A GLOBÁLIS ÉLELMEZÉSI BIZTONSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GLOBÁLIS ÉLELMEZÉSI BIZTONSÁG"

Átírás

1 A GLOBÁLIS ÉLELMEZÉSI BIZTONSÁG ÉS AZ AGRÁRSZEKTOR (Simai Mihály akadémikus) Az élelmezési világnapnak, amelynek ebben az esztendőben a fő témája az élelemhez való jog, különös jelentőséget ad az, hogy világméretekben, az elmúlt 30 esztendőhöz képest, néhány alapvető élelmiszer esetében különlegesen magas árak alakultak ki. Ez főként három okra vezethető vissza. Az egyik a rossz termés. A másik ok a távol-keleti országokban fellépett és tovább növekvő kereslet a jövedelmek emelkedése nyomán. A harmadik ok az, hogy egyre több kukoricát és szóját használnak fel biodiesel előállítására. Bizonytalan, hogy a jelenlegi árszínt milyen tartós lesz. Egyértelmű azonban, hogy tovább rontja a szegények helyzetét. A szegénynek tekinthetők száma továbbra is igen magas bolygónkon. Szegénynek tekinthető 2,5-3 milliárd ember és abszolút nyomorban élőnek valamivel több mint egymilliárd gyermek, nő és férfi. Az éhezők és a hiányosan tápláltak száma Ázsiában (Kínát és Indiát kivéve) 170 millió, trópusi Afrikában 220 millió, Latin-Amerikában 52 millió, a volt szocialista országokban 25 millió, s az ipari országokban 9 millió. 1 A szegénység csökkentésének feltételei között a következő három évtizedben elengedhetetlen lenne mintegy kétmilliárd új munkahely megteremtése, olyan oktatási rendszer kialakítása, amelyik biztosítja a funkcionális írástudást, s a nők helyzetének gyökeres javítása. A JOG AZ ÉLELEMHEZ: REALITÁS VAGY ILLÚZIÓ? Az élelemhez való jogot először 1948-ban az emberi jogok egyetemes deklarációjának keretében fogalmazták meg. Ennek bázisán a főbb, a jog érvényesítésével összefüggő feladatokat részletesebben és átfogóbb módon a Gazdasági Szociális és Kulturális jogokat kimondó konvenció konkretizálta, illetve fejlesztette tovább. Eszerint: minden férfi, nő és gyermek joga, hogy mint egyén és mint valamelyik közösség tagja mindenkor rendelkezzék a fizikai és gazdasági hozzáférhetőséggel elegendő élelemhez (General Comment No.12). A jog biztosítása illetve érvényesíthetősége természetszerűleg mindenekelőtt az egyes államok számára jelent 1 The State of Food Insecurity in the World, FAO old. és Világbank. 1

2 kötelezettségeket arra vonatkozóan, hogy ne folytassanak olyan gazdaságpolitikát amelyik az éhezést, a táplálékhiányt és az emberek élelmiszer ellátásának bizonytalanságát növeli. Megköveteli tőlük, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat a szükséges mértékben az éhezés megszüntetésére fordítsák. Mindez nem jótékonykodást, hanem kötelezettséget jelent. A konvenció 2.2 paragrafusa azt is kimondja, hogy az államoknak az élelemhez való jogot mindenki számára biztosítani kell. Az 1996-os világélelmezési csúcskonferencia Felhívása és Cselekvési Programja keretében a kormányok képviselői megerősítették az élelemhez való jog érvényesítésének támogatására vonatkozó elkötelezettségüket s kimondták, hogy 2015-ig a felére fogják csökkenteni az éhezők számát.ez a feladat része lett az ENSZ 2000-ben tartott közgyűlésén az államfőkés kormányfők által elfogadott és Millenniumi Fejlesztési Céloknak is. Az élelemhez való jog érvényesítésével kapcsolatos törekvések szorosan kapcsolódnak egy másik fontos globális programhoz, amelynek célja a globális élelmezési biztonság erősítése. Az ENSZ különmegbízottat nevezett ki az élelemhez való jog érvényesülésének figyelemmel kisérésére, aki évente két jelentést készít: az egyiket az emberi jogi testületnek, a másikat az ENSZ közgyűlésének. Mintegy 120 kormányközi és nemzetközi civil szervezet, számos kutatóintézet és jótékonysági egyesület foglalkozik a világon az éhség csökkentésének feladataival. Globális, regionális és nemzeti programok tömegét dolgozták ki az elmúlt évtizedben. Sok országban ezzel teljesíteni is vélték kötelezettségeiket. Ebben az esztendőben a nemzetközi szervezetek igyekeztek mérleget készíteni arról, hogy az elmúlt hét esztendő során, a millenniumi célok megvalósítására előirányzott 15 esztendő első félidejében mennyire sikerült az időarányos feladatok megvalósítása? A rossz hír az, hogy bizonyos eredmények ellenére, az éhezők száma a világon lényegében nem csökkent. Arányuk ugyan 20%-ról 17%-ra esett vissza, azonban továbbra is millió között van azoknak a gyermekeknek, nőknek és férfiaknak száma azonban, akiket az éhezők, vagy az olyan kevés táplálékhoz jutók kategóriájába sorolnak a nemzetközi szervezetek, amennyi nem elég normális életvitelükhöz, munkaképességük fenntartásához. Sokan közülük súlyos táplálékhiánnyal kapcsolatos betegségekben, fizikai és szellemi alulfejlettségtől szenvednek. Különösen riasztó az, hogy mintegy 250 millió gyermek tartozik az éhezők, illetve normális életvitelükhöz elegendő táplálékhoz nem jutók csoportjába. Annak a mintegy 36 millió embernek több mint 50%-a gyermek, akik évente éhen halnak, illetve elpusztulnak a táplálékhiánnyal közvetlenül kapcsolatos betegségek következtében. 2

3 A feladatok az éhség csökkentésével, a táplálkozási feltételek javításával kapcsolatban hatalmasak. Ahhoz, hogy a 2015-re kitűzött célokat elérjék, évente több mint 30 millió embert kellene kiragadni az éhezők sajnos továbbra is magas tömegéből elsősorban azokban az országokban, amelyekben az élelem biztosítása a legnagyobb probléma. ÉHSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG Egyértelműen megfogalmazható, hogy a legnagyobb és legnehezebb feladat a szegénység csökkentése, hiszen az éhezésnek a szegénység nemcsak oka, következménye is. Az eddigi eredmények csupán két országban, Kínában és Indiában biztatóak. Ezekben az államokban lényegében a gyors gazdasági fejlődés által teremtett munkalehetőségek révén csökkent a szegénység és bizonyult sikeresnek az éhezők számának csökkentése is. Indiában azonban továbbra is 212 millió, Kínában pedig 150 millió embert tekintenek hiányosan tápláltnak vagy éhezőnek A világ szegényeinek 75%-a falusi körzetekben él, s döntő többségüknek alapvető megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság. Ezek a törpebirtokosok, a földnélküli mezőgazdasági bérmunkások, a nomád pásztorkodással foglalkozók többsége és különböző marginalizált népcsoportok. A mezőgazdaságból élők jövedelmeinek növekedése segítheti a falusi szegénység más rétegeinek, a kézművesek, a mezítlábas szolgáltatók és a bérmunkások jövedelmeinek növekedését is. A FAO adatai szerint a falusi munkahelyek 44%-át már a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek biztosítják Ázsiában, 25%-át Latin-Amerikában. Ezek a tevékenységek sem képesek fejlődni a mezőgazdasági termelés növelése hatékonyságának és értékesítési feltételeinek javulása nélkül. AZ ÁTALAKULÓ AGRÁRSZEKTOR XXI. század világgazdasága jövőjének alakulása annak ellenére függ az agrárszektortól is, hogy ennek súlya a világtermékben sokkal kisebb lett s valószínűleg tovább zsugorodik. A XX. század elején a mezőgazdaságból származó jövedelmek tőkét, és a felszabaduló munkaerő dolgozókat biztosítottak az ipar fejlődéséhez a mai fejlett országokban is ban 3

4 a föld lakóinak 80%-a számára nyújtott a mezőgazdaság megélhetést. A fejlett ipari országokban az aktív keresők 38-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban, a fejlődő országokban az aktív keresők 85-96%-a ben a mezőgazdaságból élők aránya a fejlett ipari országokban 25%, a fejlődő országokban 63% volt. 2 Az évszázad végére a fejlődő országokban a lakosság kb. 50%-a falun él, s a 1. táblázat A mezőgazdaság aránya a bruttó nemzeti termékben mezőgazdaság ezek nagy részének alapvető megélhetési forrása. A fejlett ipari országokban a lakosság 2-5%-a él közvetlenül a mezőgazdaságból. Térség Fejlett országok Közepesen fejlett államok Magyarországon 1900-ban az aktív népesség csaknem 60%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Arányuk még 1950-ben is 50% Forrás: World Bank, World Development Report, 1982, World Development Indicators, 2005, Department of Economic and Social Affairs of the UN Secretariat: Long term Trends in Economic Development. New York, (A/37/211) Fejlődő országok Magyarország Volt szocialista országok Világ volt, 2000-ben pedig 7%. A mezőgazdaság súlya a világ bruttó termékében a XXI. század elejére 5% alá esett, s a világgazdaság egyes térségeiben a következőképp alakult. A világ mezőgazdaságában a következő főbb változások vezettek a termelés növeléséhez, szerkezeti, földrajzi és szervezeti átalakulásához: 1) A technikai forradalom, amelynek főbb összetevői az ipari, biotechnológiai, szállítási és kommunikációs átalakulás voltak. 2) A specializáció terén végbement átalakulás. 3) A zöld forradalom. 4) Az öntözés kiterjedése 80-ról 270 millió hektárra. 5) A megművelt földterületek kiterjesztése 1330 millióról 1500 millió hektárra. 6) Az agrárpolitika minősége valamint részben ennek hatására a mezőgazdasági és általában az agrárszektorban végbement vállalati szerkezet átalakulása. 7) Az agrárszektor egy részének globalizálódása, hatalmas termelőegységek, a transznacionális társaságok által uralt vetőmagtermelő és ellátó élelmiszer feldolgozó, mezőgazdasági nyersanyag és élelmiszer kereskedelmi vállalatok valamint árutőzsdék révén. 2 A. Maddison: The World Economy in the 20 th Century. OECD Paris,

5 8) A mezőgazdasági termelési és exporttámogatások rendszere, s a Közös Piac keretében a közös agrárpolitika. E folyamatok intenzitásában és a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemében azonban a térségek között jelentős eltérések mutatkoztak. A XX. század második felében a világ mezőgazdasági termelésének bővülése globálisan lényegében lépést tartott a lakosság növekedésével, a jövedelmek egy főre számított alakulása nyomán fellépett nagyobb minőségi igényekkel, a változó fogyasztói szokásokkal és az ipari növények iránti kereslettel is. A mezőgazdasági termelés növekedése valamivel gyorsabb volt mint a népességé. Globális méretekben az egy lakosra számított élelmiszertermelés között évi átlagban 0,7%-kal emelkedett. A megművelt földterület eközben 10%-kal bővült és a világ népessége viszont 90%-kal nőtt. 3 A fejlődés időben és térben egyaránt egyenlőtlen volt. Egyes térségekben időről-időre a túltermelés, másutt a hiány okozott problémákat. Nem került ugyan sor olyan mértékű éhínségekre, mint a korábbi évszázadokban, vagy a XX. század első felében. Az alultápláltság azonban a világ több térségében tartóssá vált s közel egymilliárd embert sújt s mintegy 400 millióra tehető az éhezők száma. A tömeges éhezés elkerülésében jelentős szerepet játszott, hogy Kína és India a XX. század végére meg tudta oldani lakói többségének élelmiszer ellátását. Segítettek a nemzetközi programok is a világ élelmezési biztonságának javulásában. Az élelmezési válságok, éhínségek fő okai között XX. század második felében gyakrabban szerepelt a szegénység, a kirekesztettség, illetve polgárháborúk, mint az agrárszektor zavarai, illetve természeti csapások. Az agrárszektor szerepe természetesen eltérő azokban az országokban, amelyekben a mezőgazdaság a legfőbb termelési szektor, megint más azokban, amelyek már jelentősebb ipari és szolgáltató tevékenységekkel is foglalkoznak, s ott, ahol a mezőgazdasági termelés súlya pár százalékosra csökkent a termelésben és a foglalkoztatásban. Figyelembe kell venni egy további fontos tendenciát is. A mezőgazdaság mindenütt jelentős átalakulás fázisában van. Ebben különlegesen fontos tényező a szektor integrálása az iparral és a szolgáltatásokkal. Ez a 3 A mezőgazdasági termelés növekedésével és világgazdasági arányaival összefüggésben, a múltban is sok vitát váltott ki néhány iparilag fejlett országban az a kérdés, hogy túl gyors vagy túl lassú-e a világ szükségleteihez képest a mezőgazdasági termelés növekedése. A világ népességének ellátása érdekében a világgazdaságban biztosítani kellene az évi átlagos 2,0-2,2%-os növekedést. A mezőgazdasági termelést különösen azokban a nagy lakosságú országokban, ahol az élelmezési problémák megoldásának feltételei a legrosszabbak, mindenekelőtt az adott ország területén belül kell növelni, és a helyi termelésből kell a lakosság fogyasztásának megfelelő szintjéhez szükséges élelmiszereket biztosítani. Irreális arra számítani, hogy ezek az országok importból legyenek képesek élelmiszerszükségleteiket fedezni. A mezőgazdasági cikkek világpiaci árainak, illetve a világpiaci agrárollónak alakulásából önmagában nem lehet arra következtetni, hogy túl alacsony vagy túl magas a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme a világgazdaságban. 5

6 folyamat tulajdonképpen már a XIX. században megkezdődött néhány fejlett országban. A XXI. században globális mértékben folytatódik az agrárszektor az ipari tevékenységek és a szolgáltatások integrálódása. A fejlett ipari országokban kialakult agrár ipari szolgáltató blokk egyre inkább globálisan jellemző tendencia. Ez a blokk XXI. század elején magában foglalja a mezőgazdasági termelést, a feldolgozást, a beszállító ágazatokat, az élelmiszerek kereskedelmét és az adott szektorokat kiszolgáló tudományos kutatási, pénzügyi, biztosítási, szállítási és kommunikációs és egyéb szolgáltatásokat, amelyek összesen a világ bruttó nemzeti termékének közel egynegyedét teszik ki. Egyes országokban az agrár-ipari- szolgáltató blokk aránya természetesen eltérő és nem változatlan. Dél-Korea gazdaságában a BNT 29%. India gazdaságában 60%. Nem egyértelmű az sem, hogy mit lehet e kategóriába sorolni. XXI. század világgazdasága jövőjének alakulása azonban összességében nagyobb mértékben függ a mezőgazdaságtól, mint amire a világtermékben kialakult és tovább zsugorodó súlyából következtetni lehet. A mezőgazdaság meghatározó, hagyományos feladata természetesen a XXI. században is a világ lakói élelmiszer ellátásának biztosítása marad. A világ élelmezési biztonsága, amelyik alapvető feltétele az élelemhez való jog érvényesülésének továbbra is döntő mértékben függ az agrárszektor teljesítményétől. ÉLELMEZÉSI BIZTONSÁG A XXI. SZÁZADBAN A XXI. században az élelmezési biztonság fogalmát három, egymástól nem függetleníthető összefüggésben kell értelmeznünk. Az egyik a fogalom szociális értelmezése, vagyis az a követelmény, hogy a föld lakói képesek legyenek olyan fenntartható megélhetési feltételek elérésére, amelyik lehetővé teszi számukra a biztonságos hozzáférést a normális életvitelükhöz szükséges élelmiszerekhez. A másik a fogalom piaci értelmezése, amelyik lényegében azt jelenti, hogy a világ tartós és rendszeres élelmiszer exportőrjei képesek és hajlandók legyenek olyan felesleg megtermelésére, amelyik biztosítja a tartósan importra szoruló államok szükségleteinek fedezését. A harmadik értelmezés a nemzetközi közösség szerepével függ össze. Ez részben segélyezést jelent. Évente az ENSZ élelmezési világprogramja mintegy 90 millió embernek juttat táplálékot. A másik nemzetközi feladat meghatározott mennyiségű nemzetközi tartalékok képzése 6

7 azoknak a rendkívüli szükségleteknek fedezésére, amelyek természeti csapások, háborúk vagy más szükséghelyzetek következtében lépnek fel. A XX. század hetvenes éveiben került a globális szervezetek napirendjére az élelmezési biztonság problémája. Az akkor előre jelzett globális élelmezési válsághelyzetet a világ mindeddig el tudta kerülni. Ebben számos technikai és gazdasági tényező játszott jelentős szerepet. Fontos változás volt az is, hogy Kína és India a XX. század végére meg tudta oldani lakói többségének élelmiszer ellátását. Sok szakember szerint, a jelenlegi technikai feltételeket alapul véve a világ mezőgazdasága el tudná látni kb. 12 milliárd ember élelmezését, napi 2700 kalóriában számítva Segítettek a nemzetközi programok is a világ élelmezési biztonságának javulásában. Az élelmezési válságok, éhínségek fő okai között XX. század második felében gyakrabban szerepelt a szegénység, a kirekesztettség, illetve polgárháborúk, mint az agrárszektor zavarai, kivéve talán a természeti csapások közvetlen következményeit. Kérdéses, hogy az éghajlati változások, a növekvő vízhiány egyes térségekben, a növekvő ellenállás a genetikailag manipulált élelmiszerekkel szemben, a sivatagosodás globális következményei és más új problémák okoznak majd zavarokat az élelmezési biztonság alakulásában és a kínálati viszonyokban. A kínálati viszonyok alakulásában lényeges lehet az agrárszektor egy részének globalizálódása, hatalmas termelőegységek, a transznacionális társaságok által uralt vetőmagtermelő és ellátó élelmiszer feldolgozó, mezőgazdasági nyersanyag és élelmiszer kereskedelmi vállalatok valamint árutőzsdék révén. Nyitott kérdés az agrárszubvenciók esetleges csökkentésének hatása is. Az élelmiszerkereslet növekedésében és összetételének változásában a jövőben is két jelentős tényező játszik szerepet: az egyik a népesség növekedése, a másik a jövedelmek növekedése A következő esztendő során a mezőgazdaságnak további 2-3 milliárd ember számára kell majd élelmiszereket termelni. További alapvető feladata lesz annak a mintegy 2,5-3 milliárd ember élelmiszerellátása minőségének javításáról gondoskodni, akik a XXI. század során minden valószínűség szerint javítani fogják jövedelmi helyzetüket. Ennek alapján az elmúlt évtizedben a FAO keretében szervezett világkonferenciák ismételten kiemelték, hogy a XXI. a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése hosszabb távon, globális méretekben tovább lassul. A XXI. század első harmadában a kereslet várható évi növekedése 1,5% lesz, szemben a XX. század utolsó harmadának 2,2%-os éves növekedésével. A lassulásban a világ népességének lassuló növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy a magas jövedelmű országokban az élelmiszerek fogyasztásának szintje aligha emelkedik tovább. A mezőgazdasági termek iránti kereslet növekedés döntő részére a fejlődő világban kerül sor a következő 7

8 évtizedek során. Annak a közel 3 milliárd embernek, akik a föld népességét 9 milliárdra emelik a XXI. század közepére, 95%-a a fejlődő világban látja meg a napvilágot. Sajátos módon hat a keresletre az urbanizáció ig a városlakók száma a becslések szerint két és fél milliárddal nő. Ez egyidejűleg csökkenti a falusi lakosság arányát, áthelyezi a forrásokat a saját szükségletekre termelésből a piacra. Csökkenti a megművelhető földterületeket s növeli a városok környékének szennyezettségét. Az urbanizáció következtében a fejlődő országokban is valószínűleg gyorsabban nő a kereslet a feldolgozott élelmiszerek iránt, mint a mezőgazdasági nyerstermékek iránt. A városok lakói keresletének kielégítése a belső termelésből különösen azokban az országokban lesz nehéz, amelyekben az agrárszektor elmaradott, a termelők zöme törpebirtokos, önellátó, s nem, vagy alig képes piacra vihető termékfelesleg előállítására. A legtöbb fejlődő országban ugyanakkor már ma is nehéz a városok ellátásához szükséges élelmiszer import finanszírozása. A MAGYAR AGRÁRSZEKTORRÓL Az eddigiekben csak röviden vázolt globális változásokból is igen lényeges következtetések fogalmazhatók meg a magyar agrárpolitika számára is, amelyik az EU keretében különösen sajátos feltételek közé került. Erre új lehetőségek és korlátok egyaránt jellemzőek. Az egy lakosra számított új érték terén a magyar mezőgazdaság lemaradása az EU fejlett országaihoz viszonyítva lényegesen nagyobb, mint a gazdaság egyéb szektoraiban. A Világbank adatai szerint az egy mezőgazdasági dolgozóra számított évente termelt új érték évtizedünk első felének átlagában egyhatoda volt az osztrákénak, valamivel több mint egytizede a hollandénak, kilencede a dániainak, s egyötöde az eurozóna államainak. Tizenöt évvel ezelőtt még sokkal jobban álltunk. A mai eurozónához tartozó államokban termelt új érték több mint egyharmadának felelt meg az egy dolgozóra számított új érték, amelyet a magyar mezőgazdaság termelt. A XXI. század feltételei között a hagyományos elképzelések és agrárpolitikák nem számíthatnak sikerre. A XXI. század magyar agrárpolitikájának általános vidékfejlesztési politikával, jövedelempolitikával, üzleti és versenypolitikával, környezeti és műszaki fejlesztési politikával kell integrálódnia, amelyik az adott területen képes a nemzeti és nemzetközi folyamatok összehangolására is. Az átállás erre példátlanul nehéz hiszen a politikai és szociális meggondolások, csoportérdekek, általános nemzetgazdasági összefüggések és szűk szektorális 8

9 szempontok összehangolása és egyidejű érvényesítése egy heterogén rendszerben aligha lehetséges. Az értékesítési hálózatok növekvő nemzetköziesedése és sokrétűsége ugyancsak lényeges változásokat követelnek. Valószínűleg több modellben kell gondolkodni a következő 2-3 évtized során a termelésben és az értékesítésben a nagybefektetők a családi gazdaságok és a törpegazdaságok között. Sajátos eszközöket és mechanizmusokat kell alkalmazni a gabonatermelésben, az állattenyésztésben, a dísznövények terén, a zöldség és gyümölcstermesztésben, a gyógynövények termesztésében, a szőlő és bortermelésben, a halgazdaságokban és az erdőgazdálkodásban. Mindezeken túl számolni kell majd a fél-parasztok vagy negyedparasztok, a hobbytermelők szerepével és ezzel egyidejűleg ösztönözni a hatékony és az egyéb szektorok jövedelmezőségével legalábbis lépést tartó versenyképes kereskedelmi gazdaságok kialakítását. Visszatérve a 2007-es élelmezési világnap alapvető témájához, az élelemhez való joghoz: a stabil, fenntartható, mindenki számára elérhető élelmiszerellátás biztosítása a magyar agrárszektornak is alapvető feladata marad. Hazai és nemzetközi intézmények felmérései szerint jelenleg Magyarországon 20 ezer gyermek éhezik, 120 ezer alultáplált, java részük olyan körülmények között él, hogy az egyetlen étkezési lehetősége az óvodai, iskolai napközi. A felnőtt lakosság körében is jelentős a rosszul, hiányosan tápláltak aránya, különösen a lakosság legszegényebb rétegei körében. Ebben az összefüggésben is lényeges a vidék eltartó és jövedelemtermelő képességének javítása, a vidéki oktatási rendszer és infrastruktúra fejlesztése is, amelyhez remélhetőleg az EU támogatás is új lehetőségeket nyit. * * * * * 9

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA NAGY KATALIN 2 A 90-es évek közepétől a foglalkoztatási helyzet javítása az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó fórumainak

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben