HOGYAN VÁLIK VILÁGHÁBORÚVÁ?

Átírás

1 1. A SZÖVETSÉGES HATALMAK KOALÍCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA ÉS GYŐZELME A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN HOGYAN VÁLIK VILÁGHÁBORÚVÁ? - a két vh közötti nki politikában az Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalmas méreteik és erőforrásaik ellenére csak mellékszereplők voltak - az első vh után az USA visszatért a hagyományos izolacionista külpolitikához (1920-tól), a SZUt pedig nemcsak elszigetelték, de ő maga sem szorgalmazta a szoros kapcsolatokat a kapitalista Európával (az 1917-es októberi forradalommal kiszálltak, illetve kizárták őket) - lényegében csupán szemlélői voltak azoknak a konfliktusoknak, amelyek mindinkább szétzilálták Európát - az európai nagyhatalmak (UK, F, D, I) megszokták, hogy egymás közt csinálják a világpolitikát - az 1939-ben kirobbant háború azonban hamarosan túllépett rajtuk: a SZU, Japán és az USA hadba lépésével a háború világméretűvé vált szeptember 1. Lengyelország - Dnak a PL elleni agressziójával német-lengyel háborúként kezdődött kihívás mind a SZU, mind az USA számára - két nap múlva F és GB a korábban PL-gal kötött szerződések alapján hadat üzent Dnak (a hadseregek azonban nem indultak meg = furcsa háború ) - a háború első napjaiban a SZU és az USA semleges maradt szeptember arra hivatkozva, hogy nincsen működő lengyel kormány és a PLban élő ukrán és belorusz lakosság sorsa bizonytalanná vált, megindult a szovjet hadsereg és elfoglalta PL keleti felét, amelyet a Molotov-Ribbentrop paktum (1939. augusztus 23.) záradéka számára kijelölt - az USA választás elé kerül addig izolacionalizmus, semlegesség aggodalom, h Hitler túl erőssé válik és Európa náci uralom alá kerül (hiszen olvasták a Mein Kampf-ot európai új rend) tavaszán újra támadásba lendült a Wehrmacht ~ nyár elejére meghódította É- és Ny- Európa nagy részét, lerohanta a semleges országokat (Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia) és F is csak egy hónapig állt ellen; csak az UK maradt talpon - a britek ebben az egyáltalán nem könnyű helyzetben elszánták magukat, h szembeszállnak a hitlerista Dgal - Churchill ( ) vezetésével nemzeti egységkormány alakult (1940. május 10.) és a Royal Air Force felvette a harcot a szigetország ellen támadó Luftwafféval USA: helyes-e a semlegességi politika? az angliai csata heteiben kezdett ráébredni az izolációs külpolitika tarthatatlanságára és annak aktív külpolitikával való felcserélésére ösztönözte - Roosevelt ( / ) felismerte: ha GB elbukik, akkor Európa a náci D uralma alá kerül és az USA-nak egyedül kell szembenéznie Hitler ( ) világuralmi törekvéseivel + ha a brit flotta Hitlerhez kerül, akkor az USA óceánpajzsának annyi 1

2 - az USAnak innentől kezdve nemzeti érdekké vált, h segítse és kötelezettséget vállaljon azon államok mellett, akik szembeszállnak Dgal e politika első lépéseként az USA támogatást nyújt a hitlerista fenyegetéssel szembeszálló államoknak Lend Lease Act (kölcsönbérleti törvény) - elkezdődött a LLA előkészítése, amely felhatalmazta az elnököt, hogy fegyvereket, hadifelszereléseket, élelmiszereket és mindenféle védelmi eszközt adjon el, adjon kölcsön, vagy egyéb módon átruházzon azon országok kormányainak, amelyeket fontos partnernek ítélt az USA biztonsága szempontjából - a törvény elfogadása nem ment könnyen ~ le kellett győzni az izolacionisták és a nácibarát erők ellenállását ~ vita a kongresszusban: felhatalmazzák-e az elnököt erre ~ végül a törvényhozás megszavazta március a LLA alapján kezdetben GBnak nyújtott rendkívüli támogatást (hiszen Anglia kapitulációja és a brit hadiflotta elvesztése esetén az USA sokkal hátrányosabb feltételek közepette kényszerült volna szembenézni a német kihívással) - a LLA fontos állomás volt az USA külpolitikájában ~ elmozdulás a semlegességtől a D és a tengelyhatalmak elleni aktív fellépés irányába - az USA addig azonban nem lépett hadba, amíg a japánok meg nem támadták december 7. Pearl Harbor június 22. ~ D megtámadja a SZU-t - ez ismét fordulópont ~ a helyi háború kilép Eurázsiába - kezd globálissá válni az USA ismét döntés előtt áll: a LLAt kiterjesszék-e a SZUra? o nehéz döntés volt, mert erős volt az antikommunizmus (eltérő berendezkedési forma (gazdasági, társadalmi és ideológiai értelemben a SZU soha sem volt szimpatikus) + meg nem támadási szerződést kötött a nácikkal - megszületett a döntés (1941. október 1.), mert a németek mentek Moszkva felé mi lesz, ha az oroszok összeomlanak, ki állítja meg? - a SZU mégis ellenállt ~ a Vörös Hadsereg nem omlott össze november 20-án a nácik elérnek Moszkva közelébe (20 kmre a centrumtól) a német támadás 2 miatt úgy döntött az USA, h nem hagyja, h Hitler elfoglalja - Hopkins már június végén ott van Moszkvában biztosítják az oroszok, h készek az ellenállásra - kiterjesztik SZUra a LLAt kap hadianyagot 1942 nyarára kezd odaérni o kb. 50 milliárd dollár hitel + egyéb segítség (ebből Anglia: 31.4, SZU: 11.3, F: 3.2, Kína 1.6) a német agresszió a SZUt az USA ideológiai ellenfeléből nélkülözhetetlen szövetségessé változtatta kezd kialakulni a koalíció - demokratikus USA + imperialista gyarmattartó UK + kommunista SZU (jó kis kombináció, nem csoda, h nem maradt meg ) együttes erejük imponáló fölényben volt a japán-német-olasz koalíció erejével szemben - ez a koalíció áll szemben a háromhatalmi egyezményben kialakult koalícióval (náci D, fasiszta I, Japán ~ szeptember 27.) 1 2 a német fenyegetés lehetőséget teremtett arra, h a SZU kitörjön abból a diplomáciai gettóból, amibe a M-R-Paktum megkötésével került D hatalmas erőkkel rendelkezett: 153 hadosztály, motorizált eszköz, 3580 harckocsi, 7200 ágyú, közel 300 repülőgép + D oldalán belépett a háborúba az olasz, a román, a magyar, a szlovák, a finn hadosztályo és egy spanyol önkéntes hadosztály is 2

3 - köztük is voltak különbségek + csatlakoztak mások tengelyhatalmak és csatlósaik TENGELYHATALMAK - ~ a háromhatalmi egyezmény nagyhatalmai (Japán, D, I) - megállapodtak a világ érdekszférákra osztásáról: Japán elismerte D és I vezető szerepét az európai új rend kialakításában a távol-keleti szigetország pedig a kelet-ázsiai térségben kapott volna szabad kezet - az egyezménnyel a három ország közötti addigi kétoldalú szövetségesek háromoldalú háromoldalú szövetséges rendszerré váltak - ehhez hamarosan további államok csatlakoztak: o 1940: Magyarország, Románia, Szlovákia o 1941: Bulgária, Jugoszlávia, Horvátország - ezeket nevezzük korabeli antifasiszta szóhasználatban csatlós államoknak A SZÖVETSÉGESEK KOALÍCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA - amerikai-angol szövetség: o szeptember 2. ~ amerikai-angol együttműködési megállapodás o kölcsönbérleti törvény o március 27. ~ amerikai-angol egyezmény (D elleni háborúban való együttműködést tartalmazza) o az USA támaszpontokat létesíthetett több brit fennhatóság alatt álló, stratégiai szempontból fontos szigeten o augusztus 14. ~ Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt) a háború utáni világrend alapelveit fogalmazta meg kijelentette, hogy a háborút ki kell zárni a nemzetközi életből és létre kell hozni egy állandó biztonsági rendszert o a későbbiekben tovább bővült az amerikai-angol háborús együttműködés ~ casablancai értekezlet, kairói értekezlet, quebeci konferenciák - angol-szovjet együttműködés: o július 12. ~ angol-szovjet egyezmény megkötése a két kormány kötelezte magát, hogy a hitleri D elleni háborúban segítik és támogatják egymást a náci Dgal nem kötnek sem fegyverszünetet, sem békeszerződést o május 26. ~ angol-szovjet szövetségi szerződés (Londonban) megállapodtak a D és szövetségesei ellen vívott háború alatti és utáni együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról is (20 évre kötötték) - amerikai-szovjet együttműködés: o fontos kezdeti lépés a LLA kiterjesztése a SZUra o június 11. ~ amerikai-szovjet egyezmény megkötése rögzítette a két félnek D és európai szövetségesei elleni együttműködését betetőzte az angol-amerikai-szovjet szövetséges koalíció kialakulását SZÖVETSÉGES HATALMAK - GB + USA + SZU - a háború ideje alatt kibővült a hozzájuk csatlakozó államokkal szövetséges és társult hatalmak 3

4 - a szövetségen belül a három szövetséges nagyhatalom ( Big Three ) játszott meghatározó szerepet - az Atlanti Chartához a német támadás után csatlakozott SZU, majd Kína és további 22 állam, amelyek elfogadták az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát (1942. január 1.) o a nyilatkozat rögzítette a háromhatalmi egyezmény tagállamai elleni harc alapelveit - a szövetséges fő- és társult hatalmak ezen koalícióját Egyesült Nemzetek -nek is nevezték - a szövetséges nagyhatalmak koalíciójának megszilárdulásában fontos állomásnak számított a külügyminiszterek első konferenciája (Moszkva, október ) o államaik aktuális teendőit és távlati terveit egyeztették CSÚCSTALÁLKOZÓK - Teheráni konferencia ~ november 28 - december1. o Churchill, Roosevelt és Sztálin o a három nagy megerősítette a külügyminiszterek moszkvai megállapodásait o határoztak a második front megnyitásáról, D háború utáni meggyengítéséről o a határok kérdésében pedig a nyugati hatalmak gyakorlatilag elfogadták, h helyre állítják a SZU német támadás előtti határait + PLot német területekből kárpótolják - Jaltai konferencia ~ február o úgy döntöttek, h a háborús győzelem után Dot és AUát megszállási övezetekre osztják, a háborús bűnösöket felelősségre vonják o Sztálin ígéretet tett arra, h az európai háború befejezését követő három hónapon belül a SZU belép a Japán elleni háborúba o Kelet-Európa érdekszférákra osztásáról már Moszkvában megállapodott Churchill és Sztálin (1944. október 9-10.) százalékos egyezmény : nyugati és szovjet befolyás: Bulgária, Magyarország, Románia nyugati befolyás: Görögország - Roosevelt igyekezett Kínát a három nagyhatalommal egyenrangú félnek elismertetni - Párizs felszabadulása után (1944. augusztus 25.) Fgal bővült a nagyhatalmi koalíció - az utóbbi két nagyhatalmat nem hívták meg sem a jaltai, sem pedig az európai háború befejezése után tartott potsdami csúcskonferenciára (1945. július 17 augusztus 2.) viszont döntöttek számukra több kedvezményről A SZÖVETSÉGESEK HÁBORÚS CÉLJAI, A HÁBORÚ UTÁNRA VONATKOZÓ TERVEIK - a célok és tervek egyfelől az egyes hatalmak egyéni érdekei alapján alakultak ki és fogalmazódtak meg, másfelől a közös célok és törekvések alapján Az amerikai tervek - az USA nemcsak a maga nemzeti érdekei védelmében és Japán, illetve D és a többi agresszor legyőzéséért lépett be a háborúba, hanem egy új, igazságosabb és békés világ megteremtéséért is ben az USA Külügyminisztériumában felállítottak egy tanácsadó bizottságot 3, amely a vh utánra vonatkozó tervekkel és elképzelésekkel foglalkozott (diplomaták, bankárok, közgazdászok, jogászok, politikusok) - Grand Design ~ Roosevelt, háború utáni világra vonatkozó alapkoncepció, amely az amerikai univerzalizmus és idealizmus hagyományaira építve a következő alapelemekből áll: 3 Postwar Foreign Policy Preparation Committee 4

5 o kollektív biztonság megteremtése o újabb háborúk elkerülése és tartós béke biztosítása o új, világméretű nki szervezetek létrehozása o a vh utáni nki rendszert a szövetséges nagyhatalmaknak a háború után is folytatódó együttműködésére és szolidaritására kell építeni o az új nki világrendben az államok közötti vitákat jogi úton kell rendezni o tiszteletben kell továbbá tartani a nemzetek önrendelkezésének elveit o minden államban biztosítani kell a demokratikus szabadságjogokat o a nemzetek gazdasági és szociális fejlődése érdekében biztosítani kell a kereskedelem és a tengerek szabadságát, valamint a világgazdasági együttműködés megteremtését - ezen elvek egy része már az Atlanti Chartában is szerepelt ~ más részük a háború menetében alakult ki Az angol tervek - a brit külpolitikai gondolkodást és a külügyminisztériumban készülő terveket a realizmus vezette - Churchill a háború alatt elsődlegesnek tekintette a háború megnyerését ~ nem kívánta azt hátráltatni a békerendezés elveinek idő előtti megvitatásával - fő célkitűzése kezdettől fogva arra irányult, h Dot megfosszák domináns európai szerepétől ~ területének csökkentésével, az ország felosztásával - az EK nagyhatalmi státuszának biztosítása és a birodalom megőrzése - ehhez kapcsolódott az angolszász népek testvériségének gondolata és az európai hatalmi egyensúly biztosításának elve, az Európán belüli konföderációs tervek, hosszú távon az Európai Egyesült Államok terve - Churchill ~ angol-amerikai partnerség: o a két hatalom egyeztetett külpolitikát folytasson o közös állampolgárság bevezetése o a két ország között legyen szabad a költözés és a munkavállalás o a két ország egyesített vezérkara maradjon fönn a háború után is o használják egymás támaszpontjait Roosevelt: nem angol-amerikai kondommíniumként, hanem a négy nagyhatalom irányítása alatt képzelte el a háború utáni világrendet (Churchill ejtette saját javaslatát ) o kevésbé bizakodó a SZUval való hosszú távú együttműködést illetően A szovjet tervek - két ellentétes interpretáció alakult ki: o nyugati történészek, politológusok: Moszkva eleve átmenetinek tekintette a nyugati szövetségesekkel való együttműködést, hódító terveket dédelgetett, minél nagyobb befolyási szférát akart szerezni magának o kommunisták: a SZU önzetlen, lényegében védekező hatalom volt, külpolitikája elsősorban a nyugati hatalmak szovjetellenes és antikommunista törekvéseire adott válasznak tekinthető - a szovjet külpolitikának valójában a kettő kombinálása volt a lényege - Moszkva hosszú távú külpolitikai céljai olyan marxista-leninista (dogmatikus történetfilozófiai) tételekre épültek, amelyek szerint a kapitalizmus és a szocializmus közötti háború végső soron elkerülhetetlen - Sztálin a SZU egyes külpolitikai lépéseit a nki körülmények kedvező vagy kedvezőtlen állásától tette függővé 5

6 - a sztálinista külpolitikában a szövetségeket mindig ideiglenesnek, átmenetinek tekintették, a szövetségkötések csak eszköznek számítottak - Sztálin és a többi vezető a SZU geopolitikai adottságaiból, helyzetéből kiindulva mindig expanzióban gondolkodott: a SZU a hatalmát és biztonságát a szovjet állam területének növelésével, továbbá a peremterületek fölötti ellenőrzés megszerzésével vélte biztosíthatónak - Majszkij ~ A jövendő világ kívánatos alapjairól című tervezet (1944. január 11.) o SZU akkor lesz biztonságban, ha képes lesz katonai erővel minden agressziót visszaverni Európában, mind Ázsiában (ez mintegy év alatt következhet be) o a nyugati szövetségesekkel való együttműködést meg kell őrizni a vh után is o a SZU területi igényeinek és érdekszféráinak kialakítását a nyugati szövetségesek konszenzusával kell elérni, fegyveres konfliktusok nélkül o szerinte a jövő Európájában csak egyetlen szárazföldi hatalom, a SZU és egyetlen erős tengeri hatalom, az EK maradhat o konkrét szovjet területi elképzelések és követelések: a szovjet befolyási szférának fel kell ölelnie Svédországot, Finnországot, Lengyelországot, Magyarországot, Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát és Törökországot angol befolyási szféra lenne Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Görögország a többi országból (Dánia, Norvégia, Németország, Ausztria és Olaszország) demilitarizált, a szövetségesek által szorosan ellenőrzött semleges térséget kellene kialakítani az USA befolyási szférája a nyugati félteke maradék része lenne - a tervezet azt is sugallta, h a SZUnak meg kell szereznie az ellenőrzést a Fekete-tengeri szorosok fölött és a nemzetközivé teendő Kieli-csatorna fölött - a tervezet jelentőségét nem szabad túlértékelni, hiszen a fontos külpolitikai döntéseket Sztálin maga hozta AZ ÚJ VILÁGSZERVEZETEK ENSZ megalakulása - főbb állomások: o Atlanti Charta (1941. augusztus 14.) ~ egy új világszervezet létrehozására irányuló törekvést rögzített és ajánlásokat fogalmazott meg a nki együttműködés elveire vonatkozóan o Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (1942. január 1.) ~ kimondta, h a szövetségesek a háború után általános, átfogó biztonsági rendszert fognak megteremteni o Népszövetség feloszlatása (1942. április 18.) ~ feladatait átadta a születő ENSZ-nek o Moszkvai külügyminiszteri konferencia (1943.) ~ Négy nemzet nyilatkozata c. dokumentum az új világszervezet az összes békeszerető ország részvételével az egyenlőség elve alapján fog megalakulni és működni o Teheráni konferencia (1943.) ~ C, Sz és R megerősítette a külügyminiszterek döntését o Dumbarton Oaks-i konferenciák (1944. szeptember 21-28; szeptember 28 október 7.) ~ kidolgozták az ENSZ Alapokmányának első tervezetét és elhatározták a szervezet fő szerveinek létrehozását is o Jaltai konferencia (1945) a három nagy jóváhagyta a DO-i konferencia döntéseit leszögezték, h a Biztonsági Tanácsban csak az állandó tagoknak lesz vétójoga és h az eljárási kérdések kivételével a határozathozatalhoz az öt állandó tag egyhangú szavazata szükséges 6

7 elhatározták, h a világszervezet alapokmányának végleges kidolgozására SF-ban konferenciát hívnak össze ~ meghívnak minden államot, amely március 1-ig hadat üzen a háromhatalmi egyezmény országainak o San Francisco-i konferencia (1945. április 25 - június 26.) két hónap alatt kidolgozta és jóváhagyta az alapokmányt június 26. ~ az 51 alapító állam közül 50 aláírta az okmányt október 24. ~ hatályba lép (tagországok ratifikálják) ENSZ megalakulása Alapokmány: o elsőbbséget élvez minden más szerződéssel szemben o négy fő célkitűzése: a nki béke és biztonság fenntartása a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése a nki együttműködés támogatása a nki gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében az ENSZ központul szolgáljon az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásához o hat fő szerve: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság 4 (élén az ENSZ főtitkárával) Közgyűlés: o legfőbb tanácskozó testület o valamennyi tagállam egy szavazattal rendelkezik o a döntéshozatal 2/3-os többségen alapul o érdemi, illetve eljárási kérdésekben a döntéseket egyszerű többséggel hozzák o minden olyan kérdést megvizsgálhat, amely a nki béke és biztonság fenntartására vonatkozik Biztonsági Tanács: o legfőbb döntéshozó szerv o elsődleges felelősséggel ruházta fel a nki béke és biztonság fenntartásában o kényszerítő rendszabályokat, szankció jellegű intézkedéseket vezethet be és ha ezek nem vezetnek eredményre, fegyveres erők indításáról is dönthet o további hatásköre: ajánlás új tagok felvételére főtitkár kinevezése tervek kidolgozása a fegyverkezés szabályozását célzó rendszer létesítésére o eredetileg öt állandó és hat nem állandó tagból áll ma 15 fős állandók: F, CH, GB, RU, USA A gazdasági világszervezetek - Bretton Woods-i konferencia (1944. július 1-22.) o a nki kereskedelem, illetve a pénzügyi kapcsolatok liberalizációját állította a központba o véget vessenek a protekcionista kereskedelempolitikának és az USAt kirekesztő regionális megállapodások gyakorlatának 4 ezek közül öt az ENSZ New York-i székhelyén, a Nemzetközi Bíróság pedig Hágában működik (hivatalos nyelvek: kínai, angol, francia, orosz, spanyol és arab) 7

8 Nemzetköz Valutaalap ~ IMF (a valutarendszerek egyensúlyának biztosításával, a valutáris stabilitással, valamint a fizetési mérlegek átmeneti zavarainak kiegyenlítésére szolgáló rövid lejáratú valutakölcsönök nyújtásával foglalkozik majd) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) ~ IBRD (a gazdag országok kívántak hosszú lejáratú hiteleket nyújtani a szegényebb országoknak az újjáépítési és a gazdasági fejlesztési beruházások finanszírozásához Általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény ~ GATT (1995-ban felváltotta a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO) o nem egyenlő befolyással rendelkeztek benne a tagállamok, hanem az alaptőke alapján A SZU ÚJ NYUGATI HATÁRAINAK KIALAKULÁSA - az első vh utáni nyugati határainak nagy részét nem tartotta igazságosnak ~ csak kényszerhelyzetben fogadta el hogy talpon maradhasson a szovjet hatalom - a M-R-paktum alapján módosították (kissé még túl is terjeszkedve a cári RU nyugati határain) - a határmódosítási törekvések realizálása szempontjából döntő szerepe volt annak, h de facto a szovjet hadsereg verte vissza ezekről a területekről a náci D és csatlósainak hadseregeit, szabadította fel és szállta meg azokat - a nyugati szövetségesek de jure elfogadták a szovjet annexiókat és határmódosításokat - a határmódosítások három típusba sorolhatók: o Dgal és az ún. csatlós országokkal szemben a határváltozások lényegében a feltétel nélküli megadás elvére épülő fegyverszüneti megállapodások aláírásával végbementek, a párizsi békeszerződésekre már csak a szentesítés funkciója maradt o a szövetséges államokhoz tartozó CZval és PLgal a SZU határszerződéseket kötött a területváltozásokról o a két vh között független három balti ország bekebelezését pedig nem rögzítette semmiféle szerződés - Finnország: o szeptember 7. ~ fegyverszüneti egyezmény o az ország egy részét annektálta 5 o szovjet befolyási övezet, majd ún. baráti országnak tekintette - Észtország, Lettország, Litvánia: o bekebelezés a lehető legdurvább sztálinista módszerekkel o német lakosság elmenekült, aki nem tudott, azokat kitelepítették, szétszórták a GULAG-on - Königsberg és környéke: o Dtól szerzett terület (ma kalinyingrádi területnek nevezett tartomány) o felső része: SZU, alsó része: PL - Lengyelkérdés: hol is lesz a vh utáni PL? o SZU ragaszkodik a Curzon-vonalhoz, de PL 200 km-el keletre volt az 1. vh után kötött lengyelszovjet békeszerződés értelmében o a 2. vh után Moszkva követeli PL drasztikus nyugatra tolását o Jaltai konferencia ~ a SZU előrenyomulását a nyugati szövetségesek tudomásul vették mi lesz a kormánnyal? o a varsói kormány lesz az ország hivatalos kormánya o SZU-PL: kölcsönös segítségnyújtási szerződés (Moszkva, április 21.) ~ a náci D ellen o kész helyzet elé állította SZU a nyugatot, majd szovjet-lengyel határszerződés (1945. augusztus 16.) 5 annexió: két állam egybeolvasztása; a bekebelezett állam jogai, kötelezettségei, adósságai a bekebelező államra szállnak át 8

9 - Csehszlovák-szovjet kérdés: o szövetségesek mégis területi követelésekkel lép fel ellene SZU o a csehszlovák kormány a szovjet területi igény kielégítésére lemondott Kárpát-Ukrajnáról (Moszkva, június 29.) SZU közvetlenül határos lesz Magyarországgal o katonai mozgások szempontjából jelentős Kárpátokon belülre kerülnek - Románia: o RO keletre is terjeszkedett, de a SZU soha nem ismerte el ahogy nyomta őket vissza a Dontól úgy szállja meg o Bukarest, szeptember 12. ~ fegyverszüneti egyezmény É-Bukovina és Besszarábia átadása - RO lemond ezekről - SZU igen nagymértékben növelte területét nyugati irányban, saját javára módosította a kelet- és a kelet-közép-európai helyzetet, a Balti-tenger térségében pedig alapvetően megváltoztatta a geopolitikai viszonyokat - számos körülmény megkönnyítette a SZU területszerzését: o a háború alatt a nyugati szövetségesek nem szálltak szembe a szovjet területszerző törekvésekkel o GB a saját gyarmataival volt elfoglalva o USA nem volt közvetlenül érdekelt a térségben Washington lényegében tudomásul vette, h a kelet-európai és a balkáni régióban a SZUé lesz a döntő szó A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGE - Európában: május 9. - Ázsiában: szeptember 2. Az emberiség történetében egyetlen háborúnak sem voltak olyan széles körű és hosszútávra kiható következményei, mint a második világháborúnak. Milyen hatása volt a példátlan pusztulásnak és mérhetetlen szenvedésnek a nemzetközi kapcsolatok alakulására? o kétségtelen, hogy a túlélők legfontosabb közös vágya és törekvése a háború végén az volt, hogy soha többet ne legyen ilyen háború 9

10 2. A SZÖVETSÉGESEK KÖZÖTTI ELLENTÉTEK MEGJELENÉSE ( ) ERŐVISZONYOK - a 2. világháborúban a szövetségesek legyőzték a tengelyhatalmakat nemcsak katonai győzelem született, hanem egy új történelmi korszak is - a háborúban Európa rendkívül meggyengült, véget ért elsőbbsége a világban, véget ért a bécsi kongresszuson 1815-ben kialakított, sok európai nagyhatalomra épülő világrend is (az Európai koncert ) o D és I vesztes országként kiesik (jó időre még szuverenitásukat is elvesztették) o a győztes F és UK is meggyengült a háborúban o Japán megszűnt nagyhatalom lenni ~ Kína formálisan azzá vált a vh utáni nki kapcsolatok rendszere leegyszerűsödött ~ két szuperhatalom vált domináns erővé a világban: az USA és a SZU - lényegesen különböztek a korábbi európai nemzetállam-nagyhatalmaktól: o földrajzi méretében mindkettő kontinensnyi óriás o hatalmas nyersanyag- és energiaforrásokkal rendelkeztek o önállú kultúra o a másikéval szemben álló küldetéstudata volt az egész emberiség számára amerikai üzenet: a népek jóléte az egyénre, az egyes ember minél szélesebb körű szabadságára, a gazdasági szabad versenyre és a liberális többpárti demokráciára épülő társadalomban biztosítható csak liberális demokráciák terjesztése szovjet üzenet: a régi kapitalista osztálytársadalmakat át kell alakítani közösségi társadalommá; nem az individualista egyén áll a középpontban, hanem a közösségben élő, az azt szolgáló ember; a társadalom nem a magántulajdonra, hanem a közösségi tulajdonra épül, amelynek alapján a gazdaságot a proletáriátus vezető szerepére épülő állam tervezi, szervezi, irányítja - az mindkét oldal számára világos volt, h a világ sorsának alakulása nagymértékben az egymáshoz való viszonyuktól függ majd AZ USA: EGY IGAZI SZUPERHATALOM - felelősséget kellett vállalnia a háború utáni világ stabilitásáért és békéjéért egyaránt - készült a háború utáni nki rendszer kialakítására és aktívan részt is vett annak formálásában - geopolitikai helyzete: o védi az óceánpajzs o nincs kitéve szárazföldi inváziónak o földrajzi elhelyezkedése nagy hatósugarú tengerészeti és légierő kiépítésére készteti világhatalmi törekvésekre sarkallja - gazdasági hatalom: o a két világháború között is világelső volt o a területét nem sújtotta háború a gazdaság a háború alatt is rohamosan növekedett o a világ termelésének fele o a SZU GDP-jének a négyszerese o hatalmas előny a repülőgépgyártásban és a légiközlekedésben o világkereskedelem felét az USA bonyolította le amerikai bankokban őrizték a világ aranytartalékainak háromnegyedét o gyors népességnövekedés o magas életszínvonal (széles tömegkonszenzus) 10

11 - katonai hatalom: o a 2 vh között nem volt állandó hadsereg ~ most kiépül a világ legnagyobb hadiipara (12,5 m hadsereg) o egyetértés volt abban, hogy az USAnak komoly katonai potenciállal, ütőképes hadsereggel kell rendelkeznie a háború utáni világban is o a katonai fölénye megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy csak az amerikai hadsereg rendelkezett atombombával - politikai hatalom: o Roosevelt halála után Trumannak gyorsan kell felkészülnie a SZUval való további együttműködés lehetősége mellett felmerült egy másik forgatókönyv, amely már potenciális ellenfélként számol a SZUval kezdetben folytatni akarta Roosevelt 4 csendőr-elképzelését ~ USA, SZU, GB, Kína felelnek a világbékéért - külpolitika James F. Byrnes: o az USA és a SZU már túlságosan távol került egymástól ahhoz, hogy hosszabb távon együttműködjenek o kész volt tudomásul venni SZU uralmát Kelet-Európában A SZOVJETUNIÓ EREJE ÉS GYENGESÉGEI - politikai presztízse a vh után a legnagyobb ez a sztálinista külpolitika legsikeresebb időszaka - nki tekintélye elsősorban annak következménye volt, h szembeszállt a német támadással - a háború végére a Vörös Hadsereg alapvetően megváltoztatta a SZU katonai és geopolitikai helyzetét o az ország háború előtti területét szabadította fel lehetővé tette a SZU határainak kiterjesztését nyugat felé o nagyobb lett, mint RU bármikor a cárok idején - a háború végére szovjet megszállás és ellenőrzés alá került Közép-Európa nagyobb része is (PL, CZ, H, AU és D keleti fele, Irán északi fele és Kínában a mandzsúriai országrész is) a SZU mégsem vált világhatalommá, hiszen közvetlen katonai hatósugara az eurázsiai térségre korlátozódott - a szovjet külpolitika meghatározó eleme volt az ország terültének és befolyási övezeteinek növelése - ellentmondás mutatkozott a SZU tényleges ereje és a megszerzett pozíciói között: o katonai sikerek súlyos emberveszteségek súlyos következményekkel járt o rövid távon: férfi munkaerőhiány (hadifoglyokkal pótolták) katasztrofális gazdasági helyzet gyárak és üzemek tízezrei semmisültek meg a háborúban egész városok pusztultak el (Sztálingrád, Harkov, Kijev) sok millió lakás semmisült meg o ~ a mezőgazdasági termelés csökkent éhezés - kb. 3 millió katona maradt fegyverben - a szovjet vezetés elsősorban a nehézipar helyreállítására koncentrált - számított ugyan az amerikai együttműködésre, segélyekre, de fel sem vetődött, h az ország gazdasági, pénzügyi viszonyait lényegesen módosítva, a kapitalista világéhoz igazítsa o ezért sem volt a SZU beilleszthető az amerikaiak által tervezett egységes világgazdaságba Moszkva rendkívül sok gondja ellenére hamarosan megmutatta, h a szovjet rendszer rendelkezik megfelelő politikai akarattal és szervezőerővel, képes úgy mozgósítani az ország katonai erejét és emberi erőforrásait, hogy megőrizze a SZU nki politikai státuszát, kialakítson egy az USAval vetélkedő pólust a világban 11

12 AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG: A VILÁGHATALMISÁG ILLÚZIÓJÁBAN - a háború alatti szerepvállalása politikai és erkölcsi szempontból egyaránt Nyugat-Európa első nemzetévé tett a vh után ezt a pozíciót azonban nem támasztotta alá megfelelő gazdasági erő - vetélytársaival szemben csökkent a világgazdasági súlya - a háborúban az ország meggyengült és eladósodott - gazdasági és katonai szempontból egyaránt alárendelt helyzetbe került az USAval szemben o 7,5 milliárd font veszteség = a nemzeti vagyon egynegyede o el kellett adnia 4,2 milliárd fontnyi külföldi befektetését o külső adóssága 3,3 milliárd fontra növekedett o tovább súlyosbította a helyzetét a LL augusztusi beszüntetése - az USA 4 milliárd fontnyi segélyt adott, abban a reményben, hogy a szigetország rövid időn belül be tudja tölteni a nyugat-európai gazdaság motorjának szerepét ez csupán illúzió maradt - GB tényleges hatalmi súlyát egy ideig mind az USA, mind a SZU, valamint maguk az angolok is túlértékelték - Clement R. Attlee ~ ő is világkormánynak tekintette GBát a britek súlyos politikai hibát követtek el azzal, hogy nem mérték fel hosszabb távra az erejüket, ráadásul átnéztek az európaiak feje fölött FRANCIAORSZÁG: A NAGYHATALMI STÁTUSZ VISSZASZERZÉSE - a világháború utáni nki pozícióját gyengeségek és erősségek alkották - gyengeségek: o legszembetűnőbb az ország tekintélyének összeomlása volt o a vereség rávilágított az ország erkölcsi-politikai bizonytalanságaira, katonai teljesítőképességének a nagyhatalmi fellépés igényéhez mérten szűk voltára o gazdasági és katonai tekintetben is gyenge volt gazdasági teljesítménye a háború előttinek mintegy felére zsugorodott az ország infrastruktúrájának számottevő része elpusztult, megrongálódott o megszakadt az anyaország és a gyarmati erőforrások közötti összeköttetés o a háború végére erőteljesen függött az USAtól mid gazdasági, mind politikai és katonai téren o nki mozgásterét nagymértékben csökkentették a gyarmati rendszer felbomlásából fakadó konfliktusok is - erősségek: o a szövetséges nagyhatalmakkal való egyenjogúságra irányuló de Gaulle-i erőfeszítések végül is komoly sikerrel jártak o de Gaulle Moszkvába utazott ~ 20 évre szóló szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött a SZUval (1944. december 10.) o igaz nem hívták meg sem a jaltai, sem a potsdami konferenciára formálisan mindinkább egyenrangú szövetséges nagyhatalomnak tekintették o megszállási zónát kapott Dban és AUban is o állandó tagságot és ezzel járó vétójogot kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában nagyszámú, jól képzett értelmiségivel, közhivatalnokkal, szilárd állami és közigazgatási hagyományokkal rendelkezett nem okozott gondot az ENSZ-ben és más nki fórumon való aktív részvétel ~ a külpolitika legfőbb prioritása a német kérdés rendezése, a német veszély hosszabb távon való elhárítása volt 12

13 KÍNA: EGY LÁTSZÓLAGOS NAGYHATALOM - a 2. vh előtt az USA kormányának és lakosságának a Kínához való viszonyát rokonszenv, a Japánhoz való viszonyát pedig ellenszenv jellemezte - a Kína iránti amerikai szimpátia Japán Kína elleni agressziója után (1931.) megerősödött - Pearl Harbor után pedig Japán az USA ellenségévé vált - az USA Ázsia-politikájában egyértelművé vált, h Kína támogatásával és bátorításával kell ellensúlyozni Japánt - végső soron Washington meg akarta változtatni a régió hatalmi-politikai viszonyait o oly módon, h a vh alatti fő ellenség hosszú távra veszítse el nagyhatalmi státuszát és súlyát, helyette Kína váljon a térség meghatározó hatalmává - az amerikaiak Csang Kaj-sek elnöksége alatt helyre kívánták állítani Kína egységét o Roosevelt szinte a három szövetséges nagyhatalommal egyenlő státuszt szánt Kínának - Churchill és Sztálin az amerikai elképzelést egyáltalán nem osztotta o Kína világpolitikai szerepét pedig egyenesen naivitásnak, irreálisnak tekintették - a háború alatt Kína legfontosabb tartományai japán megszállás alatt voltak az ország képtelen volt arra, h nagyhatalmi szerephez illően hozzájáruljon a szövetségesek győzelméhez - továbbá Mandzsúria szovjet megszállás alá kerülése és a kínai polgárháború kiújulása tulajdonképpen illúzióvá változtatta Kína nagyhatalmi szerepének kilátását AZ EGYET NEM ÉRTÉS TÁRGYAI A SZU kialakítja a baráti országok övezetét - a szovjet vezetők területben gondolkodta, így két cél körvonalazódott: o az a törekvés, h minél nagyobbra növeljék a SZU területét o a SZU határai előtt fekvő államokból szovjet befolyási övezetet hozzanak létre, sajátos biztonsági zónát - a háború után az ebbe az övezetbe tartozó országokat Moszkva baráti országoknak nevezte a SZU vazallus államok sorát igyekezett kialakítani a szovjet határ előtt ~ egy estleges nyugati támadás lelassítására érdekszférát létrehozni (fordított cordon sanitaire) o ez a térség a Balti-tengertől az Adriai-tengerig és a fekete-tengeri kijáratokig terjedt ezen államok kormányai a SZUval baráti kapcsolatot alakítottak ki o olyan övezet ez, amely a stratégiai számítások szerint nehezíti, kizárja a SZUba a nyugat felől való hirtelen betörés lehetőségét - ennek alapja a katonai megszállás Szövetségi Ellenőrző Bizottságokban döntő befolyás, mivel a főleg vesztes országokban nyugati szövetségesek szabad kezet adnak o a térség országaiban szinte nem maradt belső erő a velük szembeni fellépéshez o a németek oldalán harcolt régi hadseregeket a háború menetében teljesen felszámolta a szovjet hadsereg, szétesett a régi államigazgatás is o a régi politikai elitek teljes csődbe jutottak, elvesztették a befolyásukat, felelősségre vonás várt rájuk Szövetségi Ellenőrző Bizottság: országonkénti ellenőrzés szövetséges katonai igazgatás a legyőzött országok kormányai felett álltak formálisan a fegyverszünet betartását ellenőrizték a békeszerződés aláírásáig a megszállást a szovjet hadsereg végezte a térség tömegeinek szemében nem volt erős a kommunizmus vonzereje ~ a szovjet befolyás mindenekelőtt azon alapult, h a szovjet hadsereg legyőzte a németeket és a térség szovjet megszállás alá került 13

14 - Moszkva lényegében mindenütt ugyanazt a politikai receptet alkalmazta: o engedélyezte az antifasiszta pártok megalakulását, a kommunista pártok népfront jellegű pártszövetségeket alakítottak, amelyek ideiglenes kormányokat hoztak létre ~ ezeket elismerte a SZU o a nagybankokat és a nagyipart mindegyik országban államosították, radikális földreformokat hajtottak végre o a hatalomból fokozatosan kiszorították a konzervatív, liberális erőket (szalámi taktika) - az USA nem gyakorolt nyomást a SZU-ra, amíg a legnagyobb a fölénye Sztálin a reálpolitikát alkalmazva a gyengeségét erőfölény színlelésével rejti el ~ konfrontációs politika o dogmatikus ideológiai és történetfilozófiai megalapozottságú külpolitika a kapitalizmus és a szocializmus között elkerülhetetlen a háború és a szocializmus győzelme is DE: körülményektől függő lépések, szövetségeket átmenetinek tekintik az erőviszonyok döntenek a területi osztozkodásokról ~ ezért a lehető legnagyobb befolyási övezetet kell kiépíteni a szovjet külpolitika a 2. vh után volt a legsikeresebb, amikor az USAnak a legnagyobb volt a gazdasági és katonai fölénye ~ a területi növekedést a szövetségesek elfogadták (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország egy része, Königsberg, lengyel határ nyugatabbra, Kárpátalja, Besszarábia, Észak-Bukovina) - a nyugati szövetséges hatalmak tiltakoztak a SZU sok lépése és intézkedése ellen, de inkább csak opponáltak, aligha tehettek valamit a kibontakozó folyamatok ellen - tudomásul vették a fejleményeket ~ arra egyik kormány sem gondolt, hogy katonai erővel adjon nyomatékot nemtetszésének A németországi megszállás és a jóvátétel kérdései - D sorsát illetően a győztes nagyhatalmak egyetértettek a legfontosabb célokban o Dot meg kell fosztani attól a lehetőségtől, h a jövőben újabb háborút kezdhesse o az országot nácitalanítani kell o valamennyien D demokratikus újjászületését akarták o Dgal is békeszerződéssel zárják le a háborút a Németországgal kapcsolatos kérdéseket a potsdami konferencián vitatták meg (Potsdam, július 17. augusztus 2.) Két fő kérdés: 1. megszállás és jóvátétel 2. D felosztásának vagy egységének kérdése - MEGSZÁLLÁS: o a szövetségesek a háború alatt külön-külön megszállási övezeteket terveztek a maguk számára: britek: az ország északi része amerikaiak: déli rész SZU: keleti rész majd később F is kapott megszállási zónát o létrehozták a Di Szövetségi Ellenőrző Tanácsot (az SZEB-hez hasonló funkciókkal), amelyben a döntéseket a négy nagyhatalomnak egyhangúlag kellett meghoznia o megállapodtak, hogy az országot, a megszállási zónákra osztás ellenére gazdasági egységként kezelik, de központi német kormányt nem hoznak létre - JÓVÁTÉTEL: o Moszkva a maga számára mintegy tízmilliárd USDnyi jóvátételi összeget követelt o a nyugati szövetségesek ezt nem fogadták el abba azonban beleegyeztek, h a SZUt megillető jóvátételt valamennyi megszállási zóna termeléséből kell kielégíteni 14

15 o továbbá hozzájárultak, h a SZU megkapja a nyugati zónákban leszerelésre váró ipari berendezések 15 százalékát, valamint ellenszolgáltatás nélkül további tíz százalékot o D jövőjét illetően Moszkva arra gondolt, h a megoldás az egységes D lenne, amely jó viszonyt tartana fenn a SZUval NÉMET KÉRDÉS ~ MI LEGYEN NÉMETORSZÁGGAL? - nemcsak a nyugati szövetségeseket és a SZUt osztotta meg, de magukat a nyugatiakat is FRANCIÁK: - örökre szerettek volna megszabadulni a németek katonai fenyegetésétől - szerették volna elérni, hogy Fnak Dhoz hasonló gazdasági súlya legyen - visszaállíthassák F valaha volt elsőbbségét Nyugat-Európában - ők akarták leginkább megbüntetni Dot - nemcsak magas jóvátételi összegeket követelt, de az egységes D helyett laza államszövetséget képzelt el a régi centralizált D helyett - a nyugati határa mentén kisebb D-ot: o a Saar-vidéket francia kézbe kívánta venni o a Ruhr-vidéket nemzetközi ellenőrzés alá helyezni o a Rajna-vidékre pedig valamiféle ütközőállamot tervezett ANGOLOK ÉS AMERIKAIAK: - idővel mind a szovjet, mind a francia elképzelést elutasították őszéig támogatták a tervet, hogy Dot szinte teljesen megfosszák az iparától (Morgenthauterv) hamar belátták, h ez lehetetlen, hiszen akkor nekik kellene Dot eltartaniuk - felismerték, h a német gazdaság kiszakítása a nyugat-európai gazdaságból az egész térségre kihatóan óriási következményekkel járt volna elvetették D teljes gazdasági meggyengítésének tervét - egy föderális (szövetségi) alapon újjászervezett német államot képzeltek el, amelyben keverednek a centralizációs és decentralizációs elemek - az idő múlásával D közös kormányzása egyre nehezebben ment egyre keményebb viták alakultak ki o nyugati zónákban: nem avatkoztak be a gazdaságba a szövetségi hatóságok elsősorban a demokratikus politikai élet és intézményrendszer beindításával foglalkoztak o szovjet zónában: a jóvátétel behajtása volt a legfontosabb feladat a szovjet megszállás rendkívül drasztikus jelleget öltött erőteljesen beavatkoztak az országrész gazdaságába (földreform, bezárták a magánbankokat, államosították az iparnak azt a részét, amelyet nem szereltek le és nem szállítottak el a SZUba) február ~ Byrnes amerikai külügyminiszter utolsó kísérletként javasolta a békeszerződés gyors megkötését Németországgal - Sztálin: már a kapitalizmus és a szocializmus kibékíthetetlenségéről beszélt március 5. Fultoni Egyetem ~ Churchill a vasfüggönyről beszélt o a szovjet veszély elhárítására az USAnak és GBnak szövetkeznie kell hosszú távon európai egységet kell létrehozni - Washington 1946 nyarára belátta, h D egyesítése szinte megoldhatatlan - fordulat: Byrnes stuttgarti beszéde ~ szeptember 6. o újrafogalmazta az amerikai megszállási politika céljait o kijelentette, h a megszálló erők mindaddig Dban maradnak, ameddig jelenlétükre szükség lesz 15

16 - Európa a legfőbb piaca az USAnak és a legfőbb szövetségese is egyben szükség van a helyreállítására, integrációjára ~ január 1. - Bizónia megalakul (az amerikai és a brit megszállási övezet egyesült területté alakult) AZ ATOMBOMBA - Manhattan-terv 6 : az USA atomfegyver-programja a 2. vh ideje alatt ~ alapja a félelem a német atombomba lehetőségétől november ~ Atomic Energy Commission (AEC) o maximális titoktartás mellett kövesse nyomon, h a tudományos kutatások milyen katonai hasznosítást hozhatnak a kutatások nyomán mind nyilvánvalóbbá vált a nukleáris láncreakció katonai jelentősége és a kutatásokkal összefüggésben megjelentek a politikai vonatkozások is - az atomkutatások a háború alatt majdnem egyszerre kezdődtek és nagyjából párhuzamosan haladtak, több országban is július 16. ~ az amerikaiak sikeresen végrehajtják az első sikeres kísérleti atomrobbantást o az atombomba elkészítésével és bevetésével olyan áttörés történt a fegyverkezés történetében, amely örökre megváltoztatta a világpolitikát - egyértelművé vált, h soha nem látott pusztító erejű fegyverről van szó meggondolás és vita tárgyát képezte, h szabad-e bevetni a japánok ellen: o Roosevelt: azért gyártották, h használják az ellenség legyőzésére o Truman: a bomba Japán elleni bevetése mellett volt, de nem zárta ki, előbb figyelmeztető célzattal dobják csak le o Byrnes: nincs értelem a bomba demonstratív célzatú bevetésének, mert semmiképpen sem várható, h a japánok pszichológiai érvek hatására megtörnének - atombombák bevetése: o augusztus 6. ~ Hirosima o augusztus 8. ~ Nagaszaki - Roosevelt: o a kísérleti robbantást már nem érte meg, de amíg élt, nem osztotta meg az államtitkot a SZUval o a Grand Design szerves része volt az USA hatalmának növelése, katonai hatalmának a megőrzése is ehhez az atombombát is egy eszköznek tekintette - Truman: o számára az atombomba nem teoretikus kérdés volt neki döntenie kellett a bomba bevetéséről, jövőjéről és arról is, h milyen szerepe legyen a SZUval való kapcsolatokban o tudta, h a SZU rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével és azt is, h az amerikai atommonopólium további bizonytalanságot, gyanút, félelmet kelthet a szovjet vezetésben, hiszen Moszkva eddig is gyanakodott a kapitalistákkal való együttműködést illetően február 24. ~ Atomenergia Bizottság létrehozása o a BT tagjaiból és Kanada képviselőjéből állt o az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag határozott a létrehozásáról o kezdeti elképzelés, h az AB ellenőrzése alatt történne minden, a nukleáris anyagok bányászatától a gyártásig o azonban kezdettől kezdve rossz, gyanakvó légkörben dolgozott és egymással szemben álló álláspontok alakultak ki o 1946 nyarán áthidalhatatlanná vált az amerikai és a szovjet álláspont közötti különbség Moszkva szerint a BTnak, Washington szerint az ENSZ Közgyűlésének kell, h felelős legyen 6 A Manhattan-terv a II. világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozás, melyben részt vett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada. Megindításáról 1942-ben döntött Franklin D. Roosevelt elnök. A terv során Los Alamos (Új-Mexikó) lett a kutatás központja, Robert Oppenheimer vezetésével. A plutónium előállítása Hanfordban (Washington állam) történt. Oak Ridge-ben (Tennessee) urándúsító üzemet hoztak létre. 16

17 o Andrej Gromiko javaslata: kössenek nki egyezményt az atomfegyver törvényen kívül helyezéséről és 90 napon belül semmisítsék meg a meglévő bombákat továbbá az atomtitok megosztását is javasolta az ENSZ valamennyi tagállamával o az AB-ban a mindjobban erősödő szovjet-amerikai kölcsönös bizalmatlanság légkörében egyáltalán nem közeledett a két delegáció álláspontja, a vita mindinkább terméketlenné vált december 14. ~ az ENSZ Közgyűlésének egyhangúan hozott határozatában kimondta ugyan az atomfegyver eltiltásának és az egyes államok fegyvertárából való kivonásának szükségességét a határozat azonban az általánosság szintjén maradt végül 1948 elején az AB bizonytalan időre elnapolta a munkáját - görög kérdés: brit befolyási övezet kommunista ellenállási mozgalom, polgárháború a brit pénz elfogyott az USA segítségét kérik - Törökországon szovjet nyomás: biztosítsa a szorosokon való kijárást, Kaukázusban területi követelések Törökország amerikai védelmet kér - az USA kongresszusában a republikánusok győztek - Marshall lett a külügyminiszter TRUMAN-doktrína ~ márc. 12. o 2 létforma: többségi akaraton és szabadságon alapuló kisebbségi akaraton és elnyomáson alapuló o az USA megvédi azokat a népeket, amelyek szabadok akarnak lenni o az USA elkötelezi magát a kommunizmus feltartóztatása mellett Kominform létrehozása ~ szeptember o centralizáció, eszmei homogenizálás, szovjet ellenőrzés + ZSDANOV-doktrína: a világ 2 táborra szakad (imperialista, háborúpárti - népi demokratikus, békepárti) + szovjetbarát államok szovjetizálása megindul (a fordulat éve: államosítás, kommunista pártállam, népi demokráciák alárendelése a SZU mellé) AMIBEN MEGMARADT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A háborús bűnösök felelősségre vonása - miközben szaporodtak a szövetségesek közötti nézeteltérések és ellentétek, érvényesültek mellettük még az együttműködés elemei is - Moszkva, ~ az USA, GB, Kína és a SZU közös nyilatkozata: o a háborús bűnösöket abban az országban vonják felelősségre, amelyben elkövették o ahol nem függ össze konkrét földrajzi hellyel, ott a szövetségesek közös elhatározása dönt a felelősségre vonásról Londoni nyilatkozat (GB, Fro, USA, SZU): o az európai tengelyhatalmak felelősségre vonására a Nemzetközi Katonai Törvényszék (NKT) létrehozása Nürnbergben (a bírókat az aláírók jelölték ki) o 3 bűncselekmény miatt lehetett elé állítani: béke elleni bűncselekmény háborús bűncselekmény emberiesség elleni bűncselekmény - Nürnberg, november 20. ~ a német háborús főbűnösök pere o a bíróság először mondta ki és érvényesítette azt az elvet, amely szerint a háborúindítás és a népirtás bizonyos körülmények között olyan bűncselekmény, amelyet a nki közösségnek joga van utólag is büntetni - Tokió, 1946 januárjától 1948 végéig ~ japán háborús főbűnösök pere - az ENSZ Közgyűlés határozatában a NKT eljárási elveit nk jogi szintre emelte ezekben a perekben összességében az volt a fontos, h a nki jog és a nki kapcsolatok történetében először mégiscsak megtörtént a háborús főbűnösök felelősségre vonása és demonstratív elítélése, s ennek hosszú távú elrettentő hatását nem lehet lebecsülni 17

18 3. AZ ÉVI BÉKESZERZŐDÉSEK A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉSEK - a szövetséges nagyhatalmak a potsdami konferencián megállapodtak, h a vesztes államokkal kötendő békeszerződések előkészítése ás együttes politikájuknak a szerződésekben történő érvényesítése érdekében az öt szövetséges nagyhatalom (UK, USA, F, CH és SZU) képviselőiből megalakítják a Külügyminiszterek Tanácsát, amelyre a szerződések kidolgozásának feladata várt - London, szeptember 10. október 2. ~ első konferenciájuk o a Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával kötendő békeszerződések előkészítéséről - sok kérdésben megegyezés született, azonban a tanácskozást mégis elnapolták, hasonlóképpen: o a második ülésszakot (Moszkva, december ) majd o Párizsban a harmadik ülésszakon (1946. április 25. május 16; június 15. július 12.) lényegében elkészültek az öt országgal kötendő békeszerződés tervezetei - a párizsi konferencián a vitában lényeges helyet kaptak a Dgal kapcsolatos kérdések is az álláspontok mégis nagyon távol álltak egymástól - New York, november 4. december 12. ~ negyedik ülésszak: o már aláírásra készítették elő az öt békeszerződést - a békeszerződések szövegezésébe a vesztes államok természetesen nem szólhattak bele ~ képviselőiket az nyári párizsi konferencián hallgatták meg - a második világháborút Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával lezáró békeszerződéseket Párizsban írták alá február 10-én. o mindegyik alapelveiben hasonló egymáshoz ~ a potsdami konferencián kimondott főbb elvekhez igazodnak o hatálybalépés: szept. 15. (mindegyiknek) - a békeszerződésekben az ENSZ alapelveivel összhangban megjelent a diszkrimináció tilalma - békeszerződések gyakorlatilag békediktátumok ~ a SZU célja a biztonságteremtés (már ekkor az ütközőzónák kialakítása) és a lehető legnagyobb hadisarc/ jóvátétel kicsikarása 1. OLASZORSZÁG AZ OLASZ BÉKESZERZŐDÉS - előkészítése a másik néggyel párhuzamosan a KTnak említett ülésszakain történt - a szövetségesek az olasz kérések és követelések nagy részét nem fogadták el ~ nem fogadták el az olasz érvelést sem, hogy I 1943 őszétől tkp társhadviselő fél volt a szövetségesek oldalán - kapituláció: feltétel nélkül 1943-ban ~ 1947-ig ez az állapot állt fenn I a volt tengelyhatalmak közül elsőként nyerhette vissza szuverenitását - területi veszteségek: o Jugoszlávia javára ~ Venezia Giulia tartomány egy részét, valamint Isztria, Fiume (Rijeka) és Zára (Zadar) a trieszti kérdést a győztesek átmenetileg a Trieszti Szabad Terület felállításával oldották meg o Ausztria-I határon (a De Gasperi-Gruber, közvetlen olasz-osztrák megállapodásnak köszönhetően) megmaradt a Brenner-határ (a dél-tiroli osztrákok autonómiájának biztosításával) o Franciaország ~ kénytelen volt I elfogadni egy jelentéktelen mértékű (550km 2, néhány ezer lakos) határmódosítást az Alpokban 18

19 o Görögország ~ Rhodosz és a Dodekanészosz szigetek elvesztése o Albánia visszanyerte függetlenségét (szuverenitását) o elvesztett gyarmatok: Etiópia (Eritreával együtt), Líbia, Szomália ~ ezek további sorsáról nem intézkedett a békeszerződés egyértelmű az ENSZ fennhatóság alá kerülnek - jóvátétel: o a békeszerződés megszabta Inak a jóvátételi kötelezettségeit is o GB és USA nem kért jóvátételt o SZUnak: 100, Jugoszláviának: 125, Görögországnak: 100, Etiópiának: 25 és Albániának: 5 millió USD - hadsereg: o korlátozta az olasz hadsereg létszámát és fegyverzetét o fel kellett számolnia határerődjeit o 250ezer főre kellett csökkentenie a hadseregének létszámát o a békeszerződés megtiltotta, h az olasz hadseregnek nehéztüzérsége, bombázó repülőgépei, atomfegyverei legyenek o az olasz hadiflottát a szövetségesek szétosztották egymás közt - I számára az adott helyzetben nem lehetett jobb szerződést írni - az év végéig a szövetséges haderők (a trieszti terület kivételével) elhagyták az országot - a jóvátételi kötelezettségeit hamarosan teljesítette Olaszország elsőként indulhatott el a teljes szuverenitás visszanyeréséhez vezető úton 2. BULGÁRIA A BOLGÁR BÉKESZERZŐDÉS - a tengelyhatalmak oldalán harcolt a vh-ban október 28-án, a feltétel nélküli megadás elve alapján írta alá a szövetségesekkel a fegyverszüneti szerződést - Határok: o lényegében az január 1-én fennállott határoknak megfelelően o elvesztette az elfoglalt jugoszláv és görög területeket megkapta ellenben Dél- Dobrudzsa (Romániától) - Jóvátétel: o Görögországnak: 45 millió, Jugoszláviának: 25 millió USD - Hadsereg: o 55ezer főben lett maximalizálva - a békeszerződés kötelezte Bulgáriát az emberi jogok elismerésére, a fasiszta szervezetek feloszlatására, a háborús bűnösök kiszolgáltatására a szövetséges hatalmak megbízottainak - a békeszerződés gazdasági jellegű cikkei intézkedtek a szövetségesek érdekeinek és jogainak visszaállításáról a háború előtti állapotoknak megfelelően ÉS a német javak átadásáról a Szovjetuniónak - a szövetséges szovjet csapatok kivonására 4-10 hónapos határidőt írt elő - a szovjet csapatok kivonása formálisan megtörtént gyakorlatilag azonban leplezett formában maradtak szovjet erők az országban 19

20 3. FINNORSZÁG A FINN BÉKESZERZŐDÉS szeptember 19-i fegyverszüneti szerződéssel már átengedte a SZUnak a Barents-tengeri fagymentes kikötőjét, az északon fekvő Petsamot (Pecsenga) vidékét ezt a megállapodást a békeszerződésben is megerősítették - átmenetileg SZUhoz került Porkala kikötője is (30kmre Helsinkitől, még közelebb Leningrádhoz) - Határok: o június 1-ei állapotoknak megfelelően állították vissza - Hadsereg: o főben maximalizálta o intézkedett a megtartható finn hadihajókról és a repülőgépek számáról is - Jóvátétel: o 300 millió USD (!) a SZUnak Sztálin később beleegyezett, h az összeget 227 millióra csökkentsék és a kifizetés határidejét is két évvel meghosszabbították (1952-ig fizették ) - a szovjet megszálló haderők még 1947-ben kivonultak az országból 4. MAGYARORSZÁG A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS - 42 cikkből állt - Határok: o figyelmen kívül hagyták az 1938 utáni területi változásokat o az január 1-jén érvényes határok között állapították meg H területét (azzal az eltéréssel, h Pozsonnyal szemben, a Duna magyar oldalán fekvő három falu CZhoz került) az első bécsi döntés ~ magyar-csehszlovák etnikai revízió előtti határok - Hadsereg: o 65ezer főben maximalizálta o harci repülőgépek: 70 db - helybenhagyta a fasiszta és revizionista szervezetek feloszlatásáról hozott rendeleteket kimondta, hogy ilyen szervezetek a továbbiakban sem alakulhatnak - Jóvátétel: o 300 millió USD (2/3 SZUnak, 1/3 Jugoszláviánk és Csehszlovákiának) o ÉS kártérítést írt elő a faji és vallási diszkriminációk miatt sérelmet szenvedett egyének számára o a jóvátétel kifizetésére a békeszerződés januári kezdettel nyolcéves határidőt szabott - a magyarországi német vagyon a SZUt illette meg - a Dunán való szabad hajózás elvét megerősítették a SZU helyet kapott a dunai hajózás feletti ellenőrzésben, hiszen a fekete-tengeri kijárat stratégiai fontosságú volt számára ~ 1948-ra kiszorította a szövetségeseket a dunai hajózásból - a békeszerződést az Országgyűlés az évi XVIII. törvénnyel iktatta törvénybe. - a békeszerződés hatálybalépésével a SZEB feloszlott ~ nemzetközi jogi szempontból H visszanyerte függetlenségét - tekintettel azonban az Ausztriában állomásozó szovjet megszálló erőkkel való kapcsolatok fenntartására a szovjet csapatok nem hagyták el H-ot we all know that - H a SZUnak járó jóvátételt évekig fizette, valós értékéről nincsenek pontos adatok... 20