História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1984-04. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Enni vagy politizálni? Lucullus Képek Besúgók a költõrõl. Így jelentettek 1848-ban Képek Milyen vagy, Magyarország? Képek A királyné Magyarországon. Erzsébet királyné kultusza Képek A nagyvárosi bûnözés kezdetei II. rész Képek Miniszterelnök illegalitásban. Barcza György emlékei Kállay Miklósról Égõ Budapest. Budapest bombázása, Képek A németek szerepe a magyar zsidók elpusztításában Képek Plébános a gettóban Képek Szegényes csodafegyverek. ( Me-210 nehézvadászgép, 152 mm-es sorozatvetõ, kézi rakétavetõ) Képek A Debreceni Vásár. Paál Jób interjúja Petru Grozával 1945-ben Képek Világháborús repeszek Ünnepnap Futbóliában, avagy hajrá magyarok! Az május 23-i MagyarországAnglia válogatott labdarúgó mérkõzésrõl Képek Romantikus õstörténet. Horvát Istvánról Képek Zrínyi és Ortelius Képek iii

4

5 1. Enni vagy politizálni? Lucullus FIGYELŐ FIGYELŐ KERTÉSZ István Enni vagy politizálni? Lucullus Napjaink jóléti társadalmaiban gyakori aggodalom, hogy az életszínvonal emelkedése, az evilági élvezetek lehetősége elfordítja az emberek figyelmét a közélet kérdéseitől. Kevesen tudják, hogy a lakomáiról és gasztronómiai élvezetekről híressé vált Lucullus életformája nem más, mint menekülés a politikai csalódások mezejéről. (A szerk.) Lucullus különösképpen szerencsés volt élete végén: meghalt, mielőtt a nagy változás bekövetkezett, amelyet a végzet a polgárháborúkkal hozott a köztársaságra, és akkor távozott az élők sorából, amikor hazájában, ha zűrzavarosak voltak is az állapotok, de a szabadság még nem veszett oda írta a Kr. u. 2. század elején Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzok szerzője, az ókor legismertebb ínyencéről. (Fordította: Máthé Elek.) De miért tartotta Plutarkhosz szerencsésnek Lucullust idejében bekövetkezett halála miatt? Hiszen jót enni akkor is lehetett, amikor a szabadság már odaveszett. Sőt, a húsosfazék sokszor jelentett kárpótlást a politikai döntésekből kizárt emberek számára. A szolgaság ideje Plutarkhosz itt a köztársaság sírját megásó császárkorra gondolt még inkább kedvezett az élvezetek hajszolóinak. Más persze a helyzet akkor, ha valakinél az asztal élvezeteinek túlhajtott szeretete nem beteges falánkság, hanem egy tudatosan vállalt magatartásforma része.a Hannibált legyőző Scipio (kb. Kr. e ) vidéki birtokára visszavonulva tiltakozott a sikereire féltékeny senatusi oligarchia áskálódásai ellen. Később a filozófus Seneca koplalva fejezte ki utálatát őrült neveltje, Nero császár iránt. Lucullus másképp mutatta ki megvetését kora politikai viszonyaival szemben: ő evett. A politikus Lucius Licinius Lucullus Kr. e. 117 körül született a Liciniusok ősi plebejus nemzetségéből, amely sok kiváló férfiúval ajándékozta meg Rómát. Többek között e nemzetség egyik ágának szülötte volt a Spartacust legyőző Marcus Crassus is. De amíg Crassus a Kr. e. 1. század politikai új hullám -ának híve volt, amelyik az ősi konzervatív arisztokrata nemzetségek vezető szerepének aláásásával végső soron a principatus, a köztársasági formák közé bújtatott monarchikus hatalom kialakítását készítette elő, addig Lucullus eszményképe az évszázaddal korábbi, a válságoktól még meg nem rendített Róma volt, ahol a születési arisztokrácia vezetése még vitathatatlan volt. Az a Róma, amelyről Lucullus barátja, Cicero, nem kis nosztalgiával és részrehajlással állapította meg:,,...a senatus királyok, népek és nemzetek kikötője, és menedéke volt; magistratusaink és hadvezéreink pedig abból az egy dologból kívánták a legnagyobb dicsőséget megszerezni, hogyha a provinciákat, hogyha a szövetségeseket méltányossággal és lelkiismeretességgel megvédelmezték; ezt tehát inkább lehetett a földkerekség feletti atyai gondviselésnek, mint uralomnak nevezni. (A kötelességek II. 8, ) Ez a Róma viszont ekkorra már visszavonhatatlanul a múlté lett. A tartományok római adószedők piócahadától nyögtek. A nemsokára Lucullus időleges fennhatósága alá kerülő Asia provincia lakóinak szomorú állapotát így festi Plutarkhosz: Az adóbérlők és az uzsorások kifosztották és rabszolgasorba döntötték a népet. Arra kényszerítették a családokat, hogy eladják derék fiaikat, ártatlan leányaikat, a városokat pedig, hogy áruba bocsássák a fogadalmi ajándékokat, képeiket és az istenek szobrait. A tartománylakók vérén felhízott vállalkozók és pénzemberek alkották a lovagrendet, mely a legnagyobb veszélyt jelentette a római arisztokrácia politikai hatalmára. Ők támogatták a Kr. e század fordulóján Marius arisztokrácia elleni fellépését, és ha érdekeik úgy kívánták, pártolták a köznép társadalmi harcát is, mint például Gaius Gracchus (Kr. e ) idején. Nem véletlenül sújtott le elsősorban őrájuk és öletett meg több ezret közülük Sulla, a Kr. e. 82-től 79-ig egyeduralmat gyakorló diktátor, hogy ennek révén visszaállíthassa a konzervatív születési arisztokrácia vezető szerepét az államban. Lucullus Sulla párthíve volt. Az ő oldalán harcolt Marius fegyvertársai ellen, és olyan tekintélyt vívott ki politikai és hadvezéri bölcsessége, valamint műveltsége révén, hogy a diktátor őt jelölte ki fia gyámjává, és neki adta át rendszerezésre emlékiratait. Sulla 78-ban bekövetkezett halála után Lucullus arra törekedett, hogy 1

6 példaképe politikai intézkedései fennmaradjanak. 74-re consullá választották. Ekkor jött híre annak, hogy a pontoszi király ismét Róma ellen szállt hadba. VI. Mithridatész megtámadta nyugati szomszédját, Bithüniát, amelyet uralkodója végrendeletében Rómára hagyott. Miután az odaküldött római hadat szétverte, a pontoszi sereg benyomult Asia provinciába is. Lucullus nyomban Kis-Ázsiába vonult, hogy leszámoljon Mithridatésszel. A katona Lucullus hadjárata sikert sikerre halmozott. Először a polgári lakosság körében uralkodó Róma-ellenes hangulatot kívánta eloszlatni. Az ősök szellemében akart eljárni, amikor az adószedőket és uzsorásokat, mint a lakosságot élelmükből kifosztó hárpiákat kiűzte. Lucullust nemcsak azok a népek szerették meg, amelyek jóakaratát élvezték, hanem más provinciák is vágyódtak utána, és szerencséseknek mondták azokat, akik ilyen kormányzót kaptak. Egészen természetes persze, hogy a római pénzemberek akik a sullai rend gyengülésével egyre hangosabbak lettek Rómában kígyót-békát kiabáltak Lucullusra, és igyekeztek őt a nép előtt befeketíteni. A katonák sem örültek annak, hogy vezérük nem engedélyezte a korlátlan rablást az elfoglalt városokban. A háborús sikerek azonban egyelőre megvédték Lucullust az intrikáktól. Ez a másfélszáz évvel korábbi hannibáli háború arisztokrata hőseihez méltó hadvezér, aki egyaránt magáénak mondhatta a józan megfontoltságot és a vakmerőséget, ügyes hadvezetéssel kiűzte Mithridatészt Asia provinciából, majd tovább üldözte Bithünián és Galatián át egészen Pontoszig. A pontoszi király apósához, az arméniai II. Tigranészhez menekült. II. Tigranész ekkor nagy területeket tartott uralma alatt a Tigris, az Euphratész és az Araxész felső folyásánál, a mai Örmény és Azerbajdzsán SZSZK földjén. Az ókorban ezt a vidéket Kis- és Nagy-Arméniának (Armenia Mikra, illetve Megalé) nevezték. Nagy-Arménia délnyugati szélén állt e birodalom új fővárosa, Tigranokerta. Itt támadta meg Kr. e. 69-ben mindössze 15 ezer főnyi hadával a mintegy hússzoros erőfölényben levő ellenséget Lucullus, és merész, gyors rajtaütéssel mindkét királyt, Mithridatészt és Tigranészt is megfutamította. De ezt a kiváló hadvezért, a tartományok népének nagylelkű támogatóját, hadi sikerei teljében fosztotta meg a fővezéri hatalomtól elégedetlenkedő katonáinak lázongása és igazságos intézkedései miatt felháborodó politikai ellenfeleinek intrikája. Kr. e. 66-ban Pompeiusnak kellett átadnia seregeit, hogy így más arassa le a győzelem általa megérlelt kalászát. Az ínyenc A hazájába kényszerűségből visszatérő Lucullus belátta, hogy az általa elképzelt Róma és a valóság között áthidalhatatlan az ellentét. Ekkorra már Sulla legtöbb intézkedését hatályon kívül helyezték, a senatus tekintélye lehanyatlott, és azok népszerűsége nőtt meg, akik mint Pompeius és Caesar a saját politikai hatalmukat kívánták megvalósítani. Keveredjen kalandor összeesküvésbe, mint Catilina, vagy zúdítson újabb polgárháborút Itáliára, mint tette azt az általa olyannyira megvetett Marius? Ha már nem élhetett kedve szerint kora politikai viszonyai között, hát kialakított saját maga számára egy külön világot, amelyben legalább énje egyik részét vállalhatta. Már az felért egy tiltakozással, hogy a hadvezérnek és politikusnak egyaránt bevált államférfi teljesen kiszakadt a közéletből. Amikor pedig híre ment, hogy ideje nagy részét gasztronómiai élvezetek rafinált kimunkálásának szenteli, ez már egyenesen arculcsapásként érte ellenfeleit. Amikor a beteg Pompeiusnak orvosa fenyőmadár fogyasztását ajánlotta és biztatta, hogy kérjen néhányat Lucullustól, Pompeius dühösen hárította el a javaslatot: Mit? Hát Pompeius ne éljen, ha Lucullus nem ínyenckedik? A kövérre hizlalt madarak és a vidéki birtokainak tavaiban nyüzsgő halak gyógyírt jelentettek Lucullus számára nemcsak a politika, de a magánélet sebeiért is. Házasságai ugyanis igen rosszul sikerültek. Első felesége, Clodia, abba a gyanúba keveredett, hogy egyebek között még saját fivérével, Appius Clodiusszal is megcsalta férjét. Lucullus ugyan elvált tőle, de a következő választott a szigorú erkölcsi elveiről nevezetes ifjabb Porcius Cato nővére sem volt sokkal különb elődjénél. Ki csodálkozhat mindezek után azon, hogy Lucullus beletemetkezett az asztal örömeibe? Egyszer több napon át görögöket látott vendégül, akik kényelmetlenül érezték magukat, mivel oly sokat költött a tiszteletükre rendezett fényes lakomára. A házigazda azonban megnyugtatta őket: Ez valóban értetek is van, görög barátaim, de sokkal inkább Lucullusért. Máskor nem fogadott vendéget, ezért házvezető szolgája szerény, egyfogásos vacsorát szolgáltatott fel neki. Lucullus felfortyanva utasította rendre szolgáját a szegényes étel miatt. Hát nem tudod mondta neki, hogy Lucullus ma Lucullusnál vacsorázik? Mit evett? 2

7 Hogy milyen finomságok kerültek Lucullus asztalára, azt csak elképzelhetjük azon receptek alapján, amelyek a koracsászárkori dúsgazdag ínyenc, Marcus Gavius Apicius elveszett, de az ókorban gyakran idézett műveiből ismertek. Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában (Bp. 1980) c. könyvéből idézünk néhány ínycsiklandó apiciusi receptet. Malacsült Apicius módra: Végy egy tisztított malacot, csontozd ki. Tyúkhúsból, továbbá fenyőmadár, fügerigó húsából és saját belsőségeiből készíts vagdalékot. Adj hozzá hurkát, kimagozott datolyát, mazsolát, csigahúst, mályvaleveleket, céklát, zellert, fejeshagymát, főtt spárgát, koriandert, egészben borsot és fenyőmagot. Az egészet dolgozd össze alaposan 15 tojással és megborsozott garummal, s töltsd meg vele a malacot. Ezután az állatot varrd össze, süsd meg a kemencében. Tálalás előtt a malac hátát vágd fel, s öntözd meg a következő mártással: borsot és rutát törj össze mozsárban, adj hozzá garumot, mustot, mézet, némi olajat, főzd fel, s liszttel habard be. Tengeri harcsa Apicius módján: Pikkelyezd le a halat, tisztítsd meg alaposan, majd főzd olaj, garum, bor, hagyma, koriander vegyülékében. Eközben dörzsölj szét feketeborsot olajjal, adj hozzá ecetet, bort, sűrített mustot. Tedd egy másik fazékba, főzd, amíg felforr, habard be liszttel, s hígítsd erős húslevessel. Ebben a mártásban forrósítsd meg a főtt halat, majd szórd meg borssal. Az ecetet esetleg elhagyhatod. A nagy műgonddal kimunkált, de aligha a mi szájízünknek megfelelő receptek elmaradhatatlan alkotórésze volt a rómaiak legnépszerűbb ételízesítője, a garum.* Ez az eredetileg görög földön elterjedt pikáns halmártás a Kr. e. 1. századra a római konyha legkedveltebb specialitása lett. A garumhoz különféle halakat használtak fel, attól függően, hogy egy egyszerű háztartás, avagy egy ínyenc konyha igényeit akarták kielégíteni. A szegényebbek kicsiny és más célra alig alkalmas halak, mint tengeri sügér vagy makréla, míg a gazdagok tonhal, tok vagy muréna húsát dolgozták, illetve dolgoztatták fel. A garum a következőképp készült: a halak beleit és az egészen apró halakat vagy halszeleteket besózták, 2-3 hónapig napra kitett edényben erjesztették, közben gyakran megkeverték, végül az így nyert folyadékot rostán átcsurgatták. Helyi ízlésnek megfelelően olykor még fűszereket is tettek az elkészült szószba. Egy kevesebb időt igénylő eljárás során a halmasszát erősen sós lével és forralt gyümölcsborral nyílt lángon felfőzték, majd a pikáns levet többször átszűrték. Valamennyi közül legkedveltebb a hispániai véres vagy fekete garum volt, melynél a foltos makréla vagy tonhal zsigereit, vérét és egyéb nedveit egy edényben sóval összekeverték, 2 hónapig a napon tartották, majd az erjedt folyadékot átszűrték. * A politikai élettől teljesen visszavonult Lucullus körülbelül 60 évesen halt meg. Még időben ahhoz, hogy ne kelljen megérnie a köztársaság bukását. És Plutarkhosz szavaival élve: különösképpen szerencsésen is, hiszen így elkerülte elvbarátainak véres végzetét. (Közülük Cicero a proscriptiól áldozata lett és levágott feje Róma fórumát keltett iszonyatot, míg Cato önként dől kardjába.) Lucullus szerencsésebb volt: neki természetes halál jutott. Halála előtt megőrülése azonban azt bizonyítja, hogy a gyomor örömei mégsem kárpótolhatták ez a felelősségét érző embert a közélet sikereiért. * Vö. Keltész István: Lakoma a császárkori Rómában c. írásával. História, 1979/1. 1. szám 2. Képek 3

8 4

9 1. Besúgók a költõrõl. Így jelentettek 1848-ban SARLÓS Béla Besúgók a költőről Így jelentettek 1848-ban A Batthyány-kormány rendőri osztályát a minisztérium megszervezése idején, tehát 1848 májusában állították fel. Az országos hatáskörű szerv vezetője Perczel Mór Tolna megyei képviselő, a későbbi honvédtábornok lett. A rendőri osztálynak nemcsak saját alkalmazottai voltak, hanem kültagjai is, ma úgy mondanánk, bizalmi egyének, akik jelentéseiket az osztályra juttatták el, s szigorúan titkosan kezelt besúgási díjaikat is onnan kapták meg. Az osztály közvetlenül a miniszternek volt alárendelve, tőle kapta az utasításokat és neki küldte meg jelentéseit. Különös, hogy a rendőri osztály részben megmaradt iratanyagának önálló feldolgozása még nem történt meg. Talán része van ebben annak a felfogásnak, mely szerint az évi forradalom első felelős magyar kormányáról nem illik megírni, hogy jól működő titkosrendőrsége volt. Mert az osztály tagjai, különösen kültagjai, titkosrendőrök voltak, akik nem viseltek egyenruhát, és elsősorban politikai jellegű ügyekkel foglalkoztak. Lehet, hogy az olvasó kiábrándul az első felelős magyar kormányból, pedig helytelenül teszi, hiszen a Batthyány-kormány is kormány volt, kormányoznia kellett, s a 19. század közepén a világon sehol nem létezett olyan kormány, melynek titkos-, vagy politikai rendőrsége ne lett volna. E rendőrségek működésében sem lehet nagy különbségeket találni, hiszen az ügyek politikai jellege már eleve meghatározta, hogy az agent provocateurségtől a szándékos zavarkeltésig, súlyosabb esetekben a fizikai bántalmazásig, minden eszközt igénybe vettek a különböző országok politikai rendőrségei. Dicséretére legyen mondva a Batthyány-kormány politikai rendőrségének, hogy ez utóbbival nem éltek. A fizikai bántalmazás módszere továbbra is az autonóm megyei karhatalom privilégiuma maradt, de nem a politikai ügyekben, hiszen ezekben a rendőri osztály illetékessége az egész országra kiterjedt. A márciusi fiatalok elégedetlenek voltak a Batthyány-kormány működésével. A kormány tagjai ugyanis Kossuth kivételével a liberális nemesség nagyobb részével együtt szentül hitték, hogy az udvar s a kamarilla beletörődött az áprilisi törvényekkel radikálisan megváltozott állapotokba és tiszteletben fogja tartani az országnak a birodalmon belüli igen nagyfokú önállóságát, amely egyedül a külügyek intézésére nem terjedt ki, s nem tisztázta a hadsereg ügyét. Petőfi és a hasonlóképpen gondolkodó radikális társai viszont arról voltak meggyőződve, hogy az áprilisi törvények királyi szentesítése csupán politikai manőver, s amint a Monarchia katonailag megerősödik, úrrá lesz az olaszországi helyzeten, azonnal visszavonja a magyar önállóság javára tett, s mindig csak rövid átmeneti állapotnak tekintett intézkedéseit. Leveti nehezen viselt politikai álarcát, s ha kell, katonai eszközökkel veti vissza az országot az 1848 előtti alárendelt helyzetébe. A politikai rendőrség vezetője, Perczel Mór által május 16-án, reggel 6 órakor a belügyminiszter, Szemere Bertalan részére készített összefoglaló napi jelentés a következőket tartalmazza: A forradalmi csarnokban [a Pilvax kávéházban] tegnap alkony felé ismét gyűlés tartatott, egy pár fiatal ismét kitört a ministérium ellen. De lehúzattak a szószékről és lezajoztattak. Sőt egy»somogyi polgártárs«, ki reggel nálam volt, és utána felszólamlott elhatározott helyeslése mellett a többségnek, Pálfy, Petőfi ellen kikelve, ezeket honárulóknak nyilvánítá, kik büntetést érdemelnek és a ministérium istápolására inté a népet. Szóval itt már mindaz, mit Minister úrnak és nem annyira Republikánus, mint hóbortos és demagóg emberekre nézve mondék, néhány jó hazafiak és barátim közbenlépése által is nagy hamar kiteljesült. S ez oldalról most már béke lesz. Perczel Mór, mint politikai rendőrfőnök, teljesen eleget tett volna kötelességének, ha Petőfi lehurrogására, sőt hazaáruló voltának kikiabálására ad utasítást. De Perczelnek ennyi nem volt elég, Petőfit le kellett húzni, le kellett rángatni a szószékről. Tumultuózus jelenetnek kellett tehát lezajlania a Pilvaxban, ott, ahol a márciusi forradalmi tervet kidolgozták. A rendkívül érzékeny Petőfit nyilván mélységesen felkavarta és felháborította ez a jelenet. Talán ez is egyik oka június 11-én írott keserű nyilatkozatának: Egyike vagyok a leggyűlöltebb embereknek. De mi szüksége volt Perczelnek erre a dühödt féktelenségre? Az május 15-i, Petőfi által kezdeményezett népgyűlésen hangzottak el a költő nagy tetszést aratott híres szavai: Én a minisztériumra nem a hazát, de egymagamat, sőt a kutyámat sem bíznám. A miniszterek nem csináltak ügyet ebből a híres, de nem egészen objektív kirohanásból. Pedig az évi sajtótörvény büntető rendelkezésébe ütközött: a minisztérium elleni, hivatali működésével kapcsolatos rágalmazást foglalt magában. 5

10 Deák azonban nagyon jól tudta, hogy egy esetleges sajtóperben Petőfit biztosan felmentenék, hiszen Vörösmarty, Irinyi, Egressy, sőt maga Petőfi is tagja volt az esküdtszéknek. Nemhiába jajdult fel egy másik ügy kapcsán Ghyczy Kálmán a Honvédelmi Bizottmánynak küldött összefoglaló jelentésében: miután a sajtó vétségek feletti bíráskodást szabályozó ministeri rendelet szerént a közvádlók és a bűnvizsgáló bíró a törvényhatóságokban a kormánynak minden befolyása nélkül választattak, a magyar Jürynél függetlenebb Európában alig létezik és így [a Táncsics elleni] netalán megindítandó közkeresetnek eredményéről most főképp kezeskedni semmi esetre sem lehet. A sors iróniája, hogy július 20-án Perczel Mór lényegében Petőfiéhez hasonló indok, a kormány erélytelensége miatt mondott le miniszteri osztályfőnöki beosztásáról, a politikai rendőrség vezetéséről, és hónapokig a kormány ellenzéke maradt. Csak a Honvédelmi Bizottmány megalakulása után vállalta a honvédtábornoki kinevezést. Perczel Mór utóda az osztály vezetésében Hajnik Pál lett. Petőfi személyével Hajnik egy alkalommal foglalkozott: augusztus 27-i, Szemere Bertalan számára készített jelentésében. Először Dobos György rendőri segéd jelentését idézte, mely Petőfinek az Egyenlőségi Társulat augusztus 27-i ülésén tett előterjesztésével foglalkozik. A téma megint ugyanaz, mint májusban volt, a kormány erélyességének kérdése. Petőfi indítványozta, hogy Egressy Gábornak a táborba tett jegyzeteit és észrevételeit, melyekből az árulás kitetszend, minél több példányban a Társulat nyomassa ki. Ez közakarattal elfogadtatott. Hajnik Dobos jelentésére a következő írásbeli észrevételeket tette: Petőfinek azon indítványát illetőleg, miszerint Egressy Gábornak jegyzetei, melyekből árulást bizonyít, kinyomatni határoztattak, részemről a szükséges lépéseket megteendem. Nem lehet álladalmunk érdekében tűrni, hogy ismét általánosságban támadtassék meg árulási váddal az egész katonaság. A katonaságot illetőleg azonban meg kell vallani, hogy Pesten mindenütt nagy levertség mutatkozik. Úgy látszik, általános a meggyőződés a tisztek árulása felől. Hajnik megjegyzései teljesen alaptalanok voltak. Egressy jegyzetei nem általános, hanem konkrét vádakat tartalmaztak. De a kormány és magasrangú beosztott tisztviselői meg voltak győződve és nem is alaptalanul arról, hogy a magyar ezredekben szolgáló osztrák katonatisztek az első adódó alkalommal hazaszöknek, és a katonaság tisztek nélkül marad. Annyi magyar tisztje pedig, amennyi a hadjárat további menetéhez szükséges lett volna, távolról sem volt a születőben levő magyar hadseregnek. Egressy Gábor jegyzetei egyébként a délvidéki harcokra vonatkoztak, ahol Szenttamás másodszori ostrománál az osztrák tisztikar magatartása annyira gyanús volt, annyira a szerb felkelőknek kedvezett, hogy az ország nem alap nélkül tartott a katonai árulástól. Hajnik Pál nem végzett rossz munkát: Egressy Gábor feljegyzései ekkor, 1848 nyarán és kora őszén nem jelentek meg nyomtatásban. Hajniknak ezt igazán nem volt nehéz elérnie: a nyomdák számára megfelelő kormánymegbízások kilátásba helyezése, illetve megtagadása, esetleges megvonása elégséges volt ahhoz, hogy ne akadjon Pesten nyomdász, aki Egressy jegyzeteinek kinyomtatására vállalkozott volna. Láttuk: a magyar radikális fiatalok és az Egyenlőségi Társulat tagjai Petőfi kivételével naivan politizáltak. Nem gondoltak arra, hogy szüntelen rendőri felügyelet alatt állanak, hogy minden nyilvánosan, vagy üléseiken elhangzó szó másnap reggel már a belügyminiszter asztalán fekszik írásba foglalva, s ez nagymértékben megkönnyíti az ellenük irányuló kormánypolitikát. 2. Képek 6

11 7

12 8

13 1. Milyen vagy, Magyarország?... SZABÓ Miklós Milyen vagy, Magyarország?... Mind több eszmecsere folyik különböző szinteken, akadémiai fórumokon, publicisztikában, agitációs tanácskozásokon nemzeti-történeti tudatunk zavarairól, ellentmondásosságáról, nemzeti jellemünkről. A vitatkozók számára talán nem minden tanulság nélküli az alábbi esettanulmány. (A szerk.) Allegro moderato con affetto január végén zenés darab bemutatója volt a Városi ma Erkel Színházban. Színre került a Hamburgi menyasszony, operett 3 felvonásban. Pekár Gyula: A kölcsönkért kastély c. vígjátéka nyomán írta Kulinyi Ernő, zenéjét szerzette Vincze Zsigmond. (Pekár Gyula vígjátékát pár év múlva filmre vitték) azonban ez is, akár zenés elődje, szinte nyomtalanul tűnt el a feledés homályában.) A meglehetősen gyenge operett nem érdemelné meg, hogy bármilyen formában emlékezés essék róla de egy tagadhatatlanul jól sikerült, fülbemászó melódiájú dala olyan önálló életre kelt (s utóéletet élt), ami indokolja a majd két emberöltővel későbbi sine ira et studio vizsgálódást. Hiszen e dal s szerzői története a szó legszorosabb értelmében vett tragikomédia. A Hamburgi menyasszony szövegkönyvének a szereplőket felsoroló oldala Karinthy-paródiára emlékeztet. Csak úgy nyüzsögnek a grófok, mutatóba bárók, népség; inasok, cigányok, s mindenütt csak úgy űzik a fényt. Choltai Choltay Ábris gróf [mondd: Csoltai szól az utasítás] Choltai Choltay Bálint gróf, a fia Choltai Choltay Kristóf gróf, az unokaöccse Choltai Choltay Juczi grófnő, a húga Charlotte báróné (ejtsd: Sárlott) Gróf Dennewitz Báró Clausewitz [E fényes névsor után szerénykedik] Werner Hermann, hamburgi nagykereskedő s Werner Lottika, a leánya; történik az 1830-as években, az I. felvonás a Baden-Baden-i Kursalonban, a II. és III. felvonás a boldogremetei Choltay kastélyban. A műfaj szabályait tökéletesen ismerő, rutinos librettista, színházi rovatvezető, színikritikus Kulinyi Ernő az első felvonásban exponálja a történetet, az operett összes szükséges kellékei és sallangjai felvonultatásával. Megtudjuk, hogy a koldusszegény, ám dacosan rátarti Bálint gróf beleszeret a dúsgazdag Werner Lottiba, akiről természetesen nem is sejti a hozományában dagadozó pénzeszsákokat. Feleségül venné, hazavinné ha volna hova. Ám az ősi kastélyba nem mehet, mert azt egy haragos labanc ősanya a másik ágnak juttatta. Ekkor tűnik fel deus ex machina a könnyelműen gazdag, de bolondosan jószívű unokaöcs, aki nagyúri gesztussal megoldja a reménytelennek tűnő helyzetet. Kölcsönadja a kastélyt, s ezzel minden akadály elhárul a diadalmas szerelem útjából. Az összes bonyodalmat és félreértést végképp rendező, s így mindenre boldogságot árasztó finálé ugyan csak a harmadik felvonás végén köszönt be, de a közönség már az első szünetre is elégedett megnyugvással kelhetett fel. Ezt biztosította az első felvonást záró nagyjelenet: Bálint: Itt a kezem, Lotika!... Maga még nem ismer engem... majd odahaza... Werner: Lotti!... már itt a delizsánsz! Most már úgyis késő! Bálint: Nem késő, Werner papa! Egyszerűen megfordítjuk a kocsi rúdját és nem megyünk Északnak, hanem Keletnek: szép Magyarországba... Werner: Madjar ország?!... Hol az a Madjar ország?... Ja, das Hussarenland! Hát maga aztat láttál?... Bálint: Hát hogyne láttam volna?! Hiszen ott születtem! 9

14 Az én hazám Magyarország! (Dal) Hol szőke sellő, lenge szellő játszik a Tiszán. Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám! Az ősi Kárpát őrzi álmát s hű Csaba vezér, ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér. Hogy jön, szívünk visszavárja, s hogy felzeng a trombitája 132 (Refr.) Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, gyönyörűbb, mint a nagyvilág! Ha szól a zeneszó, látom ragyogó szép orcád! Táltos paripákon odaszállunk, hazahív fű, fa, lomb, virág. Úgy hí a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország! 133 Lotti: Apám, apám, jöjj! Csak ide vágyom én, ez a föld, ez a világ csupa fény! Tündérek földje már! Werner: A delizsánsz! Lotti: A delizsánsz! 134 Werner: Allsden, hols der Kakukk! gema nach Magyarország! 135 Lotti: (Dal) Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország gyönyörűbb, mint a nagyvilág! Ha zeng a zeneszó, vár egy gyönyörű szép ország! 136 Összes: Táltos paripákon oda szállunk, haza hí fű, fa, lomb, virág. Úgy hí a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország! Függöny Allegro con fuoco. A Hamburgi menyasszony nem lett kasszasiker. Pedig Vincze Zsigmond tehetséges és jól képzett muzsikus volt, s a darab fő zenei témája, ismétlődő motívuma, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország valóban fülbemászó, jól sikerült melódia. Ez az egy dallam azonban kevés volt életben tartani a még operettmércével mérve is gyenge történetet. Nem tudni, kinek támadt az az ötlete, hogy némi irredentizmussal talán nagyobb sikerre lehetne vinni a darabot. Mindenesetre igen tanulságos az Országos Színészegyesület Irodalmi és Színészeti Ügynöksége által kiadott, kézírásról sokszorosított szövegkönyv-rendezőpéldány. Ebből jól követhető, hogy az első felvonás eredetileg 134 rendezői jelenetre volt osztva s ezen belül a zárókép így alakult: 132 Mindenki feláll 133 Lotti középre jő 134 Werner Lotti Bálint 10

15 Lotti a hol's der Kakukk után lejön a lépcsőn, megáll, ott kezdi piano az éneket. És itt az eredeti rendezés két további utasítással bővül: (135) A tempo, hogy Lotti elénekelte, az összes lampionok elalszanak, fehér világítás el csak zöld refl. elöl egész személyzet mind szembe a közönséggel, egy lépést előre kinyújtva jobb kezet. Hátul ugyanakkor háttér fel tabló látszik (136) Nagy-Magyarország térképe zöld homályos tónusban csak erős határokkal, felette egy sok színes villanykörtével világított magyar korona, melyet jobbról-balról két lebegő szárnyas angyal tart, bal sarok jobb sarok egy-egy kuruc vitéz nemzeti lobogóval, középen egy sarlós parasztlány kévét nyújt át egy magyar parasztnak, aki kaszájára támaszkodva felfelé néz Függöny [Tisztelet adassék az ismeretlen rendezőnek, aki e példányban kék ceruzával módosított javított. A 135. és 136. utasítást gorombán kihúzta.] Moderato studioso. Aki mai szemmel, mai beidegződésekkel olvassa a dal szövegét, elcsodálkozik. Hogy lehetett ezt irredenta jelképpé átértelmezni? Az első négy sor bárhogyan forgatva gyanún felül áll, még a legendák népe kifejezés se több patetikus ömlengésnél. A következő sor Az ősi Kárpát őrzi álmát sem támaszt mostani olvasójában különösebb gyanút, hiszen mai, sovén nacionalizmussal igazán nem vádolható földrajzi-történelmi-politikai sőt meteorológiai frazeológiánk is rendszeresen említi a Kárpátok védelmében elhelyezkedő országunkat. A kor embere számára azonban, különösen az utána következő Csaba vezér Hadak útja utalással meglehetősen egyértelmű jelképrendszerbe illeszkedett. Másfél évvel a trianoni békeszerződés után melynek az június 13-i Clemenceau-jegyzékben már lényegében megnevezett határairól Kun Béla válasza is megállapította, hogy a Tanácsköztársaság nem áll ugyan a területi integritás alapján, de a jegyzékben megvont határok elfogadhatatlanok nem volt kétséges, mire célzott, még ha nem is mondta ki nyíltan a később szavalókórusok által felkapott jelszót: Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország! A refrén viszont ismét teljesen ártatlan. A táltos paripa korunkban kissé hamisan cseng, de e nyolc sor a darab kontextusában nem erőltetett, még akkor sem, ha egy mai szövegíró ugyanerre az alaptémára és ugyanerre a zenére biztosan más szöveget írna. Hacsak a rutinos újságíró-librettista Kulinyi Ernő nem érezte úgy, hogyha nagyon finoman is, de lehetőséget kell adni némi nemzetieskedés -re, mert az ébredő országban neki és a zeneszerzőnek ez nem árt. Ugorjunk előre 17 évet ben Budapesten a zsidótörvény elleni kétségbeesett utóvédharcok egyik argumentumaként megjelent egy puhafedelű nyomtatvány. Címlapja: ÍTÉLJETEK! Néhány kiragadott lap a magyar zsidó életközösség könyvéből Bevezetőjéből egy orientáló mondat: E lapokon a zsidó vallásban született személyek nevei álló betűkkel vannak nyomtatva, míg a többiek dűlt betűkkel. S a 62. oldalon egy néhány soros kotta: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország... Vincze Zsigmond-Kulinyi Ernő [álló szedéssel]. Allegro pericoloso. A Hamburgi menyasszony még így se lett sikerdarab. De az a fülbemászó melódia a legfeljebb kétértelmű, de semmi esetre sem uszító szöveggel kezdett elterjedni. Énekelték falun és városon, itthon és a határokon túl, ahol a szöveg tényleg sajátos csengést kapott. A Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország megkezdte kétes karrierjét. Amit persze a hozzá tapadó hamis képzetek csak erősítettek, s nemsokára piros-fehér-zöld lobogónkká vált... A csehek újabb brutális eljárása tartja izgalomban a Felső-Dunántúlt. Schőberl Henrik 21 éves fiatalember, aki nem tudott munkához jutni, elhatározta, hogy a Felvidéken próbál szerencsét. Unokaöccsével, Schőberl Gusztávval együtt útlevelet szereztek és a pozsonyi vonatra ültek. Schőberl Henrik magával vitte kedvenc mandolinját és kottáit is. A cseh vámosok a határon megtalálták a»szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországa 11

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia intézményei és működése 2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt 2004 Herbut Anikó UGYE JÓ ITT? 1. díj Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt Megrázó olvasmányélményt jelentett számomra Micaela von Marcard A rokokó, avagy kísérlet az emberi szíven című alkotásával

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész Sárváron született. A Képzőművészeti Főiskolán 1926-ban végzett. Mezőkövesden a gimnázium rajztanáraként 1927-től élt, tanított, tevékenykedett festőművészként

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30.

TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30. TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30. Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett el

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben