaországban 2014-ben 5%-kal volt magasabb a termelés, mint 2013-ban, ami a készlethalmozódásra is hatással volt. A két-áras (A és B tejár) rendszerben az átlagár 31 eurocent. A szerződéses mennyiséget meghaladó mennyiségekre alkalmazott C tejár 6,6 eurocent/liter. Olaszországban a tejtermelés 3%-kal emelkedett. A tejár 2014 szeptembere előtt stabilan eurocent között mozgott, majd hirtelen lecsökkent és azóta is a 35 eurocentes szinten van. Az új április-június szerződések 36 eurocentről szólnak, miközben a termelési költségek egyre növekednek. Jelentős probléma a kvóta túllépési illeték. Írországban az egy évvel korábbi 39 eurocent/liter tejár eurocentre csökkent. A kvóta túllépés mértéke 5,07%, az illeték millió euro. Az ír gazdálkodók inkább pozitívan állnak a kvótarendszer megszűnéséhez. A tejtermelés 10-20%-os növekedése várható. Horvátországban mintegy tejtermelő gazdálkodik igen hátrányos tejtermelési feltételek között, számuk egyre csökken. Jelenleg csupán 900 gazdaság tart 20-nál több tejelő tehenet. A tejár 34 eurocent/ kg. Litvániában a kistermelők csupán eurocent árat kapnak a tejért. Mintegy tonna import tej érkezik naponta Lettországból és Észtországból, a litván tejtermékek 50%-át exportálják. Habár az orosz importkorlátozás miatt a litván farmerek különleges uniós támogatásban részesültek, a tejipar csökkentette a termelői árakat. Luxemburgban az alapár eurocent/liter, a termelők 4-5%-kal teljesítik túl a kvótát. 12

13 Hollandiában az árak csökkennek. Mivel a kvóta túllépése 5%-os volt, január és március között csökkent a tejbeszállítás. Április elsejét követően azonban a termelés növekedésével számolnak. A tejár 33 eurocent (4,41% zsír, 3,47% fehérje). Új törvényi szabályozás lépett életbe, az állatlétszámot a földterülethez kötik (4 ÁE/ha). Lengyelországban a tejár 8 eurocenttel csökkent, jelenleg 29 eurocent, de a kisebb tejfeldolgozók 22 eurocentnél nem fizetnek magasabb tejárat. Svájcban a tejár a Kínával fennálló szabad kereskedelmi egyezség ellenére 25%-kal csökkent az elmúlt 8 hónap során. A tejipar az orosz importkorlátozás ürügyén csökkentette a tejárakat. Ny i lvá n o s m e g h a l l g atá s a t e j c s o m a g h a t á s a i r ó l Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága január 27-én nyilvános meghallgatást tartott a Tejcsomag hatásairól és a tejágazat kilátásairól. A termelői hozzászólások a rögzített árú és hosszú távú (egy éves) szerződések fontosságát helyezték előtérbe, valamint hogy a kis- és nagykereskedőket is vonják be a tejcsomag kötelezettségei alá. Általánosságban sürgették a tejcsomag maradéktalan betartatását, érveltek a termelői önköltség alatti tejértékesítés tilalma mellett, újabb beruházási támogatások biztosítását javasolták. Hangsúlyozták még az Unió tejfogyasztásának növelését, a tanácsadás/ képzés fontosságát és az adminisztratív terhek csökkentését. Több hozzászólásban megerősítették az intervenció, a magántárolás és az exportvisszatérítés létjogosultságát, valamint új export piacok felkutatását. Abban valamennyi tejtermelő egyetértett, hogy a teljes ellátási lánc együttműködése nélkülözhetetlen, a termelői összefogások szerepét pedig növelni kell. Az ülés során az európai parlamenti képviselők is megfogalmazták egymásnak ellentmondó véleményeiket. Elhangzott többek között, hogy a tejcsomag kudarcot vallott, a tejtermelőknek, a termelői csoportoknak több jogot kellene kapniuk a piac befolyásolására. Egyetértettek az edukáció, a belső piac fejlesztésének fontosságával, nem támogatták ugyanakkor a régi piacszabályozó eszközökhöz (pl. exporttámogatás) való visszatérést. Az Európai Bizottság a tejágazat hosszú távú kilátásait továbbra is jónak ítélte meg, de egyetértett azzal, hogy a tejcsomag nem realizálta az elvárt piacszabályozási eredményeket. Ebben a helyzetben a legfontosabb lépésnek az önszerveződés (tej termelői csoportok, szakmaközi szervezetek) továbberősítését tartják. Az e u r ó pa i pa r l a m e n t m e z ő g a z d a s á g i b i z o t t s ág á n a k j e l e n t é s e a t e j c s o m a g v é g r e h a j t á s á r ó l Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2015 februárjában elkészítette jelentését a tejágazati csomag végrehajtásáról és az uniós tejágazat kilátásairól. A jelentés rámutat arra, hogy a 2012 októberében hatályba lépett Tejcsomagban azonosított problémák továbbra is akadályozzák a versenyképes és méltányos tejpiacot, valamint a termelők tisztességes jövedelemhez jutását. A tejágazat számára a piaci változékonyság maradt a legnagyobb kihívás, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben a termelők vannak. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az EU szabályozásában valószínűleg nincs meg a kellő kapacitás, hogy a kvótarendszer megszűnése utáni válság helyzeteket vagy az extrém piaci változásokat kezelni tudja. A Bizottság számára tehát most az a fontos, hogy létrehozzon egy, a piaci változásokra jóval érzékenyebben reagáló, hatékonyabb és reálisabb biztonsági hálót, eszközrendszert. Ugyanilyen fontos, hogy a óta változatlan intervenciós ár jobban visszatükrözze a termelési költségeket. Új exportpiacok feltárása, a tejtermékek EU-n kívüli promóciója, a tudástranszfer, a kutatás, az innováció javítása és a minőségfejlesztés szükséges egy versenyképes és fenntartható uniós tejágazat eléréséhez. A Tejcsomag fő célja a formalizált írásos szerződések elterjesztése, a szerződéses kapcsolatok megerősítése és a termelők tárgyalási pozícióinak növelése volt, többek között termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek létrehozásával. A szerződéses kapcsolatok erősítése az ellátási láncon belüli méltányosabb elosztás biztosításának valós eszköze, ezért a jelentés kéri a teljes ellátási láncot lefedő, hosszabb távú integrált szerződések, a tőzsdén kívüli határidős ügyletek és a rögzített értékkülönbözetű szerződések, valamint a rögzített tejár alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát. Fontos feladat még az ellátási lánc kapcsolatrendszerének javítása. A hiányosságok közé tartozik, hogy az ágazat nem vett részt érdemben a PDO/PGI rendszerben, ezért a minőség- és eredetvédelmi rendszerek egyszerűsítése szükséges. A jelentés kiemeli a 2014 áprilisában bevezetett Milk Market Observatory (Tejpiaci Megfigyelőközpont) jövőbeni központi szerepét, ehhez azonban bizonyos fejlesztések nélkülözhetetlenek. Az MMO a piaci adatok elemzésével és terjesztésével egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy a piaci szereplők jobb pénzügyi és beruházási döntéseket hozzanak, másrészt képes korai jelzéseket adni a piaci változásokról a Bizottságnak, hogy az így minél hamarabb reagálni tudjon egy esetleges válság kezdeti szakaszában. A jelentés kiemeli, hogy mivel a Tejcsomag hatályba lépése óta kevés idő telt el, jelentős hatásait még nem is éreztetheti a tejágazatban. 13

14 Vélemények, érdekességek K&H a Fe n n t a r t h a t ó Agráriumért Ösztöndíjpályázat A K&H Csoport idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja, hogy anyagi támogatással segítse azon hallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Az agrárszakismeretek felsőfokú oktatása Magyarországon közel kétszáz éves múltra tekint vissza. Mivel a GDP növekedést, az exportot, a foglalkoztatottak számát és a nemzetgazdasági beruházásokat tekintve is a szektor egyaránt jelentős súlyt képvisel a gazdaságban, ezért a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődése érdekében ma ismét elengedhetetlen, hogy az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő szakemberek képzésére koncentráljunk. Ennek elősegítésére a K&H Csoport, amely az agrárfinanszírozás piacvezető szereplője, és a fenntartható agrárium elkötelezett híve, idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. A K&H, mint felelősen gondolkodó vállalat kiemelt célja, hogy üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a társadalom tagjai számára a teljes Két Pó lu s Te j é s Hú s Az állattenyésztési ágazat szinte mindegyike folyamatos kihívásokkal néz szembe és ez igaz a szarvasmarha ágazatra is. A Vitafort Zrt. tevékenységében a szarvasmarha takarmányozás kiemelt szerepet játszik, azaz a mindennapi feladatok meghatározó kérdése. Néhány probléma, amely talán most a jelenlegi helyzetben a legégetőbb, és amelyekre Partnereinkkel közösen kell választ találnunk. A kvótarendszer idei kivezetése Európában már évek óta készül, hatékonyságnövelő beruházásokat hajtanak végre a piaci verseny éleződésének idejére. Magyarország a közel 2 milliárd literes kvótáját az elmúlt években közel sem tudta kihasználni: 1,5-1,6 milliárd liter körül mozgott a beszállított tej mennyisége. Ez eleve hátrányos pozíciót jelent a hazai termelőknek. Amiből viszont előnyt kovácsolhatunk, az a genetikai lehetőségekben rejlik, hiszen köztudott, hogy a hazai szarvasmarha állományok döntő többségét a Holstein-fríz fajta adja, mely egyértelműen a tejtermelésre specializálódott. Ismert sajnos az a tény is, hogy a hazai tehénállomány szaporodásbiológiai mutatói meglehetősen rosszak. A Holstein-fríz fajta ki sem tudja bontakoztatni képességeit, hiszen teljesítménye a harmadik, negyedik laktációban mutatkozna meg igazán: 443 nap a két ellés közötti idő, 2,2-2,3 laktáció után már selejtezünk is, ami évente az állomány 30-35%-át érinti. A minőségi hústermelés ilyen értelemben nincs előnyös helyzetben, főleg, hogy sokszor a tejtermelő állományok selejt tehenei jelentik a bázist, mely alapvetően nem versenyképes a minőségi húshasznú fajtákkal (Charolais, Angus stb.). Az utóbbi időszakban azonban komoly törekvések látszanak a hazai húsmarha állományok megerősítésére, emiatt az ehhez kapcsolódó, nagyon átfogó húsmarha takarmányozási program számos felmerülő, eddig nem tapasztalt szakmai kérdésre tud releváns választ adni. Az ágazat helyzetét nagyban nehezíti az elmúlt évek mikotoxin terheltsége (Aflatoxin, DON stb.) vagy számos állategészségügyi probléma (Prototheca). Tudjuk, hogy az állat csak akkor járatható csúcsra, ha szilázsból, szenázsból és szénából jó beltartalommal, jókor betakarított és helyesen tárolt takarmányt ehet. élet megvalósításához. Ennek szellemében támogatási stratégiája egyik fontos területe a fiatalok oktatása, amelybe idén szeretnénk a felsőoktatásban résztvevőket is bevonni. Ezért hívtuk életre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja azon leendő agrárszakemberek tanulmányainak és kutatómunkájának anyagi támogatása, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatban mindkét kategóriában három-három hallgató nyer ösztöndíjat. A két kategória nyertesei számára a K&H összesen 1 millió forint támogatást nyújt. Az agrárfinanszírozási múltunknak köszönhetően ismerjük és értjük az ágazat problémáit, és ennek megfelelően dolgozunk a megoldási lehetőségeken. A K&H elhivatott a hosszú távon fenntartható fejlődés mellett, amelynek mellékhatásai nem rongálják a környezetet, így az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartjuk szem előtt. Ez azonban egy hosszú távú folyamat, amelyhez jól képzett szakemberekre is szükség van. A számos beérkezett pályamunka alapján örömmel látjuk, hogy a fenntartható agrárium kérdése a fiatal generáció számára is kiemelt fontosságú mondta el Tresó István. Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. A takarmány-kiegészítők alkalmazása drágább megoldás, de ezzel együtt szükség van rájuk a termelés magas szinten tartása érdekében, és számos alternatív lehetőséggel tudjuk a gazdaságos termelést elősegíteni (pl. retard és bendőstabil cukorforrások). Továbbá a tejtermelés során egyre égetőbb kérdés a csökkentett metán kibocsátás, és az egészségesebb állati termék előállítás (pl. az omega-3 zsírsav tartalom és annak aránya az állati termékekben). Sajnos a tej felvásárlási árára nincs hatással a szója világpiaci ármozgása, így az ebből eredő veszteségeket szinte teljes mértékben a tejágazatnak kell viselnie. Határozott kormányzati elképzelés mutatkozik a szójaimport csökkentésére, szoros összefüggésben a GMOmentes törekvésekkel, melyek megjelenése még nehezebbé teszi a megfelelő fehérjeforrás előteremtését. A termeléshez kötött közvetlen támogatások ezt a problémát próbálják árnyalni, például a fehérjetakarmányok termesztésének elősegítésével. Idén a szakági becslések 60 ezer hektáros szójavetésről szólnak. Termelését motiválja az is, hogy termőterülete 70%-ban ökológiai célterületként elszámolható. Igaz ez minden hüvelyes növényre is. Érdemes tehát feleleveníteni, újratanulni korábbi gyakorlatainkat. Értékes fehérjehordozó a lóbab, csillagfürt, borsó, ráadásul fehérje-összetételük remekül kiegészíti a napraforgóét. A szakmai és gazdasági tényezők mellett minden ágazatban meghatározó az ember szerepe a célok megfogalmazásában, a megvalósításban és az eredmények nyomonkövetésében. A módosításra mindig van lehetőség, lehet pl. új takarmányozási megoldás, technológiai módosításokkal csökkenthető kártétel, vagy mentesítés. Minderre lehetőséget adhat a támogatás vagy a tény adatokkal való szembenézés. Egy cél tehát több eszközzel vagy úton is megvalósítható. A megoldás azonban csak közösen az ágazat szereplőivel együtt lehetséges. Dr. Gregosits Balázs Kutatás-fejlesztési igazgató, Vitafort Zrt. 14

15 15

16 EGÉSZSÉGESEBB ÁLLOMÁNY HOSSZABB ÉLETTARTAM NAGYOBB PROFIT 16

17 Jog s z a b á lyo k Tö r v é n y e k: évi I. törvény az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosításáról Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer számmal rendelkező adózó folytathat. Miniszteri Rendeletek: 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól A rendelet szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetője köteles az állami adóhatóság erre a célra rendszeresített formanyomtatványán elektronikusan bejelenteni az automataberendezés tulajdonosának nevét, üzemeltetőjének nevét, az üzemeltetési hely rendelkezésre bocsátójának nevét, az üzemeltetési helyét, gyártási számát, típusát, gyártóját, állapotát, kategóriáját és működési formáját. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. 2/2015. (II. 6.) FM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről A rendelet szerint a Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő a rendeletben rögzített kivétellel köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által működtetett Közösségi Marketing Alapba. A piacszervezési hozzájárulás mértéke a befizető tej és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevételének fél ezreléke. Az a befizető, akinek, vagy amelynek tej és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, mentesül a piacszervezési hozzájárulás befizetési kötelezettség alól. A befizetést két egyenlő részletben a tárgyév április 15. és október 15. napjáig kell teljesíteni a számú folyószámlára. 5/2015. (II. 19.) FM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A rendelet szerint a tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelőt a támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli. Az anyatehéntartás esetén termeléshez kötött támogatás vehető igénybe. A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével egy alkalommal kerül megállapításra. Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a kg-ot, vagy b) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a kg-ot, valamint aki a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja. A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan áll fenn. 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult agrár-vidékfejlesztési támogatások egy részét vissza kell fizetniük a termelőknek, amennyiben nem teljesítették a támogatáskor vállaltakat. A visszafizetés általános konstrukciója szerint a nem teljesítésnek el kell érnie egy bizonyos szintet például 30 százalékot ahhoz, hogy a támogatás egy kisebb része visszajárjon. A rendelet 50 korábbi tárcarendeletet módosít. Az építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatásokat szabályozó 17

18 rendelet esetében amennyiben az ügyfél üzemének mérete a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított negyedik évre a pénzügyi tervben vállalt mérettől 30 százaléknál többel marad el, úgy köteles a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát visszafizetni. A visszafizetés azonban nem lehet több a támogatás 15 százalékánál. Vagyis 60 százalékos elmaradásnál jár vissza a támogatás 15 százaléka. Kevésbé szigorúak a szabályok azon termelői csoportok esetében, amelyek az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtott támogatásokat nem teljesítik. Ha a negyedik évben 30 százalékkal maradnak el a pénzügyi tervben erre az évre vállalt árbevételtől, úgy a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát kell visszafizetniük. A visszafizetett összeg azonban nem lehet több a támogatás 5 százalékánál. 8/2015. (III. 13.) FM rendelet a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról A rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltételei kerültek szabályozásra, hanem rögzítésre kerültek azok a tevékenységi körök is, amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabályként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatásban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátámasztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettségét előíró rendelkezését. A rendelet egyaránt alkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kistermelők támogatása tekintetében. 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól A rendelet alapján a KAP reform keretében 2020-ig működő támogatási formában a húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód ben e jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A támogatási kérelem tárgyévente az egységes kérelem benyújtásának kezdő napjától május 15-éig nyújtható be. Támogatás azon tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak és a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy b) az ENAR-nyilvántartásban bejelentett tejhasznú fajtakódon szereplő tejhasznú tehenek, vagy c) amelyek tartója megfelel a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. A tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állategyedek létszámát a mezőgazdasági termelő tenyészetében tárgyév március 31-én megtalálható, tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állatok létszáma alapján kell meghatározni. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről A rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2. -a tartalmazza. 11/2015. (III. 13.) FM rendelet a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról A rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. A támogatás kedvezményezettjei lehetnek továbbá jogi személyek is. 17/2015. (III. 30.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A rendelet hatálya több, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatásokra terjed ki (évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítése, mezőgazdasági területek erdősítése, kertészeti ültetvények korszerűsítése, stb.), valamint rendelkezik többek között az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének szabályairól is. A rendelet szerint a jogcímekre vonatkozó igényléseket az egységes kérelemben kell bejelenteni. 16/2015. (IV. 9.) FM rendelet a mezőgazdasági kistermelői támogatásról A kistermelői támogatási rendszer a közvetlen támogatások kiváltása céljából jött létre. Azoknak, akik kisebb területen gazdálkodnak, egy új válaszható támogatási formát kínál. A támogatás jellege vissza nem térítendő 18

19 támogatás. A támogatás mértéke mezőgazdasági termelőnként évente legalább 500 euró és legfeljebb 1250 euró lehet. Minden gazdálkodó csatlakozhat a rendszerhez, aki legalább 1 hektárra jogszerű földhasználattal rendelkezik. A kistermelői rendszerbe csak az idén lehet belépni. Az idei évben teljes egységes kérelmet szükséges kitölteni, az egyes kiegészítő támogatásokhoz szükséges igazoló dokumentumok csatolásával. Csatlakozási kérelmét az idei egységes kérelem beadásával egyidejűleg, de legkésőbb augusztus 15-ig jelezheti az egységes kérelem beadó felületen. A csatlakozással 2020-ig tagja lehet a kistermelői támogatási rendszernek. MVH Kö z l e m é n y e k: 10/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzése jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének részletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A közlemény szerint az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb május 31-ig kell benyújtani. 13/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének részletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. ÁTK. I-II. jogcím esetében az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet megvalósulását követő egy éven belül, de legkésőbb május 31-ig kell benyújtani, ÁTK. III-IV. jogcím esetében az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb május 31. napjáig kell benyújtani. 19/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének részletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Amennyiben a támogatásra jogosult ügyfél jogorvoslati eljárást követően március 31. után jogerőre emelkedett helyt adó, vagy részben helyt adó támogatási döntéssel rendelkezik, úgy legkésőbb május 31. napjáig köteles a támogatott műveletet megvalósítani, valamint az utolsó kifizetési kérelmet benyújtani. 26/2015. (I. 26.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének részletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtási határideje május /2015. (II. 27.) számú MVH Közlemény a sovány tejpor és vaj magántárolási támogatásához kapcsolódó kérelem beadási időszak módosításáról A módosítás szerint sovány tejpor és vaj magántárolási támogatási kérelmet szeptember 30-ig lehet benyújtani. 36/2015. (III. 12.) számú MVH Közlemény a Tejkvótaszabályzatról és a tejkvóta intézkedés kapcsán használatos nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 177/2011. (XII.19.) számú Közlemény módosításáról A Közös Agrárpolitika keretében működtetett tejkvóta rendszer jelenlegi formájában a 2014/2015. kvótaév végéig, azaz március 31-ig működik. A tejpiaci szereplők jelentési kötelezettsége azonban fennáll a 2014/2015. kvótaévre vonatkozóan is március 15. után az éves kimutatásokat, illetve minden egyéb kérelmet és jelentést az MVH címére (1095 Budapest, IX. Soroksári út ; Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf.: 407.) kell benyújtani. A Közlemény 1. számú melléklete tartalmazza a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Tejkvóta-szabályzatot. Európai Uniós Jogszabályok: 2015/303 Bizottsági végrehajtási rendelet (2015. február 25.) a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról Tekintettel arra, hogy a vaj és a sovány tejpor Unión belüli ára továbbra sem stabil, a jogszabály a magántárolási támogatási rendszer alkalmazási időszakát hét hónappal, szeptember 30-ig meghosszabbítja. 19

20 TEJ SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS ÉS TERMÉKTANÁCS 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: +36/ Telefon: +36/ Fax: +36/ Fax: +36/ tejtermek@tejtermek.hu tejtermek@tejtermek.hu