A BANKTITOK TÖRTÉNETE SVÁJCBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BANKTITOK TÖRTÉNETE SVÁJCBAN ÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A BANKTITOK TÖRTÉNETE SVÁJCBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Készítette: Ortvein Katalin Budapest, 2006

2 Tartalomjegyzék 1. A KÉT ORSZÁG BANKRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS BANKGYAKORLATA Svájc Magyarország A banktitokról A svájci bankrendszer kialakulása A magyar bankrendszer kialakulása A bankgyakorlat az alpesi országban és nálunk Legenda vagy valóság? A KÉT NAGYHÁBORÚ IDŐSZAKA Svájc gazdasági helyzete az első világháború után Magyarország gazdasága a két világháború között A banktitok fogalma az 1930-as években Magyarországi helyzetkép az 1930-as években Az 1940-es évek eseményei A második világháború utolsó évei Svájcban Az 1940-es évek második fele FELLÉLEGZÉS Svájc kilábalása a háború okozta gondokból Magyarország az '50-es, '60-as években Az eltűnt zsidó vagyonok nyomában Apró trükkök a hivatalok kijátszására A törvényes fegyverek kora A nagy áttörés Az 1980-as évek történései REFORMOK KORA A '90-es évek eseményei Magyarországi helyzet a rendszerváltás idején Összegzés Az 1990-es évek második fele A XXI. SZÁZAD A 2000-es évek Az elmúlt néhány év eseményei ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK I. számú melléklet II. számú melléklet III. számú melléklet IV. számú melléklet V. számú melléklet BIBLIOGRÁFIA

3 Ábra- és táblázatjegyzék 1. számú ábra A pénzmosás komplex példája, 8. oldal 1. számú táblázat A magyarországi hitelintézetek számának alakulása 1866 és 1895 között, 12. oldal 2. számú táblázat A fizetésképtelenségek számának alakulása 1929 és 1937 között, 19. oldal 3. számú táblázat Az 1924/25. évi és az 1946/47. évi betétképződés összehasonlítása, 27. oldal 4. számú táblázat Külföldi bankok piacra lépéseinek száma és módja, 53. oldal 5. számú táblázat Az államadósság alakulása a gazdasági világválság idején, 84. oldal - 4 -

4 1. A KÉT ORSZÁG BANKRENDSZERÉNEK KIALAKULÁ- SA ÉS BANKGYAKORLATA 1.1 Svájc A legtöbb embernek erről az alpesi országról a csodálatos táj és a pontos órák mellett egy pénzügyi központ jut az eszébe. Svájc esetében évszázados hagyományai vannak a tőkebeáramlásnak. Európában ez az ország az egyik legjelentősebb off-shore 1 pénzközpont, ahol a betéteket alacsonyabb adó terheli, mint a többi országban. Ha azt látják, hogy egy svájci bankár kiugrik az ablakon, kövessék a példáját. Zuhanás közben minden bizonnyal pénzt fognak keresni! (Voltaire) A pénz kezelése ebben az országban valóságos misztérium. Svájc a világ azon kevés országainak egyike, amelyben a törvény garantálja a bankszámlák védelmét. A banktitok, melynek alapja a szövetségi törvény 47. cikkelye, nem tipikusan svájci találmány, ám az ország jogrendjéből fakadóan olyan sajátosságokat biztosít az ügyfeleknek, melyek egyedülállóak. Amíg a számlatulajdonost nem tudják összefüggésbe hozni valamely törvényellenes cselekedettel, ami a svájci törvények szerint bűncselekménynek számít, a bank senkinek sem adhatja ki adatait. Svájc zavaros világunkban éppen emiatt tűnik mindenki számára mennyországnak. Az azonban nyílt titok, hogy mi áll ennek a hátterében, és miért is ragaszkodik Svájc és a betétesek annyira a banktitok megőrzéséhez, hogy akár súlyos adókat is hajlandóak fizetni. Ezek a titokzatos folyamatok a pénzmosás és az adócsalás, amelyek érdekellentéteket szülnek a felek között. Svájc olyan, mint egy mintadiák. Mindig minden feladatot kifogástalanul megold, az órákon a legszebb ruháiban jelenik meg, ráadásul a tanárt naponta megajándékozza egy piros almával. Egy baj van csak: a többiek utálják mindezért. 2 (egy amerikai újságírónő) 1 off-shore: a hazai adófeltételek elől menekülő külföldi tőkék a fejlett bankrendszerrel rendelkező pénzpiacokra áramlanak az ott található kedvező szolgáltatások miatt. Az off-shore adó-szabadkikötőt jelent a saját adóhatárokon túl, és az 1980-as évek elejétől ismert fogalom. 2 Farkas József György [ ]: Boci, bicska, bank Népszabadság, Budapest - 5 -

5 Svájc a titkok országa. A kereskedő tőkés burzsoázia az álcázás nagymestere. A banktitok mint hivatali titok, és a másik ember tiszteletben tartása a semlegességgel együtt tartós és hatékony együttest alkot. Ez a svájci erkölcsiség pedig lehetővé teszi, hogy ha a világon bárhol háború tör ki, abból Svájc profitot vágjon zsebre. Svájc semlegességét 1648-ban, a vesztfáliai békében ratifikálták, majd az 1815-ös bécsi kongresszuson megerősítették. Hangoztatták, hogy ez nem menekülés a felelősség alól, és az állam nem tartózkodik az események értékelésétől vagy a cselekvéstől. Azóta is hirdetik, hogy ez a közép-európai ország nem önmagáért semleges, hanem a többi államért, hiszen egy semleges ország jelenléte Európa szívében a kontinens minden egyes közösségének külön is érdeke. Véleményük szerint ezért is olyan fontos, hogy ezt minél tovább meg tudják őrizni. 1.2 Magyarország Magyarország történelme és gazdaságának, társadalmának fejlődése jelentősen eltér a svájciakétól. Ha a magyarokra gondolunk, mindenkinek az jut eszébe, hogy az évszázadok folyamán mindig valamely más nép uralma alatt állt az ország, folyton döntésre kényszerültünk, hogy ki mellé álljunk annak érdekében, hogy az a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgálja. Ez az állandó függőségi helyzet és kiszolgáltatottság vezetett ahhoz, hogy jóval elmaradtunk fejlődésben a nyugat-európai országokhoz képest. Egyik XX. századi nagyháborúból sem tudtunk kimaradni, hiszen kis országként szövetségesekre volt szükségünk, akik a védelemért és támogatásért cserébe elvárták tőlünk, hogy mindenben támogassuk az ő elképzeléseiket. Súlyos századokba került, mire a magyar nép elnyerte teljes önállóságát és függetlenségét, és a fejlődés útjára léphetett. Ennek köszönhetően a bankrendszerünk is jóval később alakult ki, mint a svájciaké. Magyarországon a banktitok intézménye sem nyúlik vissza olyan régre. A titok szó törvényi keretek között először a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 7. és ában 3 jelentkezik, ám akkor még csak a hivatali, illetve államtitkot említették. Később természetesen ez a törvény is többször módosításra került, legelőször 1954-ben évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről aiban 4 jelent meg először a banktitok, mint gazdasági fogalom. A hitelintézetekről és a 3 Lásd az I. számú mellékletet 4 Lásd a II. számú mellékletet - 6 -

6 pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) ai 5 már részletesebben szabályozzák ezt a kérdést. A törvényt sokszor módosították annak érdekében, hogy az európai bankszokásjoghoz minél jobban illeszkedjen. A nyugati országok bankrendszerével és bankszabályozásával szemben mutatott fejlettségbeli különbség azonban hátrányt jelentett a magyar bankok számára, melyeknek egy hosszú fejlődési szakaszt kellett átugraniuk e módosítások beiktatása révén. Másfelől rá is kényszerültek a magyar honatyák a törvénymódosításra, hiszen 1996-ban Magyarország OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) tagságának egyetlen akadálya a banktitok nem megfelelő szabályozása volt. A magyar nevén Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azt kifogásolta, hogy a nyugati országokkal ellentétben nálunk nem az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) hivatalán keresztül férnek hozzá a hatóságok a banki adatokhoz. 1.3 A banktitokról A bank-ügyfél közötti jogviszony központi eleme a banktitok jogintézménye. Leginkább az orvos-beteg kapcsolathoz lehetne hasonlítani. A hitelintézetek időbeli korlátozás nélkül kötelesek a tudomásukra jutott banktitkot megtartani. A hitelintézeti törvény pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállásakor a banktitok harmadik személy részére jogszerűen átadható, illetve azokat az adatszolgáltatásokat, amelyek nem minősülnek a banktitok megsértésének. Egy bank köteles értesíteni ügyfelét a bankkivonaton keresztül és külön levélben is, hogy adatait például piackutatás céljából ki kívánja szolgáltatni harmadik fél számára. Hiszen az adatvédelmi törvény 6 alapján az adattovábbítás feltétele az érintett személy kifejezett beleegyezése. Az ügyfél telefonon jelezheti, ha elzárkózik az adatok átadásától. Ha pedig nem nyilatkozik a bank kérésére sem, hallgatása nem tekinthető jóváhagyásnak. A banktitok védelme sehol sem abszolút és korlátlan, az állami érdekek érvényesítése ezen a téren is elsőbbséget élvez. Nem érdektelen azonban, hogy hol húzódnak a magánautonómia határai, s hogy milyen garanciák mellett pillanthatnak be mások üzleti tevékenységünk titkos bugyraiba. A következő ábra a pénzmosás folyamatának egy példáját mutatja, amely az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, melyet a banktitok intézménye megfelelő szabályozás 5 Lásd a III. számú mellékletet 6 Az Alkotmány 59. -a alapjogként deklarálja a személyes adatok védelmét. (Dorkó Katalin: A lakossági bankügyletek (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2000), 40. oldal - 7 -

7 nélkül elfedhet. Leggyakrabban az alábbi modell szerint megy végbe a valóságban ez a folyamat. A vállalkozások nyereségét több helyi bankon keresztül, illetve közvetlenül egy távoli ország bankjába fizetik be, ahonnan azt például egy svájci bankszámlára utalják. Ezért az összegért egy fantomcég jelentkezik Svájcban. Ezeket a folyamatokat nehéz leleplezni, mert gyakran már akkor azonosíthatatlan a pénz eredete, amikor Svájcba érkezik. A pénzmosás komplex példája 1. számú ábra } B bankok átutalás C A helyi a bűnöző részvénytársasága a bűnöző hitelfelvéte közvetlenül is Kajmán bank (Kajmán-szigetek átutalás nem létező, csak névvel ellátott cég svájci bankszámla Forrás: I.L.L-S.L. [ ]: (Át)folyószámlák banki pénzmosodák, Világgazdaság, Budapest, 12.oldal 1.4 A svájci bankrendszer kialakulása A svájciak intézményrendszerről alkotott véleménye igen érdekes. Meg vannak róla győződve, hogy bankjaik nincsenek kitéve semmilyen működési zavarnak, amelyek a többi ország kisebb bankjaiban előfordulhatnak, valamint hogy a személyzet azonosul az intézménnyel, illetve a társadalommal előtt a bankokat két csoportra lehetett osztani az alpesi országban: magánbankokra és helyi takarékszövetkezetekre. A világon egyedülálló és igen változatos bankrendszerét az elmúlt évszázadban alakította ki. Svájc területén ma több mint félezer pénzintézet működik, amelyhez bel- és külföldön mintegy ötezer bankfiók - 8 -

8 kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy minden 1200 lakosra jut egy bank. Nagy-Britanniában, amely a háború előtt joggal mondhatta magát a világ bankárjának, ez a szám Ez már önmagában elgondolkoztató, anélkül, hogy megfontolnánk vagy megbecsülnénk, hogy milyen temérdek pénzt forgatnak meg nap, mint nap ezekben a svájci pénzintézetekben. Az alpesi országot nem érintették olyan mélyen a történelem csapásai, mint Magyarországot, így bankrendszere is békében fejlődhetett. A svájci bankrendszer kialakulása során eltéréseket mutat az európai országokhoz képest, amely történelmi okokra vezethető vissza. A XX. század első éveiben itt működött a világ legdecentralizáltabb bankrendszere. Európa hasonló fejlettségű államaihoz képest szétszórtabb svájci bankrendszer fejlődése a kantonális felépítéssel hozható összefüggésbe. A kantonok, melyek teljes közigazgatási autonómiát élveztek, féltékenyen őrizték pénzügyi önállóságukat is. Kezdetben minden kanton saját bankokat hozott létre, az elsőt Bernben alapították, 1834-ben, majd következtek a többi tartományok bankjai. A központi jegybank létrehozása késlekedett, melyet a kantonok idéztek elő, így igyekezték elkerülni, hogy bármely kanton, amelyikben a jegybank működik, előnyt élvezzen. Másrészt a XIX. század végéig a kantonok kizárólagos joga volt a bankjegykibocsátás, amely mindenféle központi irányítás és ellenőrzés nélkül ment végbe. Ez természetesen hátrányosan érintette a pénzgazdálkodást ben az államszövetségre ruházták a bankjegykibocsátó bankok ellenőrzését, és az 1891-es svájci alkotmánymódosításba belevették, hogy a bankjegykibocsátás engedélyezése a szövetségtől függ. Ezután arról folyt a vita, hogy a monopóliumot élvező intézetek állami intézetek, vagy részvénytársasági intézetek legyenek. Az 1897-es népszavazás ez utóbbi mellett döntött. A szövetségi tanács kompromisszumot ajánlott, melynek értelmében a jegybankban részt vehetne az állam, a kantonok és a kisebb kantonális bankok is. A Bern és Zürich közti rivalizálás azonban közbeszólt, hiszen mindkét nagyváros magának követelte a jegybank székhelyének jogát. Végül a bankjegykibocsátás székhelye Bernbe, a bankosztály központja Zürichbe települt. A bankjegytörvényt ben alkották meg. A Svájci Nemzeti Bank pedig 1907-ben jött létre, részvényeinek többsége a kantonális kormányok kezében volt. Bármikor megvétózhatta a külföldi kölcsönöket, ha úgy gondolta, hogy az a nemzet gazdasági érdekeivel ellentétes. 7 Nicholas Faith: A svájci bankok rejtélyes világa (Kossuth Könyvkiadó, 1985), 11. oldal - 9 -

9 Svájc sajátos nemzetközi pénzpiaci szereppel bír, a svájci jegybank is különleges kamatpolitikát folytat a devizakülföldiek 8 a jövőben Svájcban elhelyezendő betéteit illetően. Ha egy másik országban élő ember egy svájci bankban helyez el 100 ezer franknál nagyobb összeget, a betéttulajdonos negyedévenként 10% jutalékot köteles fizetni. Ezt nevezzük negatív kamatnak. A Svájci Nemzeti Bankon kívül további bankok állnak a betétesek rendelkezésére. Nagy szerep jut az úgynevezett univerzális nagybankoknak, amelyek valamennyi banküzletággal foglalkoznak. Svájcnak öt univerzális bankja van, melyek Európa harminc legjobb bankja között szerepelnek. A Credit Suisse-t (Schweizerische Kreditanstalt) 1856-ban alapították zürichiek, melynek méltó versenytársa volt az ben alapított Leu Bank, a zürichiek saját bankja, a későbbi Schweizerischer Bankverein. A Három Nagy harmadik tagja a Schweizerische Bankgesellschaft. Ezen bankok jelentősége az 1960-as években kezdett megnőni a kantonális bankokéval szemben, addig ugyanis nem foglalkoztak lakossági szolgáltatásokkal. A nagybankoknak előre informálniuk kellett a Nemzeti Bankot, ha kamatot akartak emelni. A Bernben székelő Szövetségi Bank feladata kezdettől fogva fiókok létesítése volt a német és francia Svájc területén. A kantonális bankok állami alapítású intézmények, hatáskörük csupán az adott kantonra terjed ki, külföldi pénzműveletekkel nem foglalkoznak. A takarékpénztárak elsősorban lakossági ügyekkel foglalkoznak. Bázeli székhelyű az úgynevezett Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank of International Settlements), melyet 1930-ban hoztak létre azzal a céllal, hogy az első világháború idejéről származó Németországgal szembeni jóvátételi követeléseket végleg rendezzék. A BIS-nek jelenleg harmincnál is több tagja van, elsődleges feladata a központi jegybankok együttműködésének segítése, illetve gyakran szerepel kezesként a különböző kölcsönműveletekben. 1.5 A magyar bankrendszer kialakulása A történelmi eseményeknek köszönhetően a Magyarországon a gazdasági fejlődés, és ezzel együtt a modern pénzügyi élet kialakulása is későbbre tehető, mint a nyugat- 8 devizakülföldi: külföldön tartózkodó, devizagazdaságilag külföldinek tekintett belföldi állampolgár

10 európai országok esetében. Ennek folyománya, hogy a magyar bankrendszer csak a XIX. század első felében, 1840 körül jött létre. A magyar nép sokáig nem tudott önállósodni, mindig valamilyen uralom alatt volt az ország, így a tőkefelhalmozódás sem tudott végbemenni. Ez pedig lehetetlenné tette, hogy kialakulhasson egy modern bankrendszer, hogy a hitelélet alapjai megmutatkozhassanak. Mindezek mellett az alapvető jogi intézmények is hiányoztak, például nem védte semmilyen törvény a hitelezőket, így még az sem kölcsönzött pénzt, akinek megvolt hozzá a vagyona. A tőkehiány miatt ipar sem alakulhatott ki, így a gazdasági fellendülés is váratott magára. Először Széchenyi István Hitel című művében jelent meg egy önálló nemzeti bank felállításának gondolata ig kellett várni a hiteltörvény, 1840-ig a váltótörvény megjelenésére, csak ezután következhetett a bankrendszer tényleges kialakulása. A történelem azonban megint közbeszólt, ugyanis erre az időszakra tehető az első jelentősebbnek tekinthető pénzügyi válság, melynek következtében sok pesti bank volt kénytelen bezárni kapuit. Széchenyi elméleti ötletei mellett szükség volt gyakorlati kezdeményezésekre is. Magyarországon az első pénzintézet 1839-ben jött létre Pesti Hazai Első Takarék Egyesület néven. Az első kereskedelmi bankunk az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt. A bank- és hiteléletet még egy ideig az osztrák császári udvar irányította, csak az es forradalom és szabadságharc után nyílt lehetőség egy önálló magyar jegybank létrehozására, amihez természetesen hozzátartozott a bankjegykibocsátás folyamata is. A szabadságharccal kapcsolatos katonai kiadások azonban újabb függőségi helyzetet idéztek elő Magyarország számára, több mint tíz évre volt szükség, hogy a pénzintézetek kiheverjék a károkat. Az 1867-es kiegyezés nyújtott vigaszt a gazdasági életnek, megindulhatott az iparosodás, és újabb bankok is létrejöttek, valamint a külföldi tőke beáramlásának is megszűntek az akadályai tól az első világháború kirobbanásáig a hazai pénzintézetek példátlan fejlődésen mentek át. Az aranykorhoz kétségkívül hozzájárult a magyar gazdaság egészének fellendülése, az ipar és kereskedelem dinamizmusa is. Az alábbi táblázat a magyarországi hitelintézetek számának alakulását mutatja 1866 és 1895 között

11 1. számú táblázat A magyarországi hitelintézetek számának alakulása 1866 és 1895 között Bankok Takarékpénztárak Földhitelintézetek Hitelszövetkezetek Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest oldal Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest oldal A központi bankok minden országban később jelentek meg, mint a kereskedelmi bankok, mégpedig akkor, amikor a gazdaság továbbfejlődése érdekében szükség volt a kereskedelmi bankok állami szabályozására. Így történt ez Magyarországon is. Az első jegybankunk 1878-tól az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén betöltötte a központi bank funkcióját Osztrák-Magyar Bank néven. Főintézete Bécsben működött, de rendelkezett egy székhellyel Budapesten is. Ettől kezdve felerősödött a gazdasági növekedés, a bankok egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki a gazdasági élet minden ágával. 9 Magyarországon a bank és hitelrendszer a századfordulóra kialakult. A bankok, mint minden más országban, nálunk is nagyhatalommá váltak, de az állami szerepvállalás és érdekeltség továbbra is fennmaradt. Már jelentős volt a bankok külföldi tőke részesedése is. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület volt az egyetlen intézmény, amely a belső tőkefelhalmozódás útján jött létre, a többi bankunk külföldi tőke segítségével. A specializáció azonban még nem indult meg a pénzintézetek részéről. A XX. század első felében sok esemény gátolta a bankélet fejlődését. Már az as Balkán-háború az első világháború előzményeként akadályokat gördített a stabil gazdasági élet kialakulásának útjába. Egy évvel később pedig kitört a világháború, melynek igen hátrányos hatásai voltak a pénzügyi életre. Magyarország a legnagyobb hitelkérő volt a résztvevő országok között. Kedvező jelenségnek tekinthetjük, hogy a 9 Bácskai Tamás - Huszti Ernő - Simon Péterné: A pénz (Kossuth Könyvkiadó, 1974), 179. oldal

12 pénzintézetek szervezettek, szilárdak tudtak maradni az összecsapások alatt is ben a kormány egy törvény beiktatásával korlátozta az újabb bankok létrehozását az ország területén. Előtérbe került a centralizáció, mely elsősorban fúziók formájában mutatkozott meg. A háború alatt tehát tovább nőtt az erősebb bankok különösen a két legnagyobb: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Magyar Általános Hitelbank pozíciója, míg a kisebbek tönkrementek. Már az első világháború éveiben, pontosan 1916-ban létre hozták a Pénzintézeti Központot, ötéves időtartamra. Elsődleges feladata az állam és a pénzintézetek közötti kapcsolat fenntartása volt. Másodsorban segítenie kellett a gazdaságilag megrendült bankok talpra állítását vagy felszámolását. Működése olyannyira bevált, hogy 1918-ban állandó jellegű intézménnyé tették. A háború után szükség volt a pénz- és hitelrendszer újjászervezésére, melyhez először államosítani kellett a bankokat és pénzintézeteket, majd létre hozni egy önálló jegybankot. A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben alapították harminc-millió aranykorona alaptőkével, 1927-ben pedig életbe léptették az új pénzt, a pengőt, habár az erről szóló törvény már 1925-ben napvilágot látott. 1.6 A bankgyakorlat az alpesi országban és nálunk A svájci bankgyakorlat jogi alapjait az 1934-es banktörvény teremtette meg, melynek értelmében egy Svájcban működő pénzintézet dolgozója hat hónapig terjedő fogházbüntetésre ítélhető, ha szándékosan nem titkosan, vagy gondatlanul kezelt bárkire vonatkozó banki adatokat. A banktitok alól kivételt képeznek a svájci bíróság által indított magánjogi perek, de adózási ügyekben semmilyen információ adására nem kötelezhetők. Ez a részlet egyértelműen a külföldi betéteseket védi. Egy további paragrafus megengedi a svájci bíróságoknak, hogy olyan esetben, amikor belső nemzeti jogrendükkel ellentétes ügyről van szó, felmentést adjanak a banktitok alól. Ez automatikusan érvényes a Svájcban menedékjogot nyert külföldi pénztulajdonosokra is. Svájcban a számlanyitáshoz valamilyen személyazonosságot igazoló dokumentum kell, illetve egy cím, amelyen a bank levelezhet az ügyféllel. A személyazonosság lehet hamis, a cím pedig egy postafiókszám. A kliensnek azonban közölnie kell a bankkal valódi kilétét is, amit ha úgy kíván, a bank köteles titokban tartani. Ha valaki nagy összegű készpénzzel jelenik meg egy svájci bankfiókban, gyanút kelt, és a hitelintézet

13 akár vissza is utasíthatja az összeg elfogadását. Az átutalással történő pénzelhelyezés, legyen szó akár mekkora összegről, nem ütközik akadályokba, az ügyfél minden körülmények között számíthat a diszkrécióra. Svájcban a bankok között nincs információs rendszer, vagyis ha valaki nagyobb összeggel rendelkezik, akár el is oszthatja több bankfiók között, nem kell attól tartania, hogy fény derül a titkára. Nem csoda tehát, hogy a hatóságok a banktitok feloldásán fáradoznak 10 A számla zároltatásához a panaszosnak a keresetében meg kell jelölnie a számla tulajdonosát, a számla számát, a bank székhelyét, és megközelítőleg a betét nagyságát. Ritka az az eset, hogy valaki mindezeket ismerje. Nálunk egy számlanyitáshoz az ügyfélnek meg kell adnia valós személyi adatait, be kell mutatnia személyigazolványát, valamint aláírásával igazolnia kell, hogy a megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A hitelintézet nem szolgáltathatja ki az ügyfél adatait harmadik fél részére, de a bankok egymás közti kommunikációja biztonsági szempontok miatt létezik. Ez azt jelenti, hogy például hitelkérelemnél, amikor az ügyfélnek pénzügyi helyzetének bemutatásával biztosítania kell a hitelintézetet arról, hogy vissza tudja fizetni határidőre az összeget, a hitelt adó bank értesülhet arról, ha az ügyfélnek már másik hitelintézetnél van tartozása, de ő azt elhallgatta. Ha a bankban elhelyezendő összeg túl nagy, és az ügyfél készpénzzel jelenik meg, hazánkban is gyanút kelthet a pénz eredete. A banktitok elnevezés nem fejezi ki pontosan, hogy mit is takar, hiszen például az üzleti titokkal ellentétben a banktitok nem a hitelintézetek adatait védi, hanem az azokkal kapcsolatban álló ügyfelek titkait. A banktitok megsértése vétségnek számít, a jogsértővel szemben a Bűntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) 300/A. -a 11 alapján járnak el. Ennek alapján a titoksértést a titoksértés tárgyát képező információk megismerhetőségének a lehetősége is megvalósítja. A bűncselekményt az évi CXII. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló évi LXIX. törvény módosításáról 43. (2) bekezdése iktatta be a Btk.-ba. Ennek alapján pénzbüntetésre, közérdekű munka elvégzésére vagy akár szabadságvesztésre is számíthat az, aki a banktitok ellen vét. Az esetet súlyosbíthatja, ha a bűncselekmény 10 Szakmai gyakorlatomat egy belga autóbusz-társaságnál töltöttem. A vállalat egyik részvényese egy svájci üzletember, akivel volt alkalmam személyesen is beszélgetni. Ezek az információk tőle származnak. 11 Lásd a IV. számú mellékletet

14 mögött szándékos károkozás áll, ekkor már bűntettnek számít a banktitok-sértés, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Feloldható természetesen a banktitok, amennyiben az valamely hatóság nyomozását hátráltatja. Fontos, hogy a kormány és a bankok között állandó és zökkenőmentes legyen az információáramlás, hiszen csak így ellenőrizhető a pénzáramlás és előzhető meg a pénzmosás. Ez azonban a banktitok részleges feloldását feltételezi. Ebből is látszik, hogy Magyarországon közel sincs olyan erős védelmi rendszer az ügyfelek körül a bankokban, mint Svájcban. 1.7 Legenda vagy valóság? A svájci bankok körül kering egy mítosz, mely szerint az, hogy ügyfeleiket védelemben részesítik, illetve az, hogy azok ügyeit különös titokban kezelik, a svájciak nagylelkűségének köszönhető. Vagyis amikor a náci ügynökök a német zsidók által Svájcban elhelyezett pénzek után kutattak, az alpesi országban rendeletek sorát hozták, csak hogy megakadályozzák a náci törekvések kiszolgálását. Ez a legenda a bankok és Svájc számára is fontosabb volt, mintsem elkezdjék kutatni annak igazságát. Valójában azonban itt egyfajta szakmai titokról van szó a bankárok részéről, amely fogalommal Napóleonnál találkozunk először törvénykönyvében. Ő elsősorban az orvosok, bábák, gyógyszerészek, lelkészek és ügyvédek foglalkozását említi, melyek művelői komoly büntetést kaphattak a szakmai titok megsértése esetén. Nagy különbség a két fogalom között, hogy míg a szakmai titok megszegése esetén a sértett fél panasza alapján büntettek, addig a banktitoknál a foglalkozásbeli kötelesség elmulasztása volt büntethető. Svájcban a talppont az 1934-es banktörvény 47/b. cikkelye, mely szerint pénzbírsággal sújtható mindenki, aki a banktitok ellen vét. Ez biztosított a külföldiek számára egy megnyugtató érzést. Majdnem a svájci jog az egyetlen, amely bűnvádi eljárást helyez kilátásba e törvény megsértése esetén. A cári Oroszország büntető törvénykönyve is tartalmaz egy hasonló cikkelyt, de ott a kóddal ellátott bankszámlák már csak emlékek. A bekezdés hitelességét mindmáig nem sikerült bizonyítani. Az alábbi eset is a betétesek mindenek felett álló védelmét példázza. Egy korábban ismeretlen banktisztviselő vezetésével 1933 nyarán egy náci kommandó szivárgott a svájci bankokba, olyan helyekre, ahol a hírek szerint náci szimpatizánsokat alkalmaztak

15 Üzletemberként számlákat nyitottak, és kérdezősködni kezdtek más, németek által fenntartott számlákról, melyek tulajdonosai a számla fenntartásával megszegték az új törvényt, amely halálbüntetést rótt ki a be nem jelentett külföldi vagyon birtoklására. A svájci bankárok hamarosan zsidó kliensek követeléseivel találták szembe magukat, hogy betéteiket utalják vissza Németországba. Előfordult az is, hogy nem maga a számlatulajdonos, hanem valamely más, hivatalos ügyvédi meghatalmazással rendelkező személytől érkezett a kérelem. A meghatalmazások jogérvényessége ellenére a bankárok gyanakodni kezdtek, mire a Svájci Bankárszövetség bevezette a számjeggyel ellátott bankszámlákat, melyekhez nevek nem kapcsolódtak, és azok tulajdonosainak kilétét egy-egy bankban csak néhány vezető tisztségviselő ismerte. A második hullámban a zsidó kliensek személyesen jelentek meg a bankokban, és kérték vagyonuk visszautalását. Őket azonban állandó őrök kísérték, ezért nem lehetett hozzájuk közelebb férkőzni. Az egyik magánbankár, a szövetség elnöke Robert La Roche csapdát állított fel nekik. Részleteket szivárogtatott ki egy nem létező zsidó bankszámláról, mire Németországból meghatalmazásos kérelem jött, hogy leveszik a pénzt a számláról. Vagyis ezek a számlák nem voltak bejelentve. Ez a bizonyíték elegendő volt ahhoz, hogy a már ismert cikkelyt beiktassák a banktörvénybe. A történet azonban egy picit sántít, hiszen írásos feljegyzések támasztják alá, hogy a külföldi vagyonok tulajdona miatti halálbüntetést csak 1936-ban vezették be. Arra vonatkozóan azonban nincsenek feljegyzések, hogy a gazdag német zsidók valóban külföldre vitték volna a pénzüket. 2. A KÉT NAGYHÁBORÚ IDŐSZAKA 2.1 Svájc gazdasági helyzete az első világháború után Az első világháborúig aranypénzrendszer működött a világ számos országában. Ennek keretében a jegybank kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa kibocsátott bankjegyet a tulajdonosok kérésére a kérdéses nemesfémre beváltja. Ez a központi bank megfelelő mennyiségű aranytartalékát feltételezte. Az első világháború után fokozatosan letértek erről a rendszerről. Svájcban 1936-ig működött, de még a hatvanas években is egyes becslések szerint 115%-os aranyfedezet 12 állt a kibocsátott bankjegyek mögött. A frank 12 Nicholas Faith: A svájci bankok rejtélyes világa (Kossuth Könyvkiadó, 1985), 10. oldal

16 ilyen mértékű szilárdságának köszönhette az ország, hogy a válságok idején talpon tudott maradni. A Svájci Államszövetség nem vett részt az első világháborúban, megőrizte függetlenségét és semlegességét, amit azóta is igyekszik tartani. A háború utáni első, es gazdasági válság hatásai azonban nem kerülték el. A hanyatlás nem tartott sokáig, már táján javult a helyzet, de ez a folyamat lassan ment végbe. Lényeges gazdasági fellendülés 1925 és 1929 között következett be. Ezzel együtt megélénkült a bankok és biztosítótársaságok tevékenysége is. A svájci tőke csaknem egy évtizedes szünet után ismét igyekezett kijutni külföldre, 1926 és 1929 között 1415 millió frankot 13 helyeztek el külföldön. A tőkés országokat sújtó as gazdasági világválság Svájcot sem kímélte. Tömegével mentek tönkre vállalatok, így bankok és biztosítótársaságok is. Csupán nyolc nagybanknak 1931-ben legalább egy milliárd frank volt a vesztesége. A válság által leginkább sújtott országokból a tőke Svájcba áramlott, melynek következtében a nemzeti bank aranytartalékai 1932-re 506 millióról 2637 millió frankra 14 emelkedtek. Így összesen mintegy 11 milliárd frank 15 értékű külföldi tőke volt az országban, de jelentős részüket befagyasztották, ezért nem könnyíthetett a gazdaság helyzetén. A válság után még hosszú ideig tartott az országban a depresszió. Az 1930-as évek végén az ország nyolc bankja közül csak kettő maradt fenn anélkül, hogy tőkeátcsoportosítás zajlott volna le benne: a Credit Suisse és a Schweizerischer Bankverein. Genfben egyetlen nagybanknak sem maradt központi irodája, összeomlásuk magával rántotta a kisebb pénzintézeteket is. A legnagyobb bankok összmérlege kétötöddel zsugorodott, profitjuk csaknem eltűnt. Ez a válság egyfajta szabályozó keretet adott a svájci pénzintézeteknek, illetve hátteret teremtett a banktitok hagyományainak. A külföldi betétesek megkapták az igényelt védelmet, a svájciakról pedig azóta is legendák keringenek, amelyek hűségesen szolgálják őket. 13 Georgij Dragunov: Svájc, múlt és jelen (Kossuth Könyvkiadó,1983), 50. oldal 14,15 Georgij Dragunov: Svájc, múlt és jelen (Kossuth Könyvkiadó,1983), 56. oldal

17 2.2 Magyarország gazdasága a két világháború között Hazánkat igen kedvező gazdasági helyzetben érte a háború, amikor a pénzintézetek aranykorukat élték. A tőzsdén már 1911-ben voltak jelei a feszültségeknek, a részvényekhez egyre olcsóbban hozzá lehetett jutni. Mégis a háború kitörése után következtek be az igazán negatív változások. Az osztrák-magyar deviza jegyzése visszaesett és a hadsereg hatalmas összegeket emésztett fel, amit az állam a hagyományos bevételi forrásokból képtelen volt fedezni. A kormány nem az adókból szeretett volna több bevételhez jutni, hanem inkább hitelek felvételével oldotta meg a problémát abban bízva, hogy a háború után a jóvátételekkel majd fedezni tudja a törlesztéseket. A háború folyamán Magyarország 9909 millió aranykorona 16 adósságot halmozott fel az Osztrák-Magyar Bankkal szemben. A külkereskedelem sem működött olyan intenzitással, hogy az onnan származó bevételek megoldották volna a gondokat. A vesztes háború után jelentősen átrendeződött a magyar gazdaság. A nehéz helyzetet csak súlyosbította, hogy az ország területének kétharmadát elcsatolták, népessége pedig felére csökkent. Ezek mellett megszűnt a gazdasági integráció is a Monarchiával. Az első világháború után a legsürgetőbb feladat a háborús következmények felszámolása volt. A bekövetkezett infláció révén azonban a bankok saját tőkéje erősen megcsappant. Külföldi kölcsönökkel oldották meg a pénz stabilizálását, csak ezután nyílt lehetőség újabb külföldi tőke beáramlására. Ezt a folyamatot az is segítette, hogy hazánkban viszonylag magas volt a kamatláb. Magyarország a stabilizáció után hamarosan már az eladósodott országok közé tartozott. Az újabb hitelek egy része a már korábban felvett összegek utáni kamatok fizetésére szolgált, a hitelnek csak egy részét tudták produktív célra felhasználni. Ennek köszönhetően a belső tőkeképződés mértéke sem érte el a kívánt szintet. Még 1920-ban Magyarország elkülönítette pénzrendszerét, a Monarchia utódállamai közül utolsóként. A Magyar Nemzeti Bank megalapításával úgy tűnt, hogy az intézményi háttér sem akadályozza már a pénz- és hitelélet felpezsdülését ben a nyugodt fejlődés korszaka jött el, de nem tartott sokáig, mert 1928-ban már jelentkeztek az első komolyabb nehézségek a magyar gazdaságban. 16 Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története ( ), (Gondolat Könyvkiadó, Budapest), 64. oldal 1892-ben került sor az aranykorona bevezetésére, egy osztrák értékű forint két koronát ért

18 A válság kialakulása előtti években a bankok a betétállomány emelése, illetve egy bizonyos szinten tartása érdekében a kormány kétirányú politikát folytatott. Egyfelől állandóan emelte a kamatlábat, ezzel is ösztönözve a külföldi tőke bejövetelét. Másrészt korlátozta a hitelfelvételt, mivel úgy látta, hogy a termelés által megkívánt hiteligényeket jóval meghaladják a bankokkal szemben támasztott hiteligények. Ebben a bizonytalan pénzügyi helyzetben érte az országot a válság, amikor a fizetésképtelenek száma már úgyis igen magas volt. A fizetésképtelenségek számának alakulása 1929 és 1937 között Év Fizetésképtelenségek száma Passzívák értéke (pengő) számú táblázat Forrás: Magyar Statisztikai Szemle, oldal Az as világválság mélyen érintette a magyar gazdaságot is. A Magyar Nemzeti Bank 1930-ban jelentősen csökkentette a kamatlábakat, január és május között 7,5%-ról 5,5%-ra 17. Ennek következtében a magyar gazdaság vérkeringése lelassult, súlyos gondokkal küzdött mind az ipar, mind a kereskedelem, és csökkent az emberek vállalkozó kedve is. A tőzsde is megérezte a válságot, a részvények forgalma jelentősen visszaesett. A fizetésképtelenek száma is megnőtt, közülük egyre többen kerültek ki az állami vállalatokból, mint városi hatóságok. Az 1930-as évek közepétől ha lassan is, de erőre kapott a magyar gazdaság, kezdett kilábalni a válság okozta hanyatlásból. Egyre bővült a külkereskedelem, felgyorsult az újratermelési folyamat, aminek köszönhetően a pénz- és hitelélet is javulásnak indult. 17 Bácskai Tamás Huszi Ernő Simon Péterné: A pénz (Kossuth Könyvkiadó, 1974), 198. oldal

19 2.3 A svájci banktitok fogalma az 1930-as években Az 1920-as és 1930-as évek között a német gyárosok azon munkálkodtak, miként óvhatnák meg külföldi érdekeltségeiket, így trösztöket 18 és holdingokat 19 hoztak létre a vagyonaik elrejtésére. A háború közeledtével Svájcra hatalmas mennyiségű tőke zúdult, független trösztök, holdingok száma kétezer fölé emelkedett, melyekben mintegy 2,2 milliárd értékű svájci frank lapult. 20 Természetesen mindez titokban zajlott, hiszen a bankok nem adtattak ki információkat semelyik társaság vagyoni helyzetéről, tulajdonosi köréről és illetőségéről sem ig az a bírósági döntés volt érvényben, hogy minden tételt, amelyet a hitelezők a csődbe jutott személytől követelnek, külön kell nyilvántartásba venni. Így megoldható volt a rejtett vagyonok mentesülése a lefoglalás alól ban a bíróság változtatott véleményén, és kötelezett minden harmadik felet, hogy ha egy személyt csődeljárás alá vonnak, tájékoztassák a felszámolót a személy minden rájuk bízott vagyonáról. Ez nagyon hasonlít arra, ahogy a nácik a svájci bankokban kémkedtek más német betétesek iránt, vagyis egyes vélemények szerint részben sikerült feloldani a banktitkot. A titoktartás joga tulajdonképpen személyes ügy, hiszen az ügyfél felelőssége, hogy kinek adja tovább információit saját számlájáról. De a tulajdonos joga kiterjed tulajdonának részleteire is. A bankárnak is tilos ezért harmadik fél számára felvilágosítást nyújtani ben eljött az idő, amikor a svájci banktitoktartás szankciókkal való megerősítése elkerülhetetlenné vált. Párizsban fény derült egy svájci bank, a Basler Handelsbank 1300 számlatulajdonost tartalmazó listájának tartalmára. A nevek között szerepeltek egyházi személyek, politikusok, híres vállalkozók, illetve azok örökösei vagy hozzátartozói. Hamarosan kiderült, hogy a svájciak nem riadtak vissza tiltott számlák nyitásától sem. A bankok nem törődtek a közös számlákkal, két betétes közti esetleges rokoni kapcsolattal, és az örökösökkel sem. Mint mondták, nincs tájékoztatási kötelezettségük egyetlen kormányhivatallal szemben sem a betétek létét vagy állását illetően a betétesek halála után, és senkinek sem kötelesek kiszolgáltatni a betétesek közös számláiról szóló nyilvántartást sem. Ügyfeleik további védelme érdekében hoztak egy közös kantonális 18 tröszt: azonos termelési ágban működő vállalatokat jogilag is egyesítő monopolista szervezet 19 holding: termelő tevékenységet nem folytató kapitalista vállalat, amely jogilag és szervezetileg önálló részvénytársaságokat irányít, ellenőriz, gyakran tőkével is ellát, részvényeik nagy részét a kezében tartja. 20 Nicholas Faith: A svájci bankok rejtélyes világa (Kossuth Könyvkiadó, 1985), 144. oldal

20 rendeletet, mely szerint a nem svájci illetőségű ügyfeleket mentesítették a svájci vagyonés örökösödési adó terhe alól. Ezzel becslések szerint például a franciák évi négy milliárd francia frank adójövedelemtől estek el. Egy képviselő azt javasolta, hogy úgynevezett adó-visszautalást hajtsanak végre, ami Svájcnak semmiképp sem kedvezett. De a legrosszabb az volt, hogy már nem kellett a leleplezőknek kísérletezni, hogy felfedjék a titkokat, hiszen a listát valaki a bank vezetőségéből szolgáltatta ki nekik. A kormány célul tűzte ki, hogy megszerezze a svájciaktól a külföldiek által fenntartott számlák feletti ellenőrzési jogot. A franciák 1933-as költségvetése egy alaposan kidolgozott ellenőrzőrendszert tartalmazott, melyben kötelezték a bankokat, hogy igazolják a részvények és kötvények igazi tulajdonjogát, valamint hogy jelezzék az adóhivatal felé az okmányok vagy értékpapírok letétbe helyezését, új számlák nyitását, illetve közöljék páncéltermeik tartalmát. A franciák felkérték Svájcot, hogy a hatóságoknak engedjenek bepillantást a Bázelben levő könyvekbe, hogy ügyfeleik számláit ellenőrizhessék. A bank válaszul megerősítette azt a svájci törvényt, mely szerint a bankoknak ügyfeleik dolgával kapcsolatban kötelességük a teljes hallgatás. Ezzel a Szövetségi Tanács és a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. A svájciak mindig is ragaszkodtak saját törvényeikhez, habár azok egyes pontokban lényegesen eltérnek a többi európai ország szabályaitól. Ilyen például a titoktartás és az adótörvényük, pontosabban az adókivetés joga, melyet a kanton, vagy maga a közösség gyakorol. Az újabb időkben visszatartási adót vetettek ki a kamatokra és az osztalékokra. Az az adófizető, aki az adó alá vonhatóság ellenőrzéséhez nem ad valódi adatokat, kockázatot vállal. Ez a rendszer nagyon nem tetszik azoknak a külföldi kormányoknak, amelyek pénze Svájcban pihen. A svájci bankok tisztában vannak azzal, hogy a külföldiek számára mennyire vonzó a banktitok. Ám az a titoktartás aláaknázható, ami végzetes következményekkel járhat. Mivel azonban igen fontos a svájci bankszakma és Svájc nemzetközi pénzügyekben elfoglalt helye szempontjából, az államnak is érdekében áll a banktitok védelme. Ennek próbája az adóügyi jogalkotás ben a határőrség rendelkezését követően megkezdték mesterkedéseiket a német begyűjtő-osztagok a német menekültek ellen. Aki gyanús volt nekik, egyszerűen elrabolták, és hazahurcolták Németországba. Ezek az esetek nagy vihart kavartak, így a

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Történelmi háttér I. 1845 - Létrejön az első magyar szövetkezet 1850-es évek A magyar hitelszövetkezetek létrejötte egybeesik az európai szövetkezetek

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

KÜLFÖLDI BANKSZÁMLÁK. Moór Marianna. 2013. Október 8.

KÜLFÖLDI BANKSZÁMLÁK. Moór Marianna. 2013. Október 8. KÜLFÖLDI BANKSZÁMLÁK Moór Marianna 2013. Október 8. A NEMZETKÖZI BANKOLÁS ELŐNYEI A vagyon diverzifikálása A vagyon megőrzése Pénzügyi titoktartás NEMZETKÖZI BANKOLÁS AUSZTRIA, LIECHTENSTEIN, SVÁJC Gazdasági

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás.

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás. MAGYAR BANKSZÖVETSÉG Megnevezés Al Bank Banknyitás Babakötvény-/Start Bank-tulajdonos Bankváltás Bankvezetés Bankzárás Meghatározás, a fogalom tartalma A bank-tulajdonos nevére megnyitott és vezetett bank,

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Rábaközi Takarékszövetkezet

Rábaközi Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Vállalkozások és egyéni vállalkozók részére vezetett pénzforgalmi számlák és betétszámlák kamatairól, valamint a vonatkozó betétbiztosítási feltételekről Hatályos: 2015. július

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített)

Részletesebben

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA?

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? Az Egyesült Államok külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvénye (FATCA) fontos előrelépés az amerikai állampolgárok

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: Adószáma:... ; Tevékenység

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Pénzügyi Információs melléklet (PIM)

Pénzügyi Információs melléklet (PIM) I. Alapadatok (Jelenlegi állapot) A vállalkozás neve: A vállalkozás székhelye: Alapítás dátuma: Cégjegyzékszám: Adószám: Statisztikai azonosító szám: Pénzügyi Információs melléklet (PIM) II. A vállalkozás

Részletesebben

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:..

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:.. INFORMÁCIÓ 3. sz. Melléklet a pénzügyi lehetőségekről, befektetési célokről, szakképzettségről és tapasztalatról, kockázatvállalási készségről... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Az MNB-ben felvilágosítást adó bankszakmai felelősök jegyzéke Azono -sító kód D01 Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról E04

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. Hatályos: től

H I R D E T M É N Y. Hatályos: től H I R D E T M É N Y A jogelőd Rétköz Takarékszövetkezet (4600 Kisvárda, Szent L. u. 68., Cg.: 15-02- 050264, Adószám: 10113189-2-15) által vállalkozók és egyéb szervezetek részére megnyitott élő, de nem

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIX/1375/2 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól Budapest, 2010. október látta: norbert.kis@vm.gov.hu

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Pannon Takarék Bank Zrt. kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. szeptember 1-től 1 / 5 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT.

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. július 1. TARTALOM BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA Hajdúhadház, 2012. június 18. A VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) ALL FINANCE ÜZLETÁG

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) ALL FINANCE ÜZLETÁG KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) ALL FINANCE ÜZLETÁG Devizában és valutában végzett műveletek Devizakülföldi/devizabelföldi nem természetes személyek részére vezetett devizaszámlák kondíciói Kiadás időpontja:

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

ÜGYFÉLMEGÁLLAPODÁS JOGI SZEMÉLY RÉSZÉRE

ÜGYFÉLMEGÁLLAPODÁS JOGI SZEMÉLY RÉSZÉRE ÜGYFÉLMEGÁLLAPODÁS JOGI SZEMÉLY RÉSZÉRE JOGI SZEMÉLY KÉPVISELŐJE Utónév (Keresztnevek): Vezetéknév: Születési hely: Személyi igazolvány/útlevélszám: Lejárati dátum: Lejárat nélküli Lakcímkártya szám: Állampolgárság

Részletesebben

Írásszakértő. a büntetőeljárásban

Írásszakértő. a büntetőeljárásban 1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna

Részletesebben

(FATCA* NYILATKOZAT) Természetes személy részéről. Nyilatkozó adatai

(FATCA* NYILATKOZAT) Természetes személy részéről. Nyilatkozó adatai A Számlatulajdonos 1 (Ügyfél) amerikai egyesült államokbeli kapcsolatra utaló nyilatkozata a 2014. évi XIX. számú törvényben foglaltaknak való megfelelés céljából. (FATCA* NYILATKOZAT) Természetes személy

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Gyámhatósági számla Általános Szerződési Feltételei

Gyámhatósági számla Általános Szerződési Feltételei Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. Tel: (52)531-557 Fax: (52)535-921 Cégjegyzék sz.: 09-02-000063 Hajdú-Bihar megyei Cégbíróság PSZÁF engedély: EN-I-466/2011. (2011.04.19) Gyámhatósági

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE-

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

H I R D E T M É NY. 2013. január 8. után nyitott Lakossági számla kamata

H I R D E T M É NY. 2013. január 8. után nyitott Lakossági számla kamata 2013. január 8. után nyitott Lakossági számla kamata Érvényes: 2013. július 25-től Éves kamat EBKM Látra szóló lakossági fizetési számla 0% 0,00% Látra szóló mentes, megtakarítási számla 0% 0,00% 1 2013.

Részletesebben

H I R D E T M É NY. 2013. január 8. után nyitott Lakossági fizető számla vezetésével kapcsolatos díjtételek

H I R D E T M É NY. 2013. január 8. után nyitott Lakossági fizető számla vezetésével kapcsolatos díjtételek 2013. január 8. után nyitott Lakossági fizető számla vezetésével kapcsolatos díjtételek Éves kamat EBKM Látra szóló lakossági fizetési számla 0% 0,00% Látra szóló mentes, megtakarítási számla 0% 0,00%

Részletesebben

HITELKÉRELEM HUF. HUF Önerő mértéke. Önerő mértéke HUF. Beruházás célja. Beruházás megvalósulási helye

HITELKÉRELEM HUF. HUF Önerő mértéke. Önerő mértéke HUF. Beruházás célja. Beruházás megvalósulási helye HITELKÉRELEM 1. Az igényelt finanszírozás adatai Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási Hitel Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel Egyéb Igényelt kölcsön Igényelt kölcsön Igényelt

Részletesebben

NEMZETKÖZI BANKOLÁS. Moór Marianna. 2011. November 30.

NEMZETKÖZI BANKOLÁS. Moór Marianna. 2011. November 30. NEMZETKÖZI BANKOLÁS Moór Marianna 2011. November 30. A NEMZETKÖZI BANKOLÁS ELŐNYEI A vagyon diverzifikálása A vagyon megőrzése Pénzügyi titoktartás NEMZETKÖZI BANKOLÁS AUSZTRIA, LIECHTENSTEIN, SVÁJC Gazdasági

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik 1. feladat Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Gazdasági esemény Mérlegfőösszeg nő Mérlegfőösszeg csökken Mérlegfőösszeg változatlan, eszközök összetétel változik Mérlegfőösszeg változatlan, források

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Betéti Okiratok és számlán belül lekötött betétek Lakossági ügyfelek, Vállalkozók és egyéb szervezetek részére 2 Betéti okiratok Az éves kamat mértéke Betétkönyv

Részletesebben

havi 90.000 Ft-os jóváírása estén, egyéb esetben 990 Ft a

havi 90.000 Ft-os jóváírása estén, egyéb esetben 990 Ft a Meghirdetés: 2015. június 29. napján Hatályos: 2015. július 3. napjától Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2015. június 29. napján a jelen Hirdetmény módosításra került; - az OBA betétbiztosítással

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. a tulajdonosok között férj magyar kft. feleség férj férj részesedés szerzés feleség feleség férj, feleség

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

FORDÍTOTT ADÓZÁS Budapest, 2008

FORDÍTOTT ADÓZÁS Budapest, 2008 FORDÍTOTT ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerzõ: Vira Sándor Alkotó szerkesztõ: dr. Bokor Pál Lektorálta: Sike Olga ISBN 978 963 638 253 7 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelõs kiadó: dr.

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a MAGYAR KÖZÚTI FUVAROZÓK EGYESÜLETE és az ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI HITELSZÖVETKEZET. által közösen bonyolított hitelkonstrukcióról 1.) Visszaigényelhető ÁFA megelőlegezése Az igénybe vehető összeg

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben