FÉSZEKHAGYÓ VAJDASÁGIAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÉSZEKHAGYÓ VAJDASÁGIAK"

Átírás

1 FÉSZEKHAGYÓ VAJDASÁGIAK

2 MTT Könyvtár 4. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványsorozata A kiadványért felel a MTT elnöke MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. FÉSZEKHAGYÓ VAJDASÁGIAK Jubileumi kiadvány Szerkesztette Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa Grafikai szerkesztő és borítólap Csernik Attila Tördelés Csernik Előd Korrektúra Tripolszki Zsuzsa Nyomda VERZAL, Újvidék Szabadka, 2001

3 FÉSZEKHAGYÓ VAJDASÁGIAK Tanulmányok, kutatások, statisztikák Szerkesztette Gábrityné dr. Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa MTT Könyvtár 4.

4 A Magyarságkutató Tudományos Társaság e könyvével ad hírt munkájáról fennállásának tizedik évfordulóján.

5 TARTALOM Bevezető gondolatok Szirmai Károly: Elvándorol az erdő... 7 Mirnics Károly: Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak... 9 Dr. Szalma József: Migráció, kisebbségi jogok, nemzetközi jogszabályok Dr. Saša Kicošev: Népszámlálási statisztikai mutatók (A vajdasági magyarság területi megoszlása és létszámának változása a XX. század folyamán) Bogdán József: Maradj velünk! Gábrityné Dr. Molnár Irén: A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai és méretei T. Mirnics Zsuzsanna: Hazától hazáig (A Vajdaságban és Magyarországon tanuló vajdasági magyar egyetemi hallgatók életkilátásai és migrációs szándékai) Dr. Sági Zoltán: Délvidéki lelkiállapot Surányi Zoltán: Kényszerpálya (vagy) az Ígéret Földje? (Vajdasági magyar újságírók kényszerpályán a XX. század utolsó évtizedében) Dr. Franyó Zsuzsanna: Rekviem eltávozott színművészeink középnemzedékéért Dr. Tóth Pál Péter: Jugoszláviából Magyarországra Papp Árpád: A vajdasági magyar áttelepülők sorsa az anyaországban Mészáros Zoltán: Hogyan találta fel magát a magyar értelmiség között, Törökkanizsán Melléklet Vándormozgalmak számokban Tudományos élet Szervezeti tevékenység A tanulmányok szerzőiről Sadržaj Contents

6 Könyvünk támogatói: az Illyés Közalapítvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferencia) a Tartományi Kisebbségi Titkárság a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság a Szabadkai Polgármesteri Hivatal

7 Fészekhagyó vajdaságiak Bevezető gondolatok Elvándorol az erdő (részlet) Mozdulatlanul álltam, és hallgatóztam. Éreztem, hogy alattam ébren van és nesztelenül lélegzik az erdő. Majd napnyugat felé néztem, ahová pásztásan elhúzódott a köd, s láttam, hogy ereszkedik le a hegyoldalakról csendben, könnyű felhőgomolyba takarózva az erdő, s hogy menetelnek végtelen hosszú sorban, szállongó felhőrongyokba fogózva a messzi országúton a fák. Leszálltam a tetőről, völgyekben bujdostam, elhagyott utakon bolyongtam. Az egyik keresztúton összetalálkoztam a menetelő fákkal. Hová készültök? szólítottam meg őket. Elmegyünk innen messzire, tengereken túlra válaszolta az egyik vénbütykös fa. Elfáradt, megrokkant már a ti lábatok ahhoz, miért hagynátok itt a földet? Nem kellünk mi már neki, kiásnak belőle, kiszaggatják gyökereinket, kemény fejszecsapások irtják, pusztítják a régi erdőt. El fogtok pusztulni a nagy úton, gyönyörű szálfáitokat tengerviharok verik majd szerte, és sós víz ringatta, halott törzsetek alá idegen sírt fövenyez a zöld szemű mélység. De a fiatal életvágyakat mégis áttutajozza a tenger, s a messzi vizekbe néző, magas partokon gyökeret eresztve újból fölsorakoznak a régi szálfák. Kevesen lesztek, szellőbújta lombjaitok susogását az idegen fák értetlenül hallgatják, elnyel benneteket a tenger, a bajaitokban, szétszórtan, kinek mondjátok majd: testvér? 7

8 Bevezető gondolatok De beszédre figyelő lombjaink megtanulják az új erdőtenger végtelenbe is elhallatszó zúgását, s nem lesznek többé árvák. De elárvul az itteni hegyoldalakon a lombbeszéd, mert nem lesz, aki a régi magot elvesse, és fává növelje. Mondjad, mit ér, ha annyi darabka föld sem akad, amibe a fák gyökerüket betapossák? kérdi az egyik. S mondd, ki tehet róla, ha az élet fába kívánkozik, és lenni akar? mondta a másik. S mondjátok, mit ér kérdeztem tőlük, ha magatokban meghaltok, hogy másokban éljetek? De akkor már fölszedelőzködtek és elindultak. Hát mégis elmentek, ha a szívetek meghasad is belé? szóltam utánuk. Ha szívünk meghasad is belé válaszolta egy görnyedt hátú, nagyon vén fa. Hosszan utánuk néztem, amint egyenként eltűntek a messzeségben. Azóta éjjelenként gyakran kijárok, végigbarangolom a völgyeket, utakon bolyongok, melyeket mindenki elhagyott, vagy megállok a kopasz hegytetőn, s elnézem, hogy szakadozik föl a mélyedésekből a köd. Sokszor úgy érzem, hogy százezer elhagyott sír feküszik alattam, olyan nagy csend van azóta a hegyoldalakon. Szirmai Károly 8

9 Fészekhagyó vajdaságiak Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak MIRNICS KÁROLY Az emberek a legsúlyosabb hibákat és a legnagyobb kegyetlenkedéseket akkor követik el, amikor félretéve lelkiismeretüket elkezdenek hivatkozni a hazára. Rabindranath Tagore Én a világot úgy fogom fel, hogy abban a népek nem a területhódításban, hanem az egyetemes és saját nemzeti kultúra gyarapításában kell, hogy versenyezzenek. Goce Delcsev Történelmi előzmények 1 Az antant hatalmak győzelme és területrabló békediktátuma feldarabolta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A délszláv népek egyesülésével (1918) létrejött a Szerb Horvát Szlovén Királyság, majd később (1929) a Jugoszláv Királyság. Az egyesülés a mai Vajdaság területét hangsúlyozottan az SZHSZ Királysághoz (Jugoszláviához), és nem Szerbiához csatolta. Az utódállam véget vetett a magyar bevándorlásnak a vajdasági városokba. Pedig ekkor már Vajdaság jelentős része ismét magyar többségű volt, s szórványmagyarság jellege is megváltozott: kialakultak a sűrűn és tömbben lakott magyar települések és területek. A jellegében monarchofasiszta és nacionalista utódállam ezt az állapotot kezdettől fogva nem fogadta el. Tagadta e vidéknek a feudalizmusból örökségbe kapott többnemzetiségű és multikulturális jellegét 1 A -tal jelölt részeken a szerző, a könyv terjedelméhez igazodva és a szerkesztők kérésére, a tanulmányt rövidítette (szerk.) 9

10 Mirnics Károly Ősi földön, de kisebbségben ( ) A tanulmány végén található 1. és 2. táblázat bemutatja a magyarság teljes számát a Kárpát-medencében, Vajdaságban, Muravidéken és Horvátországban a különböző népszámlálások adatai alapján között. A két táblázat adataiból kitűnik, hogy a Kárpát-medencében élő magyaroknak korábban 5%-a, utóbb pedig 3%-a, az anyaországon kívüliek 15%-a élt az egykori Jugoszláviában Az államszervezés joga, az államalkotás önkényei, az államalkotó nép szerepe a gazdasági élet, az oktatás és kultúra megszervezésében, a külső- és belső vándormozgalom, az elfelejtett-eltemetett etnikai eredet élesztgetése-ébresztgetése, az önkényes névelemzésen alapuló intézkedések, a népszámlálási hamisítások (revíziók), a pontatlan utasítások és meghamisított adatok nem nyújtanak lehetőséget még ma sem a két világháború közötti állapot szakszerűen pontos feltérképezéséhez. A két világháború között a magyar kisebbséggel szemben semmilyen tolerancia nem volt. Ez határozta meg azoknak a sorsát, akik kötődtek a magyar kisebbséghez a szülőföldön. A szolgasorban élő magyar néppel fizettették meg a magyar főúri osztály és felelőtlen arisztokrácia bűneit. Mivel a szolgasorsból mindenki csak menekülne, így a nemzetiségi elnyomásban lévő népről (nemzetiségről) rendkívül nehéz pontos adatokat gyűjteni, demográfiai helyzetéről megbízható képet alkotni. Ez a megállapítás egyetlen nemzeti kisebbség demográfiai helyzetére sem vonatkozik annyira, mint a vajdasági magyar kisebbség állapotára a két világháború között. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Jugoszláv Királyság sohasem hozott nyilvánosságra olyan adatokat, amelyekből megtudható lenne a vajdasági magyarság természetes népmozgalma, pedig csak ezeknek az adatoknak a segítségével lehetne ellenőrizni a népszámlálási adatok hitelességét is. A nyers mutatószámok és a lélekszám alakulása ily módon a mai napig megmagyarázatlan marad. Mindenekelőtt ismeretlen a természetes szaporodás, a születési és halálozási arányszám alakulása. Csupán becslésekbe bocsátkozhatunk. Ismeretes számunkra a jugoszláviai magyarság korösszetétele 1921-ből. Ennek segítségével 10

11 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak megállapítható, hogy a jugoszláviai-vajdasági magyarság születési arányszáma az említett időpontot megelőző időszakban ezrelék lehetett. Ez a magas születési ezrelék, tekintettel a magyarság fiatal korösszetételére lehetővé tette a magyar népesség bőséges újratermelődését (a 0 5 éves korcsoportba tartozott a népesség 10,3%-a; a 6 11 éves korcsoportba 14,7%-a; a éves korcsoportba 7,4%-a; a éves korcsoportba 6,6%-a; a éves korcsoportba 6,3%-a; a évesbe 7,0%-a; a évesbe 38,5%-a és a 60 éves és idősebb korcsoportba csak 9,2%). A bőséges újratermelődés megállapítható még a halálozási arányszám pontos ismeretének hiányában is. Bár a születési ezrelék minden bizonnyal a két világháború között folyamatosan csökkenhetett, a gyors természetes szaporodás ténye nem vitatható. Alapul véve a hasonló korösszetételű népesség természetes szaporodását és átvetítve azt a vajdasági magyarság korösszetételére, elmondható, hogy az közötti időszakban a magyarság száma megnőhetett volna több mint félmillióra is, ha nincsenek a már említett nagy kivándorlási és elköltözési mozgalmak, amelyek során a magyarság jelentős része szétszóródott, s végül asszimilálódott más népekbe. E tanulmánynak nem célja II. világháború előtti és alatti időszak demográfiai helyzetének elemzése. A háború emberáldozatai, a háború utáni véres megtorlások magától értetődően csökkentették a jugoszláviai-vajdasági magyarság számát, és később sorsdöntően befolyásolták önmagához való viszonyulását. A meghasonlottság nyomasztó érzésétől soha többé nem tudott teljesen megszabadulni. Gyökeret vert benne a kisebbségrendűség, meggyengült önbecsülése, bátorsága. Így van ez évtizedek óta. Népességpolitikai célok a két világháború között (betelepítések) A szerb értelmiség nagy s főként nacionalista része a szerb államiság kezdetétől napjainkig pánszláv álláspontra helyezkedik Magyarországgal kapcsolatban. A magyarok ugyanis 896 óta állítólag a szerb-orosz közvetlen kapcsolatok akadályát jelentik. Másrészt a szerb értelmiség nagy része (s a nagyobb része na- 11

12 Mirnics Károly cionalista) amikor jugoszlávot mond, szerbet ért rajta. A szerb az a piemonti tengely, amely minden délszlávot képes egyesíteni magában, s így oldódik fel jugoszlávvá. A szerb demográfusok sem mentesek a szerb szemléletű pánszlávizmustól. Amikor területeket délszlávosítanak, szerbesítést értenek rajta. A két világháború között Vajdaságban a magyar és a német népesség együttesen többséget alkotott az államalkotó szerb néppel szemben. Jugoszlávia létrejöttével a szerbek elsőrendű feladatnak tartották Vajdaság népességi-etnikai viszonyainak és arányainak megváltoztatását az államalkotó nép javára, s ezt délszláv nacionalizációként fogalmazták meg. A folyamat már 1920-ban megkezdődött. Az államapparátust teljesen délszlávosították, az elégedetlenkedő magyarok vagy önként mentek el (kényszerhelyzetbe hozták őket), vagy elüldözték őket. A szerb népesség államilag szervezetten kezdett betelepedni. Ez kezdetben mégsem volt olyan nagyarányú, hogy belátható időn belül létrehozta volna az abszolút szerb többséget, holott egyedül ez az egyetlen, átfogó etnikai és megbízható biztosítéka 2 a határ menti területek tartós birtokbavételének írja Vladan Jojkić. Mint a többi szerb demográfusnak, Vladan Jojkićnak is az volt a meglátása, hogy a volt dél-magyarországi (vajdasági) szerbség önerőből képtelen létrehozni az ún. ubique (mindenütt jelenlévő) szerb többséget. Belátható időn belül nem lehet számítani a nemzetiségek depopulációjára, elköltözésére, asszimilációjára. Ebből azt a következtetést vonta le, s a politikusoknak is azt javasolta, hogy a tartós célhoz vezető utat a Vajdaság nem délszláv népességének a szerb többség általi majorizációjával kell elérni, s ezért nagy tömegű szerb betelepítést kell végrehajtani Ó-Szerbia más részeiből Vajdaság területére (idézett mű, 112. oldal). Vladan Jojkić azok közé a polgári gondolkodású szakemberek közé tartozott, akik Vajdaság kolonizációját nem parancsra képzelték el, hanem a betelepülők szabad akaratából. A betelepítést olyan folyamatként képzelte el, amely a polgárok szabad akaratából jön majd létre, és nem állami erőszakkal. A szerb állam feladata csupán az kell, legyen, hogy intézkedéseivel segítse a vidék gazda- 2 Vladan Jojkić Nacionalizacija Bačke i Banata, Novi Sad, 1931, a 112. old. 12

13 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak sági felvirágzását, mindenekelőtt a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Vajdaságnak szerb Amerikává kell válnia, mely vonzza a szerb népességet. Véleménye szerint a szerb népesség gazdasági előnyökhöz való juttatásával aránylag rövid időn belül elérhető lesz a szerb népesség dominanciája is. Számításai szerint Vajdaságba tíz év alatt szerbet kellene áttelepíteni az ország déli részeiből, mert csakis így érhető el mindenütt szerb többség (idézett mű 78. oldal). A délszlávosítást-elszerbesítést fokozatosan kell végrehajtani valamennyi közigazgatási egységben és helységben. Beismerte, hogy nevetséges volt az állam részéről az a politikai geometria, ahogyan a Dunai Bánság létrehozásával megnövelték és kimutatták a délszlávok 57%-os többségét. Valójában Vajdaságnak (Bácskának és Bánátnak) csupán 9 közigazgatási egységében volt délszláv többség; az összes népesség alig egynegyede, Bácska és Bánát nemzetiségi népességének egy hetede élt délszláv többségű területeken. A népesség nagyobbik része (1921-ben lélek) olyan városokban és járásokban lakott, ahol a délszláv népesség kisebbségben volt ( nem szerb lélekkel szemben fő, vagyis lélekkel kevesebb, mint a manipulációval kimutatott). Szerinte indokolt az aggodalom, hogy a magyarok és a németek felfelé ívelő természetes népmozgalmát nem törte meg az új állam emiatt ugyanis tíz év múlva a különbség már lélekre nőhet; figyelembe véve a magyarok és németek természetes szaporodását is ( fő) pedig már lélekre. Az egykori népességpolitikai irodalomban szerepelnek más, szerényebb betelepítési elképzelések is. Dr. Nikola Milutinović, a Matica srpska főtitkára például a 30-as években csupán szerb betelepítése mellett szállt síkra. Vladan Jojkić könyve tartalmazza a délszlávosításelszerbesítés ütemtervét is ( oldal). Az említett fejezet politikai jelentőségű. Jojkić könyvének ebben a fejezetében kidolgozta a betelepítés stratégiáját Vajdaságban. Meghatározta, hol, milyen számarányban és milyen taktikával kell elérni a több, mint félszeres szerb többséget. Húsz évvel később, a II. világháború után ezen az elven és Vasa Čubrilović utasításai szerint hajtották végre a betelepítéseket, vagyis Vajdaság kolonizációját. 13

14 Mirnics Károly Népességpolitikai eszközök a két világháború között Vladan Jojkić könyvében felhasználta az akkori demográfiai ismereteket. (Más kérdés, hogy a népességtudományt milyen célokra és politikai etika szolgálatába állította.) A könyvében ismertetett etnikai viszonyokra vonatkozó népességpolitikai alapelvei ma is elevenen hatnak, mert a történelem folyamán többször is bebizonyosodott, hogy már rövid távon is eredménnyel járnak. Vladan Jojkić az elszerbesítés következő eszközeit sorolja fel: 1. elsődleges és leglényegesebb szerepű eszköz a tömeges majorizáció, a szerb népesség többségének elérése, amely nélkül nem hathat egyetlen más népességpolitikai módszer sem; 2. először a városok lakosságának elszerbesítése, majd a falvaké; 3. asszimilációs helyzet előidézése, az asszimilációt elősegítő politikai közhangulat megteremtése a társadalmi élet minden területén; 4. a csökkenő természetes népmozgalom ösztönzése a nemzetiségek esetében. Jojkić szerint már e sorrend felcserélése is fölösleges bonyodalmakat idéz elő a nemzetiségi népességpolitikában; nem kívánatos erőszakot szülhet. Lehetséges, hogy első pillanatra e sorrend megváltoztatása látszólag gyorsabb eredményekkel is kecsegtetne, ám ha a valóságban kipróbálják, csak eltávolít a céltól. A történelem e tekintetben is Jojkićot igazolta. Az általa meghatározott elvek következetes betartása lehetővé tette az újabb és legújabb kori népességi folyamatok és politikai célok összhangját Vajdaságban. Tömeges betelepítés és majorizáció a szerb népességi többség szolgálatában a két világháború között Mivel a szerbek természetes szaporodása jóval kisebb volt, mint a nemzetiségeké (idézett mű 91. oldal), s ezért a távoli jövőben a kulturáltabb németekkel és magyarokkal szemben asszimi- 14

15 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak lációs csapdába kerülhettek volna, Jojkić szerint ezen csupán külső tényező változtathat: Vajdaságba be kell telepíteni Szerbia középső és déli részeiből nagyszámú szerbet. Csak látszólag lehetne megoldani a problémát oly módon, hogy a szerbek teljes évi természetes szaporulatát ( lélek) Vajdaságba irányítsák. Jojkić nem tudott elképzelni olyan eredményes és sikerrel kecsegtető állami intervenciót, amellyel ez kivitelezhető lett volna. Szerinte az állami intervenció az akkori, adott helyzetben nem volt képes nagy tömegeket mozgásba hozni, noha ez lett volna a legjobb megoldás. Szerinte a szerb állam közvetlen beavatkozással nem tud megoldani semmit a népességi folyamatokban. Az államapparátust, katonaságot, rendőrséget könnyű elszerbesíteni, a bürokratizációnak lehet nagy méreteket adni, de mégsem jár eredménnyel. Az ilyen jellegű változásokat természetesen ki lehet mutatni a népszámlálási adatokban (pl. nagyobb hadsereg állomásoztatása a Vajdaságban), ez azonban csak látszatjavulás. Az állam képtelen nagy paraszttömegek vándormozgalmának parancsszóval való irányítására. Jojkić bármennyire is nacionalista volt, megvolt benne bizonyos polgári intézmények tisztelete és egy minimális tudományos becsület is. Kalandor megoldásokat nem javasolt, bár ezt akkor többen is követelték. Szerinte az agrárnépesség többletének esetleges betelepítése Vajdaságba állami költségen egyáltalában nem jöhet számításba. Ennek a költségei nagyok és jogi akadályokba ütköznek (idézett mű 92. oldal). Számításai szerint, ha parasztcsaládot telepítenének be Vajdaságba, és mindegyik családnak csak 5 hektár földet juttatnának a legszükségesebb épületekkel együtt, az államnak ez mintegy milliárd (akkori) dinárjába kerülne. Nem volt olyan állam, amely ekkora pénzeszközt tudott volna fordítani ilyen célokra. Ugyanakkor éppen ott, ahol a délszlávosító-elszerbesítő kolonizáció szükségessé tette volna, nem volt nagy kiterjedésű földterület. Nyilvánvaló tehát, hogy a teljes majorizációhoz, a szerb népességi többség hatékony létrehozásához a két világháború között nem voltak meg a feltételek. Ha nem következik be a II. világháború, a kolonizáció feltételei később sem lettek volna meg. A nemzetiségek és etnikumok között évszázadokig is fenn- 15

16 Mirnics Károly maradhatott volna egy viszonylagos egyensúly, létüket nem fenyegette volna asszimilációs veszély; ezt már az átlagos, tesséklássék demokrácia követelményei is lehetetlenné tették volna. Bár egyre erősödött az agresszív nacionalizmus, amely igyekezett minden társadalmi folyamatot hatása alá vonni, az európai hagyományokon nem tehették túl magukat. E tekintetben bizonyos mértéktartás mutatkozott az akkori polgári politikusok egy részénél. Később e tekintetben is nagyobb szakadék keletkezett a valóság és lehetőség között. A szabad akaratú beköltözés és letelepedés a majorizáció szolgálatában a két világháború között Vladan Jojkić politikusként esküdt ellensége volt Vajdaság politikai autonómiájának, híve volt viszont a szigorúan központosított államhatalomnak. Annál érdekesebb számunkra, amit tudósként írt. Szerinte a döntő számarányú majorizáció nélkülözhetetlen velejárója és előfeltétele a kisebbségek asszimilációjának: sorrendben az első a szerb népességi többség biztosítása. Mivel ez az asszimilációnak nélkülözhetetlen feltétele és nem következménye, csak akkor remélhető tőle eredmény, ha a majorizáció teljes és ubique vagyis minden településre kiterjed. Vladan Jojkić a gazdasági és társadalmi folyamatok tekintetében független, az egyes ember szabad akaratából történő betelepülésének volt a híve. Az eldélszlávosítás legfontosabb kérdése Bácskában és Bánátban: hogyan elérni sikeresen, hogy a lakosság minél nagyobb számban, önként jelentkezzen átköltözésre Vajdaságba az ország többi részeiből (idézett mű, 93. oldal). Ez a felfogás, nem vitás, polgári nacionalista jellegű, ugyanakkor tisztel bizonyos polgári demokratikus intézményeket is. A történelmi fejlődés és a népesség fejlődése szempontjából nem olyan kártékony, mint amilyen az államhatalom sürgettető erejére támaszkodó későbbi nacionalizmus. Az ilyen elképzelésű majorizáció, amelyre Vladan Jojkić támaszkodott, a természeti adottságokra és a gazdaság fejlesztésére alapoz. Alapja a magán- és kollektív, valamint állami-gazdasági vállalkozás fejlesztése. A gazdaságpolitikának vonzóvá kell tennie a vidéket az ingázó, lebegő szabad munkaerő 16

17 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak számára. Iparosítani és urbanizálni kell Vajdaságot, serkenteni a beruházásokat. Nemcsak az ún. passzív vidékek, az iparilag és mezőgazdaságilag fejletlen és lemaradt területek népességét kell mozgásba hozni: Vajdaságba kell csalogatni a legvállalkozóbb szellemű és leggazdagabb tőkéseket, iparosokat, hogy az előbbi csoportnak munkát adhassanak. Vajdaság így magához vonzhatja azokat a szerb nemzetiségű rétegeket, amelyek magasabb életszínvonalra vágynak. Elképzelése szerint Vajdaságnak gazdasági előnyöket kell juttatni, s akkor a vidék gazdasági ereje vonzó lesz a szerb népesség számára. Így természetes úton, állami erőszak nélkül elérhető a délszláv-szerb többség (idézett mű, 96. oldal). Az államhatalom közigazgatási, jogi és pénzügyi eszközökkel ösztönözze Vajdaság fejlődését. Különben évtizedekig, sőt évszázadokig is várhatunk az eldélszlávosodásra (idézett mű, 97. oldal). Gazdasági téren mindenekelőtt a mezőgazdaságot kell jövedelmezővé tenni (idézett mű, 97. oldal), jövedelmező felvásárlási árakat kell megállapítani, serkentő hitelpolitikát alkalmazni. Az adópolitika legyen ösztönző. Az iparfejlesztés nagymértékben megváltoztathatja Vajdaság nemzetiségi összetételét a szerbek javára. Az úthálózat kiépítése ugyancsak fontos, mert lehetővé teszi a népesség diszlokációját, s ezen belül a szerbek mindenütt való jelenlétét, és nemzetiségi népesség szétszórását. A közúti és vasúti áru- és utasforgalom összekapcsolása Belgráddal nagyobb hatású lehet, mint az államnyelv kötelező tanulása és a használatára vonatkozó hatósági határozatok. Nagy jelentősége van Bácska és Bánát kulturális fejlesztésének. A elszerbesítő iskolaközpontokat a nemzetiségek által lakott helyiségekbe kell helyezni. A beruházások Vajdaság gazdag, nagynépességű és gazdaságilag fejlett vidékein sokkal jobban kifizetődnek, mint a gazdaságilag fejletlen és ritkán lakott helyiségeiben, mert lehetővé válna a fejletlen vidékek fölösleges agrárnépességének átirányítása és a népesség keveredése. Következtetésként megállapítja: e gazdag vidékek elszlávosítása előnyt kell, hogy élvezzen, elsőrendű állami feladat kell, legyen a vázolt, nem agresszív eszközök segítségével (idézett mű, 101. oldal). 17

18 Mirnics Károly A városok eldélszlávositásának-elszerbesítésének előnyben részesítése a két világháború között Mivel a városok gazdasági és forgalmi csomópontok, vonzóerejük a népesség vándormozgalmára nagy. A városok fejlesztése lerövidítheti (idézett mű, 101. oldal) a nemzeti kisebbségek majorizációját, mert mindenekelőtt a szerb népességet fogják magukhoz vonzani más országrészekből Vajdaság területére. A városok eldélszlávosítása-elszerbesítése és a népesség keveredése a majorizáció, a szerb népességi többség elérésének legkívánatosabb eszköze, amely néhány évtized alatt eredményt fog felmutatni. Ennek példája Újvidék lehet valamennyi többi vajdasági város számára. Szerb állami keretben, szerb etnikai háttérrel a városokba irányuló bevándorlás elsősorban szerb jellegzetességeket kaphat. Jojkić e megállapításai is helytállóknak bizonyultak a mai napig. Javaslataiból kevés valósult meg a két világháború között. Ellenkezőleg Vajdaság gazdasága hátráltatott helyzetbe került. A gazdaság fejlesztése helyett az államhatalom erőszakos eszközei kaptak teret. Nekik köszönhetően a két világháború között csupán szerbet lehetett letelepíteni Vajdaságban a kívánatosnak mondott helyett. Az asszimiláció a két világháború között Jojkić könyvében megemlíti, hogy a népességpolitikát elemi erővel vonzza az asszimiláció gondolata és eszközei. Azok állítja, akik nem mélyültek el a társadalmi folyamatok elemzésében, könnyen azt hiszik, hogy a nem délszlávok asszimilációja a leghatékonyabb eszköze az eldélszlávosításnak (idézett mű 83. oldal). Ez érthető, ha figyelembe vesszük az asszimiláció kettős hatását a népesség etnikai összetételére. Az asszimiláció nemcsak erősíti és növeli az államalkotó nép számát, hanem ugyanakkor csökkenti azon nemzetiségi népességek számát, amelyeket magába olvaszt. Az asszimiláció eszméjét csábítóvá teszi, hogy elevenen él még az emlékezetben a magyarok államalkotó sikere a történelmi Magyarország népeinek beolvasztásában. Majdnem általános az a téves meggyőződés, hogy ezt a magya- 18

19 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak rok erőszakos államhatalmi (jogi) és adminisztratív eszközökkel érték el, s ezeket bármely más államhatalom is használhatja hasonló helyzetben (idézett mű, 83. oldal). Könnyen felfogható, hogy sokak számára, akik látják, hogy Bácskában és Bánátban milyen nagy szükség van a délszláv-szerb népesség számszerű növelésére, a nem délszláv népességek erőszakos beolvasztása úgy tűnhet, mint a legmegfelelőbb és legeredményesebb eszköz. Jojkić rámutat, hogy ez a felfogás alapjában véve téves, nem járható út, és nem vezetne eredményhez. Mert, maradjunk csak a magyar példánál a nem magyarok beolvasztása a történelmi Magyarországon nem történt a magyar államhatalom erőszakos és kényszerítő intézkedései következtében, hanem észrevétlenül, természetes folyamatként. Természetes folyamat volt ez az államhatalmi intézkedések bevezetése előtt is, és később is az maradt, egészen az újabb időkig, amikor is a magyarok megkísérelték erőszakos úton meggyorsítani a nem magyar népek beolvadását. Értelmetlen volt részükről ez az eljárás, amely annyi nyugtalanságot és rosszvért szült az ország polgárai között. Ez végül is megbosszulta magát a magyarokon, ez volt az állampolitikájuk legnagyobb hibája. A hiba annál nagyobb és következményeiben végzetesebb volt, mivel az erőszakos beolvasztás szükségtelen és fölösleges. Az asszimiláció törvényszerűségei szerint a népek etnikai átalakulása a tudattól függetlenül történik, független társadalmi, kulturális és pszichológiai tényezők hatására, nem pedig az asszimilálódó nép saját akarata szerint, még kevésbé az államalkotó nép szándéka és erőszakos intézkedései hatására. Bizonyos feltételek nélkül (ezek a közös faj, közös kulturális értékek, különösen pedig a közös vallás és hit) nem lehetséges tömeges asszimiláció (csak a kisebb etnikai szigetek vesznek el elkerülhetetlenül az idegen tengerben). Az asszimilációnál azonban a legfontosabb az uralkodó nép számbeli fölényének és nemzeti tekintélyének aktív és hódító szerepe, a legfőbb hátráltató passzív tényező pedig vele szemben a védekező kisebbség nemzeti tudatának ellenálló képessége (idézett mű, oldal). A továbbiakban leírja ezt a folyamatot. Az asszimiláció úgy megy végbe, hogy az államalkotó nemzet társadalmi és gazdasági tekintélye rendkívüli vonzó hatást gyakorol a kisebbségi cso- 19

20 Mirnics Károly portok fiatal nemzedékére, amely közvetlen társadalmi kapcsolatba kerül a közös környezetben a többséggel. Ezzel ellentétesen hat a kisebbségi szülő és előző nemzedék nemzeti tudata. A hagyományápoló tényező és értékek erejétől függ a fiatal nemzedékek ellenálló képessége az elnemzetlenítéssel szemben. Az államalkotó nép vonzereje és a kisebbségi népesség nemzetiségi közösségi tudata és hagyományápoló ereje közötti harc az ifjú nemzedékek még kialakulatlan szellemi életében és érzelemvilágában állandóan megütközik. E két ellentétes tényező megütközésétől és egyensúlyának megbomlásától függ, hogyan alakul nemzetiségi hovatartozásuk. Ha túlsúlyba kerül az államalkotó nemzet hatása, akkor a nemzeti átalakulás folyamata fokozatosan bekövetkezik. Az első nemzedékben meggyengül vagy elvész a nemzetiségi tudat, a következő nemzedékben már eltűnik teljesen a nemzetiségi nyelvismeret és a nemzetiségi hovatartozás megjelölése. Ha azonban az államalkotó néppel való kapcsolat rendkívüli vonzóerejű (az államalkotó nép nagy és nagyon korszerű civilizációs értékek hordozója), a nemzetiségek kulturális intézményei és szellemi értékei pedig gyengék, vagyis ha a nemzetiség a kor civilizációs és kulturális követelményeinek hatása alá kerül, ez esetben az asszimiláció bekövetkezhet egyetlen nemzedék leforgása alatt is. Az asszimiláció legerősebb hatása elsősorban a széles néprétegek társadalmi, gazdasági és mindennapi szellemi életében, kialakuló kapcsolataiban, érintkezésében és közlekedésében (az új vonzásközpontok irányában) jelentkezik, s csak utóbb nyilvánul meg és érezteti a hatását a tanügyben, sajtóban, írott szóban, irodalomban, művészetben és egyéb szellemi értékekben, mert csak kevés számú emberre hatnak (főleg a felsőbb társadalmi rétegekre és az elitre). Jojkić szerint túlértékelik az iskola és az államnyelv kötelező tanulása hatását a széles néptömegek asszimilációjában. Úgy tűnhet írja, hogy a nemzetiségi népesség jövőjének szempontjából az anyanyelvű tanügy és egyáltalán az anyanyelvhasználat megőrzése a leglényegesebb. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetiségi tudat és érzés nem gyermekkorban, hanem ifjúkorban alakul ki véglegesen; ekkor pedig már domináns szerephez jut a társadalmi közhangulat, a mindennapi kör- 20

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce Zoran LONČAR Kisebbségi nyelvhasználat a hazai törvényhozásban és a gyakorlatban I. Megállapítva, hogy egy

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember DEKA Tartalom Ágost: Válságokról 1 Jövő a Szent Korona jegyében 2 A nemzet népjóléti helyzete 3 A népjóléti

Részletesebben

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák INTERJÚ Az utolsó percben A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák A Keleti pályaudvaron szerzett személyes benyomásokból egyértelműen kitűnt, hogy valóban szervezett folyamatról

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL KÖVESDI AGNES: AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL A Statisztikai Hivatal az N. T. 651/33/195.0. sz. határozata nyomán az önköltség és önköltségcsökkentés mérésére gyáripari önköltségstatisztikát

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS VÁRADY TIBOR NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS Ifj. Korhecz Tamás: Otthonteremtőben a szülőföldön. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 164 oldal Kisebbségi helyzetben a fennmaradás nem automatizmus kérdése. Nem erre

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben