E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Átírás

1 E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat augusztus VI. évfolyam 8. szám Aktuális A tarlóégetés, növényi hulladék égetés gyakorlata * A háztájakon, gazdaságokban a növényi hulladék égetését, a talaj előkészítését a vetéshez, ültetés előtti tisztításként égetést Magyarországon évtizedek óta végeznek. A gabonatermelő vidékeken, erdőkön, mezőkön háztáji kiskerteknél is gyakori a növényi hulladék égetése. Az égetés jót tesz a földnek, a maradó hamu lúgosítja és javítja a talaj konzisztenciáját, a tűz hatékonyan (és olcsón) csökkenti a kártevők számát, illetve a gyomirtás is részben megoldottá válik. Égetés erdőterületen A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése szerint: (4) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető. Nádasok, sás égetése A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 21. alapján: (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. * Felhasznált forrás: Fózer Tibor Nyári betakarítási munkák tűzvédelme a Jászságban. Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: augusztus 1. Aktuális A tarlóégetés, növényi hulladék égetés gyakorlata A hónap témája Szabványújdonságok júliusban Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre telje sen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVédszaklap Jelszó: tuzved Kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu E-Tűzvédelem 1

2 Erdők és 200 méteres körzetük Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. tv a szerint: 65. (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására az erre a célra kijelölt helyek kivételével csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakó helyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 66. (1) A tűz őrzéséről, valamint annak a helyszínről való távozás előtti biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 67. (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre átmeneti időre általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (2) Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén indokolt esetben, átmeneti időre a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A gabonatermelő vidékeken a vetésforgót figyelembe véve is gyakran előfordul, hogy gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gombabetegségei fokozottabban megjelennek, agresszívebb növényvédő szert kell alkalmazni, amely természetesen költségesebb a tarlóégetésnél. A nagy vetésterületek miatt a szalmamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tarlót hagynak aratás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása azonban egyre nagyobb teret nyer (pl.: erőművi felhasználás biomasszaként), de a földben maradó tarló égetése továbbra is bevett gyakorlat. A nagy vetésterületek elsődleges magyarázata, hogy a tőkehiányos magángazdálkodók a legkisebb önköltségen gabonát tudnak termeszteni. Ezen kívül a gabonatermesztéshez szükséges műszaki technikai berendezések könnyen és a használtak olcsón is beszerezhetők, ami adott esetben az elégtelen műszaki tulajdonságok velejárója is lehet. Ráadásul a gabona rövid tenyészideje miatt jó szárazságtűrő növény, így alacsony kockázattal termeszthető. A fentiekben leírt okok miatt több éven át figyelt adatok alapján nagy igény volt és van a tarlóégetésekre. Kiemelten szárazabb időjárás közepette és az előírt szabályok be nem tartása miatt nagy veszélyt jelentettek és jelentenek a tarlóégetések. Az új OTSZ-ben már részletesen szabályozták a tűzvédelmi szabályokat, amely egyértel 2 E-Tűzvédelem

3 művé teszi a felkészülést és az ellenőrzést. Sokkal jobb a réginél az új szabályozás, ezek közül is kiemelhető az, hogy be kell jelenteni a tarlóégetést a tűzoltóság ügyeletére. Az 1990-es években, illetve a 2000-es évek elején a tarló égetés módszerét tényként fogadta el a hatóság, és a régi OTSZ ezt a területet alig szabályozó előírásait vette figyelembe. Jelenleg az engedélyezés során a tűzoltóságnak nincs közreműködési feladata. A tarló égetés megkezdését követően azonban a tűzvédelmi előírásokat be kell tartani és tartatni, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet azonban a tarlóégetést nem engedélyezi: 27. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék az elemi kár kivételével bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. A fenti jogszabályi helyben foglaltaktól más jogszabály eltérhet, ezért lehetséges, hogy az OTSZ-ben részletesen megtalálhatók a növényi hulladék égetésének tűzvédelmi szabályai: Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Kukoricatarló égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A cséplési hulladékok, így a pillangósvirágú magvak hulladékai, és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával csak a helyszínen égethetők. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apróvadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, a tarlóégetést 30 hektárnál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani, a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Lábon álló gabona tüze, nem kívánt tarló tüzek Tekintettel arra, hogy jelenleg a tarlóégetés környezetvédelmi szempontból nem engedélyezett a nyári betakarítási munkák során, sokszor van rá példa, hogy kigyullad a tarló, akár szándékos, akár véletlen okból. A földeken elharapózó tarló, illetve lábon álló gabonatüzeket most együtt kezelem, tekintettel arra, hogy az ellenük való védekezés nagyon hasonló. Az aratás megkezdése előtt célszerű lenne védőszántás E-Tűzvédelem 3

4 készítése, amikor már a gabona kiszáradt és aratás előtt áll. Több esetben fordult elő, hogy a lábon álló gabonában tűz keletkezett, a tűz elterjedt és a gátat képző fasoron át belelegelt más mezőgazdasági területbe, faiskolába, takarmánynövény-területre. 2. kép Lábon álló gabona tüze Tűz esetén A tarló- és lábon álló gabonatüzeket először AZON NAL jelezni kell a tűzoltóságnak. A területen a készenlétbe állított tűzőrrel szél oldalról biztonságos távolságban készítsünk védőszántást. Ha kész a védőszántás, akkor a szél felőli oldalról közelíthetjük meg a tüzet, és azt (tarlótűz esetén) szikracsapóval hatékonyan lehet oltani. A lábon álló gabonatűz gyorsan terjed, és jelentős hősugárzással jár, ezért azt megközelíteni utcai (főleg nyári) ruhában nem lehetséges. A lábon álló gabona oltása a tűzoltóegységek számára is kihívást jelent adott esetben, ezért annak oltását körültekintően próbáljuk meg, ha rendelkezésünkre áll lajtos kocsi, esetleg felszerelve szivattyúval és tűzcsapszerelvény-szekrényben található felszerelésekkel (kapocs párkulcs, tömlő, sugárcső). Tarlótűz során figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. A tarlótüzes területet célszerű a tűz eloltását követően figyelni, mert az esetlegesen maradó zsarátnok az esti könnyű szél következtében lángba boríthatja a megmaradt terményt. Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságon. Szérű, rostnövénytároló, kazal A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter, C E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 méter, vasúti vágányoktól és a vasútállomástól a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve legalább 100 méter, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter, nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma- és rostnövénykazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell. 4 E-Tűzvédelem Forrás:

5 A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett m 2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m 2. A kazlak egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől pedig legalább 20 méter távolságra helyezhetők el. Kazaltüzek Nem célszerű egy nagy kazlat összerakni, tűzvédelem szempontjából előnyösebb a több, kisebb kazal. Kazaltűz esetén tudni kell, hogy a kazal külső felülete ég, az összesűrített levágott szalma vagy széna lassan ég el, azonban a felületét a láng gyorsan körbefutja. A kigyulladt kazlakat az esetek többségében hagyják kialudni (felügyelet melletti elégetés), hacsak nincs a környéken olyan épület vagy másik kazal, amit védeni kell. A kazlak oltása során a kazlakat széttúrják, és vízsugár mellett átforgatják. Kazaltűz során is figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. Az átfüstösödött, elázott szalma vagy széna nem alkalmas sem etetésre, sem almozásra. Különösen vigyázzunk, ha a kazal körül vízgyűjtő vagy malátaárok van, ugyanis a kazaltűz következtében a sár vagy a nedves maláta celsius fokos is lehet, belecsúszni súlyos égési sérülésekkel jár. Az eloltott kazaltűz után célszerű 24 órás felügyeletet tartani az esetleges visszagyulladások megfigyelése céljából. Amikor szilárd éghető anyagokat tárolunk szabadban, vegyük figyelembe az OTSZ-ben foglalt távolságokat! A gyakorlatban több esetben találkoztam olyan lakossági bejelentéssel, amikor a sértett kifogásolta, hogy a szomszéd portáján található kazal mérete nem megfelelő és az túl közel is van az ő házához, melléképületéhez. Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban A tárolt anyag megnevezése A tárolási egység méretei (m) (szélesség hosszúság magasság) Az építmény tűzállósági fokozata I II. III. IV V. Az építménytől való távolság méterben * Éghető C D alapanyag félkész és készáru * Papír, rongy, éghető hulladék stb. * Faforgács, fűrészpor * Gömbfa és tűzifa * Fűrészáru, fa-, műanyag láda (göngyöleg) Szalma és szálas takarmány *** Öngyulladásra hajlamos szén (barna tőzeg) **** Kazánházi salak Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammónium-nitrát kivételével * Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál. ** A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki. *** A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m 3 -nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete méter lehet. **** Erőművi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit a tűzvédelmi hatóság a technológia függvényében ettől eltérően is megállapíthatja. E-Tűzvédelem 5

6 A hónap témája Szabványújdonságok 2014 júliusában 2014 júliusában az alábbi szabványok jelentek meg a tűzvédelemmel kapcsolatban: MSZ EN 71-2:2011+A1:2014 Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság az MSZ EN 71-2:2012 helyett Az érvényesség kezdete: MSZ EN :2005/A1:2014 Meghatározott körülmények között égő kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérése. 1. rész: Vizsgálóberendezés (IEC :2005/A1:2013) az MSZ EN :2006 módosítása Az érvényesség kezdete: MSZ EN 14570:2014 LPG-berendezések és -tartozékok. LPG-tartályok föld feletti és föld alatti szerelvényei az MSZ EN 14570:2005 és az MSZ EN 14570:2005/A1:2006 helyett Az érvényesség kezdete: MSZ EN 15888:2014 Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Időszakos ellenőrzés és vizsgálatok. Az érvényesség kezdete: MSZ EN :2014 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC :2013). az MSZ EN :2009 helyett Az érvényesség kezdete: MSZ EN :2014 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC :2013). az MSZ EN :2008 helyett Az érvényesség kezdete: Olvasói kérdések Kérdés A beépített tűzjelző berendezés központjának az ellenőrzését az üzembentartó köteles ellátni napi, havi, illetve negyedéves gyakorisággal. A napi ellenőrzést végzőket évente a tűzjelző központ kezeléséből oktatásban kell részesíteni. Kérdésem arra irányul, hogy a havi és a negyedéves ellenőrzést végzőket is szükséges-e hasonló oktatásban részesíteni? A kérdésemet annak a tudatában teszem fel, hogy a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy gyakorlatilag a napi ellenőrzést végző személyt és annak tevékenységét ellenőrzi. A tűzjelző kezelésével, a jelzések fogadásával és az ebből eredő feladatok elvégzésével a napi ellenőrzést ellátó személy szembesül, mivel ő tartózkodik a tűzjelző közelében, viszont a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy akár külsős dolgozó (pl. tűzvédelmi vállalkozó) is lehet. Válasz A kérdésével kapcsolatosan a 28/2011. BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) a adja meg a választ, mely szerint minden üzemeltetéssel foglalkozó személyt évente egyszer oktatásban kell részesíteni. Az üzemeltetés fogalma pedig lefedi a napi, a havi és a negyedéves ellenőrzési tevékenységet is (1) A tervezési, kivitelezési, üzembe helyezési, szerelési, telepítési, felülvizsgálati, javítási és karbantartási tevékenység akkor gyakorolható, ha az érintett személy, vagy szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban meghatározott képesítési, jogosultsági követelményeknek megfelel. (2) Az üzemeltetést (felügyeletet, kezelést, ellenőrzést) ellátó személyeket a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről oktatásban kell részesíteni, melyet legalább évente meg kell ismételni. Az olvasó a választ követően még egy érdekes észrevételt tett: 6 E-Tűzvédelem

7 Kérdés Köszönettel vettem a kérdésemre megadott választ, de további észrevételem lenne a válasszal kapcsolatban. Kérdés Augusztus 20-án tűzijátékot kívánunk rendezni, szükséges-e ehhez felhasználási engedély, speciális képesítés? Ez a következő: Az OTSZ 140. (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekből kell oktatásban részesíteni az ellenőrzést végző személyeket. Szerintem a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy csak szemrevételezéssel ellenőrzi a tűzjelző központot, beavatkoznia nem kell, gyakorlatilag a napi ellenőrzést végzőt ellenőrzi és az egyéb, a rendeletben leírt és a havi és negyedéves ellenőrzési nyomtatványon is szereplő dolgok (pl. nyomtatópapír stb.) meglétét. Tehát, elegendő-e, ha a havi és negyedéves ellenőrzést végző személyt a tűzjelző kezeléséből nem, de az OTSZ ide vonatkozó előírásaiból valaki, pl. a tűzvédelmi vállalkozó igazoltan kioktatja, vagy oktatás nélkül a havi és negyedéves ellenőrzést a tűzvédelmi vállalkozó elvégzi? Válasz Az OTSZ nem tesz különbséget aközött, hogy saját munkavállaló vagy vállalkozó az, aki elvégzi a beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálatát. Erre a 206. ad magyarázatot: 206. (1) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), értesítették-e a karbantartót, b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének működését, és d) amennyiben az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, a c) pontban meghatározottak helyett elégséges meggyőződni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról. Ezt figyelembe véve a 140. mindenkire egyaránt vonatkozik, és az éves oktatás mindenki számára meg kell tartani. Válasz Mivel a kérdés általánosságban lett megfogalmazva, ezért röviden összefoglaljuk a termékek felhasználásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Pirotechnikai termékek felhasználása az alábbi három mód valamelyike szerint történhet: 1. pirotechnikus szakképesítéssel nem rendelkező személyek által, engedély nélkül, vagy 2. pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy engedély nélkül, de bejelentéssel, vagy 3. pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy engedéllyel. Az, hogy a három mód közül melyik alkalmazható, alapvetően a pirotechnikai termékek osztályától függ. A termékek osztályai lehetnek: T1.; T2.; P1.; P2; 1.; 2.; 3. vagy 4. osztály. Magánszemély az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket egész évben, míg a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig használhat fel engedély nélkül. A T2.; P2.; és 4. osztályba tartozó termékeket kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy használhatja fel. E-Tűzvédelem 7

8 1. osztály T1 osztály T2 osztály P1 osztály P2 osztály 2. osztály A felhasználási engedély A kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően tizennégy nappal kell benyújtani az illetékes me gyei rendőr-főkapitánysághoz. A kérelemhez mellékelni kell: az érintett terület méretarányos helyszínrajzát, az igénybe vehető terület, létesítmény képvise lőjének hozzájárulását, a veszélyesáru-szállítási nyilatkozatot, a felhasználást végző pirotechnikus nyilatkoza tát arról, hogy a kérelemben megjelölt napon és időtartamban tervezett felhasználáshoz képest öt óra eltérésen belül egyéb felhasználásra vonat 3. osztály 4. osztály kozó kérelmet mely helyszínekre, és hatóságok hoz nyújtott be, pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, a pirotechnikus tűzvédelmi szakvizsga bizonyít ványának másolatát, a segítők tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványai nak másolatát, ha a kérelemben megjelölt összes nettó ható anyag-tartalom meghaladja a mentesség sze rinti határértékeket, akkor a jármű-jóváhagyási iga zolást, ADR oktatási bizonyítványt, írásbeli utasítást és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentését is. 8 E-Tűzvédelem

9 a felhasználási engedélyt (öt órán belüli, több helyszínen történő lebonyolításra szóló engedély akkor kapható, ha a lebonyolítást a többi helyszínen történő tevékenység nem akadályozza vagy veszélyezteti). A pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap, amely nem hosszabbítható meg. A bejelentés 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalomig engedély nélkül, az engedélyező hatósághoz történő előzetes bejelentési kötelezettség mellett felhasználhat. A bejelentést a felhasználás megkezdését megelőzően legalább nyolc nappal a felhasználás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell meg tenni. A bejelentéshez mellékelni kell: az érintett terület méretarányos helyszínrajzát, az igénybe vehető terület, létesítmény képviselőjének hozzájárulását, a veszélyes áru szállítási nyilatkozatot, pirotechnikusi bizonyítvány másolatát és a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. Ha a bejelentés alapján a rendőrség megállapítja, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos felhasználás és tárolás feltételei nem biztosítottak, akkor a felhasználás megkezdése előtt legalább két nappal a felhasználást megtiltja. A felhasználás általános szabályai Nem szabad a felhasználásuk A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, azok 50 m-es környezetében és repülőtéren. A termékek közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, védett természeti területen és C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, illetve rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus jelenlétében és irányításával használhatóak fel. A termékek tömegközlekedési eszközön nem használhatóak fel, és csak zárt csomagolásban szállíthatók. A felhasználás speciális szabályai A tűzijáték termékek az alábbi biztonsági távolságról működtethetőek: 1. osztály esetében legalább 1 m, 2. osztály esetében legalább 8 m, 3. és 4. osztály esetében legalább 15 m. Az engedély- vagy bejelentés-köteles pirotechnikai tevékenységet végző személyek tűzvédelmi oktatását évente meg kell ismételni és az oktatást dokumentálni szükséges. 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket. 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket. T2. és P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel. Nem kell engedély a tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás részére a T1., P1., T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel. Színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható. A felhasználás helyének kiválasztásánál a helyszín bejárását követően a felelős pirotechnikus dönti el, milyen típusú pirotechnikai terméket, és az egyes típusokból mennyit használ a tevékenysége során, valamint, hogy hol legyen a pirotechnikai termék telepítésének helye. A helyszín bejárása során fel kell mérni a területen lévő és a tevékenység időpontjában ideiglenesen felállított műtárgyak elhelyezkedését, a közönség elhelyezkedését és lehetséges mozgásait, a járművek elhelyezkedését és azok mozgásának lehetőségét, a tevékenységet befolyásoló időjárási viszonyok lehetséges hatásait, a területen lévő potenciális veszélyforrások elhelyezkedését, a felhasználni tervezett pirotechnikai termékek esetleges hibás működésének lehetséges következményeit, és azok elleni védekezési módokat. E-Tűzvédelem 9

10 A helyszín kiválasztása során figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termék védőterületét és a telepítési hely statikai állapotát. A pirotechnikus meghatározza a lezárandó terület (ellenőrzött terület) határait, a közönség várható elhelyezkedését, a lehetséges gyülekezés, eltávozás, tájékoztatás, a veszélyhelyzeti kiürítés feltételeit, és gondoskodnia kell arról, hogy a lezárandó területen lehetőleg ne legyen potenciális veszélyforrás. A helyszínt úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termék védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen. A felhasználási engedély beszerzését, illetve a felhasználással kapcsolatos bejelentés megtételét követően a felelős pirotechnikus a megrendelővel, illetve a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitánysággal egyeztetve gondoskodik az esetleges útlezárás, forgalomelterelés, biztonsági őrzés-védelem, hajózási tilalom megvalósításáról, és veszélyhelyzet esetében a tűzijáték leállításáról, A pirotechnikusnak tíz percnél hosszabb tűzijáték esetében el kell készítenie a látványtervet, valamint elektromos indítás esetében az áramköri és bekötési tervet, és számolással meg kell határozni az egyes áramkörök indító áramszükségletét. Sérült, lejárt felhasználhatósági idejű terméket nem szabad felhasználni. A pirotechnikai termék működési paramétereiről a termék forgalmazójától felvilágosítást kell kérni. Ismeretlen működésű, vagy a rendeletnek megfelelő tanúsítással nem rendelkező pirotechnikai terméket nem szabad felhasználni. Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet tilos szerelő területnek igénybe venni, ha ott pirotechnikai terméket tárolnak. A szerelési tevékenység esetében kizárólag a munkavégzéshez szükséges anyagokat lehet a helyszínen tartani. Szerelési tevékenységet olyan ruhában és eszközökkel kell végezni, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek fel. Ha szükséges, védőkesztyűt, illetve védőszemüveget kell használni. Szerelési tevékenység közben idegen személy nem tartózkodhat a szerelési területen. A szerelő területet folyamatosan tisztán kell tartani, a kiszóródott vagy hulladékká vált pirotechnikai anyagot, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet külön tároló edénybe kell gyűjteni. Szerelés közben gyújtóforrást (nyílt lángot, nagy hőt vagy szikrát adó eszközt) a szerelő területen tartani és használni tilos. A pirotechnikai termék előkészítési megbontására, vágására csak olyan eszközök használhatók, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek és szikrát nem képeznek. Pirotechnikai elegyet tartalmazó termék vágására éles vágóéllel rendelkező vágószerszámot vagy ollót lehet használni. Az előkészítés során ellenőrizni kell a segéd pirotechnikai termékek és a segédeszközök meglétét, és minőségét. A vetőcsőből működtethető pirotechnikai terméket megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechnikai terméket csak úgy szabad a vetőcsőbe helyezni, hogy a lökőtöltet a csőfar irányában legyen. Beltéri pirotechnikai termék felhasználása alkalmával a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el. Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt az épület tulajdonosának vagy bérlőjének meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre, és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása. Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetője tájékoztatja a felelős pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a felelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell. A telepítés megkezdése előtt a felelős pirotechnikus tűzvédelmi szempontból átvizsgálja a helyszínt. Ha potenciális veszélyforrást talál, a rendező szervekkel közösen gondoskodik a veszélyforrás megszüntetéséről, vagy tűz elleni védelméről. Az ellenőrzött területen az építmények tetőzetét előzetesen át kell vizsgálni, a nyílásokat le kell zárni, vagy nem éghető anyaggal le kell fedni. 10 E-Tűzvédelem

11 A felelős pirotechnikus az ellenőrzött területen bárhol elhelyezheti a működtetés helyét, ha a helyszínbejáráson még nem tapasztalt körülmények lépnek fel, amelyek növelik a pirotechnikai termék felhasználásának kockázatát. A felhasználási engedélyhez, illetve a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt felhasználási terület megnövelhető, ha ez a tevékenység biztonságát fokozza. A változtatásról a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot még a felhasználás megkezdése előtt értesíteni kell. A felelős pirotechnikus a telepítést az ellenőrzött terület kijelölésével, lezárásával vagy elkerítésével kezdi. A pirotechnikai termék telepítését megelőzően az ellenőrzött területre a környezeti tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készüléket könnyen hozzáférhető módon ki kell készíteni, továbbá biztosítani kell a tűzjelzés lehetőségét. A tűzvédelmi szakhatóság az engedélyben rögzítheti a tűzjelzési és tűzoltási feltételeket. A pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt 2-12 órával a tevékenység területe szerint illetékes tűzoltóság közvetlen, vagy a tűzoltóság központi hívószámán a tevékenység megkezdéséről tájékoztatni kell a működési terület szerint illetékes tűzoltóság ügyeletét. A telepítés során a pirotechnikai terméket a termékre vonatkozó használati és kezelési útmutató vagy műszaki leírás figyelembevételével elmozdu lásmentesen kell rögzíteni. Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne legyen. Nézők felett átlőni, vagy az ellenőrzött területen működési tartományon belül a nézők irányába lőni tilos. A kilövés irányát és szögét az adott időjárási viszonyoknak megfelelően úgy kell megválasztani, hogy a visszahulló anyagok a környezetet ne veszélyeztessék. A telepítés megkezdésétől kezdve állandó felügyeletet kell tartani. A telepített pirotechnikai terméket védeni kell az időjárás káros hatásaitól. Az ellenőrzött területet a felelős pirotechnikus a telepítés befejezését követően átvizsgálja, és az esetleges tűzforrásokat eltávolítja. A pirotechnikai termék felhasználása során az ellenőrzött területen az indítást végző személyzet kivételével más személy nem tartózkodhat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett narancs vagy piros riasztási fokozat esetében, illetve erős szélben (a széliránytól függetlenül, ha a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti) a pirotechnikai termék felhasználásának lebonyolítását a felelős pirotechnikus elhalasztja, vagy ha már elkezdték, úgy a működtetést ha ez lehetséges leállítja. Ha a felelős pirotechnikus a működtetés során a közbiztonságra veszélyt észlel, leállítja pirotechnikai termékek további felhasználását. Az indítás befejezését követően legalább tíz perc várakozás után lehet megkezdeni a működtető eszközök átvizsgálását. Soha sem szabad közvetlenül a vetőcső fölé hajolni, csak oldalról nézve szabad vizsgálni az eszközöket. A felelős pirotechnikus a felhasználás során indított, de el nem működött pirotechnikai terméket összegyűjti, az eredetileg nem izzógyújtóval szerelt termékről az izzógyújtót leszereli, és külön-külön tároló eszközbe teszi. A felszerelést kizárólag ezt követően szabad visszabontani. Nagy kiterjedésű telepítés esetében az elkülönülő részek visszabontását más részektől függetlenül is meg lehet kezdeni. A felelős pirotechnikus az eszközöket, a felhasználási területet és környezetét is átvizsgálja, hogy az esetleg tűz keletkezését kiváltó parázs, zsarátnok ne maradjon. A felelős pirotechnikus a felhasználási terület megtisztítását és ellenőrzését követően a felhasználási területet határoló kordont lebonthatja. A felelős pirotechnikus a helyszínt akkor hagyhatja el, ha a felhasználási területet átvizsgálta, és azt rendben levőnek találta. A távozás időpontját az engedélyen fel kell jegyezni. A pirotechnikai termék felhasználása során keletkező hulladék pirotechnikai anyagot a felelős pirotechnikus összegyűjti, és átadja egy olyan vállalkozásnak, amely jogosult annak megsemmisítésére. E-Tűzvédelem 11

12 Kérdés Mezőgazdasági terményszárító kezelőnek az ipari olaj és gáztüzelő berendezést kezelő képesítés, továbbá az ötévenkénti továbbképzést igazoló dokumentumon túl kell-e tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal is rendelkezni? Igaz, hogy az ötévenkénti továbbképzési kötelezettséggel egyidejűleg a terményszárító kezelő tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége megszűnt? Válasz A tűzvédelmi szakvizsgáról szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. mellékletében felsorolt foglalkozási ágak (munkakörök) alól jogszabály felmentést nem ad, ezért aki ilyen munkakört tölt be, annak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie kell. Az Ön által felvetett esetben azonban a szárító kiszolgálása vezetékes gázról történik (ez nem szerepelt a kérdésében, csupán tapasztalatainkra hagyatkozunk, a szárítók nagy gázfelhasználása nem teszi lehetővé a tartályról történő kiszolgálást), így nem értelmezhető az egy időben jelenlévő gáz mennyisége, hiszen ha ez a mérvadó szám meghaladja a 100 kg-ot, akkor a kezelőnek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie (45/2011. BM rendelet 1. melléklet 2. pont). Mivel azonban vezetékes gázról táplálják meg a szárítót, a 100 kg egy időben jelenlévő gázmennyiség nem értelmezhető, így a szárító kezelését végző munkavállalónak az Ön által leírt végzettségen kívül tűzvédelmi szakvizsgával nem kell rendelkeznie. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VI. évfolyam, nyolcadik szám, augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft. 12 E-Tűzvédelem