Pályázat címe: Az Andrássy úti villanegyed monográfia előkészítő munkáinak folytatása és lehető befejezése.
|
|
- Zsanett Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Pályázat címe: Az Andrássy úti villanegyed monográfia előkészítő munkáinak folytatása és lehető befejezése. Vezető kutató: Gábor Eszter Zárójelentés Részletes jelentés Az Andrássy úti villanegyed történetének feltárásával foglalkozó kutatás már több évtizedes múltra tekint vissza. Kezdetben, az 1980-as években a Soros Alapítvány támogatásával a Fővárosi Tervtár vonatkozó anyagát tártam fel, majd azt egészítettem ki a könnyen elérhető levéltári forrásokkal (2002) között az OTKA T sz. projekt keretében támogatta a kutatást, ekkor tudtam a részletes levéltári kutatáshoz hozzáfogni, és akkor kezdtem el a még fennálló épületek, illetve megmaradt részleteik fotódokumentálását Hajdú József fotográfus közreműködésével között a jelen T sz. projekt lehetővé tette a munka folytatását három további művészettörténész: Vadas Ferenc, Ritoók Pál és Csáki Tamás közreműködésével. A levéltári, és más gyűjtemények (pl. Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Budapest Gyűjteménye, Budapest Történeti Múzeum Várostörténeti Gyűjteménye, VÁTI tervtár) anyagának módszeres feltárásán túl a monográfia előkészítéseként rendszeres problémafeltáró konzultációkat tartottunk a további munka irányának meghatározása érdekében. A team a 19. századi építészet gyakorlott és kezdő kutatóiból úgy állt össze, hogy a részvevők kutatási területei, ha bizonyos természetes átfedésekkel is, de kiegészítik egymást. Vadas Ferenc a korszak jeles kutatója (az első Zádor Anna-díjasok egyike. Ez a díj a 40 év alatti építészettörténészek kiváló munkáinak elismerésére jött létre, egykori tisztelt professzor asszonyunk hagyatékából, az ő intenciói szerint), városrendezési és konkrét építéstörténeti kérdésekkel egyaránt foglalkozik; a teamen belül elsősorban a városrendezési kérdéseket és történéseket tanulmányozta. Ritoók Pál a 19. századi lakóház, többlakásos sorház, (bérház) építés európai módozatait, típusait és kérdéseit tanulmányozza; a teamen belül is evvel a kérdéssel foglalkozott első sorban. Csáki Tamás a munka kezdetekor még PhD ösztöndíjas volt, jelenleg Budapest Főváros Levéltárának munkatársa. Érdeklődése a városrendezés kérdéseitől a századforduló és a 20. század építészetéig terjed. Ő más ösztöndíjából fedezve
2 2 a költségeket a francia, elsősorban párizsi, valamint a holland városrendezési, villanegyed építési analógiákat tanulmányozta a helyszínen. Nagy segítséget nyújtott a régebbi szakirodalom beszerzésében, az utóbbi két évben ő végezte a fényképeztetést segített a megörökítendő objektumok/részletek meghatározásában és kiválasztásában, a fotós instruálásában. Ő végezte a fényképezhetési engedélyek igen csak bonyolult megszerzését. Feltárta a VÁTI tervtárában a vonatkozó terv- és iratanyagot. A témavezető, Gábor Eszter a munkák koordinálásán túl az egyes épületekkel kapcsolatos levéltári kutatásokat végezte és írta meg az első időszak összefoglalását a Magyar Műemlékvédelem XIII.-ban megjelent Stadtwäldchen Allée Városliget fasor ( ) c. 15 íves tanulmányt. (A részletkérdések megoldásában és a szöveg megvitatásában a team tagjai mind részt vettek.) 2005-ben Ritoók Pál és Csáki Tamás is Zádor Anna-díjat kapott ben Vadas Ferenc nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága által adományozott Opus Mirabile érmet. * Az Andrássy úti villanegyed az út két oldalán a Kmetty utcától a Városligeti fasorig, a Bajza utcától a Dózsa György útig terjedő, kertes, szabadonálló házas, villás beépítésű terület, amely a Városligeti fasorban a Lövölde térnél kezdődik. Az út kijelölése kapcsán között történt parcellázás csak a Lendvay utca páros oldalától a Délibáb utca páratlan oldaláig érintette a területet, de a rendezés, észak-nyugati irányban kisebb, dél-kelet felé nagyobb mértékben hatással volt a környező területekre is, oly annyira, hogy a Városligeti fasort is bekapcsolta az új villanegyedbe. Az eredeti elképzelés szerint a kutatás az közötti időszakra terjedt volna ki. (A korszakhatár két határpontja természetes módon adódott: az új parcellázás kezdete, illetve a terület be- és első átépítésének vége.) Munka közben világossá vált, hogy a vizsgált időszakot tágítani kell, a későbbieket meghatározó előzmények feltárása is feltétlenül szükséges. Létezett ugyanis a 19. század elejétől a Városligeti fasor mentén egy korábbi villanegyed, amely az 1870-es évektől fokozatosan egybeolvadt az Andrássy úti villanegyeddel. (Az első világháború utáni időszakot, csak az egyes épületek történetében vizsgáltuk.) A 18. század második felében telepített Városliget részben a rákosi homok megkötését szolgálta. A Liget és a város nevezetesen a Teréz külváros, más néven Lerchenfeld között is volt azonban egy több száz hold területű homokos pusztaság, amelynek fásítását határozta el Pest város vezetése. Ezt a fásítást azonban nem városi pénzből kívánták fedezni, hanem
3 3 felparcellázták a területet, és a kialakított 200 telket árverésre bocsátották, kikötve az új tulajdonosok művelési, fásítási kötelezettségét. A parcellák meglehetősen nagyok voltak, 1200 és 3500 négyszögöl között; nem építési telkek, hanem első sorban szőlős- és gyümölcskertek, ritkábban veteményes-, esetleg virágoskertek, amelyekbe szabad volt házat is építeni. Az építkezéseknél mindössze annyi volt a kikötés, hogy a két utcára nyíló kertek Városligeti fasori határát nem szabad beépíteni, vagyis az épületek a hátsó utcai frontra, vagy a kertek belsejébe építendők. A felparcellázott terület az ún. Vonalárok (Liniengraben, ma megközelítőleg: Szinyei- Merse u., Felsőerdősor, Rottenbiller utca) és az Aréna út (ma: Dózsa György út) között, a mai Podmaniczky utca és István út közötti terület volt; a térképeken Városligeti kerteknek, a telekkönyvben Weingärtennek (szőlőskertek) nevezték. Ennek a nagy területnek a nem mértani, inkább eszmei közepén, a Königsgasse (ma: Király utca) folytatásában jött létre a Városligeti fasor. A Ligetbe vezető utat hat sor fa szegélyezte, illetve osztotta gyalogos-, illetve kocsiútra kötötte meg egyidejűleg a rákosi homokot. Az út két oldalán 30-30, egyenként 1200 négyszögöles (12x100 öl) telket alakítottak ki, ezekben jött létre évtizedek során a Városligeti fasori villanegyed. (Az észak-nyugatra fekvő területet érintette hét évtized múlva az Andrássy-úti parcellázás, a dél-keleti területek a század második felétől fokozatosan beépültek, itt alakult ki a 20. század elejére az un. Csikágó.) A Városligeti fasor beépülése lassú folyamat volt. (1838 a nagy pesti árvíz előtti időkből nem maradtak tervek, mert akkor az itteni építkezésekhez lévén a városon kívüli terület nem kellett a Szépítési Bizottmánytól engedélyt kérni; ezért a korai évekre vonatkozó információk másodlagos forrásokból származnak) előtt már felépült három kerti lak/villa, de 1838 előtti évtizedekből mindössze 7 épületet tudunk dokumentálni. Az árvíz után felélénkült az itteni építési tevékenység (nemcsak a fennmaradt tervek száma gyarapodott), az 1848 előtti évtizedben 7 villa, 7 sorház, 1850 és 1859 között 3 villa, 2 sorház, 1860 és 1873 között 10 villa és 15 sorház épült. (Összesen: 20 villa, 24 sorház.) Tudunk továbbá 6 kerti pavilon és 8 üvegház építéséről is. A Városligeti fasor az évtizedek során a pesti polgárság helybéli nyaralóhelyévé vált. (Vele szemben voltak budai villák is, részben pesti polgárok tulajdonában, de ezek lazábban települtek.) Az itteni villákat csak nyári tartózkodásra építették ennek ellenére néhány fűthető volt. A tulajdonosoknak bent a városban Belváros, Lipótváros, kisebb számban Terézváros és Józsefvárosban volt állandó lakásuk. A városligeti kerteket nem csak építkezés, hanem részben befektetési célokból vették egykori tulajdonosaik. A tulajdonosok száma messze felülmúlja az építtetőkét, és itt nem csak
4 4 arról van szó, hogy a már kész épületek cseréltek gazdát, a beépítetlen kertek esetében is szép számmal láttunk tulajdonos váltást. A tulajdonosok között kiemelkedően magas volt a görög/rác, vagyis ortodox, és a lutheránus vallásúak aránya; de köztudott, hogy a 19. század első felében a pesti polgárok között is kiemelkedően magas volt a számuk. A görögök aránya lassan csökkent; 1867 után megjelent néhány zsidó építtető is, ők (Schosberger Simon és Wechselmann Ignác) építtették az első neoreneszánsz villákat a környéken. [Stadtwäldchen Allée Városligeti fasor , 2006.] A Városligeti fasor 1873 után vesztett jelentőségéből, mivel a szomszédságában megépült a Sugárúton (Andrássy úton) és környező mellékutcákban az új villanegyed. A parcellázások megindulásakor már az erre kijelölt terület sem abban az állapotában volt, mint a városligeti kertek kialakításakor. A fasori kertek észak-nyugati frontján, a Nagy János (ma: Benczúr) utcán túl, a fasorinál jóval nagyobb telkek voltak; egy-egy telek mélysége az Aréna úttól az Epreskert (ma: Munkácsy Mihály) utcáig húzódott, miközben utcai frontjuk általában 12 öl széles volt. A Nagy János utcától a Steinergasséig (ma: Szondi utca) megszakítatlan volt a telkek sora. Itt nem volt semmilyen beépítési megkötöttség, de a telkek mérete meghatározta, hogy csak a keskeny utcai frontra építkeztek, esetleg a telek belsejében. Az első változást az jelentette, amikor 1850-ben a városi építési hatóság megszerezte a 128. városligeti számú telket és annak a helyén megnyitotta az Aradi utca folytatásában a Külső vagy Új Aradi utcát. (Ez az utca a mostani Lendvay utca közelében feküdt, majd az Andrássy úti parcellázások következtében eltűnt.) Az utca nyitása után nagy telek mozgások kezdődtek: az új utcával határos telkekhez hozzácsatolták a mögöttük fekvő 1-2 telket, majd az utcára merőlegesen megosztották azokat, így a zártsorú külvárosi építkezések számára kedvezőbb alakú, kisebb telkek jöttek létre. A mai Kodály Körönd környékén Almay Wurm József örökösei hasonló műveletet hajtottak végre az apjuktól örökölt 7664 négyszögölnyi telektömbben. Ennek a hatalmas teleknek négyfelé volt utcai frontja, ezáltal még kedvezőbb lett a megosztása, a 18 új telkek aránya. Amíg az Új Aradi utca mentén zártsorú beépítés jött létre, az egykori Almay-telken kis villa-együttes alakult ki, amelyik végül alig ért meg egy évtizedet, az Andrássy úti parcellázás áldozata lett. [Előtörténet. Kézirat.] A Nagy János utca észak-nyugati oldalán az Aréna út és az Epreskert utca között feküdt egy 3708 négyszögöles 120. telekkönyvi számmal jelzett telek, amelyet már nem ért el az újraparcellázás. (Északkeleti szomszédját vette meg 1869-ben Andrássy Gyula; az ő telkét később kisajátították.) A 120-as telket, a kedvező hosszú Nagy János utcai frontot kihasználva, a tulajdonosa osztotta fel az 1850-es években. Az így keletkezett 10 kisebb
5 5 telekre a hatvanas években a környező háttérhez igazodva a hatvanas években külvárosias földszintes házak épületek, majd a hetvenes évektől kezdve szintén a környező háttérhez igazodó villák, közöttük a Benkó Károly építőmester által épített un. cementház. Ez az épület öntött beton (nem vasbeton!) falakkal épült, és már 1881-ben átalakítva és később megtoldva a mai napig fennáll. [A közbeékelt terület. Kézirat.] A Bel- és a Lipótvárost a Városligettel összekötő fasor ötlete már a reformkorban fölmerült, de csak a kiegyezés után vált aktuálissá. Ennek részben politikai, részben városfejlődési okai voltak. Pest-Buda ekkor lett ténylegesen fővárossá, a kettős monarchia Béccsel elvileg egyenrangú társközpontjává. Ha ténylegesen konkurálni akart a sokkal nagyobb és fejlettebb császárvárossal, úgy a magyar fővárosnak számos területen kísérletet kellett tennie a felzárkózásra. A városépítészet volt az egyik ilyen terület. Pest és Buda nemcsak a történelmi emlékek kis száma és a középkor óta szerves városfejlődés hiánya miatt volt hátrányban, hanem a közművek, a közlekedés és a modern városépítészeti alkotások terén is. Bécsben ekkor már kiépült a Párizzsal vetélkedni kívánó Ringstrasse, s a lakó- és középületeknek, infrastrukturális létesítményeknek olyan tömege, amelyhez Pest-Buda nem volt mérhető. A lemaradást csak koncentrált erőfeszítéssel, centralizált intézménnyel volt remény elérni. A provinciális szemléletű városvezetésre, vagy központi (uralkodói) beavatkozásra nem lehetett számítani, ezért az Andrássy-kormány olyan új, elegendő pénzzel és hatáskörrel rendelkező szervezetet hozott létre (1870: X. törvény-czikk), mely eredményesnek bizonyult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) tagjait felerészben a kormány, felerészben a főváros delegálta, elnöke szokásjog alapján sokáig maga a miniszterelnök volt. Megalakítása 1870-ben a nem városi, hanem országos feladatot jelentő Duna-szabályozás sürgőssége okán történt, egyúttal egyéb közmunkák intézésére is. A törvény biztosította a működéshez és a végzendő munkákhoz szükséges 24 milliós pénzalapot, s ennek kezelésére, a munkák tervezésére, vezetésére és kivitelezésére hozta létre a Közmunkatanácsot, egyszersmind felruházva a másodfokú építési hatóság jogkörével. A városrendezési műveletek feltételét megteremtő kisajátítási törvényt már 1868-ban meghozták (1868: LVI. törvény-czikk), valamint biztosították az új építkezések házadómentességét (1868: XXII. törvény-czikk). Az FKT feladata volt az egyesítés előtt álló két város felmérése (amit Marek József és Halácsy Sándor néhány év alatt elvégzett), az általános rendezési terv elkészítése (ezt elősegítendő 1871-ben nemzetközi városrendezési tervpályázatot tartottak, melynek nyertese, Lechner Lajos lett később a főváros főmérnök középítési igazgatója), és az új építési
6 6 szabályzat kidolgozása (egyelőre csak egy ideiglenes utasítás készült). A folyamszabályozás, rakpartépítés, csatornázás, közvilágítás stb. mellett nagyszabású városépítészeti akciók kezdeményezését is elvárták a Közmunkatanácstól, mely már megalakulása évében, illetve a következőben elkészítette a Budapest városszerkezetét meghatározó két nagy útvonal, a Sugárút és a Nagykörút tervét. A városközpontot a Városligettel összekötő útvonal szükséges voltát már egy 1868-as városépítési konferencia hangsúlyozta, és Pest városa is támogatta. Hamarosan jelentkezett az első (francia) tőkecsoport a megvalósításra. Reitter Ferenc, az FKT későbbi műszaki osztályvezetője 1869-ben a legsürgősebb feladatok között említette memorandumában a városligeti sétányutat, mely mint köztudott Andrássy miniszterelnöknek is kedvenc eszméje volt. A modern nagyvárosi infrastruktúra nélkülözhetetlenül szükséges, de kevéssé látványos megteremtése mellett ezen útvonal lett a városfejlesztési program reprezentatív eleme, a főváros új korszakának szimbóluma. Szükségességét sokan kétségbe vonták; támogatói elsősorban a Király utca közlekedési zavaraira és a sűrűn beépített Terézváros levegőigényére hivatkoztak: a Sugárút, mint közlekedési vonal, és mint légcsatorna mindkettőt megoldhatta. Igényelték továbbá egy kellemes, fásított kocsiút kivezetését a ligetbe, Pest akkoriban majd egyetlen zöldterületére. A városszerkezet sugaras úthálózata egyébként is hiányos volt északkelet felé a Kiskörútba csak ebből az irányból nem vezetett küllőszerű főútvonal. Az épülő Bazilika miatt a Lánchídtól nem lehetett indítani az utat, a Deák téren pedig a kiváltandó Király utca kezdődött. (Az új nyomvonal alternatívája ennek kiszélesítése lehetett volna, de helyette a párizsi mintát követték, ahol az új sugárutakat a régiekkel párhuzamosan vezették, néhány sarokkal arrébb.) A Sugárút így is jórészt régi utcák vonalán haladt: a Könyök, majd a Kőműves utcát követte, s csak a külső szakasza tört teljesen új nyomvonalat. A sokkal nagyobb szélesség miatt, és azért, mert több szakaszon az utat övező tömböket hátulról határoló mellékutcákig terjedt a szabályozás, nagyszámú, összesen 219 ingatlan kisajátítása volt szükséges, a belső szakaszon zömmel házaké, a külsőn nagyrészt lazán beépített telkeké. Az érintett városrész a legelhanyagoltabbak egyike volt, a Sugárút ennek egy részét szanálta. A létesítést elrendelő törvény (1870: LX. törvény-czikk ) a szükséges terület megszerzésére és az út elkészítésére 3, forintot bocsátott rendelkezésre a fővárosi pénzalapból, továbbá 4, forint kölcsönt, melyet a szabályozott telkek eladásából kellett megtéríteni. Ezt egészítette ki a következő évi nagykörúti törvény (1871: XLII. törvény-czikk) azon rendelkezése, mely az ott engedélyezett rendkívüli adókedvezményt a Sugárútra is kiterjesztette.
7 7 A megvalósítást először magánvállalkozásra bízták ben három bankház hozott létre konzorciumot, mely vállalta a Sugárút valamennyi kisajátított telkének megvételét és öt éven belüli beépítését. A kisajátítások már 1871-ben megkezdődtek, a következő évben az út építése is, de az útba eső házak bontása 1875-ig eltartott. Közbejött ugyanis az 1873-as tőzsdekrach, melyet a század legsúlyosabb gazdasági depressziója követett, ami lelassította az út kiépítését ban az FKT kénytelen volt saját kezelésébe venni az utat, mert a vállalkozók tönkrementek ban megnyitották az útvonalat, de a következő években a válság enyhüléséig nem sok telket sikerült eladni: négy év alatt csak 46-ot. A fellendülés 1880-ban kezdődött, amikor is 29 telek talált gazdára, majd 1881-ben 18 és 1882-ben végére már csak kettő maradt eladatlan; az útvonal beépítése 1885-re befejeződött: 1884 végéig összesen 118 épületet emeltek a Sugárúton (ebből 26 volt nyaraló, 92 palota és bérház), valamint 43 továbbit a csatlakozó mellékutcákban. A megvett telkeken való gyors építkezést az a feltétel garantálta, mely szerint az ingatlan, ha három éven belül nem áll rajta kész ház, visszakerül a Közmunkatanács tulajdonába. A beépítést az FKT szigorúan szabályozta. A két tér, az Oktogon és a Körönd három különböző jellegű részre tagolja a 2313 méter hosszú útvonalat. A belső szakasz 18 öl széles, a középső 24, a külső 34 öl. Az Oktogontól kifelé szervizút is létesült, a zárt sorú beépítés a Bajza utcától átvált előkertes villanegyedbe. A beépítés magassága csökken: a belső szakasz 3-4 emeletes bérpalotáit a középsőben 2-3 emeletesek váltják fel, a villák eredetileg egyemeletesek voltak. Az út jellege tehát fokozatosan változik, vezet át a sűrű beépítésű centrumból a parkba. Az Andrássy út tervezése a kiegyezés és a városegyesítés utáni, Budapest világvárosi szintre emelését célzó nagy városrendezési koncepció legjelentősebb eleme volt. [Városrendezés Budapesten a 19. században ] Az Andrássy út parcellázása 1871-ben kezdődött, de története már addig is kalandos volt, mert hosszas, a politikai pengeváltásoktól sem mentes vita előzte meg a nyomvonal kijelölését. A vita tárgya az volt, hogy mely útvonal lenne a városi összeköttetés és a közlekedés szempontjából előnyös, és melyik nyitásához mennyi fedezetet igényelnek a kisajátítások. Mindezek a kérdések egyéni érdekekkel is ütköztek. [Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai. Adalék az Andrássy út keletkezéstörténetéhez ] Az útvonal kijelölés után megkezdődtek a kisajátítási tárgyalások; közben a végrehajtásba
8 8 bekapcsolódott az erre a célra létrehozott a Sugárút Építő Vállalat nevű nemzetközi bank konzorcium, amely az 1873-as bécsi tőzsdekrach következtében csődbe ment, és a parcellázás és telek eladásának ügye ismét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésébe került. A munkálatok ezért az 1870-es évek közepén lelassultak. (A Sugárúti Építő Vállalat kivitelezésében a Sugárút belső részén megépült az un. Hétház Nagymező utca és Jókai tér között, az Oktogon négy bérháza, a villanegyedben a 122., a 123., 129., és a 132. számú ház. A villák közül ma már csak a 123. számú áll.) [Andrássy út. 2002, 2005.] A Sugárút parcellázása nem kizárólag az új útvonal területét érintette, hanem a szomszédos párhuzamos utcákat is. A villanegyed területén ekkor alakították ki a Sugárúttal párhuzamosan részben az Új Aradi utca helyén a Lendvay utcát, és a Sugárút túloldalán a Délibáb utcát. Az új utcák mindkét oldalán újonnan parcellázták a területet. Nyitottak egy keresztutcát is, a Bakony, (később Bulyovszky, ma Rippl-Rónai) utcát. A sugárúti telkek nagyobbak , a mellékutcaiak kisebbek négyszögölesek voltak. Még a kivételesen nagy (600 négyszögöles) telkek is sokkal kisebbek voltak a fasori telkeknél. Míg a fasorban a kertekbe építettek villákat, a Sugárúton és mellékutcáiban a villák körül voltak kisebb-nagyobb kertek. A sugárúti kertméretek eleve is kisebbek voltak a kívánatosnál (a század végén megjelent építési szabályzatok a villa-övezetekben a 600 négyszögöles telek méretet írták elő). A kezdeti években szokás volt egy-egy Sugárúti telekhez hozzákapcsolni a határos, de olcsóbb mellékutcai telket, hogy jusson hely a melléképületeknek, istállónak kocsiszínnek. A századfordulón fokozatosan eltűntek a melléképületek, a telkeket megosztották, a mellékutcai telekrészre is villák, netán bérvillák épültek, villákhoz egyre több toldalékot építettek, egyre növekedett a beépítettség, és egyre csökkent a sugárúti zöld felület. [Miként fogyott el a villanegyedből a zöld? 2005.] Az utcák kiépítése és ettől függően a telkek értékesítése nem egyszerre történt, a Sugárút, mivel annak megnyitását 1885-re tervezték elsőbbséget kapott. A telkeket három éves beépítési kötelezettséggel adták el, így igyekeztek biztosítani, hogy az útnak, az Országos Kiállításhoz kapcsolódó megnyitására a Sugárúton már álljanak a házak. Ez néhány ideiglenesen üresen maradt telek (Andrássy út 109., 120.) kivételével sikerült is. Az Andrássy út építésének első szakasza lezárult 1885-ben. (Ekkor kapta az út a Sugárút helyett az Andrássy út nevet.) Ekkorra felépültek az út külső szakaszán az egyemeletes villák, előremutató példaként a 105. számú telken már kétemeletes, több lakásos villát épített magának a Svájcból Magyarországra települt építész, Ray Rezső. Az állandó városi lakásul szolgáló ún. polgári villára az első példát Adolf Gnaut stuttgarti építész építette meg a Sugárút utolsó telkére. A Sugárúti Építő Vállalat által
9 9 építtetett négy villa (Andrássy út 120. /Unger Emil/, 123. /Benkó és Kolbenhayer/, 129. /Weber Antal/, 132. /Adolf Gnaut/) volt Pesten az első állandó lakásul szolgáló villa (bár a hivatalos szóhasználat még évekig nyaralónak nevezte). Bár az építtető vállalat úgy szánta, a négy nagyméretű villa nem adott követhető mintát a többi építtetőnek, de mégis beindította az építkezéseket. Mintaadás, és építészeti színvonal tekintetében sokkal jelentősebb volt a szintén a korai években, ben Weninger Vince közgazdának, az Állami Számvevőszék létrehozójának Petschacher Gusztáv által tervezett villája az Andrássy út 126. sz. alatt. Petschacher a korán elhunyt Unger Emil helyét betöltendő jött Bécsből Budapestre a Sugárúti Építő Vállalat építészi posztjára. A vállalat csődje után önállósítva magát és beházasodva Weninger családjába beilleszkedett a pesti társadalomba, és egyik legkedveltebb építésze lett az as évek Pestjének. Ő tervezte a VI-VII. kerületi kör (a Terézvárosi Casino) épületét az Andrássy út 39 alatt (ennek a helyére épült 1909-ben a Párizsi Áruház, benne a Lotz-terem őrizte csak meg a Casino emlékét.) A villanegyedben ő tervezte ben Hieronymi Károly mérnök, a későbbi belügyminiszter villáját a 106. sz. alatt. A közelben, az Andrássy út sz. un. Pallavicini palota is Petschacher műve. Az Andrássy út 108. sz. villát Szily Kálmán, akkor műegyetemi tanár, később a MTA főtitkára részére Hauszmann Alajos tervezte ben, példamutatóan funkcionális alaprajzzal. (Mindkét utóbbi épületet lebontották a második világháborút követően.) Mindezeknél reprezentatívabb igényű volt az Andrássy út 116. sz. villa, amelyet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Pestre érkezett, és itt megtelepült Kallina Mór tervezett ben Szabó Albertnek, aki a házat 1881-ben eladta Bródy Zsigmondnak a Neues Pester Journal tulajdonos-főszerkesztőjének; ő 1894-ben Weiss Manfréd nagyiparosnak. A villa 1944-ig a Weiss család tulajdonában maradt. A baloldali villasor első, és talán egyik legjelesebb darabja a 102. sz. alatti, ban Weber Antal által tervezett Erdődy villa, eredeti alakjában, Lotz-freskókkal díszítve a legkövetkezetesebben neorenszánsz villa volt a sorban; több átépítésen átesve mai alakját Ernst Flagg new-yorki építésztől, a Vanderbilt család építészétől nyerte. (Az átépíttető: gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladys volt.) Az épület annyira megnyerte 1945-ben a szovjet parancsnokság tetszését, hogy magukévá tették azt. A mai napig jogutódjaik birtokában van; jelenleg az orosz föderáció nagykövetsége működik benne a Bajza utca sarkán. [Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota ] A mellékutcákban is történtek jelentős építkezések, a Délibáb utca első tömbjében több földszintes családiház épült Platzer (1884-től Palóczi) Antal terve szerint tanároknak, és más értelmiségieknek. (Ezek a házak a századforduló környékén rendre eltűntek, átadva
10 10 helyüket az új típusnak, a kétemeletes bérvilláknak.) [A XXXII. csoport. Az Andrássy úti villanegyed történetéből ] A Lendvay utcában az építkezések lassabban folytak. (Itt, Hieronymi Károly egykori vezérizazgató közelében, szívesen építkeztek a vasút vezető tisztviselői, mint Marx János igazgató a Lendvay utca 7. sz. alatt. Az utca túloldalán, a Kmetty utca felőli első telektömbben szinte telepszerű építkezés folyt az 1880-as évtizedben. A főváros kedvezményesen juttatott telkeket az építkezés terheit vállaló képzőművészeknek. A Lendvay utca felől a szobrászok: Huszár Adolf, Donáth Gyula, Szécsy Antal és Zala György építtetett magának lakással bővített műtermet, míg a tömb hátsó oldalán, a Kmetty utca felé festők Aggházy Gyula, Pállik Béla, Konek Ida és nem utolsó sorban Feszty Árpád, apósával, Jókai Mórral közösen építtetett műtermes villát. Ennek a művésztelepnek is hasonló lett a sorsa, mint a Délibáb utcai tanár telektömbnek, a házak értékét meghaladták a telekárak, és az első tulajdonosok halála után az örökösök eladták a húsz-harminc éves épületeket, hogy az új tulajdonos nagyobb, esetleg több lakásos villát építtessen a helyükre. A Jókai-Feszty-villa áll ma is a Bajza és a Kmetty utca sarkán. A Kmetty utca Bajza utca Szondi utca Munkácsy utca által határolt területen, az egykori Epreskertben épült fel a művészteleppel párhuzamosan a Mesteriskola, Benczúr Gyula, Strobl Alajos és Lotz Károly oktatási célokat is szolgáló műtermeivel. Az iskola oly szépen növekedett, hogy mára szinte teljesen felélte az epreskertet, amelyre ma már csak a neve emlékeztet. Itt működnek ma a Képzőművészeti Egyetem szobrász, és bizonyos festő tanszékei. [Az epreskerti művésztelep ] 1885 után erőteljesebb tempóban épültek a mellékutcai házak, de a valójában befejezett Andrássy úti soron sem következett nyugalom. Már az 1880-as évtizedben megindultak a bővítések és az átépítések. Amikor egy épület gazdát cserélt, az új tulajdonos rendszerint hozzáépíttetett az eredeti épülethez egy új szobát, egy lakrészt, vagy egy új szárnyat. Így történt ez az Andrássy út 104. (bővítés, átépítés építtető az új tulajdonos Semsey László), 106. (bővítés építtető az eredeti építtető, Hieronymi Károly), a 108. (bővítés építtető az új tulajdonos Pfeiffer Kálmán,) 110. (bővítés, átépítés építtető az új tulajdonos, Pucher István), 112. (bővítés átépítés 1898, építtető az új tulajdonos, Ohrenstein Henrik), 114. (bővítés, építtető az új tulajdonos, gróf Csáky Albin.), 116. (bővítés, építtető az új tulajdonos Bródy Zsigmond, újabb bővítés építtető az újabb tulajdonos: Weiss Manfréd) esetében is. Ez a tendencia érvényesült, ha nem is ilyen gyakorisággal a többi ingatlan esetében is. Az 1890-es években a bővítések már gyakran átépítésekkel, korszerűsítésekkel is jártak. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az egyre értékesebb telkeken álló szerény földszintes házak bontása is. Az első példa a Lendvay és
11 11 Bakony (Rippl-Rónai) utcák sarkán 1878-ban épült Müller-féle ház lebontása, amelynek helyére sokkal nagyobb alapterületű, egyemeletes, kétlakásos házat építtetett Déry Károly (nem azonos Déry Tibor apjával) 1893-ben, majd 13 évvel később újabb emeletet húzatott a házra és egyúttal külsejét is korszerűsíttette. Az Andrássy út 126. alatti Weninger-villa hatalmas hátsó épületszárnyat kapott 1901-ben, utcai frontja ekkor még érintetlen maradt. Az Andrássy út páratlan oldalának utolsó házát, a Sugárúti Építő Vállalat által építtetett, Weber Antal tervezte ún. Bellevue-t 1905-ben már lebontották, és helyére Árkay Aladárral terveztette az új tulajdonos a magyar szecesszió egyik főművét a Babocsay-villát. (Ebben a formájában ez az épület sem volt hosszú életű, mert 1926-ban Görög Jenő, az újabb tulajdonos az akkori ízléshez alkalmazkodva egyszerűsíttette azt Kozma Lajossal.) [Ízlésváltás a századfordulón. Átépítések az Andrássy úti villanegyedben ] Hasonló sorsra jutott a 122. sz. alatt a Sugárúti Építő vállalat által Unger Emillel terveztetett egykori Saxlechner Árpád-féle villa, amelyet 1908-ban bontottak le és helyére Kármán és Ullmann tervezték a jánosi Engel-villát. A szomszéd telken a 120. sz. alatt az 1885-ben Schön Rudolf által tervezett Schweiger-házat, amelyben eredetileg is két lakás volt alig 30 évi fennállás után bontották le, hogy helyébe 1904-ben Schwab Gyula megbízásából Benes Imre luxusbérházat építtessen. (Ebben a házban bérelt lakást a gazdag építési vállalkozó Grünwald Vilmos, aki Rippl-Rónai Józseffel kívánt az emeleti ebédlőbe pannót festetni. A kép Grünwald váratlan korai halála miatt nem készült el.) [A Grünwald testvérek és Schiffer. 2005] Az ban a Feszl Frigyes által tervezett Bányász villát 1906-ban bontották le úgy, hogy még fénykép sem maradt róla, helyére az Andrássy út és a Bajza utca sarkán Spiegel Frigyes terve szerint épült a Schanzer-villa, amely ma még a MUOSZ székháza. A meginduló bontásokkal, a nagyarányú toldalék- és átépítésekkel párhuzamosan megszaporodtak a telekmegosztások. Az Andrássy út végi két valóban nagyméretű telket feldarabolták; a páratlan oldalon három, a pároson négy részre osztották az eredetieket. Az Andrássy út 126-os telek Lendvay utca felőli harmadából, az istálló lebontása után alakítottak ki új építési telket. A 121. számú ház, az egykori Édeskuty-villa 758 négyszögöles telkéből is levágták a Délibáb utca felőli 246 négyszögöles darabot, ide építette Árkay Aladár a Baróthyvillát 1901-ben. A Városligeti fasorban már a hetvenes évektől folytak a telekmegosztások, amelyek természetükben eltértek az Andrássy útitól. A Fasorban ugyanis 12x100 öles telkek voltak, amelyek két utcára, a Fasorra, illetve a párhuzamos utcákra, a Nagy János és a Damjanich utcákra nyíltak. Természetesen kínálkozott ezeknek a két utcai frontú keskeny mély telkeknek
12 12 a megosztása egy fasori és egy Nagy János utcai négyszögöles telekké. Így is maradt kertre bőséges hely. (A bőséges hely okozta később egyes fasori telkek igen kedvezőtlen beépítését.) A hetvenes évek történetéhez tartozik még a hármas (3600 négyszögöl területű) egykori Városligeti számmal jelölt, a Fleischmann és Weber termény- és ingatlan forgalmazó cég tulajdonában lévő terület megosztása, illetve ezzel kapcsolatosan a Bajza utca meghosszabbítása. Fleischmannék, akik nagyszabású kertészetként használták az 1860-as évek elejétől a területet, az Andrássy úti parcellázások, építkezések megindulása után úgy ítélték meg, hogy kedvezőbb lesz a számukra, ha építési telekké alakítva eladják az ingatlant. A jól parcellázhatóságnak feltétele volt, hogy utcai frontot adjanak a telkeknek, ez azonban csak úgy volt lehetséges, ha a telek közepén maguk nyitnak utcát. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hozzájárult az utca megnyitásához, de minden ezzel járó költséget a tulajdonosokra terhelt; vagyis nekik kellett a tereprendezési és mérési munkálatokat finanszírozni, és a kialakított utcát térítésmentesen átadni a város tulajdonába. Nyilván az anyagi kérdések feletti alkudozás okozta, hogy az utcanyitás ügye 1872-től 1884-ig elhúzódott. A vállalkozók végül tíz kedvező méretű telekhez jutottak, amelyeknek eladásából befolyt összeg ha a telekkönyvbe beírt árak megbízhatók nem nagyon haladta meg azt az összeget, amelyet a közelben egyben eladott telkek árából egy ilyen nagy telekre vetítve következtetni lehet. (Így jött létre a Bajza utca Városligeti fasor és Benczúr utca közötti szakasza. A Damjanich utca és Városligeti fasori szakaszt az evangélikus templom építését követően a város létesítette az általa kisajátított telkekre.) [Hogyan tűnt el a villanegyedből a zöld? 2005] Csengery Antal, a kiegyezés szürke eminenciása, a Földhitelintézet igazgatója, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja ennél kedvezőbben tudta megoldani mély telkének felosztását. Az Andrássy úti kisajátítás az ő Aréna úti telke mellett megállt. Az új parcellázás során keletkezett egy háromszög alakú keskeny sáv, amit önállóan nem lehetett építési telekként használni. Csengery hivatalos napi áron megvette ezt az eredeti telkével határos területet, és ezáltal hosszas Lendvay utcai telekhatárhoz jutott. Csak meg kellett várnia, amíg a városi hatóság kiépíti az utcát, majd a Lendvay utcára merőleges határokkal nyolcfelé osztani a 2385 négyszögöles területet. Az ő haszna jelentősnek mondható. (A Csengery-telkek a Lendvay utca Dózsa György út és Rippl-Rónai utca közötti szakaszán voltak, kiegészülve a Dózsa György úton egy, a Rippl-Rónai utcában két, a saroktelkekkel szomszédos házhellyel.) [Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai. Adalék az Andrássy út keletkezéstörténetéhez ]
13 13 A fasori telkek megosztását követően megindult a Városligeti fasor, a Nagy János és a Damjanich utca átalakulása. A korábbi nyaraló negyedből az Andrássy út mintájára fokozatosan átalakult állandó lakásul szolgáló villanegyeddé. Eleinte a kertekbe épült néhány új épület (Benczúr utca 37 41), de már a nyolcvanas években megkezdődött a régi épületek bontása, és helyükre épültek az újak. (Volt több eset, amikor a régi villát megtoldották (Városliget fasor 6., de a századfordulóra ezt is lebontották), esetleg a megtoldással egyidejűleg át is formálták, a klasszicista homlokzatot neoreneszásszá alakítva. (Városligeti fasor 43. Az átalakításoknak ez a módja a Lipótvárosban általánosan elterjedt volt.) A kilencvenes évektől az lett a kedvelt gyakorlat, hogy a telkeket kitakarították, és az Andrássy útiaknál is nagyobbszabású villákat építettek rájuk (Városligeti fasor 20., 22., 24., 26., 29., 31.,33., 40., 47.). Az ingatlan árak emelkedésével a századfordulón megjelent az új épülettípus, a telek mélyébe mélyen benyúló többlakásos bérvilla. Ezek előtt és mögött volt ugyan némi kert, de oldal felé kihasználták az építési szabályzat által kertnegyedben megengedett legkisebb távolságot, szomszéd telekhatár felől mért 3 métert. Ez magyarul azt jelentette, hogy a kb. 15 méter széles utcai homlokzatú, méter mélységű épületek 6 méter távolságra állnak egymástól. (Városligeti fasor 38-42/a; a Városligeti fasor 45. sz. viszonylag szerencsés volt, mert bár mélyen benyúlt a telek mélyébe, de két oldalán nem hasonlóan tervezett épületek álltak, tehát nem volt besötétítve oldal felől.) A Városligeti fasor páros oldalán lényegében végig villák, bérvillák álltak, a páratlan oldalon azonban már a 80-as évek végétől megjelentek középületek. A fasor és a Dózsa György út sarki telekre még ben épült Weber Antal terve szerint Batizfalvi Sámuel gyógyintézete, 1886-ban a Városligeti fasor 11. számú telekre a Glück-féle szanatórium, ban a 13. számúra a Grünwald-szanatórium, ban a 9. számúra a Herzlszanatórium épült. (Ezeket összevonva létesült 1945 után a fasorban a BM korház. Az épületek eredeti terveit is kivonta a BM a Fővárosi tervtárból, és bár útjukat sikerült valamelyest követni, az eredeti terveket mégsem tudtuk a mai napig sem megtalálni.) Hasonló a helyzet az 1899-ben épült egykori Izraelita Fiúárvaházzal, amelynek épületében (Városligeti fasor ) után a Mechanikai Mérőműszerek Gyára/ Mechanikai Labor elnevezésű vélhetően hadiüzem működött; minden rá vonatkozó eredeti tervet és iratot kivontak a forgalomból. A századfordulón két templom és két iskola is épült a fasorban: ben Petz Samu terve szerint az evangélikus gimnázium és az evangélikus templom épült a sz. hármas telekre, ban Árkay Aladár terve szerint a református templom és a református tanonciskola, később elemi iskola az 5-7. számú kettős telekre.
14 14 A Benczúr utca megőrizte páratlan oldalán a zártsorú beépítést, de az 1873 előtti szerény földszintes épületeket a következő évtizedekben ez elegáns, többemeletes magánpaloták és luxusbérházak váltották fel. Közülük is a legelegánsabb a Benczúr utca 17. alatti volt Lánczy Leó-féle palota. Tervezték Korb és Giergl 1896-ban. Az épület fél évszázadig a kínai nagykövetségé volt, terveit kivonták a tervtárból ben, mielőtt a kínaiakat a Bajza utca túloldalára költöztették sikerült fotózási engedélyt szereznünk és 21 fotót készítettünk a külsőkről és a belsőkről. Sikerült lefotózni a nagy szalon Lotz-pannóit, amelyeket talán Ybl Ervin látott legutóbb, a harmincas évek elején. A Lánczy-palota épülete mögött a Bajza utcai kert tönkrement ugyan, de még megvan a kerti terasz és az arról levezető nagyszabású neobarokk lépcső. Egyidejűleg sikerült lefotózni a Városligeti fasor 20. számú villát, (amelyet szintén a kínai követség használt, és amelyik a fotózásunk után már súlyos károkat szenvedett.) A villát Jungfer Gyula építtette 1891-ben, majd 1911-ben Ullmann Gyula építtette át saját használatára. Nem sokkal maradt a Lánczy-palota mögött a Benczúr utca 27. alatti Egyedi-palota sem, amelyet a Bécsből a millenniumi építkezések hírére Pestre érkezett Marmorek Oszkár (ő tervezte a Ligetbe az Ős Budavár nevezetű mulatót) tervezett 1897-ben. Ebben az épületben a Postások Kultúrotthona működik a 30-as évek óta. Az épület meglehetős állapotban van, bár természetesen átalakították. Erről is sikerült 15 fotót készíteni, mielőtt a postások az épületet eladni kényszerülnek. Az Egyedi-palota a Benczúr-utcai paloták gyakori típusához tartozik, amelyekben az épület a telek utca felőli felét O alakban, egy belső udvart közrefogva, övezi; van utcai és kerti traktus, valamint az ezeket összekötő szárny, amelyben az ebédlő és a kiszolgáló helyiségek voltak eredetileg. A kerti szárnyban a privát helyiségek és a teraszok néztek az egykor dús kertre, amelyek nagy részét kipusztították az évek során, nyári színpadot és egyéb alkalmatosságot telepítve helyükre. Hasonló elrendezésű a 21. sz. alatti egykori Lukács Lászlóné-féle palota (ma: Siketek és Nagyothallók Szövetségének háza.) A Benczúr utca páros oldalán az Andrássy útiakhoz hasonló villák mellett a kétemeletes bérvillák a jellemzőek. Ilyenek épültek a 20. század első évtizedében az első telektömbbe, a korábbi földszintes családiházak helyére. Ezek a bérvilla-lakások eredetileg nagyok és elegánsak voltak, bár nagyvonalúságban nem közelítették meg a háromszor nagyobb telekre épült túloldaliakat, az elmúlt évben általában a lakásmegosztásoknak estek áldozatul és elvsztették eredeti térszerkezetüket. A millennium körüli években a ligetközeli telkeken a régi épület bontása után még nem kezdtek hozzá az új épület felépítéséhez, hanem ideiglenes épületeket emeltek. Csengery örökösei a felosztott nagy telek Aréna úti két utódján (ma Dózsa György út 98., 100.) a ballon
15 15 captiv (Millenniumi kötött léghajó) céljára szolgáló nézőhelyet építtettek. A Bellevue telkéből leválasztott telekrészen (Andrássy út 127) Munkácsy Mihály Ecce Homo-jának bemutatására emeltek ideiglenes kiállítási csarnokot. Ezeknél jelentősebb volt a két panoráma épület ban a Nagy János utca és az Aréna út sarkán Frankl Jakabné telkén lebontották az 1863-ban épült villát és a kiürített telekre Pártos Gyula saját vállalkozásában panoráma épületet emelt, amelyben először Jan Styka-nak a lembergi körkép társulattól kölcsönzött Kosciuszko győzelme c. körképet mutatta be. Két év múlva, új körképet mutattak be, a Vágó Pál, Spányi Béla és Jan Styka által festett Petőfi és Bem címűt. A körkép épületet 1902-ben bontották le, és helyére 1906-an, illetve 1909-ben két bérvilla (Dózsa György út 86 a-b.) és a Benczúr utca 46. sz. alatti villa épült. Az egykorí Pistori villa kertjének fasori felén (Dózsa György út 84 a.) a Gárdonyi Géza vállalkozásában, a Márkus Géza által tervezett Pokol-körkép állt a Millennium idején. A tízes években a Folies Caprice nyári helyisége, majd ban a Fasor kabaré működött itt. (Ezen a telken épült fel ben az azóta átépített egykori MÉMOSZ-székház) A fasori kertek Damjanich utcai felének változása csak részben egyezett meg a Benczúr utcaival. A régi földszintes házak itt is sorra eltűntek, csak az utca elején a két egykori Sebastiani-féle házra emeltek emeletet, közülük az egyikben működött a két világháború között híres németnyelvű iskola, a Reichsdeutsche Schule/ a Reichschule. A többi épület eltűnt, és helyükre bérházak épültek az 1880-as évektől folyamatosan az 1930-as évekig. A bérházak tervezői általában kihasználták a telek fekvéséből adódó előnyöket és az utcai szárny mögé, a belső udvar túloldalára egy kerti szárnyat is építettek, amelynek lakói a fasori kertekre nyíló ablakok előnyeit is élvezhették. Ez a rendszer hasonló volt a Benczúr utcai palotákéhoz, ámde ezek a házak nagyobbak, általában háromemeletesek voltak, és nem egy, hanem sok lakás volt bennük. (A Benczúr utca középső szakaszán is épült néhány hasonló bérház.) Az egykori Kasselik telek Damjanich utcai oldalára már a húszas évek végén épült a szám alatti hatalmas ikerbérház; ezek az épületek egy új beépítési rendszert preferálva, főfrontjaikkal nem az utcára, hanem egymás felé fordulnak. * A fentiekben az Andrássy úti villanegyed történetéről nem csak az utóbbi négy évben elért eredményeket kívántam leírni, hanem az elmúlt évtizedek során végzett kutatásaink eredményét ismertettem vázlatosan. Ezért választottam ezt a módszert, mert a kutatás nem lineárisan haladt, hanem a még a nyolcvanas években készült alapokra, a Fővárosi Tervtárban módszeresen, helyrajzi számról, helyrajzi számra haladva összegyűjtött és fotóztatott tervanyagra támaszkodva, a levéltári kutatásban a felmerülő problémák kijelölte utat követve.
16 16 Igy egy négyéves időszak csak nehezen körülhatárolható szegmentumokat mutatna, míg az egész - reményeim szerint felvázol egy átfogó képet. Ebben a képben részletkérdésnek tűnik, de nem elhanyagolható az egyes épületekre vonatkozó részletkutatás sem. Ilyen publikációnk is jelent meg. [A Wechselmann villa. 1991; Ismét a Wechselmann villáról ; Az Erdődy, Semsey,Vanderbilt Gladys palota ; Ízlésváltás a századfordulón. Átépítések az Andrássy úti villanegyedben ; Czobor Béla háza a Lendvay utcában ] Elkészült, de nem jelent meg az Andrássy út 121. sz. alatti Édeskuty Lajos-féle ház építéstörténetének feldolgozása. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen jelentőségű az Andrássy úti villanegyed területén végzett fotódokumentálási munkánk. A felvételek túlnyomó többségét Hajdú József készítette alapos munkával, példás szakszerűséggel. A tervtári dokumentáción felül rendelkezésünkre áll 64 vizsgált épületről 425 mai, és már megismételhetetlen tegnapi fotó. Ezek a készülő feldolgozáshoz nélkülözhetetlenek, de emellett a felgyorsuló privatizáció miatt rohamléptekkel pusztuló, lepusztuló épületek eddig még megmaradt értékeit is tudják dokumentálni. Mert nem szabad elfeledkezni róla, hogy amit a háborús pusztítás, az azt követő 40 év szegénysége és gondatlansága még meghagyott, azt most a mérhetetlen kultúrálatlanság és tudatlanság teszi tönkre. (Hadd emlékeztessem kedves kollegáimat, hogy pl. Zádor Anna mindnyájunk által ismert lakásának beépített berendezését Járay Zsigmond és neje dobta ki, hogy a Parragh-féle kereskedésben vett újakkal pótolja. És még csak fogalmuk sem volt róla, hogy mit tesznek. Felújítottak újgazdag módra. És nyilván nem Járayék a legrosszabbak.) * A témában megjelent publikációink jegyzéke: (A fenti szövegben rövid hivatkozások [szögletes zárójelben].) Korábbi publikációk Gábor E., Nagy I., Sármány I.: A budapesti Schiffer villa. Egy későszecessziós villa rekonstrukciója. Művészettörténeti Értesítő 1982/2 Gábor E.: Ízlésváltás a századfordulón. Átépítések az Andrássy úti villanegyedben. Ars Hungarica XVII.. (1989) 2. sz Gábor E.: Epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1990/1-2. sz Gábor E.: A Wechselmann-villa. Ybl Miklós építész A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban. Budapest, Gábor E.: Ismét a Wechselmann-villáról. Ars Hungarica XX. 1992/ Gábor E.: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota (Andrássy út 104). Budapesti Negyed I. 1993/
17 17 Gábor E.: Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai. Adalék az Andrássy út keletkezéstörténetéhez. Az egyesített Főváros - Buda-Pest-Óbuda. Szerk. Gyáni Gábor. Budapest, Gábor E.: Az Andrássy út /A mi Budapestünk/ Budapest, Városháza A jelen projekt idején megjelent publikációk: 1. E. Gábor: So verschwand das Grün aus dem Villenviertel. Budapest und Wien. Technischer Fortschritt und urbaner Aufschwung im 19. Jahrhundert. Red.: Peter Csendes und. András Sipos. Budapest Wien Magyarul: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld? Bécs Budapest. Műszaki haladás és városfejődés a 19. században. Szerk.: Csendes Péter és Sipos András. Budapest Bécs, ); 2. F. Vadas: Stadtplanung in Budapest im 19. Jahrhundert. Budapest und Wien. Technischer Fortschritt und urbaner Aufschwung im 19. Jahrhundert. Red.: Peter Csendes und. András Sipos. Budapest Wien (Korábban kezdett munka.) Magyarul: Városrendezés Budapesten a 19. században. Bécs Budapest. Műszaki haladás és városfejődés a 19. században. Szerk.: Csendes Péter és Sipos András. Budapest Bécs, Ritoók P.: Az epreskerti kálvária a források tükrében. Művészettörténeti Értesítő LII (2003) 1 2. sz (Korábban kezdett munka.) 4. Gábor E.: Tornyos villák a Városligeti fasorban. Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Budapest, Hild-Ybl Alapítvány, Gábor E.: A Grűnwald testvérek és Schiffer. Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk. András Edit, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet ) 6. Gábor E.: Stadtwäldchen Allée Városliget fasor ( ) Csáki T., Ritoók P. és Vadas F. közreműködésével Magyar Műemlékvédelem XIII. (2006.) Gábor E.: A XXXII. csoport, az Andrássy úti villanegyed történetéből (BUKSZ 2005 tél sz ) 8. Gábor E.: Stadtwäldchen Allée. Acta Historiae Artium 48. (2007) megjelenés alatt 9. Gábor E.: Czobor Béla háza a Lendvay utcában Tanulmányok Passuth Krisztina tiszteletére. Bp megjelenés alatt. 10. Elkészült a tervezett monográfia további két fejezete (Előtörténet, A közbeékelt telektömb), amelyek megjelentetésére csak a későbbiek során kerül sor. Összegzésül A munkát a szerződés szerint végeztük. Befejeztük, ha egyáltalán valaha is be lehet fejezni a kutatást/adatgyüjtést. A készülő monográfia három fejezete elkészült, egy meg is jelent. A kutatásban résztvevők végig azonosak. A rendelkezésünkre bocsátott összeg felhasználásában történt módosulás. A pályázatban gondos mérlegelés, és előzetes számítások szerint összeállított költségvetés szerint megjelölt összegnek csak a felét biztosította az OTKA számunkra. A Szerződés mellékletében A pályázathoz képest a szerződésben történt eltérések indoklása oldalon már jeleztük az ebből adódó várható problémákat. Az így csökkentett költségekből két esetben
18 18 történt elvonás, ami természetesen felborította az amúgy is érzékeny költségvetési egyensúlyt. Az előállt helyzetet mérlegelve úgy döntöttünk, hogy a halaszthatatlan, később nem pótolható tevékenységre fordítjuk a rendelkezésünkre álló összegeket és a külföldi tanulmányutakról, a konferenciákon való részvételről lemondunk, és minden lehető összeget a veszélyben lévő épületek és épületbelsők jó minőségű fényképeztetésére fordítunk között elkészült 125 felvétel.
Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI
RészletesebbenBudapest Főváros Terézváros Önkormányzatának 27/2002 (VII. 3.) számú rendelete a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetekről.
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának 27/2002 (VII. 3.) számú rendelete a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetekről Módosítások: a) 32/2005. (X. 24.) ör. b) 50/2006. (XII.22.) ör.
RészletesebbenVI. kerület lakóépület lakóépület
VI. kerület 1. Korszerűtlen, téves adatok javítása 1.1. Cím 1.2. Helyrajzi szám 1.3. Megnevezés 1.4. Tervező 1.5. Tervezés, építés ideje 1.6. Helyesírás 1. Építmények Aradi utca 4. lásd: Teréz körút 24.
RészletesebbenBudapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez
Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi
RészletesebbenKészítette a Főépítészi Iroda * 2008. november
BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok
Részletesebbena Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Készítette:
a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Nyíregyháza, 2019. március 26. Készítette: Pollák József Elnöki titkárságvezető 1 / 9 I. A NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK ELÉRHETŐSÉGE
RészletesebbenFővárosi helyi védelemmel érintett építészeti örökség
2. sz. függelék Fővárosi helyi védelemmel érintett építészeti örökség 1. Építmények Cím Helyrajzi szám Védelem tárgya 8.1.1. Alföldi utca 20. lásd: Fiumei út 19/A, B 8.1.2. Baross utca 11. lásd: Üllői
RészletesebbenTörzsszám: P6/2015. Felelős tervező
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Debrecen
RészletesebbenA Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára
A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára rendezvényi ajánló A Wenckheim-palota A Belsõ-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektõl kezdõdõen épült ki a palotanegyed. A historizáló
RészletesebbenNiczki Tamás: Korszerű többlakásos épületek tervezési kérdései A hazai modern lakóházak tanulsága
Niczki Tamás: Korszerű többlakásos épületek tervezési kérdései 1. Korszerű többlakásos épületek tervezési problémái 1.1. tervezéskor felmerülő kérdések: mit építünk? a feladat meghatározása kinek? hogyan?
RészletesebbenDátum Házszám 1 Házszámtörés 1 Házszám 2 Házszámtörés 2 jellege
Közterület neve Közterület Dátum Házszám 1 Házszámtörés 1 Házszám 2 Házszámtörés 2 jellege (tervezett) Andrássy út 1 2016.09.07 Andrássy út 1 2016.12.08 Andrássy út 2 2016.09.08 Andrássy út 3 2016.09.08
RészletesebbenBUDAPEST, VIII. KER. FECSKE UTCA 22. LAKÓÉPÜLET TERVE TERVTANÁCSI ÁLLÁSFOGLALÁS MEGKÉRÉSÉHEZ
BUDAPEST, VIII. KER. FECSKE UTCA 22. LAKÓÉPÜLET TERVE TERVTANÁCSI ÁLLÁSFOGLALÁS MEGKÉRÉSÉHEZ 2. TARTALOMJEGYZÉK 3. FELELŐS TERVEZŐI NYILATKOZAT 1. CÍMLAP 2. TARTALOMJEGYZÉK 3. TERVEZÖI NYILATKOZAT 4. ÉPÍTÉSZETI
RészletesebbenTÁRSASHÁZ. BUDAPEST, VIII. KŐRIS UTCA 1-3A., Hrsz: Műszaki leírás. településképi konzultációhoz. Megrendelő:
TÁRSASHÁZ BUDAPEST, VIII. KŐRIS UTCA 1-3A., Hrsz:36079 Műszaki leírás településképi konzultációhoz Megrendelő: Corvin Corner Kft. 1086 Budapest, Lujza u. 26. 2/1 Tervező: Invenio Studio 1114 Bp., Eszék
RészletesebbenFEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András
FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András A KUTATÁS-TERVEZÉS FOLYAMATA Digitális helyszínrajz ok Eredeti tervek - Lechner Tudásközpontból ok 2000-es átalakítás
RészletesebbenBELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ
BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2005. ÉVI PROGRAM 2004. december hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS A városrészt érintő változások,
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenHELYI VÉDETT ÉPÜLETEK
1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda
RészletesebbenSzent István körút 10.
Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja
RészletesebbenM i é r t é p p e n K e c s k e m é t?
M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? ? A szövegkörnyezet 1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése
RészletesebbenJavaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ
RészletesebbenSzéchenyi és Budapest
Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot
Részletesebben100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012
1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település
RészletesebbenMosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata
Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti
RészletesebbenBeregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete. Épített környezet
Beregnyei Miklós Újvárosi anziksz (4. rész) Paks újváros épített környezete Paks 1945 utáni épített környezetére vonatkozó adatok kutatása közben az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében
Részletesebben7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet
A jogszabály mai napon (2015.II.17.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki
RészletesebbenDUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA
CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenVéleményezési dokumentáció
Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,
RészletesebbenÉrtékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz
Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. (hrsz. 9507), Reimann-villa és melléképülete Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2011
RészletesebbenADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA
AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV
Részletesebben25/2004. (VII. 6.) RENDELETE. A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 25/2004. (VII. 6.) RENDELETE A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról Budapest, XVI. kerület Margit
RészletesebbenSzekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása
Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása Ingatlan-nyilvántartás adatai: Ingatlan címe: Szekszárd, Alkotmány u. 23. Helyrajzi száma: szekszárdi 4635 hrsz.; Fekvése: belterület; Területe: 242 m 2 ; Megnevezése:
RészletesebbenTÁRSASHÁZ. Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: TERVDOKUMENTÁCIÓ. tervtanácsi tervdokumentációhoz. Megrendelő:
TÁRSASHÁZ Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: 34961 TERVDOKUMENTÁCIÓ tervtanácsi tervdokumentációhoz Megrendelő: Octodomus Ingatlanfejlesztő Kft. 1097 Budapest, Illatos út 9. Tervező: Invenio Studio
RészletesebbenKultúrtörténet Déry Attila
Kultúrtörténet Déry Attila A hatalom elvesző formája Ronda Nemzeti rejtőzködő hatalom Pesti Német Színház Aman János és Pollack Mihály 1807-1812 02 Ideiglenes Német Színház az Erzsébet téren 1853-1870
RészletesebbenS C.F.
Ref. 1107 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Roma Luxusvilla Rómában LEIRÁS Ez a csodás eladó villa
RészletesebbenPályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91
Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően
RészletesebbenA XXXII. CSOPORT AZ ANDRÁSSY ÚTI VILLANEGYED TÖRTÉNETÉBÔL GÁBOR ESZTER
A XXXII. CSOPORT AZ ANDRÁSSY ÚTI VILLANEGYED TÖRTÉNETÉBÔL GÁBOR ESZTER Az Andrássy út két oldalán a Hajtsár (ma Bajza) utcától az Aréna (ma Dózsa György) útig húzódó villanegyed elsô, mellékutcai telekcsoportja
RészletesebbenBudapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenSorszám Cím Házszám Helyrazi szám Alapterület Övezet Szint Bejárat Funkció 1 Andrássy út 7 29249/0/A/27 15.84 kiemelt övezet pinceszint udvari trafó
Sorszám Cím Házszám Helyrazi szám Alapterület Övezet Szint Bejárat Funkció 1 Andrássy út 7 29249/0/A/27 15.84 kiemelt övezet pinceszint udvari trafó 2 Andrássy út 7 29249/0/A/28 93.33 kiemelt övezet pinceszint
RészletesebbenBudapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv
Budapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv mely a Megalit Kft. 2017. december 12-ei keltezésű Angol utca 32. társasház Beépítési Koncepcióterv D változatához készült
RészletesebbenDéry Attila: Városháza pályázata 1939. Déry Attila: A budapesti Városháza bővítésének pályázata, 1939
Déry Attila: A budapesti Városháza bővítésének pályázata, 1939 01 A Városháza városépítészeti és építészeti problémái Budapesten. A városháza helye. Városház tér, Plébánia tér. Szentháromság szobor. Súlypont,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év november 28-i ülésére Tárgy: Lakótelkek kialakítása, értékesítésre kijelölése a Szeptember 6. utcában Előadó: Horváth László
Részletesebben1. Facebook csoport és ötletbörze 2. Csoportmegbeszélés és lehetséges útvonal kialakítása 3. Végleges útvonal megtervezése térképek és applikációk
BUDAPEST PROJEKT 1. Facebook csoport és ötletbörze 2. Csoportmegbeszélés és lehetséges útvonal kialakítása 3. Végleges útvonal megtervezése térképek és applikációk használatával 4. Városnézés, dokumentálás
Részletesebbenváros_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt
1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE Előterjesztés száma: 212/2015/09.10. A határozati javaslat elfogadásához az SZMSZ 49. k) pontja alapján minősített többség szükséges
RészletesebbenCím Házszám Alapterület Szint Bejárat Funkció Andrássy út pince udvari trafó Andrássy út pince udvari tároló Andrássy út 7 95.
Cím Házszám Alapterület Szint Bejárat Funkció Andrássy út 7 15.84 pince udvari trafó Andrássy út 7 93.33 pince udvari tároló Andrássy út 7 95.00 pince udvari tároló Andrássy út 7 15.68 pince udvari tároló
RészletesebbenKiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG
407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának
RészletesebbenMISKOLC DÉLI IPARI PARK
MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as
RészletesebbenINGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város
RészletesebbenTanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
Részletesebben3. A Rendelet 4. (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: [A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni:] s) kisajátítási joggal érintett területet.
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelete Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról
RészletesebbenKossuth L u 19-21, Magyar u 2-6, 26 ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁS - (SZT és 5.1., és 5.2 melléklet szerint) Övezeti besorolás (SZT) VK-V VK-V VK-V
Déli Belváros 6 TÖMB tömbszám 6 6 6 HRSZ 2421 24213 24215 közterület név Kossuth Lajos utca Múzeum körút Magyar utca házszám 19-21 7 12-14 többes cím Kossuth L u 19-21, Magyar u 2-6, Magyar utca 12-14,
Részletesebben11/2002. (VI. 3.) rendelete
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 11/2002. (VI. 3.) rendelete a Budapest XVI. kerület Bökényföldi út Zsemlékes út Íjász utca E-TG keretövezet által határolt terület szabályozási tervéről (Egységes
RészletesebbenFEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András
FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA BedecsVarga Éva Kovács Dávid Beke András a feladat Székesfehérvár, a Budapesttől 60 kmre elhelyezkedő megyeszékhely, nagy arányú pusztítást szenvedett el a második
RészletesebbenKépek a Jászságból 161
Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása
RészletesebbenTervek Pest és Buda között. Domonkos Csaba muzeológus Közlekedési Múzeum
Tervek Pest és Buda között Domonkos Csaba muzeológus Közlekedési Múzeum Az ötletek születése A Duna Buda és Pest közötti szakaszán az új hidak építése előtt általában évtizedes ötletelés zajlik. Az elmúlt,
RészletesebbenSZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. 6a) pontja szerinti állami főépítészi eljárás dokumentációja: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA a Helyi építési szabályzat Ipari gazdasági
Részletesebben2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és
26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE a Budapest III. kerület Harsány lejtő 20039/2 út EV övezet nyugati határa 20 067/2 telek déli határa Domoszló
RészletesebbenS C.F.
Ref. 0445 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Toszkána - Firenze KASTÉLY ELADÓ FIRENZÉBEN LEIRÁS A
RészletesebbenREGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenElkészült a rakparti sétány a Duna Arénához
https://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/496/elkeszult-a-rakparti-setany-a-duna-arenahoz Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához 2017.06.02. 19:33 CET Budapest kiemelt fekvésű és festői szépségű
RészletesebbenLloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve
GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,
RészletesebbenGyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenGerlóczy Gedeon műépítész
Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és
RészletesebbenÜllői út Haller utca Mester utca által határolt terület) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló. 25/2016. (XI.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelete a Budapest, IX. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS Rehabilitációs Terület (Ferenc körút Üllői
Részletesebbenjankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás
Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet
RészletesebbenRákosliget építőmesterei
Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep
Részletesebbenbefoglaló tömb romantikus 102. tömb II. klasszicista 102. tömb II.
r.k. plébániatemplom 36910 református templom 37015 37014, 37013 volt Két Oroszlán Fogadó Közgazdasági Egyetem (volt Fővámház) 37058 37730 37033 37008 Bakáts tér romantikus 126. 15664 Kálvin tér 7. klasszicista
RészletesebbenKiemelt ajánlat. Budapest XIV. kerület, Városliget, Ajtósi Dürer sor
Kiemelt ajánlat Budapest XIV. kerület, Városliget, Ajtósi Dürer sor Budapesten a Városliget délkeleti határán az Ajtósi Dürer soron patinás, több szintes, szintenként 500 m2-es villa jellegű épület / kereskedelmi
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 7/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet ódosításáról és a Budapest, XVI. kerület Újszász
RészletesebbenBudapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. ingatlanfejlesztési koncepció
Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. LOKÁCIÓ Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. A pályázati ingatlan Budapest XV. Kerület, Rákospalota városrészében helyezkedik el, a Hubay Jenő tér 8. szám alatt.
RészletesebbenMEGHívó. 22. Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása 291/2015 (XI. 9.) Előterjesztő: Simonffy Márta alpolgármester
Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság MEGHívó Értesítem, hogyavárosgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság következő
RészletesebbenKülönfélék Pest, mart. 14
PLIHÁL KATALIN Különfélék Pest, mart. 14 Perczel Mór fivére László, Komárom megye volt. alk. csendbiztosa, s kömlődi lakos, egy 4 láb átmérőjű földtekét készített, s azt a nemzeti múzeumnak ajándékozá.
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti
Részletesebben1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:
Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2015. november 9-i ülésén VÉB/ 2015/7 határozatszám alatt a Gschwindt-kastélyt a Velencei Értéktár részének nyilvánította. A döntés alapjául szolgáló javaslat:
Részletesebben1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta
1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 207/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. november 22-i ülésére Tárgy: Dél-pesti Centrum Kórház beruházásával összefüggésben
RészletesebbenPÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/ Fax: 89/
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 20. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu Tisztelt Képviselőtestület! Pápa Város Önkormányzata által a 2014-2020-as programozási ciklus
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V SÁRHIDA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ- TESTÜLETE RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉRŐL 2009. november 12. HATÁROZATOK SZÁMA: 46, 47, 48/2009. 2 Jegyzőkönyv Sárhida Község Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenDr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.
Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi
RészletesebbenÚJBUDA IRODA BUDAFOKI 60 - IRODAHÁZ. Budapest XI. Budafoki út 60.
ROYAL-CAPITAL PROPERTY INVESTMENT ZRT. CÍM: 1116 BP.BARÁZDA UTCA 42. TEL: + 36 1 463-7124 MOBIL: +36 20 821 6562 E-MAIL: VONA.ZSOLT@ROYALINDEX.HU ÚJBUDA IRODA BUDAFOKI 60 - IRODAHÁZ Budapest XI. Budafoki
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 167/2019. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2019. június 27-i ülésére Tárgy: Budapest I. kerület NÉPLIGET VOLÁNBUSZ (Könyves Kálmán krt.
RészletesebbenKonzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás
Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Tevékenységünk A C2C Kft. az elmúlt években számos jelentős beruházás megvalósításában vett részt, mint a projekt lebonyolítója, irányítója, műszaki ellenőre.
RészletesebbenA Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14
A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ
RészletesebbenÚj egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET
Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik
Részletesebben7. előadás: Országos településrendezési és építési követelmények, rendezési tervek. Ingatlan más irányú hasznosíthatóságának vizsgálata
7. előadás: Országos településrendezési és építési követelmények, rendezési tervek. Ingatlan más irányú hasznosíthatóságának vizsgálata Az ingatlanok értékbecslése kapcsán gyakran felmerül egy adott ingatlan
Részletesebben19/1998. (X. 13.) RENDELETE
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 19/1998. (X. 13.) RENDELETE a Bökényföldi út - nagynyomású gázvezeték védősávja - Cinkotai út és a 103867 hrsz-ú ipari út által határolt terület szabályozási
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
Részletesebben33/1995 (VI.27.) sz. önkormányzati rendelete
' ' BUDAPEST KŐBÁNYAI... )_..) --- - ------... - dt> EkSd Jó: ~nt~ i>:)~ :J st ÖNKORMÁNYZAT.. 33/1995 (VI.27.) sz. önkormányzati rendelete a Budapest, X.kerül.et Fehér út - Albertirsai köz - Fehér köz
Részletesebbenkonzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése
T6-L ÉPÜLETTERVEZÉS VI. (ÉPÍTÉSZ BSC-LEVELEZŐ) Budapesti projektek ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE OKTATÓK, ELŐADÓK LEÍRÁS ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE) GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE) VIZSGA / ZH : dr. A SZIE YMÉK
RészletesebbenSZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás
SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,
RészletesebbenFeltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
RészletesebbenS C.F.
Ref. 0943 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Lago Maggiore Elegáns villa a Maggiore tó partján LEIRÁS
RészletesebbenPÁZMÁNDFALU. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció március TH
PÁZMÁNDFALU Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. március TH-16-02-03 2 Pázmándfalu Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap
RészletesebbenVizslaparki út Petőfi utca sarkán lévő eladó építési terület
Vizslaparki út Petőfi utca sarkán lévő eladó építési terület Tulajdonos: Indotek Vagyonkezelő Zrt. Cím: 1148 Budapest, Kerepesi út 52. Email: indotek@indotek.hu Kapcsolat: Balázs Piri Balázs Tel:30/445
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 61/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS
Részletesebben6/2005. (II. 21.) rendelete
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 6/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület Rákospalotai
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. ( ) számú önkormányzati rendelete
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. ( ) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 11/2008. (III. 28.) számú rendeletével jóváhagyott Újpest 3. számú városszerkezeti
Részletesebben