Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei"

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD BUDAPEST

2 2 BEVEZETÉS 6 A téma aktualitása...8 Kutatási célok...10 Kutatási módszerek...11 I. Fejezet 12 A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése A súlyos balesetet kiváltó általános okok Az ipari balesetek típusai Vegyi üzemek Atomerőművek Veszélyes anyag szállítása biztonságának általános kérdései Közúti veszélyes anyagszállítás Vasúti veszélyes anyagszállítás Vízi veszélyes anyagszállítás Légi veszélyes anyagszállítás...28 Következtetések...29 II. Fejezet 30 Veszélyek típusai, hatásaik az emberi szervezetre Fizikai hatások Tűz, hőhatás, fagyás Szennyezett levegő (belégzése) Mérgezés, mérgezett élelmiszer A környezet szennyezettsége Mértékegységek, határértékek Mérgező hatások Dózis Expozíció módja Időtartam Toxikus hatás fajtól függése A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők...37

3 A sugárzás és veszélyei A veszélyek összefoglaló értékelése...39 Következtetések...41 III. Fejezet 41 Tűzoltók egyéni védőfelszerelései, azok korlátai Az egyéni védelem szintjei Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei Az egyéni védelem testvédelmi eszközei Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozásnál a védőfelszerelések viselőjének megterhelése...46 Következtetések...49 IV. Fejezet 50 Beavatkozás-felügyeleti rendszer A légzésvédelem kialakulása Kezdeti lépések Elektronikus rendszerek Telemetrikus rendszerek Rendszer elemei A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei...57 Következtetések...60 V. Fejezet 61 Veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás Az esemény jelzése Az ügyelet helyzetértékelése és további intézkedések A szükséges erők riasztása A vonulás A felderítés A felderítés követelményrendszere Felderítési módszerek Felderítési területek...70

4 A vegyi és radiológiai felderítés, mint szakfelderítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítás rendszerében Az életmentés A veszélyes anyagok jelenlétében történő életmentés módjai és az alkalmazandó eszközök használata A beavatkozás előkészítése A kárelhárítás végrehajtása A kárelhárítást követő feladatok Utómunkálatok Mentesítés Igénybe vehető szervezetek Egy káreset és tanulságai...89 Következtetések...91 VI. Fejezet 93 A felderítés biztonságát növelő adatlap Adatlappal szembeni tartalmi elvárások Adatlap kitöltése Veszélyt jelző tábla adatai Veszélyességi bárca adatai Az anyag neve Fuvarokmányok Szállító járműre és göngyölegre vonatkozó adatok Veszélyes anyag szabadba jutásának formája Szállító, értesítendő telefonszám, gépjárművezető adatai Rakományra vonatkozó adatok Egyéb információk...97 Következtetések...97 VII. Fejezet 98 Beavatkozási metódus A bevetés stratégiája és taktikája Veszélyes anyag kárfelszámolási módszerek külföldön Egyesült Államok...99

5 Európa Tevékenység a jelzés vételekor, a riasztás Vonulás Helyszínre érkezés Beavatkozást megelőző feladatok Felbecsülni a kialakult helyzetet, feladatokat és a személyi kockázatokat Vegyi-műszaki felderítés Kárhelyparancsnok tevékenysége Beavatkozás Utómunkálatok Következtetések VIII. Fejezet 118 Összegzés A kutatás során elért eredmények, tézisek Ajánlások, javasolt módosítások, fejlesztések További kutatást igénylő irányvonalak Témakörből készült publikációim 121

6 6 BEVEZETÉS Mai életünk lehetetlenné válna kemikáliák nélkül. Gyógyszereket, műanyagokat és más szintetikus termékeket egyaránt különböző vegyi alapanyagokból gyártanak. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek számára jelenleg ismert vegyi anyagok száma 5 és 6 millió között van. Ez a szám évente körülbelül 6000-rel növekszik. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) felmérése szerint [1] az először beavatkozó személy 1,5 millió vegyi anyag közül bármelyikkel találkozhat vészhelyzetre reagálás során, melyek közül a veszélyesnek tekintett anyagok száma és között van. A vegyi anyag különböző néven ismert, amelyek 7/8-áról olyan keveset tudunk, hogy még részlegesen sem értékelhető ki, milyen veszélyekkel járhatnak az egészségre. Vészhelyzetre reagálási műveletek során fizikai, kémiai és biológiai veszélyek fordulhatnak elő. Fizikai veszélyek például a tűz, robbanás és reakcióképességgel kapcsolatos veszély. Az egészség-veszélyeket a légzésen, lenyelésen és a bőrrel és szemmel való érintkezésen keresztül a vegyi anyag hatásainak való kitétel képviseli. Új századunk Nemzeti Alaptantervébe már beillesztettek katasztrófavédelmi ismereteket, amelyben szélesebb látószögben szerezhetünk tudást a minket körülvevő és veszélyeztető anyagok, tényezők hatásairól és ellenük való védekezésről. Sokkal mélyebb szintű tanulmányokat kívánunk el azoktól, akik foglalkozásszerű tevékenységük során kerülnek kapcsolatba ilyen anyagokkal. A vegyipari dolgozóknak a szakterületük által érintett technológiák és anyagok teljes ismereteit igénylik, hiszen e nélkül a biztonságos, hatékony és gazdaságos működés nem megvalósítható. Bármilyen pontosan és hatékonyan alkalmazzák az előírásokat és műveleti technológiákat, esetenként elkerülhetetlenné válik balesetek bekövetkezése, ezért ezek megelőzése és a bekövetkezett balesetek elhárítása, az okozott károk csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. A részletes ismereteik birtokában nagy szükség van a dolgozók tevékenységére és közreműködésére a megelőzés és kárfelszámolás idején is. Természetesen kialakulhat olyan helyzet, mikor erre a tevékenységre - különös tekintettel a kárfelszámolásra - már nem elegendő a tevékenységet végzők beavatkozása. Ekkor szükséges a megfelelő személyi állománnyal, szakmai ismeretekkel, eszközökkel, infrastruktúrával rendelkező katasztrófavédelmi erők bevetése. Különösen igaz ez a megállapítás a veszélyes anyagok

7 7 közúti szállítási baleseteire, hiszen ott a gépjármű vezetőjén kívül csak az elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők jelentik a szakembereket. A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény szerint a műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. [2] Az általános kárelhárítási feladatokra való felkészülés, technikai háttérbiztosítás az idézett törvény hatálybalépését követően kezdetét vette. A súlyos ipari balesetek következtében fellépő kárelhárítás is jellemzően erre az eszközparkra épül, holott a veszélyes anyagok mértékéből, jellemzőiből adódóan természetszerűleg speciális eszközigény lép fel. Mivel terjedelmi okokból nem nyílik lehetőségem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek teljes körű áttekintésére, ezért az általános kutatási eredményeket csak az anyag feldolgozásához szükséges mértékben szerepeltettem. Értekezésem gerincét a közúti szállítással kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli történések első beavatkozói fázisában olyan események köré koncentrálom, ahol egyszerre vannak jelen az anyag károsító hatásai a különleges körülményekkel. A vegyi élet fejlődése folyamatos lépéstartást követel a bekövetkező balesetek elhárításában résztvevőktől. Ezt a lépéstartást igyekszem elősegíteni munkámmal.

8 8 A téma aktualitása Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) novemberi közleményében hangsúlyozta: 2008-ban az európai vegyipari termelésben anyakönyvezett új anyagok száma mintegy 3%-os csökkenést mutat az előző évihez képest, míg a termelés 6,3%-os mértékben bővült. [3] A magyar vegyipar az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül, dinamikájával az ipar húzóágazata. A évben regisztráltan (a lakossági pb szállításokat nem tekintve) az előző évihez közel azonos mennyiségű (2006. évben 4710 tonna) különösen veszélyes áru szállítására került sor hazánk útjain, valamint tonna veszélyes hulladék határon keresztül történő forgalma bonyolódott le. [4] Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevő komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenőrzése terén arra ösztönözte a különböző nemzetközi együttműködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így született meg a történelmi jelentőségű, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörű szabályozással és szigorúbb ellenőrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és előállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják. A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekből leszűrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. A Seveso II 96/82/EK Direktíva irányelv módosításai kihatnak a veszélyes áru logisztikai raktárakra és átrakó terminálokra, érinti az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait. A mennyiségek jelentős mértékben csökkentek. Magyarországon jelenleg 153

9 9 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 92 alsó, 61 felső küszöbértékű. A küszöbértékek csökkenése azzal járt, hogy a SEVESO II köteles üzemek száma nőtt Magyarországon, illetve új beruházások indultak meg. A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni, ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével ez a probléma csak fokozódik, magában hordozza a felesleg tengelyen utaztatásának veszélyét. Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is beszorultak a városba. A veszélyes anyagok tárolásában jelenleg még óriási a látencia Magyarországon. Jóllehet a SEVESO II logisztikai alkalmazása nem egyszerű feladat, hiszen a SEVESO II magára a szállításra nem vonatkozik, így a szállításhoz kapcsolódó ideiglenes/átmeneti zárt elosztó láncú tárolásra és átrakásra csak ésszerű fenntartások és korlátok mellett lehetséges az alkalmazás. A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyagból és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb üzem, ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik, a közúti szállítás. A veszélyes anyagok közúti szállítására az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route) Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai vonatkoznak. Ez magában hordozza azokat a biztonsági előírásokat, melyek betartása mellett az előre nem látható (külső) behatásokat leszámítva a szállítás alapvetően biztonságosan végezhető. Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben Genfben, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979. (IX.18) KPM rendelet, amely honosítja, és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását, melynek az óta több módosítása és kiegészítése is megjelent. A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervek számára. A gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai vagy a szállító fegyelmezetlensége

10 10 okozza, hanem sok esetben a rakomány nem megfelelő okmányolása, a szállítmány tartalmára vonatkozó szándékos megtévesztés és a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése. Természetesen ezen okokon kívül még számos létezik, csak a legjellemzőbbeket emeltem ki. A preventív oldalról rendkívül széleskörűen szabályozott területen a már bekövetkező balesetekhez nincsen olyan egyértelmű, könnyen és gyorsan kezelhető útmutató, ami a kárhelyen a rendelkezésre álló rövid időn belül meghatározná a felderítés, beavatkozási taktika, erő eszköz igény, szükséges betartandó biztonsági szabályok rendjét. Kutatásaim a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező súlyos közúti szállítási balesetek kárelhárítási rendszerének fázisaira, a veszélyhelyzetek analíziséhez szükséges alapadatok megszerzésére, a veszélyforrások feltárására, azok jellemzésére, valamint a sikeres felszámoláshoz szükséges beavatkozási algoritmus, az egyéni védelem egy új fokozatának meghatározására irányulnak. Kutatási célok A téma körülhatárolása Kutatásom fő irányvonala a veszélyes anyagok jelenléte során bekövetkező közúti szállítási balesetek kárfelszámolási munkálataiban, az első lépcsőben beavatkozó tűzoltóság tevékenységére, egyéni védőfelszereléseire korlátozódik, a bevetett állomány életének, testi épségének nem adminisztratív úton történő fokozása, hanem a gyakorlati életben már létező egészségvédő elemek, valamint beavatkozás-taktikai eljárások kutatása útján. Nem célja az előző évtizedek műszaki fejlesztései, irányai megvalósulásának vizsgálata, illetve azok értékelése. Szintén nem kívántam foglalkozni a közvetlen kárenyhítést követő, elhúzódó helyreállítási feladatkörrel. Célom az értekezés megírásával az volt, hogy: 1. A veszélyes anyag, hulladék ellenőrizetlen kiszabadulási lehetőségeinek és hatásainak tényszerű értékelésével - a közúti szállítási balesetekre fókuszáltan -

11 11 feltárjam a felszámolás során résztvevő tűzoltók egészségét veszélyeztető tényezőket. 2. A bevetett erők biztonságának fokozása érdekében a már meglévő és alkalmazott egyéni védőfelszerelések mellett, azokkal kompatibilis olyan eszközt találjak, amely segítségével nem csak maga a tűzoltó, hanem külső biztosító személy is figyelemmel kísérheti a beavatkozók alap életfunkcióit, az életvédelmi légzőkészülék üzemelését, riasztás és szükség esetén segítséget küldhet. 3. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások összetett, bonyolult, sok információ feldolgozását és nagy létszámot mozgató, szerteágazó feladatkört magába foglaló tevékenység. A kialakult helyzet gyors, elsődleges értékeléséhez, a tényleges beavatkozáshoz elengedhetetlenül szükséges, tűzoltók részéről végzett veszélyes anyag felderítéséhez, az alapadatok megszerzéséhez és rögzítéséhez egy könnyen kezelhető adatlap összeállítása. 4. A kárfelszámolás feladatrendszerének újra gondolásával, tevékenységi beavatkozási metódus felállításával, segítséget nyújtsak közúti balesetnél, veszélyes anyag jelenlétében elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők számára az esemény sikeres leküzdése érdekében. Kutatási módszerek A tűz-, és katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályi háttér, tudományos munkák, történeti áttekintések, elemzések, statisztikák tárgyilagos, nyílt adaptációja, választott témakörben összefoglaló feltárása. Kutatásaim fő bázisát a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az OKF szakmai anyagai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtára és oktatási anyagai, a katasztrófa- és a tűzvédelemmel foglalkozó szakfolyóiratok, napilapok, tanulmányok, értekezések, országos hatáskörű szervek által közölt adatok, összehasonlító táblázatok és a kapcsolódó szabályozók, a világhálón elérhető külföldi társszervek honlapjai, valamint saját tapasztalataim jelentették. Kutatásaimat novemberében fejeztem be.

12 12 I. Fejezet A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése Átlépve a 21. század küszöbét, a veszélyes anyagok mindennapi életünk szerves részét képezik. Fontos meghatározni a veszélyes anyagok fő ismérveit, hiszen e nélkül nem nyílna mód a veszélyek egyöntetű azonosítására. Ez a meghatározás több jogszabályban is megjelent más és más formában. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény [5] több, a témában használt kifejezést pontosít. Mindenki számára azonossá teszi például az anyag, készítmény, veszélyes anyag, veszélyes készítmény jelentését. A Kb. tv. előtt hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény is hasonló kategorizáló megfogalmazással él a veszélyes anyagokat illetően. A törvény végrehajtásának módjáról, részleteiről a 18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet [6] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről rendelkezik. Táblázatos formában határozza meg a veszélyes anyagokat, és a hozzájuk tartozó alsó- és felső küszöbmennyiségeket. Az első táblázatban konkrét anyagok, vagy anyagcsoportok kerülnek meghatározásra, egyenkénti küszöbmennyiség csatolással. A második táblázat a Kémiai biztonsági törvényben megfogalmazottakhoz hasonlóan veszélyességi osztályokat tartalmaz, melyekhez küszöbmennyiségeket rendeltek. Az Európai Unió jogi szabályozása pontos fogalmakat ad meg, amiket minden tagállamban teljesen megfelelő tartalommal kell kezelni. A 88/379. EGK irányelv [36]szerint: Veszélyes az az anyag vagy készítmény, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a különféle módon meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki. Az Európai Parlament és az Európai Tanács december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet [7]. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig június 1-jétől kell alkalmazni. A REACH egy korszerűsített és javított rendelet, amely körülbelül 40 jogszabály helyébe lép. Az összefüggés

13 13 a kémiai biztonsági törvény és a REACH között az, hogy a REACH magasabb rendű szabályozás, ha ellentét van a kettő között, a REACH-et kell alkalmazni június 1-től, mind a törvényben, mind a csatlakozó rendeletekben mindazt a változtatást végre kellett volna hajtani, mellyel azok megfelelnek a REACH-nek, tehát az ellentétes előírásokat ki kellett volna venni. Ezt követően, a Globális harmonizálási rendszer - mely várhatóan a közeljövőben szintén rendelet lesz - hatályba lépésével a hazai kémiai biztonsági szabályozás lényegében értelmét veszti, európai szintű jogszabályok szabályozzák majd a kémiai biztonság kérdéseit. A REACH gyűjtőszabályként hivatkozik vissza a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes anyagként besorolandókra. A veszélyes anyagok általános előfordulási helyei: Szállítás, Vegyipar, Mezőgazdaság (növényvédő szerek), Élelmiszeripar, hűtőházak, Sportlétesítmények (ammónia), Szénhidrogének finomítói és tárolói, Cseppfolyósított gázok tárolása és szállítása. A veszélyes anyagok kibocsátásának két nagy csoportja [8]: Szennyező anyagok, amelyek spontán és váratlanul, nagy koncentrációban jutnak a környezetbe, és azonnali veszélyt jelentenek. Szennyező anyagok, amelyek kis koncentrációban, hosszabb idő alatt kerülnek a környezetbe (környezet szennyezők). 1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok Általánosságban elmondható, hogy az emberi hibák az ipari balesetek leggyakoribb okai (1. ábra), melyek a hibás tervezésre vagy a nem megfelelő kezelésre vezethetők vissza, melynek következményeként ellenőrizhetetlen vegyi reakciók mennek végbe, amelyek beavatkozás nélkül, a hibás tervezésnek tulajdoníthatóan, vagy a felügyelet hiánya miatt súlyos baleseteket idéznek elő.

14 14 A külső okokra visszavezethető ipari baleset tekintetében jelentős szerepet játszanak előidéző hatásként a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező katasztrófa helyzetek. Ezek közül kiemelt veszélyforrást jelentenek a nagymennyiségű csapadék következtében fellépő árvizek, a nagy hideg hatására bekövetkező elfagyások miatt fellépő törések, amelyek veszélyes anyagok katasztrofális kibocsátásával járhatnak. Hasonló ellenőrizhetetlen folyamatok játszódhatnak le orkánszerű szélviharok következtében is. [9] 1. ábra: Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okai Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, I. félév [8] Az elmúlt évtized balesetek statisztikai értékelését az 1. ábra mutatja be, míg a tevékenység szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: Raktározás 19,8% Szállítás 16,4% Termelés 63,3% Egyéb 0,5% Az 1. mellékletben láthatóak a Magyarországon évben bekövetkezett vegyi balesetek anyagspecifikus adatai.

15 Az ipari balesetek típusai Vegyi üzemek A veszélyes anyagok felhasználása során számos olyan esemény bekövetkeztével kell számolni, amelyek súlyos baleset előidézését vonják maguk után, legfőképp gondolni kell a nagyobb kiterjedésű tűzesetekre, robbanásra, illetőleg a mérgező anyagoknak a zárt technológiai rendszerekből történő kikerülésére. A balesetek túlnyomó többségét a veszélyes anyagok zárt térből való kikerülése idézi elő (2. ábra): Gyúlékony anyagot tartalmazó tartály és csővezeték megrepedése, melynek következtében a veszélyes anyag kikerül és ott keveredve a levegővel a keletkező gyúlékony gáz-, és gőzfelhő meggyullad; Mérgező anyagot tartalmazó tartály csővezetékének megrepedése, melynek során mérgező felhő keletkezik, amely szétterjed a környező területen. 2. ábra: Kiáramlás Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, I. félév

16 16 A kiáramlást követően az alábbi események következhetnek be (3. ábra) [10]: Sugárláng (jet fire): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad. Gőz/gáz felhő-robbanás (UVCE): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be. Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció): A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be. Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű): a felszínen az éghető folyadék szétterül. Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása ((BLEVE): a gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza. Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése: gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása. Robbanóanyag egészének felrobbanása: robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás). Veszélyes anyagok Kibocsátás Gáz Kétfázisú Folyadék Folyadék tócsa Párolgás Külső tűz Más balesetek Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás Tűzgömb Fáklyatű Gőztűz VCE Tócsatűz BLEVE Mérgezés Hősugárzá Robbanás (túlnyomás és Hatások 3. ábra: Kiáramlás és azt követő lehetséges események Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 33. Előadás.ppt, ZMNE, I. félév

17 17 Az emberi életre, az épületekre és az ökoszisztémára a legnagyobb kockázatot a hősugárzás és a túlnyomás jelent, továbbá a robbanás, amelynek következtében törmelékek repülhetnek szét. Ezek a hatások csak a balesetek pár száz méteres körzetében jelentenek veszélyt. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén inverzió, amikor nincs számottevő szélmozgás azonban a gőz- vagy gázfelhő elméletileg még néhány kilométeres körzetben is halálos koncentrációjú lehet Atomerőművek Az atomenergia békés célú felhasználása, - a fosszilis tüzelő anyagok háttérbe szorulása miatt - egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor egy atomerőműben bekövetkező baleset következtében jelentős veszélyhelyzet keletkezhet, amelynek során súlyosan károsodhat a környezet és az emberek egészsége, radioaktív anyagok kerülhetnek a környezetbe. Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú atomerőművek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát. A veszélyhelyzetet, a veszélyeztetés időbeni alakulását tekintve a balesetet követő elhárítási, felszámolási feladatok több hónapig vagy évig is eltarthatnak. A paksi erőműben bekövetkezett baleset során is csak gondos munka elvégzésével, hosszú időt igénybe véve lehetett újraindítani a blokkot. Így kerülhető el a nagyobb baleset, és tehető biztonságossá a további munkafolyamat. Az ország területén található főbb nukleáris veszélyeztetéseket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Tekintsük át, milyen baleseti események következhetnek be radioaktív anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos havária esetén Nukleáris energia-rendszerek A hazai nukleáris létesítmények potenciális veszélyét tekintve első helyre sorolható a Paksi Atomerőmű Rt. 4db VVER-440 típusú energetikai blokkja. A blokkok kettesével egyegy - a kibocsátást kisebb balesetnél akadályozó, nagyobb balesetnél késleltető lokalizációs toronnyal védett hermetikus térben helyezkednek el. A reaktorok mellett, de a hermetikus téren kívül helyezkednek el a pihentető medencék, amikben a használt fűtőelemeket 5 évig hűtik kiszállítás előtt. Az erőmű 30 km-es körzetébe 73 település esik. A települések Tolna,

18 18 Bács-Kiskun és Fejér megyéhez tartoznak. A kibocsátási és meteorológiai helyzettől függően e körzet szűkebb-szélesebb szektora igényelhet azonnali és kiemelt intenzitású védelmi intézkedést. Szervezetileg elkülönült, de fizikailag a paksi erőmű üzemi területén települt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). A KKÁT veszélye gyakorlatilag a szállítás, rakodás balesetveszélyét jelenti. Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézet tanreaktort és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet tanreaktort működtet Radioaktív hulladékok A Magyar Köztársaság az elsők között írta alá szeptember 29-én a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt létrejött közös egyezményt, majd június 2-án ratifikálta azt. Az Egyezményt 2001-ben törvénnyel hirdették ki. [9] A Paksi Atomerőmű négy blokkjának közötti üzembe állítása együtt járt a kiégett fűtőelemek megjelenésével és megnövelte a keletkező hulladékok mennyiségét, melyek nagy részét 1989 és 1998 között visszaszállították a Szovjetunióba (később Oroszországba). Az Atomerőműi és egyéb tanreaktori kiégett fűtőelemek tárolására jelenleg moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető átmeneti tároló áll rendelkezésre az Atomerőmű mellett, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése hosszú távú feladat ban Magyarország nemzeti programot indított a radioaktív hulladékkezelés problémájának megoldására. Bátaapáti térségében találtak egy megfelelő adottságú területet, ahol a felszín alatt, gránit kőzetben lehet elhelyezni a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékait. Az itt létrehozott Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló üzemkezdete megoldja a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését. Ezt megelőzően Püspökszilágyiban és Solymáron végezték ezen anyagok tárolását, azonban ezek kapacitása a folyamatos bővítés ellenére is elérték lehetőségeik határát, részben kiürítésre és lezárásra kerültek. A hazánkban keletkező radioaktív hulladékok döntő többsége a Paksi Atomerőműből származik szilárd és folyékony halmazállapotban. A nem atomerőműi kategóriába sorolt

19 19 hulladékok - az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva - az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származnak. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60 Co és az 192 Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak. Mennyiségük elenyésző az atomerőművekben keletkezőkhöz képest, de ugyan olyan körültekintő kezelést igényelnek. A kis aktivitású hulladékok közé azok az anyagok tartoznak, amelyek radioaktivitása csak kis mértékű (A < Bq/kg) 1, ezért kezelésük csak minimális sugárvédelmi óvintézkedéseket igényel. A közepes aktivitású hulladékok radioaktív anyag tartalma nagyobb ( Bq/kg <A < Bq/kg). A nagy aktivitású hulladékok aktivitása ezzel szemben olyan nagy, hogy annak következtében jelentős a hőkibocsátás. [10] A Paksi Atomerőműben az 1988-as üzemkezdettől számolva, a december 31-i állapot szerint 8333 hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A hulladékkeletkezés jelenlegi üteme alapján az éves mennyiség előreláthatóan 850 darab 200 literes hordó lesz. Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő szilárd hulladék összes térfogata kb m 3, míg a leszereléskor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége kondicionálás után a számítások szerint m 3 lesz. [11] Nukleáris és radioaktív anyagok szállítása Friss üzemanyag szállítása viszonylag alacsony kockázati tényező. Kiégett üzemanyag szállítása - a KKÁT üzembe helyezése óta - csak kivételesen történik, így ennek kockázati veszélye is alacsony. Ugyanakkor a kiégett üzemanyag aktivitása lényegesen nagyobb és gamma sugárzása miatt lokalizálása nehezebb, nagyobb szakértelmet igénylő feladat. Hasonló a nagyaktivitású izotópszállításnál bekövetkező baleset, amelynél az izotóp védelmének visszaállítása a legsürgősebb feladat. A pihentető medencék és KKÁT közti szállítás, illetve az itt bekövetkező baleset telephelyen kívüli hatása nem valószínű. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttműködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé, 1 fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.)

20 20 amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolták, melyek közül a radioaktív anyagok az ADR a 7. osztályát képviselik. A radioaktív anyagokra vonatkozó ajánlásokat az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) szakcsoportjai dolgozták ki és az első ilyen tárgyú ajánlás 1961-ben jelent meg. Az ADR 7. osztálya pontosan definiálja, mit tekintünk radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagnak. A veszélyesség mértékétől függően más-más szabályokat ír elő. Rögzíti az áru csomagolásának módját, a csomag felszínén és tőle 1 m távolságban mérhető megengedett maximális dózisteljesítményt. Meghatározza, hogy egy szállítójárművel mekkora rakomány szállítható. Pontos előírásokat tesz a csomagok és az azokat szállító járművek azonosítását segítő veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármű vezetőjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt. A szigorú előírások és azok következetes betartása, betartatása gyakorlatilag kizárják a nem követhető szállítmányok létrejöttét. Lényeges elem, hogy a szállítás mint gyűjtőfogalom minden mozgatással járó tevékenységet magába foglal. Bátaapáti Tolna megyében, Pakstól mintegy 60 km távolságban helyezkedik el. A kialakított tárolótér kamráit előre láthatólag 2009-ben kezdik feltölteni a radioaktív hulladékot tartalmazó hordókkal. A létesítményt 2020-ig folyamatosan tovább bővítik. Az Atomerőműből a szállítás minden esetben közúton történik a 6-os számú főúton, illetve alsóbb rendű és külön erre a célra kiépített műúton, napi rendszerességgel. A speciálisan erre a célra kialakított zárt teherautókban a kisaktivitású hulladékot 200 literes fémhordókba (ipari csomagolás) csomagolva, a sugárforrásokat Torpedó típusú lezárt, rozsdamentes és tűzálló acéltartályokban szállítják. A folyékony hulladékot szilárd halmazállapotúvá alakítják, majd betonba öntik és a már említett, szabványos 200 literes fémhordókban szállítják. A hordókat négyesével acélkeretbe fogatolják, a kereteket külön-külön rögzítik a hordozó jármű konténer felépítményének belsejéhez.

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

A kockázatelemzés menete

A kockázatelemzés menete A kockázatelemzés menete 1. Üzem (folyamat) jellemzői Veszélyforrások 2. Baleseti eseménysorok meghatározása 3a. Következmények felmérése 3b. Gyakoriság becslése 4. Kockázat meghatározás 3.a Következmény

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes

Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes A veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek felszámolásához

Részletesebben

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács TÖRÖK BÁLINT ZOLTÁN NYÁ. TŰ. ALEZREDES Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Szállítmányok Főosztály A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2-

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2- A veszélyes áruk száll llítása és s a közlekedk zlekedésbiztonság Kozma Sándor tű. alezredes főosztályvezető BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály Változások és tervek a veszélyes áruk szállításának

Részletesebben

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Dr. Varga József - Barta Kinga - Szabó Anett IMSYS Kft. 2013. április 10. Új jogszabályok 2012. január 1-től: 2011. évi CXXVIII. Törvény

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes.

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes. Felhívás! A hatóság felhívja a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítását végzők figyelmét a rájuk vonatkozó veszélyes

Részletesebben

A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben

A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal safar@haea.gov.hu XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló,

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítása 2006-ban

Veszélyes áruk szállítása 2006-ban Veszélyes áruk szállítása 26-ban A veszélyes áruk szállítására, kockázatai miatt, az Európai Unióban és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Az ellenőrzés és az útvonal kijelölés 26 évi tapasztalatait

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRUK. Vasúton-Közúton -Vízen. Budapest, 2010.05.06. 2011.04.21. www.hvesz.hu. SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő

VESZÉLYES ÁRUK. Vasúton-Közúton -Vízen. Budapest, 2010.05.06. 2011.04.21. www.hvesz.hu. SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő VESZÉLYES ÁRUK Vasúton-Közúton -Vízen SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő HUNGÁRIA VESZÉLYESÁRU MÉRNÖKI IRODA Budapest, 2010.05.06. 1 Tartalom Nemzetközi szabályozás-eu szabályozás változása GHS /CLP-ADR-RID

Részletesebben

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésének tükrében Balatonföldvár, 2010. április 8-9. 1 Ellenőrzési tevékenység A Nemzeti Közlekedési Hatóság komplex

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE

VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE Balogh Miklós mérnök ezredes HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti és Tűzvédelmi Hatósági Osztály osztályvezető 2012.09.05. 1 Honvédelmi Minisztérium

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben

A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben DR. VASS GYULA tű. ezredes, főosztályvezető IPARBIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY FELKÉSZÜLTEN A KATASZTRÓFÁKKAL SZEMBEN - Szakmai konferencia - Pécel, 2011.

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELMI TISZTEK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE ÉS TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA DEBRECEN - 2014.05.28 Nagy Zsolt BTE Elnök LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító CAS-szám: 7732-18-5 EK-szám: 213-791-2 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása,

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó: Forgalmazó: Felelős személy: BRADOLIFE fertőtlenítő kendő fertőtlenítő kendő Florin Vegyipari és Kereskedelmi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Forgalmazó: Felelős személy: SANA lábápoló spray láb ápolása, frissítése Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK

DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK és VESZÉLYES HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA - Képzés a 2013-as ADR 1.3 fejezete szerint - Bertli Dávid veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó ADR Profess Tel.: +36 (20) 9830-388

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Integrált kockázatkezelés az iparban

Integrált kockázatkezelés az iparban Integrált kockázatkezelés az iparban 1 2 Veszélyes ipari tevékenységek Mezőgazdaság Biokémia, biotechnológia, gyógyszeripar Védelmi szféra Robbanó és tűzijáték ipar Élelmiszeripar - Nagy hűtőházak (ammónia);

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

A D R S Z E R I N T I Í R Á S B E L I U T A S Í T ÁS. Teendők baleset vagy más veszélyhelyzet esetén

A D R S Z E R I N T I Í R Á S B E L I U T A S Í T ÁS. Teendők baleset vagy más veszélyhelyzet esetén A D R S Z E R I N T I Í R Á S B E L I U T A S Í T ÁS Teendők baleset vagy más veszélyhelyzet esetén A jármű személyzetének a szállítás során esetlegesen bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén

Részletesebben

Visegrád 2014. november 6-7. 6

Visegrád 2014. november 6-7. 6 Veszélyes anyagok azonosításával kapcsolatos jogszabályi módosításoksok Visegrád 2014. november 6-7. 6 Bali Péter P tű. t őrnagy Seveso II módosításának okai A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez,

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS Építési engedélyezési dokumentáció Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonat 1. kiadás Tiszaújváros, 2014. május

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági ismeretek Az előadás tartalma A katasztrófavédelemről röviden Iparbiztonsági felügyelőség A kritikus infrastruktúra védelem Veszélyes áru szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi) Veszélyes

Részletesebben

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011 Oldal: 1 of 7 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Ashland Postafiók 8619 NL3009 AP, Rotterdam Hollandia EUSMT@ashland.com Sürgisségi telefonszám +1-800-ASHLAND (+1-800-274-5263/+1-606-329-5701),

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:

Részletesebben

A radioaktív anyagok csomagolásakor, illetve szállításakor elkövetett mulasztások szankcionálása

A radioaktív anyagok csomagolásakor, illetve szállításakor elkövetett mulasztások szankcionálása A radioaktív anyagok csomagolásakor, illetve szállításakor elkövetett mulasztások szankcionálása Nádasi Iván 2040 Budaörs, Kassai u. 25. Az utóbbi időben a veszélyes áruk közúti szállítása terén egyre

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23.

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. A veszélyes áru száll llítás s ellenőrz rzési és s szankcionálási si tevékenys kenységének nek tervezése és s végrehajtv grehajtása BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. Kozma SándorS

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján. I A gyártó és a termék

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján. I A gyártó és a termék Oldal 1/ 5 Kerr Italia SpA BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 2001/58/EU előírások alapján Termék neve: Temp Bond NE akcelerátor I A gyártó és a termék Vizsgálatok időpontja: 2003 Március Gyártó neve: Kerr Italia

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása:

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint Octenisept Nyomtatás dátuma: 2009. 06. 15. Módosítás/revízió: 2009. 11. 10. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: 1.1 Kereskedelmi név:

Részletesebben

Kiállítás dátuma: 09/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18.

Kiállítás dátuma: 09/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18. BIZTONSÁGI ADATLAP Oldal 1 / 5 1. Az anyag / készítmény megjelölése és a cégjelzés 1.1 A termék kereskedelmi megnevezése: Adhesor, Adhesor Fine 1.2 Termék alkalmazhatósága Adhesor: A gyártó adatai: Alábélelő

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271 Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Rövidítés: Elektrolyt CDM 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3. Dátum: 2006.01.26. Oldal:1/5 Verzió: 1 1. Termék neve Kereskedelmi elnevezés: Gyártó és forgalmazó cég: Cím: Telefon: Fax: Veszély esetén hívható: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre utca

Részletesebben

FTP TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN

FTP TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN FTP TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN Általános előírások A veszélyes anyagok azok a külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek hatásukat kifejtve halált,

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP (Készült a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet alapján veszélyes készítményekhez)

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP (Készült a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet alapján veszélyes készítményekhez) (Készült a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet alapján veszélyes készítményekhez) 1. Azonosító adatok: Készítmény/anyag neve: TONOXYL 4 Forgalmazó: Gyártó: Unikén Kft. 6237 Kecel, Vasút u. 30. Tel./fax:

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1.1 Készítmény neve: ZWALUW MONTAGEFIX-W 1.2. A termékfelhasználása: Oldószermentes építőipari ragasztó. Importáló/forgalmazó cég

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1.1 Készítmény neve: ZWALUW MONTAGEFIX-W 1.2. A termékfelhasználása: Oldószermentes építőipari ragasztó. Importáló/forgalmazó cég BIZTONSÁGI ADATLAP Kiállítás kelte: 2009. 01. 05. 1.1 Készítmény neve: ZWALUW MONTAGEFIX-W 1.2. A termékfelhasználása: Oldószermentes építőipari ragasztó 1.3 Gyártó cég neve: Den Braven Sealants BV címe:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

Kiállítás dátuma: 10/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18.

Kiállítás dátuma: 10/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18. BIZTONSÁGI ADATLAP Oldal 1 / 5 1. Az anyag / készítmény megjelölése és a cégjelzés 1.1 A termék kereskedelmi megnevezése: Adhesor carbofine 1.2 Termék alkalmazhatósága Alábélelő amalgam és kompozittömésekhez,

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Seveso II. EU Irányelv 2009. évi végrehajtása

A Seveso II. EU Irányelv 2009. évi végrehajtása A Seveso II. EU Irányelv 9. évi végrehajtása I. Bevezető A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló jogi szabályozás (továbbiakban: szabályozás) végrehajtásának

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve MULTI-MIX Folyékony szappan Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben