AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYÓIRATA MEGJELENIK ÉVENTE HEGYSZER HATODIK ÉVFOLYAM ÁRA: 149 Ft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYÓIRATA MEGJELENIK ÉVENTE HEGYSZER HATODIK ÉVFOLYAM-1996.1. ÁRA: 149 Ft"

Átírás

1 AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYÓIRATA MEGJELENIK ÉVENTE HEGYSZER HATODIK ÉVFOLYAM ÁRA: 149 Ft MAGYARORSZÁG BUDAPEST AZ INTERNETEN VÉLEMÉNYEK EURÓPÁRÓL - RALF DAHRENDORF ÉS HUGO PORTISCH KÉT RÉGIÓ MAI ARCA: KÁRPÁTALJA, SZILÉZIA MAGYAR MŰVÉSZEK EURÓPÁBAN: MÉSZÖLY MIKLÓS, KURTÁG GYÖRGY, KONOK TAMÁS 22

2 AZ AKADÉMIAI KIADÓ AJÁNLATA MŰVÉSZETEK VILÁGTÖRTÉNETE Ez a gyönyörű művészettörténeti kötet 1991-ben a világ legszebb könyve kitüntető címet nyerte el. Az őskori sziklafestményektől napjaink művészetéig az építészet, a szobrászat és a festészet legfontosabb korszakait mutatja be. Ára 4480,- Ft MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ The Times Atlasz A világhírű Times sorozat negyedik kötete a világtörténelem eddigi legpusztítóbb katonai összecsapásának eseményeit foglalja össze. Megrázó adatokat közöl, és szól a háború egész világot sújtó következményeiről. Ára: 5488,- Ft MAGYAR NAGYLEXIKON 4. kötet A Magyar Nagylexikon a magyar és az egyetemes kultúrkincs legfontosabb adattára és információgyűjteménye. Megjelent a 4. kötete. Ára 4480,- Ft VILÁGIRODALMI LEXIKONSOROZAT A Világirodalmi Lexikon sorozat út a korszerű műveltséghez. A rendkívüli igényességgel írott és szerkesztett mű befejező, 18. kötete immár teljessé teszi a sorozatot. A 18. kötet ára: 1815,- Ft A 18 kötet ára: ,- Ft A könyvek megrendelhetők a Kiadó Kereskedelmi Osztályán: 1519 Budapest, Pf. 245.

3 TARTALOM MAGYARORSZÁG Nagy N. Péter: Magyarok a felsőházban Egy az első kézfogások közül Feljegyzések, kérdések egy konferencia margójára (M. P.) BUDAPEST AZ INTERNETEN Demszky Gábor: Hogy szabadon kommunikálhassunk OTTHON, OTTHONTALANSÁG Grendel Lajos: Schmidték a közép-európai mágneses viharban Balla Zsófia: A darázs fészke K. Lengyel Zsolt: Az emelkedettség szószólója Búcsú Szabó T. Ádámtól Sárközi Mátyás: Változatok egy életre Borbándi Gyula: Otthonok az otthontalanságban VÉLEKEDÉSEK Hugo Portisch: Ausztria Európában Pénzügyi unió és keleti kibővítés Egy óriási dilemma előtt állunk Beszélgetés Ralf Dahrendorffal Módos Péter: Karácsony és újév között, Kárpátalján A Forrástól a Közösségig - Dupka György beszél Antal László: A kora kapitalizmustól a második kora kapitalizmusig Bankrendszer és gazdaság Magyarországon HÁROM PORTRÉ EURÓPÁBÓL Esterházy Péter: Pozitív, egész, öttel osztható nagyok Kurtág Györgyről Román József: Beszélgetés Konok Tamással Juhász Erzsébet: A mészölyi szellemiség nyomvonalai A Kalligram Mészöly-számáról ÜZENET KÖZÉP-EURÓPÁBÓL Sándor Iván: A szigligeti platánok alatt Borowskival Kiss Endre: Privát és nem-privát Közép-Európa Petőfitől Kassákig Roberto Ruspantival beszélget Székács Vera Czigány György: Média és líra - 40 évben TÁJAK, VÁROSOK KÁRPÁTALJAI SZŐTTES TALÁLKOZÁSOK Szilézia - késleltetett bomba SZÁMUNK SZERZŐI 77 Beszélgetés Krzysztof Łęcki szociológussal Pomogáts Béla: Látogatás Bécsben Haas György: Császárvárosi hangulatok SUMMARY Az Európai Utas számának repertóriuma Az európai együttműködés folyóirata Megjelenik negyedévenként A szerkesztőbizottság elnöke: Pomogáts Béla és Vásárhelyi Miklós Főszerkesztő: Módos Péter Számunk szerkesztésében részt vett: Farkas János László Jovánovics György művészeti vezető Kiss Gy. Csaba Módos Márton Újvári Imréné tervezőszerkesztő Vas János (fotó) Vujicsics Sztoján főmunkatárs A szerkesztőség címe: 1062 Budapest, Bajza u. 18. Telefon/fax: , Az Európai utas Alapítvány megbízásából kiadja a Budapress Kft. Felelős kiadó: a Budapress Kft. igazgatója Terjeszti a HIRKER Rt. az NH Rt., a Kiadói Lapterjesztő Kft. a kiadó és alternatív terjesztők. Előfizethető a Budapress Kft.-nél (1462 Budapest, Pf. 779), a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodában (HELIR, Budapest XIII., Lehel út 10/a, 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR pénzforgalmi jelzőszámára Egy szám ára: 149 Ft Előfizetési díj egy évre: 596 Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat H-1398 Budapest, Pf.: 149 Révai Nyomda Kft Budapest, Kunigunda útja 68. ISSN: X E számunk az Európai utas Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Soros Alapítvány támogatásával készült Címképünk: Budapest az Interneten 1

4 Alexander Lámfalussy Nagy N. Péter MAGYAROK A FELSŐHÁZBAN Magyarország : ennél egyszerűbb. mindenféle két- és többértelműségtől mentes címet aligha kaphatott volna a világ legismertebb magyarjainak februári Budapesten rendezett találkozója. Ám ez a gondosan leegyszerűsített elnevezés idő haladtán különleges tartalmakat vett magára. A rendezvényt a magyar kormány, ezen belül a Modernziációs Programiroda szervezte. Ennek alapján gondolhatnánk, hogy a hangsúly a 2000-es számra került, s a világhíres magyaroktól az ötödik ipari forradalom modernizációs kihívására adandó válaszok megfogalmazásához kértek segítséget meghívóik. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a millecentenárium évében, a honfoglalás évfordulóját ünnepelvén egy ilyen esemény nehezen nélkülözheti az érzelmi intenzitást. De akkor miért nem utal erre az évfordulóra az elnevezés? Ám mégis, mintha célozna rá... A Magyarország elnevezés két nagy évforduló közötti időszakot érint, mindkettőre utal. Az idei millecentenáriumi ünnepre utalt az esemény időpontja, a év pedig az államalapítás ezredik évfordulójára, de e számnak egyszersmind jelentős a modernizációs asszociációs mezője is. A szervezők tehát ezzel a puszta névvel számtalan lehetőséget nyitottak. de finoman érzékeltették preferenciáikat is. S ez volt az az eset. amikor minden úgy történt, ahogy elgondolták. A találkozó nem nélkülözte a szülőfölddel - vagy másoknál: a szülők földjével - való érzelmi azonosulás dimenzióit. ugyanakkor szinte aszketikusan a praktikus kérdésekre koncentrált. A modernizáció, az ország euroatlanti integrációjának problémáira. Aligha akad kényesebb feladat egy ilyesféle rendezvény megszervezésénél. Ha ugyanis egy összejövetel azt állítja alcímében, hogy a világ legismertebb magyarjainak találkozója, akkor valakinek a felelősséget is vállalnia kell azért, hogy eldöntse, ki tartozik ebbe a körbe. Persze, ha ötezer meghívót küldenek, minimálissá válik a tévedés és a sértődés kockázata, de értelmetlenné az összejövetel. Több ezer vendéggel demonstrációt lehet tartani, termékeny eszmecserére azonban csak véletlenül kerülhet sor. Ha ráadásul személyesen maga a miniszterelnök a meghívó, újabb érzékeny dimenzió jelenik meg. A politikai, mely némelyeket arra indíthat, hogy kikényszerítsék a meghívást, másokat arra, hogy elutasítsák. A kormány a magyar külképviseleteket bízta meg azzal, hogy nevezzék meg vonzáskörzetük legsikeresebb hazánkfiait. Első megközelítésre egy mintegy nyolcszáz nevet tartalmazó lista alakult ki. A szűkítés során igazodási pontként szolgált, hogy eredményes találkozót legfeljebb száz emberrel lehet rendezni. Eldöntötték azt is, hogy ezúttal nem a kultúra, a szellem szféráit, hanem a gazdaság, az üzlet, a nagy intézményrendszerek világát kívánják elsősorban megszólítani. Az összejövetel koncepciójának megalkotásakor úgy határoztak a szervezők, hogy ezúttal nem nemzetpolitikai összejövetelt rendeznek, tehát a határon túli magyarság képviseletére nem annak legmarkánsabb politikai képviselőit kérték. Két példával szeretném érzékeltetni, mennyire kényes helyzetben voltak a meghívók. A vendégek első listájáról hiányzott Soros György neve. Találgatások kezdődtek arról, hogy a világ egyik legjelentősebb pénzügyi befektetője, a földkerekség gazdaságilag legsikeresebb magyarja, akinek nem utolsó sorban alapítványán keresztül intenzív a kapcsolata az óhazával, miként és miért hiányozhat egy ilyen összejövetelről. Kovács László külügyminiszter adta meg az egyszerűségében váratlan választ. Soros Györgyöt hívták, nem utasította el az invitációt, de nagyon nehezen halasztható elfoglaltságaira hivatkozva kimentette magát. Utóbb, 2

5 Soros György az újabb szívélyes külügyminiszteri ösztökélésre visszakérdezett, hogy vajon a Magyarország a kormány és a meghívottak számára különlegesen fontos eseménynek számít-e. A határozottan igenlő válaszra megígérte, hogy ha csak egy módja lesz rá, jön. S ugyan kicsit később, mint a többi vendég, de a tanácskozás első napjának délutánján valóban megérkezett Budapestre, s hozzászólásában olyan pozitív képet festett a hazai gazdasági folyamatokról, hogy az talán még meghívóit is meglepte. Egyébként is jellemző volt az összejövetelre, hogy a résztvevők egészen más hangnemben beszéltek, mint az Magyarországon szokásos. Alapvetően és radikálisan sikeresnek tartják a hat éve elkezdődött átalakulási folyamatot, s csak ezen belül hívták fel egy-egy továbbfejleszthető mozzanatra a figyelmet. Dr. Habsburg Ottó és fia, György Kovács László egyébként említett egy másik esetet is, amely jellemezte feladatuk különleges mivoltát. Már a meghívandók listájának publikálása után egy fogadáson találkozott egy férfiúval, kit sokra becsül. Az illető kellemetlen szemrehányásokkal illette, amiért elfeledkeztek róla, s nem szerepel a világ legismertebb magyarjainak listáján. A külügyminiszter igencsak meglepődött, ő ugyanis azt nem tudta, hogy a sok-sok éve Magyarországon élő úr nem magyar állampolgár, tehát meghívható lenne, amiként azután el is küldték neki az invitációt. (A szervezők a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárságú magyarokat, valamint a Magyarországon élő, de külföldi állampolgárságú magyarokat hívhatták meg.) A meghívandók listájának összeállítása és a találkozó elnevezésén túl ez esetben olyan döntések sem voltak egyszerűek, amelyek utóbb annak tűnhettek. Például annak, meghatározása, hol tartsák a Magyarország et, milyen nyelven beszéljenek, és miként szólítsák a résztvevőket. Nos, méltó helyszínként kézenfekvően kínálkozott a Parlament, de az talán furcsa lett volna, ha a törvényhozás padsoraiban tanácskoznak a meghívottak. Adva volt azonban az egykori felsőház terme, amely tükörmása a mai magyar országgyűlés által a plenáris üléseken használt varázslatos helyiségnek. Hivatalos nyelvként adódott ugyan a magyar, de azért menet közben kiderült, hogy ez az evidencia nehézségeket is rejt. Sokan voltak ugyanis a résztvevők közül, akik külföldön születtek, vagy már negyvenötven éve élnek más nyelvi közegben, s ezért könnyebben fejeznék ki magukat más nyelven, mint a magyar. Mindazonáltal ők is vállalták, hogy időnként mosolyt fakasszanak egyegy fordulatukkal, de akkor is magyarul beszéltek. Végül is a keverés vált az egyik jellemző nyelvhasználati technikává. A szakkifejezéseket, számokat, megnevezéseket szívesen említették a hozzászólók üzleti, illetve munkanyelvükön, amely a legtöbbször az angol volt, mondandójuk felhívó erejű részét azonban mindig színmagyarul fogalmazták meg. A magyar beágyazottságra jellemző és kedves példa volt az, amikor az egyik Amerikából érkezett hozzászóló egy magyar közmondásra hivatkozott, amelyet ugyan életében nem hallott, csak ott, a felsőház folyosóján, de igencsak találónak, idézendőnek gondolt. Ami pedig a megszólítást illeti, ebben hamar közös nevezőre jutottak a résztvevők: a legtöbbször a honfitársaim kifejezet használták. Azt, hogy a találkozón mennyire nem a formális demonstrációkon volt a hangsúly, bizonyítja az a tény is. hogy a plenáris ülések, a nagy átfogó beszédek mindkét napon a megadott időnél jóval kevesebbet vettek igénybe. Inkább a szekciókban folyt érdemi munka. Ezek elnevezései (pénzügyi-befektetési, műszaki fejlesztés és technológiai transzfer, a magyar szellemi tőke hasznosítása) szinte mindent elmondanak az összejövetel karakteréről. A sajtó is csak módjával kapott teret. A kormány láthatóan a bensőséges hangulat megteremtésén, a különféle kapcsolatok szálainak felvételén, erősítésén fáradozott. Mindazonáltal a nyilvánosság sem maradt érdekességek nélkül. A plenáris üléseken s az újságokban is találhatott eredeti megállapításokat, váratlan gondolatokat. Soros György már említett beszédében például kijelentette, hogy szerinte két-három év múlva már az átlag magyar polgár is érezni fogja a gazdasági élénkülés kedvező jeleit. Ezt a közvéleménykutatási adatok szerint a hivatkozott állampolgár nem így gondolja, de bár ne lenne igaza! 3

6 Andrew Sarlós Charles Gáti Marton Kati Határ Győző Andrew Sarlós kanadai üzletember, akinek pénzügyi szervezésében e hónapokban épül Budapesten egy hatalmas bevásárlóközpont, amelyet majd több másik követ, a NATO-tagság ügyében keveredett vitába a magyar miniszterelnök, illetve külügyminiszter által megfogalmazottakkal. Ő ugyanis úgy gondolja, hogy Lengyelország észak-atlanti tagságába Oroszország semmiképpen sem egyezhet bele, márpedig ha ez nem valósul meg, Magyarországé sem. Ezért szerinte nem érdemes túl nagy energiát pocsékolni erre a koncepcióra, inkább egy közép-európai biztonsági zóna létrehozásán kellene fáradozni. Völgyes Iván, a General Electric magyarországi konzultánsa, kinek cége immár 800 millió dollárt fektetett be az országban, meglepetésének adott hangot, hogy Magyarország maga sincs még tisztában azzal, milyen kiemelkedő a szerepe a volt keleti blokk átalakulásában. Ez az ország ugyanis az átláthatóság, kiszámíthatóság, politikai stabilitás hármas követelményének megfelel, még ha az adójogszabályok kicsit hektikusan változnak is. Szerinte az ország politikai józansága példamutató, hiszen itt a legerősebb szélsőjobboldali párt is csak másfél százaléknyi szavazatot gyűjtött. Sehova nem áramlott ennyi működőtőke, sehol nem ilyen előrehaladott a privatizáció, megvan a társadalmi béke. Jó lenne azonban, ha ilyen találkozókra gyakrabban kerülne sor. EGY AZ ELSŐ KÉZFOGÁSOK KÖZÜL Feljegyzések, kérdések egy konferencia margójára A Parlament VI-os kapujában Fejtő Ferenc. Idős, nem túl elegáns régi télikabátjában. A kormányőrség díszes öltözetű katonája azzal a határozottsággal jelöli ki a helyét a szűk előtérben, amely térségünk egyenruhásait BKV ellenőrtől a rend őreiig egyaránt jellemzi. François - segítem a listát böngészőt. - Párizsból jött. Ballagunk lassan felfelé a lépcsőn. Fejtő arcán ugyanaz a kicsit zavart, de nagyon öntudatos mosoly, amelyet 1992-ben figyeltem meg, amikor két órás késéssel érkezett a francia Nemzetgyűlés dísztermébe, a tiszteletére adott fogadásra, hogy átvegye az év legjobb politikai művéért járó nagydíjat. Fejtő semmit nem érzett az előző kapu alatti herce-hurcából. Lehet, hogy csak az én kelet-európai reflexeim működtek? Kérlek, várj itt majd egy kocsival délután - fordul hozzám -, hogy odataláljak hozzátok a könyvbemutatóra. Késő délután két könyvét mutatjuk be az Írószövetségben, s ott veszi át a Nagy Imre-emlékplaketett is. Itt a katonáknál várj! - pontosítja a kérését. * A magyar miniszterelnök beszéde érzelemmentes, összefogott, tényfeltáró. A fáradtság mögött - érezni - mozgósítható erőtartalékok vannak. (Figyeltem. Végigülte a két napot. Jegyzetelt. Időnként - ritkán - kapott egy-egy komplimentet az éppen felszólalótól. Kicsit ingatta a fejét. Örült? Nem hitte? Nem lehet látni rajta. A második nap minden lényeges politikai kérdést érintő hozzászólásra reagált.) Bokros Lajos (még pénzügyminiszter) szenvedélyes és szakszerű. Árad felé az együttérzés, hisz a legtöbb itt ülő vendég pénzügyi szakember. Madártávlatból - messziről - más az ország. Egy behegedt seb lehet akár esztétikus is. De hol vagyunk mi még ettől? Folyik az operáció, érzéstelenítés 4

7 O sváth György André Kosztolányi és Paul Lendvai Szelényi Iván nélkül. A régi vicc jut eszembe: A profeszor úr mindig így operál? -..Bocsánat, nem boncolunk? * Alexander Lámfalussy. A kormánytagok után az első vendég, aki szót kap. Csendes beszéd. Kicsi, nem idegen nyelvre valló - tájszólás. Egy egyházi középiskola szelíd, vidéki, tudós tanára. A nagy szavakból semmi sincs a szókészletében. Érzelmi kötődése mégis nyilvánvaló. Ahogy mondja: és akkor látjuk, Magyarország megy a szakadék felé, aztán megáll, tíz lépés hátra, újra elindul... Valakire hivatkozik, s hogy a szakforrás jellegét jobban érzékeltesse, hozzáteszi: ő is bencés diák volt. * Az első igazi szónoklat a doktor úré. Dr. Habsburg Ottóé. Sajátosan ejti az r-hangos szavakat, magyarul - raccsol. Mégis nagy taps tüzes beszéde után. Mit mondott? Hogy ő még csak 84 éves, s egyelőre az egyetlen magyar képviselő az Európa Parlamentben. De abban biztos, meg fogja még érni, hogy többen is legyenek ott magyarok. * Tavaly egy délután Bécsben Georg Táborit hallgattam. Mesélt az életéről (Anglia, az Egyesült Államok, Németország - katona, filmes, színész, rendező). Most a Burgtheater rendezője. Bent a dolgozószobájában a televíziós stáb dolgozott: inzerteket készítettek; szerepek, rendezések, találkozások - egy élet állomásait nyomon követve. Tábori nem a sikereiről mesélt, hanem a honvágy furcsa jelenségeiről s az első hazatérésről, mit is jelentett neki évtizedek után Budapest újra? Ízek, szagok, mondatok, viccek. A házmester ismerős, pedig nagyon megöregedett, mégis, valahogy olyan, amilyennek az emlékezet megőrizte. Tábori nagyon, nagyon lassan beszélt, talán először fogalmazta meg magának is a hazatérés élményét....tudod, mintha az ember egyszer meghalt volna, majd egy félreértés folytán visszaengedik a túlvilágról. Láthatja, hogy megy nélküle is minden... Senkinek sem hiányzik. És az ember boldog. Sírna, ha tudna, ha nem lenne az egész olyan természetesen köznapi. Akik most itt ülnek vendégként - egykori elmenekültek vagy elüldözöttek -, érezhetnek valami ilyesmit. Vagy most. vagy akkor, amikor először visszajöttek. Válogatás szünetbeli kérdéseikből: Miért nincs itt az ellenzék? Miért nincs itt a másik kormánypárt? (Demszky végigülte az első nap több mint a felét.) Miért ilyen kevés az újságíró? Miért olyan visszafogott minden? Miért mondta azt a miniszterelnök, hogy az itt elhangzottak (az újságíró számára) inkább háttérbeszélgetésnek számítanak? * Melléktéma: Az Amerikából érkezett egyik tudósnak üzenem. Igaza van. A két évvel ezelőtti MTK-t és Fradit bemutató írásunkból bizony hiányzik Mándi Gyula neve. Ami a másik kérését illeti - küldeni az iskolába abból a lapszámból, amelyben az egykori alma materről szóló írás megjelent - teljesítettük. Óhaja szerint az ő nevének említése nélkül. * Összegzés helyett: hatodik éve utazom az Európai Utassal konferenciáról konferenciára. Érzékelem, hogy Magyarország egyre közelebb került (kerül) ez idő alatt - mihez is? Mondjuk a világnak ahhoz a részéhez, amelyben az egyenruha láttán az embernek nem olyan asszociációi támadnak, mint nekem a Fejtő-intermezzó után. Még valami. Bár erről nem is esett szó. Itt a Parlamentben két gesztus találkozott. A meghívóé és a látogatóé. Az elmúlt évtizedekből - nyilván - mindkét félnek megvannak a maga emlékei. Valószínűleg az ellentétes oldalakról. Most meg - természetesen - mindketten ugyanannak a csapatnak a szurkolói, segítői, támogatói vagy vezetői. Hogy áll a csapatunk, Hungary, Magyaror- szág a tabellán? Onnan kintről nézve helyzete biztatóbbnak látszik, mint amilyennek mi ítéljük meg innen, belülről. Kíváncsi voltam, a mostani vendégek közül átélte-e valaki azt az élményt, amit Tábori megfogalmazott: mintha visszaengedtek volna odaátról. Volt, aki elmondta, igen, érzett valami hasonlót, de a többség mosolygott - ezen régen túl vagyunk már. Úgy látszik, a pénzemberek, politikusok nem igazán érzelmesek. M. P. 5

8 BUDAPEST AZ INTERNETEN Demszky Gábor HOGY SZABADON KOMMUNIKÁLHASSUNK Megnyitó szavak egy kiállításhoz Ez a kiállítás már megnyílt - én sok kiállítást megnyitottam már. de nyugodtan mondhatom, soha ennyi érdeklődőt nem láttam, és soha nem vették ennyire birtokba a kiállított eszközöket, mint ma délután itt a Budapest Galériában. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődés megvan, és amikor a főváros megcsinálta a saját home page-ét, és a kiállítás mögé állt, akkor egy nagyszerű vállalkozást támogatott. A fővárosi home page bemutatkozására is alkalmas ez a kiállítás - egyébként is nagyon büszkék vagyunk, hogy megcsináltuk, és mi is jelen vagyunk a világméretű elektronikus faliújságon, az Interneten. Magyarországon először a különböző egyetemek és tudományos műhelyek kapcsolódtak be a számítógépes világhálózatba. és nagyon örülök, hogy mellettük egyre inkább jelen vannak az Interneten a művészeti tevékenységet folytató intézmények, például az Artpool alapítvány, amelyet a főváros is támogat, és valamennyi művészeti ág képviselői is megjelentek itt. Tulajdonképpen a művészetek és az Internet kapcsolatáról is szól ez a mai kiállítás. Még egy személyes gondolat: sokkal hamarabb ért volna véget a diktatórikus időszak, nemcsak itt Kelet- Európában, de az egész világon, ha az Internet hamarabb jött volna. Nagy érdeklődéssel figyelem, hogyan omlanak majd le az utolsó falak és tűnnek el az utolsó diktatúrák a földről, helyet adva a nyitott társadalomnak, amelyre az információk szabad áramlása jellemző, és az ellenőrizhetetlen, cenzúrázatlan információk hogyan váltják fel azt az időszakot, amelyet éppen az információ monopóliuma jellemzett. Arra gondolok, hogy ez az eszköz, amelyet most már valamennyiünk közkincsének tudhatunk, bárcsak sokkal hamarabb jelent volna meg, és nem kellett volna nyomdagépekkel. stencilgépekkel bajlódnunk. Mindannyiunk képernyőjén egyszerre jelen lehettünk volna. Abban a reményben nyitom meg ezt a kiállítást, hogy Magyarországon is érvényesül ugyanaz az trend, mint a világban, hogy megsokszorozódnak az Internet felhasználói, és egyre többen kapcsolódnak be a világhálózatba. Azt remélem, hogy ezzel kapcsolatban egyre több jó hírről számolhatunk be, és mindaz, amit ma még jószerivel csak a munkahelyeken használunk, beköltözik a családokhoz, és olyan eszközhöz jutunk általa, amellyel sokkal szabadabban kommunikálhatunk egymással. Köszöntöm Önöket a Főpolgármesteri Hivatal home page-én! A Fővárosi Önkormányzat megalakulása óta nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy tevékenységéről minél hitelesebb, pontosabb és gyorsabb tájékoztatást adjon az erről érdeklődőknek. E célunk szolgálatába mostantól új kommunikációs csatornát állítunk: az Internet világhálózatot. A hálózat lehetőségeinek felhasználása érdekében Budapest home page-et nyit a világvárosok polgármesteri klubja (CLUB OF MEGA CITY MAYORS) és persze minden szörföző számára. Informatikusaink folyamatosan dolgoznak azon, hogy növeljék az elágazások számát, aktualizálják az adatokat és bővítsék a hozzáférés lehetőségeit. Budapest főváros önkormányzata januárjában csatlakozott a hálózathoz és el is nyerte a világ fővárosainak Internet-központja tisztjét. Büszke vagyok arra, hogy fővárosunk ma már a kibertérben is igazi világváros! A digitális tér lehetővé teszi a polgárok, városaik, önkormányzataik és intézményeik számára, hogy virtuális közösséget hozzanak létre. Ennek alapja a demokrácia, hiszen a hálózaton mindenki egyenlő partnerként vehet részt. Erre alapozva a Fővárosi Önkormányzat összes közérdekű érdeklődésre számot tartó anyagát közzé szeretnénk tenni a jövőben a Budapest Home Page publikációban. Az Internet 1988 óta felhasználóit tekintve százszázalékos évenkénti növekedési rátát mutat. Bízom benne, hogy a hálózaton hozzánk látogatók száma legalább ilyen mértékben növekszik majd és segítségünkkel egyre többen szereznek hasznos ismereteket fővárosunkról. Üdvözlettel: 6

9 OTTHON, OTTHONTALANSÁG Grendel Lajos SHMIDTÉK A KÖZÉP-EURÓPAI MÁGNESES VIHARBAN Szlovák évfolyamtársam az egyetemen azt találta mondani egyszer, hogy ha ő magyar lenne, kiugorna az ablakon. Kérdésemre, hogy ugyan miért tenne ilyen ostobaságot, előbb hímezett-hámozott. majd a végén azzal rukkolt ki, hogy magyarnak lenni borzalmas dolog lehet. Hirtelen haragom csillapodván beláttam, hogy igaza van. Magyarnak lenni borzalmas dolog, legalább olyan kétségbeejtő állapot, mint csehnek, szlováknak, románnak, németnek, zsidónak, orosznak vagy cigánynak lenni, nem beszélve az észtekről, lettekről, litvánokról, s ekkor a csecsenekről vagy az azerbajdzsáni örmény enklávéról nem is szóltam... Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha... Mi lenne, ha szlovák lennék? Ha szlovák lennék, nem tudnám megbocsátani a magyaroknak és a cseheknek, hogy a történelem során csupán 1993-ban sikerült először saját államot alapítanom úgy, hogy azt nem egy idegen nagyhatalom kegyéből kaptam. Ha cseh lennék, rettegnék a hárommillió német és leszármazottaik bosszújától, akiket apáim és nagyapáim undorító atrocitások kíséretében elűztek a szülőföldjükről. Ha lengyel lennék, nem tudnám elfelejtem, hogy a két hatalmas szomszéd, az oroszok és a németek többször is felosztották egymás között a hazámat, mint valami ementáli sajtot. Ha zsidó lennék. meg tudnám-e valaha is bocsátani, hogy német vezénylettel elgázosították hozzátartozóim, rokonaim és barátaim nagy részét? Ha cigány lennék, a bőröm színe akkor is elárulná a származásomat, ha minden nap százszor megtagadnám. És folytathatnám a sort a végtelenségig, beszélhetnék arról, amit az angolok műveltek az írekkel, a franciák a saját nem francia ajkú polgáraikkal, és mindkét nemzet a gyarmataikon. Úri társaságban szerencsére ma nem sikk nacionalistának, antiszemitának és fajgyűlölőnek lenni. Ezt Közép-Európában és a Balkánon is egyre többen felismerik, még ha a nemzeti fundamentalizmus szájtépő. ripacskodó szószólóinak sok híve van is errefelé. Lehet. hogy mindez nyugatról barbár, infantilis kis népek eszelős marakodásának tűnik, vagy jobbik esetben vásott kölykök csintalankodásának. A feminin lelkületű őshonos közép-európai polgár viszont nem győz csodálkozni, hogy mennyire nem értik meg őt. Hát persze, hogy nem értik. De csak úgy, ahogy ő sem igazán a Nyugatot, mert nem utazhatott szabadon, mert még a legintimebb érzéseit is államosították, s most azt hiszi, hogy az ő hazája a világ közepe. Pedig tényleg az. Mindig az a világ közepe, ahol éppen vagyok, de azért szeretnék ott lenni, ahonnan a legmesszebbre látni. Ennek ellenére van néhány dolog a világon, amely csak Közép-Európából látható. Ezeket a dolgokat, jelenségeket, tényeket, összefüggéseket csak a közép-európai ember látja, s amit lát, az olykor elveszi az eszét. A kommunista rendszer összeomlása előtt és azóta is tengernyi cikket, tanulmányt, monográfiát írtak Közép-Európáról. Ennek a gazdag irodalomnak, valamint a saját bőrömön tapasztaltaknak köszönhetően, az alábbi tudást szereztem Közép-Európáról: 1. Közép-Európa a kontinensnek az a régiója, amely mind a négy égtáj felől bármikor meghódítható. 2. Közép-Európát a közép-európai ember lakja, de területén igen gyakran állomásoznak idegen hadseregek alakulatai. 3. A közép-európai ember a dolog jelentőségét messze meghaladó mértékben érzékeny a származására és a nemzetiségére. 4. A középeurópai embert rendszeres időközökben, valamilyen történelmi algoritmus szerint meghódítják, de mondhatnám úgy is, folyamatosan megerőszakolják. 5. A közép-európai ember ezért hajlamosabb a szorongásra és a paranoiára, mint a nem közép-európai. 6. Közép- Európa egy ideje kis államokból áll. ezért a közép-európai emberek között több a klausztrofóbiás, mint másutt. 7. Ezek a kis államok szegények. 8. A közép-európai bennszülöttek identitása az elmúlt het- 7

10 ven-nyolcvan évben folyamatosan sérült. 9. A közép-európai ember is szeretne sikeres, gazdag, elismert és boldog ember lenni, de erre éppen otthon nyílik a legkevesebb esélye. Engedjék meg, hogy ezek után sorra vegyem a téziseket, és szemléltető példákkal illusztráljam, miképpen jelennek meg ezek a történelemben és a legmaibb valóságban. Vegyük például az egyik kassai Schmidt családot a sok kassai Schmidt család közül. Amikor 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Csehszlovákia területét, a már nagyon öreg Schmidt bácsi így szólt a már ugyancsak élemedett korú Schmidt nénihez: Kimentek az oroszok. És kik jöttek be? - kérdezte Schmidt néni, aki nem olvasott újságot, és nem nézett tévéhíradót. Senki sem jött be - felelte Schmidt bácsi. Az lehetetlen. Ezt nem hiszem - mondta Schmidt néni kategorikusan. Amikor még nagyon fiatal házasok voltak, és büszkék kassai származásukra, mert Kassa a régi Magyarország egyik legszebb városa volt, egy napon Schmidt néni rémülten újságolta ifjú párjának, Schmidt bácsinak: Képzeld, bejöttek a csehek. Schmidt bácsi fiatal volt, előtte az egész élet, senkitől sem félt még, legkevésbé a csehektől. Ha bejöttek, majd ki is mennek - mondta. A történelem igazat adott neki. Bejöttek a magyarok. A mieink - mondta húsz évvel később, egy borongós őszi napon. Kitört a második világháború, és ahogy közeledett a front a Kárpátokhoz, egy napon bejöttek a németek. A német megszállás fölháborította Schmidtéket, mert az akkori Magyarország a náci birodalom háborús szövetségese volt, s egy szövetséges államot megszállni nagy gyalázat. De a németek még meg sem melegedtek a városban, már menniük is kellett, vissza nyugat felé, ahonnan jöttek. A németek kimentek, az oroszok bejöttek. Aztán az oroszok is kimentek, de csak a hadseregük, s húsz év múlva már jöttek is vissza, hogy még további húsz évig in maradjanak. Schmidték ízig-vérig közép-európai emberek. Hosszú életük során kétszer voltak magyar és kétszer csehszlovák állampolgárok rövidebb-hosszabb ideig, végül szlovák állampolgárokként hunytak el nemrégen. Belekóstoltak a demokráciába, a fasizmusba és a kommunizmusba. Őseik németek voltak, akiket a középkorban telepített le valamelyik Árpád-házi uralkodó. Magyaroknak tartották magukat, de fölöttébb büszkék voltak polgári és német származásukra. Később, a kommunizmus beköszöntével erről is. arról is el kellett feledkezniük. A kommunista Csehszlovákiában német eredetű, polgári származású magyarnak lenni a lehető legrosszabb ajánlólevél volt. Minden tíz évben népszámláló biztosok faggatták a nemzetiségük felől. Schmidt bácsinak egyszer aztán elege lett a macerából. Döntse már el végre, hogy szlovák nemzetiségű-e vagy magyar - sürgette valamelyik türelmetlen biztos.,,egyik sem - mondta dühösen Schmidt bácsi. -..Kassai nemzetiségű vagyok. El is vesztene az állását hamarosan, s még örülhetett, hogy nem csukták börtönbe. A közép-európai embert a huszadik században akármiért meg lehetett erőszakolni. Ha szegény volt, azért, ha gazdag, azért: ha magyar volt. szlovák, cseh vagy lengyel, akkor azért: ha zsidó volt, azért, ha keresztény volt, azért. Hogy kit és miért, az másfél-két évtizedenként változott, de néha sűrűbben. Nem is közép-európai polgár az. akit az életben legalább egyszer valamiért meg ne erőszakoltak volna. Amikor az első világháborút követően megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a magyarok által lakott területein földet osztottak. De a földet nem a helybeli magyar nincstelenek kapták, hanem a távoli északról odatelepített szlovákok, hogy gazdálkodjanak és megbontsák a magyarok túlsúlyát azon a vidéken. Az őslakosok nem véletlenül hívták kolonistáknak az újonnan jötteket. Amikor 1938-ban visszajöttek a magyarok, a kolonisták zömét elűzték ben a kolonisták visszajöttek, és nagyon sok magyart elűztek a szülőföldjéről. Schmidték előre látták az impériumváltozásokkal járó veszélyeket, és megpróbáltak védekezni ellenük. Schmidt úr a hivatalban, ahol dolgozott, szlováknak vallotta magát. Kereken nyolc órán át. További nyolc órán át, otthon, magyarnak. A maradék nyolc órát alvással töltötte, s arról nincs értesülésünk. hogy ilyenkor milyen nemzetiségű volt. Minden eshetőséggel számolva nagyobbik fiát szlovák, a kisebbiket magyar iskolába járatta. A szlovák iskolákat végzett fiú szlovák, a magyar iskolákban végzett fiú magyar lányt vett feleségül. Nem telt bele sok idő, és a két fiú engesztelhetetlenül gyűlölte egymást. A nagyobbik fiú a második világháború alatt átszökött Szlovákiába, a szlávos hangzású Kovalskýra változtatta meg a nevét, és beállt a partizánok közé, mert úgy gondolta, hogy ha választania kell a fasizmus és a kommunizmus között, akkor még mindig a kommunizmus a kisebbik rossz. A másik fiú otthon maradt, felvette a magyaros hangzású Kovácspataky nevet, s az egyik magyar náci párt tagjainak a sorait gyarapította, mert úgy gondolta, hogy még mindig a fasizmus a kisebbik rossz. A nagyobbik fiú azonkívül még azt is gondolta, hogy bár az oroszok kommunisták, azért mégiscsak szláv szív dobog a mellkasukban. A kisebbik fiú viszont úgy gondolta, nem elég, hogy az oroszok kommunisták, hanem ráadásul még pánszláv imperialisták is. A két testvér csupán abban értett egyet, hogy a demokráciák gyengék, korruptak és erkölcstelenek. Amikor 1945-ben Kassát újra Csehszlovákiához csatolták, a kisebbik fiú családjával 8

11 együtt Magyarországra menekült. Ott hamarosan választania kellett, vagy felelősségre vonják fasiszta múltja miatt, vagy együttműködik a kommunista titkosrendőrséggel. Az utóbbit választotta. Az 1956-os forradalom leverése után belépett a kommunista pártba, s a hetvenes évek elejére nagy tekintélyű reformközgazdász lett. Múltjára fátylat borítottak, de amikor a reformokat befagyasztották, őt is félreállították. Szívrohamban halt meg, önmagával meghasonlottan, aránylag fiatalon. A nagyobik fiú Csehszlovákiában maradt, karrierje egy darabig felfelé ívelt, aztán az ötvenes évek elején koholt vádak alapján kizárták a kommunista pártból, és bebörtönözték. Tíz évvel később visszavették a pártba, bocsánatot kértek tőle, s ő újra hitt a kommunizmus eszméjében ban Dubček híve volt, és tiltakozott az orosz megszállás ellen. Megint kizárták a pártból, állását elveszítette, gyerekeit nem vették föl az egyetemre. Kigyógyult a kommunizmusból és a nacionalizmusból is. Feleségével és gyerekeivel szlovákul, idős szüleivel magyarul beszélt. Az 1989-es fordulatot nem érte meg, ő is idő előtt halt meg, akár az öccse. A két testvér gyerekei Schmidt bácsi temetésén találkoztak először. Megállapították, hogy szüleik gyönge jellemű, erkölcstelen emberek voltak. Szánalmas alakok. Ők mindent másképpen tettek volna. Mindezt tolmács útján közölték egymással, mert egyik sem beszélt a másik anyanyelvén, s idegen nyelveken sem tanultak meg folyékonyan beszélni. Középeurópai mivoltukra nem voltak büszkék, inkább szégyellték, hogy olyan országban élnek, ahol a sok megszállás után nem maradt se pénz, se posztó. Még korábban a budapesti unoka zsidó lányt vett feleségül. Amikor ennek híre eljutott Schmidt nénihez, az idős hölgy majdnem elájult, mert az ő családjukban mindenki luteránus volt, egészen a XVI. századig visszamenően.,,nem baj - vigasztalta őt Schmidt bácsi. - Lehet, hogy egyszer még ez is jó lesz valamire. Inkább örüljünk, hogy végre szabadok vagyunk.,,most már minek? - replikázott Schmidt néni. - Nemsokára úgyis meghalunk. Amikor az egyik unoka először repülte át az Atlanti-óceánt, megrendülve tért vissza Amerikából. Kint döbbent rá, hogy Közép-Európa a földkerekség egyik legjelentéktelenebb peremvidéke. Sok kicsiny, önmagában életképtelen országocska, természeti kincsek alig-alig, a felének tengere sincs. Amelyiknek a partjait mégis mossa tengervíz, az sem megy vele sokra, mert ezek a tengerek elférnek egy méretesebb fürdőkádban. Kedvezőtlen geográfiai fekvésük megfosztotta őket attól, hogy kirabolják az Európán kívüli kontinensek természeti kincseit. Nem állhatott módjukban gyarmatosítani távoli országokat, kiirtani az indiánokat, s a maradékot rezervátumokba terelni, nem hurcolhattak be fekete rabszolgákat, akiket majd fölszabadíthatnak, az expanzió gyönyöreiben sosem volt részük. Legföljebb egyik-másik szomszédjuk rovására voltak rövidebb-hosszabb ideig erősebbek. Schmidt bácsi unokája élt a gyanúperrel, hogy a szomszéd népek nem azért utálják az ő népét, mert az egy időben elnyomta őket, s az ilyesmi igazságtalanság és gyalázat, hanem azért, mert nem nekik, a szomszédoknak adatott meg az elnyomó szerepe. Eszébe ötlött, hogy talán az húzhatná ki mindnyájukat a kátyúból, ha elfelejtenék az anyanyelvüket, s ezentúl Közép-Európában mindenki angolul beszélne. Egyrészt mert az angol világnyelv, másrészt se nem német, se nem orosz. Vagy pedig egyáltalán nem beszélnének sehogyan sem. Közép-Európában úgyis egyre kevesebbet beszélgetnek az emberek, és úgysem hallgatja meg senki sem a másikat. Egymás értésének talán éppen a SCHMIDTÉK A KÖZÉP-EURÓPAI MÁGNESES VIHARBAN beszéd az akadálya. S így legalább a szavaikba akkumulált agresszió is értelmét és irányát veszítené. Természetesen Közép-Európában nemcsak Schmidtékkel találkozhatunk. Élnek itt szép számban magyar származású magyarok, szlovák származású szlovákok, cseh származású csehek, lengyel származású lengyelek is. Nekik sem volt könnyebb egy fikarcnyival sem. Én is kiugornék az ablakon, ha szlovák lennék, mondtam annak idején a kollégámnak. Akkor ugorjunk együtt, mondta, de ne innen, a tizenegyedik emeletről, hanem talán a földszintről. Onnan meg minek? Most pedig, huszonöt évvel később, amikor már minden megszálló megunt bennünket, nem találjuk a helyünket se az ablakon belül, se kívül. Mára vagy teljesen elvesztettük az identitásunkat, vagy többféle identitásunk is van, ami megint csak nem normális állapot. Ha valaki nem találja a helyét. akkor vagy ő nincs ottan, vagy a hely nincs többé. Musil, Kafka, Gombrowicz. Danilo Kiš és mások jól ismerték ezt a bizarr közép-európai létérzést, s a középeurópai író nehezen tud szabadulni tőle. Mi mindig mindenről elkésünk, / Mi biztosan messziről jövünk - írta Ady Endre a század elején. Egy másik versében pedig ezt: A Duna-táj bús villámhárító. / Fél-emberek, fél-nemzetecskék / Számára készült szégyen-kaloda. / Ahol a szárnyakat lenyesték / S ahol halottasak az esték. /»Sohse lesz ez másként, így rendeltetett«, / Mormolta a vén Duna habja. / S boldogtalan kis országok között / Kinyújtózott a vén mihaszna / És elrohant tőlem kacagva. Írhatta volna akár ma is. 9

12 Balla Zsófia A DARÁZS FÉSZKE Vonódsz két folt, két hely között, végigver rajtad ág, bozót, fújtatsz hasmánt a húrokon, esküszöl hegre-földre. (Ottvágy) sem vagyok hódítóan fiatal. Lakom, nézem, főzöm. szeretem. írom. Néha fölkerekedek, és elutazom Kolozsvárra, néhány hétre, néhány hónapга. Aztán vissza. Egy Budapesten élő kolozsvári. Mint az órainga. Valaki üt-ver, rombolódik belül, mutatja a helyét és az időt is. Halálugrásnak érzem az otthontól való elrugaszkodást. így utólag és még а levegőben; biza- Szívet cseréljen, aki hazát cserél - egyre inkább belátom a költő igazát. ha most arra a kérdésre kell válaszolnom. milyen két város, két haza közön ingázni. A hely. ahonnan kilendültem, háromnevű: Kolozsvár. Cluj. Klausenburg. Az egy kor gazdag, ma hányaton sorsú Kincses Kolozsvár főként szellemiekben, történelemben és nevekben bővelkedő. Az országrész, melynek fővárosa, szintén több nevet visel: Erdély, Transylvania. Ardeal, Siebenbürgen.* Nékem egyszerre volt többféle kultúrával, hagyománnyal és hitfelekezettel kibélelt fészek és egysorsú, monolit szocialista betonból öntött cella. A hely, ahova leszállni igyekeztem, s ahol többnyire élek, az Budapest. Egy szép, zárkózott, középkorú férfi. Kissé enervált, látja, deresedik a halántéka. Okos, művelt, picit feslett és katonás. Nem taszít el és nem ölel magához. Azt mondja, rajtam múlik minden. Ez a nehéz: én Kolozsvár * Százötven évig, 1711-ig önálló fejedelemség. - Kolozsvár, Mátyás királynak és Bolyai Jánosnak, a matematikusnak a szülővárosa, két és fél évszázadig a fejedelmek, polgárok, mesteremberek és egyetemek városa. S bár az elmúlt évtizedek otromba népesedéspolitikája következtében ma ipari központ, százezres peremkerületekkel - ma is tizenegy egyeteme. főiskolája, két operaháza van... 10

13 gyok bűntudattal? Aki - többé-kevésbé - elment vagy el akar menni, ehhez a lépéshez keresi az érveket, a magamentést. Aki nem megy, pozíciójához keres erősítést, talán maga is hajlana a változtatásra, és nagy vehemenciával, az elmenők iránti agresszivitással vezeti le a sanyarúnak érzett élet fölötti bánatát. Otthon mintha a kudarcaira és kifosztottságára is büszke lenne az ember. S ha már nem lehet nyugodt polgár, akkor próféta lesz. De a prófétaság egyirányú, abból nincs visszaút. kodván, hogy elérem a biztonsági hálót vagy a túlpartot. Különösen akkor igaz ez, ha valaki ennyire megátalkodottan lokálpatrióta, mint én, Kolozsváron. Azt mondják, egy hely tesz azzá, aki vagyok. A kolozsvári, a kisebbségi nyelv más nyelv, másképpen alakul, mások a nehézkedései. Valami ellenében is él. Évtizedekig azt gondoltam, hogy Kolozsvárból vagyok; tőle ilyen a gondolkodásom és az, amit írok. Hogy kívüle van ugyan számomra hely (sőt! kívül tágasabb!...), de kívüle nem kerülnek helyükre a dolgok; hogy a gondolkodásom és értékrendem alapjait jelentik a tornyok, a barátaim, a tanáraim, ami itt velünk történt, a szerel- Otthon, Kolozsváron A legmagasabb ház a Malomárok fölött, a miénk meim, az erdők, a lakásunk, a bútoraink, a magnószalagjaim, a képek. És akkor most, hogy onnan nagyjából eljöttem - most elveszítem magam? El? Nem? Ez most nékem az igazi kérdés. Megváltozik-e a beszédem, a nyelvem Budapesten? Az eszem járása?...hol néhány telefonszám köröz majd ön-feledten. (Amikor majd az Új Világban) Azt hittem, kitaláltam valami nagyszerű dolgot. Két színhely, és én: hol itt, hol ott. Azt hittem, hogy diktatúra múltán nem kell mindent fölszámolni, otthagyni és kivándorolni ahhoz, hogy itt is lehessek. Van virág, melynek a földben is, de léggyökere is nő. Kolozsvár a megtartó föld, és Budapest az éltető levegő. Az e kettős életre vonatkozó szerkesztői kérdés mintha darázsfészekbe nyúlt volna. Szokatlanul nehezemre esik erről beszélni. Megfigyeltem, ez mindig élvezhetetlenül aktuális, fájdalmas, maró, behegedni nem tudó téma, bármilyen módon essék róla szó. Bizonyára tele va- Megérkezni haza a Királyhágónál szoktam. A megnyíló völgyek, erdők, boglyák hosszan, mint egy ölelés. Fáj, fáj. A falvak szegényen, mint mindig, és kivilágítatlanul, csakhogy már Cola-reklámosan. És a Város: sötét és ismerős. Féltékenyen nézem, hogy élet van benne, akkor is, ha nem vagyok itt... Boldogító és lesújtó érzés. Az emberek mennek valahova, haza, látogatóba, színházba. A vendéglőkből kihallatszik a zene. Nem étterem, hanem vendéglő. Ahogy hazaérek, másképpen beszélek... Még járnak a trolik, a Kálváriánál zörögve fordul ki az útra egy piros-fehérre marlborózott villamos. Kapunk előtt újabb darab hiányzik a járdából: most látom, milyen mocskos és elhasznált a lépcsőház; az udvaron betöredezett alagsori ablakszemek, Hodorék lakása most üresen áll... A lépcsőfeljáró elején ott a postaládánk, rajta a nevünk, bedugom az ujjam, van-e levél, nincs, honnan lenne; poros. B. néni lefeküdt, a többiek tévéznek, villog a kék fény, tőszomszédunknál zubog a kazán. A kulcsom fordul, az ajtóról mállik a festék, jól látszik a zárnál a 82-es karistolás. Az előszobában ott az amaryllis, a pálma, a folyóiratok, a Hetvenhét magyar népmese, aputól kaptam 1958-ban, meg a brosúrák, ami nem fért a szoba polcaira, mintegy négyezer könyv itthon. Pakolok az előszobai ládára, benne most is kompótok (nem befőtt), be a szobába, végigfutok, milyen sötét van itt, a tálaló fiókjából előkapok két körtét, így is ólmos a fény, gyenge az áram. elszoktam tőle. A fürdőben tele a kád. azt jelenti, csak éjjel folyik rendesen a víz. Az íróasztalban ott az olló,a 11

14 tollak, a papírok, a kisfiókban az igazolványok, gyorsan előkapom: most ez vagyok. Megjöttünk. A hatvanas évek végén mennyi kamaszdühvei és önérzettel figyeltem rokonaim kivándorlását! Az átmeneti politikai nyitással sok jó könyv, folyóirat bejött Romániába, remek előadások, lehetett utazni. Figyeltünk, habzsoltunk, készültünk zenésznek, írónak, néprajzkutatónak, színésznek, rendezőnek, filozófusnak, mérnöknek, papnak ki-ki. A kultúra az egyetlen esélyünk - ez egzisztenciális tapasztalat. Aztán, a többi tapasztalattal (az ország másik sarkába való kötelező kihelyezéssel, büntetésszerű katonai szolgálattal, titkosszolgálati le- és kihallgatásokkal, különféle megaláztatásokkal, letiltásokkal) gazdagabban, mintegy másfél évtized múltán e készülődők közül sokan elhagyták szülővárosukat, országukat, a Dacia Felixet, a Boldog Dáciát... Minden harang megkondulna a lélek vélem harangozna (Retro-ballada) Sohasem mondtam a barátaimnak, hogy ne menjenek el; rettenetesek voltak a történeteik. Pedig iszonyú szenvedés volt minden effajta bejelentés, homályos várakozás, június 6. Könyvhét Budapesten minden búcsúbuli, minden szétszedett lakás, minden állomásra kikísérés. a nehezen jövő-menő, gyérülő levelek, az otthoni, egyre súlyosabb terhek. Mintha egy nagy fagerendát vinnénk, minden egyes kiállóval egyre nehezebb azoknak, akik még nem, és egyre inkább érezhettük, nem lehet ezt bírni... S ami elől a többiek menekültek, a hazugság és a félelem szövevénye, mintha őket igazolná, egyre kuszább lett, egyre fojtogatóbb. Mintha folyton temetnénk - ez volt a nyolcvanas években Erdélyben, Szatmárban, Bukarestben. Temettünk is, igaz, sokan öngyilkosok lettek, alkoholisták, belehaltak, vagy a titkosszolgálat vitte őket halálba. Az elmentek nevét nem volt szabad sajtóban leírni, csak minket kihallgatva emlegették őket nyilvánosan a tisztek és a pártelvtársak... Megbiztattam magam a maradás és az ellenszegülés verseivel, hogy: Mégis! Mindennek ellenére élni fogunk. Sirattam az elmenőket, attól féltem, hogy majd semmire sem emlékszel. Írtam magam megkövesedett fának, reméltem, hogy valaki véle élni. ó, népem / e világra meghív. Biztattam magam, hogy ahogyan élek, az a hazám. Tudtam, hogy bőrömön örökre ott a heg, mindegyikünk bőrén, bármi következzék. Amíg a diktatúra tartott, nem bírtam otthagyni a többieket, különösen a keserű végjátékban nem - de senkitől nem fogadtam volna el ezt föladatként. Magamnak mondtam - mert csak magának szabhat meg valamit az ember -, hogy ha elmegyünk mind egy szálig, / hogy éljünk, legalább a halálig, / nem lesz kik föltámadjanak. Így írtam november 9-én. Nem sejthettem, hogy másfél hónap múlva negyvenhat tüntetőt lőnek le szülővárosomban. A város most él, tele van fiatalokkal. Sok tehetséges ifjú író könyve jelent meg. Van föltámadás, staféta. Amikor végül partot érsz, hullámrágottan, de élsz, (Levél) akkor egy igazi, világhíres és jóltáplált orvosprofesszor Budapesten tíz perc ismeretség után azt kérdezte, hogy nem érzem-e magam hazaárulónak. Mert mi lesz az erdélyi magyarsággal, ha mindenki - félig is - elhagyja Erdélyt? - Nem, nem érzem magam annak. De ha gondolja - ajánlottam föl -, szívesen átengedem öt-hat évre kolozsvári lakásomat annak, aki ott akar vitézkedni, cserében 12

15 nekem sem kell Pesten 23 négyzetméteren, romházban lakoznom, hanem itt, Budán... Erdélyinek lenni - az talán mégsem életre szóló büntetés, és Kolozsvár sem Kharon ladikja. Negyvenkét évig éltem a nemzetiségi paradicsomban - ha gondolja a professzor úr, cserélhetünk. A szakmájának élő doktor felfogásában ugyanis erdélyinek lenni missió. Valami elvont eszme vagy politikai elgondolás nevében tartani kell ott a frontot, minden áron. Mondjuk, az én életem árán is. Ő igazán értette volna, ha elmondom neki, hogy 1975-ben a legjobb kolozsvári klinikán, amikor majdnem ottmaradtam egy műtétben, a gyermekem meghalt, és soha többé nem is lehetett gyerekről szó, nos, akkoriban kettesével feküdtünk az ágyban, fejtől-lábtól... De a város másik nagy szülészetén még 1993-ban is csak egy hidegvizes csapnál lehetett mosdani, derékig, a kórteremben. Nem volt egyetlen zuhany sem mintegy hatvan asszony számára, aki bírt, elment a kazánházba, hogy ott valahogy deréktól lefele is... Miért kell minden szenvedést, minden történetet felmondani, miért kell magyarázkodni, hogy mibe fárad bele valaki, miből lesz egyszer csak elege? Aki a végvárba született, az dögöljön meg a vártán, nem érdekes, szeretne-e inkább mással foglalkozni, nem fontos, hogy fázik-e, éhezik-e, kap-e útlevelet, beutazást, hozzájut-e könyvhöz, folyóirathoz vagy sem? Ha belepusztul - akkor nem állta meg a helyét? És ha lenne ilyen össznemzeti érdek - miért nincs váltás?... Miért nincs pihent lakosság?... Az utóbbi ötven évben hol a békeharc, hol az osztályharc, hol a többségi nemzeti állameszme nevében követeltek mifelénk az egyes embertől lemondást, áldozatot. Ebben a fölfogásban nincs egyéni élet, nincs individuum, nincs senki, csupán a nagy, kollektív apparátus. S most egy újabb, ezúttal nemzetiségi ideológiáért kellene az egyéni életnek szünetelnie? A legnehezebb éveket otthon töltöttem, saját elhatározásomból. És azt gondolom, most már civil lehetek, magánszemély, és azzal kívánok foglalkozni - miképpen a professzor úr is -, amit a legjobban szeretek. Nem azt válaszoltam a híres embernek, hogy egy jómódban élő. Az 1994-es könyvhéten - balról jobbra: Várady Szabolcs. Orbán Ottó, Zelki János. Ferencz Győző, Balla Zsófia. Bodor Béla, Parti Nagy Lajos szükséget nem szenvedő ember ne utasítson mást arra, hogy nélkülözésben, állandó nemzetiségi fenyegetettségben, viszonylagos elzártságban éljen. Egy okos barátom válaszolt akkor este néki: a legtöbb ember ott szeret élni, ahol született. És ha elhagyja szülőhelyét, minden bizonnyal alapos oka van rá. Amikor minden elveszett, s pont Így van minden egyben... (Levél) Változatlan a kolozsvári piac a figyelő, kék skarabeusszemben. (Pater Noster) A tárgyak. Ahogy forgok Kolozsváron, most mit is vigyek. Néhány fénykép, egy-egy edény, csésze. A téli csizma. Ez a kétkötetes összkiadás jön. az első kiadásúak maradnak, itt több a hely, és kell, amikor itthon leszek... Kell a szótár itt is. ott is. egy ilyen életmódhoz sok pénz kellene, dupla könyvtár, ez nagyon hiányzik, a könyveim. Kéne Apu képe a falról. De ezt a lakást sem akarom megbontani: kell egy hely, ahova hazajöhetek ebben a városban, megvan az ágyam, az író- 13

16 asztalom, kis fiókjában a címkéim a kolozsvári postacímmel, fiókjaiban a levelek, a szülők kitüntetései, az elemi iskolai emlékkönyv a rajzokkal meg a rokonok képei, érettségi kártyák, a kottatár! Bent a zongora egyre lehangoltabb. Eljátszom egy zsoltárt, az ujjaim is rozsdásak. Fölhívom Sz. J.-t. Hallom a hangján, hogy örül, másnap elsírja magát: úgy hiányzol. Nekem is sírnom kell, ahogy átölelem, vonulunk be a könyvekkel, szőttesekkel zsúfolt lakásba, a szobájában hopp, ez az én helyem - karosszékem! Minden megvan, és mégis, minden elveszett. Elveszett a gyermekkorom óta ablakból látott kép: a régi tetők fölé most egy beton bankház és egy gigászi betonkereszt magasodik. Lassan kifordul a díszlet magából, szülővárosom képe átalakul, de nem a csinosodás. hanem a mocsok, a romlás. a betonfedők és az újgazdag kérkedés irányába. És egyre falusiasabb ez az egykor nagyvilági város. Mire elindulok, haza. Budapestre. már néhány nap. hét. hónap otthonlakás van mögöttem. behúzom a 82-ben összekaristolt ajtót. 89-ben derült ki, hogy akkor (82-ben) szerelt be lehallgató készüléket a biztonsági szolgálat. Indulásig megnéztem már a színház előadásait, fölkerestem és elköszöntem (hányadszor?) a barátaimtól, bejártam a boltokat, elintéztem néhány dolgot a még mindig szocialista jellegű adminisztrációval. A kocsi megfordul a téren, minden ház, utca, fa, híd egy-egy történet, nem is értem, miért megyek most el, mikor itt lakom; a múltját, a kincsét nem hagyja el az ember; boldog, akinél az adott és a választott egybeeshet. Próbálok kétfele élni. Azt írommondom, ami vélem-bennem Kolozsváron, e városból, e város által történt. De csak itt, Budapesten, a házsorok közt megnyíló égdarabra pillantva tudom zaklatottság és szorongás nélkül elgondolni. A megidézéstől minden erős és pontos, fölfokozottan érzékletessé válik. Az emlékezet körbenyaldossa tárgyait, forog, keres. Egy papírdarabkára jegyezgetem, mit kell legközelebb elhozni, megnézni, miben... Ha Budapestnek válla lenne, szőrös melle, odafúrnám a fejem: hja. de jó itt lenni, - suttognám. Budapest) Egy harmadik életforma ez. boldogan, ahol épp vagyok, a másik város többé-kevésbé sajgó hiányával elegyesen. Veszítés meg ígeret. A Délvidékről Budapestre jött barátaimmal tudunk nevetgélni ilyenformán némely pesti sirámokon. Meg csodálkozni, hogy lehet úgy élni. hogy valaki nem ért se szerbül, se románul... Elmenetelkor nézem a gótikus fenesi templomot, a hazakat Kőrösfőn. a paniti hágó mögötti tájat, a gyerőmonostori kitérőt, a Körös-völgyét és a Király-hágóig sírok, rejtegetem a barátaimtól is a torkomra csurgó könnyeket. Azoktól, akik egy-egy ilyen útra Budapestről velem jönnek..azok közül valók többnyire. akikkel, akikén Budapesten lennem, élnem érdemes. Egy, a hanyatlásában is gyönyörű nagyváros, egy lélegző, gazdag irodalom és a barátaim - ez az! kedvesek, okosak, csipkelődők, fáradtak, gürcölők, zseniálisak. Ők vagyunk. Két szárnyam van. két kezem, két városom, két fülem, van jobbik eszem. Harmadikul az egyensúlyi részek: a szájam. a szívem, s amit még Isten a boldogulásomra adott. Megérkezni Ártándra szoktam. Az ideúton még az egyre szegényesebbnek tűnő keleti országrészeket nézem: milyen gondozottak... az út is érezhetően jobb... A határon baj nélkül jöttünk volt át, de a gyomorgörcs soha nem fog elhagyni. Hihetetlenül civilizáltnak tűnik ideát minden. Az országjelzés láttán mélységes, dobbanó megkönnyebbülést érzek, mintha a megmenekülését. Hogy megint kikerültem onnan, ahol semminek sincs ismerhető kimenetele, csak a terep jó ismeretében lehet hozzávetőlegesen megsaccolni - és ügyeskedni, vég nélkül, fáradhatatlanul. Kikerülni abból, hogy más mondja meg, mi vagyok: magyar anyanyelvű román, erdélyi magyar, magyar zsidó, a hitközségnek hitehagyott, a szabadgondolkodónak hívő, ezen kívül: elvált, gyermektelen, asszony, liberális, értelmiségi... Jövök. Megyek. Hogy ezek mindegyike lehessek. És még több is. A darázs fészkében lakom. K. Lengyel Zsolt AZ EME Búcsú Szabó T. Ádámtól»Kaszálómba van egy nyírfa, s az alatt van három árva, Három árva talpig gyászba, három árva talpig gyászba.«(moldvai csángó népballada, Kallós Zoltán gyűjtése Lészpeden, 1970) Palástolatlan szégyenünk, hogy azt hittük: életbevágó dolgokkal bajlódunk. midőn egyidejűleg pályatársunkat elragadja a halál. E sorok írója ezentúl mindig szemlesütve idézi fel magában december 7-ét, amely napon Szabó T. Ádám nyelvész és művelődéstörténész Budapesten, közös anyanyelvünk fővárosában kegyetlen hirtelenséggel és koraisággal eltávozott az élők sorából, a megváltoztathatatlan megszokására kényszerítve szeretteit és híveit. elsősorban feleségét és három kisiskolás gyermekét, lányát meg két fiát március 12-én született Kolozsvárott. Nyelvészeti tanulmányait 1964-ben szülővárosában, közös gyökereink városában kezdte meg, emigrálását követően 1969 és 1978 között Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A hanzavárosbeli és a holland egyetemen óraadóként, illetve docensként is működött. A nyolcvanas évek legelején második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben Szabó T. Ádám és édesapja, Szabó T. Attila 1986-ban (Kiss Gábor felvétele) 14

17 LKEDETTSÉG SZÓSZÓLÓJA 15

18 Kolozsvár vendég-előadói megbízatásokat vállalt a finnországi Joensuuban és a Heidelberg mellett székelő Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde évi konferenciáin. Tanári képességeivel a közelmúltban megismerkedhettek a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem nyelvtörténet szakos növendékei is. Amilyen változatosan alakult élete, olyan sokrétű és sokszínű volt munkássága. Az első és mindvégig döntő, mindenkor nyíltan és hálásan emlegetett lökést pályaválasztásához édesapjától kapta, Szabó T. Attilától ( ), az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kolozsvári megalkotójától, a XX. századi magyar nyelvészet kimagasló alakjától. Megfelelőképpen alakult kutatási területe, amelynek központjában a korai magyar irodalmi nyelv, a magyar nyelvjárások szerkezete és irodalmi értéke, valamint az erdélyi történeti hely- és személynevek vizsgálata állott. Décsy Gyulánál, hamburgi professzoránál elkészített, 1977-en a wiesbadeni Harrassowitz kiadónál megjelentetett disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét; e munka újabb változatát 1985-ben közzétette a budapesti Európa Kiadó Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára című kiadványában, amelyet maga rendezett sajtó alá. Még Groningenben látott hozzá, de Budapesten fejezte be és adta közre 1981-ben az ELTE Névkutató Munkaközössége megbízásából Kolozsvár és környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata 1. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét, két évre rá pedig az EL- TE Magyar Személynévi Adattárak sorozatában egy ismeretlen levéltári forrást ismertetett Kolozsvár és Felek adóösszeírása 1750-ből címen. A filológiai alapkutatások, vagyis a szorosan vett szakmai teendői mellett időt s erőt áldozott magyar szépirodalmi és népköltészeti értékek külföldi megismertetésére; többnyelvű lévén - beszélt, írt, értekezett még finnül, németül és románul is - személyes tapasztalatok győzték meg e közvetítésmód értelméről ben a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának önálló kiadványává szerkesztette (Czegei Wass Albertné) Siemers Éva német fordításait a Moldvai csángó és erdélyi népballadák tárházából, leközölve a darabok magyar eredetijét is; a Simon Curtis, Alan Dixon és Neville Masterman fordítói hozzájárulásával ugyanabban az évben létrejött Transylvanian Folk Ballads kötetet Kabdebó Tamással együtt gondozta a manchesteri Albion kiadó fejléce alatt. Másik hasonló jellegű, nyomtatásban olvasható munkája, az Ady Endre tizenhárom verse magyar- 16

19 német-finn nyelven és finn magyarázatokkal Joensuuban látott napvilágot 1979-ben, Siemers Éva és Anna-Lüsa Alanko segítségével. Könyvalakú művein kívül számtalan tanulmányt, közleményt, könyvismertetést közölt, zömmel magyarországi szakfolyóiratokban, kulturális lapokban és újságokban, de rendszeresen külhoni magyar és más nyelvű időszaki kiadványokban, tanulmánygyűjteményekben is. Egykor az Új Látóhatárnak is munkatársa volt, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem pedig az ő érdemi közbenjárására és nyelvi útmutatókat tartalmazó előszavával adta ki 1988-ban Lakatos Demeter ) Csángú strófák posztumusz versgyűjteményét. Amikor 1987 májusában az EPMSZ svájci konferenciáján, például egy emlékezetes hajókiránduláson a luganói tavon, Ádámmal tervezni kezdtük az Új Erdélyi Múzeum első számait, az érdekelt jelenlévők és távollévők közül senki sem láthatta előre a két és fél évvel későbbi romániai változásokat. Sőt: akkoriban éreztük magunkat talán a legtehetetlenebbnek a román diktatúrával szemben. Ádám a Bukarestből irányított világnézeti és nemzeti elnyomás kísérőjelenségei közül a tudomány elnémítását különösen fájlalta, hiszen szülőföldje honismeretével foglalkozó bölcsészként béklyót érzett a maga kezén is, azonfelül féltette a roppant jelentőségű családi hagyaték sorsát. Édesapja azon év márciusában hunyt el, minekutána őrá hárult a feladat, hogy sajtó alá rendezze az elhunyt válogatott tanulmányainak és cikkeinek hetedik, Nyelv és település témakörű kötetét, amely egy éven belül meg is jelent az Európa Kiadónál. Ebben az időszakban tökélte el Ádám, hogy hosszabb távon is emléket állít legfőbb szellemi irányítójának, mégpedig az 1814 és 1818, majd 1874 és 1947 között két folyamot megélt kolozsvári Erdélyi Múzeum felélesztésével. amelynek utolsó. LII (1947) 1-4. füzete a romániai kommunista hatalomátvétel kezdetén Szabó T. Attila felelős szerkesztősége alan küldetett zúzdába. Ádámhoz a sors kegyes volt, meg nem is: különböző érzékenységeket legjobb belátása szerint kiegyenlítő, példaszerűen kitartó toborzása eredményeképpen 1990-ben napvilágot látott az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a budapesti Magyarságkutató Intézet kiadásában az Új Erdélyi Múzeum első évfolyamának 1-2. füzete. Ekkorra azonban végre Kolozsvárott is lehetőség nyílott az Erdélyi Múzeum-Egyesület és egykori közlönyének feltámasztására. Így az elkésett lapindítók olvasóikat köszöntve egyben el is búcsúztak tőlük: a budapesti kettős szám már ki volt szedve, amikor Romániában a forradalom elsöpörte a Ceauşescu-rendszert. A szerkesztőség úgy határozott, hogy ezt a kötetet közreadja, emlékeztetőül arra az időszakra, amikor a nagy múltú folyóiratot Romániában nem lehetett megjelentetni. A folytatás azonban a megváltozott helyzetben ismét az Erdélyben élő magyar értelmiség feladata. Ehhez a munkához viszont már most felajánljuk segítségünket. Ádám V. ÉVFOLYAM 1-4. FÜZET Az Új Erdélyi Múzeum folytatása AZ AKADÉMIAI KIADÓ ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI MÚZEUM ALAPÍTVÁNY KIADÁSA BUDAPEST 1995 végül is mégsem került közelebbi kapcsolatba a Kolozsvárott 1991-től újra megjelenő Erdélyi Múzeummal. Ezért új lapot hívott életre, a Magyar Múzeumot, amelynek től 1993-ig általa szerkesztett három évfolyamán meglátszik, hogy körülötte megritkult a tetterősen támogató társak sora. Túl erős volt a határon inneni és túli rendszerváltozás értelmiségi köröket megbolydító, a hajdan együvétartozókat szétválasztó hatása. Az Új Erdélyi Múzeum beindításakor és megszűnésekor szembeszökően nyilvánult meg Szabó T. Ádám egyik legjellegzetesebb tulajdonsága: gyakorlatias szabadelvűsége. A liberalizmus tanát nem hirdette agyon, mint az elmúlt fél évtized magyar szellemi-politikai életében annyian tették bőszájú fondorlattal. Ő úgy terjesztette, hogy átültette nyilvános ténykedésébe. Nem kérte számon másoktól, hanem követte. Leírt, megíratott, begyűjtött, megfejtett, megszerkesztett szóval szólt mindennemű kizárólagosság ellen. A maga körében átérzett és megélt türelmet, nyitottságot és egyeztetői készséget sugárzott ki. Innen eredt népszerűsége hívei, tanítványai körében, s talán innen egyes céhbeliek iránta táplált féltékenysége és rosszindulata is. Bár ritkán és csak szőrmentén beszélt róluk, érezhettük, hogy bensőleg nehezen viselte budapesti akadályoztatásait, például azt, hogy az illetékes minősítő testület a rendszerváltás előtt nem volt hajlandó elismerni Hamburgban szerzett tudományos fokozatát, és általában azt, hogy környezetében voltak nem is kevesen, akik családi indíttatását alig leplezett agyarkodással szakmai hiteltelenítésére iparkodtak felhasználni. De hát ha a filológia, sőt a hungarológia és a magyar humán értelmiség egyöntetűen legjobbjai között tisztelte Szabó T. Attilát, miért kellett volna éppen őneki elhallgatnia hivatásának forrás- 17

20 vidékét? Viszonya édesapjához a nagy apák nehéz örökségének dicséretesen öntudatos vállalását példázta. Igaz, némelykor átvitt értelmű cselekedettel igyekezett megtalálni és megvédeni helyét a magyarországi tudományos életben, de ez - minden személyes hajlamon túl - válasz volt sokszor szintúgy rejtjeles mellőztetéseire és kirekesztéseire, ugyanakkor természetes hozadékként benne rejlett különleges életútjában, abban az igencsak ritka körülményben, hogy előbb Erdélyből Nyugatra disszidált, majd visszatért a pártállami Magyarországra. Aki nem ismerte közelebbről, könnyen gyanút foghatott e vargabetű láttán. Valójában azonban épp külföldi évei és későbbi rendszeres nyugati utazásai során szerzett, mindig nagyviláginak tetsző ismeretei és tapasztalatai révén emelkedett a közép- és kisszerűségek fölé. Kifinomult modorára illett volna számosabban és - úgymond - magasabb döntéshozatali szinten felfigyelni. Szabó T. Ádám szakmai teljesítményeinek egyik titka, hogy alapvetően kitekintő szemléletmódban fogantak. Ez az emlékezés egy integráló személyiség emlékét kívánja megörökíteni - így, ezzel a kevésbé magyaros, de mai magyar szövegben elkerülhetetlen kifejezéssel, amelyet Ádám biztosan elnézne, ha olvashatná. Hiszen tanári, kutatói, szerkesztői megnyilvánulásaiból teljességgel hiányzott a dogmatizmus. Szélsőségektől mentes mivoltára jellemző, ahogyan anyanyelvével és a magyar nemzeti sorskérdésekkel bánt. Édesapja nyomdokain járva őrködött a magyar nyelv tisztasága fölött, de mértéktartóan és mérlegelve, tisztelve az egyéni stílust és az adott szövegkörnyezetet; nem irtotta purista hévvel az idegen szavakat, amennyiben ezeket közhasználatúnak és a magyar szavak hangrendszerébe jól beilleszkedőnek vélhette. Éppúgy nem esett nehezére elfogadni és minden adandó alkalommal kimondani, hogy a magyar nyelv sokfajta érintkezések menetében alakult ki, mintegy annak bizonyságául, hogy kultúrák egybefonódva is megőrizhetik eredetiségüket. Ádám az apai műhelyből - mint írta egyszer - útravalóul hozta magával azt a módszertani javallatot, hogy a nyelv búvárlata során ne csak azt vizsgálja, ami törzsökösen magyar, hiszen anyanyelvünk története az állandóság és a megújulás története. Egy ember lexikont írt című. a budapesti Háttér /1-es számában megjelent beszámolója az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkálatainak akkori állásáról így folytatódik: Csodálatos nyelvünk állandósága a változatosságban, türelmessége az ellenséggel szemben is, hiszen a Habsburgokkal való hadakozásunk, a szlávokkal, a törökkel és más népekkel való ellenségeskedéseink közben is százával vettünk át baráttól és ellenségtől kölcsönszavakat. Megtanultuk nyelvét, megismertük gondolkodásmódját, de nem váltunk sem germánná, sem szlávvá, sem románná. A megmaradáshoz megértő türelem kell, hiszen a türelmetlen embert, nyelvet, kultúrát környezete kiveti, s előbb-utóbb maga ássa meg önnön vermét. E felfogás jegyében viszonyult Ádám ama sorskérdésekhez is: rendszerint szembesítette őket más etnikai és vallási közösségek elvárásaival, gondjaival. A türelmesség..egy csoport, egy kisebbség, akár egyetlen személy(iség) számára nem pusztán fontos, hanem létkérdés, fogalmazott 1985-ben Múlt - hagyománnyal. Hozzászólás egy hozzászóláshoz című, müncheni baráti felkérésre írott, máig kiadatlan kisesszéjében. Csupán az egészséges toleranciával és némi - szintén egészséges - önvédelmi képességgel rendelkező ember, csoport, nemzet életképes. Az egymásra figyelő türelmesség elvétől hajtva vált Ádám emelkedetté, a részérdekekben is kapcsolódási pontokat, felületeket fürkésző értelmiségivé, a magyar-román, magyar-szász, magyar-finn és magyar-zsidó kapcsolatok tudós és ismeretterjesztő elemzőjévé. Korántsem véletlen, hogy egyik utolsó közlésre tervezett anyagában Szigyártó Sándor színházi rendezővel beszélget a Kolozsvári Zsidó Színház tevékenységéről a második bécsi döntéstől Magyarország március 19-i német megszállásáig, amely négy év alatt ezt az intézményt a kor kérdezett tanúja szerint a háború sújtotta európai náci hatalmi övezetben egyedülállóan sikerült fönntartani és magas művészi követelmények szerint működtetni. Ádám fennebb idézett, baráti és munkatársi viszonyunk első időszakából származó Hozzászólásával vallotta és vállalta, hogy a mindenkori másik fél iránti tisztelet is véget érhet, mégpedig akkor, ha visszaélnek vele. Türelmetlenül türelmes vagyok, írta önmaga sebezhetőségének tudatában, ezért senkit meggyőződéséért meg nem vetek, de a meggyőződése ellen prédikálóval legszívesebben nem ülök le egy asztalhoz se falatozni, se beszélgetni - másodszor. Mert hát előbb meg kell ismernünk az ideológiai szélkakasokat. Visszaemlékezve az immár befejezett múlttá vált, tizenkét évet átfogó kapcsolatunkra, valamint áprilisi utolsó személyes találkozásunkra az Országos Széchényi Könyvtár kettőnknek legutoljára is eszmegerjesztő légkört biztosító társalgójában, képtelen vagyok szabadulni attól a benyomásomtól, hogy Ádám túl sok szélkakast ismert meg életében, ideológiait is, tudományost is, vagy éppen csak mindennapit. Világa így bonyolódott, s benne jómaga is néha. A másodszor, esetleg sokadszor tartalmas és értelmes eszmecserére alkalmas beszélgetőtárs keresése közben minduntalan határokba ütközött - ő, aki vérbeli európai utasként határok fölötti jelenségek szintjén gondolkodott és munkálkodott. Legutóbb mintha már csak határon túlról várta volna az együttgondolkodás ösztönző hatását. A Bloomingtonban hetvenedik életévét betöltő, őt egykor doktorrá avató hamburgi tanárának köszöntését a Honismeret számában imígyen zárta: Bízunk benne, hogy Décsy Gyula rövidesen huzamosabb időre visszatér Budapestre, mert akkor - bármely vezetése is van az országnak - nyugodtabban alhatunk, s dolgozhatunk. Most már sohasem tudjuk meg, hogy továbbdolgozva s talán több ráfigyelés közepette megtalálta-e volna nyugalmát? Úgy ment el, mint aki nemcsak megírt, hanem megíratlan műveit is ránk akarta volna hagyni, összes meg nem hallott és el nem hangzott intését a korlátoltság és türelmetlenség leküzdésére. 18

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről.

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről. GYORSVONATON Budapest A vonat öt perc múlva indul. Ma alig van utazó: az idő borongós. Lehet, hogy esik is. Az én kocsimban egy fiatal házaspár ül. A szomszéd fülkében foglaltak helyet. Ahogy bepillantottam,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába!

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! Az Apple tehetségekre épül, olyan tehetségekre, akik, azt hiszem, képesek jó hardvert tervezni, erősek az ipari

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL CSONKA MARGARÉTA Ma arra ébredtem, fejemben sétált Camille Claudell, egyre csak verte a márványkövet, majd elrohant döngetni nagykaput, Rodin, Rodin, nyissál kaput! Gyermekeim

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Juhász Bence. A nagy litikamu

Juhász Bence. A nagy litikamu Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

USTRON. Nemzetközi diákkonferencia 2009

USTRON. Nemzetközi diákkonferencia 2009 USTRON Nemzetközi diákkonferencia 2009 Hogyan jutottunk ki Ustronba? Újbuda önkormányzatának egyebek között egy lengyel várossal, Ustronnal is testvérvárosi kapcsolata van. Ustron néhány évente nemzetközi

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel

Részletesebben

Mozgástér. Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program

Mozgástér. Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program Mozgástér Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program A hajléktalan emberek számára a munkavégzés növelheti annak a lehetőségét, hogy enni és inni tudjanak, kapcsolatokat teremtsenek, megbecsülést

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Sajtófigyelés a 11. Életút Nap kapcsán

Sajtófigyelés a 11. Életút Nap kapcsán Sajtófigyelés a 11. Életút Nap kapcsán 2016. április 25., hétfő A 11. Életút Nap rendezvény kapcsán ez idáig összesen 69 megjelenést regisztráltunk. A megjelenések közel ötöde elektronikus médiumokban

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Csanádyné Hajós Zsuzsa: Bizalom az Úristenben. Nagyon nehezen tudtam megfogalmazni,

Csanádyné Hajós Zsuzsa: Bizalom az Úristenben. Nagyon nehezen tudtam megfogalmazni, Csanádyné Hajós Zsuzsa: Bizalom az Úristenben Nagyon nehezen tudtam megfogalmazni, hogy a mi életünkben mit jelent az az igen, amit Mária kimondott.7 gyermekes családba nőttem fel legidősebbként, abban

Részletesebben

Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló

Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló A mai nap tiszteletére még mindig gyönyörû idõ van. Kicsit furcsa adventkor ez az idõjárás, de azért nem tiltakozunk, hogy a természet

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17.

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. 1 Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. Balkán Fokasz Nikosz Megyek a 40-es buszon és bosszankodom. Leesett az első hó, a busz jócskán késett. A tömeg óriási és megállóról megállóra haladva nő. Egy könyök

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás?

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás? DRÁMAJÁTÉK TINIKNEK Vári Lili: A KULCS A történet egy vallási középiskolában játszódik. Szereplők: Tanár dr Wieser Tanár Brown Diákok: Jim, Larry, Jeff, Tom és Matthew Első szín (Osztályterem, a diákok

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Lelkészi jelentés a 2012. évről

Lelkészi jelentés a 2012. évről Lelkészi jelentés a 2012. évről Egy idős néni a gyülekezetből azt mondta- szinte csak magának félhangosan- hogy nem jó már ez a világ ahol mindenkinek olyan sok dolga van hogy nincs már ideje az embereknek.

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben