Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése"

Átírás

1

2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet Nyitókonferencia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2011

3 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Lektorálta: Tarr Ágnes Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) internet: Nyomdai munkák: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen György Géza vezérigazgató

4 TARTALOM Bevezető Ajánló Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek Kovács Erika: Legyen jobb a gyerekeknek! Biztos Kezdet Programok alapelvei Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései Tolnai Zsuzsanna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az inkluzív pedagógiai gyakorlat megvalósulása a Szirombontogató Óvodában Szilvási Léna: Lehetőségek és kockázatok a környezet hatása a koragyermekkori fejlődésre Gyerekesély projekt, TÁMOP Garajné Hajagos Andrea: A Lépésről lépésre óvodai program megvalósulása a Kincskereső Óvodában Zolnay János: Szegregáció, migráció Pécs példája Kocsisné Juhász Éva: A mérés, értékelés, tervezés, differenciált fejlesztés egysége a mindennapokban Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei Török Lajosné: Neveljünk együtt! Labáth Ferencné: A Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának zárszava A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is További információk

5

6 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Projektben újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvodaiskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Gerse István Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. 5

7

8 Ajánló Konferenciakötet-sorozatot indítunk útjára, melynek első eleme a Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának anyagát tartalmazza, a Programot, annak előzményeit mutatja be. Maga a program a XXI. század társadalmi, gazdasági, nevelési kihívásaira készíti fel az óvodáskorúak neveléséért felelős, a nevelésben közvetlen módon résztvevő személyeket. Kevés olyan konferencia van, amelyről elmondható, hogy a közoktatási intézmények fenntartói, vezetői, óvodapedagógusai, dajkái, a gyógypedagógusok, a fejlesztőpedagógusok, a logopédusok, a védőnők, gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a kistérségi humánszolgáltató központ munkatársai, a szociális támogató családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat szakemberei, az egyházi képviseletek együttesen jelen vannak egy közös cél érdekében. Ez a közös cél a hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekek esélyeinek növelése. Ennek a célnak a megvalósulását kívánja szolgálni Biztos Kezdet Óvodai Program, amely ágazati-és ágazatközi egyeztetések eredményeként született meg. A program keretében az egyes ágazatok nem külön-külön tesznek a családok és a gyerekek szocializációs feltételeinek javításáért, az intézményes szolgáltatások eléréséért, hanem közösen. A kötet anyaga egy szembenézés önmagunkkal. Milyen célokat fogalmazunk meg a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek javítása érdekében? Kikkel szeretnénk ezeket a célokat megvalósítani? Mit teszünk a célok megvalósításáért? Jó szívvel ajánlom a konferencia kötetet minden Olvasó, minden Szakember figyelmébe. Schanda Tamás János TÁMOP Közoktatási Osztály Osztályvezető 7

9

10 Dr. Darvas Ágnes Esélyek és lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy korábbi szakaszában sokan működtek közre az ún. gyerekesély zászlóshajó-program kidolgozásában. A cél az volt, hogy egy komplex problémát gyerekszegénység a különböző ágazatok összehangolt fejlesztésével lehessen csökkenteni. A zászlóshajók többsége köztük a gyerekek esélyeinek növelését célzó is elsüllyedt vagy zátonyra futott, sajnos. Több fejlesztés elindult, de a komplexitás sem a tervezésben, sem a megvalósításban nem egyértelmű. A már elkezdett uniós programok közül a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának kiépítésére irányuló TÁMOP program, a komplex kistérségi gyerekesély-programok kidolgozását és megvalósítását célzó TÁMOP program, az oktatási integrációt, a szociális szolgáltatásokat szolgáló fejlesztések mellett most elindul a Biztos Kezdet Óvodai Program. Ezek összességükben hatékony eszközök lehetnek a gyerekesélyek növelésében, a gyerekszegénység csökkenésében, a szegénységátörökítés ördögi körének megtörésében. A gyerekkori fejlődés meghatározó jelentősége az elmúlt évtizedekben a társadalompolitika középpontjába került az EU keretein belül is. Ennek hátterében több tényező áll. A gyerekkor és ezen belül is a koragyerekkor további életesélyeket meghatározó jellege régóta ismert a pszichológiai és pedagógiai irodalomból. Az elmúlt évtizedek jelentős hozadékai az agykutatás evidenciái. A vizsgálatokon alapuló tények bizonyítják az első évek fejlődési intenzitását, felhívják a figyelmet arra, hogy ez az életpálya legszenzitívebb időszaka. Az ebben az életkori szakaszban elmaradó fejlődés a későbbiekben csak részben korrigálható. A szociológiai kutatásokból az is tudható, hogy a gyerekek esetében a legnagyobb a kockázata annak, hogy tartósan éveken keresztül szegénységben, alapvető feltételeket tekintve depriváltan éljenek. Napjaink társadalom- és szociálpolitikájának kiemelt célkitűzése a hátrányok állandósulásának megelőzése. A hátrányok, ugyanúgy ahogy az előnyök, halmozódnak. A szegénység, a tartós szegénység nem kizárólag jövedelemhiány. Együtt jár kedvezőtlen lakáskörülményekkel, gyenge szolgáltatási környezettel, rossz egészségi állapottal, az oktatási intézményekhez is elégtelen hozzáférési esélyekkel. Napjaink társadalompolitikáját az alacsony hatékonyságú, költséges, utólagos beavatkozások minimalizálásának igénye jellemzi. A közgazdaságtudomány költség-haszon elemzései egyértelműen bizonyították, hogy a koragyerekkori programok összehasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményre vezetnek és fajlagosan olcsóbbak, mint a későbbi életkorokat célzó kompenzáló programok. A gyerekkor egészét tekintve is bizonyított, hogy az ebben az életkorban történő beruházások hatékony társadalmi befektetésként értelmezhetőek. A gyerekek, a gyerekkor központi szerepbe kerülését a gyermeki jogokról szóló nemzetközi, és egyes államokhoz kötődő dokumentumok is segítik. A jogok érvényesítésé- 9

11 nek igénye meghatározó elem a gyerekkori életkörülmények, lehetőségek, esélyek javításában. A szegénység, a szegénység újratermelődése és a gyermeki fejlődés összefüggéseinek ismerete nem újkeletű. Az átörökítés megtörését az első években kell megkezdeni, az iskolába lépés időszakában már részben megkésett a segítség, a támogatás a képességek kibontakoztatásához. A gyerekszegénység csökkentésére, a gyerekesélyek növelésére irányuló programoknak számos ismérvnek kell megfelelniük. Itt csupán a hatékony beavatkozás három elemét emelem ki. Magyarországnak, hasonlóan néhány más országhoz, van elfogadott nemzeti stratégiája a probléma kezelésére. A Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiát , 2007 májusában egyhangúlag fogadta el az országgyűlés. A hatékony beavatkozásnak szükséges, de semmiképpen nem elégséges eleme egy országos stratégia és a hozzá kapcsolódó kormányzati cselekvési terv. Az országos stratégiákkal és fejlesztésekkel párhuzamosan helyi szükségletekre választ adó lokális programokra van szükség. A szabályozók, a fejlesztési programok helyi szinten kerülnek alkalmazásra, az adott lokalitás feltételeinek megfelelően különböző módon. Az országos fejlesztések megvalósításának lényeges eleme, hogy adott közösségek, intézmények hogyan tudják azokat saját körülményeikhez igazítva alkalmazni. Jól példázza ezt a folyamatot a közoktatásban évek óta folyó integrációs fejlesztés és annak helyi nehézségei, problémái. A probléma összetett jellegéből következik, hogy a beavatkozásnak komplexnek kell lennie. Nagyon fontos, de nem elégséges megoldás a jó iskola, jó óvoda, általában jó szolgáltatások biztosítása. Hogyan várhatjuk el, hogy a gyerek kipihenten, jól lakottan, felkészülten, szépen megfésülve érkezzen be az óvodába, iskolába, ha víz nélküli, nehezen fűthető, zsúfolt lakóhelyről, mindennapi megélhetési gondoktól feszült családból, esős vagy téli időszakban térdig sárban gyalogolva jut el az intézménybe. A gyerekszegénység kezelése nem képzelhető el a szülők foglalkoztatásának javítása, a családi jövedelmek növekedése, a lakhatási gondok csökkentése, a helyi infrastruktúra javítása, a családokat és a gyerekeket támogató szolgáltatások fejlesztése nélkül. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják a hazai program korai életévekre fektetett hangsúlyát. A pár éves működésre visszatekintő hazai Biztos Kezdet Gyerekházak és a jelenleg folyó országos kiterjesztésük természetes folytatása a Biztos Kezdet filozófia más gyerekintézményekre történő kiterjesztése. A kiemelten a 0 3 éves korra koncentráló Gyerekházak tevékenysége a minél korábbi óvodakezdést is célozza. A korai képességgondozás akkor vezethet tartós eredményekhez, ha az óvoda szakmai tevékenységében is megjelennek, megerősödnek a Biztos Kezdet alapelvek. Ott vannak-e a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek az óvodákban? Kutatási eredmények alapján bizonyított, hogy a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek később kerülnek óvodába, mint szerencsésebb társaik. Az elmúlt évek közoktatási statisztikái azt jelzik, hogy az óvodákban és az iskolákban is nőtt a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A növekedés ráadásul igen jelentős, az óvodákban megháromszorozódott a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az általános iskolában megkétszereződött. A háttérben egyrészt az ehhez a minősítéshez 10

12 kapcsolódó normatívák, fejlesztések elterjedése áll. Az iskolának, fenntartónak és egyes esetekben a szülőnek is érdeke a halmozott hátrányok igazolása. Másrészt viszont az is látható, hogy az óvodákban tapasztalható arányok még mindig elmaradnak az iskolaitól. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ma már valószínűleg kicsit korábbi életkorban lesznek óvodások, de még mindig nagy a kockázata annak, hogy csak a kötelező életkorban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek hét leghátrányosabb helyzetű kistérség gyerekes családjainak kérdőíves vizsgálatából származnak. A 2100 háztartásban élő 3 7 éves korú gyerekek egynegyede nem jár óvodába. A gyerekeknek ez a csoportja jelentősen rosszabb körülmények között él foglalkoztatott nélküli, szegény, roma háztartás mint az óvodába járók. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségek óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az országos átlag 2,5-szöröse. 100 óvodásból 25 gyerek él a segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, és szülei egyikének sincs nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettsége. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben az óvodákra egyre súlyosabb szakmai feladatok hárulnak, a csoportlétszámok ismét nőnek. Az elmúlt nevelési évben az óvodai csoportok 30%-ában 26 vagy több gyerek volt. Ez az arány az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban megközelítette a 40%-ot. Zsúfolt otthonokból zsúfolt csoportokba érkeznek a gyerekek. Az óvodáztatás önmagában nem elegendő, hiszen nem gyerekmegőrzés a cél. A minőségi szolgáltatás egyik fontos feltétele a felnőtt-gyerek arány. (l. a prezentáció 5 8. diáját) Az, hogy a problémák vidéken, kistelepüléseken sűrűsödnek, nem meglepő. Magyarországon, hasonlóan Közép-Kelet-Európa több országához és eltérően a nyugat-európaiaktól, a szegénység vidéki jelenség. Napjainkban a hazai szegény gyerekek 60%-a él falusi környezetben. Ennek a ténynek ismeretében, valamint a rendelkezésre álló költségvetési források szűkössége, uniós lehetőségek korlátozottsága miatt a fejlesztések első lépése célzottan a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekre irányul. A Legyen jobb a gyermeknek Nemzeti Stratégiához kapcsolódó fejlesztések is itt kezdődtek el. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül ötben kezdődnek ebben az évben komplex gyerekesély-programok, hat további kistérség pedig a jövő évben kapcsolódik be a programba. A kistérségi kiterjesztés alapjait az a megvalósítási kísérlet alapozza meg, amelyet az MTA Gyerekprogram Irodája 2006-ban kezdett meg Szécsény kistérségben. A nógrádi, 13 településből álló kistérségben három év alatt szolgáltatások sora épült ki. Jelenleg nyolc Gyerekház, iskolai koordinátori hálózat, három tanoda, több iskolában tanórán kívüli foglalkozás, IT pontok, egészségügyi programok, közösségi házak, nyári napközik és további szolgáltatások biztosítottak a gyerekek és a gyerekes családok számára. (l. a prezentáció 9. diáját) Ennek a kistérségi programnak számos olyan tapasztalata van, amely fontos lehet az induló Biztos Kezdet Óvodai Program számára. Az egyik leglényegesebb feladat az érintett szülők és gyerekek bevonása a programokba. A szülők megnyerésén túl, a programokban való aktív részvételük elérése a cél. Ennek alapja csak a kölcsönös tisztelet és a valódi együttműködés igénye lehet. Vannak természetesen hullámhegyek és völgyek a működés során, de a helyi, szülők közötti ellenér- 11

13 zések és esetleges konfliktusok a gyerekek közös szükségletei és érdekei mentén feloldhatók, kezelhetők. A helyi közösségek nem mindig fogadókészek egy-egy új szolgáltatásra vagy újfajta programra. A Biztos Kezdet Gyerekházakat például a 13 szécsényi kistérségi település közül egy sem jelölte meg szükségletként 2006-ban, a program kezdetekor. Nem volt ismert még akkoriban ez a szolgáltatás, hiszen az országban csak féltucat településen működött modell- programként. Az ismeretlenség mellett az érdeklődés hiány hátterében az a nézet állt, hogy a gyereknek hároméves kora előtt nincs szüksége szervezett szakmai programokra. Így tehát nem alulról jövő kezdeményezésként kezdte meg a működését az első Gyerekház a kistérségben. Azóta viszont rohamosan terjed a szolgáltatás iránti szükséglet, ma már 8 településen része a szolgáltatásoknak a Gyerekház. A szolgáltatások fejlesztésének alapvető feltétele a szakemberek és szakmák közötti együttműködés. A kistérségi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egymást sokszor nem is ismerő, hasonló munkakörben dolgozó szakemberek, valamint az azonos településen különböző szolgáltatásokban és munkakörökben tevékenykedők együttműködése több szempontból is javítja a szolgáltatások hatékonyságát. Fontos új ismeretekhez juttatja a gyerekekkel, illetve családjaikkal foglalkozókat, segít az alapelvek, célok közelítésében. Felszabadít erőforrásokat, lehetőséget ad a munkamegosztásra, új módszerek megismerésére és alkalmazására. A folyamatos képzés hatékonyan segíti ezt a folyamatot. Az időről időre változó helyzetek, szükségletek, esetleges problémák, konfliktusok állandó képzési, továbbképzési igényt jelentenek. Minden ilyen program hosszú távú. Nincsenek rövid idő alatt elérhető, gyors eredmények. A fejlesztések, szolgáltatások működése közvetlenül, hónapról-hónapra csak részvételi mutatókkal jellemezhető, de ez önmagában nem sokat mond a lényegi folyamatokról és hatásokról. Rövid projekt -időszakok alatt nem érhetőek el a gyerekek életesélyeit nem csupán időszakosan, hanem az életpályájuk egészét tekintve is meghatározó változások. Azokhoz a meglévő intézményrendszerek, szolgáltatások feltételeinek javítására, a szakmai munka megerősítésére, szemléletváltozásra van szükség. A gyerekesélyek javítását célzó társadalompolitikai programok fenntarthatóvá válásának kulcsa az érintett gyerekek és szülők, valamint a helyi szolgáltatások helyzetbe hozása. Meg kell teremteni az igényt a szükségletekhez rugalmasan igazodó szolgáltatások iránt, erősíteni kell az érintettek és a szükségleteket felismerő szakemberek érdekképviseletének különböző formáit ezek létrehozásában, alakításában, és el kell érni, hogy a helyi humánerőforrásra építve biztosítható legyen a működés. Ez hosszú, a tapasztalatokat szisztematikusan elemző és azok alapján a szükséges fejlesztéseket, tevékenységeket is lépésről-lépésre tervező folyamatot feltételez. 12

14 13

15 14

16 15

17 16

18 17

19

20 Kovács Erika Legyen jobb a gyerekeknek! Biztos Kezdet Programok alapelvei A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia alapelvei Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Helyette menj arra, merre nincs út, és hagyj magad mögött egy ösvényt! Emerson A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló ( ) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is. A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia elindításának három fő indoka van. A Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolja, hogy e törvénynek megfelelően is csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A szegény gyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. Ma az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik. A harmadik indok az első kettőből adódik. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg 19

21 versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. A fenntartható és harmonikus gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom. Az országgyűlés elfogadta a 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot és annak mellékletét képező Legyen jobb a gyermekeknek ( ) kormánystratégiát, melynek a célja a gyermekszegénység csökkentése, a gyermekek esélyeinek a növelése. Az országgyűlés felkérte a kormányt, hogy háromévente készítsen kormányzati cselekvési programot, és ebben határozza meg a jogszabályi, szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felelőseit, közreműködőit, a határidők és a szükséges források megjelölésével; illetve háromévente értékelje a Nemzeti stratégiában és az adott időszakra vonatkozó kormányzati cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtását, és ennek alapján dolgozza ki a következő cselekvési programot. A program végrehajtása során a kormánynak gondoskodnia kell az európai uniós tagsággal összefüggő tervek, programok céljainak és beavatkozásainak megvalósításáról, különös tekintettel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltakkal. Az országgyűlés e határozatával felkéri a szakmai és civil szervezeteket, egyházakat, valamint a helyi önkormányzatokat, hogy tegyenek meg mindent a Nemzeti stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáért, megismertetéséért s az azt támogató szemlélet kialakításáért. A 47/2007. (V. 31.) OGY határozat alapján a kormány a Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzések érdekében a es évekre a következő feladatokat jelöli meg a kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeként: a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése, a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javulása, ezen intézmények együttműködésének javítása, a gyermekek jólétének emelése. A Biztos Kezdet Program alapelvei A Biztos Kezdet Program kapcsolódik a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiá hoz. A Biztos Kezdet Program feladata, hogy hatékonyan avatkozzon be a szegénység és a kirekesztettség hatásai/következményei újratermelődésének megakadályozása érdekében. A Biztos Kezdet Program különös hangsúlyt fektet a gyermeki jogok érvényesítésére. A gyerekek születésüktől fogva aktív szereplői a család, a közösség, a társadalom életének. A legfiatalabb gyerekek jogainak érvényesítése érdekében tekintettel kell lenni az életkorukból adódó sajátos fizikai és érzelmi szükségletekre, valamint arra, hogy koragyermekkorban alapvető szükségletük a játékhoz, felfedezéshez, tanuláshoz, társas kapcsolatokhoz szükséges személyes és tárgyi környezet megléte. 20

22 Minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A korai életévek különös odafigyelést igényelnek, mivel ebben az életkorban alakulnak ki az alapjai a későbbi iskolai sikernek és társadalmi részvételnek. A Biztos Kezdet Program alapelveinek megfelelően történik jelenleg a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása, hálózatuk kialakítása. A program és annak célkitűzései azonban nem csak Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában, bölcsődében, játszóházakban) is szolgálhatják a program célkitűzéseit, és így részei lehetnek a Biztos Kezdet Programnak. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célok és alapelvek meghatározzák a magyarországi Biztos Kezdet Program alaptéziseit. Így a jövőben mindazoknak, akik Biztos Kezdet szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, az ebben a dokumentumban megfogalmazott célokat és alapelveket kell érvényesíteniük a szolgáltatás kialakítása során. Célok A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0 7 (ebből kiemelten 0 5) éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. A program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához, a minél korábbi lehetőleg 3 éves kortól óvodai részvételhez és a sikeres iskolakezdéshez. A program alapelvei A Biztos Kezdet egy koragyerekkori nevelésre, tanulásra, gondozásra vonatkozó filozófia, amely bármilyen, a 0 7 (különösen 0 5) éves gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését befolyásolhatja, meghatározhatja. Az életkori alapelv szerint a program fókuszában a 0 7 (különösen a 0 5) éves gyerekek állnak. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képességkibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. A területi célzás alapelve. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint a 21

23 települési szegregátumokban élő családok jelentik. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége, másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyerekekre irányuló szolgáltatások. Azokon a területeken, ahol a program működik, mindenki számára nyitott. Szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. A szülők a gyerek első tanítói. A szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a program meghatározó eleme. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. A program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedni kell arra, hogy bár a program mindenki számára nyitott, a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a program fókuszában. Az alapelvek együttes érvényesülése esetén beszélhetünk Biztos Kezdet Programról! A Biztos Kezdet Óvodai Program a tárcaközi megállapodás eredményeképpen, a biztos kezdet alapelvek mentén a közoktatás keretein belül az óvodapedagógusokat fogja segíteni a leghátrányosabb helyzetű településeken a hatékony, gyakorlatias megoldásmódok megtalálásában, a problémák hatékony megoldásában. 22

24 23

25 24

26 25

27 26

28 27

29

30 Dr. Bakonyi Anna A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései A kompetencia alapú óvodai programcsomag amely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg alapvető pedagógiai törekvése azt a célt szolgálta, hogy illeszkedjen az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához, ugyanakkor olyan irányokat mutatott és olyan innovatív megoldásokat javasolt, amelyek elemei, és/vagy egyes moduljai a Helyi Nevelési Programba is beépíthetők anélkül, hogy azok alapvetően megváltoznának. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja azóta módosításra került, mely dokumentumban a változtatások lényege éppen az esélyteremtés pedagógiai eszközeinek differenciálódása, finomítása volt. Ezzel egy időben megvalósult egy TÁMOP program, amely a 0 5 éves korú gyermekek koragyermekkori fejlesztésére irányuló speciális megoldás, ez pedig a Biztos Kezdet Gyerekház hálózati rendszere. A gyerekház céljaiban és módszereiben részben eltér a Biztos Kezdet Óvodai Programtól, részben azonban tudatosan azonos feladatokat és megoldásmódokat fogalmaz meg, hiszen azonos helyzetben lévő célcsoportra fókuszál. A módosított alapprogram változásai az alábbi pontokban foglalhatók össze (a felsorolás nem a szövegszerű módosításokat mutatja be, hanem azokat a szemléletbeli változásokat foglalja össze, amelyek mentén a tényleges, gyakorlati változások megvalósíthatók): Folyamatjelleg: hagyományok és modernitás, szokások és innováció. Védelem: gyermeki jogok, szolgáltatások ellen. Inklúzió, integráció, differenciálás, esélyteremtés: SNI, HHH, etnikai kisebbségek, migrációs populáció, kiemelkedő képességű gyerekek, átlagos fejlődésmenetű gyerekek. Identitáserősítés: szülőföldhöz való pozitív viszony és multikulturális gyakorlat egyszerre. Egyedi vonások: kiindulás a személy (gyerek) felől. Intervenció: együttműködés és tanácsadó szerepkör a családokkal, a családi kontextus nagyobb figyelembevétele. Mérés, értékelés: megfigyelés, megismerés, tervezés, fejlesztés nyomon követéssel. Tanulás: értelmezése nem csak önálló tevékenység, cselekvéses, kreativitás erősítése, tapasztalatokra építés, képességfejlődés, mint cél, komplexitás, megújuló megoldások. Anyanyelv: átható, mindenben benne lévő szerepe, közlési kedv kiemelése. Játék: a szabad játék és a fejlesztő játék elkülönítése, a játék indirekt irányítása. Kompetenciaelvűség: aktivitás, cselekvő részvétel minden résztvevő fél részéről. Napirend: párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer szokásrenddel együtt. Kapcsolatok: óvodán belül = dajka stb., kívül = szakemberek, szakszolgálatok. 29

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE Kecskés Éva szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. ELŐZMÉNYEK, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, KOMPLEXITÁS

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Módszertani kultúrában az óvodapedagógia ma verhetetlen Magyarországon. (Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében Az Echo Innovációs Műhelya Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében Székesfehérváron szervezett

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Budapest, 2007. május 04. A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei Készítette: Labáth Ferencné

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet. ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK A 2012/2013. tanévben a következő intézményközi szakmai napok megrendezését tervezzük: 1. Szakmai nap az intervenció jegyében - Felkészítés a preventív óvodai

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Pályázati támogatások

Pályázati támogatások Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben