A Győri Ítélőtáblán szeptember 26-án megtartott Regionális Konferenciáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Győri Ítélőtáblán 2014. szeptember 26-án megtartott Regionális Konferenciáról"

Átírás

1 A Győri Ítélőtáblán szeptember 26-án megtartott Regionális Konferenciáról A Győri Ítélőtábla Elnöke köszönti a megjelenteket az Országos Bírósági Hivatal és a Győri Ítélőtábla közös rendezvényén, melynek témája adatvédelem és tájékoztatás, adatvédelem és nyilvánosság. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária a Győri Ítélőtábla Elnöke: Ezek a fogalmak nagyon nehezen összefésülhető fogalmak, bevallom őszintén az eddigi három állomáson elhangzott és az interneten fent lévő anyagot elolvasva egyre nagyobb lett a zavar a fejemben. Én remélem, hogy a szabályozás, amely ennek nyomán készül most ne is nyissuk meg a vitát, majd a tanácskozáson, hogy külön törvényben vagy a meglévő törvénybe iktatva - segít nekünk az adatvédelem és a nyilvánosság, az adatvédelem és a tájékoztatás problémájának a megoldásában. A ház gazdájaként is köszöntöm Önöket, a ház tervezője azt mondta, hogy a földig érő ablakokkal szimbolizálni kívánja az igazságszolgáltatás transzparenciáját. Ez sikerült neki, úgy hogy mindeközben a teljes védelmünket is biztosítja a teljes védettséget. Ez a dolog, amely megoldatott az építész által. Nagyon bízom benne, hogy a jogászok által is megoldást nyer majd. Elnök úrral együtt arra kérjük a jelenlévőket, a különböző hivatásrendek képviselőit, bírákat, ügyészeket, ügyvédeket, a rendőrség jelenlévő tagjait, és a tudomány képviselőit, hogy ahogy ma divatos szóval mondják legyünk interaktívak mondják el, mint gondolnak az egyes kérdésekben, ez vinne előbbre minket. Bemutatom Önöknek dr. Ferenczy Tamást ő az én kollégám, a bírótársam, aki moderátori szerepet tölt ma be, az ő dolga lesz, hogy külön köszöntse előadóinkat, akiknek ezúttal én is megköszönöm, hogy vállalták ezt a mai programot. Kérek mindenkit az aktív részvételre és jó és eredményes tanácskozást kívánok. Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntök minden meghívott előadót, illetve a vendégeket. Megnyitásként engedjék meg, hogy megosszak Önökkel/Veletek egy gondolatot. Az a szubjektív véleményem, hogy ez a rendezvény, ez a konferenciasorozat, a bírósági szóvivők félévenkénti értekezletéből nőtte ki magát annyiban, hogy ezeken az értekezleteken a bírósági szóvivők mindig megvitatták ugyanezeket a témákat, az adatkezelést, a tájékoztatás egyes kérdéseit, és találkoztunk más hivatásrendek szóvivőivel, képviselőivel is. Szintén megosztották ebben a kérdésben a problémáikat velünk a sajtó képviselői is. Ezután alakult ki 2011-ben a legjobb szóvivőkből a kommunikációs munkacsoport, amely összegezte ezeket a véleményeket és végül itt van az asztalunkon, az a magas szintű becsatornázott munkaanyag, amit már most negyedik alkalommal vitat meg a konferencia. Hosszú az az út, ami az igazságügyi tájékoztatásban elvezetett idáig emlékeim szerint, amikor először voltam szóvivő még 1999-ben akkor 10/1986-os IM, BM együttes rendelet alapján kellett tájékoztatni. Mintegy öt szakaszban szabályozta ez a rendelet és az 1989 előtt született rendelet a tájékoztatást, majd jött a évi VII. szabályzat a bíróságokra nézve, amely egy oldal volt már, de az volt a vád, hogy ez nem jogszabály. Hanem annál alacsonyabb szintű norma, és valóban így is van. A mostani szabályzat a 8/2012-es már nem egy oldal, hanem majdnem tíz oldal, de még látjuk ebből a rengeteg anyagból, ami a konferenciákból született, hogy sok a nyitott kérdés, ami megválaszolást igényel. A legfontosabb

2 nyitott kérdés, hogy lesz e önálló normája az igazságügyi tájékoztatásnak és adatkezelésnek, és az milyen szintű lesz betagolódik-e más jogszabályba, vagy pedig ágazati önálló törvény lesz, esetlegesen. Bemutatom a mai előadássorozat délelőtti résztvevőit: Dr. Darák Péter a Kúria Elnöke Dr. Patyi Gergely igazságügyi államtitkár Dr. Harangozó Attila a Szegedi Ítélőtábla Elnöke Dr. Révész Balázs az adatvédelmi hatóság főosztályvezetője Dr. Darák Péter a Kúria Elnöke: Tisztelt Kollégák! Hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját szervezeti perspektívánkból közelítsünk olyan általános társadalmi problémákhoz, mint a nyilvánosság kérdése. Ez a megközelítési mód a nyilvános adatkezelés problematikájában is érvényesül. Éppen ezért szeretném azzal kezdeni a vitaindítómat, hogy a nyilvánosság kérdése a számunkra nagyon fontos azon kérdésen túlmenően, hogy ki jöhet be a tárgyalóterembe és mit közvetíthet onnan, sokkal messzebbre mutat. Nagyon jól mutatja ezt, hogy Jürgen Habermas 1993-ban A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című kötetének 17. kiadásához írt új előszavában, azt mondja, hogy a könyv átdolgozásának igényét indokolta az időszerűség, melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló forradalom, melyet ő a Die nachholende Revolution néven illet, és érdekes módon erre a kérdésre visszatér akkor, amikor az újraírt előszó zárógondolataként a nyilvánosság újfajta szerepvállalására hozza példaként a Kelet-Európában végbement gyökeres átalakulásokat. Ez nem csupán egy tv közvetítette történelmi eseménysor volt, hanem maga is a televíziós közvetítés móduszában ment végbe. Láthatjuk tehát, hogy történelmi erőtere működik a nyilvánosságnak és akkor, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor egy átalakuló, modernizálódó, demokratizálódó Kelet-Európában a bírósági nyilvánosságot sem szakíthatjuk ki ebből az összefüggésből, melynek lényege, hogy az adminisztratív hatalom és a pénz hatalma mellett a nyilvánosság az, ami a modern társadalomban önálló hatalmi ágként jelentkezik. Ez a megközelítés szükségessé teszi azt, hogy tágabb összefüggésbe helyezzük a nyilvánosság kérdését a bíróságokon. Azt gondolom, hogy a mai nap nagyon alkalmas arra, hogy visszatekintsünk arra, mit vállalt a bírói szervezet akkor, amikor ezt a problémát újra a zászlajára tűzte, és mi az, ami ebből láthatóan teljesíthető, és mi az, amiben új utakat kell keresnünk. Tekintsünk vissza arra az időszakra, amely a problémakör tárgyalását elindította. Az első momentum az volt, hogy 2013 májusában felkértem Balog Zsolt György egyetemi docens intézetigazgatót, Törőcsikné Görög Márta egyetemi docenst, és Ződi Zsolt kutatót, hogy fogalmazzák meg az aktuális problémákat a bírósági határozatok elektronikus közzétételének hatályos szabályozásával összefüggésben. Ez a rendkívül körültekintő, alapos tanulmány alapját képezte annak, hogy június 12-én összeüljünk az OBH tanácstermében megtárgyalni ezeket a kérdéseket. Ezen a problémafelvető, vitaindító konferencián részt vett, amelyen Navracsics miniszter úr is. Ezt követően került sor arra, hogy az OBH-val közösen elindítottuk a Courts and Communication című konferenciasorozatot ami először a tavalyi év októberében került megrendezésre Budapesten, az Igazságügyi Akadémián. Itt ötven ország bírái, sajtószóvivői vettek részt és vitatták meg ezeket a kérdéseket. E tapasztalatok felhasználásával, az egyes bíróságokon zajló konferenciákon elhangzottak alapján Hilbert Edit elnök asszony és Harangozó Attila elnök úr közreműködésével elkészült egy rendszerezett kerete, egyfajta táblázata a felmerült kérdéseknek és problémáknak. Azonban ez a vitaanyag már olyan feladatokat is számba vett, amelyeknek az elvégzésére a bírói szervezet önmagában mivel nem jogalkotó nem képes. Kiválóan alkalmas volt azonban ez az anyag arra, hogy fölvesse azt az alapvető problémát, hogy az adatkezelésnek nincsenek meg a felelősei, nincsenek meg az alapfogalmai, nincs meg a struktúrája, nincs meg a szervezete, és ez napjainkban, amikor minden nap érkeznek hozzánk közérdekű adat kiadására irányuló kérelmek, mindennapossá válnak a 2

3 tárgyalótermek nyilvánosságával kapcsolatos felvetések, ez bizony tarthatatlan. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy egy hónapon belül sor kerül a Courts and Communication konferenciának a második fordulójára A tavalyi konferencia anyagai nagyon sokat tettek hozzá ahhoz, hogy európai körképet kapjunk arról, hogy hogyan viszonyulnak a nyilvánosság kérdéséhez a többi európai országokban a bíróságok. Átnéztem most azokat az összefoglaló jelentéseket, amelyek ezen a konferencián készültek és ezek gyakorlatilag teljes alapot adnak ahhoz, hogy elgondolkozzunk: milyen irányban menjen a magyar szabályozás. Azt gondolom tehát, hogy a mai konferenciának az lehet a célja, hogy döntésre jussunk abban a kérdésben: mire korlátozzuk a hatáskörünket ennek a problémának a tárgyalása során. Úgy látom, hogy hasznosabb lehet, hogy ha a kodifikáció professzionális feladatát ilyen értékes előkészítő munkák után az igazságügyi minisztériumra bízzuk, és segítséget nyújtunk a minisztériumnak a jövőben, hogy melyek azok a mindennapi praxisban jelentkező problémák, és ezeknek a problémáknak melyek a bírák számára, vagy a társhivatás rendek számára elfogadható megoldásai, amelyek kodifikációt kívánnak. Tehát arra szeretném ezt a mai napot felhasználni, és ehhez kérem az előadótársak és a hallgatóság segítségét is, hogy beszéljünk arról, milyen konkrét problémákkal szembesülünk ma az adatkezelés és nyilvánosság témakörében. Csak néhány példát említek, hogy elindítsam a gondolkodást, bár azt gondolom, hogy mindenkinek vannak példái ezzel a problémával kapcsolatban. Épp a tegnapi nap válaszoltam meg egy levelet, amiben azt kérték tőlünk, hogy adja ki a Kúria nyomtatott, fénymásolt formában az ország összes bíróságán keletkezett azon ítéleteket, amelyeket egy joggyakorlat-elemző csoport a véleménye összeállításához felhasznált. Azonnal több kérdés merült fel ezzel az igénnyel kapcsolatban. Adatkezelője-e a Kúria azoknak az ítéleteknek, jogerős ítéleteknek, amelyek más bíróságon keletkeztek; kell e vagy lehet e pénzt kérni, mert ítéleteket fénymásolunk; egyáltalán a joggyakorlat elemző csoport munkája szempontjából nem minősül-e előkészítő jellegű dokumentumnak az az ítélet, amelyet ilyen módon kérnek. Ilyen kérdésekkel számtalanszor találkozunk. Ahogy számtalanszor szembekerülünk azzal, amikor a pulpituson ülünk, hogy vajon egy online tárgyalásközvetítés megengedhető e, vagy sem. A kamera mozgását mennyiben korlátozhatjuk, kötelezhetjük-e arra az újságírókat, hogy menjenek ki a teremből, mikor kell észlelnünk, és észrevennünk, hogy olyan adat kerül éppen napirendre a tárgyaláson, ami nem teszi lehetővé a szélesebb nyilvánosság részvételét. Összességében vitaindítóként ennyit szerettem volna felvetni, és azt kérem, próbáljuk meg a mai nap végén azzal a megnyugtató érzéssel zárni a beszélgetésünket, hogy pontosan látjuk: mi az, amiben mi segítséget tudunk nyújtani a kodifikációt végző igazságügyi minisztériumnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Ha valakinek véleménye, észrevétele van, azonnal mondja el nekünk, ha kérdése van minden egyes előadás után kérem, tegye fel, vagy ossza meg velünk véleményét, észrevételét. Ha ezt csak a nap végén tennénk meg, akkor feledésbe merülne, hogy mi volt a gondolatfutam és mi a hozzáadott észrevétel. Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária: Azért jelentkeznék, most elsőként, mert bátorítani szeretnék mindenkit egyrészt, másrészt meg örülök ennek a felvezetésnek a téma gyakorlatias megközelítésének és az a problémahalmaz ami csak itt gyorsan az elnök úrtól elhangzott, bennem már erre az előadásra vagy konferenciára készülve már olyan gondolatok is megfogalmazódtak de látom, hogy nem vagyok ezzel egyedül hogy pl.: korlátozhatjuk-e a sajtót? A hivatalos sajtót talán igen. De mit csinálunk a közösségi portálokkal? A nyilvánosságnak egy olyan hihetetlen tág terébe kerültünk a mai világban, ami nem csak, hogy a békaperspektívát nem engedi meg, hanem lehet, hogy valami teljesen új 3

4 felfogást is kíván tőlünk. Ez a szabályozásnak további nehézsége, amit elnök úr - de szerintem a konferencia anyagának előkészítői is a kodifikátor asztalára szeretnének tenni. Köszönöm. Darák Elnök Úrnak az a zárógondolata volt, hogy adjuk át az elkészült törvénykezdeményezési javaslatot az elkészült anyagot a kodifikátornak. Az a kérdésem Harangozó Attila Elnök úrhoz, hogy kell-e még ezen javítani, kiegészíteni, finomítani, vagy már kész van és át lehet adni. Köszönöm szépen. Szerintem soha semmi sincs kész. Az lenne a legnagyobb szomorúsága a jogalkotónak, ha a jogalkotásban minden feladat megoldott lenne, mert akkor be lehetne zárni a Parlamentet. Mielőtt fölösleges tiszteletköröket futnék meg szeretném köszönni az összes jelenlévőnek hogy eljött, mert ez a kérdés számunkra, a tárgyaló bírák számára tényleg napi probléma. A kiindulási pont az az volt, hogy a tárgyalóteremben egy sor olyan kérdéssel kell hétről hétre foglalkozni a bíráknak, amely nem bírói feladat. Nem bírói feladat az iratbetekintésnek az engedélyezése, nem bírói feladat a statisztikai lapok tartalmának az ellenőrzése, nem bírói feladat a tárgyalóteremben megjelenő sajtó képviselőknek a kiválogatása. A legnagyobb problémám, hogy a viták során már fölmerült az Igazságügyi Minisztérium álláspontja, amely szerint az eljárási törvényeknek kell megoldani ezt a problémát. Igen ám, de az eljárási törvényben a szabályok arra terjednek ki, hogy hogyan nyomoz a rendőr, hogyan emel vádat az ügyész, hogyan nyitja meg a bíró a tárgyalást, azt követően hogyan veszi fel a bizonyítást, abszolút nem gondol arra az eljárási törvény, amit most Darák Péter úr felvetett, hogy az adatkezelés az eljárási szabályoknak nem lehet része. Azért nem lehet része a NAIH képviselője mellettem tökéletesen tudja mert az elnök nem avatkozhat bele az ítélkezésbe. Ha az eljárási törvények szabályozzák az adatkezelési kérdést, akkor az elnök széttárja a kezét, mert nem avatkozhat bele, de a felülbíráló másodfokú bíróság is szét fogja tárni, meg a harmadfok is a kezét. Egyikük sem lesz az adatkezelés felügyelője, hiszen csak a felülbírálatot végezheti el, és ebből adódóan ott fogunk tartani ahol ma tartunk. Az adatkezelést alapvetően a közigazgatásra találták ki. A közigazgatási struktúrában, utasításban aláfölérendeltségi viszony tökéletesen jól működik. Ehhez képest a mi szegmensünk egy különleges rendszer. Egy példán keresztül lehet bemutatni azt a lehetetlen helyzetet, ami tökéletesen igazolja a problémák létét. Az ügyfél a tárgyalás előtt egy órával még a bankban áll és egy bankszámlakivonatot kér. Ott állok mögötte, odamegyek hozzá, én már tudom, hogy ő az ügyfelünk lesz. Jelzem neki, hogy nekem egy óra múlva szükségem lesz a bankszámlakivonatának a tartalmára, de én ezt ott a bankban szeretném tőle elkérni. Az ügyfél kikérné magának, a bank képviselője jelezné, hogy megfontolják az érdeksérelem vagy jogsérelem létét. Mert ennek függvényében akár feljelentenek engem, ugyanez az ügyfél egy óra múlva bejön a tárgyalóterembe, mondom neki, hogy: Azt a bizonyos bankszámlakivonatot szeretném megnézni, akkor kénytelen odaadni, mint bizonyítékot, én azok után, mint bíró felmutatom és az ott jelenlévő közönség azt megtekintve, az ő banktitkát megnézheti. Ezek után visszateszem az iratba és abból bármely ügyfél készíthet másolatot. Most egy átlagos büntető ügyről beszéltem. Az, hogy ugyanez az ügyfél esetleg egy orvosi igazolást is becsatol, hogy neki bronchitise van és ezért késett, akkor ugyanez a sorsa az orvosi titkának. Az a problémánk, hogy ezt, aki nincs bent a tárgyalóteremben, nem érti. Annak idején az akadémikus vitánk az államtitkár úrral arról folyt, hogy ne alkossunk új alapvető jogot, mert az az alapvető katalógus rendszer, amit tartalmaz az Alaptörvény, az egyébként lefedhetné. Ez igaz, mert mindenhol védi a jogalkotó a személyes 4

5 adatot, vagy a titkot. Azonban a tárgyalóteremben az Alaptörvény a nyilvános tárgyalás deklarációjával fair eljárás keretében ugyanezeket védetlenné tesz. Ott főszabály szerint mindent ki kell adni az iratból, az hogy az alperesnek mi a lakcíme, az egy olyan hétköznapi adat, hogy a nélkül nem is folyik a per. Ezzel kapcsolatban van egy olyan szándék, hogy hogyan lehet a bírák elleni perekben elérni ennek a védelmét, legalább azt, hogy ne a bíró házánál tüntessenek. A gondunk az, és ez nemcsak az én problémám, hogy az eljárási törvényeknek nem ez a funkciója, a céljuk az, hogy egy jogkérdés megoldásához az utat biztosítják. De ezen belül az adatvédelem nem feladatuk. Ezen gondolkodunk mi ebben a pillanatban. Azt nézzük meg, hogy fölül lehet e emelkedni az egyes ágazati jogokon, annyira eltérő a szabályozás a cégjogban, a társadalmi szervezeteknél, a büntetőjogban, a polgári jogban, azon belül a családi viszonyoknál. A legfontosabb kiindulási gondolatnak azt tartom, hogy alapjogi szinten hogyan lehet egységesen megközelíteni ezt. Ha az Alaptörvény a bírósági nyilvánosságot külön definiálná büntető igazságszolgáltatási tevékenységre és polgárira, és mondjuk cégjogira, akkor nem kellene keresni a megoldást. De amíg az Alaptörvény az alapvető jogokat interaktív jelleggel általánosságban fogalmazza meg, ezeket az alapvető jogokat egységesen kell alkalmazni. Az örök példám a Pp. és a Be. problémája az, tárgyaló tanácselnökként tudom ezt mondani hogy a magánfél jogi képviselőjére a Pp. szabályait kell alkalmazni, és aki, ha akkor nem járul hozzá a képfelvétel elkészítéséhez. A Pp. alapján erre neki lehetősége van, ugyanabba az ügyvédi hivatásrendbe tartozó ügyvéd. A családjogi eljárásban a polgári pert zárt tárgyaláson kell tárgyalni, míg a büntető eljárás szabályai szerint nem lesz rá törvényes lehetőség. Elképzelhető, hogy egyidejűleg folyik két per ugyanabban a jogi tárgyban és nem ugyanez lesz a nyilvánossági szabály. A Büntető törvénykönyv az az összes jogágat lefedi, tehát amikor a munkajogi szabályokat oly mértékben sérti meg egy jogalany, akkor abból lesz büntetőügy, ha a polgárjogi szabályokat sértik meg, pl.: a tulajdonviszonyokat akkor abból lesz büntetőügy, ha a családjogit, akkor abból. Tehát nekünk azt kell látnunk, hogy egyes ágazati jogoknak a végső stádiuma a büntetőjog és nagyon furcsa, ugyanazokra a jogviszonyokra eltérő szabályozást adni, csak azért mert külön eljárási szabályok vannak. Ezért érvelek csak az egy kódex mellett. Ami szerintem a legfontosabb, hogy ha mindenkire egyformán vonatkozik, akkor már nem az a kérdés, hogy polgári ügyben született tárgyalási jegyzőkönyv, vagy büntetőügyben, ami kikerül az internetre, egy közösségi oldalra, hanem azt lehet mondani, hogy valamilyen szankcióval jár vagy nem, aki bármilyen bírósági jegyzőkönyvet rak ki az internetre, mert magát akkor a bírósági jegyzőkönyvet fogjuk védeni. Most a bíróságok nem úgy működnek, hogy van egy hatalmas nagy válaszfal, hogy polgári és a büntető ítélkezés között. Ezek a jogterületek nem látják egymást, bár az iratok gyakran egymáshoz kerülnek csatolásra, egymásét használjuk fel, ismertetjük a másik tárgyaláson fölvett jegyzőkönyveket, okiratokat. Nagyon fontos érv egyébként, hogy maga a jogalkotó és a jogalkalmazói kör sem talált eddig megoldásokat. Napi szinten merülnek fel olyan kérdések - most éppen az alkotmánybírósági döntéssel, ami a Kúria egyik korábbi döntését érintette -, hogy nem egységes a társadalom álláspontja ezekben a kérdésekben. A jogalkotónak van meg az a lehetősége, hogy rendezze ezt a kérdést, hiszen az absztrakt szabályok mindenkire nézve kötelezőek, amit jogalkalmazóként csak betartani vagyunk kötelesek. Ez a vitaanyag nevéből is kikövetkezik, vitaanyag. Ennek az a története, hogy mint Te is ott voltál jó néhány ilyen rendezvényen és Hilbert Edit asszonyt szeretném most köszönteni, és megköszönni neki a rengeteg áldozatos munkáját, hiszen ennek az egésznek az volt a kiindulási pontja, hogy a bírákat foglalkoztató problémákat gyűjtsük már össze, és ez volt az első. Tehát ez a vitaanyag ez semmi más, mint egy étlap, lehet ilyen meg ilyen jellegű problémákkal találkozni, az étlap jelleget azért mondom, mert a törvényalkotásnál majd ki kell találni csak a bíróságokra vonatkozik, mire adjuk ki a jegyzőkönyvet akárkinek, vagy az összes többi hivatásrendre vonatkozik, azaz mondjuk az ügyészek sem és az ügyvédek sem adják ki a jegyzőkönyveket az internetre való feltétel céljából, vagy adott esetben az ügyfelek számára valamiféle kötöttséget jelentsen. Például azok az elvi kérdések, amik ebben vannak, ezek messze vannak attól, hogy bármiféle választ meg lehessen belőlük fogalmazni, sokkal inkább arról van szó, hogy gondolkodjunk, tökéletesen tudjuk, hogy a 5

6 hatalom megoszlás elve alapján kizárólagos joga van a törvényalkotásra az Országgyűlésnek, ezt senki nem akarja elvenni, a törvény előkészítésére pedig a jogalkotási törvény szerint az Igazságügyi Minisztériumnak. Mi azt szeretnénk, ha ez a törvény jó legyen, és azt gondoljuk, hogy ha ennek egy kis szegmensét a gyakorlati tapasztalatot, mi az IM részére át tudjuk adni, és a kodifikációs egyeztetések bizonyos fázisaiba legalábbis annyira meghívnák a munkacsoportot, hogy elmondja ezeket a problémákat, vagy akár érveljen valami ellen vagy mellett, akkor mi már megtettük a dolgunkat. Nyilván a szövegezésbe nem fogunk belefolyni és a parlamenti vitába sem, tehát onnantól kezdve, hogy a döntéseket meg kell hozni, az már nem a mi feladatunk lesz. Mi csak azt szeretnénk, hogy azt tudják, hogy miért szeretnénk elérni azt, amit mi gondolunk. A vitaanyagot nem fogom ismertetni. Ami nagyon jó lenne, hogy ha azért is nem véletlen ez az első rész, ennek ugyanis lesz egy második része. A második rész az ezek alapján a viták és konferenciák alapján lesz, amit a Darák elnök úr is mondott pl. a nemzetközi konferenciák alapján. Megnézzük, hogy mit lehet még beleírni. Azt gondolom kivenni belőle - nyilván ki lehet - de minek. Tehát az, ami benne van, az maradjon benne, ahhoz írjunk még hozzá, a mai vitán elhangzottak is ilyenek lesznek, és ha ez megvan, akkor látjuk, hogy adott esetben mi, hogyan igényli a szabályozást, akár eltérve valamitől, akár nem. Én tudom azt, hogy ez a legfontosabb, hogy itt nagyon sok kritikával, lehet akár ezt a munkaanyagot, akár mást is illetni ezt történjen is meg. Hiszen hibátlan munka nincs. A vitaanyag sem hibátlan, sőt nem is azért született, ami a legfontosabb, hogy majd a törvény legyen olyan, amit egyszerűen szeretni fogunk. Azért fogjuk szeretni, mert, megoldja a problémánkat. Köszönöm szépen a lehetőséget, és én is azt kívánom, hogy mindenki, amit elmond, azt hasznosan vitassa meg és hasznosan tudjuk majd felhasználni. Köszönjük Harangozó Attilának, és várom a kérdéseket, mert időben jól állunk. Ha nincsen akkor engedjék meg, hogy Attila véleményéhez egy ha már alapjogi kérdésről van szó párhuzamos véleményt fűzzek. Nagyon röviden. Elhangzott a korábbi konferenciákon, hogy a jelenleg hatályos info-törvény évi CXII. tv. mint Európában is egy kiemelkedő színvonalú jogalkotási termék, gyakorlatilag lefed minden speciális ágazatot, és annak szabályai alapján annak kellő és szakszerű értelmezésével az igazságügyi adatkezelésre is választ ad. Nos, ha beleolvasunk ebbe az infotörvénybe, azzal együtt, hogy mindenkinek több éves, évtizedes jogalkalmazói tapasztalata van, és olvastunk már pár törvényt, azt tapasztaljuk, hogy a fogalomrendszere, meglehetősen absztrakt, és nem feltétlenül feleltethető meg a civilisztikai, vagy a más szakma, a büntető jogalkotás egyéb termékeinek. Ha a bíróságon felmerül egy konkrét adatvédelmi probléma, adatkezelési probléma, mint ami szokott szerepelni a példákban, hogy a büntető ügy sértettjének valamilyen szenzitív- különleges adata bekerül a tárgyalási jegyzőkönyvbe, és fennáll a veszélye, hogy megismerik onnan olyan személyek, akik illetéktelenek, felkeresik a sértettet, és máris nehéz helyzetbe kerül a sértett. Akkor az adatkezelőnek bíróságról beszélek, de más szervezetnél, rendőrségen hasonló helyzet- az 1800 bírót jelent, mindenki adatkezelő illetve az igazságügyi alkalmazottak, - pontos számukat nem tudom mondjuk, legyen 5000, az Magyarországon mintegy 8000 adatkezelő, ennek a 8000 adatkezelőnek ezt a törvényt, ezt az absztrakt szöveget kell értelmeznie, biztos lesz legalább 1000 féle jogalkalmazási változata. Ezen lehet segíteni, hiszen lehet adatvédelmi képzéseket indítani, az általános info-törvény alapján, hogyan is kellene ezt értelmezni, a bírósági eljárásokban, ha felmerül egy konkrét adatvédelmi probléma. Lehet minden régióba kijelölni az Európai Uniós példa alapján adatvédelmi szakértőt, lehet értelmezési szabályokat összegyűjteni, pl. egy OBH Elnöki utasításba, de megint az lesz a hozzáfűzött vélemény, hogy hát hogy lehet az állampolgárok széles körét érintő kérdésről jogszabály alatti szervezetirányítási eszközben rendelkezni. Tehát úgy néz ki nem ez a megoldás, hogy külön szakértőket, adatvédelmi szakértőket alkalmazunk a bíróságon, a bírók közül kijelölve, 6

7 hanem kellene egy olyan szabályrendszer, amit mindenki tud automatikusan alkalmazni. Tegyük hozzá, hogy az adatvédelmi kérdések megoldása az egy bíró munkájában marginális, tehát a bíró az ügy érdemét akarja eldönteni, mégpedig nem hosszú idő alatt, hanem azonnal gyorsan, mert neki komoly eljárási határidőket kell betartani az év minden részében és minden hónapban és nincs idő egy alapjogi bíráskodást tartani ezekben a kérdésekben, és nincs idő adatvédelmi hatóságot sem játszani. Ha van észrevétel, kérdés azt meghallgatom, ha nincs, akkor tovább adom a szót Patyi Gergely államtitkár úrnak. Dr. Patyi Gergely államtitkár úr: Először is szeretettel köszöntöm a résztvevőit a konferenciának, ezúton is szeretném megköszönni a meghívást, és tolmácsolni igazságügy miniszter úr üdvözletét a résztvevőknek, és ez az eset az, amikor részben a hóhért akasztják. Talán sokan tudják rólam, hogy sokáig magam is a tárgyalótermek gyakorlatában részt vettem, tehát ez a problematika, ami itt a konferenciánk tárgya ez részemről is abszolút ismert ettől függetlenül ezek a felvetett kérdések nagyon bonyolult módon kezelhetőek. Én a magam részéről áttekintettem azt a korábbi vitákat generáló koncepciót is, és magát a hozzászólásokat, amik az elmúlt időben keletkeztek. Nagyon ambivalens az én személyes álláspontom ebben a kérdésben, tehát nem vagyok én annyira ellenséges, picit ezt éreztem elnök úr részéről de higgye el, a magam részéről teljesen partner vagyok de inkább a nehézségét látom ennek a kérdéskörnek a kezelésében. Én egy picit más jellegű módon készültem, szigorúan 20 perces előadással készültem. Igyekszem betartani, de megpróbáltam szintetizálni azokat a felvetéseket, amik eddig elhangzottak, és esetleg néhány új gondolatot is hozzátenni, nem nagyon szokásom felolvasni írásbeli előadást, de én most ezt tenném, mert elég sok olyan kérdés merült fel korábban is, amit érdemes pontosan rögzítenünk. Egyébként utána az előadás anyagot nagyon szívesen rendelkezésre bocsátom. Először is azt kellene tisztáznunk, hogy a téma aktualitásához szakmai berkekben egyre növekvő jogalkotási igényen kívül nagyban hozzájárul, hogy a nyomtatott és elektronikus médiában megjelelő hírek, mintegy fele összefüggésbe hozható az igazságszolgáltatás működésével. A nyilvánosság ezen belül a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás természetes terepe. Amelynek érvényesülése a demokráciákban az állam törvényes, és közjó érdekében való működésének nélkülözhetetlen garanciája. Az információs szabadság elősegíti az állam és polgárai között egyenlőtlen erőviszonyok kiegyensúlyozását, hozzájárul a kormányzati tevékenység hatékonyságának a növeléséhez is. Ez szorosan kapcsolódik a politikai részvétel joga és végső soron a hatalom demokratikus legitimációja, már csak ezért is igen fontos ez a terület. Kiindulópontként rögzítenünk kell, hogy a bírósági eljárások nyilvánossága csak egy de igen jellemző szelete egy jelenleg megoldásra váró alkotmányjogi problémának, tehát ez a kérdés sokkal mélyebb elemzést igényel, minthogy technikai módon kezeljük. Én azt gondolom, hogy alapvetően a probléma az alkotmányos elvek és értékek ütközése, és azok között való valamilyen módon történő állásfoglalás. Elsősorban az internet és az ahhoz kapcsolódó robbanásszerű technológiai és életforma változás során eddig nem látott új életviszonyok jönnek létre és ezek változásokat hívnak életre, nem csak a jogrendszerünkben, hanem az alkotmányos alapjogok egymáshoz való viszonyában is. Azaz nem lehet kérdéses, hogy a világ alapvetően változott meg. Ahhoz képest is amit néhány évtizeddel ezelőtt adott esetben a jogi egyetemeken még feltételeztünk, a nyilvánosságról, a bírósági tárgyalótermekről. A téma szempontjából kérdés ellenben az, hogy ennek milyen alkotmányjogi következményei lesznek. Azt tudjuk, hogy a világot a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb adatforgalom és mindenki számára elérhető adatok felfoghatatlan mennyisége jellemzi, ahol az emberek 7

8 védtelenek és kiszolgáltatottak. Az érzékeny adataikhoz hozzáférő személyekkel, és szervezetekkel szemben. Azonban korántsem evidens az, hogy e radikálisan megváltozott világban egyfajta alkotmányos szuperklauzulaként személyes védelme tekinthető az Origo-nak. Ezt a hivatal részére gondoltam elmondani. Elvi jogfilozófiai és politikai vitát kell ugyanis folytatnunk arról, hogy a technológiai újításoknak megfelelően létrejövő új életviszonyok hogyan, és mennyiben alakítják, mert nem kérdés hogy ezt teszik, a fennálló alkotmányos alapértékrendszerünket. Az ítélkezési gyakorlat nyilvánossága és a bírósági iratnyilvánosság szabályozása a jogalkotónak temérdek, és egymással konkuráló alkotmányos szempontokra kell figyelnie, ennek szabályozása során. A magánélet az üzleti titok a felek egyenjogúsága, a nyilvánosság elve, ezek mind konkurálnak. A személyes adatok védelme ütközik a közérdekű információ megismerhetőségével. A hatályos magyar jog meg kell állapítanunk, hogy per pillanat kissé zavarosan és következetlenül - manőverezik a különböző érdekek között. Azt gondolom, hogy ezt mindannyian érezzük nap, mint nap a tárgyalótermekben, és erre hívta fel elnök úr is a figyelmet. Ezeknek az emberi jogoknak, illetve alkotmányos alapelveknek, azonban minden bírósági eljárásban együttesen kell érvényesülni. Rendkívül fontos megállapítani azt, hogy nem csak az sérti az igazságszolgáltatás alkotmányosságát, ha ezeket a felsorolt elveket nyilvánvalóan megsértik, de az is, ha ez egyik olyan mértékben kerül előtérbe, hogy elnyomja egyik vagy a többi együttes érvényesülését. Figyelemre méltó - álláspontom szerint - az, hogy korábban az Alkotmánybíróság nem minősítette alkotmányellenesnek a Be. azon rendelkezését, mely a bíróságra bízza az egymással konkuráló alapelvek között az elsődlegesség kérdésének eldöntését. Azt gondolom, hogy ebben a témában nyilvánvalóan nagyon komoly feladatokat ró bármilyen adatkezelési felvetés a bíróságokra, de mégis csak a bíró az ügy ura. A bírónak a szerepét kell megfelelő módon megfogni, de olyan módon, hogy jól szabályozott és könnyen alkalmazható szabályokat találjunk, ennek a megoldására. Egyebekben az Alkotmánybíróság szerint a nyilvánosság mindenekelőtt az igazságszolgáltatás pártatlan, részrehajlásmentes működésének társadalmi ellenőrzését hivatott biztosítani. Rögzítenünk kell azonban azt is, hogy az ítélkezés nyilvánosságához való jog címzettje a peres fél, akinek jogi érdeke ahhoz fűződik, hogy jogi vitájában a bíróság a nyilvánosság kontrollja mellett tisztességes eljárásban járjon el. Azaz ezt leegyszerűsítve talán mondhatjuk, nem a nyilvánosságnak van joga a fél ügyében döntő bíróságot ellenőrizni, hanem a félnek van joga ahhoz, hogy az Ő ügyében eljáró bíróságot a nyilvánosság kontrollja alá vesse. Ez nem ugyanazt jelenti. A minisztérium álláspontjával kapcsolatosan, ahogy azt korábban már Répási államtitkár úr is elmondta ezeken a konferenciákon, álláspontom szerint továbbra is a leghatékonyabb megoldás mégiscsak azt jelentené, hogy ha a szóban forgó normákat az eljárásjogi normák közé építené be a jogalkotó. Értve reálisan a felvetéseket, hogy milyen érvék szólnak ez ellen, ugyanakkor talán erre lehetőséget ad az éppen elindulóban lévő eljárásjogi kodifikáció, és ebben a bíróságok részvételére minden tekintetben az igazságügy miniszter komolyan számít. Talán tudják, hogy a Kúriával is egy komoly joggyakorlat elemző munka, egy közös munka folyik. Ugyanakkor az eljárási kódexekben történő elhelyezést Péterfalvi Attila szavait idézve azzal kívánom megindokolni, hogy témánk szempontjából az igazságszolgáltatás egy külön adatvédelmi törvény megalkotása esetén paradoxonba ütközhetne. A büntetett előéletre vonatkozó adatokat különösen védi, ugyanakkor az eljárások funkcióját tekintve lényeges különbség van a polgári és a büntető eljárások között, ahogy el is hangzott, nem is kérdés. Az előbbi esetekben a magánszemélyek jogvitái főszabályként nem publikusak, míg a bűnelkövetőkkel szemben az állam büntető igénye indokolja a nyilvánosságot, hiszen ilyenkor az állam az egész társadalom érdekében jár el. Ebből az is következik, hogy terheltnek álláspontom szerint nincs alanyi joga az eljárás nyilvánosságának a teljes kizárásához. Tovább is mennék azért ennél, például a polgári peres eljárások esetén a szabályozást még tovább kellene differenciálnunk, hiszen a magánkíváncsiság nem lehet azonos a közérdekkel. Számos pertípus olyan mértékben érinti a peres felek magánszféráját, hogy az általában nem 8

9 tartozik a széles nyilvánosságra. Teljesen egyértelmű, amit az elnök úr elmondott, hogy bizonyos ügytípusokban eltérő mértékben kell ezeket az érdekeket, adatokat védeni. Hiszen az ügy tárgyától attól, hogy milyen eljárás folyik, függ attól, hogy hogyan kellene szabályoznunk. A büntetőeljárásokkal összefüggésben is indokoltnak mutatkozik különbséget tenni az eljárásokban keletkezett adatok között aszerint, hogy a tájékoztatás időpontjában a büntetőügy mely szakaszában tart. Az alaptörvényben, a nemzetközi dokumentumokban és a Be.-ben szereplő alapelv tulajdonképpen csak a bírósági eljárásokban érvényesül, ugyanis a tárgyalás néhány kivételtől eltekintve nyilvános. Arról a sajtó szabadon tudósíthat, a bírósági iratokat, a bíróság elnökének engedélyével ismerheti meg. A nyilvánosság érvényesülése szempontjából további szűkítő értelmezésnek is helye lehet. Akár abból a szempontból, hogy az eljárás általában nem egy tárgyalásból áll, és ilyenkor nem feltétlenül kell minden tárgyalást zártan tartani. A törvényi kizáró okok többségénél megoldhatónak tartom azt, hogy azok felmerülése esetén az adott tárgyalási napon a bíróság kizárja a nyilvánosságot, de nem az egész ügyből zárja ki a nyilvánosságot. Tapasztalataink szerint egyre inkább tudatosodik az állampolgárokban, hogy a bíróságok nem csak több ezer személyes adat kezelői, de egyúttal közfeladatot is ellátó szervezetek. Rájuk is kiterjed az adatvédelmi törvény hatálya, az kérdés hogy hogyan vagy megfelelően-e. Ennek értelmében a bíróságok közérdekű adatokat is kezelnek, így fontos alkotmányos garancia, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága a bíróságok esetében is érvényesüljön. Egyet kell értenem azzal a felfogással, hogy az adatkezelés szempontjából a bíróságok megillető különleges jogállás indokolhatatlan, nem sérti ugyan a bírói függetlenség elvét, ha a bíróság is betartja az adatvédelmi szabályokat, az képes- e jelen pillanatban úgy tűnik a hatályos szabályozás alapján erre reális esélyünk nincsen. Az igazságügyi adatkezelésért való felelősség két egymással egyenrangú dimenzióra osztható véleményem szerint, egyrészt a tárgyaláson, másrészt az ügykezelés során. A tárgyalás során indokoltnak tartom, hogy az angolszász mintára, az ítélkező bíró legyen felelős az adatkezelésért. A szűk értelemben vett ítélkezési tevékenysége mellett, már most is felel elég sok mindenért, kétségtelenül. Pl. a rendfenntartásért, a tárgyalás méltóságának megőrzéséért, és ezen utóbbi kötelezettségébe tartozhatna bele az eljárás során felmerülő adatok kezelésért való felelősség is. Hiszen amennyiben ezek az információk kikerülnek a tárgyalóteremből az végső soron sértheti a bíróság méltóságán keresztül a felek jogait is. A sajtó jelenléte plusz erőfeszítést, figyelmet és munkát igényel, azonban amely kétségtelenül a korábbi bírói pervezetési technikákat elégtelenné teszi. Ezek helyett vagy mellett új módszereket kell kitalálnunk. Az ügykezelés során történő adatkezelés, ugyanakkor az ezért fennálló felelősség nem a bírót kéne, hogy terhelje, hanem az ügykezelőt, hiszen adott esetben úgy történik az adatkezelés, hogy a bíró ott sincs. Ugye, leggyakrabban, hogy ha nem tárgyal, akkor nem a bírónál vannak az akták. A bíró és az ügykezelő az adatkezelésért való felelőssége szempontjából, így tehát azonos jogállást kellene, hogy kapjon, mert a bírósági adatkezelés folyamatában egyaránt döntő szerepet töltenek be. Egyébként ez a külső jogviszonyokban sem differenciálódik ez a fajta felelősség. Erre figyelemmel álláspontom szerint a tervezett személyes tárgyi hatályát a lehetőleg a legtágabban kellene meghatározni, figyelemmel arra, hogy a szóban forgó alkotmányos követelményeket, így képes legszélesebb spektrumban kezelni a jogalkotó. Néhány példát hoztam az Amerikai Egyesült Államok igazságszolgáltatásából, ezeket nem fogom mind ismertetni, az idő korlátjára való tekintettel. Nem akarom túlterhelni Önöket, és kétségtelen, hogy az amerikai modell hazánkban csak fenntartásokkal vehető figyelembe. Az óceán túlpartján adatvédelmi szabályok szinte teljesen érthetetlen módon enyhék. Egy más gyakorlat van, csakhogy esetleg valaki nem ismerné az alapügyet Greg vs. Harny ügyben kimondott szabályon alapul az a tétel, miszerint minden, ami a bíróság épületében történik, az köztulajdon. Ugye mennyivel egyszerűbb lenne a helyzetünk. A nyilvánosság korlátozására a legfelsőbb bíróság szerint az érdekelteknek nem csak a fair eljárás veszélyeztetettsége pontosabban az érdekelteknek csak a fair eljárás veszélyeztetettsége és a praywesi vagyis azon eljárási elv alapján kerülhet sor miszerint szeretnék, bizonyos adataik nem kerülnének nyilvánosságra, nem válnának mások számára hozzáférhetővé. E felfogás szerint az 9

10 igazságszolgáltatás alanyainak a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos joguk és nem evidens, hogy a pártatlanságon és az ártatlanság vélelmén, valamint a többi alapelven felül a privát szféra védelmét is magában foglalná. De szép lenne, ha nálunk is így lenne, és milyen egyszerű helyzetben lehetnénk. Szintén a hivatalnak szánom ezt a gondolatot. Személyes meggyőződésemmel egyezően egy magyar bírósági döntés úgy rendelkezik, hogy nem sérti a súlyos bűncselekményt elkövető, és emiatt elítélt személy jó hírnevét, ehhez fűződő személyiségi jogát, ha a sajtó erről szóló sajtóközleményben őt bűnöző jelzővel illeti. Magánvéleményem, - és ezért ne a hivatalos véleményeim közé sorolják hogy az ókorban a tálió elv, majd később a pellengére állítás és a társadalmi rosszallás közvetlen kifejezését szolgálta, és én azt gondolom, hogy a büntető ítélkezésünknek a nyilvánosság az mindig részét kell hogy képezze egyebekben a generális visszatartó hatása az ítéleteknek lényegében - véleményem szerint erodálódna. Ugyanakkor összefügg ezzel, hogy a jelen pillanatban a vádlott is a tárgyaláson jelenlévő személyekhez tartozik, és a Be. megfelelő szakasza alapján az ő hozzájárulása is szükséges a róla történő felvétel elkészítéséhez. A kérdés már csak az, hogy az ő személyhez fűződő jogai illetve az ártatlanság vélelme megelőzik-e azon közérdeket, hogy egy súlyos bűncselekménnyel vádolt terhelt személyét megismerje a szélesebb társadalom. Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbb alternatív büntetések is megjelentek. Előírnak olyan magatartási szabályokat, amelyek a korábbi eljárási törvények és anyagi törvények nem, így a nemi erkölcs ellen vétőket a hatóságok nyilvántartják, adataikat nyilvánosságra hozzák, akár interneten vagy cd-n, a helyi önkormányzat hivatalos lapjában, sőt előfordul, hogy mindezt az elkövető saját költségére teszik meg. Elterjedt az is, hogy az elkövető a ruhájára nyomtatott, vagy a lakása bejáratához erősített, netán az autója szélvédőjére helyezett feliraton maga köteles tájékoztatni a közösséget az általa elkövetett bűncselekményről. Micsoda eretnek gondolatok, ilyet Magyarországon biztos nem tudnánk megtenni, az sem ritka, hogy a szomszédokat és a lakóhelyéhez közeli boltokat személyesen kell felkeresnie egy vallomással, hogy ő mit tett. Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg a szabályozás egyik legnyilvánvalóbb ellentmondása, az alkotmányos elvek érvényesülése szempontjából, hogy a bíró nem szólhat semmit saját döntéséről, véleménynyilvánítási szabadságának a hivatásával összefüggő kérdésekben történő teljes elvonása álláspontom szerint elfogadhatatlan. Annak érdekében, hogy ugyanakkor magyarázkodnia, ne kelljen elegendő, ha a megalkotandó norma megadja a bírónak a hallgatás szabadságát, a többit pedig rá kell bízni az önszabályozásra. Meggyőződésem, hogy a bírói tekintély egyenes arányban nőne a nyilvánosság előtti ítéleteiket közérthetően elmagyarázó bírák szereplésének számával. Picit szintén ugrok, hogy ne legyek száraz, és összegzésül néhány gondolatot szeretnék elmondani, először is javasolnám a bíróságok számára a sajtóra, mint stratégiai partnerre tekintsenek, annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatással összhangban egymást támogatva láthassák el a törvényben rögzített feladataikat. Azaz a bíróságok ne elszenvedjék a nyilvánosságot, hanem próbáljanak meg vele élni. Higgyék el államtitkárként pontosan érzem, hogy ez mekkora teher, de attól tartok, hogy hosszútávon sajnos a bíróinkat sem tudjuk ettől a tehertől teljes mértékben megóvni. A bírósági határozatok a jogalkotási folyamat és a jogszabályok internetes elérhetőségével kapcsolatban megállapítható az is, hogy az európai integrációt ellenző csoportokkal küzdő unió sok jó kezdeményezést talált ki, sok kezdeményezés született, a mai kor követelményeinek megfelelő szolgáltatások biztosítják az ítéletek és az ezzel összefüggő jogszabályok elérhetőségét, azonban ezek kihasználhatóságával és hatékonyságának javításával még mindig látok további tennivalókat. Ennyit gondoltam volna teherként elmondani Önöknek, és a magam részéről azt gondolom, hogy az elvégzett munka nagyon fontos és nagyon jó felvetéseket tartalmaz, azon lehet vitatkozni, 10

11 hogy ezt milyen formában, hogyan kell megalkotni, vagy joganyaggá tenni, de az kétségtelen, hogy ezt a területet valamilyen módon közösen kell szabályozni, hosszú távon ez a fajta állapot ami most jellemzi a közéletünket, a szakmai közéletünket az szerintem nem tarható fenn. Ugyanakkor kockázatokat is látok. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönjük államtitkár úrnak, teljesen szubjektíven két gondolatot szeretnék kiragadni az előadásából egyrészt, azt hogy a jelenlegi változó világban az adatforgalmi forradalom részeseiként nagyon nehezen tudjuk követni az egyes adatok útját, és kikerülését akár a bíróság mint adatkezelőtől, a másik gondolat nem ide tartozik. A bírói véleménynyilvánítás szabadságát indokolatlanul korlátozza a jelenlegi szabályozás a bíró saját maga által intézett ügyről nem adhat tájékoztatást. Jelenleg. Harangozó elnök úr jelezte, hogy szeretne hozzáfűzni. Dr. Harangozó Attila: Államtitkár úrnak mondom, hogy szerintem abszolút érdekazonos oldalon vagyunk, és az én gondolataim remélem semmi bántót nem tartalmaztak és bár baráti tűzben is meg lehet halni, tehát mindegy honnan jön a golyó, de ezt most nem annak szántam. Ettől függetlenül ebbe, amit most el szeretnék mondani, többet nem fogok hozzászólni, csak azt szeretném jelezni, pont a jövőbeni beszélgetések fognak szerintem megoldást adni. Például az, hogy a bíró az ügy ura. Igen, csak a bíró a tárgyalótermi ügyintézésben tulajdonképpen szerintem egy negyedét, egy ötödét végzi el annak ami a bíróságon megtörténik, ráadásul az ottani produktumok határozatok, jegyzőkönyvek, ezeknek a leírása továbbítása már az ő akaratán kívüli magatartások, viszont az Ő aláírásával az Ő jóváhagyásával történik meg. Nagyon sok olyan dolog merül fel, ami sztereotípiaként így létezik, ami az eljárási törvényekből indul ki, de a valóságban nem így működik. A másik a nyilvánosság kérdése, nem véletlenül mondtam, hogy az alaptörvény tudna differenciálni, hogy ha megmondaná, hogy a nyilvánosság az hogyan mondok egy példát: az orvosi titkot az egészségügyi törvény tökéletesen leszabályozza, leszabályozza az orvos oldaláról is. Ha van ilyen differencia, akkor már tudunk miről beszélni, de amíg a nyilvánosságot csak így jó értelemben, odadobja az alaptörvény joga van ehhez, azt mondom kollektív jog is lehet a társadalom részéről is egy egyéni jog is, az érintett részéről. Bűncselekményekkel kapcsolatban, hát Szegedi Ítélőtáblán elég sok kártérítési per van, aminek az alapja egy büntető eljárás mondjuk, ami jogerős felmentéssel végződött. Azokban a polgári ügyekben azok a bűnügyi személyes adatok simán felmerülnek tehát a családjogi perből, hogy apuka mikor szabadul és éppen van-e keresménye, vagy nem, az is általában egy olyan kérdés, ami bűnügyi személyes adat, tehát továbbra is vallom, hogy nem lehet az eljárási törvények szerint megkülönböztetni a bírósági adatkezelés. Mert sajnos számos esetben összefolynak ezek az adatok, ami nagyon fontos, hogy hogyan védjük a bírósági tárgyaláson az adatokat, a bírónak milyen dolga van, rendfenntartás. De ami a nagy problémánk az, hogy sehogy sem tudjuk védeni. A mai tárgyalásról, vagy tanácskozásról az készít felvételt, és olyat amilyet jónak gondol, és ott teszi közzé, ahol. Lehet, hogy akkor ki kellene alakítani egy törvényben, hogy a bíróságok tegyenek akár elektronikusan, akár fizikailag, vagy bármilyen módon védve, hogy megakadályozzuk ezt, és akkor már nem az a kérdés, hogy ki a sajtószerv, vagy ki nem aki nálunk regisztrál vagy stb. hanem akkor legyen egyfajta kupola, aminek csak jogszabályi, vagy törvényi alapja lehet. Mert ugye jogot, kötelezettséget ugye nem lehet egy Büsz.-ben, vagy egy OBH Elnöki rendelkezésben rendezni. Nem leszek hosszú: részleges kizárás, ennél mosolyogtam, ezt őszintén mondom. El tudom képzelni, hogy amikor a tanúknak, mondjuk, be kell számolni, hogy a lakásuk hogyan épül fel, vagy hasonló. A teremből kivonul a tisztelt hallgatóság, akkor jelezzük hogy most vissza, akkor 11

12 tanúnak megint eszébe jut valami, akkor megint kimegy, akkor visszamegy..annyira nonszensz a helyzet, hogy itt jön be amit én továbbra is mondok az igazságügyi adat saját fogalma, ami a bírósági tárgyaláson elhangzik, az bizony egy olyan adat amit nem tudunk védeni, és lehet ezt mondjuk definiálni kell, nem ragaszkodom hozzá. Két olyan dolog, amit szerettem volna még mondani, hogy pl.: az irat kinek a tulajdona, ez egy elvi kérdés, nem egyszer találkozunk vele, hogy az ügyfél behozza a fényképet, behozza a szerződését, és aztán kéri vissza, miközben az már az iratnak a része. Mai napig nem tisztázza, de még egy iratkezelési szabályzat sem, hogy ez kinek a tulajdonát képezi. A legutolsó, a nyilatkozathoz csak azt szeretném mondani, hogy ha az Igazságügyi Minisztérium a saját működését végiggondolja, és mondjuk egy beosztott titkár, fogalmazó vagy egy osztályvezető helyettes menne a Kossuth téren, és odamenne hozzá a Tv stáb, és odadugná neki a mikrofont, és egy osztályvezető helyettes az aznapi munkájáról elkezdene beszélni, akkor miniszter úrnál másnap milyen hangulatban történne meg ennek a végiggondolása, vagy nagyon jó hangulatban mert fantasztikusat nyilatkozott, vagy kiderül hogy ez a személyiségzavar éppen nála még nem jött ki, de most annál a nyilatkozatnál kijött, tehát mindent támogatok, ami a nyilvánosság és integritással kapcsolatos, csak először az én nagymamám mondta hogy amit magadnak jónak gondolsz, azt csináld meg mással. Tehát azt majd azért nézzük meg, hogy biztosan nem lesz ez egy idő után egy visszafelé elsülő fegyver. Köszönöm szépen. Ezt szerettem volna. Dr. Darák Péter: Komoly kérdésekről van szó, és jogosnak tartom a felvetések nagy részét. Ugyanakkor félő, hogy ha egy külön törvényben szabályozunk egy területet, akkor a bíráknak egy újabb törvény technikai szabályait figyelembe véve kell tárgyalniuk, jóllehet és ez is elhangzott alapvetően az ítélkezés a bírófeladata. Minden más ehhez képest csak járulékos kérdés, és tartok attól, hogy olyan terheket telepítsünk a bírákra, amit a későbbiekben semmi másra nem lesz jó, csak arra, hogy folyamatosan vegzálják a bírósági eljárásokat és a bíróságokat. Ez önmagában a legkomolyabb aggályom. A felvételek készítéséhez kapcsolódóan van olyan lehetőség, pl. Brazíliában, hogy egyáltalán nem engedik be a bíróságok épületébe a sajtót, felveszik a tárgyalást, és abból szabályozott módon adnak át adatokat a sajtónak, mert kétségtelen, hogy amikor a tárgyalóteremben a 25 kamera, és mikrofon megjelenik, ott már érdemi tárgyalási, ítélkezési munka nem biztos, hogy végezhető. Nem tudom, nekem is mocorog hátul ez a gondolat, bírósági szóvivőként, hogy bizony a bírót megilletné az a jog, hogy nyilatkozzon az általa intézett ügyről, és ha lehet mivel van még időnk én eljátszanék ezzel a gondolattal, hogy megkérdezek pár kollégámat, de akár ügyészt is, hogy mit szólna hozzá, hogy ha az általa intézett ügyről meg kellene nyilvánulnia a sajtó előtt, mondjuk Csorba Zsolt Elnök úrnak mi a véleménye, nagyon röviden erről a kérdésről. Dr. Csorba Zsolt: Köszönöm szépen a teljesen váratlan megszólítást. Sok mindenben szoktunk a Tamással vitatkozni azt hiszem, de ebben teljesen egyetértek. Én ezt már évek óta mondom kisebbségben voltam ezzel a véleménnyel hogy egy bíró az, aki esetleg tudna tényleg mondani nyilván szabályozni kellene ezt hogy mi módon tenné ezt meg. Tudom, hogy ezzel a véleményemmel kisebbségben is vagyok, de hát inkább ez a lényeg. 12

13 Dr. Széplaki László: Eszembe jutott amikor ez a kérdés elhangzott, az előadásban, egy, vagy két évvel ezelőtt volt egy felmérés, az OBH-tól vagy talán még az OIT Hivatalból nem emlékszem egy internetes felmérés, hogy a bírák szeretnének e nyilatkozni, vagy nem szeretnének nyilatkozni az ügyekben, annak az eredménye az volt, hogy 93%-ban ha jól emlékszem, azt nyilatkozták, a bíró kollégák, hogy ők nem szeretnének nyilatkozni a saját ügyeikről, tehát a bírák többségének a véleménye az volt, hogy ő maga nem akar kiállni a nyilvánosság elé, és felvállalni ezt a véleményt. Szerintem abból is fakad ez, ugye én is éveken keresztül sajtó szóvivő voltam, ott a sajtó szóvivői képzéseken, tanácskozásokon, nyilatkozati technikákat, megnyilvánulásokat, a sajtó kezelésével kapcsolatos gyakorlatot próbálják elsajátíttatni a szóvivőkkel. Na ez a bíráknál nyilvánvalóan nincs meg, tehát most odaállítani egy bíró kollegát, felkészületlenül a sajtó elé, őszintén szólva szétcincálnák az újságírók, és az ellenérdekű felek, akik hozzászoktak a sajtónyilvánossághoz. Tehát csak úgy tudnám elképzelni ezt a lehetőséget, ha erre külön felkészítenénk a bírákat, hogy tessék hogyan kell nyilatkozni a sajtónak, hogy kell megjelenni, mit mondjon az ítéletből, milyen körben nyilatkozhat, nyilván nem a tanácskozást, ha ezek le vannak szabályozva és a megfelelő felkészítés a kollegáknak is, és a kollega önállóan vállalja, akkor azt mondom rendben van, de így bedobni a mélyvízbe a bíró kollegákat, ez szerintem nagyon nagy veszélyeket rejtene magában. Több hátránya, lenne mint előnye. Köszönöm szépen a választ. Dr. Hammerné dr. Kiss Eleonóra bírónőnek adnám a szót, mint hölgyként mi a véleménye. Igen, vagy nem. Dr. Hammerné dr. Kiss Eleonóra bírónő: Az igen, nemen túl én csak felidézni szeretném egy nagyon régi emlékemet, a Lábadi professzor egy emblematikus, nem vagyoni káros ítélet kapcsán beledobva a mélyvízbe, és ott egy kicsit praxisra is hajtó ügyvéd, illetve egy újságíró társaságában próbálta meg megmagyarázni azt a roppant egyszerű és felfogható gondolatot, hogy egy gyermek számára, akinek a reális lehetősége, hogy elabortálják vagy pedig életben marad, nem kaphat nem vagyoni kártérítést műhibáért. Hát Lábadi professzor nem jól jött ki az ügyből, próbált jogi érveket felsorolni, ez nem nagyon volt látványos, szemben az érzelmi töltéssel, és ahogy a Széplaki úr is említette, a média előtt gyakorlottan nyilatkozó emberekkel. Én éppen média előtt nyilatkozom, a hangom remeg, a lábam remeg, mivel kitoltál velem, de a vélemény ennyi, hogy akkor vagy képzést, vagy nem tudom. De ez így esélytelen. Elhangzott a korábbi konferenciák alatt, hogy most képzett szóvivők vannak a bíróságok kommunikációjába. Hát úgy belegondoltam magamba, mint képzett szóvivőbe és hát egyetértettem persze ezzel. Nyilván. Dr. Harangozó Attila: Most képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy stáb megtalál egy bírót, aki nem akar nyilatkozni. Akkor elkezd menekülni a kamera elől? Vagy az lesz az esti híradásban a cím, hogy nem nyilatkozott a bíró a saját ügyéről. Abba már bele sem megyek, hogy ha véletlenül másként mond valamit, mint ahogy az indokolásban elhangzott, akkor másnap azzal fognak kezdődni a címoldalak, hogy nem azt mondta nekünk, mint amit az 13

14 indokolásban. Tehát az a problémám, és megint a bonyolultságról van szó, hogy jó néhány olyan helyzetet kell majd lemodelleznünk, ami én mondom, támogatom majdnem úgy kellene csinálni, mint annak idején a papírgyűjtést, hogy aki akar, az hoz, aki nem az meg nem. Dr. Patyi Gergely: Magamhoz ragadom a szót. Én ezt támogatom. Tehát én azt gondolom, hogy a lehetőséget a jogot kell megadni, de nem kötelezettségként. Bocsánat, lehet ez a saját véleményem, de én a magyar bírói kart felkészültnek és nagyon tiszteletre méltónak tartom és alkalmasnak arra, hogy el tudja dönteni magáról, hogy akar e képes e és tud-e nyilatkozni. Én a másik oldalon ültem sokáig, ügyvédként azért Önök is tárgyalótermekben szembesülhetnek azzal, hogy bizony néha ügyvéd kollegák a sajtót nyomásgyakorlásként használják az Önök ítéleteinek a valamilyen módon történő befolyásolására. Vannak olyan ügyek, én láttam olyan ügyeket, ahol nagyon méltatlan helyzetbe kerül a bíró azáltal, hogy közvetlenül még a lehetőségét is elzártuk annak, hogy megnyilatkozzon. Természetesen ez egy nagyon nagy probléma. Tegnap voltam magam is egy médiával kapcsolatos képzésen és bizony sok újdonságot tudtak nekem is mondani, hogy milyen trükkökkel lehet szembesülni, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes tiltás az hosszú távon is jó lehet. Ez a személyes véleményem csak. Dr. Hilbert Edit: Az az álláspontom és eddig is nagyon határozottan képviseltem azt, hogy ne adjunk nyilatkozati jogot a bíróknak. Azt gondolom, hogy a bíró megnyilvánulása az ügyével kapcsolatban az az ítélete. Azon túlmenően olyan helyzetekbe kerülhet, amire nem tudjuk felkészíteni őket, az a lehetetlennel határos. A sajtószóvivői képzésnek az egyik élménye volt számomra, amikor a képzett, gyakorlott sajtószóvivők tréningjén odadugtak egy mikrofont a szóvivő elé, hogy igaz-e hogy korrupciós pénzből építette a házát. Melyre visszakérdezett, hogy melyiket. Ez nekem nagyjából elég is volt arra, hogy előre vetítse, mire számíthatunk hasonló szituációban. Azt gondolom, hogy sem mi, sem az oktatás nem tudja felkészíteni a bírókat olyan helyzetekre, aminek kitennénk őket azzal, hogy nyilatkozati jogot adunk nekik. Úgy gondolom, hogy a nyilvánosság a tárgyaláson kezdődik, és a tárgyaláson végződik. Szerettem volna még reflektálni államtitkár úr szavaira, hogy mi valóban bíróként egy részben vagyunk adatkezelők. De akkor, hogy ha bíróként nem tudunk adatkezelési helyzeteket megoldani, akkor az igazságügyi alkalmazottaktól, hogy várhatnánk ugyanezt? Mi naponta kerülünk kényes adatvédelmi kérdést érintő helyzetbe, és azt kell, hogy mondjam, örülünk, ha felismerjük azt és elkezdenünk utánanézni. Sajnos azonban, hogy nagyon sok szituációt fel sem ismerünk. Pont ez a konferenciasorozat nagyon jó volt arra, hogy nem csak a bírók, hanem a társszervek tehát az ügyvédség, ügyészség, rendőrség, sajtó képviselői is rávilágítottak olyan helyzetekre, amikben adatkezelési problémáink merülnek fel. Büntető bíróként kizárjuk a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a nyilvánosságot, de mit éri mindez pl. egy sorozatbetörő esetében, aki közben meg is erőszakol valaki, annak az ítéletét az összes lopási sértett megkapja. Mindaz, amit nem hallgathatott végig a tárgyaláson, azt végigolvashatja. Megtudhatja, mi történt a sértettel, hogyan volt, mit vallott, mit nem vallott, hogyan értékelték a bizonyítékokat. A bírókat ugyanis az eljárási szabályok arra kötelezik, hogy teljes ítéletet adjanak ki mindenkinek. Ugyanez igaz egyébként az egészségügyi adatokra is. Én határozatszerkesztésből szoktam a MIA-n előadást tartani, és azt mondom a bíróknak, hogy ha a jogszabály nem támogat ebben minket, kössünk konszenzust a szenzitív adatokat érintő kérdésekben. Írjuk azt, hogy enyhítő körülmény, vagy a személyi körülmények közé, hogy az egészségi állapota súlyosan megromlott. Ne kelljen beleírni, hogy rákos megbetegedése van, haja 14

15 kihullott, rendszeresen kemoterápiás kezelésre szorul. A másodfokú bíróság pedig ne egészítse ki ezekkel az adatokkal a tényállást, hogy így válik megalapozottá. Az eljárási szabályok egyébként minket ilyenfajta adatfelhasználásra köteleznek akkor, amikor egyébként egy védett adattal ütközik ez a kötelezettségünk. Igazából mi az ilyen szabályozást szeretnénk, ami egyértelmű, könnyen átlátható és megoldja ezeket a napi problémákat. Az én példáim egy gyakorló büntető bíró kérdései, de számos jogterületen, vagy a bírósági jogalkalmazásban számos területen merülnek ezek fel. A nyilatkozattételi joga nem új gondolat, de az látszik, hogy szépen kiszabadította a szellemet a palackból, Révész Balázsé a szó, akár ezzel kapcsolatosan, akár saját előadásával kapcsolatban. Dr. Révész Balázs az adatvédelmi hatóság főosztályvezetője: Elnézést Elnök asszony, annyira inspirál ez a kérdés engem is, és felsejlenek a régi kommunikációs ismeretek, és nagyon jó, hogy államtitkár úr felvetette ezt a kérdést, együtt végeztünk a Pázmány alapítói évfolyamán, és nagyon sokat köszönhetünk nem csak Lábadi professzor úrnak, de Zlinszky professzor úrnak, aki még most is briliáns frissességgel tudja a szakmai kérdéseket megítélni, és államtitkár úrnak a felvetése, hogy a hallgatás szabadságát kell biztosítani, az egy nagyon jogos felvetés, mert a sajtó akciós helyekre megy, és ilyen akciós hely a bíróság is. Az életünk általában az igazi történések, az iskolákban, a játszótereken történnek, de nem arról tudósít a sajtó, hanem szenzációhajhász módon, mivel szórakoztató értéke annak a hírnek van, ezért a büntetőtárgyalásokra szeret kijárni, és aztán így történhet meg, hogy elcsípve a bíró szájából származó egyik körmondat egyik félmondatát, azt mondja, hogy a tojással dobálás belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, holott a részletes indokolás kifejti, hogy a véleménynyilvánítás kereti közé korántsem tartozhat bele, férhet bele az ellenkező érvet valló fél testét érő fizikai támadás. Tehát ahogy Mark Twain is mondta lényegében már a fél világot bejárta, mire az igazság még csak a cipőjét fűzi. Tehát ezért is nagyon fontos az, hogy sokkal többször megszólaljon a bíróság, szakmai érvekkel okosan mutassa be az ítéleteket, mert egyrészt a nem értékteremtő, szenzációhajhász médiumokkal állunk szemben, más oldalról pedig nagyon jogos szempontokat figyelembe véve, kicsit másként tálal a politika is. Ha viszont középtávon mindig szakszerűen és jól kommunikálunk az mindenképpen a bíróságok respektjének a növekedését eredményezi, ami a legfontosabb érdekünk, és ha egy nagyon jó szabályozás születik, akkor ez iránymutatásul tud szolgálni a sajtókommunikációhoz is. De visszakanyarodva az adatvédelmi kérdésekhez, még annyit azért szeretnék megemlíteni, hogy információözönben élünk, és a választási lehetőségek borzasztóan kitágultak, nagyon kevés idő van a megalapozott döntésekhez. Ezt nap, mint nap tapasztalom, hogy egészen más volt tizenévvel ezelőtt, amikor elkezdtem adatvédelmi szakértőként dolgozni, és akár egy hulladékgazdálkodási adatkezelést is jobban meg tudtam fontolni, most azt várja tőlem az elnököm, hogy nagyon gyorsan pörögve döntsek a különböző ügyekben és megvallom őszintén, néha ezek a döntések nem biztos, hogy minden szempontból jók, de meg kell hozni ezeket a döntéseket, és törekszünk erre. Ugye az éremnek mindig két oldala van, mondta Protagoras és erről eszembe jut ami a vitaanyagban is előkerült, de már 2009-ben amikor a Nádor utcában először tartottunk egy ilyen jellegű konferenciát, is szó volt arról, hogy a mi szempontunkból ami adatkezelési művelet, az a bíróságok szempontjából eljárási cselekmény. Pervezetésnek egyik mozzanata, megnyilvánulása, a szabad bizonyításnak egyik része és jogos az a kérdés, hogy hogyan várhatjuk el, hogy érvényesüljön egyébként az Alkotmánybíróság ominózus 2008-as határozatában kimondott elv, hogy zárt időben és térben addig tart a nyilvánosság, amíg a tárgyalás tart, és nem keletkeztet a tárgyaláson való részvétel feltétlen jogot a felvételkészítéshez, hanem a részvételt jelenti elsősorban, miközben egészen megváltozott a világ, és online 15

16 tudósítanak, az adatokról, hogy várható el a bírótól felelősséggel, hogy szortírozzon az egyes ügyek és adatcsoportok között. Anonimizálva adjon át esetleg a célhoz kötött adatkezelés elvének maradéktalanul megfelelve iratokat, hogy közben az egészségügyi szenzitív adatokat kitakarja és közben még figyel a kamerák tüzére is, és egyébként a sajtószabadság sem sérül, és egy ítélet születik, amit utána aztán lehet szépen kommunikálni. Nagyon sok szempont és érv, és amivel egyetértünk, hogy a felelősségi szabályokat nagyon fontos tisztázni. Mi mindig azt vallottuk, és az elnököm is azt vallja, hogy onnantól kezdve, hogy a sajtó tudósít, így vagy úgy kikerülnek az információk. A felelősség már a sajtóé. Vagy felelősség azé a bloggeré, aki kiszivárogtatott. De nagyon jó lenne egy olyan praktikus technikai szabályozás is, ami bizonyos esetekben lezárja a kommunikációszivárgás lehetőségét, és az adatszivárgásnak gátat szab. Adatvédelmi szempontból, ugye mi egy olyan szabályozást szeretnénk, hogy az érintettek információs önrendelkezési joga minél szélesebb körben érvényesülhessen. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni, hogy itt egy kontradiktórius eljárásról van szó, hogy a fegyveregyenlőség elvét biztosítanunk kell. A felperesnél lényegében élhet és érvényesülhet az info-törvény azon szabálya, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban vélelmezni kell az adatai kezelését, de mondjuk az alperes esetében meg más esetekben már az a szabály élhet és érvényesülhet, hogy hozzájárulás hiányában azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Nagyon nehéz kérdések, a vitaanyag említi azt részben kritikaként, hogy tulajdonképpen a hatályos szabályozás az igazságügyi szervet azt egy klasszikus régi adatkezelőként említi,és figyelmen kívül hagyja az adat, és az adatkezelő más megnyilvánulásait és adat különböző megjelenési formáit. Nem véletlenül van ez így, mert nagyon régi keretekben gondolkodott még a szabályozás, és egy kicsit az info-törvény is, bár jó és én szeretem, de sok szempontból nem tudta lekövetni a technológia változásait, és ha lesz most egy módosítás, akkor arra törekszünk, hogy ez kövesse. De visszatérve lényegében egy olyan szabályozás lenne jó, ami tiszteletben tartja a bíró pervezetését, nem szabályoz, hanem enged eltéréseket, az igazságügyi adat fogalmának a megalkotásával kapcsolatban ez egy nagyon nagy kodifikációs feladata, ahogy az elnököm is, Handó Tünde elnök asszonynak írta, mi egyetértünk ezzel, hogyha sikerül megkonstruálni, bizonyos szempontból azonban szkeptikusak is vagyunk, mert egy nagyon nagy feladat a nemzetközi normákkal is összeegyeztetve. Az info-törvény fogalomrendszerével is összeegyeztetve megalkotni ezt a definíciót, mert ahhoz ragaszkodunk, hogy az info-törvény fogalmi meghatározásai nem sérülhetnek. Van benne hiba, bármerre járok, kritikák illetik, mondjuk a közérdekből nyilvános adat fogalmának meghatározását. Én magam azt gondolom, hogy ez egy nagyon klassz jogalkotói találmány, mert halmazábrán is tudom ábrázolni, a közérdekből nyilvános adatot, és jelenleg betölti célját. De hibás mondjuk a közzétételi kötelezettség. A közzétételi kötelezettség a klasszikusan közfeladatot ellátó szervekre, minisztériumokra, önkormányzatokra szabva állapítja meg a közzététel szabályait, és egy kicsit itt más a bíróság. Az anonimizálás esetköre, nagyon problematikus lehet, mert valójában az anonimizálás egy intellektuális tevékenység, sokszor olyan információkat is ki kell takarni, amiről nem is gondolnánk, hogy el lehet jutni az érintetthez, és abban az esetben amikor anonimizált ítéleteket adunk ki, mert ki kell adni, nem is tudhatjuk azt, hogy esetleg az az érintett, aki kikéri már nincs e olya információ birtokában, ami alapján nagyon könnyen beazonosítható az illető személy. Nagyon sokrétű a kérdés, előrelépés volt, mert ugye a tanúk adatainak kezelését rendezte a szabályozás, megengedve a zárt adatkezelés szabályait, 2008-ban utána ugye a Pp.-nek a 134./A szabálya az rendezi a tárgyalás nyilvánosságát, de ott némi félreértésre adhat okot, hogy az első bekezdésben általánosan mondja meg azt, hogy a tárgyalás nyilvános és bárki felvételt készíthet, és a második bekezdésben lép be a sajtó, és elgondolkozunk, hogy vajon ezt csak a sajtóra akarta a jogalkotó megteremteni, vagy mindenkire. Vannak ilyen hiányosságok, én mégis - ismerve tizenéve a napi ügyeket, - azt látom, és azt láttam, hogy az összes ügyet számba véve nagyon kevés volt a bírósági adatkezeléseket érintő ügy. Ebben közrejátszott az is, hogy mi némi távolságtartással kezeltük ezeket az ügyeket, a bíróság függetlenségét tiszteletben tartva. 16

17 Olyankor sem mentünk bele részletkérdésekbe amikor egyébként lehetett volna, és ilyenkor szakmai belső egyeztetések, viták előzik meg azt, hogy valójában mit tegyünk, de ugyanígy vagyunk az egyházakkal is. A szokásjog alapvetően kialakította a mechanizmusokat a bírók, a bírák én azt látom, hogy azért jól döntöttek sokszor talán a rutinra és a megérzésekre is alapozva adatvédelmi kérdésekben is pedig nem lett volna feltétlenül kötelességük. Mostanában már az ügyek, panaszok között megritkult az, amikor valaki azt kifogásolja, hogy miért kérdezik meg a foglalkozását, és volt régen még a biztosi évek alatt, a 2000-es évek elején, közepén olyan panasz, amikor sérelmezte, hogy ha foglalkozását megkérdezik, akkor esetleg más mércével mérik majd a szavát, mint az ellenérdekű félnek. Ilyen panaszokkal ma már nem nagyon találkozunk, sőt lényegében a tárgyalási jegyzéknek a kifüggesztése sem egy élő probléma. Előkerült a hangfelvétel készítésénél, a megőrzési idő, és ez a célhoz kötött adatkezelés aspektusából szemlélve, hogy szerette volna az érintett később módosíttatni a jegyzőkönyvet, de már nem állt rendelkezésre a hangfelvétel, meddig lehet tárolni. Lényegében tudjuk azt, hogy addig tárolják, amíg elkészül a jegyzőkönyv, utána haladéktalanul törlik, és ennek is megvan a gyakorlati praktikus oka, nagyon sok olyan probléma merül fel, ahol az aranyközéputat megtalálni nehéz, nekünk adatvédelmi aspektusból megvannak a válaszaink, de én kellő alázattal is viszonyulok ezekhez a kérdésekhez, igyekeztem még 2009 előtt lemenni néhány tárgyalási napra, helyi bíróságra, hogy lássam a gyakorlatot is, de az igazi problémákkal mi nem feltétlenül vagyunk úgy tisztában, nagyon jó, hogy ezeket ilyen mélyen országos szinten megbeszéljük, és akár egy jogszabály, akár csak egy etikai kódexhez jellegű szabályozás lesz ebből, mindenképpen előremutató kezdeményezés, és ezúton tolmácsolom elnök úrnak is az üdvözletét, és sajnálatát, hogy nem tudott megjelenni, de ma indult az ELTE adatvédelmi szakjogász képzésünk, és ott szerette volna megnyitni ezt a képzést. Köszönöm szépen a figyelmüket. Ahogy én kihallottam az előadásból a hatóság részéről nincs akadálya az ágazati szabályozásnak, de lehet, hogy ezt csak én fordítottam le így, nem tudom. Dr. Révész Balázs: Nincsen akadálya. Kérdés észrevétel van-e? Nincs, akkor szünetet tartunk. A kávészünet után folytatjuk konferenciánkat. Bemutatom a második szakasz résztvevőit: Dr. Havasi Dezső a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara Elnökét, és egyben a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökének Helyettesét Csizmadia Gábor Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányt 17

18 Nyerges Csabát a Kisalföld című napilap Főszerkesztőjét (A régióba nem bizonyos, hogy mindenki ismeri a Kisalföldet, vagy aki Baranya megyéből érkezett nem ismeri pontosan. A Kisalföld című napilag példányszámában - nyomtatott sajtóban jelenlegi mérések szerint piacvezető, kivéve peresze a bulvár kategóriát. Ami egyébként szintén foglalkozik a bűnügyi tudósításokkal, bírósági tudósításokkal.) Szüntet előtti tapasztalatok összegzéseként annyit el lehet mondani, hogy nyitott maradt az a kérdés, hogy lesz-e önálló igazságügyi tájékoztatásról és adatkezelésről szóló törvény, és egy picit kilépünk a bírósági szervezetrendszerből és egy minimálisan másik oldalon álló szereplőket hallgathatunk meg, először az ügyvédi hivatásrend egyik képviselőjét, aki még azért a tárgyalótermen belülről látja a tájékoztatás és az adatok kezelésének problémáját. Dr. Havasi Dezső: Tisztelt Elnök asszony, Elnök úr! Tisztelt Résztvevők! Nagyon köszönöm a meghívást, mint az igazságügyi területhez, sokszor szűkebben, sokszor tágabban csatlakozónak tartott ügyvédi kar képviseletében, és azt is előre bocsátanám, hogy a publikumot végigtekintve tulajdonképpen két kontrollom is lesz, a rövid hozzászólásomat tekintve, Patyi államtitkár úr, aki ideiglenesen nem ügyvéd, és Etter Ödön barátom, a Komárom Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke, tehát tulajdonképpen az ő szúrós szemüket is figyelni fogom a mondandóm tekintetében, az ügyvédi kar szempontjából és a szemüvegével nézve a vitaanyagot, és a debreceni, szegedi konferencián elhangzottakat, én próbáltam két részre bontani a hozzászólásomat. Az egyik, hogy a gigászok küzdelmében vagyis dialógusában a sajtó és az igazságszolgáltatás klasszikus képviselői az ügyvédség, mint részben adatkezelő, részben adatszolgáltató milyen módon hat közre. Ha az egész problematikát, ami a vitaanyagban is keresztülvonul a Homéroszi idézettel, hogy az Szkülla és kharübdisz közötti lavírozásnak tekintjük vagyis az adatvédelem, a személyes adatok védelme és a nyilvánosságnak a követelménye a sajtószabadság alkotmányos elvei között, az ügyvédség viszonylag kényelmes helyzetben van, hiszen egyrészt az ügyvédi output tekintetében nagyon erősen köti az ügyvédi törvény és az etikai kódex. Hiszen az ügyvédet, mint alapvetően adatkezelőt, - és nem csak a személyes adatokat tekintve, hanem az ügyfelek részéről tudomására hozott minden adat tekintetében - szigorú titoktartási kötelezettség terheli és ennek a megszegése a legsúlyosabb szankciókkal is sújtható, ami ügyvédi területen a kizárás jogkövetkezménye, de hát természetesen más polgári és büntetőjogi vonatkozása is lehetnek. Ezen belül is sokkal szigorúbb a védői titoknak a köre, tehát a védői titok az orvosi és a papi gyónási titokhoz hasonlóan egy abszolút védelmet élvező titok. Ha lehet hangsúlyozni, akkor ez egy olyan külön kategória, amelynek megsértése esetén ügyvédi szempontból fel sem vetődhet a nyilvánosság, vagy a nyilvánosságra hozatal, lehetősége vagy a kötelezettsége. Na most, ha ezt az ügyvédi hivatás sine qua nonjának tekintjük egyrészt az évszázadok vagy évezredes ügyvédi foglalkozás hivatásnak a sine qua nonjának a titoktartást, ez egyrészt alapköve, és az ügyfél bizalmának ebből az aspektusból nézve tehát az ügyvéd pozíciója. Az adatszolgáltatások, - a nyilvánosság szempontjából - másként vetődhet fel. Tehát magyarul akár az ügyvéd, aki nem kíván esetleg exibicionista hajlamait különösebben kiélve nyilatkozni, mindig hivatkozhat arra, hogy ez a nyilatkozat az ügyfelem érdekeit nem szolgálja, én ezzel az adatszolgáltatással az ügyvédi titkot sérteném meg. Ez egyben a veszélye is az ügyvédi tevékenységnek, hiszen sok esetben az input oldaláról, vagyis amikor az ügyvéd kíván információkat szerezni, és ő szorul rá arra, hogy információkat kapjon ezzel is ugyan ő mint adatközlő és adatszolgáltató nem sérti meg a hivatásának a főbb szabályait, de ez nem jelenti azt, hogy az esetleges tiltott vagy a határon átlépő adathalászat során nem ütközik saját hivatásának etikai normáiba. Hiszen az etikai kódexben a korrekt, együttműködő magatartás ugyanúgy elő van írva, és tiltott minden ezzel 18

19 szembeni cselekedet. Én azt mondom, hogy amikor ügyvédi szempontból nézzük ennek a vitaanyagnak a sorsát és ennek a tervezett törvénynek a jövőbeli alakulását, akkor mi csak ebből az összefüggésből tudjuk a kérdéseket figyelni. Természetesen jelentős különbség van és ez inkább tapasztalat, tényközlés nyilván a büntető védelem, és a polgári képviselet között, a sajtó szempontjából a büntető területtel foglalkozó, tehát védőügyvédek sokkal nagyobb kihívásoknak vannak pro és kontra kitéve. Amikor nekik személyesen mérlegelni kell azt hogy milyen adatot szolgáltatnak ki és milyen adatokat próbálnak ügyfelük érdekében beszerezni, hiszen a harmadik lába az ügyvédi tevékenységnek egy olyan főszabály, amit sokszor elfelejtünk hangsúlyozni, vagy figyelmen kívül marad, hogy az ügyvéd, ügyfele érdekében köteles mindent megtenni. Na most ez alatt persze értendő, hogy törvényes eszközökkel és etikus módon, de nem várható el az ügyvédtől sok esetben a közvélemény számára olyan morális tartás, hogy azt mondja, ezt a gazembert hogy meri még védeni, meg így nyilatkozni, amikor ő neki a pertaktika, illetve az eljárási taktika, és a felkészülési taktika része az hogy ő mikor milyen módon próbálja a közvéleményt, vagy nyilvánosságot erre az ügyfele érdekében felhasználni. Zárómondat ide tartozik, sokszor erre rákényszerül az ügyvéd hiszen a fegyveregyenlőség elve alapján az ügyvéd a védő kiszolgáltatottabb helyzetben van a polgári perekhez képest, a társ jogi képviselőkhöz képest hiszen a nyomozati szaknak és a vádirat után, és a büntető eljárás során meghatározott cselekményekben vehet részt, és az állami büntető hatóságnak helyzeti előnye van az eljárások bizonyos szakaszában hiszen szigorú eljárási elvek vannak jelen. Más a gyakorlat, hogy az ügyvéd milyen módon jut azokhoz az információkhoz, amivel előtte a nyomozóhatóság vagy az ügyészség már rendelkezik. Tehát ebbe a kényes témába nem szeretnék különösebben belefolyni, csak itt a nyilvánosság, mint egyrészt a sajtó igénye, másrészt pedig az ügyvéd, mint ezt meglovagoló vagy felhasználó eszközt mint színezi a mi tevékenységünket. Ami a tárgyalási nyilvánosságot és az adatokhoz való hozzáférést illeti ebbe úgy látom, hogy mi adott esetben nem képviselünk különösebben más pozíciót, mint bármilyen magyar állampolgár, hiszen az ügyvéd az nem a saját ügyét képviseli az eljárások során, hanem mint jogi képviselő jár el, tehát ha azokhoz az adatokhoz hozzájut, kikéri az irodákból vagy ítéleteket kutat, keres, esetleg olyan adatokat, azt mindig nyilvánvalóan saját tehetsége és ismeretei alapján az ügyfele érdekében használja fel. Tehát amennyiben itt szűkítés, vagy korlátozás lesz, vagy kitakarás lesz, ennek az ügyvéd gyakorlatilag, vagy haszonhúzója, vagy károsultja lesz az adatok kezelése során. Na most a vitaanyagban szerepel az adatok kitakarása, és hogy egyáltalán ki minősítse és hogyan. Azért erre is van jó példa, hiszen pl.: a versenyügyekben maga a bíró hívja fel a felet a felperesi pozícióba levő versenytársakat arra, - nem tudom, hogy ez mennyire általános gyakorlat hogy a delikát adatokat, tehát üzleti titkot tartalmazó beadványában a bíróság számára adja be a teljes adatsort, a táblázatokat. A versenytársak, mint felperes társak részére adandó nyilván a versenyhivatal mint alperes megkapja de a versenytársaknak nem biztos, hogy tudni kell azokat az üzleti adatokat, forgalmi adatokat egyebeket, amik mondjuk egy kartell ügyben felvetődnek. Ebben az esetben igen is kitakarással kerülnek az adatok a többi pertárs birtokába. Ugyancsak nem szeretnék darázsfészekbe nyúlni de, mint választott bíró mint kamarai választott bíró azért megemlíthetem, kényelmesebb helyzetben vagyunk, hiszen a választott bírósági eljárás zárt. Tehát ott a választott bíróság előtt a felek hozzájárulásával lehet csak részt venni, akár a sajtó vagy bárki. Tehát a feleket megkérdezzük, hogy maga kicsoda, és azon kívül hogy valaki részt kíván venni aki nem képviselő, nem jogi képviselő és nem törvényes képviselő, akkor a másik fél megkérdezéses hozzájárulása után vehet részt. A nyilvánosság ilyen formájában kizárt. Ugyanígy a felek titkossági nyilatkozatot tesznek a jegyzőkönyvbe, tehát vállalják a tárgyaláson elhangzottakról, egyáltalán a perről választott bírósági eljárásról, semmiféle információt nem szolgáltatnak ki. Most ha ezt veszem és ugye itt a Szkülla és kharübdisz között melyik sziklához közelit jobban ez a felfogás, és milyen érdekeket szolgál én azt hiszem, hogy csak drukkolni tudok a jogalkotóknak. Ügyvédi szempontból maga az, hogy ez most egy külön törvényben eljárási törvényekben, vagy info-törvény kiegészítésébe kerül. Különösebben én azt mondom, a lényeg, hogy koherens legyen. Ez Répássy államtitkár úrnak valamelyik (szegedi, vagy debreceni) 19

20 anyagában is részletesen szerepel. De valóban, mi azt kérjük, hogy adott esetben az ügyvédi törvénnyel, az eljárási törvényekkel az infó-törvénnyel összhangban születő szabályozás legyen. Én személy szerint azt tartanám jónak, és ügyvédi szempontból kezelhetőnek, ha nagyon muszáj az info-törvény, mint alap és mindent felülíró adatvédelmi törvény vagy információs szabadsági törvény abba esetleg főbb szabályok kerüljenek be. Nagyon támogatnám azt is, hogy az eljárási törvények közé kerüljenek be ezek a szabályok, nekünk könnyebben kezelhető, és azt vegye figyelembe a szabályozás, akár a külön eljárási törvényekre bontva, a büntető és polgári eljárás közötti jelentős különbségeket adatvédelmi szempontból, hiszen polgári ügyekben a sajtó érdeklődése is sokkal lanyhább, kivéve ha a celebek közötti valamiféle patvarkodás van, akkor esetleg nagy érdeklődés van. De itt a büntető az mindenképpen jelentősebb, a pozíciókat tekintve a hatalom és a szegény vádlott közötti viszony tekintetében. Köszönöm szépen a figyelmet és hogy meghallgattak. Megint a magam sajátos szubjektív szempontjai szerint összefoglalva az előadáson hallottakat egyrészről elhangzott az az igény, hogy koherens szabályozás legyen, de az sem ördögtől való, ha az eljárási törvényekbe épülnek be az adatvédelmi szabályok, és külön-külön polgári, büntető, vagy cégre megint külön szabályozás, másrészt pedig az előadás elején azt hallottuk, hogy az ügyfél érdekében folytatott pertaktika része az ügyvédi nyilvánosság felhasználása, a bírósági tudósítások felhasználása, tehát ebből következően ezért nem az ügyvédi reputáció építése, hanem csak az ügyfél érdekében folytatott pertaktika. Van-e valakinek hozzászólnivalója? Kérdése, észrevétele? Bármilyen gondolat ezzel kapcsolatban? Dr. Révész Balázs: Annyi észrevételem lenne, hogy az info-törvény, mint mindent felülíró általános szabály, általában én az ügyekben úgy értékeltem, hogy a lex specialis derogat legi generali elv alapján az eljárási szabályokat tekintettem, vagy tekintjük előbbre valónak a részlet szabályokat tekintve, mint az info-törvényt. Köszönöm. Köszönjük szépen. Van-e más esetleg? Ha nincs akkor továbblépünk rendőrfőkapitány úr előadására, amelyet azzal szeretnék bevezetni anélkül, hogy tudnám miről szól az előadás hogy kezemben tartok egy e héten született és többek által ismert alkotmánybírósági határozatot, amely a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével szembeni alkotmányjogi panasz bírált el, és két alapjog ütközésével foglalkozott, egyrészt a képmáshoz fűződő személyiségi jog, másrészt a sajtószabadság, mint alapjog ütközésével, és ez utóbbi javára döntötte el azt a vitás kérdést, hogy a tömegrendezvényeken demonstrációkon biztosítást ellátó rendőrök arcképét, képmását ki kellett takarni, tehát a jogerős rendes bírósági ítélettel szemben ez a határozat úgy szól, hogy nem kell kitakarni. Gondolom, hát ugye ellentétes egy korábbi jogegységi határozattal, de azt hozzá kell tenni, hogy a jogegységi határozat egy másik Ptk. alapján született, Ptk. 80. (3) bekezdése másként szabályozta mindezt, mint az új Ptk. második könyv 48. -a. Tehát ez is indokolhatja ezt a határozatot. 20

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Ikt. sz.: KOB/4-2/2016. KOB-2/2016. sz. ülés (KOB-43/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv

Ikt. sz.: KOB/4-2/2016. KOB-2/2016. sz. ülés (KOB-43/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv Ikt. sz.: KOB/4-2/2016. KOB-2/2016. sz. ülés (KOB-43/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális bizottságának 2016. február 9-én, kedden, 11 órakor az Országgyűlés Irodaháza I. emelet

Részletesebben

Debrecen, 2014. március 14.

Debrecen, 2014. március 14. Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény koncepciója címmel rendezett konferenciáról Debrecen, 2014. március 14. Résztvevők: Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke Dr. Gyarmathy

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13.

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. ftsz.hu Szám: HUM/1219/2008 JEGYZÕKÖNYV az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl Köszöntöm

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2013. november 11-én, hétfőn, 11 óra 30 perckor

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

Fertőd Város Képviselő-testülete

Fertőd Város Képviselő-testülete Fertőd Város Képviselő-testülete 21/2012. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2012. július 12. napján megtartott R E N D K Í V Ü L I K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T I Ü L É S É R Ő L Készült: 3 példányban 1

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az információs

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2013. AUGUSZTUS 29-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2013. AUGUSZTUS 29-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2013. AUGUSZTUS 29-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok. Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, a sajtó képviselőit

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.)

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2011. június 6-án, hétfőn, 8 óra 36 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának 2012. július 2-án, hétfőn, 11 óra

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Online alternatív vitarendezés

Online alternatív vitarendezés Online alternatív vitarendezés Szőke Gergely László XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások 2010. április 16. Az online vitarendezésről Fogalma Alternatív vitarendezési megoldások részben

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása

A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása Konzulens: Kovácsné Nagy Emese Egyetemi docens Készítette: Kovács Tiborné Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 5/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Vasszécseny Község Képviselő-testületének 2012. április 5-én megtartott üléséről Hozott döntések: 21/2012. számú határozat napirend elfogadásáról 22/2012. számú határozat

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési

Részletesebben

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV sorszám EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram! Kérjük, válaszolja meg ezeket a kérdéseket is. Munkatársunk megvárja, amig Ön befejezi a válaszadást.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: 11/2009. Ö.ü. Készült: 5 példányban J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Az ülés helye: Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. július 6-án 18,00 órai kezdettel megtartott rendkívüli

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

VILÁG VIRÁGA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

VILÁG VIRÁGA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA VILÁG VIRÁGA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIREND Módosításokkal kiegészített egységes szerkezetben 2013 Tartalom Intézményi adatok... 3 Az iskola telephelyei (és a telephelyen működő művészeti ágak, tanszakok)...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés helye: Önkormányzati Hivatal Kissomlyó

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés helye: Önkormányzati Hivatal Kissomlyó KISSOMLYÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE KISSOMLYÓ J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kissomlyó község Képviselő-testülete 2011. április 6-án megtartott testületi ülésén Az ülés helye: Önkormányzati Hivatal Kissomlyó

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

J e g y zőkönyv EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.)

J e g y zőkönyv EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.) EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 27-én, szerdán, 12 óra 03 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Ikt. sz.: KUB-40/11/2014. KUB-3/2014. (KUB-3/2014-2018.)

Ikt. sz.: KUB-40/11/2014. KUB-3/2014. (KUB-3/2014-2018.) Ikt. sz.: KUB-40/11/2014. KUB-3/2014. (KUB-3/2014-2018.) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2014. június 18-án, szerdán, 10 óra 10 perckor az Országház főemelet 55. számú tanácstermében

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő. Orosz Miklósné polgármester Kiskinizs

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő. Orosz Miklósné polgármester Kiskinizs Halmaj Község Képviselő-testülete EGYÜTTES NYÍLT Szám: 7/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Ülés helye: 2011. január 27. napján, Halmaj, Kiskinizs községi önkormányzatok együttes képviselő-testületi

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

Magyar Igazságügyi Akadémia. 2014. évi Képzési Terve

Magyar Igazságügyi Akadémia. 2014. évi Képzési Terve Magyar Igazságügyi Akadémia 2014. évi Képzési Terve I. Bevezetés A Magyar Igazságügyi Akadémia az új képzési koncepció nyomán egy koherens és rendszerszintű képzési tervet kívánt előkészíteni a 2014-es

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése 14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése Keller László tájékoztatja a a Képvisel -testület tagjait, hogy a napirendet tárgyalta

Részletesebben

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Készült: 2015. március 2. Preambulum A Frog Media Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő) célja, hogy a személyes adatok védelme érdekében megtegyen minden olyan szükséges

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9082 Nyúl, Kossuth L. u. 46.

Polgármesteri Hivatal 9082 Nyúl, Kossuth L. u. 46. Polgármesteri Hivatal 9082 Nyúl, Kossuth L. u. 46. Szám: 14/2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyúl Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. január 07-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

J e g y zőkönyv KSB-19/2010. (KSB-19/2010-2014.)

J e g y zőkönyv KSB-19/2010. (KSB-19/2010-2014.) KSB-19/2010. (KSB-19/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2010. december 13-án, hétfőn 10 órakor a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében megtartott

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emelet 206-os szoba

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emelet 206-os szoba JEGYZİKÖNYV Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Tulajdonosi Bizottságának, 2014. május 29-én 7.30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyilvános ülésérıl Az ülés helye: Polgármesteri

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Napirendi javaslat 4

Tartalomjegyzék. Napirendi javaslat 4 Ikt. sz.: MB/121-1/2012. MB-34/2012. sz. ülés (MB-82/2010-2014. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának 2012. október 31-én, szerdán 9 óra 3 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

TISZASAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T E. 2014. november 14-én. megtartott. ülésének JEGYZŐKÖNYVE

TISZASAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T E. 2014. november 14-én. megtartott. ülésének JEGYZŐKÖNYVE TISZASAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T E 2014. november 14-én megtartott ülésének JEGYZŐKÖNYVE Tartalom: 9/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete A szociális célú tüzelőanyag támogatás

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testület ülése 2011. május 26. J E G Y Z Ő K Ö N Y V JEGYZŐKÖNYV Készült: Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 26-án 17.00 órai

Részletesebben

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11.

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. Faktoring Magyarországon, ezen belül Global Faktor Zrt (Felhasznált forrás: dr. Molnár Tamás) 100% 90% 80%

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Pétfürdő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 09-én 17.00 órai kezdettel megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésén Helye: Pétfürdői Közösségi

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 5995-4/2012. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás. Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról a. civilisztikai eljárásokban

6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás. Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról a. civilisztikai eljárásokban ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu 6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás Távközlési hálózat útján lefolytatott

Részletesebben

A mai konferencia megnyitóját Handó Tünde elnök asszony mondja el, a levezető feladatokat pedig Hilbert Edit asszony látja el.

A mai konferencia megnyitóját Handó Tünde elnök asszony mondja el, a levezető feladatokat pedig Hilbert Edit asszony látja el. JEGYZET A Szegedi Ítélőtáblán Szegeden, 2014. január 17. napján megtartott konferenciáról Előadók: Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Dr. Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Bánréve Község Képviselő-testületének 2006. november 03-án 13.00 órai kezdettel megtartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Bánréve Község Képviselő-testületének 2006. november 03-án 13.00 órai kezdettel megtartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bánréve Község Képviselő-testületének 2006. november 03-án 13.00 órai kezdettel megtartott üléséről. Jelen vannak: Hajdu Gábor József polgármester, Révay István alpolgármester,

Részletesebben

Műhiba kommunikációt, avagy ha gáncsot vetnek, nem muszáj elesni

Műhiba kommunikációt, avagy ha gáncsot vetnek, nem muszáj elesni Műhiba kommunikációt, avagy ha gáncsot vetnek, nem muszáj elesni A Magyar Kórházszövetség XX. Kongresszusának szakmai programjában olvastam, hogy a kommunikáció kérdése igaz sajnálatosan még csak szekció

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01.

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01. A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Igazgatósága 19/2014/IG. számú határozatával jóváhagyott szabályzat A DUNA TAKARÉK BANK ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Lezárva: 2014. 07. 31. Hatályos: 2014. 08. 01. Illés Zoltán

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV mely készült a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2011. február 08-án Kertészszigeten megtartott ülésén

JEGYZŐKÖNYV mely készült a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2011. február 08-án Kertészszigeten megtartott ülésén JEGYZŐKÖNYV mely készült a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2011. február 08-án Kertészszigeten megtartott ülésén Jelen vannak: 1. Bere Károly Társulás elnöke 2. Macsári József Szeghalom polgármestere

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Ügyszám: 1/34-17/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14.

Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14. Összefoglaló a székesfehérvári Szakmai Fórumról 2015.10.14. A magyarországi magánnyomozók jelenlegi helyzete és lehetőségei, a magánnyomozásra vonatkozó szabályozás változtatásának lehetséges irányai és

Részletesebben

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2012. március 28. napján tartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2012. március 28. napján tartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2012. március 28. napján tartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Holovits Huba polgármester, Babina Éva alpolgármester, dr. Szakács László

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. december 18-án 15 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. december 18-án 15 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban JEGYZŐKÖNYV Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. december 18-án 15 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban Határozatok száma és tárgya: 115/2007. (XII. 18.) Jegyző írásbeli

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Salföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. május 26-án 15,00 órakor megtartott testületi üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Salföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. május 26-án 15,00 órakor megtartott testületi üléséről. Ügyszám: 23-36/2009. JEGYZŐKÖNYV Készült: Salföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. május 26-án 15,00 órakor megtartott testületi üléséről. Helye: Faluház, Salföld. Jelen vannak: polgármester

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

1. Napirend Bánk Tó-Strand fejlesztése; megújítási-fejlesztési tervezés, pályázati lehetőség

1. Napirend Bánk Tó-Strand fejlesztése; megújítási-fejlesztési tervezés, pályázati lehetőség Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. JEGYZŐKÖNYVE Készült: 2015. november 3-án 14.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésről Ülés helye: Bánk Község Önkormányzata,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült az Ecser Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 9-én 18.09 órai kezdettel megtartott soros üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült az Ecser Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 9-én 18.09 órai kezdettel megtartott soros üléséről. 1 JEGYZŐKÖNYV Készült az Ecser Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 9-én 18.09 órai kezdettel megtartott soros üléséről. Ülés helye: Rábai Miklós Művelődési Ház házasságkötő terme

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

J e g y zőkönyv STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.)

J e g y zőkönyv STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.) STB-26/2011. (STB-51/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának 2011. november 9-én, szerdán 9 órakor a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében megtartott üléséről

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 27. szám 127. évfolyam 2012. december 7. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal 59/2012. (XII. 07. MÁV Ért. 27.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács Vasúti Érdekegyeztető Tanács Elnök: Üdvözlök mindenkit a mai Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésen. Kérdezném, hogy a mai VÉT-nek adjunk-e egy időkorlátot, meddig tervezzük a mai VÉT ülést tartani. Tessék?

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

MUNKAANYAG. Váradi Julianna. Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok

MUNKAANYAG. Váradi Julianna. Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok Váradi Julianna Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok A követelménymodul megnevezése: Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok A követelménymodul

Részletesebben