MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE"

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE Elfogadta a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata február 5.-i ülésén 1

2 A MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE Tartalomjegyzék: Preambulum I. rész: Általános rendelkezések II. rész: Egyházközségek és hatóságai 1. fejezet: Egyházközség 2. fejezet: Egyházközségi közgyűlés 3. fejezet: Presbitérium III. rész: Egyházközségi tisztségviselők 4. fejezet: Lelkész 5. fejezet: Lelkészek kinevezése, választása 6. fejezet: Énekvezér (kántor) 7. fejezet: Gondnok 8. fejezet: Pénztáros 9. fejezet: Jegyző IV. rész: Egyházi főhatóságok és intézményeik 12. fejezet: Zsinat 13. fejezet: Egyházi Főtanács 14. fejezet: Egyházi Képviselő Tanács 15. fejezet: Elnökség 16. fejezet: Teológiai Műhely 16/a fejezet: Egyházi Levéltár 16/b fejezet: Egyházi Könyvtár 17. fejezet: Gazdasági Bizottság V. rész: Egyetemes egyházi tisztségviselők és tisztviselők 18. fejezet: Püspök 19. fejezet: Főgondnok 20. fejezet: Főjegyző 21. fejezet: Főgondnok-helyettes 22. fejezet: Hatályon kívül helyezve 23. fejezet: Hatályon kívül helyezve 24. fejezet: Főszámvevő a Gazdasági Bizottság alelnöke 25. fejezet: Főkönyvelő 26. fejezet: Püspöki irodavezető - pénztáros 27. fejezet: Jogtanácsos 28. fejezet: Egyházi levéltáros 29. fejezet: Egyházi könyvtáros VI. rész: Szolgálati lakások 30. fejezet: Szolgálati lakás VII. rész: Alapítványok 31. fejezet Alapítványok VIII. rész: Fegyelmi Szabályzat IX. 32. fejezet Fegyelmi Szabályzat rész: Nyugdíjszabályzat 33. fejezet: Nyugdíjszabályzat X. rész: Hatályba lépés Függelékek 2

3 PREAMBULUM A Magyarországi Unitárius Egyház az egyetemes keresztény anyaszentegyház része, az evangéliumi élet elkötelezettje. Jézus példaadása szerint mindent az emberért tesz, Isten dicsőségére. Az Unitárius Egyház evangéliumi elkötelezettségét az 1568-ban Tordán tartott országgyűlésen így fogalmazták meg eleink: URUNK Ő FELSÉGE, MIKÉPPEN ENNEK ELŐTTE VALÓ GYÜLÉSIBE ORSZÁGÁVAL KÖZÖNSÉGGEL AZ RELIGIÓ DOLGÁRÓL VÉGEZÖTT, AZONKÉPPEN MOSTAN ÉS EZ JELEN VALÓ GYÜLÉSÉBE AZONT ERÖSITI, TUDNIILLIK, HOGY MINDÖN HELYÖKÖN AZ PRÉDIKÁTOROK AZ EVANGÉLIUMOT PRÉDIKÁLJÁK, HIRDESSÉK, KIKI AZ Ö ÉRTELME SZERÉNT, ÉS AZ KÖZSÉG HA VENNI AKARJA, JÓ, HA NEM PENIG SENKI KÉNYSZERITÉSSEL NE KÉNYSZERITSE AZ Ü LELKE AZON MEG NEM NYUGODVÁN, DE OLY PRÉDIKÁTORT TARTHASSON, AZ KINEK TANITÁSA Ö NEKIE TETSZIK, EZÉRT PEDIG SENKI AZ SUPERINTENDENSÖK KÖZÜL, SE EGYEBEK AZ PRÉDIKÁTOROKAT MEG NE BÁNTHASSA, NE SZIDALMAZTASSÉK SENKI AZ RELIGIÓÉRT SENKITŐL, AZ ELÉBBI CONSTITUCIÓK SZERÉNT, ÉS NEM ENGEDTETIK EZ SENKINEK, HOGY SENKIT FOGSÁGGAL, AVAGY HELYÉBŐL VALÓ PRIVÁLÁSSAL FENYÖGESSÖN AZ TANITÁSÉRT, MERT AZ HIT ISTENNEK AJÁNDÉKA, EZ HALLÁSBÓL LÉSZÖN, MELY HALLÁS ISTENNEK IGÉJE ÁLTAL VAGYON! Forrás: Erdélyi Országgyűlési Emlékek, II.k.343. Eredetije a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kézirattárában található. Ebben az egyházunk alapító okiratának is tekinthető szövegben szinte maradéktalanul benne van mindaz, ami a Magyarországi Unitárius Egyház önmeghatározásához, célja és feladatai kijelöléséhez, valamint működése szabályozásához szükséges. Benne van az embernek az a joga, hogy vallásos életét a szerint a hit szerint élje, amelyet ő Isten ajándékaként kapott. Tehát hogy szabadon választhassa meg vallását, felekezeti hovatartozását, ne legyen kénytelen ebben a vonatkozásban semmiféle kényszert eltűrni. Fel kell ismernünk ennek az elvnek óriási jelentőségét különösen ma, amikor számtalan jelből kiderül, hogy az emberek igen nagy részének Istentől kapott vallásos hite közel áll az unitárius hitfelfogáshoz vagy éppen megegyezik azzal, mert ez csekély létszámú egyházunk számára missziós helyzetet teremt, és mindenféle térítő rábeszélés nélkül növekedésünkhöz és gyarapodásunkhoz vezethet. Benne van a kisebb-nagyobb vallási közösségeknek (gyülekezeteknek) az a joga, hogy megválassza lelkészét és világi vezetőit; benne van a lelkésznek az a kötelessége, hogy az evangéliumot prédikálja, s az a szabadsága is, hogy ezt az ő értelme szerint tegye; ugyanakkor benne van a közösség szabadsága is arra, hogy olyan lelkészt tarthasson, akinek tanításával egyetért, és azt jó lelkiismerettel követheti. Benne van végül mindenféle vallási gyűlölködés elutasítása, a modern vallásszabadság gondolata. Ez ismét különösen fontos számunkra, unitáriusok számára, akiket többször és több irányból megpróbáltak kirekeszteni a kereszténységből. Ezért jó és hasznos az, hogy egyházi létünk alaptörvényének lefektetését a fenti patinás szöveg idézésével kezdjük. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy az idézett szöveg megfogalmazása óta eltelt évszázadokban olyan nagy, alapvető változások történtek, amelyeket a tordai országgyűlésen senki sem láthatott előre. Ezek új gondok elé állítanak bennünket, és az új gondok új feladatokat jelölnek ki számunkra. Alaptörvényünk lefektetése szempontjából e gondok legfontosabbika az, hogy a magyar unitáriusok nem egy és ugyanazon államban élnek sőt, nagyobb részük nem Magyarországon, hanem a Magyarország határain kívülre került Erdélyben él. Ezért itt, alaptörvényünk preambulumában le kell szögeznünk, hogy ez a helyzet indokolja és teszi elengedhetetlenül szükségessé a Magyarországi Unitárius Egyház önálló létét és autonómiáját. Az unitárius egyház a fejlődő és gyarapodó élet mellett kötelezte el magát már létrejötte pillanatától fogva, és most is azt szolgálja. Ebből fakadtak a múltban is, fakadnak ma is időszerű tennivalói: fokozni, gyarapítani az emberekben lévő jó képességeket, és e törekvés sikere arányában elnyerni Isten szent szellemének tisztító, javító és öntudatosító erejét, hogy általa olyan közösségi életet teremthessen, melyben a szeretet, a testvériség és a béke sugárzása tölti el az emberek lelkét. 3

4 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. /1/ Az országban élő unitáriusok valláserkölcsi közössége alkotja a Magyarországi Unitárius Egyházat (MUE), amelynek tagja lehet minden unitárius szertartás keretében megkeresztelt vagy az unitárius hitre áttért személy. /2/ Székhelye: BUDAPEST, V. Nagy Ignác utca 2-4. Képviselője a püspök és a főgondnok együttesen, vagy külön-külön. /3/ Az egyház főhatóságai: a Zsinat, az Egyházi Főtanács, az Egyházi Képviselő Tanács és az Elnökség. 2. A Magyarországi Unitárius Egyház történelmi egyházként, kiemelten szoros kapcsolatot tart fenn az Erdélyi Unitárius Egyházzal, mint testvéregyházzal. Szoros kapcsolatot tart fenn a Magyarországon működő minden keresztény egyházzal, ápolja és építi a kapcsolatait a világ keresztény és nem keresztény egyházaival, kiemelten a magát unitáriusnak és univerzalistának nevező egyházakkal. Toleráns mindazon egyházakkal és vallási közösségekkel, akik legfőbb céljuknak az emberi lélek és Istenbe vetett hit ápolását tartják, és e szerint cselekszenek. 2/A. A Magyarországi Unitárius Egyház elítéli az emberek nemük, fajuk, vallásuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, politikai nézetük alapján való hátrányos megkülönböztetését. 2/B. A Magyarországi Unitárius Egyház befogadja mindazokat a megkeresztelt személyeket (a megkeresztelés tényét igazolni kell), akik az unitárius egyház hitelveit, és az ebből fakadó erkölcsi elveket magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és erről írásos nyilatkozatot tesznek, és azokat a még meg nem keresztelt személyeket, akiket az unitárius egyház szertartása szerint megkeresztelnek. 3. A Magyarországi Unitárius Egyház maga alkotja saját törvényeit és rendszabályait, s ezek szerint igazgatja magát. Ez az önigazgatás alkotmányos szervezetének megfelelően egyházi hatóságok által történik, melyek első fokon egyházközségi, másodfokon egyetemes egyházi hatóságok. Az egyetemes egyházi hatóságot Egyházi Főhatóságnak nevezzük. 4. A Magyar Állam és a Magyarországi Unitárius Egyház viszonyát az ország alkotmánya szabályozza. Az egyház törvényei az Alkotmánnyal és az állami törvényekkel nem állhatnak ellentétben. 5. A Magyarországi Unitárius Egyház önálló jogi személy. Intézményei a Zsinat döntése alapján válhatnak jogi személyekké. 6. A Magyarországi Unitárius Egyház törvényhozó szerve a Zsinat. A Zsinat jogosult a maga által hozott törvények módosítására, megváltozatására, hatályon kívül helyezésére és magyarázatára. Az Egyházi Főtanács, az Egyházi Képviselő Tanács, az Elnökség, az egyházközségi közgyűlés és presbitérium határozatai nem lehetnek ellentétesek jelen törvény rendelkezéseivel, valamint a Zsinat által hozott egyéb törvényekkel és határozatokkal. 6/A. /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház hivatalos lapja az Unitárius Élet. A Zsinat, az Egyházi Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács határozatait, a meghozatalát követő számban, teljes terjedelmében (költségvetés esetén annak fő tételeit) közzé kell tenni. /2/ Az egyházközségi közgyűlés és presbitérium határozatait a helyben szokásos módon, szószéki hirdetéssel, kifüggesztéssel, egyházközségi kiadványban stb. kell nyilvánosságra hozni. /3/ Az egyházi testületek üléseiről készült jegyzőkönyveket mindazok megkapják, akik az ülésen jogosultak részt venni. 7. /1/ Határozatképességhez az adott testületben a szavazásra jogosult tagok közül 50 % + 1 fő, a Zsinat esetében kétharmadának jelenlétére van szükség. /2/ A határozat érvényességéhez a jelenlévők 50% + 1 fő szavazata szükséges. /3/ Ahol a törvény minősített többséget kíván meg, ott a jelenlevők 2/3-ának érvényes szavazata szükséges. 8. Nyílt szavazás esetén a szavazásra jogosult, jelenlevő tagok 1/5-nek indítványára név szerinti szavazást kell tartani. Ingatlan, vagy ingó vagyoni jellegű ügyeknél minden esetben a név szerinti szavazás elrendelése kötelező. 9. /1/ Az egyházi hivatal és tisztség betölthetőségének alsó korhatára a 18. míg a felső korhatára a 70. életév betöltése. A 70. életév előtt megválasztott tisztségviselők megbízatása a megbízatási időszak végéig tart. Kivételes esetben az egyházközségek közgyűlése ezt a korhatárt konkrét személyre szólóan kiterjeszthetik 75 évre. /2/ Annak az egyháztagnak, aki egyházi tisztségében legalább 10 éven keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtett ki, tiszteletbeli tisztségviselői cím adományozható. A cím adományozására a javaslattétel azt az egyházi hatóságot illeti meg, amely a tisztség tényleges betöltésére jogosult. 4

5 9/A. Az adományozásról az Egyházi Főtanács dönt. A tiszteletbeli tisztségviselők száma nem haladhatja meg az adott testület rendes tisztségviselői számának 10%-át. /3/ A tiszteletbeli cím viselőjét tanácskozási jog illeti meg abban a testületben, ahol addig teljes jogú tag volt. Kivétel ez alól az Elnökség. /4/ A tiszteletbeli cím viselési jogának megvonását az a testület kezdeményezheti, amely annak odaítélését javasolta. A döntés joga az Egyházi Főtanácsé. Az az egyházi hivatalt vagy tisztséget betöltött személy, aki a Magyarországi Unitárius Egyháznak szándékos, vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Károkozás esetén a kártérítésről és annak mértékéről, az az Elnökség kezdeményezésére, az EKT dönt, figyelembe véve a cselekmény súlyosságát, illetve a gondatlanság mértékét és az okozott kár nagyságát. Határozata ellen az Egyházi Főtanácshoz lehet fellebbezni. 10. Nem lehet egyházi tisztségviselő: a) aki magatartásával az egyházi és a valláserkölcsi életet veszélyezteti; b) akit bűncselekmény miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt; c) akit jogerős ítélettel mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltottak, ennek tartama alatt. 10/A. 10/B. Az egyház fő tisztségviselői (az Elnökség tagjai) és a lelkészek politikai párt tagjai nem lehetnek, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhetnek, de állampolgári jogaikat (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatják. Az egyház világi tisztségviselőinek is tartózkodniuk kell az egyházon belül és azon kívül az egyházzal összefüggő politikai véleménynyilvánítástól. /1/ A meglévő, az állam által visszaadásra kerülő, adományozók által felajánlott ingatlanszerzések, vagy új ingatlan vásárlások esetén, minden egyházi ingatlan tulajdonosa mint jogi személy a Magyarországi Unitárius Egyház. (Lásd még 39. i.) /2/ A MUE az egyházközségek területéhez tartozó ingatlanokra az egyházközség számára használati jogot adhat. (4. függelék) 11. A Magyarországi Unitárius Egyház címere stilizált aranyszegélyes címerpajzsból és a föléje helyezett koronából áll. A címerpajzs kék mezejében, a farkát harapó, kört alkotó kígyó a bölcsességet és örökkévalóságot jelképezi. A körön belül, a kígyó előtt lévő félgömb alakú zöld dombon a szelídséget szimbolizáló, bal felé néző fehér galamb áll. A címerpajzs fölött levő, ékkövekkel díszített, ötágú arany korona, melynek ágai tulipán motívumokból kialakított keresztek, az Egyház keresztény voltának és nemességének a megjelenítése. 12. A Magyarországi Unitárius Egyház zászlaja téglalap alakú. Szélei aranyrojtokkal szegélyezettek, sarkain aranybojtokkal. A zászló alapszíne selymes-fehér. Középen az Unitárius Egyház színesen rajzolt címere. Fölötte félkörösen, nyomtatott nagy betűkkel írva: Egy az Isten, utána apró betűvel: Effézus: 4, 6. A címert alulról, nagybetűkkel, félkörösen írva a következő szöveg öleli körül: MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ. Legalul, középen, két díszítő fenyőág között az évszám: A teljes szöveg és díszítés aranyozott. 13. /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház pecsétjének (körbélyegzőjének) felirata, amely az Unitárius Egyház címere körül helyezkedik el: MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ 1568 /2/ A zászlót a püspöki hivatalban kell elhelyezni. Állapotáért felelős személy a püspöki hivatal vezetője. 5

6 II. RÉSZ EGYHÁZKÖZSÉG ÉS HATÓSÁGAI 1. fejezet EGYHÁZKÖZSÉG 14. /1/ Egy meghatározott közigazgatási területen élő unitáriusok alkotnak testületileg szerveződve egyházközséget. E területi lehatárolást a törvény 6. sz. függeléke tartalmazza. /2/ Az egyházközségek lehetnek anya- és szórványegyházközségek. /3/ Az anyaegyházközségek azok, amelyeknek önállóan kinevezett lelkésze van. Az egyházközség több lelkészt is tarthat. Az anya egyházközséghez szórványok is tartozhatnak. /4/ Egy összefüggő szórványterületen lévő hívek önálló szórványegyházközséget alkothatnak, önállóan kinevezett lelkész szolgálatával. /5/ Az egyházközség hivatalos körpecséttel rendelkezik. Felirata az egyházi címerpajzs körül:.-i Unitárius Egyházközség. A pecséthasználat az aláírási joghoz kötött. (7. függelék) 15. /1/ Új egyházközségek alakulásához, a meglévők társulásához, általában az egyházközségi jellegnek és viszonynak a módosításához az Egyházi Képviselő Tanács javaslatára a Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács megerősítése szükséges. /2/ Egy meglévő, de megszüntetendő egyházközség csak akkor számolható fel, ha a hívek további szervezeti hovatartozásáról (pl. szórvány) döntés született. /3/ Ilyen változásokkal felmerülő vagyonmegosztási, vagyonegyesítési, stb. kérdésekben az Egyházi Képviselő Tanács javaslatára a Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács dönt. 16. /1/ Egyházközségi tag lehet minden megkeresztelt személy, aki az unitárius egyház hitelveit és az ebből fakadó erkölcsi normákat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és az egyházközség fenntartásához illő módon hozzájárul, illetve a hozzájáruló személy házastársa, vele egy háztartásban élő, önálló keresettel rendelkező és nem rendelkező gyermeke. /2/ Az Egyházközség közgyűlésének tagja és így választó, illetve választható az a nagykorú egyházközségi tag, aki saját maga, vagy nevében megnevezetten családtagja az egyházközség fenntartásához hozzájárul. /3/ Minden személy annak az egyházközségnek a tagja, ahol lakhelye szerint egyházi nyilvántartásba vették, és ahová az egyházközségi hozzájárulást fizeti. /4/ Az ország területén élő minden unitárius személy tagja lehet a lakóhelye szerint, vagy a saját maga által választott egyházközségnek. /5/ A külföldön élő unitárius személy amennyiben Magyarországon bejegyzett lakhelye van - tagja lehet az általa választott egyházközségnek. /6/ Aki egyházközségén kívül más egyházközség fenntartásához is hozzájárul, ott is gyakorolhatja az egyházközségi jogokat, de a választási és választhatósági jogát csak egy egyházközségben gyakorolhatja, ahol nyilvántartásba vétele ellenőrizhető. 17. Az egyházközségi tag jogai: a) az istentiszteleteken részt venni, egyházi szertartásokban részesülni, b) amennyiben a közgyűlés tagja, úgy joga az egyházi tisztségviselők megválasztásában részt venni, és ilyen tisztségekre megválasztatni, c) az egyházi intézmények jótéteményeit élvezni, d) jogai sérelme esetén e törvény szerint védelmet kérni, és jogorvoslattal élni. 18. Aki egyházközségéből más egyházközségbe jelentkezik át, hat hétig még az előbbi, utána az utóbbi egyházközség tagja. Lakcímváltozást köteles bejelenteni az egyházközségének. 19. Az egyházközségi tag kötelezettségei: a) vallásos és erkölcsi életet élni, b) gyermekei valláserkölcsi neveléséről gondoskodni, c) az egyházi törvényeket, rendszabályokat tiszteletben tartani, d) megbízatásaiban, választott tisztségeiben híven eljárni, e) a felettes hatóságoknak engedelmeskedni, f) az egyházközség fenntartásához hozzájárulni. 20. Tevékenységét az egyházközség maga szervezi és igazgatja az egyházközségi hatóságok és tisztségviselők útján, e törvény által megszabott keretek között, az egyházi főhatóságok felügyelete mellett. 21. /1/ Egyházközségi hatóságok: a közgyűlés és presbitérium. /2/ Egyházközségi tisztségviselők: lelkész, gondnok, énekvezér, pénztáros, presbiterek, jegyző, világi hitoktatók és a templomgondozó. 6

7 /3/ Amennyiben az egyházközségnek több lelkésze, illetve gondnoka van, közöttük a hatásköröket a presbitérium osztja meg. 22. /1/ A szolgálatban álló lelkész és az énekvezér elhalálozása esetén a temetési költséget az egyházközségnek kell viselnie. /2/ Szolgálaton kívüli nyugdíjas lelkész, vagy püspök esetén ez a kötelezettség a Magyarországi Unitárius Egyházra hárul. 2. fejezet EGYHÁZKÖZSÉGI KÖZGYŰLÉS 23. A közgyűlés az egyházközség szervezetében legfőbb határozó és irányító hatóság. Ebből következik: joga és kötelessége az egyházközség minden egyes tisztségviselőjét és szervét beszámoltatni. Felügyeletét az Egyházi Képviselő Tanács, az Egyházi Főtanács és a Zsinat gyakorolja. 24. /1/ A közgyűlés elnöke egyházi részről a lelkész, világi részről a gondnok: /2/ A közgyűlés tagjai: a) hivatalból valamennyi egyházközségi tisztségviselő b) az egyházközség minden olyan nagykorú tagja, aki az egyházi szolgálatokat rendszeresen igénybe veszi, kiskorú gyermekeinek valláserkölcsi neveléséről gondoskodik, és az egyházközség fenntartásához hozzájárul. /3/ A közgyűlés tagjai jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. 25. /1/ A közgyűlési tagok névsorát és címjegyzékét a lelkész folyamatosan vezeti, azon személyeknél, akik egynél több egyházközség fenntartásához fizetnek hozzájárulást feltüntetve, hogy mely egyházközségben kívánnak élni választójogukkal. Az egyházközség presbitériuma évente összeállítja és minden év december 15. napjáig közszemlére teszi az egyházközség hivatalos helyiségében és hirdetőtábláján, és azt az év során még bekövetkező változásokkal együtt, mint a közgyűlési tagok választók névjegyzékét, a lelkészi jelentés mellékleteként felterjeszti a Püspöki Hivatalba, ahol ezekből aktualizált országos névsor készül. /2/ A névsorral szemben bármely egyházközségi tag a közszemlére tételtől számított 15 napon belül írásban felszólalással élhet. A felszólalást a presbitérium 15 napon belül köteles megvizsgálni, arról minősített többséggel határozni, majd ennek eredményéről a felszólalót írásban értesíteni. 26. A közgyűlés évente legalább egyszer, de szükség szerint bármikor ülésezhet. Az évi rendes közgyűlést minden év február 15. napjáig kell összehívni. 27. /1/ A közgyűlést a két elnök hívja össze, a közgyűlés előtt legalább 15 nappal, a tárgysorozat ismertetésével. /2/ Az összehívás történhet szószéki hirdetéssel, írásbeli meghívóval, újság vagy más egyéb módon úgy, hogy a közgyűlés tagjai annak helyéről és idejéről megfelelő módon értesülhessenek, és az írásos előterjesztéseket a lelkészi hivatalban megismerhessék, illetve megkaphassák 28. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van. Ha nincs jelen a tagok fele, a közgyűlést 8 napon belül meg kell ismételni. Ez esetben a megjelentek létszámára tekintet nélkül a közgyűlés - az eredetileg meghirdetett napirendi pontokra vonatkoztatva - határozatképes. Ezt a körülményt semmisség terhe alatt az eredeti meghívóban közölni kell. 29. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) A lelkész, a gondnok és a presbitérium évi jelentésének megtárgyalása és elfogadása, írásos előterjesztés alapján; b) A megüresedett vagy üres lelkészi állás betöltéséről való gondoskodás, meghívás, meghívásról való lemondás vagy áthelyezés útján; c) Az énekvezér, gondnok, pénztáros, jegyző, keblitanácsosok és templomgondozó megválasztása és esküjük bevétele; d) A Zsinatba, és az Egyházi Főtanácsba a küldöttek megválasztása a presbitérium általi, illetve helyszíni jelölés alapján, továbbá megbízó levelük kiadása; e) Az éves zárszámadás illetve költségvetés megvitatása, elfogadása, írásos előterjesztés alapján; f) Az egyházközségi hozzájárulás mértékének meghatározása; g) Javaslatot tesz az egyházközségi ingatlanok eladására, vételére, cseréjére, kölcsönvételére; h) Javaslattétel tiszteletbeli címek adományozására. 30. A közgyűlés munkájáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökök, a jegyző és a gyűlés kezdetén választott két hitelesítő írja alá, a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követően 8 napon belül fel kell küldeni a Püspöki Hivatalba. 7

8 31. A szórványegyházközség közgyűlésének jogában áll különösen indokolt esetben, az EKT engedélyével a gondnoki és pénztárosi tisztség egyesítése. Ebben a rendkívüli esetben a presbitérium minden ülésén be kell számoltassa a gondnok-pénztárost. 32. Az egyházközségi közgyűlés határozata ellen fellebbezni lehet az Egyházi Képviselő Tanácshoz, másodfokon az Egyházi Főtanácshoz, illetve a Zsinathoz. A fellebbezés a közgyűlésen szóban bejelentendő és 15 napon belül írásban indokolandó. A másodfokú fellebbezéseknél a 15 napos határidő az első fokú határozat kézhezvételétől számít. 3. fejezet PRESBITÉRIUM 33. /1/ A presbitérium az egyházközség elsőfokú irányítója, felügyelő és végrehajtó hatósága. /2/ Tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni, határozatairól számot adni. /3/ A presbiterek száma az egyházközség tagjainak számához igazodóan 5-20 fő között lehet, amely azonban nem haladhatja meg a közgyűlés tagjainak 20 %-át. Ezen kívül hivatalból tagjai a presbitériumnak az egyházközségi tisztségviselők. /4/ A presbitereket a közgyűlés 6 évre választja, a zsinati évet megelőző évben, a zsinatot megelőzően fél évvel. Tagjai újraválaszthatóak. A presbitérium tagjai jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. 34. A presbitérium negyedévenként legalább egyszer ül össze. 35. A presbitérium elnöke egyházi részről a lelkész, világi részről a gondnok. 36. A presbitériumot a két elnök egyetértőleg, írásbeli meghívóval, legalább 8 nappal előbb, a napirendi pontok megnevezésével és lehetőleg az írott anyag csatolásával hívja össze. Bármelyik elnök akadályoztatása esetén elnöktársa egymaga is összehívhatja a presbitériumot, s elnöklete alatt érvényes határozatok hozhatók. 37. Az a presbiter, aki valamely ügyben személyesen érdekelve van, az ügy tárgyalásakor az ülésen nem lehet jelen. 38. A presbitérium tagjainak a megjelenésében való akadályoztatásukat lehetőleg előre be kell jelenteniük. A jegyző a hiányzásokról nyilvántartást vezet. Háromszori igazolatlan távolmaradásával a presbiter önmagát zárja ki a presbitérium tagjainak sorából. A jegyző erről írásban értesíti a presbitert. 39. A presbitérium teendői: a) Ellenőrzi a korábbi határozatainak végrehajtását és végrehajtja a közgyűlés és a felsőbb egyházi hatóságok határozatait. b) Őrködik az egyházközség vallási és erkölcsi élete felett. c) Őrködik a felett, hogy az istentisztelet, a keresztelés, a konfirmáció, az úrvacsoraosztás, a házasság megáldása, a temetés és az egyházi ünnepek alkalmával az egyházközség tagjai az egyházi törvények szerint vegyenek részt, illetve részesüljenek a lelki javakban. d) Őrködik a felett, hogy a templom csak egyházi célokat szolgáljon. e) Gondoskodik a bibliaórák, a gyülekezeti összejövetelek rendjéről, valamint egyházi énekeskönyvek, ismeretterjesztő valláserkölcsi tartalmú könyvek, füzetek terjesztése útján a hitélet élénkítéséről. f) Gondoskodik a hozzá forduló rászorult szegényekről, árvákról, betegekről a keresztényi könyörület szellemében. g) Megállapítja a lelkész, az énekvezér és az alkalmazottak javadalmazását. h) Felügyel az egyházközség vagyonára, annak épségben tartására, jövedelmezőségére, gyarapítására, az egyházi épületek karbantartására, a szükséges biztosítások megkötésére. Nyilvántartja az egyházközség mindenkori vagyoni helyzetét, és a közgyűlésen az indokolt előterjesztéseket megteszi. i) Évenként január 31.-ig 2-2 példányban véleményezéssel a közgyűlés elé terjeszti a megelőző év gondnoki, illetve pénztárosi zárszámadást, valamint a következő évre előkészített költségvetést. Elfogadását követően 8 napon belül fel kell küldeni a Püspöki Hivatalba. j) Ingatlan tulajdon megszerzése, elidegenítése, valamint új épület építése vagy réginek nagyobb mérvű átalakítása alkalmával az Egyházi Képviselő Tanács és az illetékes polgári hatóság engedélyét beszerzi. Dönt az egyházközség használatában lévő ingatlanok hasznosításáról, amelyről tájékoztatja az Egyházi Képviselő Tanácsot. k) Az alapítólevelek, illetve adománylevelek eredeti példányait megőrzés végett felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz, az egyházközségnél hiteles másolat marad. Dönt az egyházközségnek felajánlott ingó és ingatlan adományok elfogadásáról. Ingatlan adomány esetén a Magyarországi Unitárius Egyház tulajdonjogának bejegyzése mellett az egyházközség meghatározza, hogy azt természetes állapotában vagy pénzbeli 8

9 értékében kívánja hasznosítani. Ha ingatlanként megtartja, úgy annak fenntartásáról, kezeléséről saját hatáskörében, az egyházközség költségvetésének terhére gondoskodni köteles. Értékesítési szándék esetén a MUE piaci áron elővásárlási joggal rendelkezik, és megvásárlás esetén azzal tulajdonosi jogain túl használóként is rendelkezik. l) Gondoskodik a vizsgálószék tagjainak elszállásolásáról és ellátásáról. m) A lelkész javaslatára dönt a világi hitoktató alkalmazásáról. n) Szerződéssel felfogadja a templomgondozót, s felügyel, hogy híven és lelkiismeretesen végezze munkáját. o) Évente összeállítja a közgyűlés tagjainak névsorát. p) Megállapítja az egyházközségi hozzájárulás javasolt mértékét. r) A VII. Rész Alapítványok címszó alattiak tiszteletben tartása mellett létrehozhat alapítványt, megválasztja a kuratórium elnökét és annak tagjait, javaslatot tesz az alapítvány pénzének felhasználására. 40. A presbiterek vagyonilag egyenlő arányban felelősek mindazokért a károkért, melyek a presbitérium tevékenysége nyomán származnak. A kártérítés kötelezettsége azonban nem terheli azokat, akik a határozatot a presbitériumi ülésben ellenezték, és ezt jegyzőkönyvbe vétették. 41. Az egyházközséget az egyházi és a polgári hatóságok előtt a presbitérium elnökei együtt vagy külön-külön képviselik; az egyházközséget szükség esetén a presbitérium által ezzel megbízott presbiter is képviselheti. 42. A presbitérium üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökök, a jegyző és két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül. 43. A presbitérium határozata ellen a fellebbezési szándéknak a gyűlésen szóban történő bejelentése esetén, 15 napon belül lehet írásban indokolással fellebbezni, első fokon az egyházközség közgyűléséhez, másodfokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, harmadfokon az Egyházi Főtanácshoz, ugyancsak napon belül. 44. /1/ A presbitérium állandó, vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre gazdasági, szociális, missziói, testvér-egyházközségi vagy egyéb feladatok ellátására. /2/ A bizottságok tagjainak száma 3-5 fő lehet. /3/ A bizottság évente, illetve a reá bízott feladat teljesítésekor köteles a presbitériumnak tevékenységéről beszámolni. 9

10 III. rész EGYHÁZKÖZSÉGI TISZTSÉGVISELŐK 4. fejezet: LELKÉSZ 45. /1/ A lelkész az egyházközség lelki és szellemi vezetője. /2/ A lelkészt magánéletében is a vallásosságból fakadó, Isten és felebaráti szeretetnek és áldozatkészségnek kell jellemeznie, és a keresztényi erények mintaképeként kell állnia a gyülekezet előtt. 46. /1/ Lelkészi szolgálatra csak az alkalmazható, aki a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásán letett szakvizsgával diplomát szerzett, kétévi lelkészjelölti szolgálatot teljesített, és lelkészképesítő vizsgát tett. Máshol szerzett oklevél esetén azt a lelkészjelöltnek a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásán el kell ismertetnie. /2/ Segédlelkészi szolgálatra alkalmazható az, aki teológiai diplomát szerzett. /3/ A végzettséget igazoló dokumentumokat a kinevezés előtt az egyházközségnek be kell mutatni, egyébként azok másolatát a püspöki irodában kell őrizni. 47. Ha az egyházközségnek több lelkésze van, ezek között a lelkészi teendőket és kötelességeket az egyházközség presbitériuma osztja meg és szabályozza. 48. A lelkész hatásköre, kötelességei: A) Istentiszteletek és szertartások terén: a) Istentiszteletek tartása az érvényben lévő szertartási rend alapján, minden vasár- és ünnepnapokon, ezen kívül hétköznapokon szükség szerint, hitoktatás, a konfirmálás, az úrvacsora kiszolgáltatása, a keresztelés, a házasság megáldása, a temetés és egyéb lelkészi szertartások elvégzése. Ezeket az evangélium szellemében és az unitárius vallás hitelveivel összhangban kell végeznie. A lelkész köteles az istentiszteleteket imával, igehirdetéssel, az egyházi rendelkezések szerint, a templom és a szószék méltóságához illő tisztelettel és készültséggel, keresztény vallásos érzületet erősítő, hitbéli meggyőződést építő módon megtartani. A gyülekezet 3 napot meghaladó bejelentés nélküli elhagyása, az istentiszteletek tartásának elhanyagolása, azok pontos időben való meg nem tartása fegyelmi vétség. b) A segédlelkész által végzett szolgálati ténykedések irányítása, felügyelete. c) A lelkésznek akár a templomban, akár magánháznál, vagy temetőben végez szertartást hivatalának a szertartásrendben előírt külső jelvényeivel kell megjelennie. Hivatalos teendőket csak saját egyházközségében, valamint az oda tartozó szórványokban végezhet, más helyen csak az illetékes lelkész felkérése, illetve beleegyezése alapján. d) Nyugalmazott, szolgálatban nem lévő lelkész lelkészi teendőket csak az egyházközség illetékes lelkészének felkérése alapján, illetve beleegyezésével végezhet. e) Istentiszteleti szolgálatot lelkészek, segédlelkészek, lelkészjelöltek, legátusok; szükség esetén felkészített világi személyek végezhetnek. f) A lelkész a püspök rendeletére köteles egyházközségén kívül a lelkészi szolgálatot bármely alkalommal ellátni. Köteles továbbá beszolgálni olyan egyházközségekbe, melyekben a lelkészi állás üresedésben van; ezért a szolgálatért a lelkészi javadalomból kiszakítható méltányos tiszteletdíjban részesíthető. A helyettesítő lelkész a rendes lelkész minden kötelezettségét teljesíti. g) A püspök engedélyével bármely egyházközség segédlelkészt tarthat. Segédlelkészként unitárius teológiai abszolutóriummal rendelkező lelkészjelöltek alkalmazhatók. A segédlelkész által végzett lelkészi ténykedésért a rendes lelkész a felelős. h) Az istentiszteleteket a templomban vagy imaházban kell tartani. Ahol ilyenek nincsenek, a nyilvános istentisztelet más egyház templomában, magánháznál vagy más közösségi intézményben is megtartható. i) /1/ Az úrvacsora rendszerint az ünnepnapi istentisztelet alkalmával, kenyérrel és közös kupából (kivételesen kis kehelyből) vétetett borral szolgáltatandó, a Kátét véve alapul. /2/ Az úrvacsoraosztást a közvetlenül megelőző vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni. Betegség vagy egyéb akadály esetén a lelkész az úrvacsorát egyéni kérésre is kiszolgálhatja. j) A lelkész képzettségéhez az éneklés is hozzátartozik, ezért ott, ahol nincs énekvezér, az istentiszteleten és minden más egyházi szertartáson az énekvezéri teendőket is köteles ellátni. Ahol énekvezér van, ott a lelkész csak felügyel az éneklésre. 10

11 k) A keresztelés minden alkalommal a templomban, szükség esetén a lelkészi hivatalban vagy magánháznál történik. Az áttért felnőttek csak abban az esetben keresztelendők meg, ha nem keresztény felekezetből jöttek át egyházunkba, vagy ha biztosan megállapítható, hogy még nincsenek megkeresztelve. Az ilyenek megkeresztelését mindig meg kell előznie a kellő vallásos oktatásnak és a keresztény hitükről, vallásos meggyőződésükről való bizonyságtételnek. A keresztszülők vagy helyetteseik jelenléte súlyos akadályoztatás esetét kivéve a keresztelésnél kívánatos és szükséges. l) A lelkész kötelessége az úrasztalához először járulókat valláserkölcsi neveléssel megfelelően felkészíteni, és a konfirmációt ünnepélyes keretek között végezni. m) A konfirmálásra a 14. életévét betöltött személy esetében kerülhet sor. Rendkívül indokolt esetben is, csak a legkevesebb 12. életévét betöltött személy konfirmálható. n) /1/ A lelkész köteles, ha a házastársak az egyházi megáldás céljából nála jelentkeznek, a megkötött polgári házasságot a felek részére kiállított hatósági anyakönyvi kivonat felmutatása után megáldani, akár tisztán unitárius, akár vegyes házasságról van szó, és abban az esetben is, ha a házastársak nem unitáriusok. A házasság megáldása a templomban (imaházban), a lelkészi hivatalban vagy magánháznál is történhet. /2/ Ha felek tekintettel arra, hogy az egyik fél más vallású, és annak templomában már megesküdtek, az unitárius lelkésznek tilos ismételten megesketni őket. Ugyanakkor az unitárius lelkész részt vehet vagy a saját vagy más vallású templomban ökumenikus esketési, vagy más szertartáson. o) /1/ Az unitárius egyházba való belépéshez vagy áttéréshez - a 2B. betartása mellett - az érdekelt írásbeli nyilatkozata szükséges. (2a függelék) Tekintettel a lelkiismereti és vallásszabadság elvére melyet a Magyar Köztársaság alkotmánya szentesít, s mely megegyezik unitárius egyházunk négy évszázados hagyományaival a nyilatkozat aláírásán kívül semmilyen más formai eljárásra nincs szükség. /2/ A lelkész köteles gondoskodni arról, hogy az egyházba belépők az unitárius vallás alaptételeit megismerjék, s ez által áttérésük tudatos legyen. /3/ A lelkész hasson oda, hogy az unitárius családok egyházunk hagyományainak megfelelő haladó szellemben, a toleranciának a szabadság szeretetének és békességnek szellemében építsék és fejlesszék lelki életüket. p) /1/ A lelkész a temetést a gyakorlatban lévő egyházi szertartás szerint végzi. A temetési szertartás csak akkor végezhető el, ha az állami anyakönyvi hivatal által kiállított halotti anyakönyvi kivonatot bemutatták. Kivétel: természeti katasztrófa vagy háború. /2/ Felkérésre mindenki részesítendő temetési szertartásban, a halál nemére, az elhunyt felekezeti hovatartozására való tekintet nélkül. B. A lelkipásztori gondozás terén: a) A lelki gondozás keretében gyülekezeti tagjait és azok családjait otthonukban rendszeresen látogatja. Az áttértek fokozott lelki gondozására odafigyel. b) A betegeket otthonukban vagy a kórházban meglátogatja. c) Végzi a szabadságvesztésre ítéltek, szellemi és testi fogyatékosok, öregek, árvák és szenvedélybetegek és általában a szükségben levők lelki gondozását. d. Az istentiszteleti és szertartási alkalmakat és az egész lelkészi szolgálatát a lelki gondozás szolgálatába állítja. C. A valláserkölcsi nevelés terén: a) A lelkész hasson oda, hogy a szülők gyermekeiket unitárius valláserkölcsi nevelésben és vallásoktatásban részesítsék. b) Öntudatos unitárius szellemben végezzen konfirmációra való előkészítést, lehetőség szerint egy éven keresztül, szem előtt tartva, hogy a 14 éven aluli növendékek nem konfirmálhatók. c) Szervezze az ifjúsági egylet alakítását és támogassa annak működését, és segítse elő minden olyan rendezvény megtartását, mely a gyermekek és ifjak valláserkölcsi nevelését szolgálja. D. Az egyházközség igazgatása és ügyvitele terén: a) Elkészíti az évi lelkészi jelentést az egyházközség vallási életéről, közigazgatásáról és vagyoni helyzetéről, és azt a következő év február15-ig felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz. b) A közgyűlést és a presbitérium gyűlését a gondnokkal, mint világi elnökkel egyetértőleg összehívja, és azokon elnököl. 11

12 c) /1/ A lelkész köteles a keresztelésekről, a házasságok megáldásáról, a halottak eltemetéséről saját kezével anyakönyvet vezetni. Vezet továbbá nyilvántartást a hívekről, a konfirmáltakról, az áttértekről és a kitértekről, a választói névjegyzékről. Az anyakönyvekben kiigazítást csak az egyházi főhatóság engedélyével alkalmaz. (2b, 2c, függelék) /2/ Az egyházközségi anyakönyvek, leltár és pénztárkönyv vezetésének elhanyagolása fegyelmi vétség. d) A lelkész az október 1. előtti anyakönyvekből a fél kérésére és költségére illetékbélyeggel ellátva közhitelességű kivonatokat köteles kiállítani. Az október 1. utáni anyakönyvekből a lelkész egyházi célra illetékmentesen adhat ki kivonatokat. Más célra ezek a kivonatok is illetékkötelesek. e) A lelkész kötelessége az egyházközség anyagi ügyeire felügyelni, az Egyházi Képviselő Tanács által foganatosított pénzügyi szabályzatot betartani. Az egyházközség vagyonáért anyagi felelősséggel tartozik. Az általa átvett pénzösszegeket köteles az egyházközség pénztárába haladéktalanul befizetni. A beérkezett értéktárgyakat, valamint értékeket képviselő okmányokat a gondnokkal és a pénztárossal együtt leltárba veszi. A gondnokkal együtt vagy külön is, személyesen, vagy a presbitérium felhatalmazásával kiküldött bizottság által köteles szükség szerint, de évenként legalább kétszer pénztárvizsgálatot tartani. E vizsgálatról a legközelebbi presbitériumi ülésen jelentést kell tennie. f) A lelkész az egyházi főhatóságok törvényes határozatait, felhívásait és egyéb intézkedéseit készséggel és pontosan teljesíti; végrehajtja az állami törvényeket, és azon döntéseket, melyeket bíróságok és polgári hatóságok közvetlenül hozzá intéznek. Köteles felügyelni ezek megtartására. Ugyanakkor köteles az egyházközségi, közgyűlési, presbitériumi ügyvitelt végezni, a határozatokra odafigyelni és azokat betartatni, illetve betartani. g) A lelkész az egyházközséghez érkezett beadványokat iktatja, az iktatókönyvet vezeti, az iratokat rendeltetési helyükre juttatja, és a végrehajtás iránt intézkedik. Minden kiadmányozott hivatalos iratot és bizonyító erővel bíró okmányt ellát aláírásával és az egyházközség hivatalos pecsétjével. h) Az irattár a lelkész gondozásában áll a lelkészi hivatalban vagy a lelkészi lakásban. A lelkész gondozza és őrzi az egyházközség hivatalos könyveit, az egyházközségi, illetve lelkészi könyvtárt, továbbá a klenódiumot (az úrasztali kelyheket, poharakat, a keresztelő poharat stb.), ezekről leltárkönyvet vezet. Az egyházközségi irattárban selejtezni csak az egyházi főhatóság engedélyével szabad. Az egyházközségi irattár veszélyeztetettsége esetén az egyházi levéltáros javaslatára, az Egyházi Képviselő Tanács rendelkezésére, a lelkész az 5 évnél régebbi levéltári anyagot beszállítja az egyházi levéltárba. i) A lelkész az év végén összeállítja az egyházközség népesedési adatait, s a következő év első napjaiban felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz. j) A lelkész köteles felkutatni a még nyilvántartásba nem vett unitárius személyeket, különös tekintettel az áttelepültekre. k) A lelkész kezdeményezi, fenntartja és ápolja a külföldi testvér-egyházközségi kapcsolatokat Beépültek a 48. -ba. 75. A lelkész jogai: /1/ A lelkész jogosult szolgálati lakásra, mely lelkészi kinevezésétől a lelkészi szolgálatának megszűnéséig illeti meg. /2/ A lelkész jogosult évi 30 naptári nap fizetett szabadságra, amelynek időtartama alatt helyettesítéséről a püspök köteles gondoskodni. A szabadság nem eshet egyházi ünnepnapra, kivéve különösen indokolt esetben - a püspök engedélyével. /3/ Hosszabb szabadság vagy az egyházközségtől való huzamosabb távollét, beleértve a külföldi tartózkodást is, írásbeli úton kérelmezendő a püspöktől /4/ Az egyházközségből 3 napnál hosszabb időre csak püspöki engedéllyel távozhat, de ebben az esetben ő maga köteles a helyettesítéséről gondoskodni. /5/ A lelkész javadalmazása, betegbiztosítása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi és világi törvények és rendelkezések szerint történik. /6/ Amennyiben a lelkészi állást nő tölti be, a mindenkori állami törvényeknek megfelelően joga van szülési és gyermeknevelési szabadságra. /7/ A lelkész jogosult az egyházközség által fizetett díjazásra, melynek mértékét évente a presbitérium állapítja meg. /8/ Betegség esetén a lelkész javadalmazását folyamatosan kapja, függetlenül az alkalmi segélyektől, amelyeket az Elnökség, illetve az EKT adhat. 76. /1/ Minthogy a lelkész a híveinek lelki-szellemi vezetője, igyekezzék azok bizalmát, szeretetét és tiszteletét megszerezni. Vegyen részt hívei örömében, fájdalmában, legyen a szerencsétlenek vigasztalója, a hívek minden hivatalos és magánügyében jóakarattal és szeretettel járjon el. /2/ A lelkész magánélete legyen feddhetetlen, házasélete mintaszerű, öltözködésében állásának tekintélyét és tisztességét tartsa szem előtt. 12

13 /3/ A lelkész legyen hű állampolgár, jó hazafi; legyen a közügyekben résztvevő, tevékeny ember, mindenekben az istenországa terjesztésén munkálkodván itt a földön az emberek között. /4/ Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja. 5. fejezet LELKÉSZEK KINEVEZÉSE, MEGHÍVÁSA 77. Lelkészi állás betöltése történhet: a) meghívás alapján püspöki kinevezéssel, b) meghívó jogról való lemondás, vagy 60 napon túli késedelem esetén püspöki kinevezéssel, c) segédlelkész közvetlen püspöki kinevezésével. 78. Betöltendő lelkészi állás keletkezhet: a) új, önálló egyházközség létrehozása, b) új lelkészi vagy segédlelkészi állás létesítése, c) lelkész lemondása, d) lelkész fegyelmi úton történő elmozdítása, e) lelkész nyugdíjazása, f) lelkész elhalálozása következtében. KINEVEZÉS 79. Minden lelkészi állás betöltéséhez az adott egyházközségbe történő püspöki kinevezés szükséges. Rendes lelkészi állás betöltése esetén, amennyiben az egyházközség közgyűlése minősített többséggel úgy dönt, hogy lemond meghívói jogáról, vagy a megüresedéstől számított hatvan napon belül nem tud dönteni, a püspök saját belátása alapján nevezi ki a lelkészt, akit az érintett egyházközség ellentmondás nélkül kell elfogadjon. A kinevezett lelkésznek két évig kötelessége az egyházközségben maradni. 80. A segédlelkészi állásokat a püspök kizárólagos hatáskörben közvetlen kinevezéssel tölti be. A segédlelkész kinevezéséhez szükség van a fölöttes lelkész beleegyezésére. SZOLGÁLATRA RENDELÉS 81. Rendkívüli esetben (szülési szabadság, betegség, tartós külföldi távollét stb.) az egyházi jó ügyvitel érdekében a püspök az Elnökség egyetértésével a lelkészt szolgálattételre ideiglenes jelleggel - állandó állomáshelyén történő szolgálat mellett - más egyházközségbe is kirendelheti. Ezt a körülményt egyidejűleg az Egyházi Képviselő Tanács tudomására kell hozni. MEGHIVÁS 82. Az egyházközség közgyűlése minősített többséggel a lelkészi állást meghívással töltheti be a megüresedéstől számított 60 napon belül. Ebben az esetben a püspök a meghívott lelkészt köteles kinevezni. Ha azonban a meghívott lelkész más egyházközség kinevezett lelkésze, annak az egyházközségi közgyűlésnek véleményét köteles kikérni, ahol a lelkész eddigi szolgálatát teljesítette, és a véleményt a döntésnél figyelembe veszi Hatályon kívül helyezve. 6. fejezet ÉNEKVEZÉR (KÁNTOR) 101. Énekvezér csak az egyházi főhatóság által elismert lehetőleg szakmai oklevéllel rendelkező személy lehet. Az énekvezért az egyházközség közgyűlése választja meg. Javadalmazását a közgyűlés szabályozza Az énekvezér beköszöntőt tart az egyházközségben. Hivatalába a lelkész iktatja be, s tőle az esküt egyidejűleg kiveszi Vasárnapra és egyházi ünnepnapra csak helyettes állítása esetén kap felmentést szolgálatának végzése alól Az énekvezér jogai és kötelességei: a) Nagypénteki istentiszteleten a passiót énekli, illetve vezeti. 13

14 b) Az istentiszteletek és a temetések alkalmával az egyházi főhatóság által elfogadott énekeskönyvet használja. c) Kiváló gondot fordít a gyülekezet szép és összhangzó éneklésére, tanítja az egyházi énekeket a gyermekek, ifjak és felnőttek körében. d) A lelkésszel egyetértőleg részt vesz a valláserkölcsi nevelésben. e) Énekkart alakít, s azzal az istentiszteleteken és egyéb alkalmakkor egyházi énekek előadásával részt vesz Amennyiben az énekvezéri tisztség betöltésére nincs lehetőség, a teendők ellátására vonatkozóan a presbitérium intézkedik. Amennyiben az énekvezér unitárius vallású, hivatalból tagja a presbitériumnak. Ezen jogáról írásban lemondhat. 7. fejezet GONDNOK 106. A gondnok az egyházközség világi vezetője. Tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti. A gondnokot az egyházközség közgyűlése a presbiterekhez hasonlóan - 6 évre választja. Esküt a közgyűlés, vagy a presbitérium előtt tesz A gondnok hivatalos teendői: a) A lelkésszel egyetértőleg egybehívja a közgyűlést és a presbitérium üléseit, s azokon elnököl. b) Az egyházközség pénztárosát a lelkésszel együtt, vagy külön is, személyesen, vagy a presbitérium révén ellenőrzi, felette felügyeletet gyakorol, pénztárvizsgálatot rendel el. c) Az adók bevallásáért és befizetéséért felelős. Esetleges jogtalan adók és illetékek kirovása ellen időben felszólamlással él, az egyházközség vagyoni érdekeit e tekintetben is védi. d) Szorgalmazza, hogy az egyháztagok az egyházfenntartói járulékot rendszeresen fizessék. e) Az általa átvett pénzt az egyházközség pénztárába befizeti, az esetleges természetbeni juttatások megfelelő tárolásáról gondoskodik. f) Felügyel az egyházközség által használt ingatlanokra. A szükséges javítani valókról a presbitériumnak előterjesztést tesz, s azokat a nyert felhatalmazás alapján végrehajtja vagy végrehajtatja A gondnok az egyházközség anyagi ügyeiért felelősséggel tartozik A szórványegyházközség közgyűlésének jogában áll különösen indokolt esetben az EKT engedélyével a gondnoki és pénztárosi tisztség egyesítése. Ebben a rendkívüli esetben a presbitérium minden ülésén be kell számoltassa a gondnok-pénztárost. 8.fejezet PÉNZTÁROS 110. A pénztárost az egyházközség közgyűlése - a presbiterekhez hasonlóan - 6 évre választja. Esküt a közgyűlés vagy a presbitérium előtt tesz A pénztáros teendői: a) A megválasztása után jegyzőkönyv és leltár mellett haladéktalanul átveszi a volt pénztárostól az egyházközség pénzét, értéktárgyait és pénzértékű papírjait. b) Az egyházközség pénzét, értéktárgyait és pénzértékű papírjait kezeli betartva a számviteli, könyvviteli, adózási és társadalombiztosítási szabályokat. c) Az egyházközség pénzét pénzintézetnél helyezi el. d) A gazdasági jövedelmeket a megfelelő nyugták, és ellennyugták, kiállításával beveszi és elhelyezi, a bevételekről és a kiadásokról naplót vezet. A kiadási és bevételi nyugtákat egy arra jogosult személy utalványozza, egy másik arra jogosult személy aláírásával szentesíti, vagyis a nyugtákon a befizető, vagy felvevő aláírásával együtt három aláírás kell szerepeljen. e) Szorgalmazza, hogy az egyházközség jövedelmei időben befolyjanak, s hogy a költségvetésbe felvett előirányzatok teljesíttessenek. f) Az egyházközség pénze, értéktárgyai és pénzértékű papírjai a lelkészi hivatalban vagy a lelkészi lakásban álló páncélszekrényben, vagy zárral ellátott egyházközségi ládában tartandók. Ennek egyik kulcsát a pénztáros őrzi. g) A pénztáros a hozzá befolyt pénzeket 24 órán belül köteles az egyházközség páncélszekrényében vagy ládájában elhelyezni. Itt azonban hosszabb ideig csak olyan összeget tarthat, amelyre a napi kiadások fedezetére szükség van, a többit pénzintézetben köteles elhelyezni. 14

15 h) A pénztáros minden év január 31. napjáig köteles az előző évi zárszámadást elkészítve azt a presbitérium elé terjeszteni és a tárgyévi költségvetés tervezetét a lelkésszel, és a gondnokkal elkészíteni, és ugyancsak a presbitérium elé terjeszteni A pénztáros nemcsak az egyházközségi pénzekért, értékekért és pénzértékű papírokért, hanem az ezek kezelése során hibájából vagy mulasztásából bekövetkezett károsodásért is felelős. A felelősség mértékének megállapítása a közgyűlés hatásköre A pénztáros tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti 113/A Az egyházközség, amennyiben lehetősége van rá, és a szükség ezt kívánja, hivatásos könyvelőt alkalmazhat. 9. fejezet JEGYZŐ 114. A jegyzőt az egyházközség közgyűlése a presbiterekhez hasonlóan - 6 évre választja. Esküt a közgyűlés vagy a presbitérium előtt tesz A jegyző teendői: a) A közgyűléseken és a presbitérium ülésein a jelenléti ív körözése, a jelenlétről nyilvántartás vezetése, a tárgyalásra bocsátott iratok felolvasása, a szólni kívánók feljegyzése, a szavazatok összeszámolása. b) A közgyűlés és a presbitérium jegyzőkönyvének vezetése, a jegyzőkönyv elkészítése és aláírása az ülés időpontjától számított 15 napon belül. c) A jegyzőkönyvekre gondot visel, a kapcsolatos ügyiratokat megőrzi, s használat után a jegyzőkönyvvel együtt átadja a lelkésznek irattárba helyezés végett. 10. fejezet hatályon kívül helyezve 11. fejezet. TEMPLOMGONDOZÓ 118. A templomgondozót a presbitérium fogadja fel munkaszerződéssel, mely kötelességeit tartalmazza. 15

16 IV. rész EGYHÁZI FŐHATÓSÁGOK ÉS INTÉZMÉNYEK 119. /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház főhatóságai: a) Zsinat b) Egyházi Főtanács c) Egyházi Képviselő Tanács d) Elnökség /2/ A Magyarországi Unitárius Egyház Főhatóságának tagja nem lehet olyan személy, akit az Egyház Fegyelmi Bizottsága vagy világi bíróság jogerősen elítélt, függetlenül attól, hogy lelkészről vagy világi személyről van-e szó. 12. fejezet ZSINAT 120. A Zsinat az Egyház legfőbb törvényhozó szerve A Zsinat tagjai: a) hivatalból: - a püspök - a főgondnok - a főgondnok-helyettes - a főjegyző - a főszámvevő, a gazdasági bizottság alelnöke - a Teológiai Műhely gondnoka - a könyvtáros-levéltáros - a püspöki irodavezető-pénztáros - jogtanácsos - a főkönyvelő - a törvényileg bejegyzett, működő egyletek elnökei: - a Dávid Ferenc Egylet - az Unitárius Élet (UNÉL) főszerkesztője - a Heltai Gáspár Kft. ügyvezetője - az Unitárius Alapítvány elnöke b) felavatott, egyházi szolgálatban levő lelkészek c) egyházközségek gondnokai (egyházközségenként egy fő) d) az egyházközségek által választott tagok, 1 1 fő e) a Budapesti egyházközség további 3 fő f) a Bartók Béla egyházközség további 2 fő g) A Zsinat által választott jelölőbizottság jelölése alapján, titkos szavazással, a jelenlévők 50% + 1 szavazatával 6 évre választott 6 világi személy A Zsinat tagjának csak az a személy választható, aki a jelen törvény 16. és 24. b. pontjában előírt feltételeknek megfelel. Az esetleg felmerülő kizáró ok fölött a Zsinat határoz A jelenléti ív alapján a főjegyző nyilvántartást vezet a hiányzásokról. Az a zsinati tag, aki legalább két egymás utáni zsinati ülésen nem jelenik meg, és hiányzását, hitelt érdemlő módon nem igazolja, zsinati tagságáról lemondottnak tekintendő. A főjegyző erről írásban értesíti az érintett tagot A Zsinat elnökei a püspök és a főgondnok. A püspököt akadályoztatása esetén a főjegyző, a főgondnokot akadályoztatása esetén a főgondnok-helyettes helyettesíti. Ha az elnöklésre nézve még így is akadály mutatkoznék, akkor egyházi részről a koridős lelkész, világi részről a rangidős zsinati tag elnököl A Zsinat jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén a Zsinat gondoskodik a jegyzői teendők ellátásáról, megbízva ezzel a teendővel valakit a Zsinat lelkész-tagjai közül A Zsinat előadói az egyes napirendek előterjesztői A Zsinat hatásköre: /1/ Kizárólagos hatáskör: a) Püspök választása és beiktatása b) Főgondnok választása és esküjének bevétele c) Lelkészavatás, szentelés d) Egyházi Alaptörvény megalkotása, elfogadása, életbeléptetése, módosítása e) Egyházi ünnepek meghatározása 16

17 /2/ A Zsinat általános, kormányzati hatásköre: a) A legutóbbi zsinati ülés óta eltelt időben tett intézkedések ellenőrzése a püspök, főgondnok és EKT együttes beszámolója, továbbá a bizottságok, intézmények és minden más szerv jelentése alapján. b) Az Egyház gazdálkodásáról szóló Egyházi Képviselő Tanács beszámoló megvitatása és elfogadása, figyelemmel a Főszámvevő jelentésére. c) A választásoknak és egyéb felmerülő, a Zsinat és az Egyházi Főtanács hatáskörében lévő személyi döntések előkészítésére - hat évre szóló hatáskörrel - Jelölőbizottságot választ: elnököt (lelkész), két rendes tagot (egy lelkész, egy világi) és 2 póttagot (1 lelkész, egy világi). A Jelölőbizottságban nem vehet részt olyan személy, aki maga is jelölt lehet. Ha ez a Jelölőbizottság munkája során merül fel, akkor a rendes bizottsági tag helyébe póttag lép. d) Ha szükségesnek ítéli, hatáskörébe von minden, az egyházat érintő kérdést a) A Zsinat legalább minden hatodik évben - de szükség szerint bármikor ülésezik. b) A Zsinat üléseinek helyét és időpontját az Egyházi Főtanács, vagy ennek híján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. c) Összehívásáról az Elnökség legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt gondoskodik, a meghívóhoz csatolva a javasolt napirendet és azok írásos előterjesztését. A Zsinat napirendet csak írásos előterjesztés alapján tárgyal. Ettől eltérni csak a jelenlévő tagok egyszerű többségének egyetértése esetén lehet. d) Az Egyházi Képviselő Tanács hivatalból, vagy írásbeli kérésre, rendkívüli Zsinat ülés tartását határozhatja el, ha ezt jelenlévő tagjainak egyszerű többsége szükségesnek ítéli. e) A napirendet az Elnökség javaslata alapján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. Napirendi pontra javaslatot tehet a Zsinat ülését előkészítő EKT ülésen írásban előterjesztve a tagok egynegyede, vagy legalább három egyházközség együttesen. A zsinati tag 8 nappal az ülés előtt napirendi javaslatot tehet, az előterjesztés írásos benyújtásával. E napirendek megtárgyalásáról az Elnökség és az EKT véleményének meghallgatását követően a Zsinat, egyszerű szótöbbséggel dönt. f) A Zsinat szabályszerű megalakulásához legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Érvényes határozathoz a megjelent tagok 50%-a + 1 fő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök (egyházi ügyekben a püspök, világi ügyekben a főgondnok) szavazata dönt. g) A személyi kérdésekben a Zsinat titkos szavazással dönt Napidíjra vagy költségek megtérítésére a Zsinat tagjai nem tarthatnak igényt A Zsinat üléséről a) Jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a püspök, a főgondnok, (tehát az elnökök), a főjegyző és az ülés elején megválasztott két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül. b) Miután a Zsinat jegyzőkönyve elkészült, az Elnökség azt a szavazati joggal rendelkező tagoknak megküldi. c) A rájuk vonatkozó határozatokat az Elnökség megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett. d) A Zsinat határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben következő számában. e) A Zsinat határozatai általánosan kötelező jellegűek. Azok végrehajtásáról minden kötelezett 15 napon belül jelentést tesz felettes szerveinek. EGYHÁZI FŐTANÁCS 13. fejezet 131. Az Egyházi Főtanács az Egyház legfőbb kormányzati szerve. Az Egyházi Főtanács tagjai megegyeznek a Zsinat 121. szerinti tagjaival Zsinat működésére vonatkozó az Egyházi Főtanács esetében is érvényes Az Egyházi Főtanács általános kormányzati hatásköre 1. Az egyházi törvények és szabályrendeletek esetében: a) Az egyházra, intézményeire és a valláserkölcsi életre vonatkozó minden egyházi szabályrendelet ebben gazdasági, adminisztrációs és más megalkotása, jóváhagyása, módosítása, életbeléptetése. b) Az egyes bizottságok megválasztása. c) Szertartások módjának és rendjének meghatározása. e) Lelkész- és énekvezér képzés, módozatainak meghatározása. 17

18 2. Az egyházi vezetés tekintetében: a) A legutóbbi zsinati, illetve főtanácsi ülés óta eltelt időben tett intézkedések ellenőrzése a püspök, főgondnok és EKT együttes beszámolója, továbbá a bizottságok, intézmények és minden más szerv jelentése alapján. b) Az Egyház gazdálkodásáról szóló Egyházi Képviselő Tanács beszámoló megvitatása és elfogadása, figyelemmel a Főszámvevő jelentésére c) Legfőbb felügyelet gyakorlása a Teológiai Műhely felett. d) Határoz egyházközségek alapítása, átalakítása, megszüntetése tárgyában. e) Megválasztja és felesketi a főgondnok-helyettest, főjegyzőt, főszámvevőt, állandó bizottságok elnökeit és tagjait, a Nyugdíjtanács tagjait, a Fegyelmi Bíróság tagjait illetve felesketi a hivatalból jelölt tagokat: könyvtár-levéltárost, főkönyvelőt, jogtanácsost. Ezekhez a választásokhoz a Jelölőbizottság azonos a 127. c pontban megjelöltekkel. f) Határoz tiszteletbeli címek adományozása tárgyában. g) Tudomásul veszi az Egyházi Képviselő Tanács által ingatlanok vétele és elidegenítése, ajándék, örökség és alapítványok elfogadása vagy visszautasítása, alapítványok kezelése tárgyában tett intézkedéseket. Az Egyházi Képviselő Tanács által előterjesztett fontosabb kérdésekben közvetlenül intézkedik. Figyelemmel kíséri, és mindenben előmozdítja az egyházi élet fejlődését, a hitoktatás rendjét és a könyvkiadást. h) Ha szükségesnek ítéli, hatáskörébe von minden, az egyházat érintő kérdést Az Egyházi Főtanács legalább minden második évben - de szükség szerint bármikor ülésezik a) Az Egyházi Főtanács üléseinek helyét és időpontját maga az Egyházi Főtanács, vagy ennek híján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. b) Összehívásáról az Elnökség legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt gondoskodik, a meghívóhoz csatolva a javasolt napirendet és azok írásos előterjesztését. Az Egyházi Főtanács napirendet csak írásos előterjesztés alapján tárgyal. Ettől eltérni csak a jelenlévő tagok egyszerű többségének egyetértése esetén lehet. c) Az Egyházi Képviselő Tanács hivatalból, vagy írásbeli kérésre, rendkívüli Egyházi Főtanács ülés tartását határozhatja el, ha ezt jelenlévő tagjainak egyszerű többsége szükségesnek ítéli. d) A napirendet az Elnökség javaslata alapján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. Napirendi pontra javaslatot tehet az Egyházi Főtanács ülését előkészítő EKT ülésen írásban előterjesztve a tagok egynegyede, vagy legalább három egyházközség együttesen. E napirendek megtárgyalásáról az Elnökség és az EKT véleményének meghallgatását követően az Egyházi Főtanács szavazással dönt. e) Az Egyházi Főtanács szabályszerű megalakulásához legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Érvényes határozathoz a megjelent tagok 50%-a + 1 fő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. f) A személyi kérdésekben az Egyházi Főtanács titkos szavazással dönt. A személyi kérdésekre javaslatot a Zsinat által hat évre választott Jelölőbizottság készít elő Napidíjra vagy költségek megtérítésére az Egyházi Főtanács tagjai nem tarthatnak igényt Az Egyházi Főtanács üléséről a) jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a püspök, a főgondnok, (tehát az elnökök), a főjegyző és az ülés elején megválasztott két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül. b) Miután a jegyzőkönyv elkészült, az Elnökség azt a szavazati joggal rendelkező tagoknak megküldi a) A rájuk vonatkozó határozatokat megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett. b) Az Egyházi Főtanács határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben következő számában Az Egyházi Főtanács határozatai általánosan kötelező jellegűek. Azok végrehajtásáról minden kötelezett 15 napon belül jelentést tesz felettes szerveinek. 18

19 14. fejezet EGYHÁZI KÉPVISELŐ TANÁCS (EKT) 140. Az EKT a hatályos törvények, valamint a Zsinat és Egyházi Főtanács határozatai alapján vezeti az egyházat és intézkedik minden ügyében. Székhelye Budapest Az EKT tagjai: a) Hivatalból: - a püspök - a főgondnok - a főgondnok-helyettes - a főjegyző - a főszámvevő, a gazdasági bizottság alelnöke - a Teológiai Műhely gondnoka - a könyvtáros-levéltáros - a püspöki irodavezető-pénztáros - jogtanácsos - a főkönyvelő - az Unitárius Élet (UNÉL) főszerkesztője - Heltai Gáspár Kft. ügyvezetője - az Unitárius Alapítvány elnöke - felavatott, egyházi szolgálatban álló lelkészek - egyházközségek gondnokai (egyházközségenként egy fő) b) Tanácskozási joggal meghívható bármely más személy Ha valamely tisztség bármely ok miatt időközben megüresedik annak betöltése, csak a ciklus hátralévő részére történik Az EKT határozatképességéhez legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatait a jelenlévő tagok 50% + 1 fő szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt Létszámhiány esetén az ülést legalább egy órával az eredetileg kijelölt időpont utánra is össze lehet hívni, amennyiben a meghívóban ez az eshetőség meg volt jelölve. Az így újra összehívott EKT ülés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, azonban az első meghívóban közölt napirendtől nem térhet el Az EKT elnökei a püspök és a főgondnok. A püspököt akadályoztatása esetén a főjegyző, a főgondnokot akadályoztatása esetén a főgondnok helyettes helyettesíti. Ha az elnöklésre nézve még így is akadály mutatkoznék, egyházi részről a szolgálatban legidősebb rendes lelkész, világi részről a rangidős egyházi főtanácsi tag elnököl Az EKT jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén az EKT jegyzői teendők ellátására egy rendes lelkészt kér fel Az EKT előadói az egyes napirendek előterjesztői és esetenként az egyes bizottságok képviselői (elnök, alelnök) Az EKT hatásköre: 1. A Zsinat és az Egyházi Főtanács határozatainak végrehajtása 2. A Zsinat és az Egyházi Főtanács tárgyalási anyagainak előkészítése, véleményezése, előterjesztése. 3. Megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökségnek az EKT két ülése közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentést 4. Felügyelet az egyházközségek valláserkölcsi élete, vagyonkezelése és minden tevékenysége felett: a) A vizsgálatokról felterjesztett jegyzőkönyveket megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és minden felmerülő hatáskörébe tartozó ügyben rendelkezik. b) A tanköteles és konfirmált unitárius ifjak valláserkölcsi neveléséről, hittanoktatásáról gondoskodik. c) Jóváhagyja az egyházközségek éves zárszámadását, költségvetését, adásvételi és kölcsön-ügyleteit. d) Építkezéseknél megvizsgálja a tervrajzot, jóváhagyja a költség előirányzatot és engedélyezi a kivitelezést. e) Dönt az egyházközségek közötti vagyon- és terület- megosztási kérdésekben, továbbá valamennyi esetleg felmerülő vitás kérdésekben. 5. Dönt ingatlanok vétele, eladása, megterhelése, a MUE részére felajánlott ajándékok, örökség és alapítványok elfogadása vagy visszautasítása, valamint az egyházi vagyon visszaszerzése tárgyában. Az egyházközségek használatába adott (4. sz. függelék) 19

20 ingatlanok értékesítése esetében az egyházközségnek egyetértési joga van. Lásd még a 39. k. pontját. 6. Jogi szempontból felülvizsgálja, és tudomásul veszi az egyházközségek használatában lévő ingatlanok hasznosításának tárgyában hozott egyházközségi határozatokat. 7. Felügyeli és dönt a lelkészképzéssel és lelkésztovábbképzéssel kapcsolatos kérdésekben. 8. Felügyeletet gyakorol a Teológiai Műhely felett. 9. Szorgalmazza a hiterősítő napok tartását, különösen szórványban élő gyermekek részére. 10. Ellenőrzi a lelkészek javadalmazásának biztosítását az egyházközségek részéről, és szükség szerint gondoskodik azok kiegészítéséről. 11. Felügyel az egyházi rendre és fegyelemre. Az egyház belső életével kapcsolatos szellemi, irodalmi és gyakorlati tevékenységet ellenőrzi és irányítja. 12. Ellenőrzi az egyházi pénzvagyon kezelését, az egyházi vagyonnal kapcsolatos könyvvitelt, évenként elfogadja a MUE zárszámadását és jóváhagyja a költségvetését. Meghatározza az Elnökség által együtt, illetve annak tagjai által egyénileg kiutalható összeghatárokat. 13. Ellenőrzi az Unitárius Alapítványnak az alapítók rendelkezése szerint való kezelését. Intézkedik az alapítványok cél szerinti felhasználásáról. Jóváhagyja az alapítványi segélyek kiutalását. 14. A Felügyelő Bizottságba és a kuratóriumba delegált tagján keresztül ellenőrzi az egyházközségek alapítványainak előírás szerinti működését. Eltérés esetén vizsgálatot és annak eredménye alapján intézkedést kezdeményez. 15. Gondoskodik az egyház dologi szükségleteinek fedezéséről a szükséges irodai személy alkalmazásáról és javadalmazásáról. 16. Megalkotja az egyházi központ és hivatal működési szabályzatát. (7. függelék) 17. Meghatározza az egyházi tisztségviselők, lelkészek, tisztviselők és más alkalmazottak egyháztól kapott illetményeit, tiszteletdíját és egyéb járandóságát. 18. Ellenőrzi a központi irodák, könyvtár, levéltár és intézmények működését, intézkedik a mulasztások következményeinek kiküszöböléséről. 19. Felügyeletet gyakorol és ellenőrzi a Heltai Kft. működését. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 20. Elbírálja az egyházközségek és egyes testületek által tiszteletbeli cím adományozására tett javaslatokat, és azokat az esetleg saját kezdeményezésre tett ilyen javaslattal együtt véleményezve az Egyházi Főtanács, illetve a Zsinat elé terjeszti. 21. Amennyiben felettes szerve erről nem intézkedett megállapítja a Zsinat és az Egyházi Főtanács idejét, helyét és előkészíti azok anyagát. Elrendeli a meghívó és a tárgyalási anyagok kiküldetését legalább 15 nappal a kitűzött határidő előtt Az EKT évenként legalább háromszor ülésezik, de szükség esetén többször is. Az EKT tagjainak egyharmad része írásbeli kérésére, vagy az Elnökség saját kezdeményezésére rendkívüli ülés hívható össze, amennyiben ezt rendkívüli szükségesség indokolja. Ilyen esetben az ülés három napos határidőre már összehívható Az EKT rendes ülését a meghívó, tárgysorozat és a tárgyalandó írásos előterjesztések megküldésével az Elnökség hívja össze, legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt. Az EKT írásos előterjesztéseket tárgyal. Kivételes esetben egyszerű szótöbbséggel ettől eltérően is dönthet. Az ülést 8 nappal megelőzően írásban az Elnökséghez benyújtott előterjesztést fel kell venni a tárgysorozatba. E napirendek megtárgyalásáról az Elnökség véleményének meghallgatását követően az EKT szavazással dönt Az EKT üléséről a főjegyző jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökök, a főjegyző és az ülés kezdetén megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül. a) Miután az Egyházi Képviseleti Tanács jegyzőkönyve elkészült, az Elnökség azt a tagoknak megküldi. b) A rájuk vonatkozó határozatokat megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett. c) Az Egyházi Képviselő Tanács határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben következő számában Olyan esetben, amikor az EKT határozata ellen jogorvoslással (felfolyamodás, fellebbezés) lehet élni, azt semmisség terhe mellett az ülésen szóban be kell jelenteni és 8 napon belül írásban megindokolni Az EKT egyes feladatok (szakkérdések) előkészítésére vagy elvégzésére, illetve javaslattételre szükség szerint alkalmi (ad hoc) bizottságokat szervezhet. 20

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015)

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 éves választási ciklusra

Részletesebben

A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata

A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata Tartalomjegyzék (Az Egyházi Képviselő Tanács által 2012. június 8-én elfogadott tervezet) A. rész: Általános rendelkezések B. rész: Az egyházközség

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén

amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén J e g y z ő k ö n y v amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén A közgyűlés helye: A közgyűlés időpontja: 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL

A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL A Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség Presbitériuma a Magyarországi

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 4/2015. (I. 26.) SHNÖ határozata a Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban:

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE 2009. I. Általános rendelkezések A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelője, általános ügydöntő, ügyvivő szerve. Kezeli az

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

A Felügyelő Bizottság feladatai

A Felügyelő Bizottság feladatai I. A Felügyelő Bizottság feladatai A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság ügyvezetésének ellenőrzése, munkájának szakmai támogatása, a tulajdonos érdekeinek védelme. Ennek érdekében ellenőrzi a társaság

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1 a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Német Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. a) pontjában kapott

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja:

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja: A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. Az Osztályszövetség arra törekszik, hogy a magyar 40-es hajóflotta önálló versenyosztályként az MVSZ-szel együttműködve,

Részletesebben

Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének. ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend)

Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének. ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend) Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1) A Tanácsadó Testület megnevezése: Józsefvárosi Közösségi

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Miskolc, 2012. 8.2. számú Egyetemi Szabályzat Hallgatók Előnyben Részesítésével Foglalkozó Bizottság

Részletesebben

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye:

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye: Alapító okirat 1. Az egyesület neve, székhelye: 1.1. Az egyesület neve: Villanypára Egyesület Az egyesület rövidített neve: VAPER 1.2. Székhelye: 6766 Dóc, Petőfi u. 9. 1.3. Az egyesület emblémája: 1.4

Részletesebben

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. November 01-től érvényes 1 A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 1. I. Általános rész a.) Az Ifjúsági Klub, az Alapszabály

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Verzió: 1 Készítette: Készítette: Sebestény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM)

A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM) A FIATAL REFORMÁTUSOK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYZATAELVI NYILATKOZAT (PRAEAMBULUM) A Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz) (a továbbiakban Szövetség) olyan szlovákiai magyar ajkú református fiatalok és

Részletesebben

2012. május 09-i módosítással Egységes Szerkezetbe Foglalt Szövege

2012. május 09-i módosítással Egységes Szerkezetbe Foglalt Szövege ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. május 09-i módosítással Egységes Szerkezetbe Foglalt Szövege Alulírott Alapító az 1959. évi IV. tv. 74/A. - 74/F. szabályai alapján közérdekű célból az alábbi alapítványt (a továbbiakban

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND TrophyResort Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 2038 Sóskút, Petőfi Sándor utca 39., cégjegyzékszám: 13-10-041236) ("Társaság") 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd ALAPSZABÁLYA Általános Rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd 2. Az egyesület rövidített neve: GY.K.S.E. Szekszárd 3.

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapítvány a dányi Iskolásokért létesítéséről. A Széchenyi István Általános Iskola dányi iskolásokért alapítványt hoz létre.

MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapítvány a dányi Iskolásokért létesítéséről. A Széchenyi István Általános Iskola dányi iskolásokért alapítványt hoz létre. MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapítvány a dányi Iskolásokért létesítéséről A 2008. január 03-i keltű alapító okiratot a következőképpen módosítom. A módosítás dőlt betűvel. A Széchenyi István Általános Iskola

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a továbbiakban röviden:

Részletesebben

Magyar Anatómus Társaság

Magyar Anatómus Társaság Magyar Anatómus Társaság alapszabálya. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A társaság a./ neve : Magyar Anatómus Társaság (MAT) b./ székhelye : Budapest c./ működési területe: Magyarország d./ pecsétje:

Részletesebben

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola 1068 Budapest, Felső erdősor u. 20. A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Készítette: a Budapest VI.

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR

SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR SZIGETMONOSTOR ÍJÁSZ KÖR Alapszabály - tervezet I. Általános rendelkezések A szakkör neve: SZIGETMONOSTORI ÍJÁSZ KÖR A szakkör rövidített neve: SZÍK A szakkör székhelye: Szigetmonostor Faluház 2015 Szigetmonostor,

Részletesebben

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 2. számú függelék A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, településrendezési

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL 40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL (A MÓDOSÍTÁSOK A TAGOK 2014/3., 2014/4., 2014/6. ÉS 2014/7.SZÁMÚ HATÁROZATAIN ALAPULNAK. A MÓDOSÍTÁSOKAT DŐLT BETŰS SZEDÉS JELZI.) Franciaországi Ösztöndíjasok

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E t i k a i B i z o t t s á g E L N Ö K Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: 1077 Budapest Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 Országos Polgárőr Szövetség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2016. január 12... Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pick Alapítványi Bölcsőde 6725 Szeged Szabadkai út 18. Tel. /fax: 62/567-177 Tel.: 62/ 421-477 Fenntartó: Pick Gyermeknevelési Alapítvány Adószám: 18469910-1-06 E-mail: pickalapitvany@invitel.hu ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. július 18-i módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Az alapító okirat módosítását a Kapolcs-Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Részletesebben

A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása

A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása Az Egyesület a Budapesti Fővárosi Bíróságnál történt (Nyilvántartási szám 4627, 16.Pk.68949/1992, 1992.07.09.) nyilvántartásba vétellel jött létre.

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Német Nemzetiségi Önkormányzat 8571 Bakonykoppány, Petőfi u.

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Lőrinci Város Sport Club Sportegyesület Rövidített neve: LVSC 1.2. Az egyesület székhelye: 3024

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK JEGYZŐKÖNYV Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás 2013. augusztus 12-én megtartott nyilvános, alakuló üléséről Szám: 1395/2013/ANA. 1/2013. (VIII.12.) határozat Társulási Tanács elnökének megválasztásáról

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról 25/2006. (XII. 5.) ÖR. sz. R E N D E L E T E Egységes szerkezetben: 2/2007.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben