Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. IV. 17. Élőmunka igény a szállodákban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. IV. 17. Élőmunka igény a szállodákban"

Átírás

1 Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Második kötet IV. 17. Élőmunka igény a szállodákban Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás

2 Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrás igénye 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban 2

3 Tartalomjegyzék IV. 17. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete 4 1. Szállodai élőmunka nagyságát befolyásoló tényezők Munkaerő szükséglet és szállodai létszám alapjai Saját személyzet kiváltásának beszámítása 9 2. Élőmunka Tevékenységek kapacitások - volumen Munkaügyi tevékenység és terv Élőmunka gazdálkodási terv Személyi ráfordítás terv Humánpolitikai terv Emberi célok Szállodai létszám sajátosságai Szállodai létszám jellemzői Szállodai létszám biztosításának módszerei Sajátszemélyzet kiváltás okai Létszám biztosítás lehetőségei és előnyei Szállodák létszámának nagysága Élőmunka szükséglet Létszámigény és bevételvolumen Műszakóra számítási módszer Tevékenység időigénye Létszám csoportosítás lehetőségei Létszám jellemzői és csoportosítási lehetőségei Szervezeti felépítés Munka Tőrvénykönyv vonatkozó ismérvei Létszám gazdálkodási mutatószámok Inspiráció Virtuális szálloda témaköre Emberi Erőforrásterv Ellenőrző kérdések Összefoglaló 61 Szójegyzék 63 Referencia lista 65 Dr. Juhász László PhD. 3

4 IV. 17. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Cél, a szállodai élőmunka igényének részletes bemutatása. A szállodai szolgáltatások színvonalát a zökkenőmentes munkafolyamatokon érzékelik a vendégek. A fejezet az élőmunka gazdálkodás elméletét ismerteti, a létszám sajátosságait és jellemzőit. Az élőmunka igény nagyságát a tulajdonosok és vagy a szállodavezetés által felvállalt tevékenységek határozzák meg, ezért a fejezet egyik részcélja a tevékenységek rövid összegzése. A szállodagazdálkodásban a szellemi tényező hasonlóan fontos erőforrás, mint az tőke. Ugyanakkor mindkét erőforrás igény magas, az élő és holtmunka is. A két erőforrás együttesen alkotja a szálloda erősségét és sikerének lehetőségét. A szellemi tényező relevanciájára jellemző a szolgáltatásban, lehet kristálypalota aranykilinccsel és márványszökőkúttal a hallban, ha a személyzet nem köszön, nem udvarias és sokat hibázik, a szolgáltatás nem zökkenőmentes, akkor vendég elégedetlen lesz, és a szálloda veszít a piaci pozíciójából, amely hatással van a gazdasági eredményekre. Igaz viszont, hogy a legjobb szakemberek is csak részben tudják pótolni a vezetési, technikai és technológiai hiányosságokat. A magyarországi szállodások elismerten jó szakemberek és sok esetben bizony az elmaradott technológiai adottságokat is feledtetni tudták a vendégekkel. Ugyanakkor az 1990-es évek közepétől a hazai szállodák esetében, beleértve a régebben épített 100 éves szállodai épületeknél, sok technológiai fejlesztés volt az elmúlt években. Szállodák élőmunka stratégiájának tartalmát, nem köti semmilyen tővény, rendelet vagy az önkéntes kategorizálás. Nincs meghatározó létszámelvárás, 1 sem szakképzettségi elvárás nem erős. 2 Rendre vannak szakképzetlen felszolgálók, bár őket napjainkra inkább a felsőfokú végzettségűek szorítják ki, mint a szakképzett felszolgálók. 1 Hotelstars EU, recepció elvárásainál csak az ötcsillagos szállodáknál kötelező a 24 órás portaszolgálat és (kettőnél) több nyelvet beszélő alkalmazottak. Hotelstars pontok. 2 5/1990. (IV.5.) KeM rendelet a szakképesítésről. Dr. Juhász László PhD. 4

5 1. Szállodai élőmunka nagyságát befolyásoló tényezők Szállodai élőmunka igény nagyságát befolyásoló tényező a szálloda tulajdonos és vagy vezetés által felvállalt és ellátandó tevékenységek. Élőmunka igény nagysága A szálláshely szolgáltató szervezetek munkaerő igényét a szolgáltató által felvállalt és ellátandó tevékenységek határozzák meg. A tevékenységek határozzák meg alapvetően és egy értelműen az ellátáshoz szükséges élőmunkát. A gazdálkodás a szolgáltatások előállításának megszervezése, a kitűzött célok elérése érdekében. A gazdálkodás annyi élő (munkaerő) és holtmunkát (költséget) igényel amennyi a felvállalt szolgáltatás (tevékenység) ellátásához szükséges. A szállodai tevékenységek, - alaptevékenységek - szobakiadás, - szállodai vendéglátás, - specializációtevékenységei, - általános tevékenységek - értékesítés, - karbantartás, - energiabiztosítás - adminisztráció, - tulajdonosi tevékenységek - ingatlanszerződések - biztosítás, bérleti, lízing, - menedzsment, franchise - helyi adók, - egyéb ráfordítások. Tevékenység ellátásának jól körülirt munkafolyamatai, a feladatok. A feladatok ellátása munkakörhöz rendelhető. Az ellátandó tevékenységek függnek a szállodai kapacitásoktól és a volumentől. A szálloda éves tervében rögzített volumenek határozzák meg a feladatokat. A kiadott szobák száma, az eladott étkezések és az igénybe vett szolgáltatások (gyógykezelés, wellness kezelések, rendezvények, sport) száma a meghatározó. Kapacitás a rendelkezésre álló területeket, férőhelyeket, üzletek számát és a nyitvatartási időket, kezelő helységek számát jelenti. Ez mind hatással van az ellátandó tevékenységekre és feladatokra. A kategóriának illetve a szálloda megfelelő színvonalának biztosítása is befolyásolja a tevékenységeket. A szálloda kategóriája szakmailag elvárja bizonyos tevékenységek ellátását. Nem szokásos, hogy luxus-szállodának ne legyen doorman munkaköre folyamatos munkarendbe, de legalább 18 órában. Dr. Juhász László PhD. 5

6 A dián hangsúlyosan szerepel, hogy nincs szabály, előírás, standard vagy norma országos vagy regionális szinten vagy kategóriák szerint. 3 Vannak országok, ahol a szállodaüzemeltetés követelményei meghatároznak kötelező létszámot a szobaszám arányában és vannak, ahol ezen belül is rögzítve van, hogy ebből százalékosan mennyi lehet nemzetközi alkalmazott. 1. Dia. Szállodai létszám I Szerző szerkesztése. A dia szemlélteti, hogy a szállodai létszámot nehéz kategóriához kötni, magasabb kategóriás szálloda végezhet kevesebb tevékenységet, példa lehet egy 4* butik és egy 3* wellness konferencia üdülő - szálloda összehasonlításában. Hasonlóan nehéz üzemmérethez, szobaszámhoz kötni az élőmunka igényt. Az eltérő üzemméret nem jelent azonos volument. Egy 200 szobás szállodának lehet a szobakapacitás kihasználtsága 40%, kelet-magyarországon ez éves szinten napi átlagos 80 kiadott szobát jelent. Ugyanakkor egy 100 szobás szállodának lehet 80%-os a foglaltsága, és így az élőmunka igény azonos tevékenység mellett lehet azonos. Eltérő szobaszám esetében is felvállalt tevékenységek ellátása a döntő tényező Munkaerő szükséglet és szállodai létszám alapjai A szálláshely szolgáltatásban a létszám meghatározásánál nincsenek jól megfogalmazott szabályok, sztenderdek, egységesítések, normák vagy előírások. Nehéz és nem szabad 3 A szerző látott már publikációt, amely szerint kategória és üzemméret alapján volt létszámterv bemutatva. Az üzemméret biztosít egy hatékonysági szintet, például öt portás kell 24 órás szolgálat ellátásához és ez lehet 20 vagy 60, de 130 s zobás szálloda. Dr. Juhász László PhD. 6

7 kategóriához vagy éppen a szobaszámhoz, üzemmérethez kötni a létszámigényt. Egy négycsillagos gyógy-, wellness-, golf-, üdülő- vagy konferencia-szállodának lehet nagyobb a létszámigénye a tevékenységek kiterjedtsége, sokrétűsége miatt, mint egy 5* városi szállodának egyforma szobaszámmal számolva. Itt is a tevékenységek a döntőek, nem a kategória. A színvonal 4 a szakmai elvárások alapján van hatással az élőmunka igényre. De elmondható az is, hogy egy 200 szobás 4*-os városi szállodába nem feltétlenül igényel annyi élőmunkát, mint egy 100 szobás 4*-os wellness, golf, vagy konferenciaszálloda. Itt megint a tevékenység a döntő és nem a szobaszám. Magyarországon nincs sem rendelet vagy törvény, létszám előírásokra. Egyiptomban például a szállodai szobaszámokra vetítve van állami szabályozás és ezen belül a belföldi alkalmazottak részaránya van előírva a teljes létszámhoz viszonyítva. Hazánkban implicit előírás volt, amikor nem a létszámot szabályozta a rendelet, hanem hogy a nap 24 órájában a portán három idegen nyelven kell kommunikálni a vendégekkel. Sajnos ezt nem ellenőrizték és így a szállodák sem tartották be, így lehet négycsillagos szállodákban egy portás egy műszakban, bizonyára minden műszakban mindenki beszél három idegen nyelvet vagy rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A tevékenység ellátása feladatokban határozható meg. A tevékenység szobakiadáson belül például a portaszolgálat ellátása. A feladatok ellátásához munkaköröket rendelünk. A portai feladatokat, a portás munkakörű munkatársak látják el. A munkakörökhöz munkarendek tartoznak, amelyben a műszakszámokat és a műszakváltások időpontjait határozunk meg. A portás munkakör folyamatos munkarendbe tartozik. Ez a 24 órás munkakör ellátását jelenti három műszakban. Az értékesítő munkaköre 8 órás munkakör és rendes heti 40 órás munkarendbe tartozik, azaz csak a hét munkanapjain kell a munkakört ellátni, egy műszakban. A napi három portás műszakokhoz, amennyiben mindig egy portás van a pult mögött akkor műszakórák száma 24 óra. A szállodavezetésének döntése alapján mindig két portás van a pult mögött akkor 48 óra, a napi műszakórák száma. A napi, heti, havi vagy háromhavi ledolgozható munkaórákat a Munka Törvénykönyve szabályozza. Hasonló eljárásokkal minden tevékenység ellátásához szükséges munkaerő igény meghatározható. 4 Kategória a szálloda besorolását szimbolizálja. A kategória a pozíció, amit a piacon elfoglal a szálloda. Magyarországon ez 1-5 csillag közt volt lehetséges, nemzetközileg a márkanevek mérvadóak. Színvonal a felvállalt kategóriának való megfelelés. Lehet színvonalas a bútorzat vagy kiszolgálás 3 és 4 csillagos szállodában és igaz lehet ennek ellenkezője. Minőség az ígért vagy sugallt szolgáltatások betartásának mércéje. Ez olyan mérőszám, mint a 4 cl röviditaloknál vagy a borok hőfoka. Dr. Juhász László PhD. 7

8 Léteznek, olyan irodalmak ahol a szerző arra készteti az olvasót, hogy egy négycsillagos szálloda létszám igényét a létszám és szobaszám hányadosának arányában határozza. Ez 0,7 fő ezért 200 szobás szálloda létszám igénye 140 fő. De ez így nem alkalmazható és nem elfogadható. Ez egy arány, ez egy benchmark, szintjelző, de ez nem előírás, ez nem standard, de nem is hazai átlag. Természetesen a statisztikai mutatószámok alapján lehet átlagokat viszonyítani, benchmarking eljárást igénybe venni, 5 de a szálloda létszámát az adott szálloda tevékenységei határozzák meg. Az ellátandó tevékenységeket a szálloda szolgáltatásai határozzák meg. A jegyzet szerzője is vezetett 533 szobás 3* szállodát 120 fős (0.23) átlagos állományi létszámmal, és 320 szobás 4* szállodát 170 fős (0.53) személyzettel, és 135 szobás 4* szállodát 57 fős személyzettel és 0.42 hányadossal. Létezik 100 szobás szálloda 4 fő alkalmazottal. A tevékenységek és feladatok ellátása a meghatározó, figyelembe véve a külsős munkaerő alkalmazás szintjét. 6. Dia. Szállodai létszám II. Szerző szerkesztése Naprakésztétel 2009 évi KSH adatokkal. Az előadásokon használt dia szemlélteti a hazai benchmark mutatószámokat. A december 31 napi állapot szerint az egy szállodára jutó átlagos létszám 26. Ugyanez a mutatószám 28 fő volt egy évvel korábban. A balatoni szállodáknál 39 fő, Budapesten 39 fő és Vidéken 20 fő. A legmagasabb a gyógy- (0.58) és wellness-szállodáknál (0.58) van a benchmark szerint. Ez alátámasztja a szerző elméletét, mely szerint a felvállalt és ellátandó tevékenység határozza meg a szálloda létszámigényét. A panzióknál nagyon alacsony az átlagos létszám öt fő és szobahányados is 0.39, de még ennél is kevesebb a háromcsillagos szállodák benchmark szintje Az ötcsillagos szállodák 0.56 statisztikai benchmark szintje alacsonyabb a négycsillagos gyógy- és wellness-szállodákénál. 5 KSH állapot szerint ez alapján egy átlagos hazai négycsillagos szálloda átlagára Ft, foglaltsága 50.2 % és a foglalkoztatottak száma 45 fő, szobaarány mutatószáma Dr. Juhász László PhD. 8

9 1.2. Saját személyzet kiváltásának beszámítása A saját személyzetet kiváltásának stratégiája, döntő tényező és ezt a szállodák az emberi erőforrás tervében rögzítik. Előfordul, szállodák esetében, csak öt fő alkalmazottal a következő munkakörök vannak betöltve - igazgató, - értékesítési igazgató, - front office manager, - executive housekeeper, - étteremvezető. Minden más feladatot külső munkaerő biztosítással látnak el. Bár az ilyen megoldások nagyon ritkák ugyanakkor külföldön is volt szerencséje a szerzőnek ilyen szállodákat megismerni. Hazai példa, hogy négycsillagos franchise alapú szállodalánchoz tartozó budapesti, városi szálloda portásai megbízási szerződéssel látták el a vendégfogadási tevékenységet. A szállodai vendéglátásból már a reggeliztetést is alvállalkozási szerződéssel biztosítják egyes budapesti négycsillagos szállodák. Ezek csak példák, és nem követendő iránymutatások. Szállodák akkor járnak helyesen, ha a saját személyzetet kiváltó feladatok munkaidejét átszámítják élőmunkaórára és az alkalmazottakkal együtt a tevékenységek ellátásához szükséges összes tényelegesen felhasznált munkaidőt veszik figyelembe az elemzésekhez és az élőmunka igény meghatározásához. A szállodák munkaerő kiváltása növeli a termelékenységet, csökkenti a létszámot, de a tevékenység ellátásának költsége akkor is a személyi ráfordítások közt jelenik, meg így a hatékonyságot nem befolyásolja. Dr. Juhász László PhD. 9

10 2. Élőmunka A szellemi erőforrás releváns a szállodagazdálkodásban. Releváns a személyes szolgáltatások miatt, amely befolyásolja a vendég elvárásoknak és szálloda színvonalbeli ígéreteinek való megfelelést, azaz a minőséget. Az élőmunka meghatározó mert a szállodaigazgató munkaidejének 40 százalékát az emberi erőforrás gazdálkodásra fordítja, az emberi erőforrás költsége a legnagyobb költségcsoport a szállodaiparban, ezért alakulása jelentősen befolyásolja az eredményességet, a személyi jellegű ráfordítások összege, eléri a nettóbevétel százalékát, az elmúlt tíz évben százalékról emelkedett meg a költségszint a mai szintre, minden stratégiaterv egyik funkcionális stratégiája az Emberi Erőforrás Stratégia, minden nyitószálloda elkészíti a Megvalósíthatósági Tervben ezt a résztervet évre, minden vállalkozás elkészti az Emberi Erőforrásterv Stratégia Tervfejezetet 5-7 évre, a szállodák részletesen kidolgozzák az éves Emberi Erőforrásterv 6 fejezeteiben a szervezet emberi céljait, a Human Resource tevékenységet minden szálloda ellátja, nem minden szállodának van HR részlege, 7 az élőmunka gazdálkodásnak négy kiemelt területe van - munkaügy, - élőmunka-gazdálkodás, 8 - személyi költségek-gazdálkodása, - humánpolitika. Átfogóan szokták az emberi erőforrás gazdálkodást Humánpolitika, Humánerőforrás vagy Human Reseurce Management néven is használni. Emberi Erőforrásterv 1. Bevezetés Hipotézis és cél meghatározása 2.Tevékenységek Kapacitások Volumen Rövid ismertetés összefoglalás éves, havi és napi átlagok tevékenységenként és szegmensenként 3. Munkaügyi terv Szerződések, munkarend, szabadság terv, munkaügyi szabályzat, munkaerő biztosítás, munka és védőruha biztosítás rendje, beosztások, jelenléti ívek és elszámolások rendje. 6 Emberi Erőforrás Tervkészítés a szállodavállalatok jellemző tevékenysége. A tervfejezetek adják meg az irányvonalakat a szállodáknak és a szállodák részlegvezetőinek az irányvonalakat. A terv biztosítja az egységes követelmények felállítását és későbbi értékelést. 7 Ez feltételezi a szerves szervezetfejlődés második szakaszát, a funkcionális bürokrácia kialakulását. 8 Az élőmunka gazdálkodásnak része az élőmunka igény meghatározása, a létszámgazdálkodás és a saját személyzet kiváltásnak gazdálkodása. Dr. Juhász László PhD. 10

11 4. Élőmunkaterv Létszámgazdálkodás tevékenységenként és vagy részlegemként és vagy üzletenként. 5. Személyi ráfordítások terve Személyi költséggazdálkodás tevékenységenként és vagy részlegemként és vagy üzletenként. 6. Humánpolitikai terv Motiváció, értékelés, karrier, etika, tréning, belső kommunikáció rendszere, szervezeti felépítés, szervezetfejlesztés. 7. Emberi célok meghatározása Az emberi célok és prémium feladatok irányvonalának kidolgozása. A pontosítás a részlegvezetők feladata az irányvonalak alapján. 8. Összegzés A terv rövid összefoglalása és a sajátosságok kiemelése Összefoglalva mutatjuk be, egy szálloda lehetséges Emberi Erőforrás Terv felépítését. Ettől eltérő struktúrájú terv is készülhet, de a példa tartalmaz minden fontos fejezetet és tényezőt, amelyeket figyelembe kell venni a terület szervezési döntéseinél, a gazdálkodásában Tevékenységek kapacitások - volumen A szállásszolgáltatáson kívül és annak részeként eltérő kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak a szállodák. A szállodák tevékenységeit az első kötet tárgyalta részletesen. A kapacitásokat figyelembe véve a humánerőforrás gazdálkodást a szálloda lehetséges, maximális kapacitása mellett, a tényelegesen várható volumeneket kell figyelembe venni. Egy 60 szobás átlagos kapacitású szálloda, éves kapacitás kihasználtsága 65% Budapest belterületén, de lehet 48% országos átlagban vagy 30% észak-kelet Magyarországon. Ez a volumen tekintetében lehet 39 vagy 29, vagy 18 kiadott szoba. Az adott éves szobakapacitást ezen kívül az keresletciklikusságok is eltérítik. A szálloda helyszíne és specializációja alapján az év, a hónap és a hét eltérő időszakaiban is eltér a keresletciklikusság. Egy konferencia-szálloda tavasszal és ősszel hétköznapokon a legkeresettebb. Egy üdülő-szálloda szobafoglaltsága nyári turista időszakban eléri százalékot, de télen csak 15-20% a foglaltság. Ismert az a tény hogy különböző szakosodású és kategóriájú szállodáknak még egy adott helyszínen is eltérő lehet a tényleges volumene, a kapacitáskihasználtsága. Szálloda vendéglátási szolgáltatása lehet reggeliztetés, egy vagy több étterem és egy vagy több bár üzemeltetése. 9 A bankett tevékenység vagy állandó szobaszerviz szolgáltatás 9 További tevékenységet bállal fel a szálloda a min bár és szobaszerviz szolgáltatáősokkal. Dr. Juhász László PhD. 11

12 újabb tevékenységeket és kapacitásokat generál. A vezetésnek az adott vendéglátó egység várható igénybevételén túl a férőhelyek számát és a nyitvatartási időket is figyelembe kell venni a tevékenységek számbavételénél. Hasonlóan a specializációs tevékenység szolgáltatásainál a várható kezelések számát és a kezelések átlagos idejét kell figyelembe venni a wellness- és gyógy-szállodákban. Ugyanígy a sport-szállodánál a sportpálya használatának vendégszámait és a játékidőket kell számba venni. Az éves üzleti tervben szereplő volumeneket kell figyelembe venni a munkaerő szükséglet meghatározásánál. A volumenek kerülnek összefoglalásra az Emberi Erőforrásterv első részében, mert ez a kiinduló pontja a gazdálkodásnak nem az, hogy hány szobás és hány csillagos a szálloda, hanem hogy milyen tevékenységeket kell ellátni és az milyen élőmunka igényt jelent. A volumenösszegzés lehet egy táblázatban összefoglalva tevékenységenként és szegmensenként az éves, a havi és a napi volumenek, például a napi kiadott szobák száma egyéni üzletember szegmensben vagy a napi átlagos reggeli számok Munkaügyi tevékenység és terv A munkaügy a Munka Tőrvénykönyvének szállodai vagy szállodavállalati adaptálása. A kiemelkedő kötelezettségek értelmezése és szállodaviszonyokra történő alkalmazása. A teljesség igénye nélkül az alábbi feladatok tartozhatnak a munkaügyi tevékenység körébe. Munkakörök meghatározása A szállodai munkaköri listája tartalmazza a feladatok ellátását biztosító munkakörök számát, rangsorát, hierarchiai szintjét és a munkakörelemzést. Az adott munkakör elvárásait a munkaköri leírásban rögzítjük végzettség, tapasztalat, kompetencia alkalmasság hozzáértés. Adott munkaköri szintbe tartozó munkakörök meghatározása, a személyi alapbér határait illetve a pénzbeli és természetbeni motiváció mértékét is tartalmazza. A munkakörök megnevezései harmonizáljanak magyarországi és európai egységes munkaköri jegyzékkel. Minden szálloda saját igényének megfelelően alakítja a munkakörök meghatározását. Munkarend Tartalmazza az adott munkakör üzemeltetési idejét, a műszakváltások időpontját, hogy az adott munkakör egy, kettő vagy három műszakos és hogy folyamatos üzemelésű vagy sem. A háromhavi egyenlőtlen munkaidőt is alkalmazhatja a munkáltató. E szerint a munkaidőnek háromhavi átlagban kell kiegyenlítődnie. Munkaügyi szabályzat A felvételek és elbocsátások szabályzata, a felvételek folyamatának leírása, de tartalmaz általános munkaügyi irányelveket is. Munkaszerződések Dr. Juhász László PhD. 12

13 A szabályzás kiterjed az adott munkakör egységes munkaszerződés tervezetétől egészen a munkaerő kölcsönzési alapszerződésig és tájékoztató mellékletig, a munkaszerződés mellékletéig a munkaköri leírásig. Szabadságterv Kötelező elkészteni minden egyes munkavállalóra vonatkozóan, éves szabadság igénylési tervet. Ez segít a munkavállalónak és munkáltatónak egyaránt a folyamatos üzemelés megszervezésében. A munkaügyi ellenőrzéskor rendszeresen elkéri az ellenőrzést végző hatóság. A szabadságterv egy munkaköre készül, és havi bontásban mutatja, meg a szabadságolás tervezetét. Munkaerő biztosítás módszere A szálloda vezetése dönthet arról, hogy bizonyos tevékenységek ellátását és munkakörök betöltését, bizonyos időszakokban milyen munkaerő biztosítási módszert alkalmaznak. Kölcsönözhetünk, kiközvetíthetünk munkaerőt, alvállalkozói, megbízási vagy munkavállalói szerződést köthetünk határozott vagy határozatlan időre. Munka és védőruha használat A tőrvények és rendeletek szerint egyes munkakörök ellátásához kötelező a védőruha biztosításának rendjét szabályozzuk. Továbbá a vendéggel érintkező munkakörök esetében a munkaruha használata egyfelől elvárt, másfelől a szálloda összképét javítja az elegáns, tematikus, de funkcionálisan hatékony munkaruha. Például kastélyszállodában a korhű ruházat vagy marina port és más sport-szállodákban a sportra jellemző munkaruházat viselése jól szemlélteti a témásítás lehetőségeit. A munkaügyi terv szállodai illetve szállodavállalati szinten szabályoz. A részlegek ennek az irányvonalnak a betartásával tudnak részletes és koherens tervet készíteni. Általános megfogalmazás, hogy a Munka Tőrvénykönyvének vonatkozó ismereteit fogalmazzuk meg a szállodavezetők, a részlegvezetők és a munkatársak szintjére. Itt kerül meghatározásra a közvetlen felettes és a munkáltatói jogkör delegálási szabályai Élőmunka gazdálkodási terv Az élőmunka gazdálkodási tervnek két fő fejezete van. A fejezetek az élőmunka igényszámításon alapulnak. Az élőmunka biztosítás törtéhet - munkaviszonnyal, az a létszámterv - külsős munkaerővel, ez a saját személyzet kiváltásának terve. A kapacitások és a volumenek ismeretében, a tevékenységek ellátása érdekében meghatározott élőmunka igény, munkaórában és munkaerőben kifejezve, munkakörönként. Az emberi erőforrás tervnek ebben a szakaszában az irányelvek kerültek kidolgozásra, a létszámszámítás módszertana és munkaerő biztosítás alapelvei. A részletes és pontos létszámterv kidolgozása a részlegvezetők feladata. Dr. Juhász László PhD. 13

14 2.4. Személyi ráfordítás terv A munkaerő tervben meghatározott élőmunka biztosításának költségvonzata. A személyi jellegű ráfordítások a mérleg A típusú eredmény-kimutatásának V. Számlaosztályában a következő sorokban kerülnek kimutatásra. 9. sor Bérköltség 10. sor Személyi jellegű egyéb kifizetések 11. sor Társadalombiztosítási járulék. Személyi jellegű ráfordítás több mint bérköltség, hiszen ide tartoznak a járulékokon kívül a személyzetet kiváltó és a motivációs költségek is. A könyv alapvetően a munkaerő gazdálkodás és a személyi költséggazdálkodás elemeit ismerteti. A személyi ráfordítások nagyságát öt tényező határozza meg, - létszám, - munkabér, - járulékok, - motivációk, - saját személyzet kiváltás. Az emberi erőforrás gazdálkodás területeinek komplex megismerését a humán erőforrás menedzsment keretei biztosítják, beleértve a munkaügyi gazdálkodást és humánpolitikát is. A hazai munkaerő és bérszámfejtés szabályozás az összetettsége és nehezen áttekinthetősége miatt külön szakmát jelent. A betegszabadságok és passzív munkaerő elszámolása a kötelező Társadalombiztosítási kifizetőhelyként való működés mind ennek a területeknek az egyediségét támasztják alá Humánpolitikai terv Összefoglalva a munkatársak együttműködési és motiválási rendszereit tartalmazza. A teljesség igénye nélkül a következő tervszakaszok alkothatják az Emberi erőforrásterv, humánpolitikai fejezetét. Munkatársak éves értékelése Elvárt lenne minden szolgáltató szervezettől, hogy a közvetlen felettes évente egyszer formalizáltan számba veszi a beosztottak teljesítését, kompetenciáját (hozzáértését, alkalmasságát) és hozzáállását. Az értékelés eredménye lesz az alapja a tréning és karriertervnek, valamint az alapbéremelésnek. Sajnos kisebb szállodák ezt nem alkalmazzák, mert nem érzékelik a használhatóságát. Ugyanakkor szakértelmet igényel és adminisztrációt is jelent. Alapvetően csak a klasszikus szállodaláncok és szállodacsoportok által alkalmazott eljárás. 10 Az értékelés szabályai és eljárási rendje kerül itt megfogalmazásra. 10 A munkatársak éves értékelésének van egy egyedi hasznossága. Minden vezető a szervezeti felépítésben alárendelt egység minden dolgozójával egy évben egyszer formalizáltan, rögzített formában elbeszélget. Ez segít megis merni a munkatársak igényeit, gondolait, elvárásait és jövőképét. Dr. Juhász László PhD. 14

15 Karrierterv Része az értékelésnek így személyenként tartalmazza rövid (egy két év) és középtávra (kettő - öt év) a munkatársak előrelépéseinek, életutjainak következő állomásait. A tréning tervvel is összefügg, mert egyes állomások, munkakörök ellátásához a dolgozónak tréningre lehet szüksége. Karrierterv csak ott lehet eredményes ahol a klasszikus szállodalánc és vagy szállodacsoport több szállodát üzemeltet és lehetőség van keresztirányú mobilitásra. Keresztirányú változás, amikor a munkatárs vált például éttermi és szállodai földszint területei között. Tréningterv A személyes értékeléseknél jelentkező gyengeségek javítására vagy a karriertervhez lehet tréninget javasolni a munkatársak számára. Másik terület a vendég kérdőívek összesítése alapján azoknak a tevékenységeknek a javítása, amelyekre a legtöbb vendég észrevétel érkezett. Harmadik terület a kötelezőtréningek a biztonságvédelem tréningjei, például a munkavédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, elsősegély nyújtási vagy az élelmiszerbiztonsági tréningek. Az integrációs tréningek mellett a munkatársak részt vesznek a katasztrófavédelmi, kiürítéses tréningen. Motivációs szabályzat A különböző hierarchiai szintekhez tartozó munkakörök motiválási rendszerét tartalmazza. Ez kiterjedhet a juttatások nagyságától egészen a gépkocsi használat szabályzásáig. Legismertebb terület a Cafeteria Rendszer alkalmazása és annak a szabályzata. Etikai kódex Tartalmazza általánosan a szálloda misszióját, küldetését, történetét, értékeit és a munkatársaktól elvárt viselkedési normákat. Továbbá egyes munkaterületekre vagy munkakörökre külön egyedi etikai kódexek is létrehozhatók, ezek segítik a dolgozó eligazodását az elvárt magatartás beazonosítására. Belsőkommunikációs rendszer A kialakítás és működtetés, a rendszer felépítése is a humánpolitika része. Különösen nemzetközi szállodavállalatok, ahol több ezer szálloda, több százezer dolgozóját kell információval ellátni ott ez fontos és kiemelt feladat. A szerző volt kommunikációs igazgató ilyen cégnél így napi gyakorlatban megismerte ennek a rendszernek a kiépítési nehézségeit és a hasznosságát. Szervezetfejlesztés Szervezetfejlesztés és felépítés átalakítása szükséges lehet szervezet céljainak változásával. Például a konferenciatermek kialakítása újabb piaci szegmens került a szálloda prioritásai közé, ezért a bankett tevékenységet önálló szervezeti részlegbe rendeli a megújult szervezeti felépítés. Hasonló kisebb nagyobb átalakítások átszervezések, személycserék minden szállodában rendszeresen előfordulnak. Dr. Juhász László PhD. 15

16 Munkaügyi kapcsolatok A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást. 11 Amikor a vállalkozás létszáma meghaladja, az ötvenfős átlagos állományi létszámot akkor létrejöhet a szakszervezet és üzemi tanács és alkalmazhatják a vállalati kollektívszerződést és vagy az ágazati kollektívszerződést. Ennek a szabályait a választások és a képviselet rendjét szabályozza a tervszakasz Emberi célok Az emberi célok meghatározása hasonlóan fontos eleme a szállodagazdálkodásnak, mint a piaci és gazdasági célok. A humánmenedzsment egyik sarkköve, hogy a munkatársak elégedettek legyenek. Az élőmunka elégedettségének kimutatható hatással van a vendégelégedettségre. A vendégelégedettség pedig a szállodavezetés küldetése. Amennyiben és ha a két cél vendég és munkatársai elégedettség, elérése teljesül, akkor az biztosítja a szálloda jövedelemteremtő képességét, ezzel a harmadik célt. Míg ugyanez fordítva nem igaz. A szállodákban emberi célok lehetnek például a munkatársi színvonal százalékban kifejezve. Ennek feltétele, hogy legyen éves munkatársi értékelés. Amikor a szállodában van értékelési rendszer, akkor az is lehet emberi cél, hogy az egyéneknek kitűzött célokat hány százalékban érik el. A részlegek létszáma, a fluktuáció nagysága és még sok célt lehet megnevezni, az emberi célok között. A fluktuáció érdekes indikátor, mert eltérő nagyságot mutat szállodai szinteken, részlegenként, lojalitás szinteken és munkakörönként. Az emberi célok között nagy súllyal szerepelnek a személyi költségek elemei átlagos munkabér, saját és külsős kifizetések részaránya, alapbér növelés éves százaléka. Nagyon fontosnak és ezért stratégia tényezőknek tekintjük az emberi erőforrás kezelését. Mindenki elismeri ennek relevanciáját. A szerző maga is humánpolitikai igaztója volt az egy nagy szállodacsoportnak éveken keresztül. A szállodacsoportok és szállodaláncok az emberi erőforrás kérdését kiemelten kezelik. A szállodacsoportok és szállodaláncok sajátja, hogy az emberi tényezőkre vonatkozóan küldetést, kihívásokat fogalmaznak, meg például mobilizáció lehetősége, a régió elismert munkáltatója vagy kiemelik a karrier lehetőségeket. Szakirodalmak általában a szállodaláncok és csoportok emberi erőforrásterveiben megfogalmazott célokat használják céloknak. Kiemelkedő elismertséget jelent a szállodacsoportoknak a Karrier Fejlesztési Program vagy a Vezetői Képesség Fejlesztő Program nyílt alkalmazása. A szállodacsoportok régiós akadémiái, oktatási központjai lehetőséget biztosítanak a munkatársak számára a továbbképzésekre és tréningekre. 11 Munka tőrvénykönyve 14.. Dr. Juhász László PhD. 16

17 Hazai szállodák háromnegyedének, a szobaszáma kevesebb, mint ötven. Ezek a kis családi és önállószállodák vannak többségben, ezekben a szállodákban az éves átlagos állományi létszám tizenöt húsz fő. Óvatosan kell kezelni a különböző szakirodalmakat, amikor önálló kiemelt szervezeti részlegként jelenítik meg a Humán Reseource tevékenységet. Nem nevezünk ki a Virtuális szállodákba HR Managert még akkor sem, ha a létszám 50 fő. A létszám alapján a szállodák háromnegyed része lehet kis és középvállalkozás, ezeknél az egyszerű szervezeteknél a funkcionális bürokrácia nem alakul ki, ezért is nincs HR Menedzsment a szállodákban. Szállodavállalatok esetében a Humánerőforrás Menedzsment központi tevékenység. Legfeljebb egy koordinátor képviseli a szállodákban az emberi erőforrás tevékenységet, igen erős központi támogatással. A személyes jelenlétet már több esetben, a márka vagy területi képviseleti vezetés váltja fel. Ilyenkor több szállodának van egy emberi erőforrás gazdálkodást irányító szakembere. A munkaügyi tevékenységek központosítva vagy területesítve illetve márkákhoz rendelt rendszerben vannak. Ez alapján erős Humánerőforrás Menedzsment a szállodavállalatok központjában van. A szállodákban egy fő látja el a HR feladatokat. Egy fő koordinálja az elszámoláshoz szükséges anyagokat, szabadságterv, heti munkaidő beosztás, teljesítménylap időbeni leadását. Családi-szállodák és önálló-szállodák esetében ugyancsak megfontoltan kell az emberi erőforrás menedzsmentet kezelni. A tevékenységeknek általában nincs szervezeti részlege. A tevékenység ellátása a jellemző. A tulajdonos saját hatáskörében hoz döntéseket. A munkaügyi tevékenység a legtöbb esetben külsős szakértő cég látja el a bérszámfejtéssel, a könyveléssel és könyvvizsgálattal együtt. Az emberi erőforrás tevékenységet beleértve a munkaügyi, erőforrás gazdálkodási és humánpolitikait kiemelten kell kezelni. Ennek ellenére nincs erős Humánerőforrás Menedzsment a kisebb szállodákban. A családi szállodákban a tulajdonos, önállószállodákban a szállodaigazgató látja el a HR feladatokat. 12 A munkaügyi és bérszámfejtési tevékenységet külső alvállalkozó látja el, általában együtt a könyveléssel. Egy fő koordinálja az elszámoláshoz szükséges anyagokat, szabadságterv, heti munkaidő beosztás, teljesítménylap időbeni leadását. Emberi célok Az emberi vagy humán célok a munkatársak igényeinek és elvárásainak alapján kerülnek meghatározásra, figyelembe véve a szervezet anyagi erőforrásainak lehetőségét és amennyiben van szakszervezet vagy üzemi tanács akkor azok elvárásait illetve az ágazati kollektívszerződést és az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásait. Az emberi célok halmában is megjelenek - az objektív célok, - átlagos alapbér, 12 A hazai szállodák átlagos létszáma 26 fő a KSH statisztikák alapján, például 2009 évben. A négycsillagos szálloda kategóriában az egy szállodára jutó létszám 47 fő. Kis zámítható, hogy ebben az esetben átlagosan nem több mint 10 dolgozik egy időben és hat részlegen a szállodában és ennek irányításra elég egy ve zető. a létszám nem feltétlen igényel képzett HR menedzsert. Dr. Juhász László PhD. 17

18 - átlagos munkabér, - a jutalékos rendszer alkalmazása, - motivációs eszközök cafeteria rendszere. - de lehetnek szubjektívek, mint - a kiváló munkahelyi légkör megteremtése, - karrier tervek alkalmazása, - lojalitás erősítése, - mobilitás biztosítása, - tréningek tartása - de lehetnek speciálisak, mint - Közép Európa legjobb munkáltatója a cég, - családbarát jelző célként való meghatározása sem ritka, - éves értékelések elkészítése minden munkatársra. Az emberi célok széles variációja ismert, a szállodavezetés vagy a szállodára vagy egy egy részlegre határoznak meg emberi célokat, amelyek egyben lehetnek a részlegvezetők prémium feladatai. Összesen általában nem több, mint kettő öt emberi célt határoz mg a szállodavezetés egy adott évre. 3. Szállodai létszám sajátosságai Szállodai létszámgazdálkodás az élőmunka szükséglet biztosításán alapszik. A tevékenységek, a szolgáltatások előállításához biztosítani kell a szükséges munkaerőt térben, időben és intenzitásban. Térben azt jelenti, hogy az adott részleg, a tevékenység ellátásának helyszínén legyen elegendő élőmunka. Ha kell a portán, és ha szükséges, akkor a konyhán. Időben azt jelenti, hogy a kellő időben, szobatakarításra délelőtt, a hall takarításra éjszaka legyen elegendő élőmunka. A hétvégére és vagy a kétezer fős rendezvény időpontjára rendelkezésre álljon a szükséges munkaerő. Intenzitás azt jelenti, hogy adott napon mennyi a kiadott szobák száma és azok rendbetételéhez mennyi szobaasszony szükséges, figyelembe véve az utazó, a maradó és az üres szobák számát valamint a takarítási időket. A porta területén az intenzitás kiterjed a kijelentkezések és bejelentkezések általános időszakára Szállodai létszám jellemzői A turisztikai szolgáltatások élőmunka igényessége már bemutatásra került, a személyes jelenlétet igénylő szolgáltatások ennek intenzitását tovább növelik. A mellékelt dia összefoglalja a szállodai létszám jellemzőit, - üzemeltetési idő, Dr. Juhász László PhD. 18

19 - személyes szolgáltatás, - fluktuáció, - szakképzetlenek részaránya, - differenciált szakértelem, - helyettesíthetőség, - trendek, - presztízs csökkenés Üzemeltetési idő A szálláshelyek napi 24 órát és évente 365 napot üzemelnek, ez óra üzemeltetési órát jelent egy szállodában vagy panzióban. Magyarországon az átlagos üzemórák száma és munkavállalók éves munkaideje 230 nap és óra. A számítás alapja a heti 40 óra munkaidő, csökkentve a pihenőnapok, a szabadnapok és ünnepnapok és fizetett szabadságnapok számával. Betegszabadság és egyéb hiányzások nincsenek figyelembe véve, ezek tovább csökkenthetik a munkaidő kihasználtságot. Ez alapján a szálláshely szolgáltatás bizonyos munkakörei közel (4.76) ötszörös munkaerő igényt jelentenek. 13 Az európai jogharmonizáció előtt volt egy implicit létszám elvárás a szállodákban, nevezetesen a kötelező 24-órás szolgálat és a kötelező két három idegen nyelv ismerete Személyes szolgáltatás A szálloda több tevékenységi területén elengedhetetlen a személyes szolgáltatás. Ilyen területek a porta, szobaasszonyi feladatok, az éttermi kiszolgálás és például a szobaszerviz ellátása Dia Csak az ötcsillagos szállodákban kötelező elvárás a 24 órás portai jelenlét, már négycsillagos szállodákban Szállodai létszám jellemzői Szerző szerkesztése. is csak 18 óra a kötelező elvárás. A szerző is tapasztalta már, hogy vidéki négycsillagos üdülő-szállodában csak 18 órás portaszolgálat volt. Háromcsillagos szállodákban 14 óra a kötelező elvárás és egy kétcsillagos szállodákban elvárás, hogy Recepciószolgálat, elérhető telefonon a szállodából, illetve kívülről. Hotelstars pontok. Dr. Juhász László PhD. 19

20 Fluktuáció Meglehetősen magas munkaerőváltás, a szállodai létszám százaléka lecserélődhet egy évben, így háromévente a teljes munkaerő lecserélődik. Vannak, országok ahol a porta személyzete kéthavonta lecserélődik. Hétvégeken és ünnepnapokon is üzemelő szolgáltatások egyik okozója a magas fluktuációnak. Másik oka az eltérő munkarendből adódik és a sajátos munkakörülményekből. A munkakörök jellemzően nem komoly, de meglehetősen nehéz fizikai erőt és komoly fizikai kitartást igényelnek. A munkaidő nagy részében állnia vagy mennie kell a munkavállalóknak. Harmadsorban a szellemi stressz a vendéggel való rendszeres kapcsolat is megterhelő lehet. Szolgáltatás és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák kezelése, különösen az interkulturális konfliktusok esetén komoly szellemi helytállást igényel. A fluktuáció eltérő a munkakörök és munkakörök hierarchiai szintje szerint Szakképzetlen munkakörökben dolgozók Ezekben a munkakörökben erősebb a fluktuáció és magas a részarány a teljes létszámhoz viszonyítva. Amikor valaki a szálloda szót meghallja akkor a budapesti négy és ötcsillagos, több száz szobás nagy szállodákra gondol. Ugyanakkor a szállodák 53 százaléka háromcsillagos, a szállodák 80 százaléka nem Budapesten van és az átlagos szobaszám 60. Az is igaz, ha azt mondja valaki szálloda, akkor mindenki a szállodaportásokra és a recepcióra gondol és a több nyelvet beszélő felsőfokú végzettségű munkavállaló jelenik meg a képzetében a szenzációs recepciós. 14 Ugyanakkor a szállodák létszámának százaléka nem szakképzettséghez kötött. Ezekben a munkakörökben dolgozók betanított munkások ez pedig nem igényel szakmai végzettséget, csak tréninget. Az alacsonyabb képzettségű munkavállalók lojalitása is alacsonyabb, ez is növeli a fluktuációt. A szobaasszonyok, a takarítók és a mosogatók tevékenysége nélkül nem üzemelhet a szálloda. A betanított munkakörök külön odafigyelést igényelnek és ennek ellenére rendszeresen a legkisebb vélt vagy valós előny beígérésének hatására munkahelyet változtatnak és ezzel is növelik a fluktuációt Differenciált szakértelem A szállodai munkakörökre jellemző az összetettség az előbb említett portás és szobaasszony munkakör azt jól szemlélteti. A takarító és könyvelő valamint a karbantartó és szakács munkakörök is meglehetősen ellentétei egymásnak. A szállodavezetés összetettségének egyik jellemzője, hogy ezeket az eltérő képzettséget, végzettséget, hozzáértést, alkalmasságot, kompetenciát igénylő munkaköröket egy közös célhalmaz elérése érdekében kell harmonikusan, befolyásolni. A differenciáltság a tevékenységekre is igaz. A tevékenységek kiterjedése, diverzifikációja tovább növeli az élőmunka igényt Nehezen helyettesíthető munkakörök 14 Film címe, amely meglehetősen jól és érdekesen bemutatta a szállodaporta világát. A film főszereplője megjeleníti a klasszikus recepcióst, annak dinamikájával, összetettségével és gondolkodásával. Dr. Juhász László PhD. 20

21 A szolgáltatásokban a tevékenység nehezen vagy nem váltható ki termelő eszközzel. A munkakörök sem helyettesíthetők könnyen, ennek egyik oka a differenciáltság. A szerző is szervezett úgynevezett kereszt tréningeket, de ezek inkább azért hasznosak, mert az eltérő munkakörök megismerik egymás munkáját és ez által jobban megbecsülik azt. Viszont kivételes esetektől eltekintve nem alkalmasak a keresztmunkakör betöltésére. Családiszállodákban és önálló-szállodákban és különösen panziókban ugyanakkor mindennapos, hogy szobaasszony reggeliztet vagy portás szobaasszonyi feladatokat lát el. A kompetenciát ezért eltérően lehet értelmezni a tulajdonosi körök és formák szerint. Ugyanez igaz a helyettesíthetőség tekintetében a gépesítésre. Nagyon sokat jelent egy új modern a funkcionalitásnak teljesen megfelelő porszívó beszerzése, mert segíti és hatékonnyá teszi a takarító munkáját, de nem helyettesíti. Ugyanez igaz a konyhatechnológiai berendezésre például egy steamer vagy digitális hőmérős hűtőgép beállítása segíti a szákácsok munkáját, de nem helyettesíti Trendek A létszám és élőmunka változásait jellemzik, globális hatásúak. A szállodai létszámokat sem kerülik el azok a trendek, változások, melyek a világ legtöbb munkahelyén megjelentek már. Ilyen trend például a munkakörök összeolvadása. Még ma is vannak, szakirodalmak ahol külön említik az éttermi felszolgáló, az ételes, az italos, a leszedő, a pultos, a kenyeres és a szivaros munkaköröket, de valójában ma minden szállodai étteremben egységes felszolgálói munkakör van. Ugyanez igaz a munkakörök bérezésének kiegyenlítésére irányuló trend tekintetében. Ennek értelmében a felszolgálók ugyanazt a feladatot látják el, ezért a személyi alapbérük is azonos. Ez egyben segíti a bérszámfejtés munkáját is. Az elnőiesedés is jellemző egyre több munkakörben meghatározó a női munkaerő részaránya Presztízscsökkenés A szálláshelyek és turisztikai szolgáltatók számának növekedésével együtt jár, hogy egyre több munkaerőre van szükség. Magyarországon még nem beszélhetünk tömegesedésről, de a társadalmi presztízse a szállodaiparnak már csökken. A presztízscsökkenés a társadalmi változások hatása, illetve a kínálatnövekedése miatt egyre erősödik. Hazánkban sincs már messze az idő, amikor a szállodai munkakörök a presztízs értéke a jelenleginél is alacsonyabb szintű lesz Szállodai létszám biztosításának módszerei A szállodai létszám biztosításának két típusa és öt elismert módszere van, - saját személyzettel, - munkaviszony létesítéssel, - saját személyzet kiváltásával, - munkaerő kölcsönzéssel, - munkaerő kiközvetítéssel, - megbízási szerződéssel, Dr. Juhász László PhD. 21

22 - vállalkozói szerződéssel. Tevékenységek illetve munkakörök, melyeknél a saját személyzetet kiváltó módokat általában használjuk, illetve használhatjuk, szobaasszony, felszolgáló, mosogató, takarító, biztonsági szolgálat Szállodaszoba létszámhányadosa. A szállodaiparban december 31-én, szállodai szoba üzemelt és fő dolgozott, a mintegy 750 szállodában, hazánkban. Az átlagos szállodai szoba szám hazánkban 60 szoba. Egy szállodában 28 alkalmazott dolgozik átlagosan és ez 0.47 szobalétszám mutató. 15 Egy évvel később a mutatószám értéke Az átlagosan 95 szobás négycsillagos szállodákban 50 fő dolgozik, az átlagosan 131 szobás gyógy-szállókban 79 fő dolgozik, a két hányados 0.53 és Ugyanakkor vannak szállodák 0.04 és 3.55 mutatószámokkal és feltehetően ezeknek a szállodák a vendégei is elégedettek és a szálloda sikeres. A létszámhányados nem előírás és nem kötelező egységesítés, viszont segíthet a szakembereknek az eligazodásban, benchmark eszközként használva. A létszám jellemzője, hogy nagyságát és igényét a szálloda tevékenységei és így az ellátandó feladatok határozzák meg Munkaviszony létesítése Ez a legjellemzőbb módszer. Hátránya a magyarországi magas munkaadói és munkáltató járulékok és a magas személyi jövedelemadó. Ennek ellenére ezt alkalmazza a szállodák többsége. A munkaviszony lehet, - határozatlan időre szóló vagy - határozott időre szóló. Például, nyári kiemelt időszakra, a turistaszezonra négy - hat hónapra szóló határozott idejű munkaszerződést kötnek a szállodák. A határozott idejű munkaszerződést ötször meg lehet hosszabbítani, de öt évnél tovább nem tartható fent, vagy meg kell szüntetni vagy határozott idejűvé válik. A határozott idejű munkaszerződések kiválóan alkalmasak a szezonális szállodák munkaerő biztosítására. A határozott idejű éves szerződéseket a szállodákban egy fajta, fegyelmező eszközként alkalmazzák sok esetben. Az évente meghosszabbítandó munkaszerződés Damoklész kardja 16 A munkaidő a már bemutatott teljes vagy részmunkaidős szerződés lehet. A részmunkaidős szerződést nevezzük, atipikus alkalmazásnak. Minden munkaviszonyt be kell jelenteni az egységes munkavállalói számítógépes adatrendszerbe egységes munkaügyi adattár, melyet az adóhivatal kezel már. A bejelentésnek korábban kell meg lennie, mint a munkakezdésnek. A munkaviszonyba alkalmazott munkatársak esetében a munkatörvénykönyv előírásai a mérvadóak, vagy ha van, akkor ezt még kedvezőbbé teheti a munkavállalók számára a 15 KSH. Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, január december február nyarán a mutatószám 0.42, és az átlagos szálloda 60 szobás és a létszáma 25 fő. 16 Damoklész kardja képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem. az állandóan fenyegető veszélynek, a fejünk felett lebegő veszedelemnek a jelképe (arról a kardról, amely egy szőrszálra függesztve lógott a dúskálódó ókoriak felett. Dr. Juhász László PhD. 22

23 Kollektív Szerződés. Létezik vállalati és ágazati szintű Kollektív Szerződés. A szerződés eltérhet a Munka Tőrvénykönyvtől, úgy hogy kedvezőbb feltételeket biztosít a dolgozóknak. A szerződést az Üzemi Tanács 17 tárgyalja, de a szakszervezet jogosult a betartást ellenőrizni. Ez alapján minden munkatárs esetében igaz, hogy heti 40 és általányban havi 176 órát kell dolgoznia. A munkabér, alapja a személyi alapbér. A munkaerő újratermelésének a költsége a munkaerő ára. Az írott munkaszerződés, a tájékoztatóval és a munkaköri leírással kötelező eleme az alkalmazásnak. Minden dolgozónak kell rendelkezni éves szinten szabadságtervvel. Kötelező elem az egy héttel előre közzétett munkaidő beosztás és naponta vezetett jelenléti ív. Ezeket a dokumentumokat a munkavállaló és munkaáltató aláírásával hitelesíti, az ellenőrzésnél a Munkaügyi Felügyelet ellenőrzéskor ezeket kéri bemutatni. A havonta elkészített teljesítménylap az alapja a bérszámfejtésnek. Ezt aláírja a munkáltató és a munkavállaló, havonta és így küldik át bérszámfejtőnek, amely lehet a vállalat központjában vagy a könyvelőcégnél. Az éves szabadságterv, a heti munkaidő beosztás, a napi jelenléti ív és a teljesítménylap adatainak egyeznie kell Munkaerő kölcsönzés Munkaerőt csak olyan cég kölcsönözhet, akinek a tevékenységi köreibe a munkaerő kölcsönzés szerepel. 18 A korai időszakokban nem volt hatással a szállodaüzemeltető cégre, hogy a kölcsönző cég milyen humánerőforrás stratégiát követ. Ez jelentett költségelőnyt a szállodának, úgy hogy a szálloda HR tevékenységének elismertsége volt negatív. Napjainkban tőrvényi elvárás, hogy a szállodaüzemeltető cég meggyőződjön arról, hogy a kölcsönző cég alkalmazottai be vannak jelentve és a járulékbefizetéssel sincs elmaradása a cégnek. Amennyiben a kölcsönző cég a munkavállalónak az előirt és kötelező minimálbér és járulékokat megfizeti, akkor a személyi költség nagyságában nagy eltérés nem lehet. A kölcsönzött munkaerő felett a munkáltatói jogokat a szállodavezetése gyakorolja. Utasíthatja feladatok elvégzésére és az elvégzés körülményeit is meghatározhatja. A szobaasszony esetében a szállodai gondnokság vezetője mondja meg, hogy melyik szobát mikor, hogyan és milyen tisztítószerekkel és eszközökkel kell takarítani. A szabadság kiadása a szálloda kötelessége eltérő rendelkezés hiányában. A kölcsönzött vagy kiközvetített munkaerőt azonos juttatások illetik meg, mint az alkalmazottakat. Legyen az cafeteria vagy személyzeti étkezés Munkaerő kiközvetítés Különbséget a két módszer között a feladat kiadása és számonkérése jelenti, kölcsönzésnél a szálloda, kiközvetítésnél pedig a közvetítő cég gyakorolja a munkavállaló felett a munkáltató jogokat. A szálloda csak a kiközvetítő cég munkatársának adhat utasítást. Közvetlenül a munkát végző személynek nem lehet utasítást adni. Ilyenkor szokták az emeleti gondnoknőt kijelölni, hogy tartsa a kapcsolatot a közvetítő céggel. Kiközvetítésre a 17 Üzemi Tanács a dolgozók által választott képviseleti szervezet a cégen belül. Jogait és kötelezettségeit valamint a céghez és a szakszervezethez való viszonyát a Munka Tőrvénykönyv szabályozza, a Kollektív Szerződést 30-41, Üzemi Tanács paragrafusokban Munkaközvetítés, 7820 Munkaerő kölcsönzés, 7830 Egyéb emberi erőforrás ellátás, emberi erőforrás gazdálkodás. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. Dr. Juhász László PhD. 23

24 munkatörvénykönyve ad lehetőséget minden cég számára. Általában a kölcsönzés elfogadottabb hazánkban. A kölcsönzés és kiközvetítés 19 esetében van egy keretszerződés az abban meghatározott feltételek szerint óra előrejelzéssel, rendeléssel munkaerőt kölcsönzünk, a munkaerő azonosítása a munkakörével történik. Adott napra, adott időszakra, adott számú szobaasszonyt vagy felszolgálót kölcsönzünk. A közvetített és kölcsönzött munkaerő költségét a két cég közötti szerződés rögzíti, óradíjban. A havonta ledolgozott munkaidő összesítés alapján, számla ellenében történik meg az ellenérték átutalása. A minimálbér és jutalékok valamint a kölcsönző cég jutaléka, eredményelvárása is része az óradíjnak. A minimumóradíj így kiszámítható Megbízási szerződés Megbízási szerződést a szálloda adott tevékenység ellátására köti, magánszeméllyel. A munkáltató a szerződésben rögzített általány vagy óradíjat átutalta az egyénnek, aki a munkáltatói és munkaadói járulékokat befizeti. Ez jelentős személyi költség megtakarítást jelentett a szállodáknak, mert az egyéni vállalkozok költségvetési befizetése nem a szállodáknál jelent meg. A számvitel szerint viszont minden saját személyzet kiváltásra irányuló költséget a személyi ráfordítások közt kell elszámolni. Ezzel a költségszintek a világ szállodái közt is összehasonlítható. Így lesz a versenyképesség egyik indikátora a személyi ráfordítás szint. Szállodákban portások vagy felszolgálok egyéni vállalkozói szerződéssel történt foglalkozatását az adóhivatal kifogásolta. Ezeket az egyéni vállalkozói szerződéseket fiktívnek tekintette. A megbízási szerződések egyedi tevékenység ellátására nyújt lehetőséget. A szerződés általány díjas és havonta történik a teljesítés igazolása, amely alapján történik az utalás Vállalkozói szerződés Vállalkozói szerződést a szálloda adott tevékenységeinek ellátására köt, társasággal. Megbízzák a vállalkozót például a kertészet, a garázsüzemeltetés, a biztonsági szolgálat ellátására. Ilyen lehet az uszodaüzemeltetésre vagy a közös terek tisztántartására kötött szerződés. Ebben az esetben nem határozhatjuk, meg hogy hány ember látja el a feladatot. A rendészeti tevékenység keretében a szálloda biztonságának megőrzése a személyi és vagyonvédelem, a tevékenység. A kertészeti feladat a park tisztántartása és ápolása valamint télen a hó eltakarítása. A vállalkozónak nem határozzuk, meg hogy ehhez hány emberre van szüksége és vagy milyen gépekre és anyagokra. Amennyibe, és ha park ápolt és tiszta, a fű lenyírva és locsolva, falevél összeszedve akkor a szerződés feltételei teljesülnek Sajátszemélyzet kiváltás okai 19 A munkaerő kölcsönzés feltételeit a MTk 139 rendezi. 20 A mindenkori minimálbért kell órával elosztani és ez így 2011-ben az óradíj Ft. Dr. Juhász László PhD. 24

25 A naptári év 37 százalékát nem tölti konkrét munkavégzéssel a munkaviszonyban lévő dolgozó, de munkabér erre az időszakra is megilleti. A munkáltató átvitt értelemben a kifizetett munkabérek alapján csak legfeljebb kétharmad részben kap valós munkavégzést. A kölcsönzött és közvetített munkaerő esetében ez százszázalékos, azaz közel harminc százalékkal hatékonyabb módszer. A kölcsönzött munkaerő díja is tartalmazza az éves alkalmazás díját. Egy alkalmazott heti negyvenórás munkarendben órát dolgozik, ténylegesen és így a számított óradíja minimálbér esetében Ft. A saját személyzet kiváltását a szállodák esetében több tényező okozhatja, a tevékenység illetve feladat - specialitása és időintervalluma, - szakértelem és alacsonyfrekvencia, - szakértelem és magas frekvencia, - ciklikussága, - egyéb körülmények A feladat specialitása és időintervalluma Amikor az elvégzendő feladat nagyon speciális, egyedi és általában az elvégzése nem igényel egy alkalommal sok munkaidőt. Ilyen lehet a homlokzati ablakok tisztítása, alpinista technikával. Havonta nem több mint órányi munka a kirakatüvegek tisztítása, de erre az időtartamra nem érdemes rendes munkaviszonyt létesítetni. Az alpinistáknak viszont megéri céget alapítani, mert több cégnek is dolgoznak A feladat szakértelme és alacsonyfrekvencia Amikor a feladat nagyon ritkán fordul elő, de rendszeresen például szobafestés, bútorjavítás, kárpitozás. Gépek és berendezések szervizelése, javítása egyfelől a szakértelem, másfelől a ritka, évi egy-két alkalom vagy egyszerűen a garancia előírja a márkaszerviz használatát. Nagyon sok liftnek kell lenni egy szállodában, hogy minősített liftszerelőt alkalmazzanak A tevékenység szakértelme és magas frekvencia Amikor a tevékenység speciális tudást igényel, tipikus a biztonságvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, környezetvédelem, bogárirtás. Ilyen esetekben használjuk a szakértői tevékenységet, egy-egy adott feladat ellátására, például könyvvizsgálat, tűzvédelem, munkavédelem és környezetvédelem feladatainak ellátása. Idesorolható az adó és jogi tanácsadás, a bérszámfejtés és a könyvelés. Belátható, hogy ezeknek a tevékenységeknek az ellátására kedvezőbb a vállalkozói szerződés alkalmazása. Bár gyakori tevékenységek, de magas szintű szakértelmet igényelnek A feladat ciklikussága Amikor többször megismétlődő, de határozott ideig tartó feladatokat kell ellátni. Ezek a feladatok ciklusonként nagy intenzitással kell ellátni. Ilyenek például a konferencia terem berendezése és termek díszítése. Rendezvények lebonyolításának vendéglátói tevékenységei a felszolgálás, a mosogatás esetleg tálalás és ételkészítés vagy az üdülőszállodáknál az animáció tevékenysége. Dr. Juhász László PhD. 25

26 Egyéb körülmények Amikor például valamilyen okok miatt a saját munkaerő nem elég vagy nem elérhető. Az átlagosnál többen vannak betegszabadságon, vagy a keresletciklikusság intenzitása előre nem jelzett nagyságot ér el. Sokkal több vendégék érkezik egy időpontban, mint általában a rendes üzletvitel esetében Létszám biztosítás lehetőségei és előnyei Az öt lehetőség közül az elvégzendő feladatok teljességét figyelembe véve a munkaviszonyban alkalmazottak részaránya a legnagyobb és általában a legelőnyösebb is. Térjünk vissza az eredeti okokra ezek a szakértelem, a frekvencia, a specializáció és a ciklikusság. Vegyük számba a rendszeresen kiváltott munkaköröket, melyeknél a saját személyzetet kiváltó módokat általában használjuk felszolgáló, szobaasszony, mosogató, takarító, biztonsági szolgálat, kertészet, uszoda, garázs, karbantartás. Napjainkban már a kényelem és a szakmai ismeretek hiányossága miatt a wellness és gyógyászati részleg üzemeltetését sem vállalják fel, a szállodák vezetői illetve tulajdonosai. Nagyon sok esetben a kártérítési felelősség illetve attól való félelem viszi rá a tulajdonosokat a saját személyzet kiváltásra, tevékenységek külső vállalkozóval való ellátásra. Sőt egyre több szállodai vendéglátó tevékenység alvállalkozói szerződéssel üzemel a szállodán belül. Egy szállodás, egy szállodai szakember éttermi és specializációs tevékenységet csak nagyon ritkán kivételes alkalmakkal látatja el, alvállalkozói szerződéssel. Szakmai szempontból az a módszer, hogy rendre naponta egy-két műszakra portásokat, szobaasszonyokat, takarítókat, mosogatókat és felszolgálókat kölcsönzünk ki, nem elfogadható. Ugyanakkor éppen úgy, mint az anyagi tényezőknél elfogadott a külső tőke fogalma, itt is elfogadott a külső erőforrás (out source) igénybe vétele. Gazdálkodás kérdése az, hogy milyen mértékben és főleg milyen indokok alapján. A személyi ráfordítások fejezetben a szerző bemutatja a külső és saját erőforrás gazdasági hatásait. Előzetesen azt tudjuk, hogy korábban a külső erőforrások igénybevétele kimutathatóan költség megtakarítás miatt történt. A kölcsönzők és közvetítők már nem jelentenek egyértelmű költségmegtakarítást illetve hasznosságot. Out sourcing - kiszervezés Húsz - harminc évvel ezelőtt Magyarországon három meghatározó országos illetve nemzetközi szállodacsoport volt. Voltak kisebb regionális szállodavállalatok, mint Civis, Taverna. Ebben az időszakban a szállodacsoportoknak volt szállítási, karbantartási, raktározási tevékenysége és ehhez kialakított részlegei. A piacfejlődésével ezeknek a feladatoknak az ellátása a vállalaton belül már nem volt indokolt. Az 1980-as évek közepétől ezeket a tevékenységeket a szállodák kiszervezték, és eddig a szállodának dolgozó karbantartók vagy számítás technikusok most vállalkozásokat alakítottak, melyeknek az egyik garantált vevője a szálloda vagy a szállodavállalat volt. A termelők piacorientált magatartása ma már biztosítja a napi akár kis tételű kiszállításokat vagy a Dr. Juhász László PhD. 26

27 műszaki hibaelhárítás azonnali megoldását. Így már nincs szükség, szállítási, áruforgalmi és karbantartási főosztályokra. A számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy az Információs Technológiai Rendszer karbantartása a világhálón keresztül megoldható legyen. Így már nincs szükség egy informatikai csoportra a szállodákban, csak egy rendszer koordinátorra. Ebben az is szerepet játszott, hogy egyre több alkalmazott képes a számítógépét beindítani és kisebb leállásnál azt újraindítani, vagy nyomtatóban patront cserélni. Kiszervezni csak azokat a tevékenységeket lehet, amelyek a szervezet ellátott korábban. Out source külső forrás igénybevétele lehetséges akár újonnan induló tevékenységeknél. Emberi erőforrás gazdálkodás szempontjából egyértelmű, hogy az élőmunka igény kielégítése munkaviszonyban lévő munkatársakkal szakszerűbb és kedvezőbb, mint a személyzet kiváltással. A humánpolitikai rendszerek alkalmazása a munkaerő motiválása, a megbízhatóság, a felelősség és például a lojalitás mind munkavállaláson alapszik. Meglehetősen bonyolult a kiterjesztése a külső munkavállalók tekintetében. Ilyen egyszerű példa az étkeztetés biztosítása, az üdítőitalok és kávék árából adott személyzeti kedvezményektől egészen a szállodaláncok szállodáinak kedvezményes használata munkavállalók részére. A saját személyzet alkalmazása nagy előnyt jelent a vendégelégedettség biztosításánál. Dr. Juhász László PhD. 27

28 4. Szállodák létszámának nagysága A szállodai létszám számításának több módszere lehetséges, de minden számítás alapja a tevékenység kapacitásának és volumenének ismerete. A legismertebb létszámszámítási módszerek - a műszakóra számítás (portás, felszolgáló, szakács), - a feladat ellátásra fordított idő (szobalány, masszőr, terapeuta), - a személyes jelenlét (egyszemélyes munkakörök). Természetesen a számításokat együttesen lehet használni több munkakörben. A létszámszámítást befolyásolja az élőmunka szükséglet és a bevételvolumen változás Élőmunka szükséglet Tevékenységek A szálloda élőmunka szükségletét a tevékenységei határozzák meg. A szálloda munkaerő szükségletének meghatározása nem történhet általános érvényű normák alapján, hanem csakis az adott szállodára jellemző egyedi adottságok figyelembevételével határozható meg. Létszámigény nagyságát befolyásoló tényezők A tulajdonosok által felvállalt tevékenységek határozzák meg a létszámigény nagyságát. A tevékenység mögött feladatok vannak. A feladatok ellátását munkakörhöz rendeljük. A munkarend, a műszakszámok, és a műszakonkénti létszámok alapján kialakul az ellátandó feladat műszakórája. A műszakóra alapján a MTK figyelembe vételével meghatározható a létszám igény. A szálloda minden gazdálkodási és szolgáltatási területén meg kell határozni, a tevékenységet és ezek alapján a feladatokat. A szálloda tevékenységeit a szállodavezetés javaslatai alapján a tulajdonos alakítja, de a tevékenységnek szerepelni kell az alapító okiratban. A vezetés dönt, hogy a vendégigények hatására milyen szolgáltatásokat vezet be. 21 Vannak írott szabályok, az engedélyezés és működtetés feltételei. Vannak íratlan szakmai elvárások kategóriák szerint, a tevékenységek és feladatok kialakításánál. Legyen erre példa, a jó-éjt ágyazás, a doorman vagy a kocsi rendező Szálloda specializációja A szálloda specializációi mindig többlettevékenységet jelentenek, ez több feladat ellátását és magasabb élőmunka igényt jelent. A wellness, a gyógyászati vagy sport és üdülő szolgáltatásoknak van munkaerő többlet igénye. Egy wellness szállodának a medence mélységét úgy tervezték, hogy ne kelljen állandó úszómesteri felügyeletet biztosítani. Ennek ellenére a vendégek állandóan keresték az úszómestert, mert elvárják, hogy legyen ott valaki, aki a személyes jelentével a 21 Tevékenység például a specializációban lehet gyógyászati, szolgáltatások a különböző kezelések. Dr. Juhász László PhD. 28

29 szolgáltatást képviseli. Ez jeleníti meg a kategórián belül a színvonalat. Vegyük figyelembe, fogadjuk el és jegyezzük meg, hogy nincs egységes recept mi szerint egy szállodának mekkora a létszám és a munkaerő igénye. Más létszám szükséges a szállás, a vendéglátás, az értékesítés, a karbantartás tevékenységének ellátására attól függően, hogy milyen a szálloda specializációja. A specializálódás általában többlet tevékenységet jelent és befolyásolja a létszámigényt. Különösen, ha a rendelet előír munkaköröket és kötelező szolgáltatásokat. 3. Dia Szállodák létszám nagyságát befolyásoló tényezők Szerző szerkesztése. A mellékelt dia összefogottan szemlélteti, a létszám igény nagyságát befolyásoló tényezőt a tevékenységet, feladatokat, munkaköröket és műszakóraszámokat, amely végül determinálja a létszám nagyságát Szálloda tényleges épített kapacitásai A kapacitás és azok várható kihasználtsága, volumene is hatással van a szállodai élőmunka igényre. Minél nagyobb az üzemméret, a szállodai szobaszám és az éttermek vagy típusszolgáltatások nagysága annál több feladatot kell ellátni, bár a tevékenységek száma nem változik. A kihasználtság, a volumen változásait követi az élőmunka igény. A keresletciklus lehet a hét napjain, a hónap napjain vagy évszakonkénti változás is. A vendéglátóhelyek típusai, tevékenységei, üzletei és nagyságai, férőhelyei is befolyásolják a létszámigényt. Láthatjuk később, hogy a vendéglátásnak nagyobb élő munkaigényessége, mint a szálláshely szolgáltatásnak. A konferencia-szállodák különtermeinek száma és azok nagysága is hatással van a tevékenységekre hasonlóan az üdülő vagy sport-szállodák esetében a parkok és pályák száma és nagysága. A szállodák beépített kapacitásai a Dr. Juhász László PhD. 29

30 kihasználtságtól függően hatnak a létszám igényre. Az átlagos 48%-os országos kihasználtság egyes szállodáknál lehet évi 15%, míg egyes szállodáknál eléri az éves 95%- ot. A nagyobb kapacitás kiterjedtebb tevékenységet jelent. Az üzemméret nagyságának növelése nem jelent automatikus élőmunka igénynövekedést Szálloda kategóriája A kategória alapján a feladatokat és a tevékenységeket a szállodavezetés dönti el, ugyanakkor a vezetést a piaci lehetőségek és keretek itt is befolyásolják, hatással vannak a vezetésre. Például egy öt csillagos szálloda doorman nélkül legalább olyan furcsa, mint amikor egy három csillagos városi szálloda libériás doorman beállítását dönti el. A kategória is generál többlet tevékenységet, például doorman és ez többletlétszámot igényel. A vendég elégedettség egyik indikátora, hogy mennyi ideig kell várakoznia a portán a ki és bejelentkezések alkalmával. Egy felső vagy luxuskategóriás szálloda ezért a vendégfogadási tevékenység ellátására több élőmunkát tervez. 22 A magasabb besorolással, magasabb kínálati árat határozunk meg és ezzel a magasabb kategóriában, magasabb színvonalat ígérünk, sugallunk a vendégeknek. A többletportás beállítását a luxusszállodákban a tér is megköveteli. A hallnak valóban nagyméretűnek kell lennie és ebben az esetben egy két három méteres pult elveszik, viszont egy hallhoz illő nagyobb tízméteres pultban, ami sugallja, a színvonalat nem állhat egy portás. Az igényesebb kialakításon kívül nagyobb, komfortosabb szobák hatnak a szoba takarításara, megint visszatér a tér, mint luxus alapja. Gondoljuk el egy kastélyszálloda vagy ötcsillagos tradicionális üzleti szálloda bútorainak kiképzését és azok takarítását, legyen az csak egy képkeret portalanítása. Az egyedi étel és italválaszték előállítása is munkaigényesebb ezt várják el a kategóriától a vendégek, ettől lesz luxus. A személyes jelenlét és nem várt kiszolgálás a luxus jelzése. A fokozottabb egyéni törődés, a készenlét vagy az éjszakai beágyazás illetve a fürdővíz elkészítése, ezek mind vendégelváráson alapszanak, ugyanakkor ezek a feladatok létszámigényt is támasztanak Szálloda technikai színvonala A műszaki berendezések állapota, a gépesítés, a felszereltség és az alkalmazott Információs Technológiai például egy épületfelügyeleti vagy vendéglátási rendszer is hatással van a szállodai élőmunka igényre. Gépesítettség illetve a technikai fejlettség adott esetben munkaerőt válthatnak ki. Jó példa volt erre az adminisztráció számítógépesítésének hatására a terület létszámigénye tizenöt év alatt negyedére csökkent. A takarításnál a takarítógépek, a mosogatásnál a mosogatógépek alkalmazás is egy-egy fővel csökkenthetik a létszámot Létszámigény és bevételvolumen Egy wellness-szállodában több személyzeti igény keletkezik egy városi szállodához képest, azonos kategóriában. A szobaszám generál bizonyos létszámigényt, de nem állapítható 22 A ki- és bejelentkezések időtartama fontos mutatószám a minőségbiztosítási rendszerben, ugy anakkor ennek időtartamát munkafolyamat szervezéssel nagymértékben lehet javítani. Dr. Juhász László PhD. 30

31 meg egyértelműen, hogy adott szobaszámú szálloda üzemeltetéséhez mennyi személyzet szükséges, mert ezt elsődlegesen befolyásolja a kapacitás kihasználtság, ami hazánkban 48%, míg Budapesten eléri a 65/-ot, de Londonban nem kevesebb, mint 82%. Napjainkban nem is létszám lenne az elsődleges, hanem a ledolgozott havi, éves munkaidő beleértve a sajátszemélyzetet kiváltó, minden külső munkaerő által ledolgozott tényleges munkaidőt. A munkaidő átszámításával a valós élőmunka felhasználást tudjuk mérni. Hazánkban 14 millió vendégéjszakát töltenek el a vendégek, közel ezer szállodában és szállodai szobában. A szállodaiparban dolgozó fő és a szobák számának viszonya az összes szálloda tekintetében. 23 A turizmus ágazataiban összesen főt foglalkoztatnak. Szálláshely szolgáltatásban dolgozik a turisztikai foglalkoztatottak 7 százaléka, de a bevétel 40%-a ebben itt generálódik. A szálláshely szolgáltatás munkaerő igénye meghatározó. Ugyanakkor a turisztikai kiadások összehasonlításakor látható, hogy szálláshely szolgáltatás területén van a turisztikai költések 40 százaléka és a munkaerőnek csak 7 százaléka. Míg a vendéglátásban a kiadások 27 százaléka jelenik meg, de ennek a szolgáltatási értéknek a biztosításához a szállodai munkaerő 35 százaléka szükséges. A termelékenység mutatószám vizsgálata alapján a legalacsonyabb termelékenységi mutató a közlekedés, a kulturális szolgáltatások és a vendéglátás területén található. A munkaerő igény szerint tehát a szálláshely meglehetősen jó pozícióban van a második helyen. Ezzel majd ötször alacsonyabb a munkaerő igénye, mint a vendéglátásnak Bevétel változások hatása a létszámgazdálkodásra Bevételnövelés vezetői döntési az első kötet korábbi fejezeteiben tanulmányozható részletesen. A bevételgazdálkodás három jól meghatározott növekedési lehetőséget ismertet. A bevételnövelést elérhetjük, - átlagárnövelésével, - volumennövelésével, - végül, de nem utolsó sorban a bevételnövelés szakmaiságát megmutató, kiemelkedő innovatív fejlesztéssel elért bevétel növelési lehetőséget ismerünk. Átlagárnövelés Átlag vagy kínálati árat növeljük, akkor a bevétel növekszik, de ez a növekedés semmilyen létszámváltozást és vagy változóköltséget nem von maga után. Általában a teljes bevétel növekedés többsége árhatás eredménye ban, az adatok szerint a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek által eltöltött éjszakák együttes száma csekély mértékben változott (-1.5%-kal csökkent) az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 0.7%-kal csökkent, a szálláshely szolgáltatás területén az áremelkedés 3.8%-os volt. Ebből is mutatja, hogy az árnövekedés meghatározó az utolsó évtizedben a volumenváltozáshoz képest. Innovatív bevételnövelés A termék illetve szolgáltatásfejlesztés esetén a bevétel növekedésével általában növekszik a munkaerő igény. Ez teljesen új addicionális bevétel növekedést jelentő vezetői döntés. 23 KSH. Kereskedelmi s zálláshelyek forgalma január június augusztus 7. Dr. Juhász László PhD. 31

32 Volumennövelés Az eladott termékek vagy szolgáltatások számának növelése, bevételvolumen növelést és ez bizonyos határon túl a létszámnövekedését is jelent. Szakmai kérdés hogy hány százalékkal lehet növelni a szolgáltatások számát kiadott szoba, eladott étkezés, igénybe vett gyógy vagy wellness kezelést úgy, hogy a létszámot és a munkaerő igényt nem kell növelni. A termékszám, az eladási volumen növelésénél tudnunk kell, hogy létezik egy természetes fizikai határérték, amely a maximális szolgáltatási számot jelenti. Szobáknál az kiadható szoba, étkezéseknél a székek száma és rendezvényeknél a termek nagysága. Kezeléseknél a kezelőhelységek száma. Egy bizonyos az épített kapacitáson túl, nem növelhetjük a volument. Állandó és változó létszám munkakörei A dia jól szemlélteti, hogy bizonyos munkakörök a bevételvolumen hatására sem változnak, ezért ezeket a munkaköröket állandónak lehet tekinteni. 4. Dia Szállodai létszám nagyságát befolyásoló tényezők 2. Létszám és bevételvolumen változás. Szerző szerkesztése Relatíve állandó létszám, a dia szemlélteti, hogy a szálloda személyzetének van, egy relatív állandó létszáma ez még a termékszám növelés hatására sem változik. Általános tevékenységek, a legismertebb területei az értékesítés, műszak, adminisztráció. Elfogadjuk, hogy az általános tevékenységek létszámigénye meghatározó lehet, mert a teljes létszám 15 százaléka. Így a létszám 15 százalékára nem hat közvetlenül a bevételvolumen változás. Alaptevékenység területén is léteznek munkakörök és középvezetői beosztások egy-egy fővel. Belátjuk, hogy a konyhafőnök, a vezető gondnoknő vagy főportás száma sem Dr. Juhász László PhD. 32

33 változik a több eladott termék hatására. A teljes létszám 15 százalékát jelentheti középvezetői terület. A felsővezetők számának részaránya 2%. Intenzíven változó létszámba tartoznak a szobaasszonyok és a felszolgálok. A két munkakörben dolgozók száma a példa szállodában 13%-a teljes létszámnak. Amennyiben a bevétel növekedés ciklikussága nem több 3-4 kiemelkedő hónapnál akkor kezelhető a termékszám változás létszámnövelés nélkül is. Ennek vezetői eszköze a tervezés és a tervek rendszeres monitorozása. Bevételnövelés és létszámváltozás nem jelent automatikus létszámnövekedést (átlagárnövelés), nincs egységes recept a megoldásokra, nincs mágikus szobaarány szám, nincs általános standard (norma), minden szálloda más. Szállodánként eltérő az intenzíven változó létszám nagysága. A változólétszám részaránya általában magasabb, mint a létszámhoz kapcsolódó jövedelem részaránya. Az alacsonyabb alapbérű munkakörök tartoznak általában az intenzíven változó létszámba Műszakóra számítási módszer Létszám igényszámítási módszerek Első megközelítés a tevékenység, feladat, munkakör, munkarend és műszakórák alapján a szükséges létszám kimutatása. Ilyen munkakörök lehetnek a portás, londiner, a felszolgáló, a szakács, a karbantartó és még több hasonló ahol a műszakszám és az elvárt személyes jelenlét szorzata megadja a műszakóra számot. A feladat ellátás, a tevékenységi idő kiszámítással alapvetően a szobatakarítás munkaerő igényét tudjuk pontosítani. A személyes jelenlét általában vezetői és ügyeletesi, felügyelői munkakörök esetében használható számítási módszer. Műszakóra számítás Szálloda minden tevékenysége egyformán szükséges a szállodaüzemeltetéséhez. Lehet vendégciklus szerint sorrendet, létszám nagyság szerinti sorrendet vagy személyi költség nagyság vagy közvetlen eredményszint szerinti sorrendet felállítani a szálloda részlegei között. A vendéggel először személyesen általában a porta találkozik és elutazáskor is a portával van kapcsolatban a vendég. Ezért először tekintsük át a szállodai portás munkakör munkaerő igényét és ebből határozzuk meg a létszám igényt. Ne feledjük a tervek alapján a havi ciklikusságot, és az előrejelzések használatával adott napokra a munka intenzitását is figyelembe kell és lehet venni. Egy konferencia elutazásakor a kijelentkezés gyorsítása érdekében nem kettő, hanem akár négy portás van az adott műszakban. Ugyanez igaz a hazai wellness-szállodák fürdővendégeinek, pénteki érkezésekor és a vasárnapi elutazásakor is. Vendégfogadási tevékenység folyamatos 24 órás portaszolgáltatás. Az Dr. Juhász László PhD. 33

34 ellátandó feladatokat a portás munkaköri leírása tartalmazza. A portások három műszakos munkarendben látják el feladataikat. Legalább minden műszakban egy portásnak műszakban kell lennie. Ez naponta 24 műszakóra számot jelent és ez évente műszakóra. Egy dolgozó évente a pihenőnapok, fizetett ünnepek és szabadság levonásával 230 napot és órát dolgozik. Ebben az óraszámban a betegszabadság és egyéb ok miatti távolétek nincsenek benne. A műszakóraszám osztva a Munka Tőrvénykönyve szerinti órával az 4.8 fő. Tehát az élőmunka igény öt fő. Eltérés annyi lehet, hogyha front office manager van és ő is ad portai műszakokat. Így akkor valóban öten minden portai tevékenységet ellátnak a tőrvények betartása mellett. 5. Dia Szállodai létszámigény számítás műszakóra módszerrel Szerző szerkesztése A dia mutatja számításokat, hogy és valamint és műszaklétszámok mellett mennyi a létszámigény alakulása. A számítás szerint ez fős létszámigényt generál. Amennyiben délelőtt, délután kettő és éjjel egy portás van műszakban, akkor ez napi 5 műszakot és 40 műszakórát jelent, ami évente műszakóra. Ez általános az önálló-szállodákra és elfogadott szállodalánchoz tartozó szállodákra is. Ilyen esetben összesen 8 portás kell alkalmazni. A Front Office Manager ezekben a szállodákban már nem rendszeresen ad műszakot. Így a vezető a kilencedik alkalmazott. Egy szállodákban ahol a foglaltság magas és felső kategóriás előfordulhat, hogy vendégelvárások miatt a nappali műszakokban és éjszakára két portás ad műszakot. Ez napi 10 műszak és évi műszakóra mely már 16 fős élőmunka igényt jelent a porta tevékenység ellátására. Dr. Juhász László PhD. 34

35 A mellékelt dia jól szemlélteti, hogy a portaszolgálat élőmunka igénye 5-16 fő között lehet. Látható hogy minimális 1 fős portai létszámhoz is öt fő munkaerőre van szükségünk. Vezetői döntés a szálloda leterheltsége és színvonala alapján, hogy mennyi a műszakadók száma. Követhető, hogy minimális ötfős portaszolgálat létszámból, hogyan lesz vezetői döntés hatására 16 portás. A foglalások kezelése rendszerint az értékesítés vagy külön foglalási részleg feladata. A Back Office feladatainak ellátására további munkaerőre lehet szükség. A munkakörök egybeolvadása és a helyettesíthetősége miatt a munkakör megnevezés portás. Ezért amennyiben erre a területre vesznek fel munkatársakat akkor a front line területre és portás a munkakörbe beleértjük, minden feladat ellátását Tevékenység időigénye A tevékenység időigénye alapján számított módszer példa munkaköre, a szobalány. Minden szállodás ismeri, hogy a szállodai vendégek kétharmada az általános tisztaságot, a rendezettséget helyezi első helyre, amikor szálláshelyet választ. Ezért is fo ntos a szoba illetve a szállodatakarítása és tisztántartása. Egy megtakarított szobaasszony adott szituációban több kárt okozhat a piacvesztés miatt. A tevékenység ellátásának időigénye, ebben az esetben a szobatakarításhoz szükséges szobaasszonyi létszám kiszámítása, a szobatakarításra fordított idő ismeretében vagy a gyógyászati kezelések és sportpálya használatok a kezelések és játékok időtartamának ismeretében. Szobaasszonyi élőmunka igényszámítása A szállodánkra normát állapítunk meg, hogy átlagosan 20 perc kell egy utazószoba kitakarításához. 24 Ez alapján egy nap, egy szobaasszony 21 szobát képes kitakarítani, hét órás erre fordított munkaidőt figyelembe véve. A munkafelvételt, a felkészülést, a leszámolást számításba vettük. Az is kimutatható, hogy a három perc szobatakarítási időcsökkentés már 1.5 fős létszám eltérést is elérhetünk. Egy egységnyi tevékenység ellátása 20 percet vesz igénybe, ez legyen a szállodai szoba átlagos takarítási ideje. A kiadott szobák száma alapján tudjuk, hogy mennyi idő, perc szükséges a szobák takarításához. A szobatakarításon kívül a szállodai emelet munkatársai az épület egyéb területet is takarítják. A délutános vagy éjszakás ügyelettel is számolni kell, ha van ilyen tevékenység, a szállodaleterheltsége vagy elvárásai alapján. Ahol az esti lefekvést előkészítő ágyazás része a vendég ígéreteknek ott szükség van ennek a feladat az ellátásához szükséges élőmunka igényére. A melléklet diáról leolvasható, hogy az év hónapjaiban a kiadott számok és takarítási idő ismertében mennyi a szobatakarítási tevékenység élőmunka igénye. A szálloda átlagos 60 szobás és éves kiadható szobák száma , a kiadott szobaszám legyen 50%-os 24 A vezetés összeállítja a szobatakarítás leírását, folyamatát és lepróbálja a takarítási időt, így ez lehet 15 vagy akár 40 perc is függően a szoba méretétől és takaríthatóságáról. Dr. Juhász László PhD. 35

36 foglaltság mellett , ez napi átlagban 30 szoba. A téli időszakban ez és nyári főszezonban eléri az 50 kiadott szobát. A havi perc, az napi 7 órás aktívtakarítási időt feltételez. A fennmaradó egy óra munkafelvételre és munkaleadásra kell valamint a közös terek takarításra. A szobatakarítás éves időigénye perc és ennek élőmunka igénye 2,3 fő. Ennek a szállodának kettő vagy három szobaasszonyt kell alkalmazni a szobatakarításra. Amennyiben a szálloda 180 szobás, és 50% a foglaltság akkor 4 szobaasszonyra van szükségünk a szobatakarítása ellátására. Számítások szerint, az üzemméret háromszoros növekedése (180 szoba), csak 28 százalékkal több szobaasszonyi munkaerőre van szükségünk. 6. Dia Szállodai létszámigény számítás tevékenység ellátás ideje alapján Szerző szerkesztése. A kétfős létszám az év hat hónapjában több az igény egy fővel, de az év három hónapjában kevesebb az igény. A számítások szerint, tehát négy hónapban kell egy illetve két fővel pótolni a tevékenység ellátását. A munkarend lehetőséget ad a munkaidő általány kihasználására, így egy-egy hónapban több munkaórát teljesítenek a szobaasszonyok, de azt három hónap átlagában meg kell feleltetnünk a tőrvényi előírásnak. A feladatoknak általában meghatározható a teljesítési idő igénye. Például egy szoba kitakarítása 18 vagy 22 perc is lehet. A wellness, a szépségápolási és a gyógyászati kezelések is idetartoznak kiszámítható időtartammal. Ez alapján ismerve az ellátandó tevékenységek számát könnyen kiszámítható az élőmunka igény. Példa legyen egy szálloda, ahol napi 800 gyógyászati kezelést szolgáltatnak. A kezelések idejét átlagolva, egy kezelés legyen 30 perc. A napi kezelés ideje perc. Ez évente óra, a számítások szerint tehát 80 terapeuta, kezelő alkalmazását igényli, úgy hogy Dr. Juhász László PhD. 36

37 naponta legalább 50 fő mindig dolgozik. Hasonló módszerrel számítható a sportpályák használat és ezzel a kezelő személyzet élőmunka igénye Személyes jelenlét alapján számított módszer A szolgáltatásokban meghatározható a személyes jelenléti ideje. A vendéglátásban az üzletek és a konyha üzemelési ideje általában reggel hattól este 24 óráig tart. Ez napi 18 munkaóra. Kérdés, hogy eltérő időszakokban 7-10 óra a reggeli idejében, óra az ebéd idejében és este óra között pedig a vacsora idején, adott napokon hány felszolgálóra, szakácsra vagy mosogatóra van szükség. Az emeleti tevékenységekben, a délutános szobaasszonyi szolgálat egy vagy akár öt személyt is érinthet. A hétvégi napokon a karbantartási ügyelet csak délelőtt van, és egy személy teljesít szolgálatot vagy minden nap három műszakban van ügyelet és ketten vannak szolgálatban. Ezek alapján kiszámítható a tevékenységek munkaidőigénye és így a ledolgozható percek, órák és napok ismeretében kiszámítható az élőmunka igény. Egy szálloda minimum 11 szálloda szobával kell, hogy rendelkezzen és ehhez minimum 5 portás kell, de ugyanígy 5 portás elegendő lehet egy 135 szobás szálloda portai feladatainak ellátására is, amennyiben és mindig egy portás tartózkodik a recepción. A munkaerő szükséglet ismeretében dönt a vezetés a munkaviszonyban alkalmazottak számáról, a létszámról. Lehetséges a tevékenység ellátása saját személyzetet kiváltó módszerekkel is. A szerző tapasztalata alapján, amennyiben és ha a saját személyzetet kiváltó összes költséget elosztjuk a szálloda egy főre jutó átlagos személyi ráfordítás összegével, akkor megkapjuk a szálloda tényleges munkaerő igényét. Egy szállodában évente átlagosan 2-3 millió forint az egy átlagos állományi létszámra jutó személyi ráfordítás. A saját személyzetet kiváltó költségek összege legyen például 15 millió forint egy évben, ez azt mutatja, hogy a szálloda az adott évben átlagosan 5-7 fő munkáját váltotta ki. Javasolt a Vezetői Információs Rendszereiben havonta megjelenítjük a számított munkaerő mutatószámot. A jövő szállodai benchmarking, összehasonlító rendszereinek is ezen az elemzési módszeren kell alapulnia, hogy a tényeleges élőmunka igény kerüljön meghatározásra illetve kimutatásra. A mérleg és eredménykimutatás nem tartalmaz egységesen számított létszámadatokat. A vezetői jelentésben jelenik meg a létszámkimutatás. Dr. Juhász László PhD. 37

38 5. Létszám csoportosítás lehetőségei A szállodavezetésnek ismernie kell a vendégszemeseket, azok elvárásait, de ugyanígy ismernie kell a munkatársak igényeit. A szállodai létszám jellemzőit azért kell ismerni, mert a gazdálkodási döntéseket segíti, ha ismerjük a trendeket az elvárásokat és a legfőbb jellemzőket. Ugyanakkor a vezetésnek a jellemző trendek megismeréséhez statisztikai mutatószámokra is szüksége van. A vezetésnek az a tény, hogy a fluktuáció 33 százalék azt jelenti, hogy a munkatársak egyharmada egy éven belül kicserélődik. Ha megvizsgáljuk a fluktuáció összetételét, akkor láthatjuk a csoportosításaink alapján, hogy a felső vezetésben nincs személyi változás, míg a mosogatók területén 60 százalékos. Szenior, ha valaki már több mint öt éve a szállodában vagy szállodavállalatnál dolgozók csoportjába tartozik, akkor a fluktuáció már elenyészőn alacsony. A kezdő, alacsony hierarchiai szintű, szakképzetlen és fizikai munkakörre jellemzően magasabb a fluktuáció. Eltérő csoportok és jellemzők összefüggéseit a vezetőnek ismernie kell, mert a munkatársi elégedettséget a megfelelő emberi célok kitűzésével és elérésével tudja biztosítani. A létszám csoportosítása és a különböző csoportok igényeinek és jellemzőinek ismerete, elengedhetetlen vezetői eszköz a humáncélok meghatározásához. A humán (emberi) célok elérése biztosítja a munkatársi elégedettséget. Amely meghatározó a vendégelégedettség szempontjából Létszám jellemzői és csoportosítási lehetőségei A szállodai létszám csoportosítására az Emberi Erőforrásterv különböző fejezetinek és az élőmunka gazdálkodás elemzéséhez van szükség. A Humánpolitikai és munkaügyi döntések előkészítéséhez szintén eltérő csoportokat kell alkotni, hogy eltérő csoportokat megfelelően tudjuk értelmezni. A csoportosítás döntése lehetőséget ad a vezetői információs rendszerbe való helyezéséről az adatoknak. A csoportosítás lehetősége az elvárások alapján lehetnek a következő kilenc ismérv szerint, - tevékenységi területek, - részlegek, - üzletek, - hierarchia szintek, - munkakörök, - életkor, - lojalitás, - képzettség, - munkaszerződés szerint, - határozatlan idejű, - határozott idejű, - atipikus szerződések, - nem, - munkaidő, - KSH besorolás (fizikai, szellemi). Dr. Juhász László PhD. 38

39 Tevékenységi területek szerinti csoportosítása Ismerjük az alaptevékenység létszámát elkülönítve szállás, vendéglátás, specializáció és egyéb szolgáltatások területeire és szervezeti részlegenként valamint üzletenként. Ismerjük, hogy egy vezető irányítása alatt hányan dolgoznak. A szervezeti egységek vezetői nem csak a bevételekért, hanem az élőmunka gazdálkodásért is felelősek. Az általános tevékenységek szervezeti egységeinél hasonló okok miatt mutatjuk ki a létszámot az értékesítés, a karbantartás, az igazgatás területeire A hierarchiában betöltött szint szerint A legmagasabb felelősségű munkakörök a vezetői beosztások, már a közepes szállodákban is jellemző, de minél kiterjedtebbek a szálloda tevékenységei, annál több vezetési szintet találhatunk. A felső vezetői körbe tartozik a szállodaigazgató és a tevékenységek irányítói, ilyenek lehetnek a Front Office Manager, az F&B Manager, a Housekeeping Manager, de idetartoznak az általános területek vezetői is Karbantartás, az Értékesítés, a Könyvelés. Közép szintű vezetői szintbe soroljuk be az Étteremvezetőt, a Konyhafőnököt és a tejesség igénye nélkül a Beszerzési vezetőt is. A szintek vezetői felelősséget, a döntések hatásait veszi figyelembe. Nagyobb szállodaláncoknál alkalmazzák a felelős beosztott szintet, ahol nincs közvetlen beosztottja a munkatársnak, de munkája felelősségteljes, ilyen munkakörök a Night Auditor, a Kontroller, a pénzügyi munkatárs vagy például az értékesítési munkatársak. A következő hierarchiai szint a beosztott munkatársak szintje, ahol szakképzetséget ír elő a rendelet. Jellemző munkakörök szakácsok, karbantartók, felszolgálók, portások. A szálloda legalsó hierarchiai szintjén vannak a szakképzetlen munkatársak. Ide tartozik a szobaasszony, londiner, mosogató és takarító. Ezek a szintek a munkaköröket sorolják be nem a munkakört betöltő személyeket. Adott munkaköri szintekhez eltérő alapbérszint, eltérő premizálás vagy egyéb motiváció is tartozik. Az így meghatározott szinteknél, például a szakképzett beosztott munkatárs alapbére a mindenkori országos minimálbér szorosa azt jeleni, hogy ennél kevesebbet és ennél többet senki sem kap személyes alapbérben ezen a szintben Életkor szerinti csoportosítás A munkatársak életkor szerint csoportjai. Első a fiatal kezdő (-35 év) életkor csoport. A szakmai gyakorlattal rendelkező középkor csoportba a (36-50 év) közötti munkatársakat sorolhatjuk. Az idősebb korosztály szakmai tapasztalatát és rutinját magáénak tudó idősebb korosztály a (51-62 év). Míg végül a nyugdíjasok külön csoportját a (63- év) felettiek képviselik. Egy adott szálloda kor szerinti összetétele a meghatározó. A három korosztály harmonikus összhangja adhatja az optimális összetételt. Bizonyos szállodák humánpolitikai céljaikban meghatározzák és célként tűzik ki, hogy a munkatársak átlag életkora nem éri el a például a 35 évet. A szálloda specializációja és tematikája ezt elfogadhatóvá teszi. A különböző tevékenységi területek életkora is eltérhet egymástól. Egy üdülő-szálloda animációs szervezeténél furcsa lenne, ha az átlagéletkor 40 év lenne. Dr. Juhász László PhD. 39

40 Gyakorlati idő alapján Szenior szerint a szállodában eltöltött éveket jelöljük. A szenior alapjaiban a klasszikus szállodaláncok és szállodacsoportok mutatószáma. Ugyanakkor a családi-szállodák dinasztikusan adják a tudást és így a szenior kifejezés más megközelítést jelent. A kezdőmunkatársak (0-3 év) közötti időtartamban dolgoznak a szállodában. Nekik még nem jár a végkielégítés, a mai rendelkezések szerint. Ebben a kategóriában a legnagyobb a fluktuáció. A közép mezőnybe tartozó munkatársak már legalább (4-10 év) munkaviszonnyal rendelkeznek. Őrájuk már biztosan lehet számítani a munkavégzés során. Szakmailag és emberileg ismerjük gyengeségeiket és erősségeiket tudjuk mikor milyen a reakciójuk, de még biztos nem égtek ki. Ma már azt lehet mondani, hogy a trendek alapján a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők (11-15 év) már csak közép vagy felső vezetői beosztásban vannak. Egy szállodában nagyon ritka az, hogy valaki (16- év) feletti időszakot tölt el. Még szállodacsoportoknál is egyre ritkább lesz az a hosszúmunkaviszony. A szerző egy szállodacégnél töltött el több mint 40 év munkaviszonyt igaz a lehető legkülönbözőbb beosztásokban. 7. Dia Szállodai létszám csoportosítás lehetőségei Szerző szerkesztése Képzettség szerinti csoportosítás Ezt a csoportosítást azért alkalmazzák szállodaláncok, hogy a munkatársak végzettsége egybeessen a megfelelő hierarchiai szint elvárásainak. Továbbá a képzettségi szintek egyfajta minimálbér rendszert is jelentenek. Vannak munkakörök takarító, mosogató, ahol képzettség nem elvárt, a szakképzetlen munkatársakat ezekben a munkakörökben Dr. Juhász László PhD. 40

41 alkalmazzuk. Egyes munkakörök például szobaasszony nem igényel szakképzetséget, de betanítást, tréninget igen. Szakképzettséget igénylő munkakörök többsége a felszolgáló, a szakács, a karbantartók is. A szakma nem kötelez és nem is támogat senkit, hogy szakképzet munkaerőt alkalmazzon ezeken a területeken. Így lehetnek betanított vagy szakképzetlen szakácsok és felszolgálok is. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak vagy vezetői, vagy felelős munkatársi beosztásban dolgoznak. Ide tartoznak a portások és középvezetők Státusz szerinti csoportosítás Azt mutatja meg az adatok ismerete alapján, hogy hányan dolgoznak alkalmazotti munkaviszony keretében és hányan tartoznak a kölcsönzött vagy kiközvetített munkaerő csoportba. A szálloda szakmaiságát jelenti, ha mimnél magasabb a munkaviszonyban dolgozok részaránya. Évekkel ezelőtt mondta a szerzőnek külföldön egy szállodacsoport elnöke, hogy ha nem tudjuk megcsinálni, akkor nem vagyunk, szakemberek vagy a tevékenység nem tartozik a szállodaipar szolgáltatási közé. Ez egy szállodán belüli étterem és bár vállalkozásba adása kapcsán merült fel és arra ez volt a válasz. Státusz szerint lehetnek a munkatársak határozatlan idejű vagy határozott idejű szerződéssel. A hátrányos helyzetűek és a részmunkaidős alkalmazást nevezzük atipikus alkalmazásoknak Munkaidő szerint A munkaviszony létesítése általában heti 40 és napi 8 óra munkaidő tartamú. Hazánkban nagy sok tényező miatt elenyészően kevés a 4 illetve 6 órás munkaviszony. Bár egyre több munkakörben szobaasszony, reggeliztető felszolgáló vagy szakács munkakörben a szerző is foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottakat. Nem támogatja az állam sem adó, sem járulékkedvezménnyel a részmunkaidős foglakoztatást és az adminisztráció is pontosan annyi, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében Nem szerint A szállodaipar létszámának egyik jellemzője az elnőiesedés. Egyre növekszik a női munkaerő részaránya a legtöbb munkakörben nem csak a szobaasszonyiban. A ráta már eléri a 70-80%-ot, a hölgy alkalmazottak előnyére. A munkabér a munkafeltételek azonosak, de például portás és felszolgálói munkakörökben is egyre több a női munkatárs. A szállodákban nem jellemző, hogy azonos munkakörben eltérne az alapbér a munkavállaló neme miatt. Éppen az alapbérek egységesítése a trend KSH besorolás szerint A Központi Statisztikai Hivatal részére kötelező adatszolgáltatás van. Minden szálloda minden hónapban leadja a jelentését, a kiadott szobákról, vendégéjszakákról, bevételekről és a szálloda havi átlagos állományi létszámról is. Az országos egységes munkaköri 25 Nem vállalja fel sem a Turizmus szakma, sem a Kamara, hogy kötelező elvárással szabályozzák, segítsék a munkaerőpiacot, akár szakképzettség létszámarányban, kategóriánként. hasonlóan a hazai termékek kínálata is lehetne elvárás a hazai szállodákban. Dr. Juhász László PhD. 41

42 jegyzék tartalmazza az összes munkakör megnevezését és hogy a feladat ellátása szellemi vagy fizikai munkát jelent. Ebben a bontásban hogy szellemi és fizikai munkakörbe sorolt alkalmazottak száma kell leadni a jelentést. Annak ellenére, hogy a jelentéseket leadják, a szállodák nem jutnak időben hozzá minden szükséges piaci vagy gazdálkodási mutatószámhoz, amely a gazdálkodást és tervezést segítené. Nem tér ki a szerző az esélyegyenlőség hatástanulmány kereteiben is megjelenő hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjaira és alkalmazásuk lehetőségeire. A szerző nem emel ki minden csoportosítási lehetőséget csak azokat, amelyeket szállodaigazgatóként használt és tudja, hogy az Emberi Erőforrásterv elkészítése és a munkaügyi döntések során nagy segítséget jelent a létszámcsoportok változásainak ismerete Szervezeti felépítés A szállodák és szállodavállalatok a misszió és küldetés megfogalmazásában nagyratörő elvárásokat is megfogalmazhatnak. A szálloda valós prioritásait, stratégiai céljait egyszerű módszerrel megállapíthatjuk, megnézzük a szervezeti felépítését. A szervezeti felépítésben meghatározott részlegek és üzletek egyértelműen kifejezik a szálloda tevékenységének a magvát és a prioritását. Minden szálloda a szerves fejlődési szintjének megfelelően alakítja ki szervezeti felépítését. Szállodavállalatokhoz tartozó szállodák szervezeti felépítése egységes, az anyavállalat emberi erőforrás igazgatósága által van meghatározva. A szervezeti felépítés azt mutatja meg az adott szállodában, hogy milyen mértékű a munka és a hatáskör megosztás. Ezt nevezi a szakirodalom a szervezet hierarchiai szintjei alapján laposnak két három szint vagy magasnak e feletti szintek. Ez alapján minden dolgozó világos képet kap arról, hogy melyik szervezeti részleghez tartozik és ki az, akiktől utasítást kaphat, illetve kik az ő beosztottai. A szervezeti felépítés kimutatja a függelmi, a szakmai és az információs kapcsolatok rendszerét is. A szervezeti felépítés meghatározásának alapja a tevékenységek, részlegek és az üzletek meghatározása. A munkarendben a munkáltatói jogköröket, az alá és fölérendeltségi viszonyokat határozzuk meg, így tehát a beszámoltatási és a jelentési kötelezettséget is. A teljes összefüggést a vezetői és munkaköri megnevezésekkel egyértelművé teszi szervezeti felépítés ábrája különösen, ha létszám is szerepel a munkakörök mellett, belsőhasználatra. A szállodák szervezeti felépítése a világ összes szállodájának hasonló. Az alapegységek illetve tevékenység szerint a felépítés, 1. értékesítés, 2. szállás - szállás földszint, - szállás emelet, 3. vendéglátás, Dr. Juhász László PhD. 42

43 4. karbantartás, 5. adminisztráció, 5+1. specializáció. A specializációs tevékenységek lehetnek wellness, gyógyászat, sport, konferencia, üdülő. Családi-szállodákban a szállás két területe külön jelenik meg így általában hat illetve hét szervezeti egység van a szállodákban, specializáció hiányában öt részleg van Egyszerű szervezeti felépítés Jellemző a családi-szállodákra és kisebb önálló-szállodákra, amelyek szerves fejlődés első szakaszára jellemző egyszerű szervezeti formában vannak és ezt a felépítést, alkalmazzák. Lapos a piramis kevés az alá és fölé rendeltség szint. Kevés és egyszerűek a szervezeti egységek, egy vezető több tevékenység felelőse. A családi-szállodák szervezeti felépítésében kevesebb vezetői szintet és kevesebb különálló egységet találunk. A szakmai és egyéb információ áramlása is közvetlenül biztosított. A családi szállodákban lehetséges a keresztmunkakör bár nincs jelölve a szervezeti felépítés ábráján. Ez a szervezeti felépítés az organikus szervezetfejlődés egyszerű szervezeti szintjén álló szállodákra jellemző. Egy 30 szobás négycsillagos, butikszálloda esetében az emelet és a reggeliztetés irányítása is a front office területhez tartozik, akárcsak a szobafoglalás. A specializációhoz nem kapcsolódik tevékenység. Az adminisztrációt és karbantartást is egy fő koordinálja, de nem önálló részlegek Funkcionális szervezeti felépítés A szálloda működés meghatározott részterületeinek, szervezeti egységeinek, a részlegek rendszere szervezeti felépítés. A funkcionális szervezeti felépítés kiemeli a fontos, lényeges, nélkülözhetetlen funkcionális részterületeket. Ez az alaptípus, itt van jelen az 5+1 rendszer. Funkcionális szervezeti felépítés a funkcionális bürokrácia jellemzője. A szálloda stratégiai fontosságú részlegei kiemelten megjelenek a rendszerben. A szállodák általában a funkcionális szervezeti alapforma szabályai szerint építik fel a struktúrájukat, amelyben külön részlegben jelennek meg a bevételt képző üzemegységek illetve az általános tevékenységek. A szervezeti felépítés alapegységei a világ majd összes szállodáiban megjelenik. Az értékesítés, foglalás, szállás, vendéglátás, karbantartás és igazgatás (adminisztráció). Ezt kiegészíti a szakosodott tevékenység részlege (wellness, gyógyászat, sport, bankett, animáció). A funkcionális szervezeti felépítésnél eltérés tapasztalható a hierarchia szintek számában ez alapvetően a szálloda tevékenységeinek összetettségétől függ. Ahogy növekszik a szintek száma a vendég és igazgató között, úgy kell az információs és kommunikációs csatornát erősíteni. A szállodaláncok és csoportok is a funkcionális szervezeti felépítést preferálják és általában minden szállodai egységükre azonos struktúrában. Ennek oka a szállodavállalat központjában megjelenő funkcionális tevékenységek szállodai leképzése. Az alá és fölé rendeltség egyértelműen kiismerhető a rendszeren belül. Ez a szervezeti felépítés az önálló-szállodákra, lánc és csoport szállodákra jellemző. Dr. Juhász László PhD. 43

44 Divíziónális szervezeti felépítés A Diviziónális szervezeti felépítést alkalmazó szállodai cégek a szállodalánc vállalatok és szállodacsoportok szervezeti felépítése. A rendszer lényege, hogy a szállodákat földrajzi elhelyezkedés (Kelet-Magyarország Divízió), Közép-Európai Divízió) vagy specializáció alapján (Resort and Holiday), vagy kategória alapján (Economy Hotels), vagy márkák (Novotel Mercure) szervezik divíziókba, területi igazgatóságokba. A szállodavállalati divíziók eredményorientáltak, a bevételtől az eredményig relatíve önálló döntése van a vezetésnek, ezeket nevezzük telephely divízióknak. Minden szálloda vagy szállodák kisebb-nagyobb csoportja önálló Profit Center esetleg önálló jogi formát képvisel, általában Korlátolt Felelősségű Társaságot. A kialakított csoportok eredményérdekeltség alapján vezetik a szállodákat. Ez a szervezeti felépítés szállodacsoportokra és szállodaláncokra jellemző. A szállodák a funkcionális szervezeti felépítést alkalmazzák ebben az esetben is. 8. Dia Szállodák általános 5+1 szervezeti felépítése Szerző szerkesztése. A dia érdekessége, hogy a vendég szempontjából mutatja a szervezeti felépítést, ahogy a vendég találkozik a front line munkatársakkal Mátrix szervezeti felépítés A mátrix a nevében is mutatja, hogy rácsszerkezetű a felépítés jellemzője. A szállodák belső szervezete funkcionális, de az anyacég funkcionális igazgatóságainak szakmai irányításával végzi tevékenységét egy-egy szervezeti egység. A szállodavállalat értékesítési igazgatója, a saját témakörét illetően utasítást adhatnak bármely szállodájuk értékesítési vezetőjének vagy munkatárásnak. Ugyanakkor a szállodaigazgató felelős a szálloda gazdálkodásáért, a tervezett teljesítmény eléréséért. Dr. Juhász László PhD. 44

45 Holding szervezeti felépítés A holding olyan típusú szervezeti felépítés ahol az anyavállalat tulajdonosi illetve érdekeltségi körébe tartozó leányvállalatok teljesen önállón bejegyzett gazdasági társaságok. A holdingokra jellemző, hogy a leányvállalatok tevékenységei eltérőek. Alapvetően olyan szállodai cégekre lehet jellemző, akik országonként egy-egy szállodát üzemeltetnek. Holdingra jellemző, hogy több különböző típusú és színvonalú szálloda vagy szállodalánc is tartozik a portfoliójukba. A nemzetközi szállodacsoportok jellemző szervezeti felépítése a holding. A holding további jellemzője, ami holdinggá teszi, hogy termelés teljes síkját lefedi a termeléstől az értékesítésig. 26 A szállodák szervezeti felépítése jellemzően hasonló a világban, ugyanakkor nagyon széles skálán mozog a szállodavállalatok szervezeti felépítése Munka Tőrvénykönyv vonatkozó ismérvei A szállodák külső környezetének egyik tényezője a jogi környezet. 27 A Munka Tőrvénykönyve adja az egyik fontos jogi szabályozottságot az emberi erőforrás gazdálkodás területén. A szállodákban gyakoriak a munkaügyi felügyelet ellenőrzései. A munkaügyi és munkabiztonsági területeket ellenőrizhetik. Munka Törvénykönyvének előírásai A szerzőnek nem célja a Munka Törvénykönyvének részletes bemutatása, bár több évig az egyik legnagyobb szállodacsoport Humánpolitikai Igazgatója volt. A munkaügy a munkaügyi terv igen speciális szaktudást igénylő területe a szállodáknak. Nem különben a bérszámfejtés, ami ezért általában a munkaügyhöz tartozik. Ez a terület kiemelten kockázatosnak számit. A szállodaigazgatónak és a középvezetőknek is legalább az alábbi fogalmakat illetve ezekre vonatkozó elvárásokat ismernie kell, - munkaszerződés, - munkaidő, - pótlékok, - díjazás Munkaszerződés A munkaviszonyra irányuló megállapodás csak írásban köthető és módosítható. 28 munkaszerződés tartalmazza - a személyes adatokat, - a munkaviszony kezdetét, - a munkaviszony időtartamát, A 26 Holding - részvények, ingatlanok birtoklása, Holding társaság, melynek egyetlen célja, hogy más cégek vagy leányvállalatok részvényeit birtokolja. Angol jelentése: Holding Company. meszotar.hu/keres/holding, Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára Jogi környezet, 2. Szociális környezet, 3. Technikai környezet, 4. Politikai környezet, 5. Ökológiai környezet, 6. Közgazdasági környezet. 28 Ez különösen fontos, amikor létszám és bércsökkentés lehetősége kerül a döntéshozó hatáskörébe. Dr. Juhász László PhD. 45

46 - a munkáltatói jog gyakorlójának beosztását, - közvetlen felettes beosztását, - a munkavégzés helyét, - a munkakör megnevezését, - a személyi alapbér összegét és a juttatásokat, - szerződés kötelező melléklete a munkaköri leírás, - szerződéshez kapcsolódik a munkáltatói tájékoztató. A felsorolás nem teljes, de a legfontosabb elemeket tartalmazza. A Munkáltatói Tájékoztató és Munkaköri Leírás a munkaszerződés kötelező mellékletei. Munkaszerződés módosítása csak közös megegyezéssel és írásban történhet. A munkaszerződést a szálloda könyvelője vagy bérszámfejtője készíti el, míg a szállodavállalatok esetében a központ készíti el az egységes szerződéseket, amelyeket minden szálloda használ adott munkakörre. Az Interneten is elérhetők szerződés és munkaköri leírásminták. A munkaügyi felügyelőségnek a szerződést és a mellékleteit az ellenőrzéskor be kell mutatni. Munkaviszony megszüntetése A felmondás történhet, rendkívüli felmondással ilyenkor semmilyen juttatás nem illeti meg a dolgozót. A felmondás okát részletesen indokolni kell. A rendes felmondást is indokolni kell, de ilyenkor a munkatárs részére felmondási idő és végkielégítés jár. Közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszony esetében a felek megállapodnak a felmondási és felmentési idősről és fizetendő juttatásokról. Munkaszerződést és annak módosítását csak a munkáltatói jog gyakorlója írhat alá a munkavállalóval együttesen Munkaidő A munkaszervezésnek az egyik legnehezebb feladata a munkavállalók éves szabadság tervét egy évre előre és a heti munkaidő beosztásokat egy hétre előre elkészíteni. Itt figyelembe kell venni az MTk rendelkezéseit, dolgozó egyéni igényeit és a szolgáltatás intenzitását két hétre előre. A szabadság terveknek, a heti munkaidő beosztásoknak egyeznie kell a naponta vezetett munkaidő nyilvántartással, a jelenléti ívvel és a havi bérelszámolási jelentéssel. Az egyezés a munkáltató felelőssége, de a munkavállalónak is alá kell írnia ezeket a nyilvántartásokat. Ezeket a dokumentumokat kéri az ellenőrzésre jogosult felügyelet munkatársa az ellenőrzéskor. A pihenőidő, a pihenő nap, a munkaszüneti nap és a szabadság kiadásának szabályait minden vezetőnek ismernie kell. A beosztások elkészítését nehezíti, hogy a munkavégzés és munkakezdés között 12 órának kell legalább eltelnie, és hogy havonta egy hétvégi pihenőnap megilleti a dolgozót. A dia címe utal rá, hogy a szállodaigazgató vonatkozó ismérvei. Természetesen a szállodavállalatok Humánpolitikai Igazgatói, a munkaügyi vezetők és bérszámfejtők számára a teljes tőrvény ismerete elengedhetetlen, kiegészítve a Társadalombiztosítási és Személyi Jövedelemadóra vonatkozó jogszabályokkal. Dr. Juhász László PhD. 46

47 Pótlékok A szálloda kiemelten olyan terület ahol a pótlékok számítása és ismerete fontos. Vannak folyamatos munkarendbe tartozó munkakörök. Ez tipikusan a portás munkakör ahol ténylegesen három műszakban dolgoznak a munkatársak. Ezekben a munkakörökben a délutános, az éjszakai, a pihenőnapi és a munkaszüneti napi pótlék is magasabb. A pótlékok nem motivációs eszközök ezek számfejtését a tőrvény alapján a munkáltató köteles elszámolni. Vannak a munkáltatók részéről próbálkozások a beosztások variálásában, a munkaszerződés megfogalmazásában annak érdekében, hogy a pótlékok összege minél alacsonyabb legyen. A munkafelügyelet az eltéréseket szigorúan bünteti. A mellékelt dia tartalmaz kötelező elvárásokat, az éjszakai pótlékot és egyéb adatokat a tervezésnél használjuk. A jogi környezet változásai gyakoriak ezért a szakértő cégre vagy HR Managerre és jogi képviselőre kell támaszkodni a rendszeres követés feldolgozáshoz Munkadíjazás A személyi ráfordítások egyik alaptényezője, a személyi alapbér. Az alapbér összegét a munkaszerződésben kell rögzíteni. Az alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér. Az alapbér az alapja a pótlékoknak. A túlmunkát, a napi 8, a heti 40, a havi 176 órát három hónap átlagában meghaladó munkaidőt, amelyet a munkáltató írásban rendel el 50 százalékos pótlékkal növelten kell számfejteni. A bérkifizetés napja legkésőbb a következő hónap 10. napja. Összegzés 9. Dia Munka Tőrvénykönyv szállodaigazgatóra vonatkozó is mérvei Szerző szerkesztése. Dr. Juhász László PhD. 47

48 Az itt említett fogalmak ismerete és betartása a kisebb és nagyobb családi, önálló és szállodacsoport vagy szállodalánc szállodák számára is hosszútávon előnyt jele nt. A munkabér korrekt megállapítása azt jelenti, hogy a munkaerő piaci viszonyoknak megfelelően a munkavállaló és munkáltató is elfogadja a bérezés és a várható jövedelem nagyságát. A munkabér szakszerű és számszakilag hibamentes számfejtése és időben történő kifizetése mindkét fél érdeke és a munkáltató felelőssége, még akkor is, ha külső cég látja el a tevékenységet Létszám gazdálkodási mutatószámok Az élőmunka gazdálkodás mutatószámait a tervezés és gazdálkodás vezetési eszközeként használja a szállodavezetés. A teljességet mellőzve, csak azokat a mindennapokban rendszeresen használt mutatószámok ismerteti a szerző, amelyeket gyakorlatban, rendszeresen használunk. A mutatószámok változásai és nagyságai az irányadók. A szállodavezetés számára az fontos, hogy az alapbér és általában a mutatószámok az előző időszakhoz és a tervhez képest hogyan változnak. A mutatószámok alakulását a szállodavezetés navigációs eszközként használja a célok elérése érdekében. Az adott év egyik emberi célja lehet az egy főre jutó éves személyi költség vagy átlagos alapbér növelése az inflációt meghaladóan, például két százalékkal. A mutatószámok évközi vizsgálata mutatja a vezetésnek a helyes irányt. Ezért ezek közül több lehet a havi Vezetői Információs Rendszer eleme Egy szállodai szobára jutó dolgozó Többször emelgetett statisztikai mutatószám. Az éves átlagos állományi létszámot elosztva a szobák számával kapjuk meg. Magyarország átlaga Benchmarking és összevetések alkalmával használható mutatószám. Különösen a hasonló tevékenységeket végző szállodaláncok márkaszállodáinak összevetésénél jól használható normatív mutatószám a szállodalánc vezetői számára. Önmagában családi-szálloda vagy önállószálloda esetére nem jelent követendő célt csak iránymutatásra jó. A tevékenység határozza meg munkaerő igényt, nem lehet standardról szó. Szállodáknál a 0,04 és 3,55 között mozoghat a mutatószám. A szálloda adott mutatószáma egyfelől azt jelzi, hogy a szakmai átlaghoz képest túl magas vagy túl alacsony a szállodáé, figyelembe véve a tevékenységeket. Hasonlóan az egy vendégéjszakára jutó bevételnél, illetve a csomagárak kínálati árainál, egy adott érték legyen Ft / fő / nap. A vendég számára az hasonlításkor az ár tartalmát is figyelembe kell venni. Például 2008 ( ) és 2011 ( ) közt a foglalkoztatottak létszáma csökkent 2%-kal, a kínálat az üzemeltett szobák száma pedig volt és lett három év múlva, a növekedés 10%-os. Az alkalmazotti létszám akkor is csökken, amikor a kínálat növekszik. A mutatószám 0,47-ről 0,42-re öttized százalékponttal csökkent. A vezetés meggyőződik a helyes élőmunka felhasználásról akkor a mutatószám éves szinten történő tartása vagy kismértékű csökkentése a feladat adat KSH adat, egy évvel később már lecsökkent 0.42 értékre. Dr. Juhász László PhD. 48

49 Százalékos megoszlási viszonyszámok A szállodai létszám csoportosításának elvei alapján meghatározott csoportok részarányát elemezzük. Összevetjük, hogy a bevétel vagy személyi költség és a létszám összetétel miként viszonyul egymáshoz. Egy 135 szobás (0.55) szállodánál a példa alapján, a tevékenységenkénti létszám és bevétel megoszlását mutatja a mellékelt dia, táblázata. A melléklet dián látható, hogy a szobakiadás létszám százaléka 35%, de bevételből 56%-ot képvisel és ezzel a legmagasabb a termelékenységi mutatószáma 20 millió forint. A szállodai vendéglátás termelékenysége ebben a Virtuálisszállodában fele a szállásszolgáltatásnak csak 10 millió forint. Általában nem az összeg a mérvadó, hanem növelés lehetősége és növelés mértéke százalékban. Az elmúlt öt - tíz év növekedés százalékos mutatószámait kell elemezni. 10. Dia Szállodák termelékenység megoszlása (élőmunka, bevétel) vizsgálata Szerző szerkesztése. Tevékenység, szenioritás és életkor szerinti megoszlás is kimutatható egy szállodában és nem az a releváns, hogy mennyi az mutatószám értéke. Hanem hogy az előző időszakhoz képest történt-e változás. A változás esetben az irányvonal pozitív vagy negatív. Mindig a változás magyarázata a fontos. Továbbá hogy az eltérés egyedi vagy tendencia jellegű. Amennyiben szükséges ilyenkor kell akciótervet készíteni, hogy az eltérés megszűnjön, és máskor ne forduljon elő Egy vezetőre jutó irányított dolgozó Vezetéstudomány alaptételének fogadja el szerző is, hogy egy vezető hat - kilenc beosztott munkatársat, vagy középvezetőt tud hatékonyan irányítani. Amikor a szállodaigazgató a rendszeres napi megbeszélésen egyezteti az elmúlt nap és következő napok eseményeit, az Dr. Juhász László PhD. 49

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1

Részletesebben

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

Részletesebben

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

5.17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény

5.17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 5.17. Élőmunka igény a szállodákban 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás 5.

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció 7.

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás 1 1. Általános tevékenységek Support departments 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 3. Igazgatási részleg gazdálkodása Administration 4.

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management Marketing and Revenue Management Functional Strategy Startegy Misszió jövőkép stratégiai stratégia az elérés útja Stratégia

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 1 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás I - II 1 I II III Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban IV Erőforrások a turizmusban V Eredménygazdálkodás

Részletesebben

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szállodák e 1 4.15. Szállodák gazdálkodási e Környezet 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és Külső Gazdasági 2. Turizmus belső e Szálloda és Turizmus 3. Gazdálkodó

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation 1 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs 4.

Részletesebben

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 1 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

Bevezetés... 2. Jövedelmezőség elmélete... 3 Mi határozza meg a szálloda jövedelemteremtő képességét... 3 Szállodai erőforrások... 5 Költségek...

Bevezetés... 2. Jövedelmezőség elmélete... 3 Mi határozza meg a szálloda jövedelemteremtő képességét... 3 Szállodai erőforrások... 5 Költségek... 1 / 31 Szállodák jövedelmezősége Bevezetés... 2 Jövedelmezőség elmélete... 3 Mi határozza meg a szálloda jövedelemteremtő képességét... 3 Szállodai erőforrások... 5 Költségek... 5 Emberi erőforrás gazdálkodás...

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák

Részletesebben

Teacher only opens the door!

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Teacher only opens the door! 1 Amit mondanak.. What they say. Kommunikáció (Communications) Vendégközpontúság (guest orientation) Csapatmunka (team work) Interperszonális készségek

Részletesebben

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before Revenue Management diagram HU and International E C K P Z N No A M 2014 oct 34 026 27 406 44 650 45 882 0 32 810 0 36 604 44 705 2014 nov 18 322 20 508 33 257 30 485 0 39 728 0 24 342 27 800 2014 dec 18

Részletesebben

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 23. Specializáció költségei Specialization Cost 1.Specializálódott tevékenységek Specialization capacity 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 3. Közvetlen anyagi költségei Material

Részletesebben

Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában. Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding

Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában. Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding Vendéglátás albérletben, avagy amiért hiszünk az F&B Outsourcing-jában Nagy Gábor alapító tulajdonos, Eventrend Holding Amiben hiszünk: A hosszú távon sikeres vállalkozáshoz 3 érdekelt félnek kell megvalósuljanak

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? Why F&B 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve F&B Turnover 4. Szállodai vendéglátás

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai 6.22. Specializáció költségei Specialization Cost 1. Specializálódott tevékenységek Szolgáltatás kapacitások 2. Specializáció személyi költségei Élımunka igény 3. Közvetlen anyagi költségei Anyagi költségek

Részletesebben

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. V. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása. Dr.

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. V. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása. Dr. Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Második kötet V. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2000, 2005, 2010, 2015

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák. Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál

Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák. Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál Vezetés számokkal Gyógy wellness szállodák Gyógy és Wellness Szállodák gazdaságossága mérésének gyakorlata a Danubiusnál Eltérő gyakorlat alkalmazásának okai Eltérő termék Kiegészítő szolgáltatás, vagy

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Integrált keretrendszer

Integrált keretrendszer Integrált keretrendszer Példa SAP R/3 Humán erőforrás gazdálkodás, személyügy Referencia modell 1 Humánerőforrás Személyzeti ügyek 2 Humánerőforrás Rendszerszervezése Üzleti Költség elszámolási Üzem Könyvelési

Részletesebben

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. V.25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései. Dr.

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. V.25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései. Dr. Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Második kötet V.25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2000, 2005, 2010, 2015 1 Vázlat Szállodavezetés

Részletesebben

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk.

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk. Cégbemutató A humánerőforrás a mi szakterületünk. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Mi a munkaerő-kölcsönzés? A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, melynek keretében a foglalkoztató

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN 1. Atlétika 2. Torna 3. Sportaerobic 4. Jégkorong 5. Kézilabda 6. Duatlon 7. Cselgáncs 8. Úszás 9. Kosárlabda 10. Vívás 11. RG 12. Kendó 13. Öttusa Sportágak Esemény

Részletesebben

Duális képzés a Turizmus - Vendéglátás alapképzésben Dr. Juhász László PhD 2015. május 16

Duális képzés a Turizmus - Vendéglátás alapképzésben Dr. Juhász László PhD 2015. május 16 Duális képzés a Turizmus - Vendéglátás alapképzésben 2015. május 16 Amit kérnek (What they ask ) Kommunikáció (Communications) Vendégközpontúság (guest orientation) Csapatmunka (team work) Teacher only

Részletesebben

7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2

7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests... 2 1. Vagyon fogalma és összetétele Vagyon... 2 1.1.Vagyon, tıke és eszköz... 2 1.2. Eszközgazdálkodás... 2 1.3. Turisztikai erıforrások szakmai sajátosságai...

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 Egységesen eredményesebben

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Ellenőrzési jelentés

Ellenőrzési jelentés Ellenőrzési jelentés Az ellenőrzést végző szervezet: Csillagköz Bt. Az ellenőrzés feladatai: 1./ Településüzemeltetés létszám és bérgazdálkodásának vizsgálata. Közhasznú és közcélú foglalkoztatás pénzeszköz

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests 1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests  1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye:

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársa tölti ki Az adatrögzítő neve: Felelős ügyintéző neve: Bejelentés módja: szóban írásban Nyilvántartásba vétel dátuma: Foglalkoztató azonosító: Állás azonosító:

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei

Szállodavállalatok irányítási eszközei 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 7. Szállodavállalatok vezetési struktúrája 2 Cél, a vállalatirányítás és a szállodavállalatok stratégiaalkotásának és szervezeti felépítésének

Részletesebben

IV. 18. Személyi ráfordítások tényezői

IV. 18. Személyi ráfordítások tényezői Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Második kötet IV. 18. Személyi ráfordítások tényezői Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 1995, 2010, 2015 Harmadik kiadás Vázlat

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Az emberi erıforrások menedzsmentje

Az emberi erıforrások menedzsmentje Az emberi erıforrások menedzsmentje Funkcionális menedzsment 5. 1 Emberi erıforrás Sajátosság: - önálló akarat - képes befolyásolni a teljesítményét - motiválható - szinergia Azonosság: ráfordítás költség

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai

Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai 0 Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-, és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla 19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó

Részletesebben

1.1.Költség A költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege.

1.1.Költség A költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. 5.19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Üzleti számvitel működés

Üzleti számvitel működés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve (csoportja): Szállásadás AV_TND117 (nappali), AV_TLD117 (lev.) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Hevessy Gábor, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány)

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni News From Aon Médakapcsolatok: Hering Orsolya orsolya.hering@hewitt.com 06-20-978-5080 Azonnal közölhető Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A szakmai gyakorlat rendje a Nemzetközi gazdálkodás szak, levelező és távoktatás tagozat hallgatói részére

A szakmai gyakorlat rendje a Nemzetközi gazdálkodás szak, levelező és távoktatás tagozat hallgatói részére A szakmai gyakorlat rendje a Nemzetközi gazdálkodás szak, levelező és távoktatás tagozat hallgatói részére A Nemzetközi gazdálkodás szak képzéséhez előírt szakmai gyakorlatok rendjét a Főiskola Kreditrendszerű

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra 12.075/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 1 Speciális, mert a alapvetően a szállodavállalatok központjainak és vagy a tulajdonosoknak a döntései meghatározók 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Első kötet. II.6. Szállodaipar piaci elemei. Dr. Juhász László PhD

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Első kötet. II.6. Szállodaipar piaci elemei. Dr. Juhász László PhD Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Első kötet II.6. Szállodaipar piaci elemei Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2015. 2010, 2015 Dr. Juhász László PhD. 1 Vázlat Szállodavezetés

Részletesebben