RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

Átírás

1 RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Vizsgáztatói példány Szaktanár: Szoboszlai László CM Szent László Gimnázium és Diákotthon 2628, Szob Árpád u. 11.

2 1. tétel 1.a: A világ megteremtése: Isten elgondolása a teremtett világról Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig Tétel: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember Mutassa be a második teremtés-elbeszélés (Ter 2,4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetérıl! Mutasson rá, hogy a jahvista szerzı szerint Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert! Ter 2,4b-25: 4b Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 5 még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nıtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esıt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mővelje. 6 Egyszer pára szállt fel a földrıl és megáztatta a föld egész felszínét. 7 Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élılénnyé. 8 Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 9 És az Úristen a földbıl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 10 Egy Édenben eredı folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. 11 Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. 12 Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkı is. 13 A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. 14 A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. 15 Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze. 16 Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. 17 De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." 18 Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítıtársat, aki hozzá illı." 19 Az Úristen megteremtette még a földbıl a mezı minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette ıket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. 20 Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezı minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítıtársat, aki hasonló lett volna hozzá. 21 Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. 22 Azután az Úristen az emberbıl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23 Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfibıl lett." 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettı egy test lesz. 25 Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás elıtt. Bevezetés: a Biblia nem tudományos, hanem vallási szempontból mutatja be az üdvtörténet fıszereplıjét nem az ember létrejöttének módját írja le, hanem arra utal, hogy az ember Istentıl származik mőfaj: etiológia nem pedig mítosz 2

3 a teremtés könyvében két szöveget találunk az ember teremtésérıl (papi és jahvista hagyomány) Kifejtés: szómagyarázat: az Úristen; megalkotta a föld agyagából; orrába lehelte az élet leheletét; kert; fa; parancs; hozzá illı segítı; borda; asszony; szégyenkezés a szöveg értelmezése: a bibliai dráma jelképei (szimbólum) által annyit mond, hogy az élet és az ember csodája Istentıl származik; a paradicsomi állapot nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert; a bibliai leírás nem áll ellentétben a biológiai fejlıdést hirdetı tudományos feltevésekkel Befejezés: az Isten által szeretetbıl teremtett ember feladata, hogy ésszel és szabad akarattal valósítsa meg Isten eredeti elgondolását mit jelent a keresztény ember számára a boldogságra, üdvösségre teremtettség? 3

4 1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk Témakör: A Messiás mint a népek világossága Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk Mutassa be az egyház által, az egyházi és különbözı ünnepköreiben, használt liturgikus öltözékeket és értelmezze azok szimbolikus jelentéseit! Bevezetés: liturgikus ruházat általános bemutatása: vállkendı, cingulus, karing, dalmatika, alba, stóla, miseruha az egyház által használt liturgikus jelvények meghatározása: pallium, pásztorbot, püspöksüved, mellkereszt, püspöki győrő Kifejtés: a különbözı liturgikus színek jelentésének magyarázata és azok kapcsolata a liturgikus ünnepkörhöz Befejezés: mit jelentenek a keresztény ember számára a liturgikus ruházat darabjai és azok színvilága 4

5 2. tétel 2.a: Izajás próféta jövendölései a Messiásról Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenrıl Mutassa be Izajás messiási próféciái (Iz 7, 10-17; Iz 8, 23b-9, 6) elemzése és értelmezése alapján, miként gondolkodott a próféta a zsidó nép és az egész emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl! Adjon rövid történeti bevezetést (asszír fenyegetés); mutasson rá a próféciák Izajás korának szóló mondanivalójára és a megígért Messiásra vonatkoztatott értelmezésre! Iz 7,10-17: 10 Az Úr újra szólt Acházhoz. Azt mondta: 11 "Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtıl, akár az alvilág mélységeibıl, akár felülrıl a magasból." 12 De Acház így válaszolt: "Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat." 13 Erre a próféta azt mondta: "Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? 14 Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szőz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el. 15 Aludttej és méz lesz a tápláléka, míg meg nem tanulja elvetni, ami gonosz, és a jót választani. 16 Mert mielıtt ez a gyermek még megtanulná, hogy ami gonosz, azt elvesse, és a jót válassza, pusztává lesz az az ország, amelynek két királya most rettegésben tart. 17 Rád, népedre és atyád házára olyan napokat hoz majd az Úr, amilyenek nem voltak, amióta Efraim elszakadt Júdától, [csak Asszíria királya (idején)]." Iz 8,23b.9,6: 23b Egykor megalázta az Úr Zebulun földjét és Naftali földjét. De az eljövendı napokban megdicsıíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket, a pogány nemzetek tartományát. 1 A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. 2 Nagy ujjongással töltöd el ıket, kitörı örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed elıtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják. 3 Mert terhes igáját, a vállára nehezedı rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében. 4 Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tőznek lesz martaléka. 5 Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ı vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erıs Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. 6 Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerısít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltı szeretete. Bevezetés: Izajás próféta mőködése: Kr. e. 8. század, déli országrész Mőfaj: messiási jövendölés: a remény ébrentartása, egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövıre vonatkozik üdvösségközvetítı: a Messiás Kifejtés: 5

6 szómagyarázat: az Úr újra szólt Ácházhoz; jel; az én Istenem; szőz; fiú; Emmánuel; fényesség, sanyargatója pálcája; elégetnek; gyermek születik; Csodálatos Tanácsadó, Erıs Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme; mindörökké; a Seregek Urának féltı szeretete; a szöveg értelmezése: a prófétai meghirdetés kettıs arculatú: a próféta saját korára (a trónörökös születése) vonatkozik, ugyanakkor megnyitja a látóhatárt a távoli jövı irányába (dávidi dinasztia fennmaradása, Emmánul név). A jövendölésben a remény fogalmazódik meg: Isten véget vet az erıszaknak, megteremti a béke állapotát, és olyan uralkodóval ajándékozza meg népét, aki méltó módon képviseli Istent a földön (Messiás-király). Befejezés: a keresztény ember a beteljesült próféciák korában él: Velünk az Isten Jézus Krisztusban! Jézus Krisztus a népek világossága és a Béke Fejedelme 6

7 2.b: Az élet tiszteletének erkölcsi tanításai bioetikai útmutatások Témakör: Az ember mint erkölcsi lény az erkölcsös élet útmutatója: a törvény Tétel: Az élet tiszteletének erkölcsi tanításai bioetikai útmutatások Mutassa be és határozza meg az élet tiszteletére tanító alapvetı bioetikai fogalmakat! Bevezetés: Határozza meg a bioetika és az emberi élet általános védelmének fogalmát Kifejtés: Az élet tiszteletének alapelvének hogyan kell megvalósulnia a mai társadalomban Mi az egyház álláspontja az abortusz és az eutanázia gyakorlatával kapcsolatban Befejezés: Melyek azok a területek, ahol még különös hangsúlyt kell kapnia a bioetikának 7

8 3. tétel 3.a: A zsidó húsvét Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig Tétel: A zsidó húsvét Mutassa be a zsidó húsvéti szokásokat a Kivonulás könyvének (12,1-14) elbeszélése alapján, helyezze el a történetet az Egyiptomból történı kivonulás eseményeinek sorában, és értelmezze az egyes zsidó húsvéti cselekmények jelentését! Kiv 12,1-14: 1 Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: 2 "Ez a hónap legyen számotokra a kezdı hónap: ez legyen az év elsı hónapja. 3 Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. 4 De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelıen a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. 5 Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. 6 Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. 7 Vegyenek a vérébıl és kenjenek belıle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. 8 A húsát - tőzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserő salátával fogyasszák el. 9 Ne egyetek meg belıle semmit nyersen vagy vízben megfızve, hanem csak tőzön sütve, a fejével, a lábával és belsı részeivel együtt. 10 Semmit ne tegyetek el belıle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tőzön égessétek el. 11 Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. 12 Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsıszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. 13 A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítı csapás, amellyel Egyiptomot megverem. 14 Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékrıl nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre." Bevezetés: A papi tradíció az egyiptomi szabadulás csapásának tetıpontja elé helyezi el a húsvéti bárány és a kovásztalan kenyér szertartását A húsvéti bárány elfogyasztása egy pásztorszertartás volt, hogy elnyerjék az istenek jóindulatát Kifejtés: Szómagyarázat: Áron, a hónapok kezdete, a hónapnak a tizennegyedik napján, vágja le, vegyenek a vérébıl és kenjék be mindkét ajtófélfát, kovásztalan kenyérrel, keserő salátával, derekatokat övezzétek fel, az Úr Pászkája, megölök minden elsıszülöttet, emléknap 8

9 Isten nem diktálta le Mózesnek az ünnep szertartását; a zsidóság átértékelte, új jelentéssel ruházta fel az ünnepet; a húsvét eredetileg pásztorünnep volt; az ajtófélfák megkenése azt jelenti, hogy Jahve megkegyelmez az izraelita elsıszülötteknek; a keserő saláta a szolgaság jelképe; a kovásztalan kenyér és az útra kész öltözet a sietve távozás jelképe Befejezése: A keresztény ember a Jézus Krisztusban beteljesült húsvéti áldozat koránban él A zsidó húsvéti szertartás és a keresztény szentmise szoros kapcsolatban áll, hiszen Jézus Krisztus a húsvéti Bárány 9

10 3.b: Pio atya élete és munkássága Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig Tétel: Pio atya élete és munkásága Mutassa be Pio atya életét, munkásságát és karizmáját! Bevezetés: Francesco Forgione május 25-én született Pietrelcinában Gyermekkorában sokszor volt magányos; hallgatag és félénk természető ifjonc, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott Kifejtés: 1902-ben a fiatal Francesco egész egyszerően elindult az apjával Morconéba, ahol felvételt kért az ottani kapucinus kolostorba Az ifjú kapucinus 23 éves volt, amikor pappá szentelték, és megkapta a Padre Pio nevet Pio atya azonban nem sokáig élvezhette szerzetesi szolgálatait - a háború kitörésekor, hadköteles lévén, kénytelen volt bevonulni a seregbe szeptember 20-án feltőntek rajta Krisztus sebei, stigmái. Keresztre feszítése azonban már augusztus 5-én megkezdıdött, amikor is kezein egyre csak növekvı szúró, égetı fájdalom jelentkezett Befejezés: Padre Pio példaadó módon vállalta a szenvedést - még idıs korában is éjszakákon át gyóntatta a lelkeket, pedig egészségi állapota egyre romlott, hogy végül már csak tolószékben tudott közlekedni szeptember 20-án csendesen megünnepelte sebei megjelenésének 50. évfordulóját, másnap asztmarohamot kapott és szeptember 22-én a hajnali órákban örökre lehunyta szemeit. Örökségül azonban ránk hagyta imacsoportjait, melyek hosszú idı óta terjednek világszerte, s Földünket behálózva töretlenül hirdetik a szeretetet 10

11 4. tétel 4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében Mutassa be Jónás próféta könyvébıl vett szövegrészek (Jón 1,1-15; 2,1-5.11; 3,1-4,11) átfogó értelmezése és szintetikus elemezése alapján Isten egyetemes üdvözítı akaratát, és hogy miként válik a Jónás próféta Isten üdvözítı akaratának eszközévé. Jón 1,1-15: 1 Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2 "Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott." 3 Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elıl. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elıl. 4 Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5 A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6 A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk!" 7 Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!" Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8 Erre megkérdezték tıle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség? Mi a foglalkozásod, honnan jöttél, hol a hazád, melyik néphez tartozol?" 9 Így felelt: "Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette." 10 Nagy félelem fogta el az embereket. Megkérdezték tıle: "Miért tetted ezt?" Az emberek ugyanis megtudták, hogy az Úr színe elıl menekül, mert elbeszélte nekik. 11 Aztán megkérdezték tıle: "Mit tegyünk veled, hogy a tenger lecsendesedjék?" Mert a tenger még mindig zúgott és háborgott. 12 Azt felelte nekik: "Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar." 13 A férfiak evezni próbáltak, hogy visszatérjenek a szárazföldre, de nem sikerült, mert a tenger zúgott és háborgott. 14 Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" 15 Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszőnt a háborgása. Jón 2,1-5.11: 1 Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. 2 A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: 3 Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ı meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ı meghallotta hangomat. 4 A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. 5 Így szóltam: Elvetettél színed elıl. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! 11 Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra. 11

12 Jón 3,1-4.11: 1 Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: 2 "Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!" 3 Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. 4 Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: "Még negyven nap, és Ninive elpusztul!" 5 Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. 6 Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ı is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. 7 Aztán a király és a fıemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: "Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. 8 Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. 9 Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!" 10 Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette ıket, és nem tette meg. 1 Jónáson nagy szomorúság vett erıt, és haragra gerjedt. 2 Így imádkozott az Úrhoz: "Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. 3 Most azonban vedd el tılem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet." 4 Az Úr így felelt: "Azt hiszed, jogos a haragod?" 5 Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. 6 Az Úr parancsára egy ricinusbokor nıtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttıl. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. 7 Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. 8 Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tőzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: "Jobb nekem a halál, mint az élet!" 9 Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: "Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?" Azt felelte: "Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!" 10 Erre az Úr azt mondta: "Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnıtt, a másik éjjel elpusztult. 11 Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?" Bevezetés: A bibliai idézetek a hellén kor épületes irodalmának tükrében mutatják be, hogy Izrael népe milyen történelmi tapasztalatokat szerzett az emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl Jónás könyve a Kr. e század környékén keletkezett, mőfaját tekintve prófétai novella Kifejtés: szómagyarázat: Jónás; Ninive; Tarzis; Jaffa; az Úr nagy szelet támasztott; lement a hajó aljába; vessünk sorsot; mi a foglalkozásod?; vessétek a tengerbe; a tengernek azonnal megszőnt a háborgása; az Úr odarendelt egy nagy halat; három nap és három éjjel a hal gyomrában; az alvilág gyomrában; kivetette Jónást a szárazra; Ninive nagy város volt; három napba telt; még negyven nap; zsákruhát öltöttek; Ninive királyához; ember és állat; megbánta a rosszat, mivel fenyegette ıket; haragra gerjedt; jobb nekem a halál; ricinusbokor nıtt Jónás fölé ; azt hiszed, jogos a haragod?; én ne irgalmazzak?; nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között szövegmagyarázat: az elbeszélés sajátosságaiból (a vihar, a hal és a ricinusbokor csodája, Ninive méreteinek költıi bemutatása, stb.) látszik, hogy szerzıje nem krónikát ír, hanem Isten egyetemes üdvözítı szándékáról ad tanítást; Ninive a pogány világot képviseli, Jónás pedig az izraelita olvasót, akit arról kell meggyızni, hogy 12

13 Isten a pogányok iránt is jóságos, és üdvösséggel akarja megajándékozni ıket; a novella szerzıje arra buzdítja Izrael hellén korban élı népét, hogy szakítson faji, vallási elıítéleteivel, ismerje fel igazi küldetését: legyen hirdetıje a népek között a megtérésre hívó isteni szónak és irgalomnak; az igazi csoda az elbeszélésben tehát nem az, hogy Jónás megmenekül a hal gyomrából, de nem is a ricinusbokor növekedése és elszáradása, hanem Isten irgalmas szeretete, és annak felismerése, hogy ez az üdvözítı szeretet minden népre kiárad Befejezés: Jónás könyve Isten egyetemes üdvözítı akaratáról ad hírt: Jahve minden embert üdvözíteni akar, és ebben az isteni szándékban Izrael fiainak üdvösségközvetítı szerepe van; ezt a tanítást Pál apostol is megerısíti (vö.: 1Tim 2,4), de ı Izrael örökösét, a keresztény embert tartja üdvösségközvetítınek; meg kell próbálni azonosulni a ninivei embereket szánó Isten látásmódjával; amikor más vallású vagy látszólag vallástalanul élı emberekkel találkozunk, gondolnunk kell arra, hogy Isten ıket is üdvösségre hívta 13

14 4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége Tétel: Palesztina vallási helyzete Jézus korában Mutassa be Palesztina vallási helyzetét Jézus korában, különös figyelmet fordítva a zsidó valláson belül mőködı vallási csoportokra! Bevezetés: Palesztina Jézus korában a Római Birodalom részét képezi. Római provinciaként helytartó áll az élén. Palesztina politikai vezetıje a helytartó, de a nép vallási vezetıje a fıpap is nagy politikai befolyással bír Kifejtés: A zsidó valláson belül különbözı csoportosulások fedezhetık fel: szadduceusok, farizeusok, esszénusok, qumráni közösség. Befejezés: A vallási irányítás a fıpapság kezében volt, de nagy befolyással bírtak a nép körében a farizeusok is, akik ellen Jézus mőködése során többször is felemeli a szavát 14

15 5. tétel 5.a: Jézus születése Szent Lukács evangélista szerint Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus születése Szent Lukács evangélista szerint Mutassa be, a Szent Lukács evangélista (Lk 1,26-38; 2,1-7) által leírt, Jézus születésének történetét, elemezze a meghatározó eseményeket, és mutassa be a születéstörténet fıszereplıit, megnevezve az ószövetségi Messiás-jövendölı próféciák ide tartozó szakaszait! Lk 1,26-28: 26 A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevő városába 27 egy szőzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. 28 Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál." 29 E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. 30 Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31 Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. 32 Nagy lesz ı és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33 és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége." 34 Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?" 35 Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendı Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. 36 Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddınek mondták, 37 mert Istennél semmi sem lehetetlen." 38 Mária így válaszolt: "Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint." Erre az angyal eltávozott. Lk 2,1-7: 1 Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. 2 Ez az elsı összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. 3 Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. 4 József is fölment Galilea Názáret nevő városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségébıl származott, 5 hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6 Otttartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. 7 Mária megszülte elsıszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. Bevezetés: A fejezetben található bibliai szövegek a születés meghirdetés és a gyermekkort bemutató epizódok irodalmi mőfajában értelmezik a Messiás születését; Lukács evangéliuma görög nyelvő irodalmi alkotás, melyet a Kr. u. 80 és 85 között állítottak össze, valószínőleg a szíriai Antióchiában; mőfaja evangélium; szerzıjét a korai keresztény hagyomány Lukácsban, Pál apostol kísérıjében jelölte meg Kifejtés: 15

16 szómagyarázat: a hatodik hónapban; Gábriel; angyal; Galilea; Názáret; szőzhöz; József Dávid házából; Üdvözlégy az Úr van teveled; fogansz, és fiút szülsz; a Magasságbeli Fiának; az Úr Isten neki adja Dávidnak trónját; miképpen hiszen férfit nem ismerek?; a Szentlélek száll rád ereje megárnyékoz; legyen nekem a te igéd szerint; írassék össze az egész földkerekség; mindenki a maga városában; amelyet Betlehemnek hívnak; Dávid házából és nemzetségébıl; elsıszülött fiát; jászolba feltette; nem kaptak helyet a szálláson a születés hírüladása nem riport, és nem is Mária emlékiratának egyik részlete, hanem ószövetségi mintákat követı irodalmi alkotás, amelynek szerzıje Jézus feltámadásának fényében értelmezi a Messiás személyét, küldetését, miközben visszamenıleg édesanyjának alakját is körülveszi a feltámadt Krisztus dicsıségének fényével; az elsı húsvét után azt a keresztény meggyızıdést fogalmazza meg, hogy Jézus nem földi élete folyamán vált Isten fogadott fiává, hanem földi élete elsı pillanatától fogva Isten valódi Fia volt, azaz nem csupán olyan értelemben, mint ahogy az Ószövetség Isten fiának nevezi a királyt vagy a prófétát; Jézusban emberileg felfoghatatlan módon teljesedett be Nátán próféta (2Sám 7,14) jövendölése; a leírás szerzıje az elsı húsvét után a legyen nekem a te igéd szerint mondattal mővészi összefoglalását adja Mária egész életének; az evangéliumok valószerő megjegyzéseibıl kiviláglik, hogy Jézus anyjának ugyanúgy meg kellett küzdenie a Jézusba vetett hitéért, mint bármelyikünknek; szeplıtelensége és igazi nagysága abban áll, hogy Isten kiválasztotta ıt a messiási anyaságra, ı pedig tiszta lélekkel, a bőnös elutasítást vagy kétkedést kerülve vállalta az együttmőködést a titokzatos isteni akarattal; mindezt az evangélista azzal fejezi ki, hogy a hírüladás jelenetében Máriával kimondatja a legyen nekem a te igéd szerint mondatot; történeti szempontból ez a legyen eredetileg csak Isten rejtélyes közeledésének elfogadására vonatkozott, és csak Jézus feltámadása után jelenthette az ı istenfiúi és messiási mivoltának elfogadását a jézus születésérıl szóló bibliai leírást a népies olvasat miként azt a mai betlehemes játékokból is láthatjuk alaposan kiszínezte: Mária és József Betlehembe érkezik, váratlanul bekövetkezik Mária szülésének ideje, s ık József betlehemi származása és a híres keleti vendégszeretet ellenére sem találnak szállást, ezért egy barlangba vagy istállóba kényszerülnek; a bibliai leírás azonban nem kedvez a népies leírásnak; a Jézus születésérıl szóló bibliai idézet nem Jézus életrajzának egyik részlete, hanem keresztény midrás vagy gyermekkort bemutató epizód; Jézus szegényes körülmények közötti születését hangsúlyozza, és kiemeli: az újszülött azonos azzal a Messiással, aki egyes ószövetségi várakozások szerint a betlehemi Dávid király házából fog származni Befejezés: a születés-meghirdetés azt tanítja, hogy a Messiás Isten Fiaként jött el a világra, és Mária, az Izrael Istenében erısen bízó palesztin leánynagyszerő példát adott ennek az emberileg felfoghatatlan titoknak az elfogadására a betlehemi születésrıl szóló bibliai részletbıl megtudjuk, hogy a Dávid király családjából származó Messiás nem királyi pompával, hanem nagyon szegény körülmények között, az egyszerő emberek észrevétlenségével jött a világba 16

17 5.b: A misztérium fogalma Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája Tétel: A misztérium fogalma Mutassa be a misztérium szó jelentését, értelmezését az Ószövetségben, a szinoptikusoknál, Szent Pálnál! Mutassa be a Krisztus-misztérium értelmezését Pál teológiája alapján! Bevezetés: A misztérium szó eredete és alapjelentése az Ószövetségben, a szinoptikusoknál és Szent Pálnál Kifejtés: A Krisztus-misztérium Szent Pál teológiája alapján: 1. Isten örök üdvözítı terve és akarata (ısmisztérium) 2. Jézus Krisztusban valósította meg (Krisztus-misztérium) 3. Most az egyház által lett nyilvánvaló (egyház-misztérium) 4. A szentségek által tesszük magunkévá (kultusz-misztérium) Befejezés: Az egyház a láthatatlanul továbbélı Krisztus látható közössége (szentségek, liturgia) 17

18 6. tétel 6.a: Jézus tanítása az Isten országának polgáráról a nyolc boldogság Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus tanítása az Isten országának polgáráról a nyolc boldogság Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások mőfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5,1-12)! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé! Mt 5,1-12: A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje győltek, 2 ı pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította ıket: 3 "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4 Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ıket. 5 Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6 Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7 Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8 Boldogok a tiszta szívőek, mert meglátják az Istent. 9 Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket. 10 Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12 Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elıttetek a prófétákat is. Bevezetés: Idıpont: Kr. u. 28/29 és 30/33 között Vallási csoportok: haszidok (jámborok, kegyesek), farizeusok, rabbik A boldogmondások mőfaji sajátosságai (paradox állítás és indoklás) Kifejtés: szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békeszerzık; üldözést szenvednek az igazságért szövegértelmezés: Isten országa ebben a világban van, de nem e világból való; az isteni birodalom polgárai más értékrend szerint tájékozódnak, mint e világ fiai; az Isten országa mérhetetlenül felülmúlja a földi világ anyagi és szellemi értékeit; elnyerése érdekében akár üldözést is el kell viselni. Befejezés: Isten országa azokban az emberekben fedezhetı föl, akik hiszen Jézus Krisztus feltámadásában és tanítása szerint élnek. Jézus azokat mondja boldognak, akik Isten országa eljövetelét irgalmas és békét teremtı élettel segítik, s ha kell, még az üldözést is vállalják érte. A beteljesült Isten országa nem jutalom, hanem Isten ajándéka. 18

19 6.b: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma Témakör: Az ember mint erkölcsi lény az erkölcsös élet és útmutatója: a törvény Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát! Bevezetés: A meghatározandó fogalmak felsorolása Kifejtés: Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. A kereszténység tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része. Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bőnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a belsı ember (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belsı ember kimővelése alkotja személyes üdvtörténetünket. Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése. Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza. Befejezés: Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nı kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különbözı területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.) 19

20 7. tétel 7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az elsı Pünkösd az egyház születése Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, idıpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedésérıl és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27,27-66)! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetbıl Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált! Mt 27,27-66: 27 helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyőjtötték köré az egész helyırséget. 28 Megfosztották ruhájától, bíborszínő köntöst adtak rá. 29 Tövisbıl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elıtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" 30 Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot őztek belıle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. 32 Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevő cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. 33 Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. 34 Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. 35 Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, 36 majd leheveredtek, és ırizték. 37 Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya." 38 Vele együtt két gonosztevıt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. 39 Az arra menık káromolták, s fejüket csóválva 40 mondogatták: "Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrıl!" 41 Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a fıpapok is: 42 "Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztrıl, s akkor hiszünk neki. 43 Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok." 44 Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevık is. 45 A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. 46 Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" 47 Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja." 48 Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátőzte egy nádszálra, és inni adott neki. 49 A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" 50 Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 51 Erre a templom függönye kettéhasadt, felülrıl egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, 52 sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53 Feltámadása után elıjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. 54 A százados és a többiek is, akik Jézust ırizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: "Ez valóban Isten Fia volt" - mondták. 55 Messzirıl több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja. 20