I. BEVEZETÉS II. TÉMAISMERTETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. BEVEZETÉS II. TÉMAISMERTETÉS"

Átírás

1 I. BEVEZETÉS A kombinált árufuvarozás napjaink egyik legfontosabb témái közé tartozik. Gazdasági elınye és hazánk földrajzi fekvése szempontjából tekintve. Nem elhanyagolható érv még a környezetvédelmi szempont is, melyre szintén nagy hangsúlyt fektet az EU e célú politikája. Ezzel az esettanulmánnyal nagyobb figyelmet szentelünk a kombinált árufuvarozásra, kiemelt szerepet tulajdonítva a vasúti árufuvarozásnak. Továbbá elemezzük majd az Európai Uniótól kiindulva Magyarország helyzetét, célkitőzéseit árufuvarozási szempontból. A dolgozat elsı része a kombinált árufuvarozásról, annak kialakulásáról, jellemzıirıl, fajtáiról ad áttekinthetı tájékoztatást. Ezeket a módokat össze is hasonlítja majd. A harmadik illetve a negyedik fejezetben az Uniós és hazai viszonyok kerülnek bemutatásra. II. TÉMAISMERTETÉS Az egyre sokszínőbb, dinamikusan fejlıdı és ezáltal változó világunkban a gazdasági fejlıdés magával vonja az egyre nagyobb mértékő fogyasztást, mely növekedésével nem csupán a mennyiségi, de a minıségi fogyasztás is hasonló fontossággal jelenik meg mindennapjainkban. Így hát egyre nagyobb igény merül fel az egyre hatékonyabb, pontosabb, gyorsabb és nem utolsó sorban költséghatékonyabb anyagáramlásra. Ennek eredményeképpen a logisztika, mint szakirány iránt megnıtt a kereslet. Egyre fontosabb és nagyobb volumenő részt vállal a logisztika egy cég teljes mőködésében. Szerencsére az ez irányú fejlıdések Magyarországon is kezdenek egyre nagyobb szerepet kapni. Ez leginkább annak köszönhetı, hogy az Európai Unió nem csupán területileg nıt, hanem gyarapodó tagjaik által a gazdasági szereplık száma is jelentısen megnıtt így nagyobb teret adva a logisztikai feladatok megoldására. Magyarországon a fejlıdést valójában a külföldi tıke bevonása, jelenléte valamint a magyar gazdaságot élénkítı egyéb programok, és intézkedések segítik elı. Ugyanis az Európai Unió céljának tőzte ki az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Ennek érdekében olyan szabályozásokat, alapelveket, egyezményeket hoztak létre, amelyek a gazdasági és társadalmi életet s cél elérésének érdekében optimalizálják. Ezek olyan versenyhelyzetet teremtenek a szolgáltatók, árufuvarozók és multik között, melynek köszönhetıen minıségorientált szolgáltatás nyújtására ösztönzik ıket. Ezáltal a piac mindkét oldala az elégedettség irányába mozdul el. 1. oldal

2 2.1. A kombinált árufuvarozás fogalma, kialakulása A kombinált árufuvarozás lényege, hogy az áru a kiindulási pont és az átvevı közötti nagyobb távolságot a környezetkímélıbb vízi vagy pedig vasúti pályán tegye meg. A közti fuvarozás történjen csak közúti fuvarozási jármővel. A kombinált árufuvarozás a különbözı közlekedési alágazatok olyan együttmőködésének megvalósítása, amely a szállítási láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazatok elınyeinek egyesítését teszi lehetıvé a hátrányok egyidejő kiküszöbölésével. 1 A nyugat-európai országokban már az 1960-as években kialakultak a kombinált áruszállítás alapformái ben létrehozták a Huckepack Társaságok Nemzetközi Egyesületét, és ezzel a huckepeck 2 fuvarozás nem várt fejlıdésnek indult. Az utóbbi években új lendülete adott a fejlesztésnek az, hogy az EU közlekedéspolitikájában is elıtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, ugyanakkor a meglévı közúthálózaton egyre nagyobb problémát jelent a megnıtt közúti forgalom lebonyolítása. Ezért egyre gyorsabb intézkedések történnek a közúti áruszállítási mód visszaszorítására. Ezt a szigorúbb fuvarozói engedélyek kiadásával, az engedélyek számának limitálásával, illetve a gépjármővek tengelyterhelésének és károsanyag-kibocsátásának szintjének szigorításával próbálják elérni. Másik ilyen mód a kombinált árufuvarozás fejlesztésére irányul, mellyel a távolsági áruforgalmat közútról egyre inkább át kívánják terelni vasúti vagy vízi útra. Elıször is érdemes számba venni a lehetséges alágazatokat. Ezeket elınyeik és hátrányaik alapján könnyen szortírozhatjuk, majd ezeket mérlegelve dönthetünk az áruszállítási alternatívák között. Ezt a felosztást szemlélteti a következı táblázat. 1 [Szegedi Prezenszki [2003.] Logisztika-Menedzsment, Kossuth Kiadó, 139. oldal 2. bekezdés] 2 Nyersen magyarra fordítva hátonhordozásos fuvarozási módot jelent. Ennek lényege, hogy az egyik közlekedési alágazat szállítójármővén (-eszközei) továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójármőveit. 2. oldal

3 Közlekedési algágazatok az áruszállításban, ezek elınyi és hátrányai. 1.sz. táblázat. Közlekedési alágazat (alkalmazási terület) Vasúti közlekedés Nagy mennyiségő áruk, tömegáruk, nehézáruk nagy távolságra szállítás Közúti közlekedés Kisebb mennyiségő áruk helyi és körzeti szállítás, terítése, értékes és romló áruk nagy távolságra szállítása Folyami hajózás Tömegáruk (alapanyagok, energiahordozók), gépipari termékek nagy távolásgra szállítása Elınyök Független a külsı, általános jellegő környezeti hatásoktól, valamint a magánszemélyforgalomtól Kicsi a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetkárosító hatása Menetrendszerő közlekedés, elıre kalkulálható tarifák Megvalósítható a háztól házig szállítás, nincs átrakási igény Rövid az áru eljutási ideje Rugalmasan alkalmazkodik a fuvaroztatói igényekhez Rugalmas szerzıdéskötés és tarifakialakítás Nagy mennyiségő áru egy jármővön való szállítása Minimális környezetkárosító hatás Alacsony a szállítás fajlagos energiaigénye Rugalmas díjszabás Hátrányok Hosszú az áruk eljutási ideje Csak iparvágányos kapcsolattal oldható meg a háztól házig szállítás Kevésbé rugalmas, nehezen alkalmazkodni a fuvaroztatói igények változásához. Nagymérető függıség a külsı környezeti hatásoktól Magas a szállítás fajlagos energiaigénye Nagy a környezetkárosító hatása Útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezítik a célba jutást Hosszú az áruk eljutási ideje A feladó és a címzett közötti közvetlen szállításra nem alkalmas A folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzıket Légi közlekedés Nagy értékő, romlandó áruk nagy távolságra szállítása Csıvezetékes áruszállítás Nagy távolságra elsısorban olaj- és gáztermékek szállítása Rövid az áru eljutási ideje Az árut érı igénybevételek minimálisak Földrészek között is könnyen és gyorsan megvalósítható a szállítási kapcsolat Nagyfokú megbízhatóság Független a környezeti hatásoktól Kis fajlagos üzemeltetési költség Minimális környezetszennyezés Magas a fuvardíj Korlátozott a szállítható áruk köre A repülıtérre való fel- és az onnan való elfuvarozás külön szervezést igényel A szállítandó áruk köre nagymértékben korlátozott, csak azonos fajtájú áru továbbítására alkalmas Viszonylag kicsi a szállítási sebesség Kis alkalmazkodó képesség a szállítói igények változásához Nagy a beruházási költségigénye a vezetéképítésnek Forrás: Szegedi Prezenszki [2003.] Logisztika Menedzsment, 138.oldal 3. oldal

4 A táblázat alapján levonhatjuk tehát a következtetést, hogy minden alágazat valamely tulajdonságát illetıen jobb a többinél. Például ha nagyobb mennyiségő ömlesztett áruként szállítható energiahordozót szeretnénk a legköltséghatékonyabb módon egyik kontinensrıl a másikra szállítani, akkor célszerő az árkalkulációban és rakodásban is kedvezıbb tulajdonságokkal bíró vízi ágazatot választanunk, mely nem csak olcsóbb módja az efféle nagy távolságot áthidaló szállítási módnak, de környezetvédelmi szempontból is megállja a helyét. Így viszont az áru átfutási ideje elég magas a többi ágazathoz képest. De esetünkben nem ez szolgált mérvadóként. Átfutási idıt tekintve a légi fuvarozás rendelkezik a legrövidebb szállítási idıvel. És mivel nem minden cég rendelkezik vasúti pályával, part menti kikötı területtel, vagy leszálló pályával, így egy érdekes kapcsolat fedezhetı fel az alágazatok között. Ez pedig az, hogy az egyes ágazatok kiegészítik egymást. Például a légi a vizit, a közúti a vasútit A kombinált árufuvarozás célja A kombinált árufuvarozás célja egyrészt a közvetlen fuvarozás megvalósítása olyan földrajzi helyek között és olyan útvonalon is, ahol a megfelelı közlekedési infrastruktúra hiánya ezt amúgy nem tenné lehetıvé. Másrészt a gyorsabb rakodások révén a fuvarozási idı és az árukockázat csökkenése, valamint a költséghatékonyság és a környezet védelme a kiemelt szempont A kombinált árufuvarozás jellemzıi, típusai Ez a fuvarozási mód legalább két közlekedési alágazat valamely kombinációját jelenti. Így az alábbi befolyásoló tényezıket kell figyelembe venni a célt szem elıtt tartva: Távolság Áru mennyisége Áru értéke Érvényben lévı fuvarozási egyezmények Szállítási módok költsége Szállítási módok környezetkárosító hatása, energiaigénye Az útvonal során érintett területek földrajzi viszonyai 4. oldal

5 Mindezek alapján a már vázolt alágazati jellemzıket egybevéve az 1. ábrán bemutatott módon csoportosíthatjuk a kombinált áruszállítási rendszereket: Kombinált szállítási rendszerek Konténeres szállítási rendszer Tágabb értelemben huckepack szállítási rendszerek Közúti/vasúti Közúti/vízi Vasúti/vízi Folyami/tengeri Szőken érlemezett huckepack szállítási rendszerek Bimodális szállítási rendszer Ro-Ro (Roll on Roll off) rendszerek Si-So (Swim in Swim out) rendszerek 1. ábra :Forrás: Szegedi Prezenszki [2003.] Logisztika Menedzsment 140. oldal A közúti-vasúti fuvareszközök kombinációja Ez a mód közúti jármővek két vasúti terminál közötti menetrend szerint közlekedı, zárt vonattal történı továbbítását jelenti. A két végponton lévı operátor szervezi a forgalmat, a fuvarozást ténylegesen végzı vasutakkal a velük kötött szerzıdések alapján. Az így megvásárolt kapacitást értékesítik s közúti fuvarozónak, szállítmányozónak. Az európai közúti-vasúti kombinált fuvarozás egységes fuvarjogi feltételeit az UIRR 3 dolgozta ki. A fuvarozás okmánya a CIM-UIRR fuvarlevél (lásd 1. melléklet), ami a közúti fuvarozó és a kombitársaság közötti szerzıdését, a jármő, vagy felépítmény vasúti fuvarozásra 3 Unit Internationale des Sociétés de Transport Combiné Rail-Route Közúti-Vasúti Kombitársaságok Nemzetközi Szövetsége 5. oldal

6 történt átadását igazolja. Reklamációs jogot biztosít a közúti fuvarozónak az átadás és kiszolgáltatás között a kombitársasággal szemben, a küldeményben esetlegesen keletkezett károkért A közúti-vasúti kombinált fuvarozás típusai: Kísért (Ro-La 4 ) A szerelvényben összekapcsolt különleges építéső, alacsony rakfelülető vasúti kocsikra egy rámpán keresztül hajtják fel a gépkocsivezetık a közúti szerelvényt. A jármővet lezárják, majd megfelelıen rögzítik. Ezek után a gépkocsivezetık egy fekvıhelyes vasúti kocsiban töltik az utazás további részét. Így hát nagy elınye ennek a szállítási módnak, hogy a közúti jármővek sofırjeiknek lehetıségük van a pihenésre akár az egész út alatt. Viszont a szerelvény zárt, összekapcsolt rendszere miatt, nincs lehetıség a közúti jármőnek arra, hogy a két célállomás között valahol elhagyja a vasúti szerelvényt. Ez csak az egész szerelvény felbontásával lehetséges. Kíséretlen Ebben az esetben csak a közúti felépítményt (félpót-, pótkocsi vagy csereszekrény) emelik különleges építéső, úgynevezett zsebes vasúti kocsikba. Ezt vonattal továbbítják a cél terminál felé. Így a közúti fuvarozást más-más személyzet és vontató végzi. A közút és vasút kombinációjának helyzete az EU-ban: Jelenleg a kombinált árufuvarozás a szimplán közúti árufuvarozással versenyben csak nagyobb szállítási távolságok ( km) esetén tud elınyt szerezni. A versenyképesség növelésére megcélzott EU-s és hazai intézkedések, támogatások ezt a távolságot kmre szeretnék csökkenteni, és ezzel a módszerrel továbbított áruk arányát, mennyiségét növelni Közúti-folyami fuvareszközök kombinációja A közúti szerelvényt vagy a csak a felépítményt folyami bárkán továbbítják két kikötı között. Ez esetben a rakodás ideje alacsony, különleges eszközöket, szaktudást nem igényel. A jármő felgurul egy rámpán a folyami fuvareszközre. A kirakodás hasonlóan zajlik. A kombinált fuvarozás ezen módja a rakodás módjáról kapta a nevét: Ro-Ro (roll on-roll off -> fel-le gördülés) 4 Rollende Landstraße gördúlı országút 6. oldal

7 Legnagyobb elınye, hogy csendes és nagy mennyiségő áru továbbítható olcsón. Hátránya, hogy nagyon nagy a természettıl való függısége, vízállás és hajózhatóság szempontjából Szárazföldi-tengeri fuvareszközök kombinációja. Rövidebb tengeri szakaszokon a közúti jármőszerelvényeket, illetve vasúti kocsikat menetrend szerint közlekedı komphajóval (Ro-Ro hajó, Ferry boat vagy Railship) továbbítják. A szárazföldi fuvarozó a hajótársaság ügynökével szerzıdik a fuvareszköz tengeri továbbítására. A fuvarozás okmánya a menetjegy, mely reklamációs jogot biztosít indokolt estetekben Folyami-tengeri fuvareszközök kombinációja Ez esetben egy folyami kikötıtıl egy másik kontinensen lévı folyami kikötıig történı áruszállításról beszélhetünk. Eszközei légmentesen zárható bárkák, tolóhajók, a folyami illetve bárkahordozó anyahajók a tengeri továbbításhoz. Ez a SiSo 5 módszerrel történik. Azaz a rakodás módja be-, kiúsztatással történik. A módszer elınye, hogy hatalmas mennyiségő áru szállítható így, viszont a szállítási idı nagyon nagy is lehet Bimodális szállítási rendszerek Különleges vasúti kocsik alkalmazása nélkül teszi lehetıvé a közúti félpótkocsik szállítását. A Kombirail rendszerő jármőveknél a félpótkocsik megfelelnek valamennyi nemzetközi közúti szabványnak, ugyanakkor vasúton is tudnak közlekedni. Ebben az esetben ugyanis a közúti futómővet egy pneumatikus berendezés felemeli, és mechanikusan rögzíti. A másik alaptípusnál hagyományos félpótkocsik esetében sorban rögzítik ıket egy szerelvényt képezve, és a rögzítéseknél találhatók a vasútra alkalmas kerekek. Nagy elınye, hogy az átrakóhely infrastruktúrája egyszerőbb. Nincs szükség darukra. Az ilyen speciális félpótkocsik átlagosan 20%-kal kerülnek többe a normálnál, viszont vasúti oldalon jelentıs költségmegtakarítások érhetık el. 5 Swim in swim out -> beúsztatás-kiúsztatás 7. oldal

8 Konténeres áruszállítás A könnyebb és költséghatékonyabb rakodási mód gépek bevonásával érhetı el. Viszont így egységrakományok kialakítása, azaz az árudarabok nagyobb egységekbe történı összefogása vált szükségessé. Így alakult ki a kombinált árufuvarozási egységekben történı, konténeres árufuvarozás. A kombinált áruszállítás különbözı változati közül elsıként világszerte így Magyarországon is- a nagykonténeres áruszállítás terjedt el. Ez elsısorban a vasúti, a közúti és a vízi közlekedési alágazattal valósítható meg. Azaz a szállítási láncban a helyi, körzeti szállítást rendszerint közúton, a távolsági szállítást pedig vasúton és/vagy vízi úton bonyolítják le. A konténerek és nemzetközi áruszállításban leggyakrabban alkalmazott változatai a 40, 30, és 20 láb hosszú (1A,1B és 1C típusú) általános rendeltetéső konténerek, melyek méretét és jellemzıit a Nemzetközi Szabványozási Szervezet (ISO) rögzítette. A konténerforgalom nagyságát TEU 6, azaz 20 láb hosszú egységekben szokták megadni A kombinált áruszállítás termináljai A terminálok a távolsági szállítást végzı közlekedési algágazatok közvetlen kapcsolódási helyei. Kialakításukat és technológiájukat általában a közlekedési ágazatok csatlakozási helyei, az áruk jellege és rakodási feladat intenzitása határozza meg. A termináloknak különleges, összekapcsoló szerepe van a kombinált áruszállítási rendszerekben. A kombinált forgalom termináljainak elnevezései többnyire funkciójukat is kifejezik. Így hát beszélhetünk konténerterminálokról, huckepack-terminálokról, Ro-La terminálról. Viszont ha a terminál vegyes profilú, akkor a terminált röviden kombiterminálnak nevezzük. A magyar terminálokat illusztrálja a 2. ábra. A kombinált forgalom termináljai funkciójuktól függıen különbözı feladatokat oldanak meg, illetve szolgáltatásokat nyújtanak. 6 Twenty-foot Equivalent Unit 8. oldal

9 A vasúti konténerterminálnak lehetıvé kell tenni: A vasúti ée közúti jármővek konténerekkel való megrakását és ürítését. A konténerek közvetlen átrakását a vasút és a közúti jármővel között. Az üres és rakott konténerek kijelölt tároló helyekre történı szállítását, és a tároló helyen belüli mozgatását. Konténerek átmeneti és/vagy bértárolását. Az alapfolyamatokhoz kapcsolódó kiegészítı folyamatok megoldásait. Kiegészítı szolgáltatásnak minısül: o Konténerek ürítése, megrakása o Konténer el- és felfuvarozása a helyi és regionális forgalomban o Konténerek javítása, karbantartása, mosása o Vámkezelés, vámudvar szolgáltatás 2. ábra: Kombinált áruszállítási terminálok Magyarországon (2004-tıl Sopronban megszőnt a Ro-La) Forrás: LogSped [2003.] 9. oldal

10 III. KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 3.1 A kombinált árufuvarozás és a fenntartható fejlıdés A fenntartható fejlıdéstényezıi A közlekedés fejlıdése az egyre jobban erısödı környezetszennyezéssel együtt jár. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarországon is mindinkább elıtérbe kerül a fenntartható fejlıdés elvének gyakorlati magvalósítása, mely szerint a gazdaság fejlıdés nem öncél, hanem annak végsı soron az életminıség javítását kell eredményeznie. A fenntartható fejlıdés legfontosabb követelménye a környezeti állapot folyamatos romlásnak megállítása. A romlás megállításának elısegítése érdekében tett erıfeszítéseknek elsısorban megelızı jellegőnek kell lenniük, ami sokkal hatékonyabb módszer, mint már bekövetkezett károk által kikényszerített intézkedések meghozatala. A megelızés a termelési és fogyasztási szinten a változást egyaránt igényli. Ennek egyik területe a közlekedési folyamatok változtatása. Ennek kapcsán az egyes alágazatok technikai fejlesztését, másrészt a közlekedési munkamegosztás változtatását a környezetbarát módozatokat preferálja a jövıben.a változások egyik ösztönzıje a kombinált fuvarozás elterjedésének elısegítés is. A kombinált fuvarozásoknál az áru a helyváltoztatást részben közúton, részben pedig a sokkal inkább környezetbarát vasúton vagy vízi úton teszi meg. Így a fenntartható fejlıdést befolyásoló környezeti hatásoknak az illetı közlekedési módok közti különbsége jellemzi a kombinált fuvarozás hozzájárulását ehhez a fejlıdéshez. A közlekedés fı szennyezı hatása a levegıszennyezés, így alapvetıen ezzel kell foglalkozni. Jelentıs még a zajszennyezés, valamint a közutak jelentıs minıségi romlása is. A kombinált fuvarozás szempontjából az egybevetés alapját képezı nehéz tehergépjármővek emissziós értékei meglehetısen magasak, a hazai jármőállomány szennyezı hatása fıként a szénmonoxid-kibocsátás tekintetében haladja meg a nemzetközi szintet. A tranzitfuvarozás esetében a fı elıny abban jelentkezik, hogy egyes erısen szennyezı jármővek már az országhatár közelében vasútra kerülnek, és így nem okoznak szennyezést az országnak. A vasúti közlekedés dízel mozdonyainak károsanya-kibocsátása alapján kiszámítható, hogy egy vasúti szerelvény levegıszennyezése hány közúti nyerges vagy pótkocsis jármőével egyezik meg. Ezeket a számításokat elvégezve az az eredmény adódik, hogy teljesítmény- 10. oldal

11 egységre vetítve a vasút károsanyag-kibocsátása mintegy fele a közúténak [Szent István Egyetem Közlekedéstani Intézet (2005) bekezdés) A levegıszennyezés, mint kulcsfontosságú tényezı A közlekedéspolitika szorosan összefügg az energiapolitikával, ugyanis közös célok elérése: a CO 2 -kibocsátás mérséklése és az Európai Unió importált fosszilis tüzelıanyagoktól való függıségének csökkentésére törekszik. A közlekedés jelentıs energia felhasználó. Az EU teljes olajfogyasztásából mintegy 71%-kal részesedik. Az összes olaj 60%-át közúti közlekedés használja fel, míg a légi közlekedés csupán 9%-ot tudhat magának. A vasút 75%-ban villamos energiát, 25%-ban fosszilis tüzelıanyagokat használ. A fosszilis tüzelıanyagok magas ára (ami a földi készlet rövid idın belüli kifogyása eredményezi az árak drasztikus és rohamos emelkedését), és stratégiai függıségünk csökkentésének igénye az egyes szállítási módok adta lehetıségek lehetı legjobb kihasználását teszi szükségessé. Az elmúlt 15 évben a közlekedés nagymértékben megnıtt. Nem csak az áruszállítás mértéke és mennyisége nıtt, de a polgári használat is növekedett. A károsanyag-kibocsátás mértéke a katalizátorok, részecskeszőrık és a jármőveken alkalmazott egyéb technológiák bevezetése folytán 30-40% közötti mértékben visszaesett a nitrogén-oxidok és szilárd részecskék kibocsátása. A levegıszennyezésre vonatkozó tematikus stratégia azonban rámutatott, hogy nem szabad itt megállni a közúti jármővek terén: a könnyő jármővek körében be kell vezetni az Euro 5 szabványt (késıbb az Euro 6, illetve a nehézgépjármőveknél az Euro IV szabványt). A modellek szerint ez a folyamat a jövıben is folytatódni fogy, mégis növekedni fog a CO 2 -kibocsátás. Bár az elmúlt évtizedekben csökkentették a légitársaságok a km-enkénti üzemanyagfogyasztást, és számottevıen mérséklıdött a repülıgépek zajszennyezése is, viszont a nagyarányú forgalomnövekedés miatt az adatok a teljes környezeti terhelést alapul véve emelkedtek. A nyugtalanító adatok miatt sok felmérés látott napvilágot, melyek a jövıben egyre jobban égetı fontosságot kapó üvegházhatással kapcsolatban foglalkoztak. A 3. ábra ezt szemlélteti. 11. oldal

12 3. ábra: A közlekedési eredető CO2 kibocsátás várható alakulása közlekedési módonként, (1990=100) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség: THERM 2005 Report [2005] 30. oldal. Az ábráról levonhatók a következtetések a személyszállítást és az árufuvarozást illetıen egyaránt: A légi és közúti közlekedés, valamint a belvízi hajózás hasonló trendet követ: a légszennyezés várhatóan növekedni fog, de szerencsére kisebb ütemben, mint eddig. A vasút esetében óriási javulás jelentkezik, és egyedül ebben az ágazatban várható, hogy a légszennyezés mértéke nullára redukálódhat. Így kiemelt fontosságot kell tulajdonítani ennek a szállítási módnak. Összességében megállapítható, hogy kisebb ütemben fog szennyezıdni környezetünk (levegınk) az elkövetkezı évtizedekben Zajártalom A közlekedési zajártalom a lakosság nagy részét érint, mint ahogy az 5. számú mellékletbıl is kiderül. A közút zajterhelésének kitett háztartások az összes háztartások 41,7%-át teszik ki, ezzel szemben a vasúttól mindössze 6,4%-a szenved. Nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy a vasút és közút zajkibocsátása között mekkora a különbség. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a vonatok zajkibocsátása alapvetıen nem olyan zavaró, mint a tehergépkocsiké. Ez abból ered, hogy a tartós zajhatás szintje alacsonyabb, mert a nagyobb zajkibocsátás rövidebb ideig lép fel. Végeztek számításokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy azonos közlekedési teljesítményeket figyelembe véve a vasúti közlekedés mindössze negyedannyi zajt kelt. A zajártalom közlekedési alágazatonkénti megoszlását a 3. mellélet illusztrálja. 12. oldal

13 3.2. Az árufuvarozás jelenlegi helyzete az EU-ban Közúti fuvarozás január 1.-tıl bármely közúti fuvarozó vállalkozás melyet az EU valamely tagországban alapítottak korlátozásoktól mentesen szállíthat árut egyik tagállamból egy másikba. Eddig speciális engedélyezést igényelt. Ez a jog minıségi feltételeken alapul. Ha azok teljesülnek, akkor a fuvarozó egy közösségi engedélyt kap meg. Mivel a nem honos fuvarozó által végzett belföldi fuvarozás (kabotázs) rendszerének liberalizációja a tagországok komoly félelmeivel párosult, így ezt a leberalizációt fokozatosan vezették be július 1.-tıl, progresszív közösségi kvóták formájában júliusától a közúti fuvarozás ezen területe is megnyílt. A közúti fuvarozásra vonatkozó szabályok a szociális, technikai, pénzügyi, biztonsági és nem utolsósorban a környezetvédelmi követelmények széles körét ölelik magukba re minden új tagállam tekintetében lehetıvé kell tenni a kabotázst. A szakképzettségre és a munkakörülményekre vonatkozó közös szabályok hozzájárulnak a magas szintő biztonsághoz és a jó szociális körülményekhez. A kis cégek túlsúlya és az eltérı tagállami adóztatás versenyre gyakorolt hatása olyan fontos tényezık, amelyek befolyásolni fogják a jövıben fejlıdést Vasúti fuvarozás A közösség megpróbálja hatékonyabbá tenni a vasúti szállítást, a napjaink igényeihez történı alkalmazkodását. Az utóbbi években ezért az Európai Bizottság számos projektet indított el, hogy biztosítsák a vasúti infrastruktúrákhoz való hozzáférést. Az Európai Parlament arról tárgyal, hogy felállítsanak egy Európai Vasúti Ügynökséget, mely erısítené a tagországok közötti együttmőködı képességet, valamint egy egységes véleményt alakítana ki a vasúti biztonságról. A Bizottság javaslatának célja egy integrált Európai Vasúti Térség kialakítása. A vasútra vonatkozó szabályozás jelenleg is jelentıs módosításokon megy át. A vasúti teherfuvarozás jogi keretének kialakítás 2007 decemberében fejezıdött be. Viszont már júliusától liberalizált a vasúti árufuvarozás. Az EU-nak megoldást kell találnia a vasút versenyképességét egyenlıre még gátló strukturális problémára. Ezért a Bizottság az egész EU területén figyelemmel kíséri a piacnyitás sikerét. 13. oldal

14 A Bizottság azt is vizsgálja, hogy az útdíjról szóló rtányelv 7 közelmúltbeli elfogadását követıen hogyan alakítható ki olyan jobb és intelligensebb infrastruktúrahasználati díjfizetési rendszer, amely a külsı költségek internalizálását is magában foglalja. Az EU mindezek mellett pénzbeli támogatást nyújt a transz-európai hálózatok elsıbbségi projektjeinek megvalósításához, továbbá megfelelı útmutatásokat dolgoz ki az ágazatban adható állami támogatásokhoz Légi fuvarozás A légi közlekedés liberalizációjára irányuló közösségi politika fıleg az alábbi területekkel foglalkozik: szabad hozzáférés a légi útvonalakhoz, kapacitás megosztás és annak ellenırzése, a tarifák és a légitársaságok mőködési engedélyeinek kiadása. A légi kabotázs piac megnyitása április 1-jén valósult meg an a légi-közlekedés növekedett a legnagyobb mértékben, nemzetközi légi forgalom Európában 9,6%-kal nıtt. A légi közlekedés belsı piaca valósággá vált, a növekedés motorja lett. A szerkezetátalakítás és az integráció elırehaladott állapotban van, a piac az Európában kiszolgáló útvonalak megsokszorozódásával, az alacsony költségő szállítók belépésével és a regionális repülıterek fejlıdésével kiszélesedett. A belsı piac jelentıs elınyöket hozott a légi közlekedést igénybevevık számára. A légi közlekedéshez erıs infrastruktúra szükséges mind a levegıben, mind pedig a földön. Az egységes égbolt folyamatban lévı kialakítása várhatóan tovább növeli majd az európai uniós légi közlekedés hatékonyságát Tengeri fuvarozás A tengeri fuvarozás, definíció szerint már egy liberalizált tevékenység január 1-jén kezdték bevezetni a tengeren a kabotázst. A verseny torzulása ellen az EU különbözı erıfeszítéseket tett. Tiltások és szabványok jelentek meg ezekkel kapcsolatban. A belvízi hajózási piac teljesen liberalizált 2000-tıl. Minthogy az EU határainak kétharmada tengerpart, így egyértelmően tengeri gazdaságnak tekinthatı. A vízi közlekedés az utóbbi években ugyanolyan erıteljesen növekedett. Mint ahogy a közúti ágazat. 7 Ez az Eurovignette irányelv közvetve próbálja versenyképessé tenni a vasutat a közúttal szemben azzal, hogy használatarányos útdíj bevezetésére törekszik, ugyanis a vasúton az ennek megfelelı pályahasználati díj már megvan a kamionosok viszont jelenleg el tudják kerülni a fizetıs sztrádákat 14. oldal

15 A konténeres áruszállítás jelentısen hozzájárult ehhez a növekedéshez. Figyelembe véve a fejlıdésnek köszönhetı jövıbeli lehetıségek miatt is ígéretes ágazatnak tőnik. Ehhez viszont az európai kikötıknek összehangoltan kellene mőködniük, valamint a hajózási rendszereket egységesíteni kellene. A part menti nagyobb kikötıket fel kell készíteni, az esetlegesen megnövekvı ágazati növekedésre, így is tehermentesítve a folyami állomásokat. Ezek viszont sok szabályozással, korlátozással járnak melyen jelenleg is sokat foglalkoznak az EU kikötı-politikáján belül Folyami fuvarozás A folyók a teljes teherszállításból összességében 3%-kal részesednek, de piaci részesedésük egyes közlekedési folyosókon meghaladja a 40 %-ot. Az olyan közlekedési folyosókon, mint például a Duna, még kihasználatlan kapacitások a folyami szállítás korszerősítésével és hatékony multimodális logisztikai láncokba való integrálásával mozgósíthatók Az EU nagyszabású közlekedési projektjei A TEN A Transz Európai Hálózatok (Trans Europian Networks) a vonalas infrastruktúrák hálózatának európai közösségi fejlesztési programja. A TEN a nemzeti hálózatokat közösségi szemléletben, egységes rendszerben kívánja fejleszteni, megteremtve közöttük az optimális munkamegosztást és összekapcsolásuk lehetıségét (az interoperabilitást) is. E hálózatok létrehozása a politika, jogi, pénzügyi és mőszaki területek magas szintő együttmőködését igényli. A Transzeurópai Közlekedési Hálózatok fizikai infrastruktúrát biztosítanak a belsı piachoz. Európa közlekedési hálózata sőrő, az infrastruktúra általánosságban jó minıségő. (A vasúti sőrőséget a 4. melléklet mutatja be) 2020-ra közép európai országokban túlzsúfoltság lép fel. Nem csak városi, vagy közúti szinten, de a repterek is hasonló helyzetbe kerülhetnek. Ezek ellen intelligens mobilitási megoldásokra van szükség, amelyek a túlterhelt közúti folyosókat kiváltó életképes alternatívákba fektetve beruházásokkal érhetnek el. Ez vonatkozik az Alpokat átszelı alagutakra, a vasúti folyosókra, valamint a vasúti, a tengeri és a légi szállítást összekapcsoló intermodális csomópontokra is. 15. oldal

16 Európa más területein pedig a megközelíthetetlenség a fı probléma. A közlekedési infrastruktúra társfinanszírozásával a strukturális és kohéziós alapok továbbra is segítik a gazdasági integráció tekintetében elmaradott és strukturálisan hátrányos helyzető régiókat. TEN-T program célul tőzte ki az európai szállítási infrastruktúrák rekonstrukcióját, modernizálását valamint összekapcsolását. Projekteke dolgoztak ki, amelyek megvalósítását legkésıbb 2015-ig remélik. Ezt ez 5. sz. melléklet illusztrálja A PACT A PACT (Pilot Action for Combined Transpor) célja a kombinált szállítás kialakulásának elısegítése volt Európában. Alapvetı célkitőzése a CO 2 kibocsátás csökkentése, azaz a közúti szállítási móddal szemben a vasút, a rövid távú tengeri, valamint a folyami hajózás támogatása, a piacok megnyitása. Legfontosabb irányelvei: A CO 2 kibocsátás csökkentése á szállítási szektor elégedetlensége nélkül Összefoglalni az intermodalitást célzó projekteket és az európai piacot a kombinált szállítás megvalósítása érdekében Technológiai és logisztikai alapot biztosítani Mind politikailag, mid anyagilag támogatni a projektek megvalósítását. Jelentısége abban rejlik, hogy új alapokra fektette az intermodális szállítást Európában anélkül, hogy ezen ágazatot nagy rizikófaktorokkal terhelné. A PACT program indulásakor két fontos összeköttetést választottak ki. Egyrészt a Németország Olaszország - Görögország vonalon, másrészt a Németországból Spanyolországon át Portugáliába vezetın A Marco Polo projekt A Marko Polo program (amely a TEN részprojektje) 2003-ban indult és támogatási költségkerete (évi 30 millió euró) nagyjából a PACT programhoz hasonló mértékő. A programot már a társuló országokra is kiterjesztve akarják megvalósítani. 16. oldal

17 A szubszidiarítás elvének 8 figyelembe vételével a nemzetközi szintő tervezésekre összpontosító program három fı feladata: Induláshoz segítségadás az olyan nem közúti áruszállítási szolgáltatásoknak, amely középtávon gazdaságossági szempontból életképesnek ígérkeznek, Az európai érdekeket szolgáló stratégiai jelentıségő áruszállítási szolgáltatások vagy azok teljesítményei létrehozásának elısegítése, Az áruszállítási piacon az együttmőködı magatartás elısegítése Az áruszállítás várható alakulása az Unióban A már vázolt célkitőzéseket és támogató projekteket szem elıtt tartva és kihasználva az Európai Unió áruszállításának egyenletes ütemő, mégis dinamikusnak mondható növekedését prognosztizálják az elemzık. A környezetvédelem elıterébe kerülésével egyre inkább elıtérbe kerülnek a kevésbé szennyezı ágazatok. Az elızıekben vázoltak alapján megállapítható, hogy a vasúti áruszállítás irányába célszerő fejleszteni, mivel a légszennyezés ott csökkenthetı minimális szintre, és zajszennyezés terén is a legkedvezıbb helyzetben van. Sajnos mindezek ellenére csak a tengeri és belvízi hajózástól várnak a közúti forgalomét meghaladó növekedést. A vasúti áruszállításra sokkal nagyobb elırejelzések szerint alulmúlja a növekedést az összes többi alágazatét. Mindezeket illusztrálja a 4. ábra. Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség: TERM 2005 Report [2005] 32. oldal 8 Szubszidiarítás elve minden kérdéssel az annak leginkább megfelelı szinten (helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi) kell foglalkozni. 17. oldal

18 IV. KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁS MAGYARORSZÁGON 4.1. A magyarországi kombinált áruforgalom helyzete általánosságokban Gördülı országút, kísért forgalom (Ro-La) A gördülı országút vagy kísért forgalom keretében a közúti kamionok továbbítása történik speciális vasúti kocsikon. Ez teszi lehetıvé a közutat és környezetet erısen igénybe vevı hazai közúti tranzit forgalom egy részének Magyarországon történı átemelését Ausztria, Németország és Olaszország irányába. A beindítás évében (1992) a vasúton továbbított kamionok száma volt ban közel 102 ezer, 2004-ben csupán kamion továbbítása történt. Indexe: 78. (Oka: a Szeged-Sezana viszonylatot igénybe vevı román kamionosok elmaradása, az Arad-Wels reláció beindítása, a Sopron-Wels viszonylat leállítása. Összességében: az EU-s tagságból fakadóan az áruk szabad áramlásának biztosítása, a kombinált forgalmi és közúti viszonylatok átrendezıdése). Jelenleg az export-import forgalomban heti 70 vonat közlekedik három viszonylatban (Szeged-Wels, Szeged-Ljubljana, valamint Budapest-Wels). Mindez azt jelenti, hogy a forgalom az elmúlt tíz évben a évet leszámítva ötszörösére növekedett, a hazai közúti forgalom 9%-át ebben a rendszerben emeljük át Magyarországon. Ezt a technikát a román (50%), a magyar (10%), a török (10%), a szerb/montenegrói (10%), a bolgár (15%), egyéb (5%) kamionosok veszik igénybe Nem kísért forgalom A nem kísért kombinált forgalomban konténerek, csereszekrények, félpótkocsik vasúti továbbítása történik. Az évben 2,28 M tonnát továbbítottunk 241 ezer egységben. A évbe: 4,85 M tonna és 303 ezer egység. A év forgalma 5,1 M tonna és egység. Ezek indexei 109 és 101. A növekedés oka: új zárt vonatok beindítása és viszonylatok megnyitása, valamint az egységek nagyobb kihasználása. Ebben a rendszerben jelenleg hazánkban heti 80 kombinált vonat közlekedik 19 viszonylatban. Pozitívum : a magyarországi nem kísért forgalom 80%-a zárt irányvonatban történik! 18. oldal

19 Megállapítható, hogy kombinált forgalom: évhez viszonyítva Súly szerint több mint ötszörösére nıtt, A MÁV 45,2 M tonnás (2004.) összforgalmának 12%-át, A MÁV nemzetközi forgalmának (31M t.) 16%-át teszi ki, A GYSEV kombinált részaránya 35% Ro-Ro forgalom A Ro-Ro forgalmon konténereknek, csereszekrényeknek, félpótkocsiknak és kamionoknak a dunai vízi úton történı továbbítását értjük. Az évben a forgalom 1800 egységet ért el. A évben a forgalom 13 ezet, 2003-ban pedig 11 ezer egység volt. A év forgalma közel 21 ezer volt. Index: 195. Visszaesés után a forgalom szint megduplázódott a rohamosan növekvı személygépkocsi továbbítási igény miatt. Jelenleg heti két hajó bonyolít lo forgalmat Németroszágba (Passau) Környezeti hatás A kombinált forgalom tette lehetıvé, hogy Magyarországon több, mint 8300 tonna szennyezıanyag marad el. Lehet, hogy ezt a számadatot tekintve ez nem látszik nagy értéknek, de Végül is ez rakott vonatszerelvény mennyiségét prezentálja. (A számításoknak osztrák és német kutatási szempontok szolgálnak alapul) Ezen belül is a nagy értéket képvisel a nem kísért kombinált forgalom közel 5200 tonna értékével. Jelentıs szennyezıanyag elmaradást jelent még a gördülı országút a közel 3000 tonna mennyiséggel. A Ro-Ro már szerényebb mennyiséggel járul hozzá, de a forgalom növekedésével ez a pozitív hozzájárulása emelkedni fog A magyarországi logisztika és a szolgáltató központok (LSZK) hálózata a kombinált árufuvarozás építıkövei Magyarországon a logisztikai szolgáltató létesítmények területén igen széleskörő rendszer alakult ki. A szolgáltatási paletta szélsı határainak a kis raktárbázis, illetve a nemzetközi logisztikai szolgáltató központ tekinthetı. Az alacsonyabb szintek jelentı részben megvalósultak, a magasabb szintek pedig megvalósulás alatt állnak hazánkban. 19. oldal

20 Mint ismeretes a logisztikai központok vasúti-vízi kapcsolatuk következtében elısegítik a környezetbarát szállítási módok terjedését. Általában kihasználatlan területeken valósultak és valósulnak meg. Ezek hozzájárulnak a településszerkezet optimálisabb kihasználásához is. A magyar logisztikai szolgáltató központok hálózati rendszerében három szint különböztethetı meg (jelentıségük szerint): Az országos logisztikai szolgáltató központok, amelyek vasútra-közútra, illetıleg kedvezıbb esetben vasútra-közútra és kikötıre épülnek; Alacsonyabb szinten teljesítik a szállítási-disztribúciós racionalizálási célokat a regionális központok; Részt vesznek a hálózatban az egyéb logisztikai szolgáltatók is, segítve szolgáltatási rendszer teljessé tételét. A három szint alapja a részben mőködı, s fokozatosan fejlıdı országos logisztikai szolgáltató központok hálózata. A hálózat sajátossága, hogy adott esetben, virtuális formában is megvalósulhat, nevezetesen egy-egy központ megfelelıen jó számítógépes háttér esetén megosztottan is kialakulhat. Az országos hálózat szerves kiegészítıinek tekinthetık a regionális központok, amelyek körébe sorolhatók: Azok a regionális logisztikai központok, ahol az EU-hoz történt csatlakozást követıen tovább mőködnek a semleges vámszolgálati helyek. Azok a konténer terminálok, amelyek nem részesei logisztikai szolgáltató központoknak, Azon kikötık, amelyek nem logisztikai szolgáltató központban mőködnek, illetıleg nem tartoznak virtuális telepként a központhoz. A logisztikai szolgáltatást nyújtó ipari parkok Olyan magán logisztikai szolgáltatást nyújtó telepek, amelyek megfelelı színvonalon képesek az adott térség igényeit kiszolgálni. Ezek fejlesztése folyamatosan történik, de közülük csak néhány tekinthetı teljes funkcionalitással üzemelınek. Az ország logisztikai szolgáltató központok hálózatának jelenlegi helyzetét a legfrissebb adatok alapján értékelve megállapítható, hogy a korábbi lassú fejlıdés az utóbbi években felgyorsult. Ezt illusztrálja az 5. ábra. 20. oldal

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Kombinált szállítási lehetőségek

Kombinált szállítási lehetőségek 8. ELŐADÁS KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A kombinált (multimodális) szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több szállítási alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában,

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 6. Áruszállítási rendszerek III. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

LOGISZTIKA. Áruszállítás. Az áruszállítás. Szakálosné Mátyás Katalin

LOGISZTIKA. Áruszállítás. Az áruszállítás. Szakálosné Mátyás Katalin LOGISZTIKA Áruszállítás Szakálosné Mátyás Katalin Az áruszállítás Anyagok, termékek (áruk) helyváltoztató mozgatása, térbeli áthelyezése, rendeltetési helyre juttatása. A faanyag nagyobb távolságra, zömében

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI Általános feltételek: Az árajánlat elfogadására vonatkozó feltételek: Ajánlatunk áttekintése, majd annak elfogadása után, kérjük, hogy azt

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

I. A korlátozás. A tehergépkocsival az ország közútjain

I. A korlátozás. A tehergépkocsival az ország közútjain Tájékoztató a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 2008. 08. 03-tól hatályos fıbb elıírásairól és a közlekedési korlátozás alóli felmentésrıl (2009.

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉS, TÁVLATOK, ÉRTÉKEK KÜLDETÉS CÉLKITŐZÉS ÉRTÉKEK INNOVATÍV LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLUNK A GAZDASÁGI ÉLET

A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉS, TÁVLATOK, ÉRTÉKEK KÜLDETÉS CÉLKITŐZÉS ÉRTÉKEK INNOVATÍV LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLUNK A GAZDASÁGI ÉLET BI-KA LOGISZTIKA KFT. CÉGISMERTETİ 2010 A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉS, TÁVLATOK, ÉRTÉKEK KÜLDETÉS INNOVATÍV LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLUNK A GAZDASÁGI ÉLET PIACI SZEREPLİI SZÁMÁRA, LEGYEN AZ VÁLLALKOZÁS, MAGÁNSZEMÉLY,

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI Érvényes: 2015.01.15-től visszavonásig 1. Általános feltételek: Az árajánlat elfogadására vonatkozó feltételek: Ajánlatunk áttekintése, majd

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

ÁRUSZÁLLÍTÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ÁRUSZÁLLÍTÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN ÁRUSZÁLLÍTÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/003/2008/242. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. Fejes Gábor ügyvéd) által képviselt Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörően

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került Magyarországon az ún. Elektronikus

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS TURIZMUS AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

4. ELŐADÁS GLOBÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS

4. ELŐADÁS GLOBÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS 4. ELŐADÁS GLOBÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS Az eddig ismertetett hatások mellett a globalizáció a szolgáltatási logisztikai területeken is megjelenik. A logisztikai szolgáltatásokban bekövetkező változások szerepe

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Díjszabása az Árufuvarozás

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER FÜGGELÉK KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER TÖRVÉNYI SZABÁLOYOZÁSÁT, MŐKÖDÉSÉT ELİSEGÍTİ VDSZSZ ÁLLÁSFOGLAKÁSOKBÓL, JAVASLATOKBÓL, SZAKÉRTİI ANYAGOKBÓL. 2005-2008. 2008. augusztus 1 2005 január

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció Ügyfelünk a Knorr-Bremse Központilag szervezett európai disztribúció Copyright Knorr-Bremse AG Közös növekedés lépésről lépésre A stabil kapcsolatok kialakulásához idő kell. Idő kell a kölcsönös bizalom

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga fogalmai 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga fogalmai 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga fogalmai 2009. március Átfutási idı Ciklusidı Kapacitás Képesítı kritérium Rendeléselnyerési kritérium Tanulási görbe Alapkészlet Biztonsági készlet

Részletesebben

Konténer termináli díjak

Konténer termináli díjak Konténer termináli díjak A konténer termináli díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák! 1. Tárolási díjak 1.1 Leadási forgalomban érkező (import) konténerek tárolási díja: A kombináltfuvarozási küldeményt szállító

Részletesebben