NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 3.

Átírás

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 3. A világgazdaság és a világrend fejlıdése napjainkban Bacsi - Nemz gazd 3 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi reálgazdaság és pénz/tıke forgalom ( papír-gazdaság ) viszonya (Keynes: kaszinó kapitalizmus ) A pénztıke gyorsabban bıvül, mint az állótıke kedvezıtlen a reálgazdaságra: biztosítók, nyugdíjalapok tıkéje (21 trillió USD,1998) mozgatása (pl. tızsdéken) hatása a világgazdaságra (1%-a is!) Bacsi - Nemz gazd 3 2 1

2 A világrend jellemzıi: politikai hatalmi viszonyok néhány független állam fıszereplésével Wallerstein: centrum-periféria elmélet. Központi mag: vezetı nyugati államok, Perifériák: koncentrikus körökben egyéb államok függıségben Észak - Dél konfliktus (a gyarmati rendszer szétesése után) differenciálódás, egyenlıtlenség, demográfiai robbanás, nyomor, feszültségek A II. vh. utáni kétpólusú világrend: az 1989-ig szovjet-amerikai ellentét, fegyverkezési verseny Ma: új világrend: a szereplık nagy száma a szereplık erıs differenciáltsága USA globális hatalmi központ Az új világrend jellemzıi: i. 207 állam: többségüknél minimális erıforrások, sebezhetı (Magyaro.) ii. Nemzetközi egyezmények, ENSZ: alkalmazkodás katonai annexió helyett iii. világrend a II. világháború után: Szovjetunió és USA katonai szuperhatalom A tömegpusztító fegyverek miatt a verseny gazdasági síkra terelıdik USA és SZU: fegyverkezési verseny terhei: 1980-as évekre Japán és Németország is gazd.-i szuperhatalom lesz SZU szétesése, K- és NY-Németország egyesülése politikai és katonai téren egypólusú (USA), gazdasági téren többpólusú világ (Japán, Bacsi - Nemz gazd 3 3 Németország,...Kína???) A világrend alapvetı problémái a XXI. szd. elején i, Demográfiai robbanás: - várható népességstabilizálódás a XXI. szd. közepére, MRD fı, fıleg a fejlıdı szegény országokban, csak 13-14% a fejlett országokban - Életkormegoszlás: a fejlett országokban nı az idısek aránya, a fejlıdıkben az idısek és a fiatalok aránya is nı (születésszám és élettartam nı) - Urbanizáció, nagyvárosok (2000-ben a föld lakóinak 49 %-a városlakó) 45 város lakossága > 5 millió fı (közülük 34 a fejlıdı világban!) migráció a fejlett országokba - Természeti erıforrások felhasználása gyorsul, környezet pusztulása ii, Ökológiai problémák - a technikai fejlıdés az emberiség életfeltételeit fenyegeti - csak koncentrált nemzetközi együttmőködéssel kezelhetık Riói világkonferencia átfogó program a fenntartható fejlıdésrıl iii, Technológiai fejlıdés az ember képességeit veszélyessé növelte globális együttmőködés nélkül súlyos feszültségek tengerek, óceánok, világőr hasznosítása polgári v. katonai célokra genetikai manipulációk, biológiai hadviselés nemzetközi együttmőködés kell eddig csak a környezetvédelemben Bacsi - Nemz gazd 3 4 2

3 A technikai fejlıdés világgazdasági szerkezeti összefüggései Technika: ismeretek, képességek, folyamatok összessége célja: dolgok elıállítása és mőködtetése kifejlesztése, hasznosítása emberi erıt igényel! Szerepe a gazdaságban: (endogén vagy exogén?) -szabad felhasználását gátolja: a szabadalmi rendszerek mőködése -a gyártmányok a világon mindenütt megvásárolhatók -K+F terjedése: a tudomány nemzetközi összefonódottsága (pl. gyógyszeripar, biotechnológiai ipar, távközlés) -telekommunikáció, információáramlás -globális verseny a technikában kifejlesztı és alkalmazó országok -nemcsak a piaci részesedés fontos, hanem az ellenırzı befolyás is a technikában! A gazdasági növekedés fokozottan tudás- és információigényes képzettség és hatékony információtovábbítás! Bacsi - Nemz gazd 3 5 A technikai felzárkózás követelményei egy ország számára: -hatékony intézményrendszer (integrálódás a világgazdaság áramlatába) -termelés és fogyasztás szerkezeti átalakulása a fejlett technikán alapuló termékek és szolgáltatások felé - oktatás és képzés szerepe, felsıoktatás felértékelıdése, kvalifikált munkaerı (versenyképességi tényezı!) -foglalkoztatottság szerkezeti átalakulása -anyagi termelésben és egyes szolgáltatásokban feleslegessé válik -tudásiparban új szakmák és képességek igénye -munkanélküliség magas -a nagyfoglalkoztatók súlya csökken (mg: 5 %, ipar 30 %) -szolgáltató szektor: számítógépesítés nem kell többletmunkaerı -önálló vállalkozók: 15 %-on stabilizálódik, nem növelhetı -ökológiai viszonyok a technika károsíthatja! (pl. urbanizáció, a föld elpusztítása probléma: a környezetkímélı megoldás drágább!)) -konfliktushelyzetek: élelmiszerigény környezetvédelem, hagyományos gazd. nem ad elegendı élelmet (területigény és erdık!) -energiaproblémák a megújuló energia -technológia létezik, beruházásigény! Bacsi - Nemz gazd 3 6 3

4 A VILÁGGAZDASÁG NÖVEKEDÉSE ÉS FEJLİDÉSE NAPJAINKBAN PPP Egy fıre jutó GDP ( USD, 1985-ös árszinten) LUX BRA CHN USA ETH GBR GER HUN IND JPN Bacsi - Nemz gazd 3 7 Gyorsítható-e a világgazdaság növekedése? Az 1980-as évektıl a világgazdaság növekedése lelassult. Okok: a jóléti állam rontotta a piaci hatékonyságot, vagy az intézményrendszer nem hatékony neoinstitucionalizmus: az állam újszerő szerepe = a vállalkozások feltételeinek javítása Térség Európa Idıszak: Éves növ. ütem 0,4 % a 16 legfejlettebb országban a fejlıdı orsz.-kal együtt XVIII. szd. 0,5 % ,3 % ,6 % 60-as évek: 5,5 % 70-es évek: 4,4 % 80-as évek: 3,1 % 90-es évek: 2,2 2,3 % 3,8 % Bacsi - Nemz gazd 3 8 4

5 Lehet-e, érdemes-e gyorsítani? Megoldás-e a gazdasági és szociális problémákra? Kiegyensúlyozottabb növekedés kellene optimális és fenntartható GNI növekedés a jólét növekedése! Fenntarthatóság: ENSZ, 70-es évek: Bruntland-jelentés szerint: olyan fejlıdés, mely a jövı nemzedéknek is megırzi a természeti erıforrásokat Világbank, IMF: a makrogazdasági egyensúly szempontjából nézi ajánlásai lassítják a növekedést A növekedés ösztönzésének lehetıségei: keresletnövekedés: lakossági és közületi ( C és G) lakossági fogyasztás: a jövedelmektıl függ, bıvülése nem várható elsısorban a fogyasztói magatartás változik (minıség!) értékesítési rendszerek, kiskereskedelem ezeknek nincs növekedésösztönzı hatásuk közületi fogyasztás: fegyverkezéshez katonai konfliktus kell! közüzemek magánkézbe kerülnek, piaci hatások nincs növekedésösztönzı hatása Nem lehet tovább ösztönözni! Ösztönzı lehetne: ha a fejlettek hatékonyan segítenék a fejlıdıket! Magyarország: GDP növekedést befolyásolják a transznacionális vállalatok befektetései külsı piacok, válságágazatok leépülése +belsı egyensúly megırzése Bacsi - Nemz gazd 3 9 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A XX. SZD. VÉGÉN A nemzetközi kapcsolatoktól való függıség, befolyásolás képessége -(EX+IM)/GDP arány magas a kicsi, de fejlett ipari országokban! - pl: NL, Belgium, vagy a kereskedı országokban (UK) ezek érzékenyebbek, mint az USA -az egyetlen (v. 1-2) exportterméktıl (pl. nyersanyagtól) függı országok érzékenyek, sıt sebezhetık is, nem tudnak alkalmazkodni! Annual growth % Bacsi - Nemz gazd

6 A régiók exportja saját GDP-jük, illetve a világexport %- ában Bacsi - Nemz gazd 3 11 Mi várható a jövıben? a, USA EU (Németország) Japán (Távol-Kelet) meghatározó a transznacionális társaságok 70 %-ának bázis-országai ezek Az USA szerepének gyengülése? 1980-as évek: az USA a világ legnagyobb adósa, súlya a világterm.-ben és exportban csökkent a 90-es évekre oka: a II. vh. után a többi ország ekkorra erısödött meg Az USA komparatív elınyei megmaradtak USA gazdasági, politikai, katonai hatalom is! (a világgazdasági folyamatokat befolyásolni képes) a lakosság nagysága, képzettsége, fogyasztói kereslet, terület, természeti erıforrások, tudomány és technika fejlettsége társadalmi felt.-ek kedvezıek: versenypszichológia, mobilitás, dinamizmus, innovativitás, földrajzi fekvés b, Fejlıdı országokban regionális hatalmak szerepe megnı (Brazília, India, Kína) Katonai konfliktusok, hagyományos ellentétek c, A kis országok regionális hatalmak kliensállamaivá válnak Etnikai feszültségek (önrendelk. igények): nincs katonai erı a kezelésükre Hatalmi ambíciók bizonytalanság, kockázat a világpolitikában globális együttmőködési rendszer kell! Bacsi - Nemz gazd

7 A nemzetközi fejlıdés útjai - amerikai pluralista, szabályozott piacgazdaság, versengı magángazdaság, minimális állam - nyugat-európai szociális piacgazdaság: állam korrigálja a piacokat a közérdek szerint, közszolgáltatások - Japán és Távol-Kelet: korporációs piacgazdaság, kormány és nagyvállalatok hosszú távú együttmőködése - (központi tervezéső szovjet modell piac háttérbe szorítása, diktatúra) A kölcsönös függıség erısödésének okai: - a hasznos globális tudás: egy-egy ország hozzájárulása kevés - a gazdasági erıforrások és javak nemzetközi áramlása (csere, segély, hitel, külkereskedelem, külföldi tıkebefektetések...) - egy ország nemzetközi agressziója (cél: gazd.-i elınyszerzés, gyarmatosítás, annexió) Ma: sok állam, kedvezı lehetıségek a kooperációra, és a technikai fejlıdés fokozására Bacsi - Nemz gazd 3 13 A kölcsönös függıség fokozatai: 1. elszigetelt kölcsönhatások (véletlenszerő megszakadása nem okoz gazdasági problémákat) 2. intenzív kölcsönhatások (többrétő, nagy volumenő kapcsolatok politikai kapcsolatokra is hatnak, megszakadásuk problémákat okoz.) 3. interdependencia, komplex interdependencia (szoros politikai kapcsolatokat feltételez, céljaik csak együttmőködéssel érhetık el.) a GDP növekedését, és elosztását is befolyásolják érdekközösség országok közt. a cselekvési szabadságot korlátozhatja Komplex interdependencia: sokcsatornás kapcsolatok, a nem kormányzó elit közt is - nem lehet állami hierarchikus szervezetekkel kontrollálni. 4. Gazdasági integráció: a nemzetköziesség fejlettebb szakasza - a nemzeti gazdaságok egységbe olvadása - a termelési tényezık áramlása elıtti korlátok lebontása - a gazdaságpolitikák, piacok, intézményrendszer egységesítése ( pl. a két Németország, EU folyamatban) Magyarország sebezhetısége: a nemzetköziesedésnek inkább a negatív hatásait tapasztalhatja erıs alkalmazkodási kényszer A kölcsönös függıség befolyásolja a versenyt. Versenyképesség nemzetközi piacon jól szerepelni növekvı életszínvonal mellett - a versenyben résztvevı társaságok többsége globális K+F-jük, USA és Európa versenyképességét egyaránt növeli - a versenyképesség zéró összegő konfliktus amit az egyik nyer azt a másik elveszíti A kölcsönös függıség két fı területe: a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Bacsi - Nemz gazd