A CIB Bank Zrt. Általános tájékoztatója

Átírás

1 A CIB Bank Zrt. Általános tájékoztatója a befektetési lehetıségekrıl és kockázatokról Érv.: július 19-étıl A jelen Általános Tájékoztatót a CIB Bank Zrt. az ıt a Bszt. 41 és 43 -a szerinti terhelı egyes tájékoztatási kötelezettségek teljesítése végett teszi közzé. Kérjük befektetési döntése meghozatala elıtt tájékozódjon, mérlegelje tervezett befektetése tárgyát, kockázatát, a befektetési tárgyának megszerzéséhez, tartásához, értékesítéséhez kapcsolódó díjakat. Jelen Általános Tájékoztatóban foglaltak nem tekinthetıek a CIB Bank Zrt. részérıl nyújtott befektetési tanácsadásnak. A befektetési döntést minden esetben a CIB Bank Zrt. ügyfele hozza meg. A CIB Bank Zrt-t nem terhel semminemő felelısség az Ügyfél által hozott befektetési döntésekért, azok eredményéért, a befektetések kiválasztásából illetıleg a piaci fejleményekbıl esetlegesen bekövetkezı károkért.

2 Az Általános tájékoztató célja CIB szolgáltatások Befektetési szolgáltatási termékek, ügylettípusok A CIB Bank Zrt., mint a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.) szerint mőködı befektetési szolgáltatást végzı hitelintézet, a Bszt. vonatkozó rendelkezései értelmében ügyletkötés elıtt tájékoztatja ügyfeleit a szerzıdésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókról, valamint az ügylettel kapcsolatos kockázatokról. E tudnivalókat tartalmazza jelen Általános Tájékoztató. A CIB Bank Zrt. (továbbiakban: a Bank) a Bszt. rendelkezései alapján teljes körő jogosítvánnyal rendelkezik befektetési szolgáltatások és azt kiegészítı szolgáltatások nyújtására. A Bszt. rendelkezései értelmében a Bank által kínált befektetési szolgáltatási termékeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Nem komplex termékek: 1. Kamatozó értékpapírok 1.1 Hazai állampapírok 1.2 Hazai vállalati kötvények 1.3. Jelzáloglevelek 1.4 Külföldi állampapírok, vállalati kötvények és a Magyar Állam devizában kibocsátott kötvényei 2. Befektetési alapok 3. A Részvényekrıl általában 3.1. Hazai tızsdei részvények 3.2. Külföldi tızsdei részvények Komplex termékek: 4. Tızsdére be nem vezetett részvények (OTC piac) 5. Certifikátok 6. Származtatott ügyletek 6.1. Származtatott termékek a Budapesti Értéktızsdén 6.2. Tızsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek OTC származtatott deviza ügyletek OTC származtatott kamat ügyletek Egyéb befektetési szolgáltatási konstrukciók: 7. Tartós Befektetési számla (TBSZ) 8. Nyugdíj - elıtakarékossági Számla (NYESZ) 9. Halasztott pénzügyi teljesítés 10. Technikai daytrade ügyletek A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó 11. díjak, költségek 12. fıbb adózási szabályok 2

3 A kamatozó értékpapírokról általában A hazai állampapírokról általában Diszkont Kincstárjegy 1. Kamatozó értékpapírok A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az elıre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezınek) a kötvényen megjelölt módon és idıben megfizeti, illetve teljesíti. A kötvénykibocsátás célja a kibocsátó tevékenységének finanszírozása, azaz forrásszerzés. A kötvény típusú értékpapírok csoportosíthatóak a kibocsátó szerint, így ismeretes állami, önkormányzati, hitelintézeti, illetve vállalati kibocsátású kötvény. A csoportosítás történhet kamatozás szerint: nem kamatozó értékpapírok: az értékpapírok hozadéka nem kamat, hanem árfolyameredmény ilyen a diszkont kincstárjegy. kamatozó értékpapírok: fix kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetési idıpontja(i)t. változó kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. indexált kamatozású papírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia változót, aminek az értékéhez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. EHM mutató (Egységesített értékpapír hozammutató), a fix kamatozású kötvények hátralévı futamidejére jutó éves hozam %-ban kifejezve, két tizedes jegy pontossággal. A mutató a hozamot 365 napos, éves bázison fejezi ki. Az EHM számításakor csak a tényleges hozam vehetı figyelembe, az abból történı levonások nem. A mutató számítása éven belül lineáris arányosítással, éven túl exponenciális-arányosítással történik. Az EHM számításának módját a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg. A kötvények árazásakor a hazai gyakorlatban a hozamjegyzés a jellemzı, a hozamok pedig a piaci hozamszinteknek megfelelıen árazódnak. A kötvények hozama és árfolyama egymást kölcsönösen meghatározzák, inverz kapcsolat áll fenn közöttük. A kötvények piaci ára a futamidı során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint. A hozam mutató számításának módját az Államadósság Kezelı Központ (továbbiakban: ÁKK) alábbi állásfoglalása tartalmazza: Hazai állampapírok A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık beleértve a lakosságot is megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az ÁKK végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint a kibocsátás idıpontjában az egy évnél nem hosszabb futamidejő állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb futamidejő állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsıdleges piaca) döntıen aukció formájában történik. Bár a Budapesti Értéktızsdén (továbbiakban: BÉT) is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC (tızsdén kívüli) piacon jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is. Az állampapírok másodlagos piaca az elsıdleges piaccal ellentétben kevésbé transzparens mivel a piaci szereplık árjegyzései, a piaci szereplık és a befektetık közötti üzletkötések árai nem kerülnek megjelenítésre valamennyi befektetı számára, ellentétben azzal, ahogy az a tızsdei kereskedésben forgó értékpapírok esetében megszokott, illetve azzal, ahogy az állampapírok elsıdleges piacán kialakult árak széles körben publikálásra kerülnek. Az információk kevésbé követhetıek, ezért ez többletkockázatot jelenthet a piacot kevésbé jártas befektetık számára. A diszkont kincstárjegy (DKJ) a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a DKJ névértékét a megjelölt idıben és módon megfizeti. A DKJ egy évnél rövidebb futamidejő állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege, azaz a befektetés hozama a névérték és a vételár közötti különbség. A DKJ névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A DKJ-n alapuló követelés nem évül el. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı DKJ alapcímlete 10 ezer forint. 3

4 Kamatozó Kincstárjegy Államkötvény Részletes terméktájékoztató Vállalati kötvényekrıl általában Speciális konstrukciók Jelzáloglevelek Kamatozó papírok kockázata Inflációs kockázat Kamatlábkockázat A kamatozó kincstárjegy jegyzés útján kerül forgalomba hozatalra. A Kamatozó Kincstárjegy az egymást követı egyhetes jegyzési idıszakok keretében, bármikor jegyezhetı. A Kincstárjegy a jegyzési idıszak alatt névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon vásárolható meg. A befektetık jegyzéseinek felvételét a Magyar Államkincstár fiókhálózata, és a lakossági állampapírok forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK-val megbízási szerzıdést kötött Elsıdleges forgalmazók végzik. A magyar államkötvény (MÁK) a kibocsátás idıpontjában egy évnél hosszabb futamidejő, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidıvel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetik és rögzítik az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendı kamat nagyságát. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendı kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A jelenleg forgalomban lévı változó kamatozású államkötvények kamata a 6 hónapos futamidejő DKJ-k aukciós átlaghozamához, vagy az infláció mértékéhez kötött. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak féléves és éves gyakorisággal kamatot fizetı papírok. A 2002-tıl kibocsátásra kerülı államkötvények évente fizetnek kamatot. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı MÁK alapcímlete 10 ezer forint. A kötvénysorozatok a kibocsátást követıen bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktızsdére. A hazai állampapírokról a Bank a Részletes terméktájékoztató - Állampapírokra elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el ( 1.2 Hazai vállalati kötvények A vállalati kötvények a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. A vállalati kötvény tulajdonosa hitelezi a kibocsátót, aki ezért a kötvény kibocsátási tájékoztatójának megfelelıen fizet kamatot és törlesztı részletet. A fedezetlen vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de felszámolás esetén a kielégítési rangsorban a fedezetlen kötvénytulajdonos a fedezett hitelekhez képest hátrébb szorul. A fedezett kötvények mögött fedezetként egy eszköz áll, így a kötvény visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal történı felelésén túl) az adott eszköz értéke a garancia. A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, amelyek között a legfontosabbak: Az átváltoztatható kötvények a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetıséget, hogy adott idıpontban kötvényeiket részvényre cseréljék. Az opciós kötvények tulajdonosuk vételi opciót kap a cég részvényeibıl. A nyitott kötvények a kibocsátónak lehetısége van a lejárat elıtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az osztalékot fizetı kötvények a részvényekhez hasonló konstrukcióval rendelkezı instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal. 1.3 Jelzáloglevelek A jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A kamatozó papírok kockázata Inflációs kockázat (vásárlóerı kockázat): adott hozamszint mellett a magas infláció csökkenti az értékpapírok reálhozamát, ami különösen fontos lehet az elıre rögzített nominális hozamú állampapírok esetében. A reálhozam az infláció felett elért többlethozam, ami a befektetéssel realizált pénzáramlás vásárlóerejének változását mutatja. A vásárlóerı kockázat inflációhoz kötött kamatozású kötvények vásárlásával küszöbölhetı ki. Kamatlábkockázat: a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. A kamatlábkockázat két értelemben használható: 4

5 A piaci kamatláb változás kockázatának (piaci kockázat) a másodlagos forgalomban van jelentısége. A piaci kamatláb, a kötvények árazásánál alkalmazott diszkontfaktor (az értékpapír árfolyama = a befektetéssel realizált cash flow-k jelenértéke). A diszkontfaktor növekedése csökkenti az árfolyamot és fordítva, ezért a piaci hozam emelkedése árfolyamcsökkenést okoz. A változó kamatozású kötvények esetében az értékpapír saját kamatlábának a kockázata, ami a nominálisan nem rögzített (változó) kamatlábak ingadozásából fakad. hogy a piaci kamatlábak kedvezıtlen irányú változása nem okozza az értékpapír árfolyamának csökkenését, azaz a befektetés értékének csökkenését. Újrabefektetés kockázata A gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezık Likviditási kockázat Fizetésképtelenség kockázata Az újrabefektetés kockázata az eltérı futamidejő befektetéseknél jelentkezik, így a különbözı futamidejő befektetések hozamának tényleges futamidıtıl eltérı, standard idıszakra való átszámításakor is ezzel a problémával találjuk magunkat szemben. Az újrabefektetés kockázata tehát a befektetési idıszak vége elıtt megkapott pénzek visszaforgatásának, újrabefektetésének kockázata. (pl. ha valaki most 1 éves lejáratú állampapírt vásárol, és azt megtartja a lejáratig, az állampapír lejáratakor elképzelhetı, hogy csak alacsonyabb hozamszint mellett fektetheti be tıkéjét). Az újrabefektetés kockázatának különös jelentısége van a nyitott kötvények esetében, amikor a kibocsátónak opciós joga van a lejárat elıtt adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az esetek többségében a változatlan feltételek melletti újrabefektetés lehetıségét feltételezzük, ami gyakorlatilag e kockázat figyelmen kívül hagyását jelenti. A fejlett országok által kibocsátott állampapírok esetében a fizetésképtelenség kockázata minimális, ezért ezt a kockázatot azon befektetık vállalják, akik spekulatív minısítéső állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, illetve ezekhez kötött instrumentumokat vásárolnak. A vállalatok esetében a fizetésképtelenség az alábbi, gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezıkkel hozható összefüggésbe: Az üzleti kockázat a vállalat tevékenységébıl származó cash flow mértékének kockázata. A pénzügyi szakirodalomban az üzleti kockázat leggyakrabban használt mértékegysége a mőködési tıkeáttétel, ami a fix költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. A pénzügyi kockázat a vállalat finanszírozásának, a túlzott mértékő eladósodottságnak a kockázata. A pénzügyi szakirodalomban a pénzügyi tıkeáttétel (az idegen tıke aránya a tıkeszerkezetben) jelenti a pénzügyi kockázat egyik leggyakrabban használt mértékegységét. A likviditási kockázat, a vállalat pillanatnyi fizetıképességének, pénzügyi teljesítıképességének kockázata. A vállalatok pillanatnyi pénzügyi helyzetét a likviditási mutatók (likviditási ráta, gyors ráta, rövid lejáratú eszközök és források forgási sebessége) segítségével lehet mérni. Likviditási kockázat: az eszközök likviditási fokától függ. Fizetésképtelenség kockázata: a fizetési kötelezettséget vállaló kibocsátó esetleges fizetésképtelenségébıl adódik. A hitelviszonyt megtestesítı értékpapíroknál hitelezési kockázatnak is szokták nevezni. A kibocsátó fizetésképtelensége három állapotban lehet: likviditási zavar, átmeneti pénzügyi nehézségek. csıdhelyzet, a fizetési kötelezettségek befagyasztása a késıbbi pénzügyi rendezés reményében. felszámolási eljárás, a pénzügyi rendezés lehetısége megszőnt és a hitelezık a kielégítési sorrendben várják követeléseik megtérítését. A részvényesek csak a hitelezık kifizetése után maradt vagyont oszthatják fel. A fıbb hitelminısítık által adott osztályzatok Fitch Moody's S&P Jelentés Magas hitelminısítés - Befektetési kategória AAA Aaa AAA Kíváló pénzügyi helyzet AA+ Aa1 AA+ AA Aa2 AA Nagyon erıs pénzügyi helyzet AA- Aa3 AA- A+ A1 A+ A A2 A Erıs pénzügyi helyzet (felsı-közép kategória) A- A3 A- BBB+ Baa1 BBB+ BBB Baa2 BBB Megfelelı pénzügyi helyzet (alsó-kategória) BBB- Baa3 BBB- Alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória BB+ Ba1 BB+ BB Ba2 BB Spekulatív pénzügyi helyzet BB- Ba3 BB- B+ B1 B+ B B2 B Gyenge pénzügyi helyzet B- B3 B- Rendkívől alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória CCC+ CCC+ CCC Caa CCC Nagyon gyenge pénzügyi helyzet CCC- CCC- CC Ca CC Jelentıs a fizetés-képtelenség esélye C C C DDD DD D C R Felszámolás alatt NR Nincs minısítve 5

6 Devizában denominált kötvények Devizában denominált Magyar Államkötvény 1.4 Külföldi állampapírok, vállalati kötvények és a Magyar Állam devizában kibocsátott kötvényei A devizában denominált kötvények abban különböznek a forintban denominált kötvényektıl, hogy azokat devizáért (általában EUR-ért, vagy USD-ért) lehet megvásárolni, névértékük is devizában meghatározott, valamint a kamatokat, és a futamidı végén a tıkét is, devizában fizeti vissza a kötvény kibocsátója. Kibocsátójuk a forintban denominált kötvényekhez hasonlóan lehet a Magyar Állam, egy külföldi állam vagy egy vállalat. A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık beleértve a lakosságot is megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az ÁKK végzi. A Magyar Állam folyamatosan bocsát ki a forintban denominált állampapírok mellett, EUR-ban, USD-ben és egyéb devizában denominált kötvényeket is. A Magyar Állam által nyilvánosan kibocsátásra kerülı, jellemzıen EUR-ban és USD-ben denominált, kötvények lejárata egészen 10 évig terjed, fix vagy változó kamatozásúak. Az EURban és USD-ben denominált kötvények alapcímlete 1000 EUR vagy USD, a kamatot és lejáratkor a tıkét is EUR-ban vagy USD-ben fizetik vissza a befektetı részére. A Magyar Állam nem forintban denominált kötvényei a másodlagos piacon forognak. Az állampapírok másodlagos piaca az elsıdleges piaccal ellentétben kevésbé transzparens mivel a piaci szereplık árjegyzései, a piaci szereplık és a befektetık közötti üzletkötések árai nem kerülnek megjelenítésre valamennyi befektetı számára, ellentétben azzal, ahogy az a tızsdei kereskedésben forgó értékpapírok esetében megszokott, illetve azzal, ahogy az állampapírok elsıdleges piacán kialakult árak széleskörben publikálásra kerülnek. Az információk kevésbé követhetıek, ezért ez többletkockázatot jelenthet a piacot kevésbé jártas befektetık számára. Devizában denominált kötvények esetében jelentkezı speciális kockázatok A forintban kibocsátott kötvényektıl eltérı speciális kockázatok: A devizában denominált pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı a Kamatlábkockázat (lsd. A kamatozó papírok kockázata ) mellett devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát jelentıs mértékben is befolyásolhatja. Egzotikus devizák esetében a devizakockázat mértéke, akár jelentıs mértékben is, megnövekedhet. Az EUR és USD kamatszintek emelkedése, illetve Magyarország fizetıképességének megítélésben bekövetkezı változás, a devizában denominált magyar államkötvények árfolyamát jelentıs mértékben befolyásolhatja, így a lejárat elıtti értékesítés kamat és tıkeveszteséget okozhat. Elıfordulhat, hogy a befektetı a teljes befektetett tıkéjét elveszti. A nem forintban kibocsátott magyar államkötvények likviditása jelentısen alacsonyabb lehet, mint a hasonló futamidejő forintban kibocsátott hazai államkötvényeké. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a nem forintban kibocsátott magyar államkötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul. A külföldi elszámolóházak ügyletbe történı bekapcsolásával, a fentieken túl, elszámolási kockázat is keletkezik, amely az ügylet elszámolásának késését eredményezheti. 6

7 2. Befektetési alapok Az alapokról általában Nyílt végő alapok Zárt végő alapok CIB alapok A befektetési alap olyan, jogi személyiséggel rendelkezı vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelı a befektetési jegyek jegyzése, majd folyamatos értékesítése során összegyőjtött tıke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történı nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési tevékenységet az alapkezelı végzi, független letétkezelı közbeiktatásával, elıre meghatározott befektetési politika alapján és ezért a tevékenységért alapkezelési díjat számít fel. A befektetık az alapból való részesedésként, az elhelyezett tıke ellenében befektetési jegyet kapnak, amelynek adásvétele napi árfolyamon (egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték) történik. A megszerzéskori és az értékesítéskori egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közötti különbözet mutatja meg a befektetés hozamát. Az alapkezelı az egyes eszközelemek adásvételét az adott alap kezelési szabályzatban nyilvánosan közzétett befektetési elvek alapján végzi, így a befektetıknek lehetıségük nyílik a különbözı kockázat-várható hozam-befektetési idıtáv szintek közötti optimális választásra. A kisbefektetık számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz, hiszen a kisbefektetı rendelkezésére álló befektetendı tıke, legtöbbször, nem teszi lehetıvé az akár több száz elembıl álló hatékony portfoliók létrehozását. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére, ennek árát, a befektetési jegyek forgalmazásának költsége, az alapot terhelı díjak valamint az önálló döntéshozatal korlátozása jelenti. Az alapokba történı befektetések biztonságát fokozza, hogy az alapok befektetéseit törvényben elıírt korlátok szabályozzák, melynek betartását sok más egyéb szempont (prudens mőködés, szakszerő irányítás körülményei, vonatkozó jogszabályok érvényesülése stb.) mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenırzi. A Befektetési Alapkezelık Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pedig egységes, közös szakmai elveket, normákat, ajánlásokat fogalmaz meg az alapkezelıkkel szemben. További biztonsági tényezıt jelent az alapok letétkezelıje, amely a befektetési alap tulajdonában lévı értékpapírok letéti ırzését, az alap értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek adásvételével, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelık mőködésének sajátos ellenırzését végzi. A befektetési alapoknak a hazai gyakorlatban is számos fajtája alakult ki, ezek a teljesség igénye nélkül a következık: nyíltvégő, zártvégő; nyilvános, zártkörő; értékpapír, ingatlan; hozamfizetı, újrabefektetı alapok. A nyílt végő befektetési alap olyan határozatlan idıre létrehozott alap, amelynek az alapkezelıje visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba folyamatosan és ezek nettó eszközértékét a letétkezelı naponta közzéteszi. A közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövıbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Amennyiben az alapok portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos piaci index (referencia hozam vagy benchmark) létezik, akkor az alapok teljesítményének értékelése a kiválasztott benchmark-kal összehasonlítva is megtörténhet. A zárt végő befektetési alap, olyan meghatározott idıre létrejövı alap, ahol az alapkezelı lejárat elıtt vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba, majd tızsdei kereskedésbe vezet be. A CIB Alapokat kezelı CIB Befektetési Alapkezelı Zrt., a CIB Csoport tagjaként, a befektetési alapok széles választékát kínálja ügyfelei számára. Ennek megfelelıen a befektetık széleskörő elérhetıség (országos fiókhálózat egységei, elektronikus értékesítési csatornák) mellett, várható hozam, kockázat, preferenciájuknak és a tervezett befektetési idıtávnak megfelelıen választhatnak portfoliójuk befektetései szerkezetének kialakításakor a számos befektetési politikát követı alap közül, úgy, mint a likviditási és pénzpiaci, rövid és hosszú kötvény, ingatlan, részvény, nyersanyag, vegyes és garantált alapok. Eurizon Easy Funds (EEF) A Bank, mint az Intesa Sanpaolo csoport tagja, forgalmazza a Tpt. szerint európai befektetési alapnak minısülı luxemburgi bejegyzéső Eurizon Easy Funds (EEF) (korábbi elnevezés szerint: Sanpaolo International Fund-hoz (SPIF)) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapokat is. Az EEF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, így e részalapok befektetési jegyeibe történı befektetés a szokásostól eltérı kockázatúnak minısül. Idegen alapok A Bank által forgalmazott idegen alapok a mindenkori Díjjegyzékben kerülnek felsorolásra, a forgalmazás feltételeinek feltüntetésével egyidejőleg. 7

8 Az alapok kockázata Az alapok kockázata Az alapokba történı befektetéssel vállalt kockázat az alap portfoliójának összetételétıl függ. Ebbıl adódóan általánosságban elmondható, hogy az alapok hordozzák mindazon kockázatokat, amelyek a portfoliójukban szereplı egyes elemekre is jellemzıek, többek között: gazdasági, likviditási, árazási, befektetési, adózási, deviza, részvény-, kötvény-, ingatlan-, nyersanyag-, derivatív piaci és kibocsátókkal kapcsolatos stb. kockázatok. A hazai alapok jellemzıen likviditási vagy pénzpiaci- (elsısorban 1 évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyekbıl, bankbetétekbıl álló portfolió), rövid kötvény- (elsısorban 3 évnél rövidebb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), hosszú kötvény- (elsısorban 3 évnél hosszabb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), ingatlan (elsısorban ingatlanokból álló portfolió), részvény- (elsısorban részvényekbıl álló portfolió), vegyes (a fent említett elemeket kötvény, részvény túlsúllyal vagy kiegyensúlyozottan tartalmazó portfolió), nyersanyag (elsısorban nyersanyagokra kötött származtatott ügyletekbıl álló portfolió), garantált (derivatív ügyletekkel hozamot termelı valamint tıke- illetve hozamvédelmet ígérı) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázat és hozamtermelı képessége jellemzıen azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával, azaz a likviditási, pénzpiaci, garantált eszközöktıl az ingatlan, rövid kötvény befektetéseket keresztül a hosszú kötvény, részvény, nyersanyag alapok felé haladva egyre magasabb kockázat várható hozam szinteket érhetünk el. Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat, és a CIB Hozamgarantált Betét Alap kivételével, elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk befektetıink figyelmét arra, hogy az egyes valutavagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt. Kockázatot jelenthet, ha a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama, erre abban az esetben kerül sor, ha az adott alap befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízás nem a megbízás megadásának napján kerül elszámolásra. Nyílt végő befektetési alapok esetében a befektetınek kifejezett figyelemmel kell lennie, hogy további kockázattal járhat, ha a tıkepiacról szóló évi CXX. törvény 247. (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés idıtartama jelenleg legfeljebb száznyolcvan nap lehet. A forgalmazás felfüggesztése elıtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzatában meghatározott határidı számításakor a felfüggesztés idıtartama figyelmen kívül marad, azaz a felfüggesztés idıtartamával a megbízás felvétele és elszámolása közötti idıtartam meghosszabbodik. A kifizetésre a tényleges teljesítés napján érvényes nettó eszközértéken kerül sor. A nyílt végő alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza. Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezıtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetık érdeklıdése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévı eszközök értékesítése, ami kedvezıtlenebb eladási árakat eredményezhet. A CIB Ingatlan Alapok Alapja saját tıkéjét ingatlan alapok befektetési jegyeibe is befekteti, ezáltal az alapra közvetetten fennállnak az ingatlan alapokra jellemzı kockázatok. Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzıen nagy értékő ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékő tıkekivonásnál csak hosszú idı alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezı. A tıkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetıknek, egyrészt a feltételezhetıen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentıs állománynövekedése miatt. Szélsıséges esetben adott alapot akár a megszőnésének kockázata is fenyegetheti, amennyiben az alap saját tıkéje 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. 8

9 3. A Részvényekrıl általában A részvényekrıl általában Részvénytípusok Hazai részvénypiacról általában Részletes terméktájékoztató Külföldi részvénypiacról általában A részvény alapításkor, vagy alaptıke emeléskor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptıke egy adott hányadát testesíti meg, és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelıssége, csak az értékpapír-befektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetıen két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegő jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyőlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelıen érvényesítheti akaratát. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségbıl felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyőlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékérıl. A vagyoni jogok közé soroljuk az elıvételi jogot is. Eszerint alaptıkeemeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszőnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. A részvény tagsági jogokat megtestesítı, névre szóló értékpapír. Részvények esetében megkülönböztetünk elsıbbségi- és törzsrészvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyőlés elıtt meghatározott idıpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban a részvénykönyvbe bejegyzett személy tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának elıfeltétele Hazai tızsdei részvények A Bank a hazai részvényekre vonatkozó vételi és eladási megbízásokat a BÉT-en és az OTC piacon teljesíti. A magyar piac egyik jellegzetessége és egyben hibája is a nagyfokú koncentráció. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizáció (tızsdei összérték) alapján és egyben a likviditás alapján is a négy legjelentısebb társaság (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) adja a piaci kapitalizáció és a forgalom több, mint 80%-át. E részvények aránya a BUX indexben 90% körül mozog, ezért bármelyikük elmozdulása jelentıs hatással van az index változására. A Hazai tızsdei részvényekrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató Részvényekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el ( Külföldi tızsdei részvények A magyar piac hiányosságait kiküszöbölendı, a Bank ügyfeleinek lehetıséget nyújt a "tökéletes piac" (olyan piacok, ahol a részvények árfolyamában tükrözıdik minden lehetséges információ) fogalmának sokkal inkább megfelelı külföldi tızsdéken való megjelenésre is. Ügyfeleink számára lehetıség van, hogy a világ összes jelentısebb tızsdéjén jegyzett értékpapírokra megbízást adjanak. Így az ügyfelek számára lehetıség nyílik többek között az amerikai NYSE és Nasdaq, illetve a német Xetra piacokon jegyzett részvények adás-vételére. A külföldi piacokon történı megjelenéssel a befektetık élvezhetik a magas likviditás elınyeit, reális lehetıségük nyílik (a szektorok között és szektoron belül) diverzifikációra és közvetlenül reagálhatnak a magyar piacon is érezhetı külföldi eseményekre. A külföldi piacokon történı kereskedés az elınyök mellett kockázatokat is rejt. Ezek a külföldi piacok földrajzi távolságából, az eltérı kereskedési idıkbıl, illetve a devizaárfolyamok hektikus változásából adódnak. 9

10 Árfolyam-befolyásoló hírek A részvények árfolyam-alakulását számos tényezı befolyásolja. Hosszú távon a részvény értéke elsısorban a vállalat várható nyereség- és cash-flow termelı képességétıl, illetve a gazdálkodást kísérı kockázati tényezıktıl függ. Ennek megfelelıen a piac élénk figyelemmel kíséri és reagál a vállalattal kapcsolatos hírekre (a cég pénzügyi eredményeit, pénzügyi stabilitását, a fizetendı osztalék mértékét, a tulajdonosi szerkezetet, a vezetık kvalitásait, stb. befolyásoló eseményekre). A pénzügyi szakirodalom szerint a rövidtávú árfolyammozgások véletlenszerőek, ezek a vállalattal kapcsolatos hírek mellett az éppen uralkodó piaci hangulattól is függnek. Kockázat-hozam Részvények kockázata Várható hozam... Részvények kockázata A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı. A fejlett piacokon az értékpapírok várható hozamát gyakran statisztikai módszerekkel, az adott instrumentum múltbeli hozamainak átlagából becsülik. E célra hosszú távú, a gazdasági ciklusokat, háborúkat, egyéb eseményeket átölelı historikus adatsort használnak. Ebben a megközelítésben a kockázat a hozamok szórásával (a várható hozamtól való négyzetes eltérések átlagának négyzetgyökével) számszerősíthetı. A befektetık magasabb kockázat mellett magasabb hozamot várnak el. Ennek megfelelıen a részvénypiacon a befektetı által elvárt hozam magasabb, mint az állampapír-piaci hozamszint. 5 A diverzifikáció hatása 4 Egyedi kockázat 3 2 Piaci kockázat Részvények száma Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg: Az egyedi kockázat a vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. A piaci kockázat az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. A részvények egyedi kockázata diverzifikációval (többféle részvény vásárlásával) csökkenthetı és kellı részvényszám esetén akár meg is szüntethetı. Az elméleti irodalom szerint részvényt tartalmazó portfolió tekinthetı kellıen diverzifikált részvény-kosárnak, amelynek birtoklásával a befektetıknek csak a piaci (szisztematikus) kockázattal kell számolniuk. Tekintettel a magyar piacon tapasztalható sajátosságokra, a BÉT-en jegyzett részvények esetében kiemelt figyelmet érdemel az ország kockázat (az ország, illetve a térség befektetıi megítélése relatív gyorsan változhat) és a likviditási kockázat (a magyar piac alacsony likviditása miatt a fundamentális tényezık nehezebben épülnek be az árfolyamba). A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetıknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentısen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényezı fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhetı. 4. Tızsdére be nem vezetett részvények (OTC piac) Az OTC (over the counter) piacon az úgynevezett "pulton túli", vagy "szervezetlen" piacon a befektetık földrajzilag szétszórt helyen és szabályok által nem korlátozva köthetnek ügyleteket. Az OTC piac szerepe az elmúlt években jelentısen visszaszorult. Az OTC piacon az elızı fejezetekben említett kockázati tényezık között jelentıs szerepe van a likviditási kockázatnak. 10

11 5. A certifikátok A certifikátokról általában Az index certifikátok A turbo certifikátok A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék például egy részvénypiaci index, nyersanyag, vagy akár egyedi részvény árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény. A certifikát nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplı részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat opciókat, határidıs megállapodásokat is fel vehet, így közvetítve a befektetık felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását. A certifikátok nem befektetési alapok, így nincs is mögöttük semmiféle vagyonkezelési szolgáltatás. Ennek az az elınye, hogy nem kell vagyonkezelési díjat fizetnünk, és a certifikát is pontosan követi a mögöttes termék alakulását. A certifikátokat jellemzıen bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételek a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat külföldi pénzintézetek bocsátották ki. Nagyon sok certifikátot bevezetnek a tızsdére, és február 6. óta már a BÉT-en is kereskedhetünk certifikátokkal. A certifikátok egyik legnagyobb piaca a németországi EUWAX, amely több mint tízezer darabnak ad otthont. A certifikátok nem feltétlenül tızsdei termékek, hazánkban is rengeteg érhetı el, jellemzıen a privát banki szolgáltatásokban. A certifikátok árfolyamát a kibocsátók úgy határozzák meg, hogy az, a lakossági befektetık számára elérhetı tartományba essen. A BÉT-en forgó certifikátok árfolyama így csupán néhány ezer forint körül mozog. A kereskedési jutalékok miatt természetesen a nagyobb összegő megbízás adásával költséghatékonyabb a kereskedés. Rengetegféle certifikát létezik, amelyek közül a legegyszerőbbek az index certifikátok, amelyek egy-egy mögöttes termék, például részvényindex, vagy nyersanyag alakulását "egy az egyben" lekövetik, tıkeáttét és minden egyéb trükk nélkül. Az index certifikátok nem adhatók el "shortra", így kizárólag a mögöttes termék emelkedésére számítva kereskedhet vele a befektetı. Az index certifikát értéke közvetlenül az alaptermék például a DAX index értékétıl függ, ezt megszorozzák egy szorzóval (általában 0.01 vagy 0.001), hogy a certifikát egységnyi ára ne legyen túl magas, és megszorozzák az aktuális devizaárfolyammal (a DAX esetében a forint/euró árfolyammal). A képlet tehát: alaptermék értéke szorzó devizaárfolyam. A turbo certifikátok az index certifikátoknál valamelyest bonyolultabb termékek, mivel tıkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le. Ez nem jelenti, hogy a befektetı tıkeáttételes pozíciót venne fel, hiszen az index certifikáthoz hasonlóan egyszerően megvásárolható a turbo certifikát, aminek az értéke azonban úgy változik, mintha tıkeáttétellel fektetett volna be a mögöttes termékbe. A turbo certifikát tükrözhet short pozíciót is, ezekkel a certifikátokkal a mögöttes termék árfolyamának esésébıl profitálhat a befektetı. A turbo certifikát árazási képletének alapját a mögöttes termék pillanatnyi árfolyamának és az elıre megállapított kötési árfolyamnak a különbsége adja. A turbo certifikát esetében szerepel még finanszírozási kamat a képletben, ami a mögöttes származtatott termékek finanszírozási költségeit hivatott fedezni (ez a tétel viszonylag szők határok között, de naponta változhat). A képlet tehát: (Különbség + Finanszírozási Kamat) Szorzó Deviza árfolyam, ahol a Különbség = Prompt árfolyam - Kötési árfolyam (short certifikátnál Kötési árfolyam - Prompt árfolyam). Ha a certifikát mögöttes terméke például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke eléri az elıre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlıvé a tıkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetıknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama elıbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója idıben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütıdik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet. Információk a BÉT honlapján A turbo certifikátok tıkeáttételes jellegük miatt a Bszt. szerinti komplex pénzügyi eszköznek minısülnek. Turbo certifikát esetén a tıkeáttételes jelleg lehetıséget ad arra, hogy viszonylag alacsony befektetéssel nagy értékő pozíciók árfolyamváltozását lehessen megnyerni vagy elveszteni. Amennyiben a turbo certifikát által leképezett pozíció veszteséges, akkor a befektetı a kiütıdés révén akár a teljes befektetett tıkéjét is elveszítheti. Felhívjuk figyelmüket, hogy a certifikátok további sajátságairól, a kapcsolódó kockázatokról a BÉT honlapján további tájékoztatást találhatnak ( 11

12 6. Származtatott ügyletek A származtatott termékekrıl, a derivatívákról, általában Határidıs ügyletek Opciós ügyletek A származtatott termékek (más néven derivatívák) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék egy mögöttes termék áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék, jellemzıen, valamilyen deviza, részvény, részvényindex, vagy kamat lehet. A származtatott termékek határidıs, opciós, vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A származtatott termékek lehetnek tızsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidıs ügyletek esetében futures ügyletek) és tızsdén kívüli forgalomban szereplı termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidıs ügyletek esetében forward ügyletek). A határidıs ügylet lényegében kötelezettségvállalás egy késıbbi üzletkötésre. Határidıs ügyletek esetében az üzletkötéskor megállapodnak az árban, a mennyiségben, de a szállítás, vagy a teljesítés késıbbi idıpontban történik. A határidıs piacon akkor van vételi (Long vagy hosszú) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust veszünk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak emelkednek. Ezzel szemben akkor van eladási (Short vagy rövid) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust eladunk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak csökkennek. Az opciós ügylet egy egyoldalú kötelezettségvállalás. Az opció vásárlója jogosultja jogot vásárol egy adott termék, késıbbi idıpontban végrehajtandó eladásra, vagy vételre, egy meghatározott áron. Az idıközben történt áralakulástól függıen szabadon dönti el, hogy él-e a jogával, azaz kívánja-e az ügylet tényleges végrehajtását. Az opció eladója kötelezettje kötelezettséget vállal az adott termék késıbbi idıpontban történı vételére vagy eladására. Az opciók lehívhatóságát tekintve meg kell különböztetnünk amerikai és európai típusú opciót. Az amerikai típusú az opció idıtartama alatt bármikor lehívható, míg az európai típusút, csak egy elıre meghatározott jövıbeli idıpontban, az opció lejáratakor lehet lehívni. Aszerint, hogy az opció birtokosa milyen opciós jogot vásárolt megkülönböztetünk vételi (call) és eladási (put) opciót. Az ábra a vételi és az eladási opció vásárlójának illetve eladójának jogait és kötelezettségeit mutatja be. Opciók nyereség/veszteség függvénye Nyereség / Veszteség - c L o n g C a l l S Á r f o l y a m Nyereség / Veszteség - p L o n g P u t S Á r f o l y a m c S h o r t C a l l S Á r f o l y a m pnyereség / Veszteség S S h o r t P u t Nyereség / Veszteség Á r f o l y a m 12

13 Vételi opció Eladási opció Opciós díj Piaci szereplık Tıkeáttétel Kockázatok A vételi opció vásárlója (long call pozíció), az opciós díjért (c, lásd az ábrán) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) megvásárolja. Az opciós díjat a vételi opció kiírója (short call pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék értékesítésére, ha az opció vásárlója él a vételi jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára magasabb a kötési árfolyamnál (P>S). Ekkor a long call pozíció nyereséges, a short call pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára a kötési árfolyam alatt áll (P<S), a long call pozíció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (c), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az eladási opció vásárlója (long put pozíció), az opciós díjért (p) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) eladja. Az opciós díjat az eladási opció kiírója eladója - (short put pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék vásárlására, ha az opció vásárlója jogosultja - él jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára alacsonyabb a kötési árfolyamnál (P<S). Ebben az esetben a long put pozíció nyereséges, a short put pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára meghaladja a kötési árfolyamot (P>S), a long put opció vásárlója elveszíti az opciós díjat (p), és ezt az opció eladója nyeri meg. Az opciós díj mértéke a termék árfolyamától, a kötési árfolyamtól, a kamatlábtól, a lejáratig hátralévı idıtıl, és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától) függ. A határidıs piac leglényegesebb funkciói a kockázatfedezés, illetve kockázatáthárítás és az árelırejelzés. A piaci szereplık között megkülönböztethetünk: A fedezeti ügyletkötık, hedgerek az üzletmenetükbıl adódó kockázatot határidıs ügyletek segítségével csökkentik. (pl. a devizakockázat csökkentése érdekében a magyar exportırök dollárt adnak el határidıre, a hazai importırök pedig dollárt vásárolnak határidıre). A dollár erısödése esetében a magyar exportırök veszítenek a határidıs pozíción és nyernek az exporton, míg a hazai importırök pedig veszítenek az importon és nyernek a határidıs ügyleten) A spekulánsok a nagy profit reményében egyoldalú pozíciókat, és ezzel együtt kockázatot vállalnak. A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. Az arbitrázsırök állandóan figyelik a piacokat és az árazási hibákat kihasználva, kockázatmentes profitot realizálnak. Az arbitrázsırök biztosítják a piaci egyensúlyt, ahol a termékek a megfelelı módon kerülnek árazásra. Az exportır, importır vállalatok akár eseti jelleggel, akár rendszeresen bonyolítanak devizakonverzióval járó gazdálkodási tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó árfolyamkockázatukat kezelik. A derivatív termékek piacán a tıkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tıkénél nagyobb pozíciót lehet nyitni. Tıkeáttétel alkalmazása esetében az ügyfél által a Bank rendelkezésére bocsátott biztosíték nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, ugyanakkor a Bank a pozíciót rendszeresen értékeli és az értékelés eredményének függvényében a Bank jogosult pótlólagos fedezetet kérni az ügyféltıl, megilleti a pozíció lezárásának a joga. Tıkeáttétel alkalmazása mellett a rendelkezésre bocsátott biztosítékra, a tényleges tıkére vetítve rövid idı alatt a nyereség/veszteség is igen magas lehet. A tıkeáttétel miatt a befektetık által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók a prompt (azonnali) piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék, prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékő nyereséget, vagy veszteséget könyvelhetünk el. A derivatív piacokon a befektetıknek a legtöbbször az alábbi kockázatokkal kell szembenézniük: A devizakockázat a devizák árfolyamának változásából eredı kockázat. A kamatkockázat a kamatlábak változásából eredı kockázat. Az alaptermék árfolyam-kockázat a derivatív termékek alapját szolgáló termék árfolyamának megváltozásából eredı kockázat. A volatilitás, az árfolyamok mozgékonyságának változásából eredı kockázat, a volatilitás az opciós termékek árazásának egyik összetevıje, ezen tényezı változása igen jelentıs elmozdulásokat okoz az opciók árában. Az illikvidítás, elıfordulhat, hogy az illikvid piaci körülmények között nincs árjegyzés, valamint nem lehet vagy nagyon szélsıséges jegyzések figyelembevételével lehetséges értékelni, valamint lezárni a nyitott üzlet(eke)t. Az opció eladás kockázata, hogy a nyereség maximalizált, a veszteség azonban nincs maximalizálva. 13

14 6.1. Származtatott termékek a Budapesti Értéktızsdén Származtatott termékek kereskedése a BÉT-en Likvidítás Határidıs termékek a BÉT-en Igénybevétel feltétele Üzleti feltételek A határidıs ügyletek fedezete A BÉT származtatott piaci kereskedése önállóan, a Származtatott szekción belül zajlik. A Származtatott piaci kereskedés (szintén) elektronikus távkereskedési rendszerben, az MMTS II-ben zajlik. Az azonnali piachoz hasonlóan a kereskedés ajánlati könyves, és egyensúlyi áras, az ügyletek folyamatos párosítási algoritmussal kötıdnek. Megjegyezzük, hogy a BÉT határidıs kereskedését a BUX indexre kötött határidıs kontraktusok, és néhány devizakontraktus kivételével a piacot az alacsony forgalom jellemzi. A tızsdei határidıs termékek szabványosítottak. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a BÉT meghatározza az egyes alaptermékeket, és az alaptermékekre köthetı határidıs ügyletek paramétereit. Ezek közül a leglényegesebbek a határidıs ügyletek lejáratai, a kötésegység (a kontraktusméret) és a teljesítés módja. A határidıs piacon egyedi részvény alapú, részvényindex alapú, kamat alapú és deviza alapú határidıs termékek vásárlására van lehetıség. A tızsdei szabványosított határidıs ügyletek kötésének feltétele, hogy az ügyfél megkösse a Bank vonatkozó Kiegészítı megállapodását. Az Üzleti feltételek tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre (továbbiakban: Hirdetmény) a tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre vonatkozó, az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket tartalmazó, a Bank honlapján közzétett, január 1-jétıl érvényes üzleti feltételeket jelenti. A Bank a Hirdetményt minden banki munkanapon az üzleti órák kezdetéig teszi közzé. A Bank a Hirdetményt jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás a Bank által megjelölt idıpontban válik hatályossá, azzal, hogy a Bank napközben megváltoztatni kivételes esetben jogosult a Hirdetményt olyan módon, hogy a módosítás a közzététellel lép hatályba. A határidıs kereskedéshez az ügyfélnek a Bank által meghatározott formában és összegben óvadékot kell elhelyeznie (alapletét és változó letét). Az óvadék célja, hogy fedezze az ügyfél nyitott pozíciója árfolyam változásából eredı kockázatot. Az óvadék mértékét és az óvadékként elfogadott instrumentumok körét a Hirdetmény tartalmazza. Az óvadék kezelése olyan módon történik, hogy az ügyfél kérésére a pénz, illetve KELER képes értékpapír zárolásra kerül az ügyfél számláján, a Bank pedig ugyan ezen összeget, illetve értékpapírokat zároltatja a KELER-nél. Az ügyfél nyitott pozíciójára vonatkozó elszámoló árak változásának hatása minden nap elszámolásra kerül a változó letét összegével szemben. Amennyiben a nyitott pozíciók értékének változása összességében pozitív, akkor a különbözet jóváíródik a változó letét számlán, amennyiben pedig negatív, akkor pedig a Bank a változó letét összegét a különbséggel megterheli. Amennyiben a változó letétként elhelyezett pénz nem fedezi a veszteséget, akkor a Bank jogosult az értékpapír óvadék likvidálására és az ebbıl befolyó vételár óvadékként történı kezelésére. Az ügyfél által óvadékul adott eszközök mindaddig megtartják óvadéki jellegüket (akár nyitott pozíció hiányában is), amíg az ügyfél az óvadék felszabadítását nem kéri. Azaz a Bank a késıbbi üzletkötések megkönnyítése, illetve az árfolyam változások könnyebb kezelése céljából automatikusan nem, hanem csak ügyfélkérésre szabadítja fel az óvadékot. Az ügyfél óvadék felszabadítási kérését a Bank csak olyan mértékben teljesíti, amilyen mértékben az óvadék nem szükséges az ügyfél nyitott pozícióinak fedezéséhez. A Bank az ügyfelei által a határidıs ügyletek fedezetéül szolgáló óvadékot (a KELER elıírásoknak megfelelıen) a KELER-nél vezetett győjtı számlán tartja nyilván. Ez a technikai megoldás azzal jár, hogy a Bank összes határidıs ügyleteket kötı ügyféle által nyújtott óvadék valamennyi a Bank ügyfele által nyitott határidıs pozíció fedezetéül szolgál. Azaz akár az is elıfordulhat, hogy az ügyfél által nyújtott óvadék más ügyfél olyan pozícióját fedezi, aki nem vagy nem a szükséges mértékben biztosítja nyitott pozíciói óvadékát. Szélsıséges piaci árfolyam változások esetén elképzelhetı, hogy a Bank csak késéssel tudja biztosítani az ügyfél által nyújtott az ügyfél pozícióinak fedezéséhez nem szükséges óvadék felszabadítását. A jelen bekezdésben taglaltak a KELER által meghatározott óvadék kezelési mód következményei, valamennyi a BÉT-en határidıs ügyleteket lebonyolító befektetési szolgáltató tekintetében irányadók. Opciós termékek a BÉTen Információk a BÉT honlapján Az opciós piacon egyedi részvény alapú, index alapú, valamint deviza alapú opciókkal lehet kereskedni. A kereskedés az opciós piacon az azonnali piachoz hasonlóan két szakaszból áll, mert nincsen záró szakasz, a többi szakasz ajánlatpárosítása úgy mőködik, ahogyan a határidıs piacon A tızsdei szabványosított ügylet sajátságairól, a kockázatokról részletes információk állnak rendelkezésre a BÉT honlapján ( 14