WEKERLE. Tartalomjegyzék A WEKERLEI T ÁRSASKÖR E GYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "WEKERLE. Tartalomjegyzék A WEKERLEI T ÁRSASKÖR E GYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ"

Átírás

1 WEKERLE A WEKERLEI T ÁRSASKÖR E GYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ március 15. Tartalomjegyzék Steinerné dr. Török Katalin: Kedves wekerleiek! oldal Szeitz János: Magunk között oldal Szakács Gusztáv: Hej, Rákóczi, Bercsényi! oldal Romhányi András: A fejedelem tavasza oldal Romhányi András: A Magyar Kollégium történeteibõl Téglajegyeket árul a fejedelem szülõházáért oldal Szakács Gusztáv: Enyed, a világ közepe oldal Tóth Pál: Kós Károly munkái oldal Tóth Pál: Nézzen jobban körül! A dolgok átláthatósága oldal Nagy Tamás: Köztünk él Nani oldal van Galenné Deák Márta: Társasházi sarok Átvételi elismervény oldal Dr. Balogh Pál Bemutatkozik a képviselõ oldal Romhányi András: Padlások kincsei Lakbérrendezés ötven esztendeje oldal Nagy Tamás Kérjük-e vissza a régi utcaneveket? oldal Juhász Magda: Gyereksarok oldal Takáts Szabolcs, Somogyvári Márk, Megjelenik negyedévenként IX. évfolyam, 1. szám

2

3 WEKERLE 2003/1. PUBLICISZTIKA 1 Kedves wekerleiek! Legutóbb, mikor elõször köszönthettem Önöket polgármesterként a Wekerle újság hasábjain, több fontos elképzelés beindításáról esett szó, mely a Wekerlén élõket is érinti. Az elmúlt hetek, hónapok egyik fontos feladata volt az önkormányzat költségvetésének elkészítése. Annak ellenére, hogy több politikai támadás is érte ezt a tervezetet, képviselõtársaimmal és a városházán dolgozó kollégáimmal együtt úgy érezzük, hogy egy átláthatóbb, feladatra koncentráló, takarékos, ugyanakkor a város mûködését messzemenõkig biz-tosító költségvetést állítottunk össze. Megpróbáltuk olyan feladatokra helyezni a hangsúlyt, mely minden kerületit egyformán érint. A költségvetés tervezetébõl látható, Kispest új vezetése a környezetvédelemre, parkfenntartásra, köztisztasági feladatokra je-lentõs mértékben többet szán, mint azt az el-múlt években tapasztaltuk. Ugyancsak fontosnak tartom kiemelni fõleg most, amikor a szomszédos kerületekben, illetve vidéki nagyvárosokban iskolabezárásoktól és összevonásoktól hangos a sajtó, hogy Kispesten továbbra is a már meglévõ magas színvonalon kívánjuk mûködtetni oktatási intézményeinket, s az ez évi költségvetés lehetõséget biztosít valamennyi iskolánknak, óvodánknak és bölcsõdénknek a nyugodt szakmai munka megvalósításához. Persze nem állíthatjuk, hogy rózsás a helyzet, hiszen az elmúlt években tapasztalataink szerint egyszerre volt jelen a takarékoskodásra való törekvés és a pazarlás is. Évek óta állnak üresen hasznosításra váró ingatlanok, s a meglévõ vagyontárgyainkkal sem Magunk között Felbomlóban van a Wekerle külsõ, látható képe. Az elõzõ negyvenötven év leépülése, a sufniépítés korszaka után most áté-pül. Akinek pén-ze van rá, igyekszik belül komfortosabbá alakítani lakását, kívül saját ízlésére formálni. A másfél szobás lakásban a tetõ beépítésével önálló szobát adni a gyerekeknek. A lakás bejáratát különbözõ elõterekkel megóvni széltõl, hótól, meg a pénztárcát a fûtési számla növekedésétõl. Emberi törekvések, érthetõk. Sem építtetõkkel, sem városvédõkkel nem kívánok vitatkozni a megoldások helyességén, jogszerûségén. Már csak azért sem, mert nagyon úgy tûnik, nem mentek sokra egymás meggyõzését illetõen. Számon kérni pedig nincs jogom. Akkor lennék nagyobb bajban, ha ilyen jogom, ne adj isten, kötelességem lenne. Nem vállalnám, hiszen annak sincs látszatja, hogy akiknek van ilyen felhatalmazásuk, eredményesen gyakorolnák azt. Én megnyugszom abban, hogy legalább a Kós Károly tér kopott házainak megújításában van némi igyekezet. Mindennél károsabb folyamatnak tartom az emberi kapcsolatok lokálpatriotikus tartalmának felbomlását. Nem wekerlei sajátosság ez. Csakhogy a Wekerle sem országosan jellemzõ sajátosság. Egy ismerõsöm szerint, ha saját közigazgatási testülete lenne, ha a telep maga döntene saját ügyeiben, felvállalva az ezzel járó nehézségeket is és így tovább Azt hiszem, ennek lehetõsége egy metropolis keretében szinte a nullával egyenlõ. Az elmúlt években láthattuk, hogy számos önálló önkormányzattal rendelkezõ településen, amelyek akkorák voltak, mint a Wekerle, hogyan hullott szét a lokálpatriotizmus, helyi pártpolitikai csatározások áldozataként. A kérdés: számon kérhetjük-e önmagunktól és másoktól, a szûkebb társadalmi közösségünktõl az együvé tartozás akarását, és ha igen, akkor miben? Számos érdek választ el egymástól embere-ket, embercsoportokat. Ugyanakkor tisztel-nünk kell a másságot, hogy bennünket is elfo-gadjanak azok, akiktõl különbözünk. Egysze-rûnek tûnõ kívánság. Közösségi szintû meg-valósulása még a legfontosabb emberi maga-tartásokban is (ha egyáltalán rangsorolni le-het) nehezen képzelhetõ el. Emberek vagyunk, erényeinkkel és gyarlóságainkkal egyetemben, amelyeket korunkban még tetéznek a hajszoltságból, a lét bi-zonytalanságaiból, a bizalmatlanságból, a ro-hamosan felgyülemlõ, az ember számára mindinkább érthetetlen és ezért félelmet okozó dolgokból eredõ gondok: titkolt vagy szabadon engedett ingerültségünk. Erre a kérdésre ahány ember, annyi válasz lehetséges. Magánbeszélgetések alkalmával a legtöbben mégis azt mondják: jó lenne, ha lenne valami, itt a Wekerlén belül, ahol magunk között vagyunk. Magunk között úgy, hogy az együttlét óráiban nem gondolunk egymás pártállására, politikai hitvallására. Mondhatnák, hogy ilyen pedig nincsen! Valóban nincsen? Gondoljanak színházban töltött órákra, hangversenyek hallgatására, vagy akármilyen más kulturális rendezvényre. Amikor szép és jó, amit látunk, hallunk, megfeledkezünk a falakon túl történtekrõl. Addig béke van, addig mint legtermészetesebb emberi valóságunkat éljük meg: a békét. Akkor hát nem elég, ha magunkra zárunk ajtót, ablakot, és nézzük a televíziót. Kétségtelen, a tv-vel is ki lehet gazdálkodott úgy a városrész, ahogy az egy jó gazdához illik. Amellett, hogy üresen, kihasználatlanul állnak irodaépületek, lakások, a hasznosított ingatlanok egy részén több mint 125 milliós tartozást halmoztak fel az önkormányzattal szerzõdésben állók. Úgy érezzük, hogy ezt a luxust egy önkormányzat sem en-gedheti meg magának, így a kispesti sem. Hasznosítanunk kell meglévõ és parlagon álló ingatlanvagyonunkat, a már bérbe adottakat pedig szigorú gazdálkodással kell kezelnünk, hiszen az itt elfolyó összegek a kerületben élõknek hiányoznak majd. A költségvetés elfogadása után egyik legfontosabb feladatunk rendbe tenni a kerületi vagyongazdálkodást. Ehhez a munkához továbbra is várjuk a wekerleiek segítõ szándékú véleményét, javaslatait, segítségét. Steinerné dr. Török Katalin polgármester kapcsolni a világot: ha a képernyõn keresztül nem a világ szörnyûségeibe nézünk. Van azonban egy nagyon nagy különbség, és ez a társas együttlét ünnepélyessége. Az ünnepek a valóságos emberi ünnepek, amelyeket nem valamiféle törvényesített elõírás kíván ünneppé emelni mindig is együttlétre késztetik az embereket. Ilyem jeles kezdeményezésnek tartom, sõt talán már hagyománynak is mondhatjuk a wekerlei napokat. Önmagukban azonban a wekerlei napok nem elégségesek, hogy a te-lepet építészeti és társadalmi hagyományait idézõ, fölelevenítõ, az együvé tartozásunkat kifejezõ szép lakókörzetté tegyük. Olyanná, amelyre megjelenését és emberi értékeit tekintve egyaránt büszkék lehetünk. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e erre, mindenki önmaga tudja megadni a választ, és bizonyára kimondva-kimondatlanul meg is adja. Van azonban, amire most valószínûleg senki nem tudja a választ: mibõl, honnan lehetne elõteremteni a lokálpatrióta érzelmeket és tetteket, közösségi helyeit, eszközeit. Pénz is kell hozzá, sok pénz. De a pénz önmagában kevés, ha nincs elszánás, akarat, ha nem csupán óhajtjuk XXI. századi bezártságunk feloldását, hanem tenni is akarunk érte. Vannak templomaink: nem is akármilyenek, vannak óvodáink, iskoláink, gyermekjátszóházunk, cserkészotthonunk. A település kultúrájának mind fontos alkotóelemei. Egyvalami hiányzik, különösen a mozi megszûnése óta: kulturális rendezvényekre szolgáló intézmény, ahová helyi színielõadásra, hangversenyre, bálba lehet menni, és sok mindenre még, ami feloldja a hétköznapok gondjait, és ünnepélyes alkalmat teremt. Itt helyben, magunk között, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást, közelebb kerüljünk egymáshoz, egy olyan világban, amelyben az emberek eltávolodása, szakszóval élve elidegenedése válik mindinkább jellemzõvé.

4 2 EMLÉKEZÉS WEKERLE 2003/1. Kuruc szabadságharc, 1848-as forradalom: hazánk tavaszhoz kötõdõ, felemelõ, mégis sok történelmi vitára okot adó pillanatai. Ez a kettõsség csendül vissza a Wekerle újság szerkesztõbizottsága tagjainak alábbi írásaiból is, amelyek kerek háromszáz esztendõ távlatából tisztelegnek nem csak az ünnep magasságából a Rákóczi-féle felkelés elõtt. Hej, Rákóczi, Bercsényi! Ez a kiáltás, illetve az így kezdõdõ ének ebben és az elkövetkezõ nyolc évben sûrûn fog felcsendülni a megemlékezéseken, mivel a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkelés és sza-badságharc 300 éve, 1703-ban kezdõdött és 1711-ig tartott. A felkelésnek voltak elõzményei a Thököly Imre vezette kuruc mozgalomban, illetve a Tokaji Ferenc-féle hegyaljai zendülésben, mely a parasztság és közkatonák tanácstalanságán, vezetõ ész és akarat hiányán pusztult el. Rákóczi, aki lengyelországi tartózkodása során üzenetet kapott mozgolódó jobbágyaitól, és a francia király elvi támogatását is él-vezte, május 12-én Brezán várából, Lemberg mellõl hirdette ki elsõ manifesztumát az egyházi és világi, nemes és nemtelen igaz magyaroknak. Elsõ eset az újkori jobbágyság kifejlõdése óta, hogy a privilegizált nemzet elõkelõ tagja az adózó, robotoló szegény népben szövetségest látott a nemzeti és állami élet védelmére. A manifesztum tele van érzelemmel, és nemcsak rendi értelmû kifejezésekkel, hanem a jobbágyságra vonatkozókkal is: fegyverre szólít a képtelenül hatalmaskodó, porcióztató, adóztató, sónkat, kenyerünket elvevõ német ellen édes hazánk és nemzetünk mellett. A fejedelem piros se-lyemzászlóit, melyeket Brezánból Cum Deo pro patria et libertate felírással küldött, tarpai, vári, beregszászi jobbágyai tûzték ki, akik most elõször tartoztak az édes hazához és nemzethez. A tarpai jobbágy Esze Tamás, Pap Mihály, a kisnemes Major János, Kis Albert indulnak alattuk harcba. A földesurak között Rákóczi Ferenc az egyetlen, akinek egy történelmi pillanatra sikerül a Verbõczi vonta korlátokon kívül álló szegény népet a nemzeti ügy iránt érdeklõdésre, lelkes fegyverfogásra hangolni ezzel felkelése korai elõképévé válik a 48-as forradalomnak, holott egyébként társadalmi alapjai, másfél század különbségérõl lévén szó, gyökeresen mások. Õ az egyetlen nemzetvezér, akihez szegény marosszéki székely jobbágyok így akarnak csatlakozni: Hallottuk az mi kegyelmes urunknak õ nagyságának kegyes jó ígéretit, hogy valamely jobbágy õnagysága mellett felül, kardját felköti, szabadságot ad neki, ha Isten õnagyságának boldog elémenetelt ad, az országot megbírhatja; mi is azért szegény igaviselõ jobbágyok, az mi kegyelmes urunk mellett készek vagyunk életünk fottáig szolgálni országot és fejedelmet. Szakács Gusztáv A fejedelem tavasza A tavasz érkezésérõl nekünk, magyaroknak elsõsorban nemzeti ünnepünk, március 15-e jut eszünkbe. Természetes dolog ez, hiszen az akkor kitört forradalom teremtette meg népünk polgári kibontakozásának lehetõségét. Méltán ünnepelhetjük másfél évszázaddal ezelõtt élt elõdeinket. De mintha ezzel a megemlékezéssel le is tudnánk a magyarság tavaszi forradalmiságát. Nemzeti ünnepünk sokszor háttérbe szorítja egy másik szintén tavaszi történelmi esemény jelentõségét. Vajon hányan tudnak arra felelni, mire emlékezünk május 6-án?! A történet háromszáz esztendõvel ezelõtt, márciusban kezdõdik. Esze Tamás és Kis Albert, akik katonai toborzásra kapott megbízásukat szervezkedésre használják fel, néhányadmagukkal kiválnak háborúba induló ezredükbõl, és a hegyekben rejtõznek el. Április elején követek keresik meg a galíciai Brezán várában rejtõzködõ II. Rákóczi Ferencet, és társaik megbízásából arra kérik õt, hogy álljon az elkeseredett, fegyverfogásra kész tiszaháti parasztság élére: A föld népe kész, csak legyen feje. És eljön május 6-a. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kiáltványban szólítják harcba a Habsburgok ellen Magyarország minden lakosát. Rákóczi Esze Tamást sereg toborzásával bízza meg, s piros selyemzászlókat ad át neki, melyeken Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) fel-irat van. Így indult a szabadságharc. Az elsõ csaták bizony vereséggel végzõdtek, s amikor Rákóczi június közepén Vereckénél átlépi a magyar határt, nem tud betörni az Alföldre. Ám július elejétõl egyre gyarapodik a sereg, és szaporodnak a gyõzelmek is. A szabadságharc kiteljesedik. Késõbb elpártol tõlük a hadiszerencse és a nagypolitika. A végét tudjuk. A Rákóczi által vezetett országgyûlések minden határozatát semmisnek nyilvánítják, s a nagyságos fejedelemnek a számûzetés jut osztályrészül. Tipikus magyar sors. A történetnek akad még több más, furcsa összetevõje is. A források szerint Esze Tamás nem valami nagy hazafias felbuzdulásból fogott fegyvert, hanem azért, mert egyszer sóval kereskedõ jobbágy lévén összeütközésbe került sótisztekkel. A vele esett vélt, valós? méltánytalanságot akarta megbosszulni. Halála pedig úgy esett a kuruc brigadérosnak, hogy két kuruc csapat összetûzése alkalmával békíteni akarván õket, a viaskodásban életét vesztette. S hát maga Rákóczi is! Viszonylag nehezen volt megnyerhetõ a szabadságharc számára, s amikor végre elvállalta, egy ideig ak-kor is inkább vadászattal, ájtatoskodással és lengyel szeretõjével töltötte az idõt, nem állam-ügyekkel. S vajon mit gondolunk arról, hogy az élete teljében (35 éves) lévõ ember vállalta a haláláig tartó önkéntes számûzetést, míg leg-jobb embere és belsõ bizalmasa, Ráday Pál kihasználva a szatmári béke által nyújtott le-hetõséget országgyûlési képviselõként tovább szolgálta a nemzet javát? S bizony nem tagadhatjuk nemzeti büszkeségünk szenvedett csorbát június 13-án, amikor Koroncónál a 10 ezer fõs császári csapat megfutamította a 18 ezres kuruc sereget. Mit lehet ebbõl tanulni? Mindenekelõtt hazaszeretetet. Mert nem mindegy-e az, hogy ki, miért fog fegyvert, ha végül is hazáját védi? Nagyon is emberi dolog az, ha valaki saját, húsbavágó problémáját akarja megoldani, s közben kiáll honfitársaiért is. Rákóczi pedig korának nagy államférfia volt. Méltányosságával, mértékletességével, önvizsgálatra és önkritikára való hajlandóságával messze kiemelkedett környezetébõl. Személyes tapasztalata volt a nép nyomoráról, és ennek ismeretében, tudatosan vállalta az oszt-rák elnyomókkal szembeni harcot. Kiváló ké-pességeinek köszönhetõen egységet tudott te-remteni kora megosztott magyar társadalmában: egy zászló alá tudta tömöríteni a katolikusokat és protestánsokat; a jobbágyokat és a ne-meseket; a dunántúlit és tiszántúlit; a Királyhá-gón inneni és túli magyart. Önkéntes számûzetése: vállalás. Ráday Pált nem vádolja senki hazaárulással de alig emlékszik rá valaki. Rákóczi viszont példával szolgált. Egyéni elõnyökért nem tagadta meg célkitûzéseit, hazáját. A magyarok legnagyobbjai közé emelkedett. Néhány hagyományõrzõ kassai magyar család még ma is megtart egy régi szokást. Családi ünnep alkalmával az asztalfõre nem ül senki, a teríték üresen marad. Az a nagyságos fejedelemé, akit hazavárnak Lengyelországból Romhányi András Részlet a brezáni kiáltványból: minden igaz haza szeretõ, Országunk régi diczõséges szabadságát Ohayto Egyhazi es Vilagi, Nemes es Nemtelen, Fegyver Viselõ és Othon lakos, egy szóval minden rendû igaz Magyarokat haza fiuságokra intyük es kénszerittyük s kéryük, hogy, mint már Isten némelyeknek sziveket az hazáért fel geriesztette s egjben hozta, úgy ki ki edes hazaja szabadsaga, nemzete mellett az Isten és Törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó zaklato, Portioztato, Adoztato, Nemessi szabadságunkat hatalmasson elfoglaló s fogyasztó, beczülletünköt tapodó, sónkat, kenyerünket el vevõ, éltünkön uralkodó s kegjetlenkedõ bi-rodalom ellen fogjon fegyvert

5 WEKERLE 2003/1. MOZAIK 3 Vári Fábián László Útban Törökország felé Mindkét hazából kiárvulva, csak hitünkben töretlenül, lelkünk hófehér vásznaira Isten árnyéka nehezül. Alattunk reménnyel ringó gályán pogány föld felé futunk, hol Patróna glóriáját ölti magára jó urunk. Vágyódik ezért a szemgolyó a gyertyafény-homály után, verejtékezve áll a kéz a körbevándorló kupán. S mikor minden vérlobbanást testmeleg indulat hevít, daccal reccsenti szét a szó a fogak porcelánjait: Otthon zsibbadást hord az ájer, a vetést véresõ veri, elhullatják virágaikat az akasztófák ágai. Hatalmas hittel hisszük mégis, hamarost lesz majd visszaút, és a tengertõl visszakapunk lobogót, várfalat, falut. Hasítsd meg uram az egeket, kell most nagyon az áfium! Végtagjainkba szegeket veret az evangélium. S mert Pilátus kezeit mossa, álmain csak átsuhanunk, de az árbockeresztrõl újra feléd fordul ábrázatunk. Rákóczi Ferenc Rodostóban. XIX. századi kõnyomat után Eljõ, ím, újbor ünnepe is, s Úr asztalánál nem várnak ránk, szánk szögletén csöndes patakban szakadni kezd a Miatyánk. Ármányos félhomály szállja meg a hajósok szemgödreit, sodorják felénk a fellegek Futóverseny a telepen Két évvel ezelõtt egyik szomszédomtól megtudtam, hogy édesapja szeretett fényképezni. Az elõkeresett fotókból hármat már bemutattunk az újságban. Az édesapa, Somogyi Zoli bácsi már nincs közöttünk. A most közölt fényképe is a háború elõtt készült a Kós Károly térrõl. Reméljük, lányuk még több olyat talál a fiókok mélyén, amelyet mi is szívesen néznénk. Tóth Helcz Editrõl A Kolónia Kispest Helytörténeti és Helyismereti Közalapítvány felkéri mindazokat, akik ismerték Helcz Edit festõmûvészt, rajztanárnõt, hogy segítsék a közalapítványt Helcz Edit életrajzi adatainak gyûjtésében. Kérjük, tudásukat, dokumentumaikat osszák meg a kuratóriummal, amely a Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény számára tevékenykedik. Értesítési cím: Kolónia Kispest Közalapítvány, Nagy Tamás kuratóriumi elnök, 1195 Budapest, Városház tér 18. vagy: Wekerlei Társaskör Egyesület, Nagy Tamás, 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. Sportereklyék gyûjtése A Wekerlei Futóklub idén május 18-án rendezi meg az I. Wekerlei Székelykapu-futást, amely az Õszi futás Wekerlén versenyek utódrendezvénye. A program közvetlen célja az egészségmegõrzõ futás népszerûsítése a Wekerlén. Az erõpróba délelõtt 11 órakor kezdõdik, az indulóknak 4,2 kilométeres távot kell megtenniük a telepen. Az útvonalat felvezetõ autó mutatja, és a rend-õrség, a Kispesti Polgárõrség, valamint cserkészek biztosítják. Nevezés a helyszínen, a rajtnál, a Hungária út 24-es szám elõtt, a Kós Károly téri nagy székely kapu alatt, tíz és tíz óra negyvenöt perc között. A díjazás korcsoportonként történik. Az elsõ száz befutó mindegyike ajándékot kap. Nevezési díj nincs. A verseny idején a WTE Kós Károly téri irodája nyitva tart. A Kolónia Kispest Helytörténeti és Helyismereti Közalapítvány segítségért fordul a wekerleiekhez és a Wekerle c. folyóirat olvasóihoz. A közalapítvány kuratóriuma határozott arról, hogy a kispesti háború utáni sportélethez kötõdõ adatokat gyûjt. A II. világháború befejezésétõl máig terjedõ idõszakban készült sportrelikviákat, okleveleket, kitüntetéseket, meghívókat, plakátokat, fotókat, újságcikkeket, aprónyomtatványokat, visszaemlékezéseket, érmeket, serlegeket és más emléktárgyakat kívánjuk megvá-sárolni, megörökíteni vagy másolatban az utókor számára ismertté tenni. Kérjük, aki a fent fel-soroltakkal rendelkezik, szíveskedjék az emléktárgyak, ereklyék megtekinthetõségérõl le-vélben vagy telefonon értesíteni a közalapítványt. A kuratórium a gyûjtést a Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény számára végzi. Értesítési cím: Kolónia Kispest Közalapítvány, Nagy Tamás kuratóriumi elnök, 1195 Budapest, Városház tér vagy: Wekerlei Társaskör Egyesület, Nagy Tamás, 1192 Budapest, Kós K. tér 10. Telefon: ; vagy: Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény, Siklós Zsuzsa vezetõ, 1191 Budapest, Fõ utca 38. Telefon:

6 4 A MAGYAR KOLLÉGIUM TÖRTÉNETEIBÕL WEKERLE 2003/1. Téglajegyeket árul a fejedelem szülõházáért A világháború után katonákat szállásoltak el az épületben De azt már sokkal kevesebben tudják, hogy hol született a nagyságos fejedelem. Felvidéken, a mai Szlovákiában, Sátoraljaújhelytõl néhány kilométerre, a Bodrog jobb partján van egy kis falu. Borsi (szlovákul Borsa) a neve. A Rákócziak ezen birtokán, a várkastély egy sarokszobájában látta meg a napvilágot március 27-én Zrínyi Ilona fia, II. Rákóczi Ferenc. Zavaros idõk voltak akkoriban. Végét járta a Romhányi András rovata Ha feltesszük a kérdést, minden kisdiák azonnal rávágja a választ: II. Rákóczi Ferenc Rodostóban halt meg. Tudja ezt minden magyar. Történelmi közhely. Számos honfitársunk egy-egy farmer-, bõr-, aranytúra alkalmával Isztambulba menet vagy onnan jövet meg is látogatta a számûzetés házát a Márvány-tenger partján. török világ, a magyar nemesek egyik része lázadó volt, másik része császárhû maradt. Kisebbnagyobb katonacsapatok portyáztak mindenfelé. Zrínyi Ilona megtehette volna, hogy erõs várában, Munkácson ad életet gyermekének, de õ inkább az eldugott, kicsi birtokot, Borsit választotta. A legenda szerint a szomszédos õsi kis templomocskában keresztelték meg a kisfiút. S talán a harang is mely érte szólt ugyanaz, amely most is a tornyá-ban van. Ha az ember Sátoraljaújhelynél átlépi a határt, és az elágazásnál jobbra, Királyhelmec (Kralovsky Chlmec) felé tart, hamarosan Borsiba jut. A falu közepén, egy dombhát tetején jobbra kell fordulni. Túl a vasúti síneken de még a futballpálya elõtt balra, egy nagy kertben, kiszáradt vizesárokkal övezve áll a várkastély. Szomorú látvány. A falakon nincs vakolat, az ablaknyílások üresen tátognak. Itt született hát II. Rákóczi Ferenc! Mellszobra ott áll a kertben. Többnyire nyitva találjuk az épület kapuját. Bátran lépjünk beljebb! Az irodában vagy a kastély valamelyik termét járva egy középkorú férfit találunk, Hajdú Jenõt. Õ mondja el, hogy a kastély száz esztendõvel ezelõtt még gyönyörû állapotban volt, ám az ezerkilencszáznegyvenes években felújítás ürügyén leverték a vakolatot. A háborút követõ idõszakban még katonai szállásnak használták, de azután már senkit sem érdekelt az egyre inkább pusztuló épület sorsa. A várkastély sorsa beteljesedett volna, ha Hajdú Jenõ nem elégeli meg az elkeserítõ végkifejlet közeledtét. Elõször öntevékenyen, majd hivatalos pa-pírokat is szerezve kezdett Zrínyi Ilona fia a sarokszobában született 1676-ban

7 WEKERLE 2003/1. A MAGYAR KOLLÉGIUM TÖRTÉNETEIBÕL 5 Borsi õsi települése a Bodrog folyó jobb partján fekszik, a Zempléni sziget-hegység déli lejtõin. Nevének eredetét pontosan nem tudjuk, utalások vannak arra, hogy a kabar törzsek egyik vezérérõl, a legendás Borsról kaphatta. ( ) A XIX XX. század fordulóját immár több mint 700 lakossal fogadja Borsi községe. A nevezetes várkastély ma is áll, bár állaga nem valami fényes. Sokat jelentettek a XX. század negyvenes éveinek átalakító munkálatai, de a további évtizedek minden kétséget kizáróan szándékos nemtörõdömsége és rosszindulata újabb károkat okozott. Most itt a lehetõség, hogy a szabadon választott önkormányzat a sarkára álljon és széles összefogással, végre teljes fényében ragyogjon újra fel az a hely, ahol a korát megelõzõ nagyszerû államférfi született, kinek nevét lángbetûk írták be a történelemkönyvbe. Bogoly János: Betûkbe szedett régmúlt oldal. Mécs László Népfõiskola, Királyhelmec, Ásatások a déli falaknál gondoskodni az épületrõl. Megalakította a II. Rákóczi Ferenc Emlékbizottságot. Talpalt, szervezett. A kastély ügye személyes sorsává vált. A felújításhoz szükséges rengeteg pénzt természetesen egymaga nem képes elõteremteni, de munkájával elérte a legfontosabbat: megakadályozta a további állagromlást. Téglajegyeket árul, nyáron vándortáboroknak ad szállást, hagyományõrzõ kulturális rendezvényeket, nemzetközi folklórfesztivált szervez: minden év márciusában megrendezi a Rákóczi-napot. A befolyt összegbõl ha már elegendõ gyûlt össze az épület egy-egy részét felújíttatja. A pénz lassan csordogál, de Hajdú Jenõ kitartó ember. Akinek Tokaj, Sárospatak felé vezet útja, látogassa meg Borsit is! Nem bánja meg! Téglajegyeivel hozzájárul II. Rákóczi Ferenc szülõházának rendbehozatalához. S talán megcsapja a történelem szele is Romhányi András A fényképeket Bogoly János készítette A földszintes vízvár IV. Béla király idejében épült ben. Tulajdonosa Csörsz Kérczek lett a XIII. század végén Káji Tamás foglalta el erõszakkal, majd Róbert Károly király szerezte meg ben Perényi Miklós tulajdonába került a birtok ben Borsi és a vízvár újból Sátoraljaújhelyhez tartozik, és így a Pálócziaké. ( ) 1615-ben Lorántffy Mihály birtokolta. Ezen a réven örökli ezt a Rákóczicsalád: ( ) Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága létrejöttével. Ekkor éli fénykorát a borsi várkastély. Hajdú Jenõ: Krónika A nagyságos fejedelem szülõhelye, Borsi. 4. oldal. Második kiadás, Az állagromlást sikerült megakadályozni az utóbbi években A Magyar Kollégium Kispesten bejegyzett, wekerlei székhelyû civil szervezet, amely a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segíti. A napi és pártpolitikától független. Állami támogatást nem élvez, pá-lyázatokból tartja fenn magát. A Magyar Kollégium munkája során részesévé válik nagyszerû eseményeknek. Ezek a nemzeti kultúra részei. A Magyar Kollégium-cikksorozat ezen értékeket mutatja be. Ha Ön szívesen olvassa ezeket az írásokat, ha szándékában és módjában áll segíteni, adományaival hozzájárulhat a további munkák sikeréhez. A Magyar Kollégium számlaszáma: A Magyar Kollégium mûködését 2002-ben az alábbi szervezetek támogatása tette lehetõvé: Budapest Fõ-város XIX. Kerület Kispest Önkormányzata, magyar Országgyûlés, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Wekerlei Társaskör Egyesület.

8 6 ÚTIRAJZ WEKERLE 2003/1. Édesanyám emlékének ENYED, A VILÁG KÖZEPE Pár évvel ezelõtt, ezen a címen szép elõadást hallgattam meg a Litea Könyvesboltban a Klebelsberg Alapítvány szervezésében. A Jancsó Adrienn mûvésznõ tolmácsolásában bemutatott nagyenyedi népszokások gyûjteménye (Berde Károly bõrgyógyászprofesszor gyûjtése) felkavarta emlékeimet, amelyek a nagyszülõi házhoz és gyermekkoromhoz kötõdnek. Amikor Hanz Lám Irén összeállításában megjelent a Város az õrhegy alatt, Nagyenyed szóban-képben címû kötetet forgatom, hasonló érzések fognak el. Elém tárul a város közeli és régmúltja történeteivel, emlékeivel, ahogy hallottam azokat édesanyámtól, nagymamámtól vagy olvastam a kollégium könyvtárában, ahol a vakációk alatt Vita Zsiga bácsi és Bõjthe Babi néni elláttak olvasnivalóval. Felperzselték a labancok Történelme a római korig nyúlik vissza. Itt haladt át a Maros mentén az egyik fõ útvonal. Ez a honfoglalás után is a sószállítás szempontjából fontos út volt. Elsõ telepesei, a szászok is megõrizték elnevezésében, amely ma is Strassburg am Mieresch ben fel-épül a vár, amely a mai napig megmaradt nagyjából az eredeti formában, sajnos nem ez eredeti állapotban. A vár bástyáit az õket vé-deni tartozó céhekrõl nevezték el, a kovácsoktól kezdve a kalandos társaságig (amely a temetéseket végezte). Gyerekkoromban a fa-lak mellé épült házak még sok helyen eltakarták a várat, de ezeket késõbb lebontották. A vár fõbejárata a Bethlen-kastély részét képezi, amely múzeumként hasznosul. A belsõ udvart a XV. században épült gótikus református templom uralja. Mellette az evangélikus templom áll, amely a román stílusú ká-polna helyére épült. Az erdélyi fejedelmek több kiváltságot adtak a városnak, amelyet az oklevelek a XIV. századtól említenek Nagyenyed néven. II. Rákóczi György városi rangot és a polgároknak nemességet adományozott 1658-ban. Történelmének legnagyobb hatású fordulata, amikor 1662-ben Apafi Mihály a Bethlen Gábor alapította fõiskolát Gyulafehérvárról Enyedre költöztette. Az iskola léte meghatározta a város szellemét, kultúráját és vonzáskörét. Elsõ épületeit 1704 virágvasárnapján a labancok felperzselték. Tettük nem maradt bosszulatlanul, mert a diákok egy csoportja megtámadta a visszavonuló osztrákokat, amint azt Jókai Mór A nagyenyedi két fûzfa címû elbeszélésében is feldolgozta. Az elesett diákok emlékmûve a mai sétatéren, a Kápolna-dombon áll. A ma Ókollégiumként ismert épületet angol adományokból között, a kiskollégiumot 1775-ben, a nagy épületet 1827 és 1885 között építették. A tor-nacsarnok 1897-ben készült, és enyedi sajátosság, hogy a temetõ és a kollégium közötti teraszos parkot, ahol a sportpályák vannak, tornakertnek hívják. A kollégium változó éle-tében sikerült kialakítani és megõrizni két nemzetközileg is értékes gyûjteményt: a könyvtárat és a természetrajzi múzeumot. A történelmi múzeum anyagát elõbb a Bethlenkastélyba tették át, majd a román hatóság elszállíttatta egy ún. központi raktárba. Móc vérengzés január 8-án a császáriak támogatásával a mócok felégették és kirabolták a vá-rost, több mint 700 embert öltek meg. A halot-takat a várfal mellett tö-megsírba temették, me-lyet tábla jelöl. A refor-mátus temetõben az ak-kor meghalt szépanyám, Gyõrfi Susanna fia azt vésette a családi sírkõre: eltûnt az 1849-es zenebona alkalmá-val. A fiú, Bartha Pé-ter késõbb építõje a kollégium 1885-ben átadott keleti szárnyának. A reformá-tus püspökség 1850-ben Kolozs- várra költözött, utóbb a te- ológia és a többi egyetemi kar is ban a megye székhelyét elköltöztették, csak járás, majd késõbb rajoni székhely lett. Ma végre megint fõiskolai rangja van az óvónõ és tanítóképzõ szaknak. Nem beszélhetünk Enyedrõl, hogy ne szólnánk a méltán híres szõlõirõl és borairól. Az Õrhegy, amelyet a költõk annyiszor megénekeltek, a tokaji hegyhez hasonlóan jó természeti adottságokkal rendelkezik. Az enyedi szõlõsgazdák egy idõben elérték, hogy a korcsmárosok csak akkor vehettek máshonnan bort, ha hat hordónál kevesebb termett.

9 WEKERLE 2003/1. ÚTIRAJZ Ugyancsak hosszú lenne a névsor, ha az itt született vagy élt hírességekrõl akarnék be-számolni. Számosan közülük a református temetõ tanári kertjében alusszák álmukat, mint Tessedik Sámuel vagy Makkai Domokos rektorprofesszor. A tanárok közül sokan késõbb mint egyházi méltóságok vagy egyetemi tanárok váltak híressé. Itt tanított Pápai Páriz Ferenc, és ebbõl az iskolából indult el Kõrösi Csoma Sándor. Az irodalom területén a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük Makkai Sándor, Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Berde Mária, Szentimrei Jenõ, Sütõ András, Csávossy György nevét, akiknek mûveiben is visszacseng az a felejthetetlen hangulat, amit az ember innen magával visz. Hippik a városban Cserkészeinkkel Nagyenyeden járva és ott meghallgatva Áprily Lajos Március címû versét, megértették, amit az enyedi diákok is éreznek az Õrhegyre kapaszkodva. Innen lát-hattuk a városnak azon részeit és nevezetességeit is, ahova egy rövid sétával vagy le-írással nem érhettünk el: a megyeházát, a katolikus, a román és a rabtemetõt, no meg a fegyházat, (semmit). Olyan bölcs, mint a tordai malac, seggel megy a vályúhoz. Úgy él, mint a molnár tyúkja (a kövér, jóban dúskáló ember). Körmetlen macskának nehéz fára másznia (buta ember nehezen tanul). A Maros a várostól néhány kilométerre folyik. Csak az enyedi patak szeli át a várost. Vezetékes vizet a város 1968-tól kap Muzsnaházáról. Gyerekkoromban a környékünkön csak nálunk volt gémeskút, és szemközt, a Ki-rály Jenõ szikvízüzeme udvarán egy szivattyús. Mindenki e két helyrõl hordta a vizet, vödörrel. A csatornázás az árkokból állt. Mindenki, még a püspök és a professzorok is az árnyékszéket használták. Ám egy polgári városi környezetben ezek ürítését házilag nehéz megoldani, mert nincs kert, gazdasági udvar stb. Enyeden a takarítást, vagyis a budihordást a sintérek végezték, akiket hippinek csúfoltak. Többnyire éjszaka, csukott ablakok mellett hordták ki a termést csebrekkel, vödörrel az udvar végébõl a ház elõtt álló szekérre. A családi szájhagyomány megõrzött egy köszöntõt a múlt század elejérõl: 7 Áprily Lajos: Tetõn Kós Károlynak Õsz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót: Minden összeomlott Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem, vasárnap reggel a hegyekre mentem. Ott lenn: sötét ködöt kavart a katlan. Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. Idõkbe látó, meztelen tetõjén tisztást vetett a bujdosó verõfény. Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól. Itt fenn: fehér sajttal kínált a pásztor. És békességes szót ejtett a szája, és békességgel várt az esztenája. Távol, hol már a hó királya hódit, az ég lengette örök lobogóit. Tekintetem szárnyat repesve bontott, átöleltem a hullám-horizontot s tetõit, többet száznál és ezernéls titokzatos szót mondtam akkor: Szakács Gusztáv Berde Mária: Enyedi emlék (Áprily Lajos szomszédunknak) amelyrõl díszes fény-képalbumot õrzök. Ezt még nagyapám kapta, mint állomásfõnökhelyettes a megnyitón. Végezetül a bevezetõben említett Berde Károly-gyûjtésbõl adok közre néhány közmondást, és leírást egy sajátos enyedi intézményrõl. Amit a szegénynek adsz, másvilágon a tányérodra teszik. Annyit tudsz, mint a harang kötele azt a Állott már a házam oly fentre tetézten, Hogy a felhõn hídló szivárványt lenéztem. Láttam már a tengert, hol kékebb a mennynél, Kép elõtt rebegtem: soha szebbet ennél! Hallottam muzsikát, hogy azt hittem: égbõl, Sok könnyem fakadt már szép gyönyörûségbõl. Ez új év reggelén mirõl zengjen dalom? Elmondom ki vagyok, s mi a hivatásom. Sándor Adolf a nevem, gyepmesteri mûvész, Befogom a kutyát, ha esetleg megvész. Mesterségem másik felét csak éjjel folytatom, Behatol az illata a nyitott ablakon. De a mandulafát, amikor magában Áll az Õrhegy-aljban, halavány ruhában, De a szellõt, mely a temetõhegyekben Gyantaport lehelt fel borostyánrügyekben, De a nótát, amit madármódra, nyersen Szõlõmetszõ lányok búgnak ezer versen, de a tavaszidõt, ahogy az kinyílik: Mindenüvé vittem elviszem a sírig.

10 8 ÉPÍTÉSZET, HÍREK WEKERLE 2003/1. Kós Károly munkái Újabb Kós-mûvet mutatok be az olvasónak. A baróti (Székelyföld, Erdõvidék) református templomot Kós Károly 1927-ben kezdte tervezni, majd a református egyház két év múlva kapta meg az építési határozatot. Erdõvidéken Kós Károlynak több terve valósult meg. Pár évvel ezelõtt lapunkban a nagybaconi református mûvelõdési házat mutattam be. Most is megálltunk az épületnél. Az ingatlant még mindig nem adták vissza az eredeti tulajdonosnak, mondta ottjártunkkor a lelkész felesége. A baróti templom kialakítása hasonlít az 1912-ben tervezett kolozsvári, Monostori úti református temploméhoz. (Nekünk, wekerleieknek ez a dátum sokat mond, mert itt ekkor alakította ki a tervezõ a fõteret, a mai Kós Károly teret, és ebben az esztendõben tervezte a 2. és 3. szá-mú épületet.) A haragtorony itt nem a fõhajóból indul, hanem abból elõre kiugratva. Alaprajzi elrendezése lineáris. Mind a hosszanti, mind a köz-ponti elrendezést többször felhasználta. Utóbbira példa a év har-madik számában bemutatott siklódi templom volt. Korábbi tervekbõl, változatokból kiindulva mondhatom, hogy az eredetileg tervezett és a fõhomlokzat közepébe helyezett félköríves, tagolt bejárat elmaradása, a leegyszerûsített homlokfali záródás és az oldalhomlokzati ablakok jelenlegi átépítésének eredménye mind messze állnak a tervezõ eredeti formavilágától. A bezárt kapun és ablakokon át bekukkantva a hajóba, jelenleg nagy belsõ átalakítás folyik. Csak re-mélem, hogy arrafelé is mûködik a mûemlékvédelem, valamint van és lesz elég forrás a templom tervezõje eredeti gondolatainak megvalósítására. Tóth Pál KIÁLLÍTÁS A KÁROLYI-PALOTÁBAN Lélekemelõ pillanatok A rádióhírekbõl hallottam sajnos egy-két órával késõbb a kiállítás megnyitójáról a Petõfi Irodalmi Múzeumban. Mint elkötelezett wekerlei, a szakmáról nem is beszélve, rögtön felkaptam a fejem, és kíváncsi lettem a kiállításra, amelynek egyik szaktanácsadója a Wekerle-napokon az elmúlt évben bemutatott Kós Károly-könyv szerzõje: Francois Gall. Várakozásomat igazolta a látott kiállítás anyaga és jól komponált, ötletgazdag szervezettsége. Széles körû a bemutatott anyag, akárcsak Kós Károly munkássága. A helynek megfelelõen a tárgyi anyagok elsõsorban az irodalmi munkásságát ölelik át, a fényképesek pedig az építészetit. Ez utóbbiakban érdekes párhuzamokat találunk a megvalósult épületek legyen az a kolozsvári kakasos templom vagy a sepsiszentgyörgyi múzeum részletmegoldásai között. A kiállítás szervezõi az egész életmûvet egy labirintusban he-lyezték el, amelynek zugai a népi építészet és szobabelsõk hangulatát idézik. Az ablakokból visszaköszönnek többek között a Varjúvár mívesen tervezett nyílászárói. Megfogó és lélekemelõ a 27 perces film, amely a kijárat elõtt lejátszható ben készült a beszélgetés Kós Károllyal. Különösen értékes az illusztrációkat és grafikákat bemutató anyag: kidomborodik bennük az a hatalmas munka, amelyet Kós Károly végzett annak érdekében, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai, saját és mûvésztársai könyvei képileg is magas színvonalon jelenhessenek meg. Mint a látogatók emlékkönyvébe tett bejegyzésemben is megjegyeztem, ide többször el kell jönni. El is mentem. A kiállítás április 18-ig tart nyitva, a hétfõt kivéve, mindennap óra között. Érdemes az egyszeri megtekintésnél is több idõt áldozni, mivel ez a kiállítás az irodalmi múzeum része (a kilencedik teremtõl kezdõdik), és az elõtte lévõ termekben Arany János, Petõfi Sándor, Jókai Mór, Déry Tibor és Ady Endre emléke köszön felénk. Szakács Gusztáv Aki körberajzolta a világot Dámosy Géza grafikusmûvész rajzaiból nyílt kiállítás december 13-án a Kispesti Kaszinóban. A képek mintegy felének témája a Wekerle-telep. A tárlat meghívója szerint a rajzok a Weker-le igazi sugallatát tükrözik, ahogyan azt Kós Károly annak idején megálmodta és megteremtette. Élõ kalotaszegi népviselet Mintegy harminc nagyalakú színes fénykép volt annak a kiállításnak az anyaga, amelyet a Magyar Kollégium rendezett a Wekerlei Társaskör kiállítótermében. A kiállítást Halász Péter néprajzgyûjtõ, a Honismereti Szövetség elnöke nyitotta meg december 20-án. Megrendezéséhez Kispest önkormányzata és a Wekerlei Társaskör nyújtott segítséget. Õseink nyomában Érdekes elõadást tartott Erdélyi István régészmuzeológus a Wekerle-telepi Munkás Szent József Koszorúzás A Wekerlei Társaskör Egyesület és a Kós Ká-roly Egyesület képviselõi december 16-án, az erdélyi polihisztor születésének 119. év-fordulóján megkoszorúzták a Wekerle-telepi Kós Károly-szobrot. A megemlékezésen Makovecz Imre mondott beszédet. Személyes történeteket mesélt Kós Károlyról. Méltatta a nagy mûvész és közéleti ember Erdélyhez való hûségét. Bár világhírû, keresett építész volt, õ ennek ellenére a trianoni országszétszakítást követõen az otthon maradást választotta, és ezzel vállalta az idegen ha-talom igáját. Otthon akart példát mutatni. Ma-kovecz Imre visszatérõ hullócsillagnak ne-vezte Kós Károlyt, akitõl most is sokat tanul-hatunk.

11 WEKERLE 2003/1. NÉZZEN JOBBAN KÖRÜL! 9 A dolgok átláthatósága Tóth Pál rovata (18. rész) Lassan túl vagyunk a mostanában nekünk már szokatlanul hosszan tartó és hideg télen. Re-mélhetõleg kevesen sérültek meg a síkos, gondozatlan járdákon, a jégbordás utakon. Most is láthattuk, hogy mennyire különbözõek vagyunk. Egy-egy tulajdonos, bérlõ ugyan tudta, hogy mi a teendõje havazás után, de sokan nem. Õk mondvacsinált indokok tucatjait hangoztatva várták, hogy a szomszéd, a barát vagy rokon majd az õ területüket is rendbe te-szi És néhol a szomszéd, a barát vagy rokon azokat is rendbe tette. Most lehetett látni, hogy néhány társasháznál mennyire hiányos a közös területek és járdák takarítási rendje. Érezték már, hogy mennyire bosszantó, ha egy közterület-felügyelõ felszólítja a társasházat, hogy irtsa ki a gazt az utcai szakaszon vagy a kertek egyikében, mivel a kötelezett tulajdonostárs ezt nem tette meg, és miatta az egész házat bírságolni szándékozik? Én igen. A tavasz közeledtével a hótakaró alól majd ki-látszik az otthagyott tavalyi lehullott levéltömeg, az árokba söpört levél és szemét, és jobb esetben megint jöhet a felszólítás vagy bírságolás. Ha pedig nem jön, megint csak azok fogják nyeregben érezni magukat, akik mások jóindulatára számítanak. De ez nem igazság. Jól tudjuk, hogy épített környezetünk meg-védése közös érdekünk, és a tulajdonosnak jogai, de egyben kötelességei is vannak. Telepünkön sok idõs ember él, számosan egyedül. Legtöbbjük csak haszonélvezõ. Õket miért nem segíti az általában fiatal rokon tulajdonos? Miért nem jelennek meg idõben egy-egy havazás napján, jeges esõ után vagy tavasztól õszig, akár a hétvégeken, hogy rendet tegyenek? Egy-egy társasházi közgyûlés napirendi témája lehetne a kötelezettségek megvitatása, illetve azoknak a tevékenységeknek a meghatározása, amelyek elmulasztása esetén a társasház közös képviselõje vállalkozóval végezteti el az arra kötelezett el nem végzett munkáját. Ugyancsak meg kellene határozni az ellenérték behajtási módját. Van ilyen itt a telepen? Remélem, már van és lesz. Másképp nem lesz rend telkünkön belül és kívül. Vagy vegyük az utcákat, az árkokat, az átereszeket és gépjármûbehajtókat. Abból indulok ki, hogy minden utcánkban rendes adófizetõk laknak, tehát joguk van tisztán tartott utcákon, rendezett fasorok alatt közlekedni. Ehelyett nézzük meg a jégbordás utcákat, a padkák mentén felhalmozódó levéltömegeket, a szemét és egyéb hulladék tárolására használt árkokat, a tisztítatlan átereszeket, a csöndben megépült behajtókat, és nézzük meg vesszõparipámat: a zsákutcák tisztán tartását, hókotrását, amelyek még lehangolóbb látványt nyújtanak a kis utcáknál. Hol döntenek arról, hogy mit és hogyan, mennyiért és mikor takarítanak, ellenõriznek, terveznek vagy már éppen építenek? A válasz: a városházán. De tudjuk-e igazán, hogyan mûködik a polgármesteri hivatal vagy a képviselõ-testület? Van-e elég információnk arról, hogy a lakosok, a civil szervezetek egyáltalán beleszólhatnak-e kisebb környezetünk dolgaiba, netán értékes gondolatokkal segíthetik a döntéshozókat? Tudjuk-e mi lakosok, hogy jogunk van a városházán bizonyos jegyzõkönyveket megtekinteni, a városháza mûködésérõl, annak átláthatóságáról meggyõzõdni? A közelmúltban lehetõségem volt több európai ország fõvárosának ilyen témájú eszmecseréjén részt venni, és így átadhatom önöknek a tapasztalataimat. Talán megbocsátja az olvasó, hogy most a telep építészeti értékérõl, a települési értékvédelemrõl keveset hall. 70. A városházák mûködésének ellenõrzése A városházák mûködésének alapvetõ feltétele, hogy az egyes folyamatok világosak, a felelõsségek, döntések jól körülhatároltak és ellenõrizhetõek legyenek. Így lehet nyomon követni a döntések alakulását. Egy elegendõ nagyságú és felkészültségû belsõ ellenõrzési egység tevékenysége már feltételezhetõen garantálja a hibák, hiányosságok feltárását, ezzel segítve a vezetést. Az már más kérdés, hogyan tud az egység (sokszor egy ember) dolgozni, ha éppen munkáltatójának tevékenységében talál jelentõs hibát, vagy akkor, amikor ellenõrzési tervét ugyanezek hagyják jóvá. FELHÍVÁS! Testvérlapunk, a Kalotaszeg szerkesztõje, Kusztos Tiborné református lelkészné aszszony az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztõségünket. Kalotaszegen alig van munkalehetõség. A kilátástalanság miatt az embereken egyre inkább erõt vesz a reménytelenség és a fásultság. A wekerlei lakosok úgy tudnának segíteni nehéz kö-rülmények között élõ honfitársainkon, ha gyermekmegõrzés, betegápolás céljából felfogadnának egy-egy odavalósi asszonyt, leányt. Az érkezõ vendég tisztességérõl, megbízhatóságáról a lelkészné asszony vállal garanciát. Vállalkozók is segíthetnek! Úgy, hogy közbenjárásuk haszonnal is jár. Kalotaszegi kézimunkák forgalmazása, eladása tisztes nyereséghez juttathat sok kereskedõt. Érdeklõdésüket, segítõ szándékukat jelezzék a Wekerlei Társaskör telefonszámán! A jelszó: Kalotaszeg. Telefon: Hasonló a helyzet a nagyobb önkormányzatoknál kötelezõen alkalmazott könyvvizsgálók esetében, mivelhogy munkájuk ellenértékét az önkormányzattól kapják. Csak gondoljunk bele, hogy negatív könyvvizsgálói vélemény(ek) adása esetén hány könyvvizsgálónak kell más megbízó után néznie. Az önkormányzatok mûködésének fontos része, hogy etikai kódexét kialakítsa és mûködtesse. Miért? Hogy meghatározza és kötelezõvé tegye a hivatalon belüli, elvárt vi-selkedésformát, így az ügyfél tudja, ügyét azonos hozzáállással, objektivitással, a jogszabályok betartásával azonos módon intézik el. Mostanában egyre több önkormányzat hi-vatala biztosítja az ISO 9001 szabványnak megfelelõ minõségbiztosítási rendszer mûködését. Ennek célja ugyancsak a szabályozottság, az átláthatóság biztosítása. Vannak eleve érzékeny területek, melyekre a lakosok különösen figyelnek. Ilyenek pl. a rendezési tervek, a többszöri felesleges tanulmánytervek, az ingatlaneladások és -vételek, a bérleti, szolgáltatási szerzõdések, közbeszerzés és az azzal járó perek, bírságok, a közlekedésbõl eredõ károk és orvoslásuk, a kártérítési perek kimenetelének ellehetetlenítése, az aluljárók zsibvására, a száguldók megfékezése, a sötét köztéri lámpák, a kátyúk stb. Sokan nem tájékozottak abban, hogy már sok civil szervezetnek, intézménynek és önkormányzatnak (is) van weboldala. Aki megteheti, látogasson el ezekre! Sokszor talál ún. fórum belsõ oldalt is, ahol feltett kérdéseire válaszolnak. Ez a nyitottság az egyik biztosítéka annak, hogy valamiben elkötelezett a weboldal birtokosa. Próbáljuk ki mûködését: teszteljük le! Már az is sokat mond, hogy belépésünk idején milyen aktuális hírekkel, eseményekkel, jogszabályokkal látnak el. Sok esetben bosszantó, hogy féléves elmaradást is észlelhetünk, miközben minket esetleg a közgyûlés múlt heti napirendje, jegyzõkönyve ér-dekelne. Jogos igénye a weboldal használójának aki már eleve a gyors információáramlás részese, hogy egy-két kattintással tájékozódjon városa, kerülete dolgairól. Annak aki netán tágabb és szûkebb lakókörnyezetének elkötelezett segítõje sokat jelentenek ezek az információk, mert úgy érzi, hogy hozzászólásait talán hasznosíthatja a városháza. Gondoljunk csak bele, hogy egy elfoglalt lakó, aki amúgy valamiben szakember, vagy éppen jó gondolkodó, mennyit tudna segíteni környezete épülésén, ha észrevételeivel, érdemi javaslataival idõben felhívná egyes jelenségekre a figyelmet akár interneten, akár nyomtatott formában, mivelhogy nincs ideje közmeghallgatásokon részt venni. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és sokszor gondok összegyûjtéséhez, az ezekbõl levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következõ címre: Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál), 1192 Budapest, Kós Károly tér 10.

12 10 KÖZTÜNK ÉL WEKERLE 2003/1. Nagy Tamás rovata N A N I Bõ két évvel ezelõtt egy hölgy Nagy Sándorné üzent nekem: készséggel áll a lap rendelkezésére. Akkoriban a sorozathoz kerestem jelentkezõket, ezért kaptam az üzenetet. Amikor felhívtam, valamiért nem volt alkalmas a találkozó, majd újabb hónapok múltak el, s újabb kudarc: nagybetegen feküdt, súlyos bajok gyötörték. Megint nem tudtunk beszélgetni egy évig. A közelmúltban végre találkozhattunk. Nagy hó volt, ragyogó napsütés, amikor felkerestem. Alig csöngettem be az utcai kiskapun, máris sietett elém. Haja szikrázott a napfényben, szinte lebegett a föld felett az engem fogadó szép, idõs hölgy. Hetvenöt körülinek tippeltem. Levél Huszka feleségétõl Fényképekkel, iratokkal és újságkivágásokkal teli asztal mellé telepedünk le. Elém tesz egy, a húszas években valahol a telepen készült csoportképet, amely szüreti mulatságra összejött emberekrõl készült. Nagyon szép fotó, órákig el lehet nézegetni. A kép jobb oldalán, az ülõ sor szélén látható egy fiatalasszony egy kisfiúval és egy kislánnyal. Mögöttük jobbra csokornyakkendõvel egy férfi. A leányka mai elbeszélésünk fõszereplõje, Nani. A kisfiú a bátyja, Józsi. A gyermekeket átölelõ asszonyka édesanyjuk, a kopasz úr a családfõ. Tovább böngésszük a kordokumentumokat. Büszkén mutatja a szobrászóriás Kisfaludy Stróbl Zsigmondtól kapott, neki dedikált könyvet, és Huszka Jenõné hozzá írt leveleibõl olvas föl. A képekhez és levelekhez elmondott történetekbõl már többet tudok Zsiga bácsiról és Mária nénirõl, mint akirõl írni kívánnék. Betegsége következtében kutatnia kell emlékezetében, beszéde is meg-megakad. Türelemmel várom, hogy magáról és felmenõirõl is szó essék Nagy Sándorné leánykori nevén Maár Anna szülei 1915-ben költöztek a Wekerlére. A kis Anna Nani ekkor ötnapos volt. Szüleirõl fontosnak tartja megemlíteni, 1912-ben, hat heti ismeretség után keltek egybe. Maár József (Jozsó) Pozsonyból származott, öt testvére volt: három fiú, kettõ lány. Az ara, Horváth Anna Zalából került fel Pestre. Újpesten ismerkedtek meg. Maár géplakatosként kereste kenyerét, a fiatalasszony lány-korában varrni tanult, emellett ügyesen kézi-munkázott. Horgolt, klöpliterítõk szép szám-mal láthatóak a lakásban ma is. Maár nagyon ügyes, jó munkásember volt. A Ganz Gépgyárban dolgozott. Együtt volt lakatos Fock Jenõvel, a késõbbi politikussal. Elsõ wekerlei lakásuk a Corvin körút 25. I. emelet 12. volt. Amikor az újszülöttel a család a Wekerlére Szüreti mulatság a 20-as évek elején

13 WEKERLE 2003/1. KÖZTÜNK ÉL 11 költözött, volt már egy kisgyerek otthon, a képen is látható báty, Józsi. Nani 15-ben szü-letett, majd két év múlva még egy kisfiút ho-zott a gólya. Õt azonban elvitte a spanyolnátha. Abból a házból sosem feledi a szomszéd Wohlgemuth nénit, aki úgy szerette õket, mintha a gyerekei lettek volna. Visszaemlékezik: az egész ház olyan békében és egyetértésben élt, mint egy jó család. Az éléskamra titka Nani az elsõ elemit emlékezete szerint a I- es iskolában járta ki, a további hármat viszont a IV-esben. Volt tanítói nevét ugyan nem tudja felidézni, de szeretett iskolába járni. Egyedül Winkler Józsefrõl, a katolikus lelkészrõl nem õriz jó emléket, aki hittant tanított az elemiben. Egyik kötelezõ gyónás elõtt mondom édesanyámnak: hát én most mit gyónjak meg? Nem hazudok, nem lopok, nekem nincs bûnöm! Mire azt mondja édesanyám: Nana! És a spájzban ki torkoskodja el a tejfölt? Hm? Mire én magabiztosan: de azt nem látja a Jóistenke, mert mielõtt torkoskodnék, fölállok a székre és a nagymama fekete kötényével betakarom az ablakot. Erre édesanyám elmagyarázta, ez bizony bûn, meg kell gyónnom. A papnak megvallotta torkoskodását, aki ennyivel azonban nem érte be, s arról faggatta, vajon nem paráználkodott-e? A hatéves kis Nani azt sem tudta, mit kérdeztek tõle, õ csak a tejföl és a rántás körüli pákosztoskodását ismerte el. Csak késõbb tudta meg, mirõl érdeklõdött a lelkész, s ezt máig nem bocsátotta meg neki. Római katolikus létére szívesebben látogatta a református istentiszteletet. Erre persze nemcsak a papnál történtek késztették, hanem jobban tetszett neki a másik felekezet szertartásának és templomának puritánsága. Nani istenhívõ, s ha Istennel kíván lenni, õ négyszemközt intézi azt el. A polgárit a II-esben végezte. Errõl az idõrõl sok kellemes és felemelõ emlék jut eszébe. Szorgalmas gyermek, jó tanuló volt. Odaadással hallgatta tanárait az órákon, így a leckét szinte meg is tanulta. Kedvenc tantárgya a földrajz volt. Szívesen kalandozott képzeletben a világban, magában valósággal egy saját glóbuszt épített fel. Féltandíjas volt, azaz jó elõmenetele okán kedvezményt ka-pott ból õriz egy könyvet, amelyet szép szavalataiért kapott az évzárón Darabánt igazgató úrtól. Legjobb barátnõje Kolonics Teréz volt. Barátságuk felnõttkorukban is tartott. Sajnos, Teréz hosszú évek óta halott. Maár Annának jó a hallása. 20 éves korában kapott egy hegedût, a katolikus kántor fia járt hozzájuk tanítani. Járt még a házhoz egy másik fiatalember is, Nagy Sándor, aki Nani édesapjának volt a barátja. Amikor Maár Jozsó és neje, valamint Nani a bátyjával látta, hogy Nani pénzért vesz hegedûórákat, felajánlotta, ingyen tanítaná a kisasszonyt. Nagy Sándor felajánlása nem volt önzetlen, fülig szerelmes volt a szép, sudármagas, fekete, világoskék szemû leányba. Nani és Sándor élete késõbb közösen folyt tovább. De ne rohanjuk a dolgok elébe! Elképesztõ lõeredmény A polgári után Nani gyors- és gépírást tanult az egyik kispesti sztenográfiai iskolában. Emellett édesanyjától elleste a szabás-varrás tudományát. Eleinte csak Kati babájának, majd egyre többször saját magának varrt. Ez utóbbiakhoz a sifonérban õrzött régi nagymamától levetett ruhákat használta fel. A szabást és varrást eleinte titokban kellett végeznie, mert édesanyja eltiltotta a drága Singer varrógéptõl. A tiltott gyümölcshöz azaz magának varrni olyat, amilyet megálmodott azok az órák segítették hozzá, amikor az anya elment a wekerlei kispiacra bevásárolni. A ré-gi bevásárlások juttatják eszébe a lóhúst. Nani vérszegény volt, s gyógyulásként az orvos a lóhús fogyasztását írta elõ a lánynak. Maárék-nál a lóhús elkészítésének számtalan receptje alakult ki: ették pácolva, rántva, levesnek. Nagy Sándor mind többször fordult meg Maáréknál. A fiatalok a szülõk beleegyezésével közösen jártak szórakozni. Sándor a WSCben focizott, baráti köréhez sok sportoló tartozott. Egyik barátja a kispesti MOVE (Magyar Országos Véderõ Egyesület) sportegyesület elnöke, Hisz József volt. A MOVE te-lepén lõtér is volt, ahová az urak szívesen tér-tek be rátermettségüket kipróbálni. Egy alkalommal Nani is elkísérte udvarlóját, s maga is kipróbálta a céllövést. Nem számított senki sem arra, ami bekövetkezett. Nani országos bajnoki eredménnyel felérõ találatot ért el elsõ próbálkozásával! Nani és Sándor 1935-ben összeházasodtak. Történetünk hõse ekkor 20, Sándor 36 éves. A Vajk utca 3.-ba költöztek. A Vajk utcai otthonuk évekkel késõbb, a háború alatt megsemmisült április 3-án mindketten éppen indultak hazulról dolgukra. Az asszonyka a szülés elõtti utolsó vizitre, a férj az adósokhoz, tartozásaikat behajtandó. Sándornak kinn a Sárkány utcában volt textilboltja, szemben Tierheimer orvosékkal. A háborús években sokan maradtak a hónap végére adósak. Akkoriban már mindennapos volt a légiveszély, ez esetben is rögtön riadót szirénáztak. Nani gyorsan lekapkodta a száradó ágynemût, s férjét intette, ne induljon el. Bútorokból hevenyészett védelmet építettek a lakásban. Aztán leszakadt az ég. Egy amerikai bomba zuhant a Vajk utca 3. elõtt az úttest kö-zepére. A keletkezett bombatölcsérbe egy ház belefért volna. A házak teteje, fala eltûnt. Emberéletet, hála Istennek, nem követelt. Menekülés a pincébe A háború következõ évében Nagy Sándor és kis családja a Fõ tér 10. alatti picébe járt a légiriadók alkalmával. A férfinak élt itt egy barátja, õ hívta át õket. Nagyéknál ugyanis a bombatámadást követõen két hét múlva meg-született az ifjú Sándor, ahogy a család hívja, Sankó. Ennek a pincének köszönheti Nani és fia az életüket, mert egy évvel késõbb a Vajk utcai házat további két orosz bomba rombol-ta le. Nagyékat a pincében élés idején megszerették az ottaniak. Történt egyszer, hogy a házban élõ Egri Károly róla a Wekerle VI. évfolyam 1. számában tettünk említést, aki katonatiszt volt, hazaüzent a feleségének. A hadnagy úr fél órát kapott arra, hogy családját összeszedje, és azok a Németország felé vonuló családfõvel együtt elhagyják az ostromolt Budapestet. A gyors készülõdésben Nani és édesanyja segített összecsomagolni, s adott az útra pelenkát, gumibugyit, s más, kisgyermekeknek szükséges holmit. Egriéknél fél tu-cat gyermek volt. Egriné Nanira bízta elhagyott lakását, és kérte, viselje gondját. Nagyék a kibombázott házból az ép lakásba költözhettek a háború utolsó hónapjaiban, s nem kellett légiriadó alkalmával csapot-papot hátrahagyva menekülniük a romos Vajk utcai lakásból. A kíváncsi szemek elõl Egriék holmiját Nani és édesanyja elrejtették akként, hogy egy nagy háromajtós szekrénnyel eltakarták az egyik szobaajtót. A két család ettõl kezdve levelezett egymással. Amikor Egriék visszatértek a telepre, minden hátrahagyott holmijukat, lakásukat

14 12 KÖZTÜNK ÉL WEKERLE 2003/1. Amikor a Vajk utcai lakást a háború utolsó napjaiban ledobott szovjet bombák végérvényesen lakhatatlanná tették, a Maár családnak másik lakást kellett kiutalni. Ez meg is történt. A Szentimre utca 12.-be költözhettek be. Igen ám, de ott volt a felügyeletükre bízott Egri-lakás is. Patacsek, a wekerlei gondnok volt segítségükre, engedélyt adott a lakás használatára mindaddig, amíg a Vajk utcai fel nem épül. Mindnyájan tudták, kegyes hazugság bújt meg az engedély mögött. A sportlady rekordjai Bizonyára emlékezik még az olvasó arra, hogy Nani élete elsõ céllövésekor profikat megszégyenítõ eredményt ért el. Természetesnek vehetjük, hogy ezek után a két barát az udvarló és a sportelnök azonnal felismerték benne az õstehetséget, és rábírták, járjon le edzeni. A fiatal hölgyet büszkeséggel töltötte el frissen felfedezett tulajdonsága, s boldogan tett eleget a kérésnek. Nani 1935-ben a MOVE, 1937-tõl nyugdíjba vonulásáig pedig a Postás Sport Egyesület igazolt versenyzõje volt. Fia megszületéséig aktívan sportolt ban nyerte elsõ országos bajnokságát. Az idáig vezetõ úton sorra állította be vagy javította meg az országos rekordokat. Nagy Sándorné ragyogó teljesítménye kivételes képességekre vall. Az elmúlt évben elõször 561-gyel beállította, majd 562-vel és végül 575-ös teljesítményével túlszárnyalta a nõi országos csúcsot. A postások kiváló hölgylövésze olyan ragyogó teljesítménnyel vezet a 60 lövéses ranglista élén, amely díszére válhatna valamennyi hölgylövésznek írta az egyik akkori sportlap. A es években számtalan versenyben hódította el az elsõ helyet ban nemzetközi bajnokságot nyert. Ekkor született a Nani a mennyel és az unokákkal világraszóló eredmény: 13 ponttal javította meg az országos csúcsot. Ezzel a rekorddal Nani az élvonalbeli férfilövészek sorába küzdötte föl magát. A kispuska 60 lövéses összetettben holtversenyben a 2-3. legjobb magyar lövész volt ekkor. Nõ létére. Természetesen tagja volt a hölgylövészválogatottnak. Ennek és kiváló teljesítményének köszönhetõen a legmagasabb társadalmi körökbe volt hivatalos egyszerû származása ellenére. Fia születése után abbahagyta az aktív sportolást, munkája mellett idejét és energiáját családjának kívánta szentelni. Noha bölcsebb lettem sok-sok esztendõvel, ma is így tennék nyugtázza akkori döntését. 17 év kihagyás után, amikor fia már nem igényelte a törõdést, engedett a hívó szónak. A hatvanas években a Postás nõi lövészcsapatának szüksége volt rá ben, 49 évesen indult a Budapest-bajnokságon. Néhány edzés után a kispuska 30 lövéses fekvõ számban bajnoki címet nyert el 292 ponttal. Nani vitrinje és fiókjai tele vannak érmekkel, serlegekkel és más díjakkal. Õ mégis a legnagyobb szeretettel elsõ céllövõdíjáról beszél, egy cérnából és rongyból készült magyar párról, amelyet a kispesti MOVE-ban nyert. Ötvenévesen hagyta abba a versenyzést. Szûkebb pátriájában, Kispesten sohasem kapott elismerést. Még jó szót sem. Egyedülálló munkavégzés Maár Anna Nani sportsikereinek köszönhette, hogy a posta felvette: zsinórjavító volt. Ez az akkori postai rangsorban talán a legalacsonyabb fizikai besorolásnak számított. A Lipót központba helyezték. Eleinte a hibabejelentõn dolgozott, ez a munka rendkívüli módon tetszett az ifjú postásnak. Késõbb tisztviselõi munkaköröket látott el. Az állás betöltéséhez szükséges szakmai tanfolyamokat rendre sikerrel elvégezte, és a beosztásokhoz megkövetelt vizsgákat letette. Így szerezte meg a távgépíró, a Siemens-, a Morse-távírász és távirat adó-vevõ képesítéseket. Még ma is fújja a francia alapmondatokat, amelyeket a távírdában kötelezõ volt is-merni. Nyugdíjba is a Postától ment postafõellenõri rangban, munkaügyi elõadó munkakörbõl. Munkaviszonya alatt négyszer kapta meg a kiváló dolgozó címet, számtalan alkalommal részesült pénzjutalomban és jutalomszabadságban. Nagy szorgalommal és szakmai hozzáértéssel végezte bármelyik munkáját. A jók közül is kiemelkedõ, illetve egyedülálló Nagy Sándorné munkája szól az egykori minõsítés. Ma is sokan foglalják nevét imába egykori munkatársai közül. Munkaügyi és tb-ügyintézõi munkakörét jócskán meghaladó ügyekben járt el lelkiismeretétõl és szociális érzékenységétõl vezéreltetve. Sankó, a jó tanuló Nagy Sándornak és Maár Annának ben született meg fiuk, az ifjabb Sándor. Sankó áldott jó gyermek volt, nagyonnagyon sok örömet szerzett nekünk mondja megindultan az édesanya. Az általános iskolát az I-esben járta ki. Az iskola egyik legjobb tanulója volt. Iskolai tanulmányai mellett szülei nyelvre és zenére taníttatták. A Budapesti Honvédban rúgta a labdát. Ifi- és UEFA-válogatottságig vitte. Az ifjú Nagy Sándor a Széchenyi István Gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett. Utána a Mûegyetem Villamosmérnöki Karát látogatta, 1968-ben diplomázott. Elsõ munkahelye a Posta Rádió és Televízió Mûszaki Igazgatósága volt, ahonnan a BM-be került híradástechnikai fejlesztõmérnöknek. A rendszerváltás elõtt, korkedvezménnyel ment nyugdíjba ben saját céget alapított, amely ma is mûködik tõl a svájci ASCOM konszern magyarországi képviseletét látja el ben megnõsült. Felesége, Edit szintén wekerlei lány. Házasságukból két gyermek született: Sándor (1976) és Regina (1978). A legifjabb Sándor idén diplomázik a Szent István Egyetem vállalkozásszervezõ közgazdász szakon, az ifjú hölgy a családi vállalkozáson belül a szépségiparban tevékenykedik. Ma profi sminkesnek számít, tanít is a szakmában. Ugye, emlékezik a kedves olvasó a kezdõ sorokra, amikor arról írtam, riportalanyom korát 75 körülire becsültem? Most már azt is tudhatja, jócskán tévedtem. Nani súlyos betegsége ellenére 15 évet letagadhat korából.

15 WEKERLE 2003/1. TÁRSASHÁZI SAROK 13 Átvételi elismervény Az idei év februárja csikorgó hideget hozott, de a fagyos idõ ellenére remélem, hogy önök már a tavaszi munkákat tervezgetik. Sok helyen megtartották az elõzõ évrõl szóló beszámoló közgyûlést, máshol még várják a jobb idõt, hiszen többnyire a társasház udvara vagy valamelyik kert a helyszíne az éves elsõ megbeszélésnek. Idõ még van, hiszen a társasházi törvény szerint minden évben május 31-ig kell az elõzõ év gazdasági eseményeirõl beszámolnia a közös képviselõnek. A társasházak közös képviseletét, tapasztalatom szerint vagy egy ott lakó tulajdonos vállalja, vagy kívülállóként valamilyen vállalkozási formában mûködõ cég végzi. Akár az egyik, akár a másik változat fordul elõ, ez a munka szinte állandó stresszhelyzetben zajlik. Természetesen a tulajdonos nem akkor hívja kora reggel vagy késõ este a képviselõt, ha elégedett és a házban mindenki boldog! Sajnos ez a helyzet ritkán fordul elõ. Az elmúlt évek során azt tapasztaltam, hogy a képviselõség olyan téma, mint a foci: mindenki ért hozzá. Bocsánat, senkit sem akarok ezzel megbántani, hiszen mindennél fontosabb a társasházak életében a bentlakó tulajdonosok jó szándékú segítsége, amivel megkönnyítik a képviselõ munkáját. Régen úgy mondtam, hogy minden információért hálás vagyok, mert önök az én szemem és fülem egy társasházban, amelyet képviselek. Itt persze nem holmi árulkodásról vagy pletykálkodásról van szó. Higgyék el, nem könnyû feladat a házakban lakó különbözõ korú, nemû, foglalkozású stb. embereket összefogni és közös útra terelni a társasház jobbítása érdekében. Sokszor nehezebb egy jó hangulatú közgyûlést produkálni mint levezényelni egy kisebb felújítást. A tulajdonosok közötti jó viszony a záloga annak is, hogy a társasház megfelelõen, illetve egyre jobban mûködjék. Az is igaz, ha a képviseletet ellátó nem jól muzsikál, akkor meg kell tõle szabadulni, természetesen a törvény által meghatározott formában és megfelelõ idõben. Változtatni tehát lehet és kell is, ha szükséges a ház érdekében. Kérem önöket, ha megbízható, feladatát jól ellátó képviselõjük van, akkor a beszámoló után (amit nyilván jól elõkészítetten, megfelelõ számadatokkal alátámasztott formában ad elõ) tegyék meg, hogy megköszönik a munkáját. Örülni fog a gesztusnak! Ha önöknél ez eddig is így volt, akkor ezt én köszönöm a közös képviseletet ellátók nevében, mert talán hihetetlen, de a képviselõ is csak egy gyarló ember és van lelke! Jess Lair pszichológus: A dicséret olyan, mint a napfény az emberi szellemnek, nem növekedhetünk és szépülhetünk nélküle. És mégis, amíg legtöbbünk szemrebbenés nélkül képes keményen kritizálni másokat, addig gyakran igen nehezünkre esik a dicséret meleg sugarát embertársaink felé bocsátani. Miért kell tagdíjat fizetni? A Wekerlei Társaskör Egyesület amint azt neve is mutatja egyesületi formában mûködõ társadalmi szervezet. A 80-as évek kö-zepén, mondhatni az elsõk között volt a megalakulást tekintve. Már a rendszerváltást megelõzõen is elismerésre méltó munkát végzett a he-lyi, Wekerle-telepi hagyományok megõrzésében, a helyi érdekek kép-viseletében. Emlékezetes esemény a wekerlei kábeltévé 1988-ban megkezdett kiépítésének szervezése, a tagság létszáma ekkor ugrott 2000 fölöttire. Remélem, sokan emlékeznek még a régebben megrendezett Wekerle-bálokra is, indítottunk zenei klubot, sakk-kört, néhány évig a gyermekek körében népszerû volt a Lutra klub, próbálkoztunk fõzõ- és egészségklubbal, mûködött a közös képviselõk klubja is. Jelenleg is megtalálható a kedvezményes gyógycipõakció keretében a helyszínen rendelõ szakorvos, minden hónap második szerdáján jogász asszonyunk ingyenes tanácsadáson vesz részt. Szerencsére az évente megrendezett wekerlei napok az elindítástól (egy év kihagyástól elte-kintve) folyamatosan mûködõképes volt, és úgy gondoljuk, az lesz a jövõben is! Jelenleg két kiadványt lehet megvásárolni a szerdai ügyeleti napokon a Kós Károly tér 10.-ben: A Kertvárosunk a Wekerle, illetve a Kós Károly mûhelye címû könyvet. Negyedévente jelentetjük meg a szép kivitelû, tartalmas Wekerle újságot, amelyet minden telepi lakásba ingyen juttatunk el. Az újságban megjelent hirdetések, reklámok alig 30%-ban fedezik a nyomdai költséget. Vagyis minden egye-sületi tevékenység pénzbe kerül! Fontos megjegyezni, hogy a wekerlei napok esetében mindig számíthattunk a kerületi polgármesteri hivatal támogatására, bízunk benne, ezután sem lesz ez másként. A Wekerlei Társaskör akkor mûködhet törvényesen, mint egyesület, ha rendelkezik nyilvántartott tagokkal, akik az alapszabályban rögzített tagdíjat meg-fizetik. A legutolsó módosítás szerint a társasköri tagdíj: 20 Ft nyug-díjasnak, diáknak, munkanélkülinek, 50 Ft egyéb tagoknak havonta. Társasköri támogatás ennél magasabb összegben is fizethetõ. Természetesen minden befizetésrõl számlát állítunk ki. A WTE elnöksége február 19-én úgy határozott, hogy a mindenkori elnökségi tagok havi 100 Ft díjat fizetnek ez év január 1-jétõl. Tagdíját befizetheti minden szerdán óra között a Kós Károly tér 10.-ben a társaskör ügyeleti napján, vagy átutalhatja a kerületi OTP-fióknál vezetett számlára. Mi úgy hisszük, minden wekerleinek szent kötelessége, hogy társasköri tag legyen. Várjuk ötleteiket a jövõre nézve, mivel tehetjük még színesebbé, ismertebbé, közkedveltebbé a Wekerlei Társaskör tevékenységét. Dolgozzunk együtt Wekerléért, mindannyian! Van Galenné Deák Márta Megújul a wekerletelep.hu! Alig pár hónappal ezelõtt indult útjára a wekerletelep.hu internetes oldal. Ez alatt a kevés idõ alatt beindult az élet nálunk, nagyon sokan kíváncsiak Wekerlére a világhálón is. Minden hónapban egyre többen keresnek fel bennünket, és azok száma is növekszik, akik rendszeresen visszatérnek hozzánk. Nagyon népszerû a fórum, ahol a Wekerlével foglalkozók, itt élõk beszélgetnek, vitatnak meg különbözõ érdekes témaköröket: a közélet és a wekerlei hétköznapok fontos gondjait, kérdéseit osztják meg egymással, vagy keresnek közös megoldást egy-egy problémára. Ezekre néhány példa: miért nincsen Wekerlének címere?, Kós Károly, élet a Wekerlén, wekerletelep.hu kritikák stb. Fontos megemlíteni még, hogy képgalériánk archív felvételekkel és az épületekrõl készült fotókkal bõvült. Ezenkívül képes beszámolót közöltünk a wekerlei napokról, a sportrendezvényekrõl, valamint tájékoztattuk az olvasókat egy Kispesten megrendezett wekerlei témájú kiállításról is. Eddig is nagyon igyekeztünk a honlapot folyamatosan érdekes, sokszínû információkkal ellátni, de most, hogy közeledik a tavasz, mi is változásokra készülünk. Külsejében teljesen megújul a honlap, és tartalmában is jelentõsen bõvül. Új rovatokat indítunk útjukra, köztük tanulmányokat mutatunk be Wekerléhez kapcsolódóan. Ezek közé a Wekerle újság olvasóitól és az itt élõktõl is szívesen várunk írásokat. Másik nagyon fontos újdonság, hogy illõen Kós Károlynak szentelünk egy egész menüpontot, melyben életével, munkásságával, építészetével foglalkozunk. Elkészül a Körkép második része, benne új sétára, felfedezõútra hívunk mindenkit. Nagyon köszönjük azoknak, akik már megtekintették a honlapot, különösen a rendszeres látogatóknak, hogy a fórumon keresztül tartalmas, értékes hozzászólásaikkal segítették és segítik munkánkat. Célunk egy dinamikus, friss honlap kialakítása, amely minden korosztályhoz szól, és egyben magában hordozza a számunkra oly fontos hagyomány- és értékõrzést is. Mert Kós Károly szavaival szólva mi hûséges szerelmesei vagyunk Wekerlének. Nemes Krisztina

16 14 ÖNKORMÁNYZATI HÍREK, PADLÁSOK KINCSEI WEKERLE 2003/1. Bemutatkozik a képviselõ A Wekerle újság szerkesztõbizottsága felkérte a telep tavaly õsszel megválasztott egyéni önkormányzati képviselõit, hogy mostani számunkban mutatkozzanak be, és ismertessék röviden programjukat. A felkérésre a három képviselõbõl csupán dr. Balogh Pál, a 11. sz. vá-lasztókörzet képviselõje válaszolt. Kispesten, Wekerlén születtem 1941-ben, és a sors kegye folytán itt élek most is. Ezt tényként és nem erényként említem. A elsõ telepesek anyai nagyszüleim voltak. Nagyapám hétgyermekes vasutasként kapott lakást. Talán a nagyapai örökségnek is része volt abban, hogy a Budapesti Mûszaki Egyetem Közlekedési Karára jelentkeztem felvételre, és ott szereztem mérnöki diplomát 1964-ben. Elsõ generációs értelmiségi vagyok. Gyermekkoromban a háború következtében egy ideig falun laktam, és a szabad terek utáni vágy késõbb, amikor újra itt éltem, tovább erõsítette bennem a telep iránti kötõdést, amelyet a gondok ellenére egy kicsi, kertes, fás szigetnek látok ma is a nagy, zajos, zsúfolt városban. Megörökölvén a nagyszülõk lakását, abban éltem családos emberként feleségemmel és két lányunkkal ban megözvegyültem, leányaim idõközben felnõttek és megkezdték önálló életüket. Mindketten Wekerlén vettek lakás, így egymás közelében maradtunk. Dóra lányom tanító, jelenleg három fiúgyermeküket neveli a férjével. Orsi lányom nemrég végezte el az egyetemet, bölcsész, most kezdi a pályát. A három unoka, Zsombor, Lóránt és Nándor adják számomra a legtöbb örömet, várom, hogy nyugdíjasként több idõt tölthessek velük. Természetesen, mint minden ember, én is befutottam egy szakmai életpályát, amelynek lassan a végére érek. Végzettségemnek megfelelõen alapvetõen a közlekedéssel, szállítással összefüggõ beosztásokban dolgoztam. Elsõ munkahelyem egy szállítási nagyvállalat volt, késõbb a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti, majd központi apparátusában dolgoztam szakreferensként, és Pest megyében is betöltöttem vezetõi munkakört. Hosszú ideje újra az elsõ munkahelyemhez kapcsolódó feladatot végzek: egy szállítmányozási cég kereskedelmi igazgatója vagyok. Különféle poranyagokat: cementet, mészhidrátot, pernyét, mészkõlisztet stb. szállítunk vasúti tartályvagonokban belföldön és külföldön, a gyártóktól a felhasználóig. Közben terület- és városfejlesztésbõl szereztem második diplomát, és e tárgyból írtam egyetemi doktori értekezésemet. A választási kampány szóróanyagaiból politikai hitvallásomat már ismerik, és azt, hogy a szocialista párthoz tartozom. Mindig közel álltam a mindennapi munkájukból élõ emberekhez, akik a telepen élõk túlnyomó többségét alkotják. Baloldali politikai beállítottságú vagyok, aki tiszteli mások világnézeti, vallási meggyõzõdését. Erõs bennem a nemzeti érzés, de azt nem szeretem, ha ez hivalkodás vagy a másoktól való elhatárolódás eszköze óta vagyok önkormányzati képviselõ, az elmúlt négy évben társadalmi alpolgármester is voltam. Most a 11. sz. körzet képviselõjeként azon dolgozom, hogy a választási kampány során sorolt tennivalókat a telep rendezettségének, tisztaságának javítása, a járdák karbantartása, a csapadékvíz el-vezetése, a közlekedéssel kapcsolatos ártalmak mérséklése, kábeltelevízió nézhetõsége stb. a költségvetés által biztosított lehetõségek legjobb kihasználásával megvalósítsam. Remélem, hogy a fogadóórákon és a ter-veim szerint legalább évenként megrendezendõ wekerlei fórumokon találkozunk, és kritikájukkal, észrevételeikkel segítenek abban, hogy képviselõi kötelességemnek eleget tegyek. Lakbérrendezés ötvenöt esztendeje Tisztelettel: dr. Balogh Pál Wekerlei lakótársunk, Császár Péter lakásának padlásán kutatott. Nemcsak azt találta meg, amit keresett, de kezébe akadt néhány érdekes régi wekerlei tárgy és okmány is. Más ládafiák mélyérõl is elõkerültek ilyen kincsek. Most ezek egyikét mutatjuk be. A megsárgult cédula 12,5x14,5 cm méretû. Arról ad hírt, hogy a Wekerle állami munkástelepen (a) Szabadság tér 13/9 sz. alatti 2 szobás lakásból és a hozzátartozó mellékhelyiségekbõl álló bérleményért a lakás után 38 pengõ alapbér figyelembevételével havonként 46 forint összeget kell fizetnie Romhányi Oszkár úrnak. Bizonyára mindössze arról van itt szó, hogy másfél esztendõvel az új forint bevezetése után hivatalosan is rendezték a lakbér mértékét. A figyelmes olvasó azonban felfedezhet néhány érdekességet. Telepünket Wekerle állami munkástelepnek hívják ekkor, s a Fõ tér neve: Szabadság tér. A levél azonban még Romhányi Oszkár úrnak és nem elvtársnak íródott. Az értesítés kelte március 2-a. Egy nappal korábban indult meg a Romániai Magyar Szó, itthon három nappal ké-sõbb szervezik meg a dolgozók iskoláját, s jön létre az Országos Sporthivatal. Manapság egyszerûen Wekerle-telepnek hívják szûkebb pátriánkat. Ismét az úr megszólítás járja. A Szabadság tér neve pedig Kós Károly tér. De a Kábel utcaiaknak harcolniuk kell a Szabolcs utcanév visszaadásáért! Szívesen közzéteszünk minden olyan emléktárgyat, amely a Wekerle-telep múltjával kapcsolatos. Nemcsak a padlás, de a pince, a fáskamra vagy a szekrény mélyére dugott do-boz is rejtegethet efféle kincseket. Küldjék el nekünk! Jelentkezésüket várja a rovat gondozója, Romhányi András

17 WEKERLE 2003/1. OLVASÓI LEVELEK 15 Kérjük-e vissza a régi utcaneveket? Ezzel a címmel az elmúlt években többször fordultunk a wekerlei közvéleményhez. Sorozatunkra több mint egy tucat észrevétel érkezett. A levelek mellett fotókat is kaptunk régi utcanévtáblákról. Az észrevételek nagyobb hányada egyetértett a szerzõ azon véleményével, hogy az elnevezések közül jó néhány otromba, de legalábbis ügyetlen, fantáziátlan. Szabolcs utcában óhajtanak lakni. Az ott lakók közül 15-en írták alá az említett levelet. Természetesen a választópolgárok ilyen módon kifejezett akaratát továbbítottam az önkormányzat illetékes bizottságának. Sajnos, nincs tudomásom arról, vajon tárgyalta-e a kérést a grémium, s ha igen, milyen döntést hozott. Lajos krt., Mária u. (Verbõczy u.) és a nem wekerlei szakaszú Mária u. a Zalaegerszeg u. elnevezést kapta. Meg kell hagynom, Zalaegerszegen is van Kispest utca. Valamikor a wekerlei körút valóban körbefutó, jelentõs szélességû út volt: a Corvin Szt. István Zsigmond Nagy Lajos Corvin körutak. Az egykori valódi körutakat kiegyenesítették, megcsonkították (Nagy Lajos) vagy igen furcsa, girbe-gurba (Corvin krt.) utcára változtatták. Nemcsak az így kialakult káoszt, hanem a letûnt korszak itt hagyott névjegyét is megszüntetni javasolom. Mai neve Kábel utca Gomb utca Régi neve Szabolcs utca Pázmány utca Sokan védelmükbe vették a status quó -t, azaz a kialakult állapotot, és óvtak mindennemû változtatástól. Ezt egyesek azzal magyarázták, a jelen politikája is befolyásolhatja a döntést, s mivel a politikai ízlés forgandó, így egy lavinát indíthatunk útjára. Mások azt a meggyõzõdésüket osztották meg velünk, hogy az esetleges utcanév-változtatással járó költségeket és kényelmetlenségeket, elkerülhetetlen utánajárásokat nem vettük figyelembe. Megint mások egy-egy elnevezést vettek védelmükbe. Tették ezt a szép hangzása és/ vagy politikai semlegessége miatt, vagy éppen ideológiai meggondolásból. Azok számára, akik megterhelõ költségektõl tartanak, ismertetem a Városháza illetékes irodájának idevágó, hozzám írott levelét. Vitaindító sorozatunkkal az állóvizet kívántuk felkavarni. Ez sikerült is. Ezt a vitaindító jó szívvel vette, s köszöni a véleményeket. De ezen túlmenõen kézzelfogható eredmény nem született. Az állóvíz újra megnyugodott, megszállott. Ennek pedig a sorozat kezdeményezõje nem örül. Ezért született meg a jelen cikk. Kaptunk olyan levelet is, amelyik nem foglalkozik mások gondjával, bajával. Csak a magukéval. A Kábel utca lakói levélben fordultak hozzánk, hogy õk bizony vissza kívánják kapni az eredeti utcanevet, és a jövõben a A fentiekre tekintettel a közvéleményhez fordulok, és ez úton hozom az új testület tudo-mására az óhajt, s az engem levélben felkérõ ottani tulajdonosokat, hogy kérésüket ilyen módon tolmácsolom újfent. Ez- úton kérem föl újfent a Wekerle la-kosságát és elsõsorban is az érin-tett utcák lakóit, írják meg nekem a szerkesztõség címére, hogy miként vélekednek javaslatomról. Segítségül az alábbiakban felhozom in-dokaim, valamint felsorolom azo-kat az utcaneveket, amelyeket a há-ború után megváltoztattak, illetve azok eredetijét. (A fel-sorolás nem jelenti azt, hogy magam azokat kritika nélkül vissza-állítanám.) A háború után két nagy névváltoztatási hullám érte Budapes-tet, így a Wekerlét is: az egyik a Nagy-Buda-pest kialakítása utáni [ : Apafi, Endre király, Pálffy, Páz-mány, Szent László, Szent István, Turul, Verbõczy (sic), Zsigmond] a másik a hatvanas évek végén ( : Cor-vin krt., Etele, Kálmán király, Nagy Lajos krt, Szabolcs, Szilágyi Erzsébet, Tárnok, Zalán). A wekerlei közterületek elneve-zését az as években öt-ven évvel a kiegyezés után és még Trianon elõtt! a magyar törté-nelem nagyjairól, híres emlékhelyeirõl, szimbólumairól nevezték el. A szo-cializmusnak hívott korszakban politikai meggondolásból elõbb csak semleges (Gomb, Cukrász, Almavirág, Tarka köz, Kis köz), ké-sõbb fantáziátlan vagy otromba (Körzõ, Kelengye, Vonás, Tálas, Kábel) neveket kaptak. Amikor a hetvenes években Kispest és Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatot létesített, az akkori Szilágyi Erzsébet u., Nagy Cukrász utca Turul utca Vonás utca Tárnok utca Tálas utca Etele utca Mészáros Lõrinc utca Kálmán király utca a Wekerlén Esterházy utca Kispesten Almavirág tér Apafi tér Esze Tamás utca Szt. László utca, Szt. István krt., Endre király utca a Wekerlén Herrich utca Kispesten Tarka köz Pálffy köz Zalaegerszeg utca Szilágyi Erzsébet utca, Nagy Lajos krt., Verbõczy utca - a Wekerlén Mária utca - Kispesten Gutenberg krt. Zsigmond krt. Corvin krt. Corvin krt., Szt. István krt., Zalán utca a Wekerlén Kinizsi utca Kispesten A fenti eltörölt nevek közül a zömének van már azonos nevû testvérutcája a fõvárosban, de egy részük az elsõ ilyen nevû lenne (Kálmán király, Apafi tér, Endre király, Pálffy köz, Verbõczy, Zsigmond krt.).

18 16 GYEREKSAROK WEKERLE 2003/1. Kedves gyerekek, drága kis barátaim! Az utakon szinte még derékig érõ hóban járunk, de itt a meleg szobában már a tavaszról és a húsvétról írom a meséket. Sietnem kell, mert egy nyuszi mindennap bekopogtat az ajtómon, és így sürget: Gyorsan írj, Magda néni, mert húsvétkor vinni akarom a gyerekeknek. Valóban igyekezni kell, hiszen az idõ olyan gyorsan elszalad én már csak tudom. Íme, most is öregebbek lettünk egy évvel. Velem, és bizonyára veletek is, sok minden történt az elmúlt esztendõben. Számomra az volt a legnagyobb boldogság, hogy tavaly is sok gyerekkel és szülõvel találkozhattam. Gondolok itt a Budapesti Könyvfesztiválra, az ünnepi könyvhétre és egyéb óvodai, mûvelõdésházbeli meg-hívásokra. A múlt évben meghívást kaptam a Gyõri Könyvfesztiválra is, ahol három nagyon színvonalas napot tölthettem el. A mezõszilai Németh László Mûvelõdési Ház meghívása kie-melkedõ jelentõségû volt számomra, mivel a vele szomszéd községben Igaron lakott egykor az anyai nagymamám, és nagyon boldogan éltem ott. Ez a község kicsi, képzeljétek, egy utcája van. Volt viszont egy szép kis tava, ahol nagy fürdõzéseket csaptunk. Nagyanyámék terelõkutyája, a Szutyi vigyázott ránk, és ha mélyebb helyre merészkedtünk, beúszott utánunk, és fürdõruhánkat cibálva kizavart bennünket a partra. Nem tudom, milyen állapotban van a tó, de a roskatag házak látványától bizony sírva fakadtam. Nagy arrafelé a szegénység tudtam meg a mûvelõdési házban. Így aztán a szomorúság és az öröm vegyes érzésével értem haza. Azóta több igari kisgyermek írt nekem levelet, és én mindegyiknek küldtem egy kis ajándékot. Az egyik kisfiútól most kaptam választ és egy verset, amelyet õ írt. Kedves gyerekek! Közeledik a tavasz és a húsvét. Ilyenkor gyermekkorom ünnepei is eszembe jutnak. Mi is nagyon vártuk a húsvéti ajándékokat, de vártuk a locsolókat is. Sok ajándékot nem remélhettünk, mert errefelé szegény nyuszik jártak. Vasárnap délelõtt templomba mentünk, s csak ez után kezdõdhetett el a vidámság. Másnap húsvét hétfõjén elindultak a fiúk meglocsolni a lányokat. Az én gyermekkoromban ez még itt Wekerlén is nagy divat volt. Sajnos ma már egyre jobban mellõzik ezt a kedves népszokást. Becsukjuk az ajtónkat és a szívünket is egymás elõtt. Pedig nem kellene restellni ezt a régi hagyományt. Édesanyám már napokkal elõbb megsütötte a süteményeket, annyit, hogy a locsolóknak is jusson. A nagyobb fiúk piros tojást és süteményt kaptak, a kisebbek néhány forintot. Gyakran bekopogtattak a szomszédos nyomortelep gyerekei is, de azok se mentek el tõlünk üres kézzel. Kedves gyerekek! Egy kicsit elkalandoztam a múlt emlékei között, de most térjünk vissza a jelenbe. Remélem, ti is készültök az ünnepekre, festitek a tojásokat, anyunak segédkeztek a sütemények készítésében. De nehogy elnyalakodjátok keverés közben az egészet! Fiúk! Ideje körülnézni anyu illatszerei között, hogy a locsolóvíz kéznél legyen. A vízipuskát csak jó idõ és végszükség esetén ajánlom. Örüljetek a tavasznak, és fogadjátok tõlem szeretettel az ajándékba küldött verseimet is. Anyák napján köszöntsétek édesanyátokat, de ne feledjétek: Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít Sok szeretettel üdvözöl benneteket, és várja a locsolókat: A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy õs evoét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejû cinke víg dithyrambusa: dactilusok. Áprily Lajos: Március Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som. Fut, fut az áram a déli sugárban s hökken a hó a hideg havason. Barna patakja napra kacagva a lomha Marosba csengve siet. Zeng a csatorna, zeng a hegy orma, s zeng ugye zeng, ugye zeng a szíved? Locsolóversek Magyar népköltés Rózsa, rózsa szép virágszál, szálló szélben hajladozzál, napsütésben nyiladozzál, meglocsollak: illatozzál. * Jó reggelt, jó reggelt kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. * Ne fussatok lányok, Öntözködni jöttem, Üvegembe szagos, Rózsavizet tettem. Aki ettõl is fél, Bizony kényes lányka, Én meg sem locsolom, Nem is nézek rája. * Szépen kérem az anyját, de mégszebben a lányát engedje meg énnékem, meglocsolni a haját. Olyan legyen a haja, mint a pünkösdi rózsa, szívembõl kívánom. * Kelj fel kislány kelj fel, ugorj ki az ágyból, adj egy hímes tojást a ládafiából Hogyha nem így lészen, vízipuskám készen de ha piros tojást kapok rózsavízzel locsolgatok. Juhász Magda ÍGÉRET Édesanyám, itt a tavasz, nyit a virág, felhõ szalad. Mégis nehéz az én szívem, anyák napján mit ígérjek? Megígérjem, hogy jó leszek? Azt bizony Te el nem hiszed! Csak töprengek, gondolkodom, szívem mélyét kutatgatom. Tudom már, hogy mit ígérek! Hogy szeretlek, amíg élek, míg a földön virág fakad, és az égen felhõ szalad.

19 WEKERLE 2003/1. REJTVÉNY, RECEPT 17 Vízszintesek: 1. Az EU-népszavazásról sajnos ez jut az eszembe. (Zárt betûk: N, L, T) 11. Arany latinul (AURUM) 12. Angol fül. 13. Ecseg patakja. 15. Erzsike. 16. Formálódó. 19. Önhittség. 20. Olasz férfinév. 22. Tanító. 24. Lett város. 26. Anyagi részecske és a hozzá tartozó energia. 27. Nyár dereka(!). 28. Portugál város. 30. Nádor feje(!). 31. Ellenõr röv. 33. A közelebbi. 34. Szintén ne. 36. Páratlan elkésõ(!) 37. Egyiptom régebbi neve. 39. Szigetek. 41. Sasztri egyik neve. 47. Flandriai folyó (LYS) 48. Teázás ideje Nagy Mária (színésznõ) 50. Súrolószer. 51. Szemerkélõ esõ jelzõje. 53. Lendület. 55. Szól a kecske. 57. Kén és argon. 58. Nõstény kutya. 60. Dokumentum. 61. Szem elé tár. 62. Az élen. 63. Színes fémmel von be. 65. Tartó. 66. Személynél. 67. Megszünteti a tüzet. 68. Hozzád pottyan. Függõlegesek: 1. Nézeget. 2. Összetételben: érzéki. 3. Gulya eleje(!). 4. Japán porcelán jelzõje. 5. Üdítõ ital. 6. Villanófény. 7. Portéka. 8. Hajdani indiai uralkodó. 9. Kígyóhang. 10. Motort berregtet. 11. A vízsz. 1. sz. sor folytatása. (Zárt betûk: T, L.) 14. Ízesedik. 17. Megvet. 18. A zsoké is ez. 21. A kimonó öve. 23. Trinitrotuol. 25. Osztrák és vatikáni autójel. 26. Kripton. 29. Válogatás nélkül mindenkinek juttató. 32. Fejvétellel kivégzõ. 33. Agráreszköz. 35. Az orrához. 36. Befelhõsödés. 38. Mint németül (ALS) 39. Esetlen. 40. Sziklán elhelyezõ (két szó). 42. Igen öreg. 43. Más felé irányít. 44. Vitéz. 45. Sapienti... (a bölcsnek elég). 46. Hagyatékként megszerzi. 50. Amely idõpontra. 51. Félszeg(!). 52. Elõd. 54. Égéstermék. 55. Tusi. 59. Muzsika. 64. Zambiai és thai autójel. 66. ÖA. KERESZTREJTVÉNY Megfejtések Elõzõ számunk keresztrejtvényének helyes megfejtése: Jézus mindig benned éljen A helyesen megfejtõk közül Kertvásosunk a Wekerle c. könyvet nyertek: Szabados T. Pálné, Nagykõrösi út 28. Stenzel Károlyné, Pannónia út 39. Csillik Péter, Dobó Katica utca 63. Köszönjük a megfejtéseket! Imre konyhája Sokak kívánságának teszünk eleget, amikor ismertetjük a wekerlei napok rendezvényen megtartott gulyáspartin felszolgált bográcsgulyás receptjét, melyet 650 fõre fõztük. Hozzávalók a következõk: 80 db marhalábszár felkockázva, 12 kg zsír, 15 nagy tubus Piros Arany (9 db csemege 6 db csípõs), 15 nagy tubus gulyáskrém (9 db csemege, 6 db csípõs), 15 tubus pörköltkrém, 1,5 kg csemege piros paprika, 1 kg Vegeta fûszerkeverék, 1 kg Delikát 8 fûszerkeverék, 5 kg asztali só, 30 dkg kömény, 15 dkg morzsolt majoranna, 120 kg burgonya, 25 kg vöröshagyma, 1 kg fokhagyma, 15 kg tölteni való paprika, 16 kg paradicsom. Elkészítés módja: Zsíron a húst üvegesre kell pirítani, majd hozzáadni az apróra vágott hagymát, paprikát és paradicsomot. A fûszereket a ledarált fokhagymával összekeverve a tovább pirított hússal össze kell keverni, és annyi vízzel felengedni, hogy ellepje. Ezután lassú tûzön tovább kell fõzni az alapot, mintegy 3 órán keresztül. Közben a burgonyát meg kell pucolni és kockára vágni. A mûveletet addig kell folytatni, míg a hús majdnem készre megpuhult. Ekkor kell beletenni a burgonyát, és vízzel felönteni, készre fõzni. A már majdnem elkészült bográcsgulyást ízlésnek megfelelõen kell sózni, és a sózás után további fél óráig lassú tûzön fõzni. Tányérra kitett sót és csípõs paprikát adunk hozzá, hogy ki-ki ízlésének megfelelõen tudja használni. Mivel gyermekek is fogyasztanak belõle, eleve nem készítjük erõsre. Ahhoz, hogy a kedves olvasók is elkészítsék az ízletes gulyást, nincs más dolgunk, mint hogy a hozzávalókat elosszák 650-nel és megszorozzák annyival, ahány fõ részére elkívánják készítetni a gulyást. Major Imre Kérjük kedves olvasóinkat, hogy ha további receptekre van igényük, azt jelezzék a szerkesztõség felé. Ebben az esetben elindítunk egy rovatot, mely az újság megjelenésének idõszakához kapcsolódóan közöl recepteket az adott évszaknak, illetve az adott idõszak ünnepkörének megfelelõen. WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja Szerkesztõ: Vereckei Zoltán Szerkesztõbizottság tagjai: Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv, dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál, Szeitz János, Romhányi András. Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor, WTE-elnök A szerkesztõség címe: 1192 Bp., Kós Károly tér 10. Tel.: Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban

20 18 ÉLÕVILÁGUNK WEKERLE 2003/1. Madaraink a Wekerlén TAKÁTS SZABOLCS szórunk ki számukra. Védett madár! SOMOGYVÁRI MÁRK Fenyõrigó (Turdus pilaris) A Wekerlén csak télen figyelhetõ meg ez a nagy termetû, pompásan színezett madár. Amikor elõször láttam egy fenyõrigócsapatot a telepen, magam sem tudtam, milyen madarak lehetnek. Végül a távcsõ segített. Nem mintha a fenyõrigó olyan nehezen fel-ismerhetõ lenne, de az igaz, hogy nem mindennapi. A fenyõrigó nagyjából a feketerigóval azonos méretû, de annál jóval zömökebb. Feje, háta szürke, szeme fölött pedig fehér szemöldöksáv húzódik. Torka és begye aranysárga, fekete csíkokkal tarkítva. Hasa fehér, fekete pöttyözéssel, szárnyai barnák. Meglehetõsen bizalmas madár. Ezt én is tapasztaltam, amikor egy földön sétálgató fenyõrigó másfél méternyi közelségbe engedett magához. Télen nagy csapatokban érkezik a Wekerlére. Nagyszerû látvány, amikor a több száz szürkésfehér madár összegyûlik és tovaszáll, szinte alig látni a végét a csoportnak. Sajnos mindössze 2-3 napig láttam ezt a csapatot, mert az összes fenyõrigó egyszerre elvonult. Telepesen fészkel, ahol akár 30 pár is élhet együtt. Gyakran több pár is ugyanarra a fára építi mély fészkét, amelyben 4-7 kékes színû tojás található. A fiókák nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idõ alatt el is hagyják a fészket. A fenyõrigó évente kétszer költ. A telepre gyakran törnek varjak és szarkák, amelyekkel szemben a rigók hõsiesen védekeznek zuhanórepüléssel, csõrdöfésekkel és ürülékbombával. Ez utóbbi nem is gon-dolnánk veszélyes fegyver, mert beszennyezi és ragacsossá teszi a támadó tollazatát. Egyébként a te-lephez közelítõ ember is hasonló fogadtatásra szá-míthat. Tápláléka nyáron rovarok, csigák, giliszták: té-len magok és bogyók. Szereti a boróka tobozbogyóját. A télen nálunk átvonuló csapatok az ostorfa és a pagodafa húsos termését eszik. A fenyõrigó a Wekerle egyik legszebb énekesmadara. Segíthetünk nekik azzal, ha madáreleséget Ökörszem (Troglodytes troglodytes) Gyakran találkozunk vele, de nagyon sokszor nem vesszük észre. Az ökörszem ugyanis aprócska, nagyon aranyos kis madárka. Szinte bármikor láthatjuk, ha egy kicsit körülnézünk az utcán. Barna színe miatt távolról verébnek nézhetjük, de ha egy kicsit jobban megfigyeljük, rögtön szembetûnnek a különbségek. Kisebb nála, és egész máshogyan viselkedik. Az ökörszem Európa második legkisebb madara: 8 cm hosszú. Csak a királykák kisebbek nála. Kicsiny mérete ellenére agresszív madár. Feje testéhez képest nagy. Csõre vékony, hegyes, tipikus rovarevõ csõr. Farka rövid, de felcsapva tartja, mint a vízirigó. Farok- és szárnytollai lekerekítettek, vilá-gos és sötétbarna mintázattal. A hím és a tojó hason-ló, a fiatalok kicsit világosabb színûek. Lába vilá-gosbarna. Szemöldöksávja krémszínû. Énekesmadár. Hangereje a madár méretéhez képest meglepõen hangos. A hím gyakran télen is énekel. Általában magányosan él, de télire csapatokba verõdik. Gyakran több példány is összebújva tölti el a fészekben az éjszakát. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Télen az etetõk gyakori vendége. Alacsonyan és surrogva repül. Dús aljnövényzetû helyeken költ. Fészke igazi mestermû. Gömb alakú, fûbõl, mohából készül. Bejárata az oldalán helyezkedik el. A hím tavasszal több próbafészket is épít, de ebbõl csak egyet készít el véglegesen. A tojó ebben ül napot a tojáso-kon. Április és július között kétszer költ. A fiókák napig maradnak a fészekben. Az ökörszem gyakori kakukkgazda, azaz õ kelti ki és táplálja a nálánál sokkal nagyobb kakukkfiókát. Védett ma-dár. Kérem, senki se bántsa, hogy ez a kedves kis madár minél tovább ugrálhasson kertjeinkben! ZUGOR MÁRTON Búbos pacsirta (Galerida cristata) A búbos pacsirta vagy ahogy sokfelé ma is nevezik pipiske elég gyakori madárnak számít errefelé, hiszen hazai állományát ezer párra becsülik. Hasonló nagyságú, mint a mezei pacsirta (18 cm), de feltûnõ, többnyire felmeresztve viselt, hegyes bóbitája mindenképp megkülönbözteti tõle. Felül tollazata szürkésbarna, fekete mintázattal, míg alul szürkésfehér, hosszú fekete csíkokkal. Szélsõ faroktollai halványsárgák, alsó csõrkávája narancssárgás, a felsõ sötétebb, feketés.

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért.

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandra II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász II./B Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandrának

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ Vámosgálfalva Önkormányzata tisztelettel meghívja a Vámos Települések Szövetségének tag önkormányzatait és minden kedves érdeklődőt a 2010. június 4 6 án megrendezésre kerülő Vámos Települések

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28.

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28. 2014. 03.26-án a Zipernowsky Károly Általános Iskola Tematikus Napjainak keretében a felső tagozatos diákok Irodalmi Teadélutánon vettek részt az iskola könyvtárában. A foglalkozás témája az aktuális Happy

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

2010. március 17. MEGÚJULÓ WEKERLE MELLÉKLET

2010. március 17. MEGÚJULÓ WEKERLE MELLÉKLET 2010. március 17. MEGÚJULÓ WEKERLE MELLÉKLET 1 2 MEGÚJULÓ WEKERLE MELLÉKLET MEGÚJULÓ WEKERLE MELLÉKLET 3 Hol tart most a projekt? A beruházás Február elején elkezdődött a Kós Károly tér felújítása. Első

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona JEGYZŐKÖNYV Készült: Atkár község önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 19-én 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Távolmaradását bejelentette:

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény FORGATÓKÖNYV KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT FEJLESZTÉSI ÉS PROJEKTIGAZGATÓSÁG 1051 Budapest, Nádor u. 32. www.klik.gov.hu Iskolánk idén ünnepli 110. évfordulóját, ennek alkalmából egy egész élménynapot

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

2010. június 13 Trianon 90 év 2010. június 4-én délután fél ötkor országszerte megkondultak a harangok. Megkondultak, mert 90 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá azt a békeszerződést, mellyel Magyarországot

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata JK. 80.055-30/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának 2014. december 03. napján 15:30 órai

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 39/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 40/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 41/2014.

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

10 2010. December BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT!

10 2010. December BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT! 10 2010. December 34. Tunéziai es japán autójelzések. 35. Saját kezűleg.37. Tinédzserek tévéműsora. 38. Kennel része!40.ittrium,kén. 41. Zavart Ede. 43. Írógéppel kimásol. 45. Paul (1879-1940) svájci festőművész.

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István A révész A belső újjászületés felé vezető út felébredést követel, mindenekelőtt annak megakadályozását, ami az önmagam megerősítésében áll. Ez egy döntő próba. Nem lehet egyezkedés az igazsággal. Ez az,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V

DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. NOVEMBER 18-ÁN MEGTARTOTT KÖZMEGHALLGATÁSRÓL ÉS NYILVÁNOS

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Készült Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. október 7-én, du. 16 órakor a Polgármesteri Hivatal üléstermében megtartott üléséről.

Készült Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. október 7-én, du. 16 órakor a Polgármesteri Hivatal üléstermében megtartott üléséről. Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-15/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. október 7-én,

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései

7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései 7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései II. A hitoktatás mai helyzetelemzése a. A hittanórák időpontjával kapcsolatos kérdések A közoktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban) törvény által

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben