Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése
|
|
- Alajos Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet Nyitókonferencia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2011
3 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Lektorálta: Tarr Ágnes Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) info@educatio.hu internet: Nyomdai munkák: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen György Géza vezérigazgató
4 TARTALOM Bevezető Ajánló Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek Kovács Erika: Legyen jobb a gyerekeknek! Biztos Kezdet Programok alapelvei Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései Tolnai Zsuzsanna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az inkluzív pedagógiai gyakorlat megvalósulása a Szirombontogató Óvodában Szilvási Léna: Lehetőségek és kockázatok a környezet hatása a koragyermekkori fejlődésre Gyerekesély projekt, TÁMOP Garajné Hajagos Andrea: A Lépésről lépésre óvodai program megvalósulása a Kincskereső Óvodában Zolnay János: Szegregáció, migráció Pécs példája Kocsisné Juhász Éva: A mérés, értékelés, tervezés, differenciált fejlesztés egysége a mindennapokban Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei Török Lajosné: Neveljünk együtt! Labáth Ferencné: A Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának zárszava A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is További információk
5
6 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Projektben újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvodaiskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Gerse István Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. 5
7
8 Ajánló Konferenciakötet-sorozatot indítunk útjára, melynek első eleme a Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának anyagát tartalmazza, a Programot, annak előzményeit mutatja be. Maga a program a XXI. század társadalmi, gazdasági, nevelési kihívásaira készíti fel az óvodáskorúak neveléséért felelős, a nevelésben közvetlen módon résztvevő személyeket. Kevés olyan konferencia van, amelyről elmondható, hogy a közoktatási intézmények fenntartói, vezetői, óvodapedagógusai, dajkái, a gyógypedagógusok, a fejlesztőpedagógusok, a logopédusok, a védőnők, gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a kistérségi humánszolgáltató központ munkatársai, a szociális támogató családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat szakemberei, az egyházi képviseletek együttesen jelen vannak egy közös cél érdekében. Ez a közös cél a hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekek esélyeinek növelése. Ennek a célnak a megvalósulását kívánja szolgálni Biztos Kezdet Óvodai Program, amely ágazati-és ágazatközi egyeztetések eredményeként született meg. A program keretében az egyes ágazatok nem külön-külön tesznek a családok és a gyerekek szocializációs feltételeinek javításáért, az intézményes szolgáltatások eléréséért, hanem közösen. A kötet anyaga egy szembenézés önmagunkkal. Milyen célokat fogalmazunk meg a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek javítása érdekében? Kikkel szeretnénk ezeket a célokat megvalósítani? Mit teszünk a célok megvalósításáért? Jó szívvel ajánlom a konferencia kötetet minden Olvasó, minden Szakember figyelmébe. Schanda Tamás János TÁMOP Közoktatási Osztály Osztályvezető 7
9
10 Dr. Darvas Ágnes Esélyek és lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy korábbi szakaszában sokan működtek közre az ún. gyerekesély zászlóshajó-program kidolgozásában. A cél az volt, hogy egy komplex problémát gyerekszegénység a különböző ágazatok összehangolt fejlesztésével lehessen csökkenteni. A zászlóshajók többsége köztük a gyerekek esélyeinek növelését célzó is elsüllyedt vagy zátonyra futott, sajnos. Több fejlesztés elindult, de a komplexitás sem a tervezésben, sem a megvalósításban nem egyértelmű. A már elkezdett uniós programok közül a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának kiépítésére irányuló TÁMOP program, a komplex kistérségi gyerekesély-programok kidolgozását és megvalósítását célzó TÁMOP program, az oktatási integrációt, a szociális szolgáltatásokat szolgáló fejlesztések mellett most elindul a Biztos Kezdet Óvodai Program. Ezek összességükben hatékony eszközök lehetnek a gyerekesélyek növelésében, a gyerekszegénység csökkenésében, a szegénységátörökítés ördögi körének megtörésében. A gyerekkori fejlődés meghatározó jelentősége az elmúlt évtizedekben a társadalompolitika középpontjába került az EU keretein belül is. Ennek hátterében több tényező áll. A gyerekkor és ezen belül is a koragyerekkor további életesélyeket meghatározó jellege régóta ismert a pszichológiai és pedagógiai irodalomból. Az elmúlt évtizedek jelentős hozadékai az agykutatás evidenciái. A vizsgálatokon alapuló tények bizonyítják az első évek fejlődési intenzitását, felhívják a figyelmet arra, hogy ez az életpálya legszenzitívebb időszaka. Az ebben az életkori szakaszban elmaradó fejlődés a későbbiekben csak részben korrigálható. A szociológiai kutatásokból az is tudható, hogy a gyerekek esetében a legnagyobb a kockázata annak, hogy tartósan éveken keresztül szegénységben, alapvető feltételeket tekintve depriváltan éljenek. Napjaink társadalom- és szociálpolitikájának kiemelt célkitűzése a hátrányok állandósulásának megelőzése. A hátrányok, ugyanúgy ahogy az előnyök, halmozódnak. A szegénység, a tartós szegénység nem kizárólag jövedelemhiány. Együtt jár kedvezőtlen lakáskörülményekkel, gyenge szolgáltatási környezettel, rossz egészségi állapottal, az oktatási intézményekhez is elégtelen hozzáférési esélyekkel. Napjaink társadalompolitikáját az alacsony hatékonyságú, költséges, utólagos beavatkozások minimalizálásának igénye jellemzi. A közgazdaságtudomány költség-haszon elemzései egyértelműen bizonyították, hogy a koragyerekkori programok összehasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményre vezetnek és fajlagosan olcsóbbak, mint a későbbi életkorokat célzó kompenzáló programok. A gyerekkor egészét tekintve is bizonyított, hogy az ebben az életkorban történő beruházások hatékony társadalmi befektetésként értelmezhetőek. A gyerekek, a gyerekkor központi szerepbe kerülését a gyermeki jogokról szóló nemzetközi, és egyes államokhoz kötődő dokumentumok is segítik. A jogok érvényesítésé- 9
11 nek igénye meghatározó elem a gyerekkori életkörülmények, lehetőségek, esélyek javításában. A szegénység, a szegénység újratermelődése és a gyermeki fejlődés összefüggéseinek ismerete nem újkeletű. Az átörökítés megtörését az első években kell megkezdeni, az iskolába lépés időszakában már részben megkésett a segítség, a támogatás a képességek kibontakoztatásához. A gyerekszegénység csökkentésére, a gyerekesélyek növelésére irányuló programoknak számos ismérvnek kell megfelelniük. Itt csupán a hatékony beavatkozás három elemét emelem ki. Magyarországnak, hasonlóan néhány más országhoz, van elfogadott nemzeti stratégiája a probléma kezelésére. A Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiát , 2007 májusában egyhangúlag fogadta el az országgyűlés. A hatékony beavatkozásnak szükséges, de semmiképpen nem elégséges eleme egy országos stratégia és a hozzá kapcsolódó kormányzati cselekvési terv. Az országos stratégiákkal és fejlesztésekkel párhuzamosan helyi szükségletekre választ adó lokális programokra van szükség. A szabályozók, a fejlesztési programok helyi szinten kerülnek alkalmazásra, az adott lokalitás feltételeinek megfelelően különböző módon. Az országos fejlesztések megvalósításának lényeges eleme, hogy adott közösségek, intézmények hogyan tudják azokat saját körülményeikhez igazítva alkalmazni. Jól példázza ezt a folyamatot a közoktatásban évek óta folyó integrációs fejlesztés és annak helyi nehézségei, problémái. A probléma összetett jellegéből következik, hogy a beavatkozásnak komplexnek kell lennie. Nagyon fontos, de nem elégséges megoldás a jó iskola, jó óvoda, általában jó szolgáltatások biztosítása. Hogyan várhatjuk el, hogy a gyerek kipihenten, jól lakottan, felkészülten, szépen megfésülve érkezzen be az óvodába, iskolába, ha víz nélküli, nehezen fűthető, zsúfolt lakóhelyről, mindennapi megélhetési gondoktól feszült családból, esős vagy téli időszakban térdig sárban gyalogolva jut el az intézménybe. A gyerekszegénység kezelése nem képzelhető el a szülők foglalkoztatásának javítása, a családi jövedelmek növekedése, a lakhatási gondok csökkentése, a helyi infrastruktúra javítása, a családokat és a gyerekeket támogató szolgáltatások fejlesztése nélkül. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják a hazai program korai életévekre fektetett hangsúlyát. A pár éves működésre visszatekintő hazai Biztos Kezdet Gyerekházak és a jelenleg folyó országos kiterjesztésük természetes folytatása a Biztos Kezdet filozófia más gyerekintézményekre történő kiterjesztése. A kiemelten a 0 3 éves korra koncentráló Gyerekházak tevékenysége a minél korábbi óvodakezdést is célozza. A korai képességgondozás akkor vezethet tartós eredményekhez, ha az óvoda szakmai tevékenységében is megjelennek, megerősödnek a Biztos Kezdet alapelvek. Ott vannak-e a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek az óvodákban? Kutatási eredmények alapján bizonyított, hogy a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek később kerülnek óvodába, mint szerencsésebb társaik. Az elmúlt évek közoktatási statisztikái azt jelzik, hogy az óvodákban és az iskolákban is nőtt a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A növekedés ráadásul igen jelentős, az óvodákban megháromszorozódott a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az általános iskolában megkétszereződött. A háttérben egyrészt az ehhez a minősítéshez 10
12 kapcsolódó normatívák, fejlesztések elterjedése áll. Az iskolának, fenntartónak és egyes esetekben a szülőnek is érdeke a halmozott hátrányok igazolása. Másrészt viszont az is látható, hogy az óvodákban tapasztalható arányok még mindig elmaradnak az iskolaitól. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ma már valószínűleg kicsit korábbi életkorban lesznek óvodások, de még mindig nagy a kockázata annak, hogy csak a kötelező életkorban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek hét leghátrányosabb helyzetű kistérség gyerekes családjainak kérdőíves vizsgálatából származnak. A 2100 háztartásban élő 3 7 éves korú gyerekek egynegyede nem jár óvodába. A gyerekeknek ez a csoportja jelentősen rosszabb körülmények között él foglalkoztatott nélküli, szegény, roma háztartás mint az óvodába járók. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségek óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az országos átlag 2,5-szöröse. 100 óvodásból 25 gyerek él a segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, és szülei egyikének sincs nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettsége. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben az óvodákra egyre súlyosabb szakmai feladatok hárulnak, a csoportlétszámok ismét nőnek. Az elmúlt nevelési évben az óvodai csoportok 30%-ában 26 vagy több gyerek volt. Ez az arány az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban megközelítette a 40%-ot. Zsúfolt otthonokból zsúfolt csoportokba érkeznek a gyerekek. Az óvodáztatás önmagában nem elegendő, hiszen nem gyerekmegőrzés a cél. A minőségi szolgáltatás egyik fontos feltétele a felnőtt-gyerek arány. (l. a prezentáció 5 8. diáját) Az, hogy a problémák vidéken, kistelepüléseken sűrűsödnek, nem meglepő. Magyarországon, hasonlóan Közép-Kelet-Európa több országához és eltérően a nyugat-európaiaktól, a szegénység vidéki jelenség. Napjainkban a hazai szegény gyerekek 60%-a él falusi környezetben. Ennek a ténynek ismeretében, valamint a rendelkezésre álló költségvetési források szűkössége, uniós lehetőségek korlátozottsága miatt a fejlesztések első lépése célzottan a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekre irányul. A Legyen jobb a gyermeknek Nemzeti Stratégiához kapcsolódó fejlesztések is itt kezdődtek el. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül ötben kezdődnek ebben az évben komplex gyerekesély-programok, hat további kistérség pedig a jövő évben kapcsolódik be a programba. A kistérségi kiterjesztés alapjait az a megvalósítási kísérlet alapozza meg, amelyet az MTA Gyerekprogram Irodája 2006-ban kezdett meg Szécsény kistérségben. A nógrádi, 13 településből álló kistérségben három év alatt szolgáltatások sora épült ki. Jelenleg nyolc Gyerekház, iskolai koordinátori hálózat, három tanoda, több iskolában tanórán kívüli foglalkozás, IT pontok, egészségügyi programok, közösségi házak, nyári napközik és további szolgáltatások biztosítottak a gyerekek és a gyerekes családok számára. (l. a prezentáció 9. diáját) Ennek a kistérségi programnak számos olyan tapasztalata van, amely fontos lehet az induló Biztos Kezdet Óvodai Program számára. Az egyik leglényegesebb feladat az érintett szülők és gyerekek bevonása a programokba. A szülők megnyerésén túl, a programokban való aktív részvételük elérése a cél. Ennek alapja csak a kölcsönös tisztelet és a valódi együttműködés igénye lehet. Vannak természetesen hullámhegyek és völgyek a működés során, de a helyi, szülők közötti ellenér- 11
13 zések és esetleges konfliktusok a gyerekek közös szükségletei és érdekei mentén feloldhatók, kezelhetők. A helyi közösségek nem mindig fogadókészek egy-egy új szolgáltatásra vagy újfajta programra. A Biztos Kezdet Gyerekházakat például a 13 szécsényi kistérségi település közül egy sem jelölte meg szükségletként 2006-ban, a program kezdetekor. Nem volt ismert még akkoriban ez a szolgáltatás, hiszen az országban csak féltucat településen működött modell- programként. Az ismeretlenség mellett az érdeklődés hiány hátterében az a nézet állt, hogy a gyereknek hároméves kora előtt nincs szüksége szervezett szakmai programokra. Így tehát nem alulról jövő kezdeményezésként kezdte meg a működését az első Gyerekház a kistérségben. Azóta viszont rohamosan terjed a szolgáltatás iránti szükséglet, ma már 8 településen része a szolgáltatásoknak a Gyerekház. A szolgáltatások fejlesztésének alapvető feltétele a szakemberek és szakmák közötti együttműködés. A kistérségi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egymást sokszor nem is ismerő, hasonló munkakörben dolgozó szakemberek, valamint az azonos településen különböző szolgáltatásokban és munkakörökben tevékenykedők együttműködése több szempontból is javítja a szolgáltatások hatékonyságát. Fontos új ismeretekhez juttatja a gyerekekkel, illetve családjaikkal foglalkozókat, segít az alapelvek, célok közelítésében. Felszabadít erőforrásokat, lehetőséget ad a munkamegosztásra, új módszerek megismerésére és alkalmazására. A folyamatos képzés hatékonyan segíti ezt a folyamatot. Az időről időre változó helyzetek, szükségletek, esetleges problémák, konfliktusok állandó képzési, továbbképzési igényt jelentenek. Minden ilyen program hosszú távú. Nincsenek rövid idő alatt elérhető, gyors eredmények. A fejlesztések, szolgáltatások működése közvetlenül, hónapról-hónapra csak részvételi mutatókkal jellemezhető, de ez önmagában nem sokat mond a lényegi folyamatokról és hatásokról. Rövid projekt -időszakok alatt nem érhetőek el a gyerekek életesélyeit nem csupán időszakosan, hanem az életpályájuk egészét tekintve is meghatározó változások. Azokhoz a meglévő intézményrendszerek, szolgáltatások feltételeinek javítására, a szakmai munka megerősítésére, szemléletváltozásra van szükség. A gyerekesélyek javítását célzó társadalompolitikai programok fenntarthatóvá válásának kulcsa az érintett gyerekek és szülők, valamint a helyi szolgáltatások helyzetbe hozása. Meg kell teremteni az igényt a szükségletekhez rugalmasan igazodó szolgáltatások iránt, erősíteni kell az érintettek és a szükségleteket felismerő szakemberek érdekképviseletének különböző formáit ezek létrehozásában, alakításában, és el kell érni, hogy a helyi humánerőforrásra építve biztosítható legyen a működés. Ez hosszú, a tapasztalatokat szisztematikusan elemző és azok alapján a szükséges fejlesztéseket, tevékenységeket is lépésről-lépésre tervező folyamatot feltételez. 12
14 13
15 14
16 15
17 16
18 17
19
20 Kovács Erika Legyen jobb a gyerekeknek! Biztos Kezdet Programok alapelvei A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia alapelvei Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Helyette menj arra, merre nincs út, és hagyj magad mögött egy ösvényt! Emerson A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló ( ) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is. A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia elindításának három fő indoka van. A Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolja, hogy e törvénynek megfelelően is csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A szegény gyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. Ma az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik. A harmadik indok az első kettőből adódik. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg 19
21 versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. A fenntartható és harmonikus gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom. Az országgyűlés elfogadta a 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot és annak mellékletét képező Legyen jobb a gyermekeknek ( ) kormánystratégiát, melynek a célja a gyermekszegénység csökkentése, a gyermekek esélyeinek a növelése. Az országgyűlés felkérte a kormányt, hogy háromévente készítsen kormányzati cselekvési programot, és ebben határozza meg a jogszabályi, szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felelőseit, közreműködőit, a határidők és a szükséges források megjelölésével; illetve háromévente értékelje a Nemzeti stratégiában és az adott időszakra vonatkozó kormányzati cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtását, és ennek alapján dolgozza ki a következő cselekvési programot. A program végrehajtása során a kormánynak gondoskodnia kell az európai uniós tagsággal összefüggő tervek, programok céljainak és beavatkozásainak megvalósításáról, különös tekintettel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltakkal. Az országgyűlés e határozatával felkéri a szakmai és civil szervezeteket, egyházakat, valamint a helyi önkormányzatokat, hogy tegyenek meg mindent a Nemzeti stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáért, megismertetéséért s az azt támogató szemlélet kialakításáért. A 47/2007. (V. 31.) OGY határozat alapján a kormány a Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzések érdekében a es évekre a következő feladatokat jelöli meg a kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeként: a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése, a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javulása, ezen intézmények együttműködésének javítása, a gyermekek jólétének emelése. A Biztos Kezdet Program alapelvei A Biztos Kezdet Program kapcsolódik a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiá hoz. A Biztos Kezdet Program feladata, hogy hatékonyan avatkozzon be a szegénység és a kirekesztettség hatásai/következményei újratermelődésének megakadályozása érdekében. A Biztos Kezdet Program különös hangsúlyt fektet a gyermeki jogok érvényesítésére. A gyerekek születésüktől fogva aktív szereplői a család, a közösség, a társadalom életének. A legfiatalabb gyerekek jogainak érvényesítése érdekében tekintettel kell lenni az életkorukból adódó sajátos fizikai és érzelmi szükségletekre, valamint arra, hogy koragyermekkorban alapvető szükségletük a játékhoz, felfedezéshez, tanuláshoz, társas kapcsolatokhoz szükséges személyes és tárgyi környezet megléte. 20
22 Minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A korai életévek különös odafigyelést igényelnek, mivel ebben az életkorban alakulnak ki az alapjai a későbbi iskolai sikernek és társadalmi részvételnek. A Biztos Kezdet Program alapelveinek megfelelően történik jelenleg a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása, hálózatuk kialakítása. A program és annak célkitűzései azonban nem csak Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában, bölcsődében, játszóházakban) is szolgálhatják a program célkitűzéseit, és így részei lehetnek a Biztos Kezdet Programnak. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célok és alapelvek meghatározzák a magyarországi Biztos Kezdet Program alaptéziseit. Így a jövőben mindazoknak, akik Biztos Kezdet szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, az ebben a dokumentumban megfogalmazott célokat és alapelveket kell érvényesíteniük a szolgáltatás kialakítása során. Célok A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0 7 (ebből kiemelten 0 5) éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. A program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához, a minél korábbi lehetőleg 3 éves kortól óvodai részvételhez és a sikeres iskolakezdéshez. A program alapelvei A Biztos Kezdet egy koragyerekkori nevelésre, tanulásra, gondozásra vonatkozó filozófia, amely bármilyen, a 0 7 (különösen 0 5) éves gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését befolyásolhatja, meghatározhatja. Az életkori alapelv szerint a program fókuszában a 0 7 (különösen a 0 5) éves gyerekek állnak. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képességkibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák. A területi célzás alapelve. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint a 21
23 települési szegregátumokban élő családok jelentik. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége, másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyerekekre irányuló szolgáltatások. Azokon a területeken, ahol a program működik, mindenki számára nyitott. Szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. A szülők a gyerek első tanítói. A szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a program meghatározó eleme. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. A program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedni kell arra, hogy bár a program mindenki számára nyitott, a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a program fókuszában. Az alapelvek együttes érvényesülése esetén beszélhetünk Biztos Kezdet Programról! A Biztos Kezdet Óvodai Program a tárcaközi megállapodás eredményeképpen, a biztos kezdet alapelvek mentén a közoktatás keretein belül az óvodapedagógusokat fogja segíteni a leghátrányosabb helyzetű településeken a hatékony, gyakorlatias megoldásmódok megtalálásában, a problémák hatékony megoldásában. 22
24 23
25 24
26 25
27 26
28 27
29
30 Dr. Bakonyi Anna A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései A kompetencia alapú óvodai programcsomag amely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg alapvető pedagógiai törekvése azt a célt szolgálta, hogy illeszkedjen az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához, ugyanakkor olyan irányokat mutatott és olyan innovatív megoldásokat javasolt, amelyek elemei, és/vagy egyes moduljai a Helyi Nevelési Programba is beépíthetők anélkül, hogy azok alapvetően megváltoznának. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja azóta módosításra került, mely dokumentumban a változtatások lényege éppen az esélyteremtés pedagógiai eszközeinek differenciálódása, finomítása volt. Ezzel egy időben megvalósult egy TÁMOP program, amely a 0 5 éves korú gyermekek koragyermekkori fejlesztésére irányuló speciális megoldás, ez pedig a Biztos Kezdet Gyerekház hálózati rendszere. A gyerekház céljaiban és módszereiben részben eltér a Biztos Kezdet Óvodai Programtól, részben azonban tudatosan azonos feladatokat és megoldásmódokat fogalmaz meg, hiszen azonos helyzetben lévő célcsoportra fókuszál. A módosított alapprogram változásai az alábbi pontokban foglalhatók össze (a felsorolás nem a szövegszerű módosításokat mutatja be, hanem azokat a szemléletbeli változásokat foglalja össze, amelyek mentén a tényleges, gyakorlati változások megvalósíthatók): Folyamatjelleg: hagyományok és modernitás, szokások és innováció. Védelem: gyermeki jogok, szolgáltatások ellen. Inklúzió, integráció, differenciálás, esélyteremtés: SNI, HHH, etnikai kisebbségek, migrációs populáció, kiemelkedő képességű gyerekek, átlagos fejlődésmenetű gyerekek. Identitáserősítés: szülőföldhöz való pozitív viszony és multikulturális gyakorlat egyszerre. Egyedi vonások: kiindulás a személy (gyerek) felől. Intervenció: együttműködés és tanácsadó szerepkör a családokkal, a családi kontextus nagyobb figyelembevétele. Mérés, értékelés: megfigyelés, megismerés, tervezés, fejlesztés nyomon követéssel. Tanulás: értelmezése nem csak önálló tevékenység, cselekvéses, kreativitás erősítése, tapasztalatokra építés, képességfejlődés, mint cél, komplexitás, megújuló megoldások. Anyanyelv: átható, mindenben benne lévő szerepe, közlési kedv kiemelése. Játék: a szabad játék és a fejlesztő játék elkülönítése, a játék indirekt irányítása. Kompetenciaelvűség: aktivitás, cselekvő részvétel minden résztvevő fél részéről. Napirend: párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer szokásrenddel együtt. Kapcsolatok: óvodán belül = dajka stb., kívül = szakemberek, szakszolgálatok. 29
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenA BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)
A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda
RészletesebbenReferencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény
Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,
RészletesebbenA családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs
A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenKülönleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna
Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és
RészletesebbenKoragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése
Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenFOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
RészletesebbenKörkép oktatási fejlesztések jelene és jövője
Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenAZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
RészletesebbenJakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program
Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan
RészletesebbenOszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy
Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0045 A referencia-intézmény definíciója
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja
RészletesebbenSzécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende
Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Lengyelné Bencsik Judit Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda és Konyha EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása
RészletesebbenAJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013
AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak
RészletesebbenEsélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető
Esélyegyenlőség a közoktatásban Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban Budapest Intézet 2009. év végi jelentéséből A magyar közoktatási
RészletesebbenA szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.
A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenGYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés
RészletesebbenIPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.
Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és
RészletesebbenSajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenAlapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenGYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE
GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE Kecskés Éva szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. ELŐZMÉNYEK, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, KOMPLEXITÁS
RészletesebbenA Kormány. 1./2009. (..) Korm. h a t á r o z a t a
Melléklet a 8135-7/2009-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány 1./2009. (..) Korm. h a t á r o z a t a a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat
RészletesebbenSajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.
Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenMEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak
RészletesebbenÓvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból
A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenOM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.
RészletesebbenGyerekesély Program Drosztmérné Kánnai Magdolna EMMI, Gyermekesély főosztály
Gyerekesély Program 2014-2020 Drosztmérné Kánnai Magdolna EMMI, Gyermekesély főosztály Szegénységi mutatók Mutatók 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA
RészletesebbenTÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045
Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb
Részletesebbenkoragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT
Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag
RészletesebbenAz oktatás s szerepe a társadalmi felzárk
Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063
TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA (TÁMOP B)
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. Előzmények - kapcsol Előzmények - kapcsolódások Közoktatási
RészletesebbenAz Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület
RészletesebbenA Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában
A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenSzakértői vélemény az
Szakértői vélemény az EGYÜTT-ÉRTÜK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
RészletesebbenÓvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.
RészletesebbenTÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt
TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenKistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös
Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 40/A. ag) pont szerint 2018. szeptember 1-től a Család és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenA szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
RészletesebbenA kompetencia alapú programcsomag bevezetése csoportunkba TÁMOP3.1.4 Társadalmi Megújulás Operatív Program
A kompetencia alapú programcsomag bevezetése csoportunkba TÁMOP3.1.4 Társadalmi Megújulás Operatív Program A programcsomag bevezetésének indokoltsága Saját nevelési programunk és a komp alapelvei nagy
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése
TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait
RészletesebbenÓvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben
Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Módszertani kultúrában az óvodapedagógia ma verhetetlen Magyarországon. (Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenIntézkedési terv. Kiszombori Karátson Emília Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: 1) Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az adott időszak oktatáspolitikai céljaival és a fenntartó elvárásaival. A tervezés a nevelőtestület
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenSzirombontogató Óvoda Enying, Vas Gereben u. 1. Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program
Enying Város Önkormányzata 8130 Enying Kossuth u. 26. Szirombontogató Óvoda Enying, Vas Gereben u. 1. Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program szakértői véleményezése Készítette: Makó Józsefné közoktatási
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
RészletesebbenBÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban. Budapest,
BÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban Budapest, 2018.11.19. Jogszabályi háttér 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenA TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018
A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor
RészletesebbenInnovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:
Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket
RészletesebbenA projekt bemutatása. Új Széchenyi terv. Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP /
Pályázat címe: A projekt bemutatása Új Széchenyi terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.6-11/2-2011-0017 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenA minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ
A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ A változások háttere Az oktatás transznacionális környezete kínálja a változás lehetőségét.
RészletesebbenVáltozások a gyermekek napközbeni ellátásait érintően Október 11. Siófok
Változások a gyermekek napközbeni ellátásait érintően 2017. Október 11. Siófok Az elmúlt évek jelentős változásai bölcsőde 1997. szemléletformálás, új megközelítés, család több irányú támogatása, gyermekek
RészletesebbenA TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN
A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN BRASSÓI SÁNDOR KÖZNEVELÉSI ELNÖKHELYETTES OKTATÁSI HIVATAL FOGALMAK ÉS AZ ÉRTELMEZÉSI KERETEK VÁLTOZÁSA Lemorzsolódás Korai vagy végzettség nélküli iskolaelhagyás
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.
ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.
RészletesebbenÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.
ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az
Részletesebben1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat. a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának évi cselekvési programjáról
1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról 1. A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban foglalt
RészletesebbenA közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében
A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében Az Echo Innovációs Műhelya Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében Székesfehérváron szervezett
RészletesebbenKöszöntjük Vendégeinket!
Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk
Részletesebben