Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Átírás

1 Prepared by/készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, Pf.: Phone/Telefon: Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet! Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél November 2009./2009. november 23. szám Contents/Tartalom: Egyszerűbb lesz a bejelentés (Budapest, ) oldal Kizárás az iskolagyümölcs-programból (Budapest, ) oldal Baranya megyében bekamerázzák a falvakat (Budapest, ) oldal Az EU jóváhagyott három GM kukoricafajtát (Budapest, ) oldal Milliárdos kártérítés is lehet a sukorói ügyben (Budapest, ) oldal Stabil az égetett szeszek forgalma (Budapest, ) oldal Nem "kommunikálnak" a zöld technológiák? (Budapest, ) oldal MVH: rendkívüli ellenőrzés Várgesztesen (Budapest, ) oldal Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot (Budapest, )...7. oldal Biológiai szennyvíztisztítót épített a Gallicoop (Budapest, ) oldal Vita a magyar libahús körül (Budapest, ) oldal Növényszermaradékkal szennyezett élelmiszerek (Budapest, ) oldal Behozatali vámok a gabonaágazatban (Budapest, ) oldal

2 Az agrárgazdaság teljesítménye közepes lesz az idén (Budapest, ) oldal Időt nyertek a termálvizet használó kertészetek (Budapest, ) oldal A biogáz telepekre is kaphatnak támogatást a gazdák (Budapest, ) oldal Elektronikus ingatlanárverések Észak-Magyarországon (Budapest, ) oldal Több kkv élhet a forgóeszköz hitelprogrammal (Budapest, ) oldal Uniós védelem a makói vöröshagymának (Budapest, ) oldal Újabb trükkök a gabonapiacon (Budapest, ) oldal Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára (Budapest, ) oldal Gyengébbek az idei vadászati eredmények Tolnában (Budapest, ) oldal Nyolcmilliárdos forgóeszköz hitelkeret a TÉSZ-eknek (Budapest, ) oldal Kampány indul a minőségi magyar sertéshús értékesítésére (Budapest, ) oldal Visszautasítja a borhamisítás gyanúját Vincze (Budapest, ) oldal Magas marad az élelmiszerek ára FAO (Budapest, ) oldal A dél-dunántúli szántóföldek a legdrágábbak (Budapest, ) oldal Újabb gyanús földügylet Bábolnán? (Budapest, ) oldal Bajnai "bíztatást kapott" a budapesti FAO-iroda bővítésére(budapest, ) oldal Csak a ténylegesen művelt terület után igényelhető támogatás (Budapest, ) oldal Az államfőhöz fordul a termékdíj törvény miatt a HuMuSZ (Budapest, ) oldal Magyarország: körbetartozások országa lettünk (Budapest, ) oldal Érvénytelen a hektáros haszonbérleti pályázat (Budapest, ) oldal Példaértékű programok, befogadó közösségek (Budapest, ) oldal Folytatódik a hitvita a gyomirtószerekről és a GM növényekről (Budapest, )..26. oldal Mezőgazdasági kisgépeket is gyártanának nálunk a szecsuaniak (Budapest, ).27. oldal Jogosultak a kártalanításra a késő légi járatok utasai (Budapest, ) oldal Biomassza fűtőművet avattak a Pannonhalmi Főapátságban (Budapest, ) oldal Javul a helyzet a tejpiacon az Európai Bizottság szerint (Budapest, ) oldal Pénzükért demonstráltak a pölöskei szörpüzem volt dolgozói (Budapest, ) oldal 2

3 Szabadkereskedelmi övezetet hoz létre öt kelet-afrikai állam (Budapest, ) oldal Tiltakoznak az árapasztó építése ellen a szatmári gazdák (Budapest, )..31. oldal Cégeket is be kell kapcsolni az Út a munkához programba (Budapest, ) oldal Növényvédelmi együttműködés Magyarország és Szerbia között (Budapest, )..32. oldal A 2300 milliárd forintos klímavagyonunk sorsa a tét (Budapest, ) oldal Államháztartási hiány: idén 4,0, jövőre 4,3 százalék (Budapest, ) oldal Újra beadhatóak az ÚMVP harmadik pillérének pályázatai (Budapest, ) oldal A 14 milliárd pályázati pénzről újra, a részletek is (Budapest, ) oldal Mindjárt átadják az észak-erdélyi autópálya első szakaszát (Budapest, ) oldal Nyírségi tűzifa programot támogat az NVT (Budapest, ) oldal Százmillió forint a kiskunsági erdészetnek (Budapest, ) oldal Új "földért életjáradék" program indul (Budapest, ) oldal Hatvan százalékos támogatás a klímabarát házaknak (Budapest, ) oldal IGC: Jövőre kevesebb búza és kukorica terem a világon (Budapest, ) oldal Energiafarm lesz Abonyban (Budapest, ) oldal Franciaország visszaszerezte vezető helyét a bortermelésben (Budapest, ) oldal Dolgozik Barroso az uniós biztosi posztok elosztásán (Budapest, ) oldal Nem kizárt egy újabb tejtermelői demonstráció (Budapest, ) oldal Változnak az Európai Unión belüli munkavégzés szabályai (Budapest, ) oldal Borászok fogtak össze az ágazat versenyképességért (Budapest, ) oldal Magyarország 3,5 milliárd forintot szőlőkivágásra (Budapest, ) oldal Gráf József: a pálinka becsülete a nemzet becsülete is (Budapest, ) oldal GM-kutatások Szegeden - viruló növények Romániában oldal 3

4 Newsletter/Hírlevél Egyszerűbb lesz a bejelentés Januártól az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítéséhez egyszerűsített, úgynevezett blanketta-munkaszerződést kell kötni, amely a felek adatait és a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. Ez lép az alkalmi munkavállalói (am) könyv helyébe - derül ki a munkaügyi miniszter parlament elé terjesztett javaslatából. Korábbi számítások szerint a papíralapú adminisztráció megszüntetésével 800 millió forint megtakarítás érhető el. Az adminisztráció csökkentéséért az azonos felek között évi legfeljebb öt munkanapos egyszerűsített foglalkoztatásnál lehetőség lesz a szóbeli megállapodásra is. Növénytermesztési munkánál pedig a munkaszerződés írásba foglalása akkor kötelező, ha azt a munkavállaló kéri vagy az alkalmazás a harminc napot meghaladja. E megoldással próbálják az 1997 óta létező am-könyves foglalkoztatás anomáliáit kiküszöbölni, mivel egyre többször a rendes munkaviszonyt is ezzel próbálták kiváltani. A rövid időtartamú háztartási, valamint az idénymunkánál a dolgozó után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 40 százalékos közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére. A javaslat kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a növénytermesztési idénymunkánál közteherelőleget fizessen azzal, hogy a végleges elszámolásra csak utólag kerül sor. A foglalkoztatás bejelentése elektronikusan közvetlenül az adóhatósághoz vagy telefonon a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ ügyfélvonalán napi 24 órában lesz lehetséges, a munkavégzés megkezdéséig. A bejelentés visszavonható, ha a bejelentett munkavállaló nem jelenik meg, hogy felvegye a munkát, illetve módosítható, például akkor, ha a mezőgazdasági idénymunkát az időjárás ellehetetleníti. Az agráriumban viszont elég csak jelenléti ívet vezetni. Az egyszerűsített foglalkoztatás kategóriájába tartozik majd a háztartási munka, a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka, az idénymunka, valamint az alkalmi munka. Budapest, Kizárás az iskolagyümölcs-programból Rendeletileg kizárta a legrászorultabb termelőket, azaz a kis- és középgazdálkodókat az agrárkormányzat a jövő év januárjában induló iskolagyümölcs-programból. Ők nem kapnak lehetőséget az almaszállításra - közölte Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója sajtótájékoztatóján. A szövetségi igazgató mindezt rendkívül sérelmesnek tartotta, mondván, éppen azok nem lehetnek a 600 millió forint értékű program beszállítói, akiknek minden pénzügyi segítségre szükségük lenne a túléléshez. A programban való részvételt szabályozó rendelet szerint ugyanis csak a 10 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók kapnak lehetőséget a szállításra az iskolagyümölcs-program keretében. A 10 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók Budai Gyula szerint az MSZP holdudvarához tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyvállalkozások lesznek, a programra szánt 600 millió forintot ezek a vállalkozások kapják majd meg az almáért. Ezt a Magosz szövetségi igazgatója "lenyúlásnak" minősítette. Budai Gyula emlékeztetett arra: régóta az idei az almatermesztés legrosszabb éve, mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol az ország almatermésének 70 százaléka terem. Az ipari, vagyis az úgynevezett léalma kilójáért a külföldi feldolgozók 9-11, a belföldiek pedig 7-10 forintot adnak a termelőknek. Az étkezési alma felvásárlási ára pedig forint között mozog. Ez utóbbi gyakorlatilag eladhatatlan. A termelők az önköltségi ár harmadáért nem hajlandók eladni árujukat, inkább nekifogtak az ültetvények kivágásához. A szövetségi igazgató szerint ezért is elfogadhatatlan, hogy az agrárkormányzat olyan rendeletet alkotott az iskolagyümölcs-program végrehajtásának szabályozására, amely csak a nagy - a szocialista 4

5 agrárlobbi érdekeltségi körébe tartozó - cégeknek biztosít részvételi lehetőséget a programban. A jövő év január 10-én kezdődő program keretében - amely június 30-ig tart - az almákat darabonként 40 forintért szállíthatják az iskoláknak a programban részt vevő cégek. Ez kilónkénti 200 forintos árat jelent. Emellett almát csak az általános iskola alsó tagozatába járó gyerekek kapnak - közölte. A Magosz vezető tisztségviselője arról is beszélt, hogy az általa képviselt szervezet októberben elindította saját iskolaalma-akcióját, amelynek keretében kilónként 65 forintért szállítják az almát az iskoláknak. A Magosz ez ügyben mintegy 100 önkormányzattal áll kapcsolatban. Budapest, Baranya megyében bekamerázzák a falvakat Térfigyelő kamerákkal szeretnék megelőzni a lopásokat Baranya megyében. Csak ősszel 24 falu nyert el pályázati támogatást közterületi kamerarendszer kiépítésére. A települések polgármesterei szerint az utóbbi időben megszaporodtak a kisebb lopások és a betörések. Ezek ellen védekeznének a térfigyelő-kamerákkal. Ahol már vannak ilyenek, ott azt mondják, a kamerák felszerelése óta a bűncselekmények száma a felére esett vissza. Az utóbbi időben megszaporodtak a faluban a kisebb értékű betöréses lopások és a közterületi rongálások, közölte Dávid János, Nagycsány polgármestere. A 170 lelkes kisfaluban szinte havonta lopnak meg valakit, vagy rongálnak meg közterületi padokat, szemeteseket. Nemrég térfigyelő kamerák kiépítésére pályáztak. "Az egyik kamera olyan helyen lesz, hogy az összes bemenő járművet figyelni fogja, a másik pedig a faluközpontban lesz" - közölte Dávid János. Ettől azt remélik, hogy javul a közbiztonság a faluban. Mások is a térfigyelő kameráktól várnak javulást, hiszen idén csak Baranya megyében 24 kistelepülés kapott támogatást térfigyelő kamera-rendszer kiépítésére. Budapest, Az EU jóváhagyott három GM kukoricafajtát Az Európai Bizottság három fajta génmanipulált kukorica használatát engedélyezte az Európai Unióban, miután az európai élelmiszerbiztonsági hatóság pozitív élelmiszerbiztonsági értékelést adott a kukoricafélékről. A Monsanto cég által előállított, MON88017 és MON89034 jelű kukoricafajta, valamint a Pioneer Hi-Bred, a DuPont egysége által előállított, 59122xNK603 kódjelű kukoricafajta kapott ezúttal engedélyt élelmiszer- és takarmánygyártási célokra, importálásra, valamint feldolgozásra az EU 27 tagállamában. Az engedély tíz évre szól, és bármely, a három kukoricafajtából, vagy ezek felhasználásával készült termék a szigorú uniós címkézési és nyomon követhetőségi szabályok alá esik - áll a bizottsági közleményben. Budapest, Milliárdos kártérítés is lehet a sukorói ügyben Akár több milliárd forint kártérítést is kérhet Joav Blum üzletember, ha november 9-ig nem sikerülne megegyeznie a magyar állammal a sukorói ügyben. Az üzletembert az összeg biztatási kár jóvátételeként illetné meg, mivel a kormány - Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kezdeményezésére - április 10-én nemzetgazdasági okból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Sukoróra tervezett beruházást - írta a Magyar Nemzet. A lap ugyanakkor kétségesnek nevezte, hogy az Oszkó Péter pénzügyminiszter által megszabott november 9-i határidő lejártáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek sikerül-e megállapodásra jutnia a sukorói csereszerződés megszüntetéséről. A megállapodást tavaly július 30-án írta alá Tátrai Miklós vezérigazgató és Joav Blum sukorói lakos. Az üzletembernek a Magyar Nemzet információi szerint már elküldték az MNV tervezetét. Eszerint helyreállítanák az eredeti állapotot: Blum visszakapná a 182 hektár nagyságú két Pest megyei telkét és a befizetett 296 millió forint értékkülönbözetet, az állam pedig 5

6 birtokba venné korábbi 70 hektáros tulajdonát a Velencei tó partján. Joav Blum neve szerepel az adóhatóság egyik legfrissebb feketelistáján. Mint írták, ebben a kimutatásban azoknak a magánszemélyeknek a neve szerepel, akik huzamosabb ideje nem fizették meg tetemes adótartozásukat. Az APEH szeptember végi adatsora szerint az izraeli-magyar kettős állampolgárságú befektető tízmillió forintnál nagyobb összeggel tartozik a hivatalnak fél éve folyamatosan. Budapest, Stabil az égetett szeszek forgalma Az égetett szeszesital kiskereskedelmi forgalma értékben ugyan nem változott, de mennyiségben 5 százalékkal csökkent 2008 októbere és 2009 novembere közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Nielsen piackutató. A piackutató szerint a vizsgált időszakban a forgalom értéke 73 milliárd forint volt, csakúgy, mint egy évvel korábban. A Nielsen adatai szerint a kiskereskedelemben az égetett szeszesitalok mennyiségi eladások szerinti rangsorát 19 százalékos részesedéssel a pálinka vezeti a bitter és brandy előtt, majd következik a vodka, likőr, vermut, whisky, rum és gin. Az eladások értékét tekintve a bitter már korábban átvette a vezetést 22 százalékos piaci részesedéssel, míg a második a pálinka. A vodka és a bitter forgalma a vizsgált időszakban nemcsak értékben, hanem mennyiségben is emelkedett a megelőző egy évhez képest. A mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagárak eltérő mértékben emelkedtek. A jövedéki adó 6,5 százalékkal nőtt 2009 júliusában. A legnagyobb forgalmú italok közül 14 százalékkal drágult a whisky idén augusztus-szeptemberben. Pálinkánál 10 százalékos emelkedést regisztrált a Nielsen, vodkánál 7, bitternél 6, míg brandynél 5 százalékot. A mennyiségi eladások 78 százaléka a gyártói márkákra jutott, ez szinte megegyezik az egy évvel korábbi 79 százalékos aránnyal. A pálinka ízei között továbbra is legnépszerűbb a körte, amelyre a mennyiségi eladások 30 százaléka jutott 2008 október-2009 szeptemberben. Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utána a barack és a szilva következik, egyaránt 23 százalékkal. Az égetett szeszes italok bolti forgalma általában kevésbé koncentrált, mint a többi élelmiszeré. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek részaránya a mennyiségi eladásokból 34 százalék, 2008 október-2009 szeptemberben. A négyzetméteres szegmens 6 százalékkal részesedett. Budapest, Nem "kommunikálnak" a zöld technológiák? A környezetkímélő technológiákat, szolgáltatásokat kínáló, úgynevezett "cleantech" vállalatoknak sokkal jobban kellene kommunikálniuk termékeik és szolgáltatásaik előnyeit, hogy felgyorsítsák azok piaci elfogadottságát. Mindez a Weber Shandwick tanácsadó cég legújabb kutatásából derül ki. A cleantech a második legnagyobb feltörekvő iparággá válik Európában a biotechnológia után - idézi a közlemény Karvalics Attilát, a Weber Shandwick közép-európai ügyvezető igazgatóhelyettesét. Mint elmondta, Európában 2008-ban mintegy 900 millió eurót fektettek be a cleantech szektorba. Karvalics Attila szerint Magyarországon intézményi szinten túl sok gazdája van a környezettudatos technológiákat kínáló szektornak, nincs közös vízió, nincsenek megfelelő tudásközpontok, nincs elegendő számú szakértő, aki fel tudná gyorsítani a technológiák elterjedését, vagy akár csak a megfelelő pályázatok megszületését és végrehajtását. Az adatok szerint Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban megkérdezett összesen 400 beszerzési vezető közel egyharmada - 29 százaléka - egyáltalán nem kap információt cleantech vállalatoktól. További egynegyedük kap ugyan híreket, de nem elegendőt, míg 11 százalék szerint a kapott információ túl bonyolult. A Weber Shandwick tanulmánya rámutat, hogy az európai vállalkozások 60 százaléka most is ugyanolyan fontosnak tartja a környezetbarát beszerzést, mint a gazdasági visszaesést megelőzően, sőt 25 százalék szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt kapnak majd a környezetbarát technológiák. Csupán a megkérdezettek 14 6

7 százaléka véli úgy, hogy ez a terület alacsonyabb prioritást élvez majd a későbbiekben. Annak ellenére, hogy Európában tíz nagy szervezetből nyolc rendelkezik cleantech beszerzési politikával, a megkérdezett döntéshozók fele szerint a magas költségekkel kapcsolatos percepciók nagyban akadályozzák a "zöld befektetéseket". A versenyelőnyt a vállalatok azzal tudják megszerezni, ha megmutatják, miképp lehet megtakarításokra vagy egyéb előnyökre szert tenni "zöld beszerzések" révén - hangsúlyozza a tanulmány. Budapest, MVH: rendkívüli ellenőrzés Várgesztesen Rendkívüli ellenőrzést tartottak pénteken Várgesztesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szakemberei, de az ellenőrök nem találtak szabálytalanságot - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt napokban a különböző híradásokban az került nyilvánosságra, hogy a helyi önkormányzat 2,6 millió forint uniós támogatásból olyan pihenőhelyet alakított ki a faluban, amely mindössze 10 árokparton leszúrt fatuskóból áll. A hírre reagálva az MVH illetékese elmondta: a projekt tárgya a falu központjában pihenőhely létesítése, aminek a keretében több, mint négyzetméter tereprendezés, füvesítés, 280 cserje csoport elültetése, kerti tipegő - vagyis járda -, valamint padok és szemetesek kihelyezése történt meg. A kifizetés előtti ellenőrzés során mindent rendben találtak az MVH szakemberei, aminek alapján februárjában a projekt elszámolását a hivatal befogadta. A rendkívüli helyszíni szemle után viszont az is kijelenthető, hogy az ellenőrök a kötelezően előírt üzemeltetési időszakban sem találtak szabálytalanságra utaló jelet - a park gondozott, az eszközök megtalálhatók -, aminek a fenntartására 2013-ig kötelezettséget vállalt az önkormányzat. Ha ezt nem tartja be, a felvett pénzt vissza kell fizetnie. A félreértésre az adhatott okot - az MVH szerint -, hogy Várgesztesen majdnem egy időben két pihenőhely került kialakításra uniós pénzből. Az egyik a tóparti, a másik pedig a szolgáltatóház melletti a központban. S ezeket a beruházásokat a jelek szerint tartalmukat tekintve valószínűleg még a helybeliek is összekeverik. A tóparti beruházás (a biciklis pihenő), ahol a kerékpár-tároló is megépült, a szalonna sütőhellyel - amelynek részét képezik az ülőtuskók - együtt, a parkosítással, a játszófa- és járdaépítéssel összességében 6,1 millió forintba került. Ebből 5 millió forint volt az uniós forrás. Budapest, Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot Az Országgyűlés elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot. A képviselők a kétharmados támogatást igénylő rendelkezéseket 356 igen és három nem szavazattal fogadták el. Ezek a részek a bírák jogállásáról, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvényt módosítják. Az egyszerű többséget igénylő részeket 196 igen, 162 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvénycsomag 41 törvényt módosít, megteremti a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet (bölcsőde-óvoda) intézményét. A családi napköziben legfeljebb 5, a gyermekfelügyelet keretében pedig 3 gyermek gondozható. Nincs összeférhetetlenség? A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve garanciavállalás. 7

8 Akiket nem lehet támogatni A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv, vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik. Ami a pályakezdőkre vár A pályakezdő fiatalok foglalkoztatási kedvezménye differenciálódik. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők tb-járulékából a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százaléka, a második évben pedig 20 százaléka jár kedvezményként. A felsőfokú végzettségűek után a foglalkoztatás első 9 hónapjában jár a 10 százalékos, a következő 3 hónapban pedig a 20 százalékos kedvezmény. Zárószavazás előtti módosító Egy zárószavazás előtt elfogadott módosító javaslat megteremti az egyablakos gépjármű-ügyintézés törvényi alapjait, ennek alapján jelentősen egyszerűsödik a műszaki vizsga, a környezetvédelmi vizsgálat és az eredetiségvizsgálat eljárása. Egy másik módosítás szerint kétszeresre emelik a hallgatói munkadíj, mint a bevétel, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részét. A törvénycsomagban az is szerepel, hogy december 31-ig nem idegeníthető el balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlan. Budapest, Biológiai szennyvíztisztítót épített a Gallicoop Több mint negyedmilliárd forintért a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. saját szennyvíztisztítót épített Szarvason, amelynek végleges működési engedélyét e hónap elején kapta meg. A létesítményt 2006-ban kezdték el építeni, próbaüzemben pedig már ez év elejétől működik. A szóban forgó beruházás a számítások szerint 6-7 éven belül térül meg. A berendezés működtetése nem csupán a feldolgozóüzemnek hasznos, hanem a lakosságnak is, mivel a szennyvíz nem hagyja el a telep területét, és egyharmadával csökken a város szennyvíztisztítójának terhelése. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. a magyar baromfiipar egyik piacvezető pulykafeldolgozó vállalata. Tavaly a társaság nettó árbevétele meghaladta a 25 milliárd forintot. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. 3,1 százalékkal, 12,74 milliárd forintra növelte árbevételét az idei első félévben a tavaly első hat havihoz képest. A cég menedzsmentje - korábbi közlése szerint -, úgy véli, hogy az idei bevétel válhatóan ugyanannyi lesz, mint a múlt évben. Budapest, Vita a magyar libahús körül Állat- és fogyasztóvédő szervezetek bírálják az osztrák kereskedelmet, amiért dömpingáron "vitatott minőségű" magyar libahúst forgalmaz. Az Ausztriában elfogyasztott libahús-termékek 24 százaléka belföldi, a többi Franciaországból és Magyarországról származik. Magyarországról évente több mint ezer tonna fagyasztott libahús érkezik Ausztriába, Franciaországból 612 tonna - írta a osztrák gazdasági napilap, a Wirtschaftsblatt. 8

9 Nagy jelentőségű a regionalitás Thomas Wolf, az Osztrák Gazdasági Kamara gasztronómiai tagozatának ügyvezetője szerint az import magas aránya azzal magyarázható, hogy a Márton-napi és a karácsonyi libamáj- illetve libahús-fogyasztást a hazai termelés nem tudja kielégíteni. Wolf úgy látja, az ágazatban nagy jelentősége van a regionalitásnak, hiszen hétszáz osztrák termelő rendelkezik a termék hazai eredetét bizonyító védjeggyel, vagyis az AMA jelöléssel. Ahol csak az anyagiakra figyelnek A cikk konkrét szervezetek említése nélkül írja: állat- és fogyasztóvédők bírálják a vendéglátóhelyek üzemeltetőit, amiért jobb minőségű hazai termék helyett "többségében alacsonyabb minőségű magyar libahúst" kínálnak. A felső-ausztriai mezőgazdasági kamara szakreferense, Martin Wayringer szerint a magyar libahús túl sok zsírt tartalmaz. Hozzáteszi, hogy a fagyasztott terméket elsősorban a vendéglátóipar vásárolja, ahol csak az anyagiakra figyelnek. Hatalmas az árnyomás az ágazatban Hatalmas az árnyomás az ágazatban - állapította meg a Wirtschaftsblatt. Míg az elmúlt években kilogrammonként nyolc euró körül volt a zabon hizlalt liba húsának felvásárlási ára - a magyaré és az osztráké egyaránt -, ma 4,6 euróért, esetenként 2,4 euróért is kapni magyar libát, töméssel hizlalt libát pedig már egy euróért is. Vevői felmérések szerint a nagykereskedelemben négy euró körül van a libahús kilogrammonkénti ára, a kiskereskedelemben 9,9 euró körüli áron árusítanak egy pár libacombot. Betegek a magyar állatok Míg az üzletekben már nem, a vendéglátó-helyeken a jelek szerint továbbra is árusítják "Magyarországról és más országokból származó beteg, elzsírosodott libák és kacsák" húsát - mondta a Négy Mancs ausztriai képviselője a Der Standard című napilap előző napi internetes cikke szerint. Különösen a Márton napi finomságokat készítik gyakran "magyar termelésű, alacsony minőségű tömött májból" - fogalmazott Johanna Stadler. Már megint a Négy Mancs A Négy Mancs szerint a Bécsi Egyetemen, töméssel hizlalt magyar libákon és kacsákon végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az állatok betegek voltak és a kényszertáplálás számos mellékhatását mutatták, a húsban pedig antibiotikumokat mutattak ki. A nemzetközi állatvédő szervezet felszólította a nagykereskedőket és az éttermeket, hogy "a kiskereskedelem példáját követve ne forgalmazzák tömött liba máját". Budapest, Növényszermaradékkal szennyezett élelmiszerek A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel növényszermaradék vizsgálatot végzett el. A hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája azzal kapcsolatban közölte ezt, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszerszabályozás végrehajtásában. A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták 60 százaléka volt magyar, 40 százaléka külföldi termék. 9

10 Miben volt mi? A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma. A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak. A magyar ellenőrző hatóság jól megtervezett éves monitoring programmal, széleskörű vizsgálati sorral hatóanyagot jelent -, valamint nemzetközileg is elismert szakmai felkészültséggel szeretne megfelelni a magyar fogyasztók elvárásainak - tájékoztat az FVM sajtóirodájának összegzése. Aktívak a zöldek A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert. A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - 84 százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére. A félelmek megalapozottak állítja a civil szervezet, hiszen a civil szervezet nyár elejei vegyszermaradék-vizsgálatai során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából pedig 13-ban talált vegyszermaradékot. Marokkói paprika Egy Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek, egy epermintában pedig a határérték kétszeresét érte el az egyik permetszer mennyisége. Az FVM sajtóirodája közölte továbbá még azt is: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló, ide vonatkozó tavaly hozott törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kiadásának, összeállításának és közzétételének rendjét. E felhatalmazás alapján alakult meg a Növényvédelmi Bizottság azzal a céllal, hogy az élelmiszerlánc területén olyan objektív testület működjön, amely alkalmas a szakmai irányelvek és gyűjtemények összeállítására a társadalmi igények és szempontok figyelembe vételével. Az objektív bizottság A szóban forgó bizottság kellő szakmai felkészültségét és objektivitását az MTA érintett kutatóintézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a környezetvédelmi szaktárca és a felügyeletet ellátó FVM intézményei által delegált tagok, valamint a gyártók és forgalmazók képviselői biztosítják. Továbbá az agrártárca üdvözli és támogatja a növényvédő szerekkel kapcsolatos új közösségi jogszabálytervezetek általános céljait. Véleménye szerint a Magyarországon létre hozott Növényvédelmi Bizottság garanciát ad, az e tárgykörben hozott uniós irányelv által a tagállamokra rótt kötelezettségek teljesítéséből fakadó feladatok kellő szakmai felkészültséggel és objektivitással történő ellátására - tartalmazza az FVM sajtóiroda közleménye. Budapest, Behozatali vámok a gabonaágazatban Életbe lépett az új közösségi rendelet a gabonaágazatban november 1-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról. A 1037/2009/EK rendelet (2009. október 30.) a gabonaágazatban november 1-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról már 10

11 érvényes! A vámok a következők: kukorica: 21,78 /t, rozs: 42,91 /t, durum, kiváló minőségű: 0,00 /t, durum, közepes minőségű: 3,49 /t, durum, gyenge: 23,49 /t, cirok: 42,91 /t Budapest, Az agrárgazdaság teljesítménye közepes lesz az idén Az agrárgazdaság szempontjából közepes évnek számít majd az idei, mivel az ágazat teljesítménye elmarad ugyan az előző év kiemelkedő mutatóitól, de a világgazdasági válság hatásai nem érintették olyan mértékben, mint a többi magyar gazdasági ágazatot. Ezt Szabó Márton, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója állítja. A Kopint-Tárki és az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. együtt mutatta be közös kiadványának, az agrárágazat helyzetét elemző Agrármonitornak a legfrissebb, idei harmadik számát. Csökkenő számok A mezőgazdaság ez évi termelési szintje várhatóan százalékkal marad majd el a tavalyitól. A termelői árak is lényegesen alacsonyabbak, mint a múlt évben: 2009 első nyolc hónapjában az árak átlagosan mintegy 20 százalékkal maradtak el a tavalyiaktól. A magyar élelmiszerpiac zsugorodása tovább folytatódott: az év első nyolc hónapjában 3,4 százalékkal volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában A fogyasztók szempontjából viszont kedvező, hogy az idén az élelmiszerárak emelkedése éves szinten 5 százalék körül alakul, ami lényegesen kisebb mértékű az előző évek drágulásánál. Szabó Márton utalt arra, hogy a jelenlegi teljesítmény adatok ismeretében, és az ágazat mutatóinak több éves alakulását figyelembe véve egyenlőre nem látszik semmi jele az agrártárca által korábban megcélzott és bejelentett 30 százalékos növekedésnek. Kevesebb gabona Az adatokat részletezve a vezető kutató példaként említette: az idén lényegesen csökkent a kalászos gabona és a burgonya mennyisége, az előbbi 24, az utóbbi 25 százalékkal. Kisebb volt a csökkenés a zöldség és gyümölcs esetében, 3-5 százalékos, a baromfihús-termelés pedig szinten maradt. Az exportpiaci kereslet is visszaesett 2009-ben. Az év első nyolc hónapjában a mezőgazdasági kivitel volumene 1,3 százalékkal volt kisebb a bázisnál. A forintban számolt árbevétel ugyan emelkedett 1,7 százalékkal, de euróban számítva 11,7 százalékos volt a visszaesés. Jelentős exportbevétel kiesés volt például a gabonaféléknél, csaknem 200 millió euró, és az olajos magvak - napraforgó, repce - esetében, több mint 60 millió euró. Nőtt az import Az import mértéke nőtt, de ezt nem számszerűsítették az elemzés készítői, annyit közöltek, hogy jelentős mértékű volt a növekedés. A magyar élelmiszerpiacon az árak emelkedése várhatóan elmarad az idén a tavalyi 11,5, illetve a tavalyelőtti 10,2 százaléktól. Előreláthatólag ebben az évben 5 százalék körül alakul majd. A termelői árak közül ez év első nyolc hónapjában leginkább a gabonánál, az olajos magvaknál és a tejnél volt a legnagyobb mértékű az éresés, sorrendben: 37,2, 23,7 és 25,7 százalék. Budapest, Időt nyertek a termálvizet használó kertészetek Egyelőre időt nyertek a termálvizet használó kertészetek azzal, hogy a múlt héten a köztársasági elnök aláírta a vízgazdálkodási törvényt módosító jogszabályt, amely egyedi elbírálás alapján lehetőséget ad a termálvíz-kitermelőknek, hogy a vízügyi hatóságtól egyedi felmentést kaphassanak 11

12 a visszatáplálás alól. A vízvisszasajtolás kötelességére három év haladékot kaphatnak a kertészetek - mondta Csikai Miklós, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember a Zrt. Szent László kertészetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is: bár haladékot kaptak, megnyugodni nincs ok, továbbra is azon dolgoznak majd, hogy végleges megoldás szülessen a vízvisszasajtolásra. A vezető hozzátette: hatvan nap áll rendelkezdésre az átmeneti felmentés megkérésére a kötelező visszasajtolás alól azoknak, akiknek van vízjogi engedélyük és mezőgazdasági célja használják a vizet. Az engedélyt kutanként kell megkérni. Szentesen negyven éve használják A szentesi kertészet negyven éve dolgozik a termálvízzel. A húsz kút által termelt energiával harminc hektár üvegházat fűtenek, de a kertészeti hasznosításon túl az Árpád Zrt.-ben szociális helyiségeket és baromfi telepet is fűtenek, emellett egy szárítót is működtetnek a termálvízzel. A tényleges növénytermesztés mellett a palántahozam több ezer embernek nyújt megélhetést - hangsúlyozta a vezető. A következő három év feladata az lesz, hogy egyben a visszasajtolás lehetőségéről is gondoskodjanak, hisz mostantól a visszasajtoló kút felállításának összege visszaigényelhető. Ma már van lehetőség arra, hogy egy visszasajtoló két kutat lásson el, így annak költsége valamivel több, mint háromszáz millió forint. Tízszeres energia felhasználás lehetne Emellett tovább folytatják a küzdelmet a végleges megoldásra, hogy a termálenergia méltó helyen maradjon meg az ország energia felhasználásában. Tízszeres energia felhasználásra volna lehetőség a tudósok szerint, mert természetes úton ennyit pótol vissza a környezet, bár a teljes vízkészletről nincsenek adatok - mondta Csikai Miklós hozzátéve: ezért ezt az energiafelhasználást kellene előtérbe helyezni Magyarországon, ennek a fejlesztését kellene sürgetni. Kétszer is szavaztak róla Szirbik Imre (MSZP), a város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: törvényjavaslatáról kétszer is szavazott az országgyűlés, hiszen a köztársasági elnök első alkalommal visszaküldte azt. A javaslat megszületéséhez sokban hozzájárult Gyurcsány Ferenc 2007-ben, Szentesen tett látogatása. Az akkori miniszterelnök meghallgatva az Árpád-Agrár Zrt. munkatársait megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát termálkincs és a vízvisszasajtolás problematikájának vizsgálatával. A szakemberek szerint a Dél-Alföldön mintegy háromszáz termálkút működik, melyek energiáját elsősorban a mezőgazdaságban hasznosítják. Budapest, A biogáz telepekre is kaphatnak támogatást a gazdák A mezőgazdasági termelők biogáz telep kialakítására is igényelhetnek támogatást, amelynek nagysága az állategység számához kötött - tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. Ahhoz, hogy egy mezőgazdasági termelő biogáz előállításához támogatást kapjon, legalább 200 állategységgel kell rendelkeznie. Az állatok szarvasmarhák, sertések, illetve baromfik lehetnek. A biogáztermelés a trágya kezelésének speciális módja. Ha a megtermelt biogázt, vagy az abból előállított villamosilletve hőenergia több mint felét értékesíti a termelő, akkor külön kormányrendelet szabályozza a támogatást. Ha az energiának kevesebb mint felét adja el, akkor a támogatás 40 százalék. Módosítja a támogatás arányát, ha fiatal a termelő, mert akkor a támogatás 50 százalék, míg ha a termelés Natura 2000 területen folyik, akkor már 60 százalék. A rendelet melléklete a biogáz tekintetében is meghatározza az egy állategységre jutó maximális támogatást. Például a fermentáló tartály alkalmazásánál állategységenként 110 ezer forint, míg a gázmotoros generátor telepítésénél 95 ezer 12

13 forint, de a teljes kiépítéshez mintegy 430 ezer forint támogatás társul. A támogatási igényeket november 16. és december 15. között lehet beadni, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján megtalálható űrlapon. Budapest, Elektronikus ingatlanárverések Észak-Magyarországon Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága szerint az elektronikus ingatlanárverések befolyásmentes licitálást tesznek lehetővé, kiszélesedik a vevőkör és kevésbé forgalomképes ingatlanok is eladhatóak - tájékoztatott az igazgatóság sajtószóvivője. Imregh Istvánné erről azt követően számolt be, hogy összesítették az elektronikus ingatlanárverésről az év első kilenc hónapjában szerzett tapasztalatokat. Eszerint az árverések alkalmával átlagosan a becsérték 70 százalékáért keltek el az ingatlanok, ami a korábbi nyílt licites gyakorlathoz képest kifejezetten jó eredménynek mondható - tette hozzá. Az Észak-magyarország Régióban 2009 szeptember végéig összesen 75 elektronikus ingatlanárverést tartottak. Az árverezett ingatlanok becsértéke 189,5 millió forint volt. Az árveréseken 20 ingatlant értékesítettek, és 10,3 millió forint volt a bevétel. A sikeresen árverezett ingatlanok becsértéke 14,8 millió forint volt, így az átlagos megtérülési arány 70 százalékos. Az arányszám javulása annak is köszönhető, hogy miközben hagyományos árverés esetében 50 százalékos, lakóingatlanoknál 70 százalékos ajánlat is tehető, az elektronikus árverések során ez az érték 65, illetve 75 százalék. Az értékesített ingatlanok becsértékei tág keretek között mozogtak. A legdrágábban egy miskolci vendéglő és udvar kelt el 6,5 millió forint árverési vételáron, míg a legolcsóbban egy Nagyorosziban lévő gyep, legelő 1/12-ed tulajdoni hányada kétezer forintért - közölte Imregh Istvánné. Az elektronikus ingatlan árverésre január 1. óta van lehetőség. Budapest, Több kkv élhet a forgóeszköz hitelprogrammal Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram feltételeinek módosítása a K and H szerint nagy segítség lehet a kis- és középvállalkozásoknak; a bank tapasztalatai szerint eddig csaknem minden harmadik igénylőt azért kellett elutasítani, mert tevékenységi köre nem felelt meg a korábbi követelménynek. Németh László, a K and H kkv marketing főosztályvezetője szerint a módosításoknak köszönhetően a kkv-k közül többen vehetik igénybe a kedvezményes, 10 százaléknál alacsonyabb kamat melletti finanszírozási lehetőséget. Kedvező változások A változások lényege: október közepe óta már nemcsak a termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző cégek, hanem a kkv ügyfélkörben jelentős részarányt képviselő kereskedelmi vállalkozások is igényelhetik a konstrukciót. A program igénybevételének határidejét december 31-ig meghosszabbították, a módosítások a október 15. után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők. További kedvező változás, hogy a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások is részt vehetnek a programban. A futamidő a korábbi 1 év 1 nap helyett 2 év is lehet. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az év elején hirdette meg az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogramot, amellyel azokat a kis- és középvállalkozókat segíti, akiknél a tevékenység bővítését, vagy akár a fennmaradását átmeneti forráshiány nehezíti. Az idén januárban indított hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint, amelyet az MFB és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt százalékban finanszíroz. 13

14 Hitel, garanciával A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani. A szokásos banki biztosítékok mellett a program lehetőséget nyújt az MV Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére is. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram keretében az MFB honlapján közzétett adatok szerint november 1-jéig 85 kérelmet fogadtak be 2,195 milliárd forint összegben, amelyek közül 78-at hagytak jóvá, összesen 1,908 milliárd forint összegben. A K and H piaci részesedésének arányában helyezett ki hiteleket a hitelprogram keretein belül - közölte a bank. Június végén a K and H részesedése a vállalati hitelezésben 9,5, a vállalati betétgyűjtésben 10,5 százalék volt, kkv ügyfeleinek száma meghaladta a 90 ezret, egy év alatt 6 százalékkal nőtt. Budapest, Uniós védelem a makói vöröshagymának Felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület brüsszeli közleménye szerint a magyar specialitás egy cseh sörféleséggel, a Cerna Horá-val egyszerre kerül a listára, amelyen eddig összesen mintegy 850 tradicionális áru sorakozik. Az uniós eredetvédelmet élvező termékek nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja. A brüsszeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket. Magyarországról eddig csak a szegedi és a budapesti téliszalámikat, valamint a hajdúsági tormát jegyezték be a védett termékek közé. Budapest, Újabb trükkök a gabonapiacon A gabonapiac a betakarítás kezdete óta pang, az árak pedig elmaradnak a termelők által elvárttól. Némi változást a november elsején indult intervenció hatása hozhat, a kukoricára azonban az intervenciós felvásárlás nem vonatkozik. Mindeközben többen úgy kötnek üzleteket, hogy ne kelljen áfát fizetni. A napokban kiderült: csalnak az áfával a gabonapiacon. Úgy kötnek üzletet, hogy a kereskedő azt ígéri, az árut külföldre, uniós tagországba szállítja, így nem kell áfát felszámolnia az eladónak. Aztán mégis a termelőn csattan az ostor, hiszen ha az adóhatóság ellenőrzésekor nem tudja igazolni, hogy a kereskedő az árut oda juttatta el, ahová ígérte, neki kell befizetnie az áfát. Sőt még bírságot is sóznak a nyakába. Az áru külföldre szállítását egyelőre csak a kivitelt igazoló bizonylatokkal legtöbbször az úgynevezett CMR fuvarokmánnyal tudja igazolni az eladó, de ez gyakran hiányzik figyelmeztet a Magyar Agrárkamara. Gyenge vételi ajánlatok A gabonára lenne vevő, de jobbára nem adják oda a gazdák. A világpiaci árak miatt ugyanis az elmúlt időszakban a gabonafélék árai a jó termés és a kevés vevő miatt a külpiacon jelentősen csökkentek a hazai árak elmaradnak a termelők által a hazai önköltség miatt joggal elvárt szinttől. Az önköltség tonnánként harmincezer forint alatt nem hozható ki a most átlagosan nyolcvanszázalékos betakarítottságú kukoricánál, de ugyanígy a búzánál sem, ehhez képest a felvásárlók 27 ezer forintos vételi ajánlata még nem hoz nyereséget a termelőknek érvel Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Túltermelési válság nincs, csak a világpiaci ár nagyon gyenge nekünk, Magyarországon. Hiányzik a megfelelő állatállomány, de ezen a téren előrelépés nem is várható mondja a szakember. Figyelmeztet arra is, hogy nemcsak a belföldi piac pang, hanem a külpiacra sincs érdemi kiszállítás. Az alacsony vízszint 14

15 miatt lassan két hónapja nem lehet hajózni a Dunán. Vízlépcső kellene, különben a magyar gabona nem lesz versenyképes a világpiacon. Szárazföldön lehetne exportálni, de ki az, aki meg tudja fizetni így a szállítást, amely még vízen is drága? teszi fel a kérdést Vancsura. (A magyar gabona tengeri kikötőbe szállítása legalább húsz euró tonnánként.) Rossz a takarmányosnak is Ami a termelőknek rossz, az ezúttal a takarmánykeverőknek sem jó. Hiába akarunk venni kukoricát, nem kapunk, a termelők ugyanis kivárnak, januárra legalább 33 ezer forintos tonnánkénti árat remélnek mondja Király László, a Zala-Cereália Kft. takarmánygazdálkodási ágazat vezetője. Ők 27 ezer forintos tonnánkénti áron vásárolják a kukoricát szemben a tavalyi 22 ezer forinttal, de a termelők nagyobb mennyiséget tonnánkénti 28 ezer forintért sem adnak már oda a későbbi jobb árban bízva. Tárolókapacitás van bőven az országban, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy néhány éve támogatással mennyi gabonatároló épült mondja Király László. A termelői spájzolás az oka annak, hogy a tervezett 25 ezer tonnával szemben eddig mindössze 13 ezer tonna kukoricát tudott csak felvásárolni a Zala-Cereália. Az intervenció különben a szakember szerint nem lesz nagy hatással a gabonapiacra. Kétszereplős történet November elsejétől korlátlanul vesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intervencióra felajánlott búzát és árpát. A várakozások szerint mintegy négyszázezer tonna árpa és százezer tonna búza felajánlása várható, mivel a tonnánkénti intervenciós ár már most a piaci ár fölött van, és ez később növekedhet is. A beszállításra a felajánlástól számított négy hónapja van a termelőknek, a hivatal a gabona leszállítása után napon belül fizet. Nemcsak az MVH vásárol gabonát, hanem a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. is, ez utóbbi azonban csak tonnánként 24?500 forintot ad. Igaz, a nonprofit kft. még az intervenció előtt felajánlotta, hogy ha valaki nagyon szorult helyzetbe került, akkor megveszi a búzáját. A termelők kivárnak, de az kérdéses, hogy van-e értelme a várakozásnak magyarázza Vancsura József. Emlékeztet arra, hogy az intervenciós ár tonnánként 101,3 euró, ami körülbelül 27?500 forintnak felel meg, s szerinte az intervenciónak van hatása a piacorientálásra. A mostani gabonahelyzetnek elsősorban a fogyasztók és az állattartók örülhetnek, a növénytermesztők nem. Gráf József agrárminiszter korábban úgy vélekedett, hogy Magyarországon a gabona háromnegyedével nem lesz gond, kiváló ugyanis a minősége. A miniszter az idei termésre vonatkozóan 7,9 millió tonna kalászosról ebből 5,6 millió tonna búzáról és 8,8 millió tonna kukoricáról beszélt, hozzátéve: búzából 1,6 millió tonna elegendő az ország szükségletének biztosítására. Lenne tehát külföldre szállítani a búzából is, de ha az ár nem megfelelő, érthető, hogy a termelők nem adják oda a gabonájukat. Az ilyen helyzetre amikor a piaci árak az önköltség alatt vannak találta ki az Európai Unió a gabonaintervenciót, hogy a gazdálkodók legalább valamennyire pénzükhöz jussanak. Kérdés persze, hogy az intervenció mennyit mozdít a piacon vagy a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában mindenesetre lélektani hatása már volt az intervenciónak: forgalom még alig-alig volt, amikor november 3-án és 4-én a gabonaárak néhány határidőre már emelkedtek. Felajánlható áru A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál felajánlható intervencióra közraktározott áru is, így az intervenciós felvásárlásig a termény gazdái közraktározási hitelhez juthatnak, ha nincs tartozásuk. Akinek adóssága van, faktoráló cégekhez fordulhat, amelyek megelőlegezik a szükséges pénzt. A tényleges intervenciós kifizetés azonban akkor történik meg, ha a közraktárjegyet felszabadítják az áru átvétele után, amit be kell mutatni az MVH-nak. 15

16 Export és felvásárlás A Gabonatermesztők Országos Szövetsége a kukoricánál nem számít különösen nagy gondra. A szabadegyházi Hungrana Kft. amely Európa legnagyobb kukoricafeldolgozója, és itt működik a kontinens egyik legnagyobb bioetanol-üzeme is jelentős mennyiségű kukoricát képes befogadni. A szövetség bízik abban is, hogy a tengeriből is kerül exportra, s ha a helyzet drasztikusan romlana, az unió lehetővé teszi, hogy a kukoricára is kiterjesszék az intervenciós felvásárlást.. Budapest, Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara közleményében, amely szerint a csökkenés néhány hét alatt elérte a százalékot. A kamara szerint annak ellenére csökkent a felvásárlási ár, hogy az elmúlt mintegy 60 évben nem volt még ilyen kevés állat az országban. A vágóhidak is több mint harmadával kevesebbet vágnak, mint néhány éve. A kamara úgy véli, hogy az áresés a forint erősödése, valamint a nyugat-európai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzésére hivatkozva azt írják, ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Kevesebb az állat Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a kamara azt írja, hogy a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Az anyakocák száma 225 ezer, 10 százalékkal csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 69 százalékát gazdasági szervezetek, 31 százalékát egyéni gazdaságok tartják. A gazdasági szervezetek sertésállománya 271 ezerrel, 11 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 232 ezerrel, 19 százalékkal fogyott az elmúlt 12 hónap alatt. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel, 10 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel, 12 százalékkal csökkent. Csökkent a vágások száma Ennek ellenére szeptemberben az árak mintegy 3 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, és 13 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg kilogrammonként forint között mozognak az élősertés átvételi árak, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos átlag. Ez százalékos esés. Az idén augusztusig a vágások száma is mintegy 20 százalékkal csökkent. Szeptember közepéig a külföldről behozott sertések aránya az összes vágáson belül mintegy 30 százalékot tett ki. A kamara szerint ez ad magyarázatot arra, miért is képes ilyen negatív állományadatok mellett is esni a felvásárlási ár. A forint erősödött, a nyugati sertés és sertéshús behozatala már gazdaságossá vált, így a vágóhidak, kereskedők ismét nagy mennyiségben importálják e termékkört - állapítja meg a Magyar Agrárkamara. Az EU-ban és Amerikában sincs kolbászból a kerítés Az EU-27 átlagában a vágósertés árak októberben elmaradtak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. A vágások száma az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben 2,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, és 2009 negyedik negyedévében várható csak az árak stabilizálódása. Az EU, több tagállam, köztük Magyarország kérésére sem vezet be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák. A vágások száma szinte minden tagállamban jelentősen csökkent 2009 első félévében. A takarmányárak július-augusztusban csökkentek, szeptemberben és októberben stagnáltak, és a következő hónapokban a takarmányárak további stagnálására lehet számítani. A bizottság álláspontja szerint, a takarmány- és vágósertés árakat figyelembe véve a sertéságazat jövedelmezősége egyelőre kielégítő. A vágósertés árak az Egyesült Államokban szeptember- 16

17 októberben jelentősen csökkentek, és jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, ami az amerikai export versenyképességét jelentősen javítja. A sertés árak Brazíliában jelentősen emelkedtek, de még mindig nem érik el az EU-27 átlagát. A bizottság előrejelzése szerint az amerikai sertés árakban a következő hónapokban jelentős áremelkedés várható. Budapest, Gyengébbek az idei vadászati eredmények Tolnában A Tolna Megyei Vadászkamara adatai szerint átlagosan fél kilogrammal csökkent az idén elejtett gímbikák trófeáinak súlya a tavalyihoz képest. A csökkenést azzal magyarázzák, hogy a vadásztársaságok gazdasági kényszerből egye fiatalabb korosztályok egyedeit lövik ki. Tolna megye mintegy 300 ezer hektár vadászatra alkalmas területén szeptember 1. és október 31. között 478 gímbikát lőttek ki, ami 38-cal több a tavalyi hasonló időszakban elejtett vadnál - mondta Király István, a megyei kamara titkára. A trófeák között ugyanakkor kevesebb volt az aranyérmes, ami az agancsok kisebb súlyának köszönhető - tette hozzá. Míg 2008-ban 24, az idén csak 15 trófea kapott aranyérmet a bírálaton Tolna megyében. Aszály és szúnyoginvázió A szakember szerint a súlycsökkenésben szerepet játszott az idei aszály, és a Gemenci erdőben az árvíz és a szúnyoginvázió is rontotta a trófeák minőségét. A gyengébb eredmények emellett azzal magyarázhatóak, hogy a gímbikák idősebb korosztályai megcsappantak, és a gazdasági nyomás alatt lévő vadásztársaságok egyre fiatalabb bikákat tudnak csak bérvadászokkal kilőni. A "gazdasági nyomás" tényezői közül Király István kiemelte a vadkárok megtérítését, amire országos szinten mintegy évi másfél milliárd, Tolna megyében közel 90 millió forintot fizetnek ki a vadásztársaságok. A szakember szerint nyomottak a vadhúsárak is: egy kilogramm vaddisznóhúsért 200, szarvashúsért 400, őzhúsért 600 forintot fizet a felvásárló, miközben a vadhúst a kiskereskedelmi forgalomban forintért lehet megvásárolni. Több évnyi önkorlátozás kellene A kamara titkára ezzel együtt úgy vélte: a vadásztársaságoknak több évnyi önkorlátozást kellene tanúsítaniuk ahhoz, hogy az értékes magyar gímszarvasállomány ne sérüljön. Az elejtett állatok számából következtetve nem lett kevesebb a vendégvadász, Tolna megyében a társaságok legalábbis minden vadászatot el tudtak adni - mondta a szakember. Magyarországon a 2009 tavaszi vadbecslés alapján volt a gímbikák száma. Tolna megyében egyedet becsültek, amelyből mintegy hatszázat lőnek ki. Egy tíz kilogrammos trófeájú gímbika elejtéséért a Gyulaj Zrt.-nél forintot, a Gemenc Zrt.-nél 6950 eurót - közel forintot - kell fizetnie a vendégvadászoknak. Budapest, Nyolcmilliárdos forgóeszköz hitelkeret a TÉSZ-eknek A kormány nyolcmilliárd forintos, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósított forgóeszköz hitelkeretet határozott meg a termelői csoportok és szervezetek (TÉSZ-ek) számára. A szerdától hatályos határozat a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. Az MFB euróban felvett forrásból nyújtja a hitelt, amelyre a pénzügyminiszter árfolyam-fedezeti megállapodást köt a bankkal. A 6 évre szóló árfolyam-fedezeti megállapodás a szerdai - jegybanki - forint/euró árfolyamon 17

18 átszámított 8 milliárd euróra vonatkozik. A kihelyezésre kerülő hitel kamata a 3 havi Euribor, plusz legfeljebb 4,25 százalékpont lehet. Budapest, Kampány indul a minőségi magyar sertéshús értékesítésére A Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) védjegy kampányára írt ki gyorsított meghívásos közbeszerzést az Agrármarketing Centrum, a kampány tervezett költsége 30 millió forint. A speciális kampánynak a kiírás szerint olyannak kell lennie, amely az eladás helyén kívánja megnyerni a fogyasztót úgy, hogy a vásárlás élménye is befolyásolja őt. A kampány a tervek szerint december 14-én indul, ezért gyorsított meghívásos eljárással választják ki a munka elvégzőjét. A tenderre az jelentkezhet, aki rendelkezik között legalább 3 darab, egyenként legalább nettó 20 millió forint ellenértékű - befejezett - marketingkommunikációs tervezéssel és kivitelezéssel, mint referenciával. A közbeszerzésen való részvételre november 16-ig lehet jelentkezni, a kiválasztott pályázók ajánlatait november 30-án bontja fel az Agrármarketing Centrum. A pályázat aktualitását igazolja az is, hogy drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, valamint a nyugateurópai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzése azt mutatja: ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Jelenleg kilogrammonként forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt. Budapest, Visszautasítja a borhamisítás gyanúját Vincze Visszautasítja a borhamisítás vádját Vincze Béla és fellebbez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítő Igazgatóságának (KBI) elmarasztaló döntése ellen. Erről közleményben tájékoztatott az egri borász. A szakember, aki 2005-ben elnyerte az Év borásza címet, azt követően döntött így, miután néhány bevizsgált boráról az igazgatóság azt állítja, hogy a bortörvényt megsértő módon készült - olvasható a közleményben. Az erről szóló dokumentumokat november 9-én kapta készhez, ezzel egy időben döntött úgy, hogy szakértők segítségével védi meg borászata jó hírnevét - teszi hozzá. Vincze bízik a folytatásban Közlése szerint a Vincze Borászat Kft. a határozat átvétele után azonnal értesítette valamennyi forgalmazóját, hogy a hatóság szerint megkifogásolt módon készített borait vegyék le a boltok polcairól. A borász minden forgalmazójának megtéríti az ügyből adódó kárát - ígéri. A Vincze Borászat Kft. bízik abban, hogy a jogorvoslat megnyugtató eredményt hoz számára és azt reméli, hogy mind a fogyasztók, mind a megrendelők igényeit minél előbb ismét ki tudja szolgálni - áll a közleményben. Glicerinhegyek nem voltak A természetesnél több mint kétszer több glicerint talált szeptember végén az országos hírű egri Vincze borászat által vizsgálatra beküldött mintában a Borminősítő igazgatóság. Kocsi Emília, a KBI igazgatóhelyettese akkor elmondta: a Vincze Borászat Kft. 6 palack eredetvédett egri bikavért küldött be az igazgatósághoz, azért, hogy adjanak ki forgalomba hozatali engedélyt a mintával 18

19 megegyező, 250 hektoliternyi, a pincészetében tárolt borra. Ugyanakkor később nem találták meg a megjelölt tételt a borász egri pincéjében. Ez viccnek is rossz Ugyanakkor október közepén a KBI nemcsak a Vincze pincészetből beküldött mintákban, hanem olyan borokban is talált glicerintöbbletet, amelyek már kereskedelmi forgalomba kerültek. A többi között, több 2005-ös évjáratú Vincze Borban is, vagyis abból az évjáratból, amikor a szakember elnyerte az Év Borásza címet. A KBI szerint a műszeres vizsgálat kimutatta, hogy minden esetben szintetikusan előállított glicerinnel próbálták a bort testesebbé tenni. Simon József, az Egri Hegyközség elnöke ezt követően úgy nyilatkozott: amennyiben bebizonyosodnak egri Vincze borászatra vonatkozó borhamisítási esetek, akkor a város hegyközsége 3 évre eltilthatja az "egri" név használatától Vincze Bélát. Budapest, Magas marad az élelmiszerek ára - FAO Rövid távon magas maradhat az élelmiszerek ára, mert igen kényes az egyensúly a kereslet és a kínálat között - állítják nemzetközi szakértők. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) november között Rómában tartandó élelmezési csúcstalálkozója alkalmából közreadott elemzés szerint az árak könnyen el is szabadulhatnak, a 2007/2008-as dráguláshoz hasonló válságot idézvén elő. Bár az árak már lejjebb mentek a évi csúcshoz képest, még mindig jóval magasabbak, mint a válság előtt, 2006-ban, s jelentős az áringadozás: idén májusban az élelmiszerek ára átlagosan 24 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban a FAO elemzői szerint. A drágulás egyik legfőbb oka, hogy a mezőgazdasági alapanyagok és az energia iránti kereslet növekedése nem párosul elegendő termelő kapacitás kiépítésével, elsősorban a fejlődő országokban. A FAO előrejelzése szerint a szemestermények átlagára százalékkal lesz magasabb reálértékben között, mint között volt, míg a növényi olajok átlagára 30 százalékkal lehet több. A húsfélék és tejtermékek ennél kisebb mértékű drágulására számít a FAO - legalábbis rövid távon -, miután ezek a termékek érzékenyebben reagálnak a jövedelmeknek a válság előidézte csökkenésére. Budapest, A dél-dunántúli szántóföldek a legdrágábbak A hét statisztikai régió közül a legmagasabb szántó értékesítési árakat a Dél-Dunántúlon, Somogy, Tolna és Baranya megyében lehet tapasztalni. Varga Gábor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója az MTI-nek az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss adataira hivatkozva elmondta: ebben a régióban hektáronként átlagosan 569 ezer forint a szántó ára, míg a legolcsóbb, hektáronként 365 ezer forint a Dél-Alföldön. Varga Gábor szerint azért értékesebb a somogyi föld a piacon, mert Somogy kifejezetten mezőgazdasági megye, ahol a lakosság 80 százaléka kötődik a termőföldhöz, illetve az agráriumhoz, és az országos átlagnál nagyobb mértékben történtek telekösszevonások. A gazdálkodók egyre inkább rájönnek, hogy gazdaságosabb a termelés nagyobb területeken. A birtokösszevonásokat nemzeti támogatás is segíti, a válság miatt mégis lelassult ez a folyamat. Somogy megyében a mezőgazdasági terület több mint 80 százaléka tartozik a szántó művelési ágba, összterülete meghaladja a 254 ezer hektárt, amelynek jelenlegi piaci értéke 150 milliárd forintra tehető, nemzeti értéke pedig felbecsülhetetlen. 19

20 Régió és "egyéb tényezők" A szántóföld árát a régiós elhelyezkedés mellett leginkább annak minősége és egyéb tényezők - például a tábla nagysága - befolyásolják. Országosan a 17 aranykorona alatti szántóföldek átlagára 361 ezer forint, a aranykorona közötti földeké 433 ezer forint, a 30 aranykorona feletti minőségű szántóké pedig 647 ezer forint volt. A listavezetőnek számító Dél-dunántúli régióban hektáronként 17 aranykorona alatt 522 ezer forintos, aranykorona között 544 ezer forintos, 30 aranykorona felett 753 ezer forintos szántó-árak alakultak ki. A szakember az intézet adataira hivatkozva kifejtette, tavaly Magyarországon az inflációt meghaladó mértékben, átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a földárak, de így is jelentősen elmaradtak az Európai Unió átlagától. Egy hektár szántó átlagos vételára 469 ezer forint volt. Külföldi 2011-ig nem vehet Tekintettel arra, hogy külföldi nem vásárolhat 2011-ig magyar termőföldet, a piaci mozgást és árviszonyokat leginkább a birtokösszevonások, a magyar gazdák közötti adás-vételek jelzik. A válság miatt lelassult hazai földpiac még nem nevezhető valódi piacnak, ezért védeni kell a külföldi tőkeerős, esetleg spekulatív földvásárlóktól 2011 után is - figyelmeztetett Varga Gábor. Emlékeztetett arra, hogy az agártárca már kezdeményezte is az unióban, hogy további, legalább három évig fennálljon a tilalom a külföldiek számára, de az ügyben csak a jövő évben várható döntés. Az, hogy nincs még valós földpiaci helyzet Magyarországon jól mutatja, a magyar árak hússzorosáért lehet Hollandiában, tizenötszöröséért Dániában, nyolcszorosáért Spanyolországban és öt és fél-szeresésért Franciaországban termőföldet vásárolni - jegyezte meg a szakember. Budapest, Újabb gyanús földügylet Bábolnán? A bábolnai önkormányzat nem a saját tulajdonában lévő terület bérbeadására írt ki pályázatot, ráadásul a legkevesebbet ajánló lett a nyertes. A Magyar Nemzet megkérdőjelezi a kiírás szabályszerűségét és úgy véli, hogy az értékesítési szempontok is kétségeket ébresztenek, mivel ezek alapján csak az IKR indulhatott eséllyel. Budapest, Bajnai "bíztatást kapott" a budapesti FAO-iroda bővítésére Bajnai Gordon miniszterelnök a FAO római csúcstalálkozóján folytatott kétoldalú megbeszélései során "bíztatást kapott" arra vonatkozóan, hogy jövőre a világ egészét érintő további funkciók települhetnek a budapesti FAO-irodába. A miniszterelnök a csúcstalálkozó szünetében újságíróknak azt mondta: a tanácskozás alapvetően arról szól, miként lehetne segíteni azon, hogy ma több mint 1 milliárd ember éhezik, de ő közben azért is lobbizott, hogy a budapesti Közös Szolgáltatói Központ (KSZK) nemzetközi vagy akár globális funkciót is elláthasson a jövőben. Hozzátette: erről várhatóan a jövő év második felében születik döntés és Magyarország a világ élelmezési- és a agrárközpontjává válhat - fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök kiemelte: Magyarország elkötelezett abban, hogy az élelmiszeripart fejlessze és a világban is erre van szükség, hiszen re kilenc milliárd fölé növekedhet a világ népessége. "Szükség van arra, hogy az élelemtermelés megújuljon és megerősödjön a világban illetve Magyarországon is" - jelentette ki. Magyarország elkötelezett e mellett és ezért indított többek közt ösztöndíjprogramot, és támogatja fejlődő országok mezőgazdasági beruházásait. Magyarország száz fejlődő illetve kevésbé fejlett országból 20