MAGYAROSZÁG A NEMZETKÖZI TÉRBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAROSZÁG A NEMZETKÖZI TÉRBEN"

Átírás

1 MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI TÉRBEN SZEGED,

2 Magyarország a nemzetközi térben - Konferenciakötet - Innoratio Kutatómőhely

3 Készítette és kiadja: Innoratio Kutatómőhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztı Közhasznú Egyesület Felelıs kiadó: Kicsiny László Készült a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának KÜM pályázati támogatásával. 3

4 Tartalom Köszöntı 5 Az elmúlt 50 év meghatározó világpolitikai eseményei, integrációs és együttmőködési folyamatok 7 Az Európai Unió szerepe Lisszabon után 14 Elıadó: Dr. Dienes-Oehm Egon, 14 címzetes docens, korábbi COREPER képviselı 14 Magyarország és az Európai Unió 19 A civil szervezetek szerepe a külpolitika alakulásában, a 2011-es EUelnökség prioritásai és a civil szervezetek ehhez kapcsolódó forrásszerzési lehetıségei 22 Felnıttképzés határon innen és túl -tapasztalatok civil szemszögbıl 28 4

5 Tisztelt Hölgyem/Uram! Az Innoratio Kutatómőhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztı Közhasznú Egyesület elnökeként tisztelettel köszöntöm Önt a Magyarország a nemzetközi térben címő konferenciához készült kiadványunk oldalain! Az Újszegedi Rendezvényházban megvalósuló konferencia közvetlen célja a társdalom külpolitika iránti érdeklıdésének növelése, a társadalom külpolitikai és uniós ismereteinek fejlesztése volt. A rendezvény közvetlen aktualitását Magyarország 2011 elsı félévében betöltendı EU soros elnöksége adta. A soros elnökség, amelyet január 1. és június 30. között Magyarország lát el szoros együttmőködésben a megelızı két elnökséget adó Spanyolországgal és Belgiummal különleges kihívás, felelısség és lehetıség az ország számára, mivel az elnökség félévében Magyarország lesz a felelıs az Európai Unió politikai irányításáért. Az elnökség a magyar társadalom közös ügye, ezért a feladat ellátásában kiemelkedı szerepet kapnak a civil szervezetek mind az elıkészítés, mind a megvalósítás szakaszában. A közös munkában való részvételnek elengedhetetlen feltétele a külpolitikai, valamint az elnökséggel járó ismeretek megszerzése, ezért tartjuk fontosnak mind a civil szféra, mind a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklıdésének erısítését, a külpolitikai és uniós ismereteinek bıvítését. A konferencia megszervezésével a következı általános célokhoz kívántunk hozzájárulni: aktív európai állampolgárság jellemezze mindennapjainkat a civilek, állampolgárok alakítói legyenek az Európai Unió jövıjének szervezett és intézményesített módon civil kezdeményezések eljussanak európai szintérre és szintre is civil partnerség kialakítása 5

6 Reméljük, hogy szerény eszközeinkkel a fenti célok megvalósításához hozzájárulhattunk, és az elhangzott elıadások összefoglalóit tartalmazó kiadványunkat a késıbbiek során nagy haszonnal forgatják majd! És végezetül ezúton mondunk köszönetet a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának, ugyanis a konferencia a Külügymisztérium KÜM pályázati támogatásával valósult meg. Emellett külön köszönet illeti a Külügyminisztérium munkatársait áldozatkész szerepvállalásukért, melynek eredményeképpen a konferencián ilyen neves elıadókat köszönthettünk! Szeged, május Kicsiny László Innoratio Kutatómőhely 6

7 Az elmúlt 50 év meghatározó világpolitikai eseményei, integrációs és együttmőködési folyamatok Elıadó: dr. Gálik Zoltán tudományos munkatárs, Magyar Külügyi Intézet A mai nemzetközi rendszer alapvetıen a második világháború után létrehozott nemzetközi jogi, intézményi és világgazdasági keretek között mőködik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, azon belül a Biztonsági Tanács létrehozása és mőködése a közel hatvan éves nagyhatalmi viszonyokat konzerválja. A bretton-woodsi pénzügyi rendszer (benne a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank) alapvetıen az Amerikai Egyesült Államok hegemón hatalmi érdekeinek kiszolgálójaként jött létre és ha módosított formában is mőködik mind a mai napig. Az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek közül a legfontosabb a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az agresszió, a háború indítása elıször tőnik el teljesen a legitim hatalmi eszköztárból, és olyan új, általános érvényő alapelvek kerülnek megfogalmazásra, mint a népek önrendelkezési joga, vagy a beavatkozás tilalma. A világháború után a szövetséges rendszer a kelet-nyugat szembenállás törésvonala mentén szakadt ketté, és a két táboron belül kialakultak azok a gazdasági és biztonságpolitikai együttmőködési struktúrák, amelyek a hidegháború lezárásáig alapvetıen meghatározták a rendszer mőködését. A nukleáris fegyverek mennyiségi és minıségi fejlesztése és hadrendbe állítása, a kialakuló fegyverkezési verseny a kelet-nyugati szembenállás egyik fı oka lett. Az európai biztonságpolitikai együttmőködés a második világháború után a védelempolitikai komponens felıl kezdett kialakulni. A folyamat két jól elkülöníthetı szálon zajlott párhuzamosan: egy regionális (európai) és egy transzatlanti biztonsági keretrendszer alakult ki az évtized végére. A regionális biztonságpolitikai rendszer létrehozásának elsı lépéseként Franciaország és az Egyesült Királyság 1947-ben Belgiumban, Dunkirkben kötött egymással 7

8 kölcsönös védelemi paktumot, az 1948-ban megkötött Brüsszeli Szerzıdés aláírói között már a Benelux országokat is megtaláljuk. A hidegháborús törésvonalak kialakulásával párhuzamosan pedig a Németország felıl érkezı agresszió helyett a külsı támadás elleni fellépés került a szerzıdés középpontjába. A sikeresnek ígérkezı regionális együttmőködést azonban két irányból is kihívások érték. A negyvenes évek második felének politikai integrációs elképzelései, amelyek egy hatékony, föderális európai intézményrendszer kialakítását tőzték ki célul, kudarccal végzıdtek. A NATO április 4-i megalakításával a transzatlanti biztonsági rendszer alappillére jött létre. A fiatal biztonságpolitikai intézmények azonban nem tudták maradéktalanul garantálni a tagállamok biztonságát. Franciaország továbbra is a regionális együttmőködés elmélyítésére, és a német kérdés biztonsági garanciáinak hosszú távú megoldására törekedett, miközben az Amerikai Egyesült Államok minél hamarabb igyekezett bevonni a németeket a nyugateurópai biztonsági rendszerbe. Az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politikai Közösség története kudarccal zárult, végül egyik sem jött létre. Hamvaikból a regionális kollektív védelmi paktum, a Nyugat-Európai Unió Brüsszeli Szerzıdésen alapuló intézménye született meg 1954 októberében, az NSZK pedig a NATO tagja lett. A biztonságpolitikai intézményrendszer létrehozása mellett az európai integráció megvalósítása is gızerıvel zajlott. Az európai föderális állam létrehozásának terve gyorsan szertefoszlott, a helyette létrejött Európa Tanács azonban kiemelkedı szerepet tölt be az emberi jogok és a kisebbségi jogok területén mind a mai napig. Az Európai Szén- és Acélközösség az ellátási zavarokkal küszködı Európa elsı, hatósági jogkörrel létrehozott, nemzetek feletti szervezete volt. A Római Szerzıdés lerakta az utat a többlépcsıs integráció megvalósítása elıtt (szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági és monetáris unió). Igaz azonban, hogy az Európai Gazdasági Közösség az ötvenes évek francia-német hatalmi viszonyait konzerválja. Az állam alatti szinteken összekapcsolódó (és egymáshoz nem kapcsolódó) 8

9 gazdasági szereplık a (neofunkcionalista) integrációelmélet szerint egyre érdekeltebbé válnak az együttmőködésben, egyre újabb és újabb területekre vetik ki hálójukat, míg végül a politikai unió létrehozása lesz a cél. Az integráció miatt nem lesz érdeke háborút indítania egyik félnek sem. Franciaország és az NSZK az integráció tengelyeként jön létre, a köztük lévı komplementáris viszony pedig az integráció egyik alaplogikájaként határozza meg az együttmőködés minden dimenzióját (a németek a szuverenitás fokozatos visszaszerzéséért a francia mezıgazdaság finanszírozójává válnak). Az EGK által létrehozott vámunió pedig szükségessé teszi, hogy a volt gyarmati területek speciális jogviszonyon keresztül (társulási viszonyok, együttmőködési megállapodások) csatlakozhassanak az integrációhoz. Az integráció külkapcsolati rendszerének hagyományosan erıs oldala volt a fejlıdı országokkal kialakított együttmőködés. A gyarmati kötelékek elszakadása után az integráció alapdokumentumaiban lefektetett külkapcsolati szabályok, majd a késıbbi együttmőködési és társulási egyezmények, valamint a Lomé-i Konveciók elsısorban az évszázados múltra visszatekintı, alapvetıen aszimmetrikus gazdasági függıségek hirtelen megszőnésének következményeit voltak hivatva ellensúlyozni. A kilencvenes évek közepétıl a hagyományos külkapcsolati rendszer pillérein keresztül (azaz elsısorban az Európai Közösség szerepvállalásával) e hagyományos külkapcsolati rendszer továbbélését alapozták meg [ld. Cotonou-i Megállapodás, amely például az ACP országok és az EK kapcsolatrendszerét körvonalazza a közötti idıszakra, az EuroMed kezdeményezés 1998-ban, amely a mediterrán térség országaival vetít elı fokozott együttmőködést, vagy a regionális integrációs tömörülések irányába tett lépések az évtized folyamán (ASEAN, Mercosur), Afrika pedig 2005-ben a brit EU elnökség égisze alatt került újra a figyelem középpontjába]. A hidegháborút nem lehet homogén egészként értelmezni. A fegyverkezési verseny alapvetıen rányomta bélyegét a fél évszázadra, de az enyhülés idıszakairól sem szabad megfeledkeznünk. A hatvanas évek 9

10 szerzıdései (Részleges Atomcsend Egyezmény, az Atomsorompó Szerzıdés, a SALT-I, SALT-II, INF, START-I, START-II, az Átfogó Atomcsend Egyezmény) fontos állomásai voltak a kapcsolatok normalizálódásának, de legalább is szinten tartásának. Németország újraegyesítése, a Szovjetunió szétesése pedig a nyolcvanas és a kilencvenes évek váratlan, egyszersmind legfontosabb eseményei voltak. 1. kép. dr. Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársának elıadása A hidegháború lezárulása után, a rendszerváltozást követıen a magyar külpolitika számára a legfontosabb célkitőzés az euroatlanti integráció, azaz az európai gazdasági és a transzatlanti biztonsági közösséghez való kapcsolódás volt. A több mint egy évtizedes projekt a teljes jogú NATO-és az EU- tagság elérésével valósult meg. A kilencvenes évek mindkét szervezet számára az útkeresés korszakát jelentették. Míg a NATO-tagállamok a szervezet túlélési és alkalmazkodási vitáját folytatták, addig az EU a nagy számú új tagállam 10

11 csatlakozása utáni intézményi keretek megtalálásán vitatkozott. A NATO végül a szervezet alapvetı feladatán, a kollektív védelmen kívül az ún. területen kívüli missziókban találta meg a másik fontos feladatát, az EU pedig a Nizzai Szerzıdésben kisebb és rövid idıre szóló átalakítást végzett saját intézményein. A nagy átalakítás az Alkotmányos Szerzıdésre várt volna. Láthatjuk, hogy kiemelkedıen fontos szerepe van a nemzetközi kapcsolatokban az európai integráció politikai integrációvá fejlıdésének. Ennek is a közös külpolitika áll a középpontjában. A közös külpolitika az Európai Közösség külkapcsolati rendszerébıl és az Európai Unió második pillérébe tartozó Közös Kül- és Biztonságpolitika intézkedéseibıl áll. A teljes kép a Közösség / Unió lehetıségeit és eszköztárát figyelembe véve ennél jóval árnyaltabb. A teljes gazdasági eszköztár olyan pozitív és negatív ösztönzési lehetıségeket tartalmaz, amelyek kiegészítve a diplomáciai eszközökkel erıteljes külpolitikai fellépés lehetıségét hordozzák. A pozitív ösztönzés eszköztárban kereskedelmi, együttmőködési, partnerségi egyezmények felkínálása, vámcsökkentések, kvótanövelések, az általános preferencia rendszer (GSP) kiterjesztése, pénzügyi és természetbeni juttatások rendelkezésre bocsátása, valamint kölcsönök nyújtása áll. A negatív intézkedések csoportjába az embargók (exportkorlátozás), a bojkott (importkorlátozás), elıkészített megállapodások aláírásának késleltetése, megkötött megállapodások végrehajtásának felfüggesztése, vámok emelése, kvóták csökkentése, a GSP rendszerbıl, a pénzügy és természetbeni juttatásokból való kizárás, és a kölcsönök folyósításának megtagadása vagy késleltetése állnak. Mindezekhez hozzájárul az Európai Unió egységes belsı piaci szabályozásából fakadó elınyök közvetett eszközként való felhasználása a kereskedelmi alkufolyamatok során (gondoljunk a közös mezıgazdasági politika támogatási rendszerének és mesterségesen magasan tartott árszínvonalának kihasználására az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában a WTO tárgyalások során), és a regionális gazdasági együttmőködésekben való részvétel. 11

12 A diplomáciai eszköztár az Európai Politikai Együttmőködés korszákban kezdett fejlıdni, a Közös Kül- és Biztonságpolitika, 1999-tıl a Közös Biztonság- és Védelempolitika megszületése pedig gyors bıvülését hozta ezeknek a lehetıségeknek. A diplomáciai eszközök közé tartoznak a démarche-ok, a deklarációk, nyilatkozatok, magas szintő diplomáciai látogatások, nemzetközi intézmények kezdeményezéseinek támogatása vagy annak elmarasztalása, diplomáciai szankciók és elismerések, politikai párbeszéd kezdeményezése, béketervek kidolgozása, különleges erık küldése válságterületekre, békekonferenciák szervezése és anyagi támogatása, békefenntartók küldése, közigazgatás megszervezésének támogatása és civil szakértık küldése, választási megfigyelık biztosítása, fegyverembargók bevezetése, fenntartása és feloldása, valamint társulási, csatlakozási tárgyalások folytatása, az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetıségének felajánlása, a tagság késleltetése ( húzd meg, ereszd meg taktika ), és legújabban az emberi jogok területén mutatott aktív szerepvállalás. A biztonságpolitikai eszköztár az ún. petersbergi feladatok integrálásával egyre árnyaltabb lehetıségeket hordoz: a béketeremtı intézkedéseket, konfliktusmegelızéssel, konfliktuskezeléssel, konfliktusmegoldással kapcsolatos diplomáciai és katonai feladatokat. A kapcsolati rendszer a tagállamok számának növekedésével egyre gyorsuló ütemben válik összetettebbé. Az alapító hat állam bilaterális kapcsolatrendszere tizenöt lehetséges variációt tartalmazott. A kilencre bıvült közösségé harminchatot, a tizenkét tagúé hatvanat, a tizenöt tagúé már százötöt. A variációk száma pedig egyre növekszik: a huszonöt tagállamot számláló Uniónak háromszáz, a huszonhetet számlálónak pedig háromszázötvenegy lehetséges kapcsolattal kell megbirkóznia. A növekedés egyrészt a különbözı külpolitikai érdekek eredıinek modellezésénél, másrészt a közös érdekek meghatározásánál jelent egyre nagyobb problémát. A politikai integráció kétségtelenül egyik legfontosabb lépcsıfoka az Alkotmányos Szerzıdés elfogadása lehetett volna. Az Alkotmányos Szerzıdés 12

13 egységes jogi kereteket és tiszta, átlátható viszonyokat teremtett volna az integrációban. A Lisszaboni Szerzıdés a tagállami jogok és kötelezettségek szempontjából ugyanoda jutott, de eltérı jogtechnikákkal: míg az elızı egy új szerzıdés lett volna, utóbbi a régi szerzıdések módosításával jutott el a végcélhoz. Így érkezünk el a Lisszaboni Szerzıdéshez, melynek bemutatását és értelmezését a következı elıadók fogják megtenni. 13

14 Az Európai Unió szerepe Lisszabon után Elıadó: Dr. Dienes-Oehm Egon, címzetes docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, korábbi COREPER képviselı Dr. Dienes-Oehm Egon elıadásában a Lisszaboni Szerzıdést megelızı és az azt követı Európai Unió világát mutatta be jogi aspektusból, szerzıdéscentrikusan. Az európai színtér jelen helyzetének hiteles bemutatása érdekében egészen a Római Szerzıdés bemutatásáig (1957) visszanyúlt elıadásában. A Római Szerzıdés a Gazdasági Közösség létrehozásával a vámunióra épülı egységes belsı piac tervét valósította meg, melynek eredményeképpen a négy jövedelemtermelı gazdasági tényezı (az áruk, a tıke, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása) bár meglehetısen liberalizált formában közös európai jogszabályok alapján létezik. Ez a folyamat az elsı szerzıdésmódosításban, az Egységes Európai Okmányban1 rögzített követelményeknek megfelelıen 1993-ra befejezıdik. Ezt követıen áttért a Maastrichti Szerzıdés2 ismertetésére, melyben a gazdaság fokozatos integrálása mellett már elıtérbe kerülnek a politikai 1 Az Egységes Európai Okmány az európai integrációs intézményrendszert megalapozó, alkotmányos jelentıségő dokumentumok egyike, amely 1987-ben lépett életbe. A dokumentum legfontosabb célkitőzése a Római Szerzıdésben foglalt célokhoz szükséges reformok végrehajtása. Központi témája a "belsı piac" 1993 elejére történı kiépítése. Az integrációs folyamat erısítését több tényezı is szükségessé tette: az Európai Közösségben csökkenı versenyképessége a világpiacon, a tartósan magas munkanélküliségi ráta, a széttagolt piacok magas költségeinek felismerése. 2 A Maastrichti Szerzıdést (hivatalosan Szerzıdés az Európai Unióról) február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség (EK) tagjai és november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különbözı tárgyalások eredménye volt. A szerzıdés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. 14

15 dimenziók is: megszületik az Európai Unió. A szerzıdés aláírásával létrejövı pillérrendszer3 alapjaiban változtatja meg az európai integráció eddigi életét, hiszen létrejönnek olyan közösségi jogviszonyok, amelyekben sérül a tagállamok szuverenitása. De mit is jelent ez? tette fel a kérdést az elıadó. Véleménye szerint lényegében arról van szó, hogy bizonyos gazdasági területeken, mint például a közös kereskedelempolitika, a közös mezıgazdaság-politika vagy a közösségi versenyjog a tagállamok elveszítik szuverenitásukat, vagy ha az valamilyen formában meg is marad, szinte formálissá válik. Jogszociológiai megközelítésben ez azt jelenti, hogy ezeken a gazdasági területeken a közös, európai érdekekkel kapcsolatos döntések Brüsszelben Európában születnek. Azonban a kormányközi jogviszonyokban, mint például a kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttmőködés, a tagállamok szuverenitása formálisan nem sérül. Ez a kettısség, vagy ha úgy tetszik szembenállás a Maastrichti Szerzıdésben jelenik meg, és ez tulajdonképpen a mai napig meg is maradt. Az elıadó szerint azonban a Lisszaboni Szerzıdésben már megjelennek homogenizáló törekvések. A Maastrichti Szerzıdés fogalmazza meg érdemben a monetáris unió létrehozását is. Ám ahogy a docens úr megjegyezte ez a folyamat sem problémamentes. Az ezzel kapcsolatos elsı nehézséget az jelenti, hogy az egységes konvergencia kritériumoknak az alacsonyabb gazdasági fejlettségő országok képtelenek megfelelni, ezáltal ki is szorulnak a monetáris unióból. Ez történt zömmel leszámítva Szlovéniát és Szlovákiát az újonnan érkezı közép-és kelet-európai országokkal. Ezzel ellentétben más országok, úgy mint az Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, részben szuverenitásuk megvédése 3 Az Európai Unió három tartópillérét az 1992-es Maastrichti Szerzıdés határozta meg. Ezek: az Európai Közösségek (European Communities); a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP); a rendıri és bírói együttmőködés büntetıügyekben (Police and Judicial Co-operation in Criminal Matters, PJCC). Ezt eredetileg bel- és igazságügyi együttmőködésnek nevezték (Justice and Home Affairs, JHA). 15

16 miatt, részben más okból kiszavazták magukat. A mezıny tehát nem teljes, az integráció csak a belsı piacig ér össze, és bár ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak minden tagállamra, számos átmeneti mentesség jelenleg is érvényben van. Ilyen például az, hogy Magyarország termıföld eladási korlátokat tart fent az unió többi országával szemben, vagy hogy Németország és Ausztria munkaerı korlátozásokkal élhet többek között Magyarország tekintetében is. Ezek összességében nem befolyásolják a belsı piac mőködését, illetve nem elsısorban ezek befolyásolják, de Dr. DienesOehm Egon szerint nyugodtan lehet állítani, hogy a belsı piac jogilag létrejött, ténylegesen viszont nem mőködik. Legalábbis nem úgy mőködik, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az államok 2-3-szor akkora kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, mint az európai tagállamok. 2. kép. Dr. Dienes-Oehm Egon címzetes docens, korábbi COREPER képvisleı 16

17 Az elıadó elmondásában a monetáris unió másik problémája, hogy Európa úgy valósít meg egy monetáris egységet, hogy a gazdaságpolitika számos területe érintetlen marad. Ilyen például a közvetlen adózás, ahol lényegében semmi sem történik, és ezen egyelıre a Lisszaboni Szerzıdés sem segít. Az elıadásban visszatérve a politikai dimenziókra az is elhangzott, hogy a Maastrichti Szerzıdésben megfogalmazott feladatokat akkoriban még lényegében nem sikerült igazi tartalommal feltölteni, csak határidı nélküli célokat fogalmaztak meg. Ezzel ellentéten a Lisszaboni Szerzıdésben már komoly fejlıdés tapasztalható. Ez a haladás részben a Maastrichti Szerzıdést módosító Amszterdami Szerzıdésnek volt köszönhetı, amely kijelölte egy szabadságon, biztonságon és jogérvényesítésen alapuló térség megvalósítását. Ennek eredményeként ma már az uniós állampolgárokra vonatkozó számos jogszabályt harmonizáltak, egységessé tettek. A Lisszaboni Szerzıdéshez vezetı út egyik mérföldköve az Európai Alkotmányt létrehozó szerzıdés, melyet június 18-án fogadott el az Európai Tanács. Az Európai Parlament jóváhagyását követıen a szerzıdést Franciaország és Hollandia népszavazás keretében elutasította. Az Alkotmányos Szerzıdés a docens úr szerint két olyan kérdést is fölvetett, amire a mai napig is nehéz egyértelmő választ adni. Az egyik, hogy hol van Európa határa. Lehetne például Ukrajna vagy Izrael is? A másik kérdés Európa föderatív fejlıdési irányára vonatkozik. Mert hiszen bizonyos területeken mint például a mezıgazdaság, versenyjog, kereskedelem, ipar nyilvánvaló a közös európai érdekek és az európai intézmények dominanciája, azonban például a jövedelemadózás területén még mindig érvényes a tagállamok önállósága. Ezen már csak egy föderáció segíthetne, de a föderáció alapeleme az, hogy a külpolitikai önállóságról formailag is le kell mondani. A lényeg az, hogy amikor a konvent összeül, hogy létrehozza az Alkotmányos Szerzıdést, akkor ezt a két kérdést nagyon ügyesen megkerülik. Az Alkotmányos Szerzıdés elutasítását követıen a tagállamok elkezdtek dolgozni a Lisszaboni Szerzıdésen. A Lisszaboni Szerzıdés 17

18 megfogalmazásakor az elıadó interpretációjában lényegében kimagozták a 2005-ben elbukott Alkotmányos Szerzıdést. Ennek eredményeként a Lisszaboni Szerzıdésben nem használják az EU külügyminiszter elnevezést, sem az Európai Törvény és az Európai Rendelet elnevezést. Ezek a fogalmak továbbra is rendelet vagy irányelvként szerepelnek. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy azokat az elemeket, amik a nemzeti önállósággal, a nemzeti alkotmányos kérdésekkel kapcsolatos problémákat, vagy akár csak érzékenységet vetettek volna fel, kivették az Alkotmányos Szerzıdésbıl. Ugyanis az Alkotmányos Szerzıdésnek valóban az volt a trükkje, hogy úgy beszél egy európai "államról", hogy nem tud megfelelni azoknak az igényeknek, amiknek egy állam meg kell, hogy feleljen, hiszen a nemzetközi kapcsolatokban mégiscsak államok vesznek részt. Igen ám, de az EU kezdettıl fogva, és mára már egyre szélesebb körben szintén alanya a nemzetközi együttmőködéseknek. Hogy lehetséges ez? kérdezi Dr. Dienes-Oehm Egon. Úgy, hogy az Európai Unió egy olyan sajátságos képzıdmény, amely kvázi államként rendelkezik, felruházva egy nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Ez persze elsısorban gazdasági területeken érvényes, bár ma már a vízumpolitika megtárgyalásakor az EU ül le az USA-val tárgyalni. Ezeket a folyamatokat a Lisszaboni Szerzıdés is segíti, ugyanis a szerzıdés egyik kinyilvánított célja, hogy javítsa az Unió egységes fellépését. Összefoglalásként elıadónk kiemelte, hogy az Európai Unió Lisszabon utáni szerepét leginkább az fogja meghatározni, hogy a gazdasági krízis után mennyire tud talpra állni. Ezzel kapcsolatban vannak biztató és kevésbé biztató jelek. Mindenesetre, ha a föderáció irányába nem történnek további minıségi lépések, akkor még a létrejött eredmények közül is kétségessé válhatnak némelyek. 18

19 Magyarország és az Európai Unió Elıadó: Dr. Dienes-Oehm Egon, címzetes docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, korábbi COREPER képviselı Dr. Dienes-Oehm Egon szerint Magyarország ma egy olyan Európai Uniónak a tagállama, ahol az együttmőködési kapcsolatok szoros integrációt jelentenek. Ennek következtében az összesített európai érdekekhez képest a nemzeti érdekek alul maradhatnak, azonban a közösség olyan biztonságot tud nyújtani tagjainak, amelyben az európai nemzetek már egymásra figyelve, az alapvetı kérdésekrıl együttesen döntve határozhatják meg nemzetük saját jövıbeni sorsát szeptember 26-én létrejön hazánk és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelmi és együttmőködési megállapodás, amit az akkori szocialista országok közül elsıként Magyarországgal írtak alá. A docens úr elmondásában a nyugatra jellemzı magasabb életszínvonal, szabad szervezıdési lehetıség, szabad szavazati jog hazánkban az államszocializmus idején még teljesen idegen volt. Magyarországon ezek a tényezık a rendszerváltozást követıen valósultak meg: kialakult a jogállam, a politikai rendszer átstrukturálódásával létrejött a választási rendszer, a gazdaság területén pedig megtörtént a piacgazdasági váltás. Az átalakulást követıen az Európai Közösség azonnali segítségnyújtásba kezdett: vissza nem térítendı támogatás és hitelek formájában, továbbá társulást ajánlott hazánk, Lengyelország illetve Szlovénia számára. A csatlakozáshoz szükséges kritériumokat 1994-re határozták meg, amelyek a következık: stabil politikai rendszer, mőködıképes piacgazdaság, illetve a csatlakozni kívánó állam legyen képes jogrendszerébe átültetni a túlnyomórészt gazdasági területre vonatkozó európai szabályokat április 27-én megkezdıdött a magyar és a közösségi 19

20 joganyag harmonizáltságának felmérését szolgáló átvilágítás. Ennek megfelelıen hazánk évrıl évre, öt éven keresztül jelentést tett az Európai Uniónak re véget értek a döntéskérı, valamint a csatlakozási tárgyalások, majd 2003-ban az Európai Bizottság jelentése megerısítette Magyarország uniós felkészültségének állapotát. Egyesek csak a pénzügyi vonzatát látták a csatlakozásnak, mások ennél többet, hiszen bár a közös külés biztonságpolitika a mai napig is formálódik, azért az Európai Unió a nemzetközi szintéren egyre jelentısebb politikai szerepekhez jut. 3. kép. Magyarország és az Európai Unió - Dr. Dienes-Oehm Egon második elıadása Az elıadó megemlíti, hogy a késıbbiek során végül mégis sokakban kialakult az érzés, mely szerint Európa számára nem vagyunk kívánatosak. Ez nem is igazán abból a ténybıl fakad, hogy kis lélekszámú nemzetként nehezebben tudjuk érvényesíteni érdekeinket, hanem inkább az az oka, hogy bizonyos belsı ügyekben az Európai Unió irányából segítség helyett 20

21 szembenállást tapasztalunk, mint például a szlovákokkal való viszonyunkkal kapcsolatban. Ez nyilvánvalóan egy olyan ügy, ahol csak jogi eszközökkel lehet eljárni, ha politikai eszközökkel próbálkoznánk, akkor biztos, hogy nem mőködne a dolog. A régi sérelmeken alapuló, új tagállamok közti vitákat nem szereti az unió. Magyarországon ennek hosszú hagyománya van a politikai pártok részérıl is, de ezt valahol túl kell haladni, fel kell nıni ehhez a feladathoz. Dr. Dienes-Oehm Egon szerint Magyarországnak egy erıs Európára van szüksége, és ez pontosan abból ered, hogy a magyarság nem csak az országhatáron belül él. Az erıs Európa az ı értelmezésében azt jelenti, hogy a föderatív elemeknek úgy az intézményekben, mint az együttmőködés tartalmában túlsúlyra kellene jutniuk. Az elıadás zárásaként a résztvevık az EU elnökségrıl halhattak néhány gondolatot. Az Európai Unióban formailag egyenlı jogokkal rendelkezı, együttmőködı tagok vesznek részt, még ha a lélekszám alapján nem is ugyanannyi szavazatszámmal rendelkeznek. Azonban az ülések lefolytatását, az európai "kormányzati munkát" szervezni kell, ez pedig a soros elnök hatásköre fejtette ki a docens úr. Hat hónaponként rotálódó rendben követik egymást az elnökök. Ez a feladat Magyarországra a jövı félévben vár, legközelebb 13,5 év múlva kerül ismét ránk a sor. Az elnöknek semleges ügyvivıi szerepet kell betöltenie, mivel nem a nemzeti érdekképviselet a cél, hanem az európai döntések meghozatala. Feladatai között szerepel például javaslatok kidolgozása és az elnökségi ülések levezetése, amihez nélkülözhetetlen egy olajozottan mőködı adminisztráció. Magyarország rátermettségével kapcsolatban az elıadó feltételezi, hogy a magyar adminisztráció sikeresen fog megbirkózni ezzel a feladattal, bár kétségkívül ez nem kis munkát fog jelenteni. 21

22 A civil szervezetek szerepe a külpolitika alakulásában, a 2011-es EU-elnökség prioritásai és a civil szervezetek ehhez kapcsolódó forrásszerzési lehetıségei Elıadó: Nagy András, közkapcsolati referens Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Kommunikációs és Közkapcsolati Fıosztály Nagy András közkapcsolati referens úr bevezetı gondolataiban röviden vázolta, hogy a civil szervezetek megszületéséig milyen hosszú utat kellett bejárnunk. A történelemben a királyi családok között történı házasságok határozták meg elvégre a külpolitika irányvonalát. A demokrácia fejlıdésével egy olyan társadalmi átalakulás ment végbe, aminek eredményeképpen eljutottunk odáig, hogy egy demokratikus államban nem egy kiválasztott réteg formálja a külpolitikát. Szerinte mára az az elsırendő cél, hogy a külpolitika széles társadalmi bázison alapuljon, ezzel együtt a civil szervezetek is egyre nagyobb szerephez jussanak a külügyek alakításában. A lényeges kérdés az, hogy hogyan tudjuk ennek feltételét megteremteni. A kérdés megválaszolása a mai napig vita tárgyát képezi, ugyanis nehéz pontosan meghatározni, hogy a civil szervezetek - amelyek legalább akkora ismereteket halmoztak fel saját szakmájukban, saját cselekvési körükben, mint mondjuk egy állami szereplı a saját szakterületén, - hogyan tudnak integrálódni a külpolitikai eseményekbe. A civil társadalom kialakulása Magyarországon A rendszerváltást követıen hangsúlyozta elıadónk természetesen nem egyik napról a másikra történtek a változások. A civil szervezeteknek meg kellett alakulniuk, tevékenységüket megfelelı jogi keretek közé kellett helyezni, emellett biztosítani kellett a mőködésükhöz szükséges jogi és anyagi 22

Felkészülés a elsı félévi magyar EU-elnökségre

Felkészülés a elsı félévi magyar EU-elnökségre Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre Bevezetı A Tanács = kormányzati részvétellel Egységes, de különbözı szintek, különbözı formációk /Európai Tanács/ Miniszterek tanácsa (9 tanácsi formáció)

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

integrációs folyamatok

integrációs folyamatok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása

A7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása 0.2.200 A7-0342/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 elıterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Nemes Andrea fıosztályvezetı Turisztikai Fıosztály Bükfürdı, 2010. december 2-3. Országos TDM Konferencia Vázlat A Turizmusfejlesztés fı irányai Szabályozási

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára

Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, 2008. május 16 17-én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára 2008. május 1., csütörtök

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EU ISMERETEK FO MFKGT600331 EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Magyarország Európa politikája

Magyarország Európa politikája Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

T/9402. számú. törvényjavaslat

T/9402. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9402. számú törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1. Ismertesse, csoportosítsa a második világháború utáni európai egységtörekvéseket! 2. Ismertesse

Részletesebben

Uton_az_egyseges_europa_fele

Uton_az_egyseges_europa_fele 2018. 10.04 https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-foldrajz_10- Uton_az_egyseges_europa_fele-102604 három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE 7. IKTATÓSZÁM: 2-7/2012. MELLÉKLET: 1 DB TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat és a Kodolányi János Fıiskola között Együttmőködési

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Szándéknyilatkozat a magyar-szlovák határon átnyúló együttmőködési csoportosulás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. május 29-ei testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. május 29-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. május 29-ei testületi ülésére Tárgy: A Vág-Duna Eurórégió alapítása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat

T/ számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben