Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?"

Sára Borbély
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 2013 március 30. Flg 0 Értékelés kiválsztás értékelve Give Mi volt előbb: nyúl Give Mi volt előbb: nyúl Give Mi volt előbb: nyúl Mérték Give Mi volt előbb: nyúl Give Mi volt előbb: nyúl Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A tvszi npéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vsárnp keresztény világ legngyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, hlálár és feltámdásár emlékező húsvét gyökerei zsidó pészhr nyúlnk vissz, zok pedig még ősibb természetimádtr. Pészch, kivonulás ünnepe A pészh z egyik legngyobb, évente megtrtott zsidó ünnep, z Egyiptomból vló kivonulás 1. oldl (összes: 6)

2 emléknpj. Eredetileg z i. e. 9. százdbn z rtás ünnepe volt, és vlószínűleg kánáni htásr lkult ki másik két mezőgzdsági ünneppel, pünkösddel és sátoros ünnepel együtt, zonbn fokoztosn elvesztette természeti jellegét és történeti mgyráztot kpott. A hétnpos ünnep előestéjén (Nizán hónp 14-én) egy egyéves, hibátln hím bárányt öltek le, melyet csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztln kenyérrel fogysztottk el mrdéktlnul. A lkomán, melyhez leglább tíz és legfeljebb húsz személyre volt szükség, kovásztln kenyeret (mszóth, "mcesz") és keserű slátát ettek. A lkom közben ünnepélyesen ürítették borrl telt kelyheiket, miközben legidősebb résztvevő legfitlbb kérésére elmondt Bibli lpján z egyiptomi szbdulás történetét. Az egy hétig trtó ünnep minden npján különleges áldoztokt mutttk be jeruzsálemi templombn, z első és hetedik npon szombti munkszünet volt, z ünnepet követő szombt utáni npon pedig egy mrék friss gbonát kellett feljánlni. Ezek z ősi szokások z idők folymán 2. oldl (összes: 6)

3 sokt módosultk, z ünnep és nnk lényeges trtlm zonbn m is megvn zsidóknál. Npjinkbn z ünnep előestéjén ünnepi vcsor keretében z egyiptomi kivonulásról szóló rbbinikus hgyományokból olvsnk fel. Húsvét, ngyhét, szent npok A húsvét kereszténység legngyobb ünnepe, melyen Jézus Krisztus feltámdását ülik meg. A keresztény húsvétbn zsidó és pogány elemek is ötvöződnek. A keresztények z i. sz. 2. százd elejétől hozták kpcsoltb zsidók pészchját Krisztus hlálávl és feltámdásávl. A húsvét megünneplésének npj kezdetben nem volt egységes. Áltlábn z volt szokás, hogy feltámdás npját Nizán hónp 14-e ( zsidó húsvét) utáni vsárnp trtották, előtte vló pénteken pedig Krisztus hlálár emlékeztek. Az ázsii provinciákbn ezzel szemben mindig Nizán hónp 14-én trtották Krisztus hlálánk emléknpját. E npon délután három órkor befejezték böjtöt, gpét trtottk és két np múlv trtottk húsvétot, még kkor is, h z nem vsárnpr esett. Jeruzsálem pusztulás, templom lerombolás (i. sz. 70) után szokásb jött zsidóknál, hogy húsvétot tvszi npéjegyenlőség npján (március 21-én) trtották, mely szokást keresztények egy része is követte. Ily módon eltérések lkultk ki húsvét megünneplésének z ideje körül, mi keresztények között szkdást idézett elő. A húsvéti vitát végül is nicei zsinton (325) zárták le, mely előírt, hogy húsvétot egyöntetűen vsárnp kell ünnepelni, ez vsárnp pedig tvszi npéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vsárnp legyen. H holdtölte vsárnpr esik, kkor húsvétot következő vsárnp kell megtrtni. E rendelkezésnek zonbn 8. százdig nem mindenhol vetették mgukt lá keresztények. A 4. százdtól kezdve áltlános lett z szokás, hogy húsvéti ngy ünnepekre negyven npos böjttel készültek keresztények. A ngyhét keresztény húsvétot közvetlenül megelőző hét np, ngyböjt utolsó szksz. Első npj virágvsárnp. A virágvsárnp nyomi már 4. százdbn megvnnk, áltlánosn pedig 8. százdbn terjedt el. Lényege: szentelt pálm-, illetve oljágkkl (brkávl) körmenetet trtnk Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásánk z emlékére. A ngyhét kiemelkedő időszk "három szent np" (triduum scrum): ngycsütörtök, ngypéntek és ngyszombt. Ngycsütörtököt 4-5. százdtól kezdve ülik meg z utolsó vcsor és szenvedés kezdetének z emlékére. Ezen npon vn püspöki székesegyházkbn z oljszentelés (zoknk z oljoknk megszentelése, melyeket szentségek kiszolgálttásánál egész éven át hsználnk), 6. százdtól lábmosás, nnk emlékére, hogy z evngéliumok szerint Krisztus 3. oldl (összes: 6)

4 megmost e npon postolink lábát. A páp Rómábn 13 fehérbe öltözött ppnk lábát moss meg ( tizenhrmdik Pál postolt jelenti), püspök 13 knonokét szegényét. Az újbb liturgikus rendelkezések szerint plébános is elvégezheti ezt szertrtást, h zt lelkipásztori szempontból gyümölcsözőnek látj. Ngycsütörtökön történik z oltárfosztás: ilyenkor mindent leszednek z oltárról, csk gyertytrtókt és keresztet hgyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól vló megfosztásánk szimbolizálásár. Az új liturgikus előírások szerint ppoknk e npon meg kell újítniuk z esküjüket. Ngypéntek Krisztus szenvedésére és hlálár vló emlékezés ünnepe, melynek kiemelkedő része kereszt imádás. Az ünnep ngypéntek estétől ngyszombt estéig trt. Első nyomi 4-5. százdig nyúlnk vissz. Ngyszombt már húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik z ünnep tűzszenteléssel (mely 8. százdi pogány eredetű szertrtás), ezt követi keresztvíz-szentelés, mjd vigíli-mise (éjjeli mise), mely már feltámdást ünnepli. A nyúl és tojás npj Az ngolszász "Húsvét" (Ester) szó eredete kereszténység előtti Eostre szór vezethető vissz, leglábbis Bede Venerbilis ngol középkori történetíró szerint. A mgyr húsvét szvunk hús ekkori elfogysztását jelöli. Bár Bede művében történet szimpl kommentárként jelenik meg, jó tudni, hogy 19. százd előtt sehol, semmilyen formábn nem kötötték össze Eostre nevét húsvéti nyuszivl. Elképzelhető, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, melyet ügyes kezek illesztettek be történetíró munkájáb. 4. oldl (összes: 6)

5 De ki is volt ez z Eostre? Eostre istennőt, tvsz és termékenység úrnőjét Bede szerint legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, is húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl termékenység szimbólum, így tvszünnep és húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokr vezethető vissz. Bizáncbn rádásul nyúl kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbólum lett. A termékenység másik ismert szimbólum tojás, tisztság, termékenység és elsősorbn z élet, z újjászületés jelképe. Bede története szerint z istennő kedvenc mdrát nyúllá változttt, hogy ezzel is gyerekeket szórkoztss. A mdárból lett nyúl zonbn hmrosn színes tojásokt tojt, s tojásokt z istennő gyerekeknek dt. A tojások festése ókori hgyomány, mit 13. százdtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strsbourgból szármzik. Nyugt-Európábn leginkább kedvelt tojásfesték piros, míg Kelet-Európábn z rny volt. A többsznű tojások 17. százdtól terjedtek el. A húsvéti nyúl eredetileg német protestánsok trükkje volt, hogy ne kelljen végigéhezni ktolikus hgyomány szerinti ngyhetet. A tojást tojó nyúl ötlete pedig z 1700-s években született meg z Egyesült Állmokbn. A pennsylvnii hollnd telepesek z "Osterhse" "Oschter Hws" (zz Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hsonló ünnepi szokás szerint jó gyerekek színesre festett tojásokt kphttk húsvéti nyúltól gondosn kikészített spkáikb. A 18. százdbn kilkult Hlloweenhez és Vlentin-nphoz hsonlón húsvéti nyúl szokás is rövid idő ltt elterjedt, keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosn kpcsolódv pedig széles körben népszerűvé vált. mult-kor.hu Tweet 5. oldl (összes: 6)

6 (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 6. oldl (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

A BUX-index alakulása a 4. héten ( )

A BUX-index alakulása a 4. héten ( ) A BUX-index lkulás A BUX-index lkulás 2010 jnuár 30. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs A BUX-index értékelve lkulás Give A BUX-index lkulás Give A BUX-index lkulás Mérték Give A BUX-index lkulás