Nagy, Demeter, Gelei, Jenei: Tevékenységmenedzsment (2008)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy, Demeter, Gelei, Jenei: Tevékenységmenedzsment (2008)"

Átírás

1 Nagy, Demeter, Gelei, Jenei: Tevékenységmenedzsment (2008) Készítették: Csibi-Kuti Eszter, Hajmer Ágnes, Mészáros Regina, Papp Dániel, Szabó Anita, Zajacz Krisztina, Zámbó Réka Csenge 2011.május 1 / 51. oldal

2 1. Értékteremtés A gazdálkodástudományban ma is alapvető jelentőségű diszciplínák, a marketing, a humán erőforrás menedzsmentje, a vállalti pénzügyek vagy éppen a termelésmenedzsment és a logisztika. A vállalati működésfolyamat alapú megközelítése során az egyes összetartozó tevékenységeket az általuk érintettjeik számára létrehozott érték mentén határozzuk meg Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztónak, illetve vevőnek értéket állítsunk elő. A termelés nem más, mint az a tevékenység-csoport, mely biztosítja, hogy a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználásával más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. A logisztikát pedig olyan tevékenységek rendszereként értelmezzük, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben és választékban álljanak rendelkezésre. o A logisztikai folyamatot három részre lehet bontani: értékesítés, a termelés ellátása és a beszerzés o Az értékteremtés részfolyamatai: az értékteremtő folyamatok tervezése során döntést kell hozni pl. arról, hogy mi az a termék-illetve szolgáltatásportfolió (- mix), amellyel a vállalat megjelenik a piacon. o Az értékteremtő folyamat kivitelezését befolyásolják azok a közép-és rövid távú tervezési döntések, amelyek a konkrét termelési és logisztikai igények, feladatok meghatározására vonatkoznak Rendelésre gyártáskor a termelési folyamatot a konkrét vevői igények ismeretében indítjuk el. Készletre gyártás esetén a termelés megkezdésekor a vevő konkrét személye még nem ismert, a termelés egy előre jelzett, becsült kereslet alapján indul meg. o Készletre gyártáskor a termelés már a konkrét vevői igény megjelenése előtt lezajlik, a logisztika konkrét kivitelezésének folyamata pedig magában foglalja az előzőekben már említett rendelésfelvételt és feldolgozást, a szállítást, de a készletezési és az ezzel kapcsolatos raktározási folyamatot is. A logisztika konkrét megvalósulási, kivitelezési folyamatát logisztikai vevő kiszolgálási folyamatnak nevezzük. A logisztikai vevő kiszolgálási folyamat a logisztikai rendszer mindhárom alrendszerében értékesítés, termelés ellátása és beszerzés- végbemegy. A termelési folyamat működéséhez szükséges külső inputokat készletre szerzik be és abból történik az ellátás. Ezt, az ellátás biztonságát és folyamatosságát hangsúlyozó működési logikát szokás nyomásos rendszernek nevezni. Ezzel szemben az a működési logikát, amely a termelési és logisztikai rendszer valamennyi konkrét tevékenységének mozgásba lendítését a konkrét megrendelő igényhez köti, s ezzel a működés folyamatossága helyett a konkrét vevői igényekhez való alkalmazkodást helyezi a középpontba, húzásos rendszernek nevezzük. 2 / 51. oldal

3 1.1. Az értékteremtés szervezeti keretei Azt a döntést, amely során meghatározódik, hogy egy konkrét vállalat értékteremtő folyamatának mely elemét szeretné a cég határain belül, s melyeket más vállalt együttműködése révén megvalósítani, a venni, vagy gyártani döntésnek szokás nevezni. Az ellátási lánc értékteremtő folyamatok együtt működő szervezeteken átívelő sorozata, amely vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre. A logisztikai szolgáltató vállalat olyan külső szolgáltató, amely a megbízó vállalat logisztikai folyamatát, illetve annak egyes részfolyamatait átvállalja, végzi. 2. A vállalati folyamatok és fejlesztésük alapjai 2.1. A folyamat fogalma A folyamatszemlélet alkalmazása azt jelenti, hogy a vállalatot, mint egymással kapcsolatba álló folyamatok együttesét értelmezzük A folyamatot olyan összetett tevékenységrendszerként értelmezzük, amely erőforrások felhasználásával a folyamat megrendelője számára értéket képviselő outputot állít elő. A vevő érték szempontú megközelítését a vállalti folyamatoknál nemcsak a vállalat külső vevőjének létrehozott értékről beszélünk, de a vállalaton belüli megrendelőknek értéket teremtő tevékenységek is folyamatként értelmezhetők. A támogató jellegű tevékenységeket üzleti értéket teremtő folyamatoknak nevezzük A vállalati folyamatok felépítése A vállalati folyamatrendszer felbontásának és az elemzésre kerülő folyamat részletezettségének mértékét és szintjét mindig az elemzés célja határozza meg. o A folyamatok felbontása történhet a végzett munka fajtája szerint: tervezés és üzleti fejlesztés, irányítás, kutatás-fejlesztés, marketing és értékesítés, elosztás, termelés, beszerzés, szerviz és támogatás A folyamatok felbontásának másik módja a szervezeti határokhoz való viszony alapján: funkcionális és kereszt funkcionális folyamatok. o Azokat a folyamatokat, amelyek teljes egészükben adott funkción belül mennek végbe, funkcionális folyamatoknak, o míg az azokon átívelő folyamatokat kereszt funkcionális folyamatoknak nevezzük. A folyamatokat összetettsége alapján is felbonthatjuk és tipizálhatjuk: legösszetettebb folyamattípus a vállalt teljes folyamat együttesét jelentő ún. vállalati komplex transzformációs folyamat. 3 / 51. oldal

4 A folyamatokat felbonthatjuk jelentőségük szerint: magfolyamatok és támogató folyamatok. Ezek közvetlenül és erőteljesen befolyásolják a vevői érték létrejöttét, jellemző továbbá ezekre a folyamatokra, hogy önmagukban is összetett komplex folyamatrendszerek 2.3. A klasszikus folyamatábrázolás Az anyag és értékáramlás folyamatát nyíllal, az információáramlást szaggatott nyíllal jelöljük A vállalatnál adott, meglévő folyamatok ábrázolásának két alapvető típusa alakult ki: o A fő folyamatelemek feltérképezésére és ábrázolására koncentráló technikák. Típusai a blokkdiagram és az ún. felülről lefelé haladó ábrázolási technika. o A folyamatok részletes ábrázolását célzó technika, a folyamattérkép A folyamatfejlesztés megközelítései A folyamatfejlesztés alapvető feltétele a folyamatfejlesztés céljának megfogalmazása. Ezt követi a fejlesztendő folyamat beazonosítsa, ami magában foglalja a folyamat vevőjének meghatározását, valamin annak az értéknek rögzítését, amit a vevő a folyamat végrehajtásából nyer. A következő lépés a folyamat részletes ábrázolás, majd elemzése. Az elemzés alapján megfogalmazott javaslatok tesztelése, ellenőrzése után kerülhet sor a fejlesztés megvalósítására. A folyamatfejlesztés adott ciklusa a bevezetett változások értékelésével zárul A radikális és az inkrementális folyamatfejlesztés jellemzői a 30%-nál nagyobb teljesítményváltozást eredményező fejlesztés a radikális fejlesztés kategóriájába esik X-engineering a folyamatok újragondolása és átalakítása során nem áll meg a vállalti határoknál, hanem azokon túlnyúlóan, az együttműködő szervezetekkel közösen próbálja meg elérni a teljesítmény erőteljes javítását az inkrementális folyamatfejlesztés esetén a célzott fejlesztés mértéke kisebb a vállalati gyakorlatban a két folyamatfejlesztési típus jól kiegészíti egymást 2.6. A benchmarking a benchmarking nem más, mint bevált gyakorlatok felkutatása és megvalósítása o A kompetitív benchmarking a versenytársak eredményének vizsgálatára fókuszál, o míg a folyamat-benchmarking azokat az eszközöket, megoldásokat keresi, amelyekkel a versenytársak a jobb eredményt elérték. 4 / 51. oldal

5 3. A vállalati folyamatok teljesítménye és összetevői 3.1. A vállalat üzleti folyamatainak átfogó teljesítménye a vevői érték A vállalat komplex üzleti folyamatainak teljesítményét legtágabb értelemben az érintettek számára létrehozott értékkel ragadhatjuk meg. Az érintettek közül kiemelt szerepe van a vevőnek, de ezen kívül még számos érintett van: tulajdonosok, stratégiai partnerek, helyi közösségek, természeti környezet, stb. Vevői érték: az adott termék- és szolgáltatáscsomag észlelt hasznának és észlelt költségének a különbsége tehát akkor keletkezik, ha az észlelt haszon meghaladja az észlelt költséget. Észlelt haszon: a termék- és szolgáltatáscsomag minősége Észlelt költség: a termék- és szolgáltatáscsomag ára és a hozzájutás költségei, valamint a használata során felmerülő egyéb költségek (=életciklus költségek) A vállalat a vevői értéket 3 módon növelheti: o Minőség növelése o Az ár, illetve a létrehozáshoz és használathoz szükséges költségek csökkentése o Az előző kettő észlelt értékének, azaz magának a folyamatnak a befolyásolásával Vevői érték másik felbontásban (itt az észlelt haszon dominál): o Használati érték: a termék azon tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik egy adott igény kielégítésére (pl. cipő mérete, színe, formája) o Helyérték: az igényelt termék a fogyasztónak térben elérhető, ott van, ahol az igényt ki kell elégíteni o Időérték: a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény ténylegesen felmerül 3.2. A vállalat által létrehozott termék- és szolgáltatáscsomag minősége A minőség ismertetése során külön kell venni, hogy mi a minőségnek az adott termék és/vagy szolgáltatás tervezése során meghatározott tervezett tartalma attól, hogy azt a tervezett tartalmat a mindennapi működés során milyen konkrét színvonalon biztosítja a vállalat. Termékminőséget meghatározó tervezett tartalmi elemek: A termék teljesítményjellemzői (pl. autó végsebessége) A termék esztétikai megjelenése, design-ja (pl. szín, forma) A termék megbízhatósága (pl. autó esetében fontos) A termék élettartama (pl. egy hűtőgép mennyi ideig jó) A termék karbantarthatósága, javíthatósága (pl. porszívó milyen könnyen tisztítható) 5 / 51. oldal

6 Az alábbi paraméterekért a terméktervezés a felelős. A termelés és az azt kísérő logisztikai szolgáltatások már csak azt befolyásolják, hogy milyen konkrét színvonalon biztosítják. Szolgáltatáscsomag minősége: itt is megkülönböztetjük a tervezett tartalmi és konkrét megvalósulásának tényleges színvonalbeli elemeit a logisztikai vevőkiszolgálás folyamatának különös fontos szerepe van (1.fej.), amit a vevőkiszolgálás minőségével jellemezhetünk: o vevőkiszolgálás minőségének tranzakció előtti elemei (vállalat elérhetősége, hozzáférhetősége, információk) o vevőkiszolgálás minőségének tranzakció alatti elemei amik végig kísérik a tranzakciót (rendelési kényelem, szállítási határidő és annak megbízhatósága). Ez egyben a logisztikai vevőkiszolgálási folyamat kiszolgálási színvonala. o vevőkiszolgálás tranzakciót követő elemei (garanciális javítások, pótalkatrészekkel történő ellátás) A logisztikai kiszolgálási színvonal mutatói (az előbbi felsorolásban a 2. pont mutatói) o a termék rendelkezésre állása (a beérkező rendelés hány %-a volt készletről kiszállítható) o készlethiányos állapot gyakorisága (rendelések hány %-ánál volt készlethiány) o rendelési tételnagyság (minimális rendelési mennyiség) o szállítási határidő hossza (rendelésfeladástól kiszállításig) o szállítási határidő megbízhatósága (hány %-ban sikerült betartani az időt) o rugalmasság (kért változások hány %-ának tettek eleget) o sérülések száma (mekkora a sérült termékek aránya) A vevő minőségérzetét nem csak az adott szolgáltatás eredménye (technikai minőség) befolyásolja, hanem az is, hogy milyen volt maga a szolgáltatás nyújtás színvonala (funkcionális minőség), ezért: Kapcsolattartás szolgáltatási színvonala: o a kapcsolattartó, ún. front emberek minősége (nyelvismeret, udvariasság, stb.) o kapcsolattartók problémakezelési minősége o személyes kapcsolatok minősége Vevői elégedettség mutatója: a komplex vevőkiszolgálás teljes folyamatában létrehozott átfogó minőséget mérik, általában az ügyfelek konkrét megkérdezése révén történik (pl. 1-től 5-ig terjedő skálán) 6 / 51. oldal

7 3.3. Adott termék- és szolgáltatáscsomag létrehozásának költsége A megfelelő termék-és szolgáltatáscsomag létrehozása kapcsán felmerülő főbb költségtípusok Termelési költség: egységnyi termék előállításának költsége (anyag, gép, HR költségek) Logisztikai költségek: a létrehozott termék vevőhöz, megrendelőhöz történő eljuttatásának költségei, elemei: o rendelésfelvétel és feldolgozás költségei (rendelés átvétele, rögzítése, továbbítása, kezelése) o szállítási költség (feladási ponttól a vevőhöz történő kiszállítás) o készlettartás költsége (készletek biztosítása, esetleg sérülés vagy avulás költségei) o raktározási költségek (raktár fenntartása, működtetése, valamint a raktáron belüli folyamatok megvalósítása) Másik három költségtípus: o hiányköltség: az adott vevői igény kielégítéséhez szükséges termék, szolgáltatás hiányából fakadó elmaradt haszon o átállítási költség: a folyamatokban használt eszközök egyik termék vagy ügyfél gyártásáról illetve kiszolgálásáról a másikra történő átállításának költsége, 2 fő összetevője: az átállítás ideje alatt felmerülő elmaradt haszon és az átállításkor felmerült kiadások o információs költségek: folyamatokat kísérő információ menedzsment költségei Közvetlen költség: a termék-és szolgáltatáscsomag előállításakor merül fel és az egyes költségviselőkhöz közvetlenül hozzárendelhető Általános költség: közvetlenül nem, csak a meghatározott felosztási kulcsok segítségével rendelhető hozzá az egyes költségviselőkhöz (általában mennyiségarányosan, de az félrevezető lehet, okozati elv alapján történő felosztás jobban tükrözi a helyzetet) A vállalat értékteremtő folyamatainak belső kapcsolatrendszere Az értékteremtő folyamatok fontos eleme a termelési és logisztikai költségek alakulása. Ezek között ún. átváltások (trade-off) vannak, tehát egy konkrét döntés hatására az egyik költségtípus csökkenhet, a másik növekedhet. Ezért fontos, hogy a döntéseket az összes befolyásolt költség figyelembevételével kell meghozni teljes költség koncepció Példák: o raktárak számának csökkentésével csökken a raktározási költség, de nő a szállítási költség o rendelési mennyiség csökkentésével csökken a készlettartás költsége, de nő a rendelés költsége 7 / 51. oldal

8 3.4. Az értékteremtő folyamatok teljesítménye eredmény- és folyamatmutatók Folyamatok teljesítményét két módon javíthatjuk: o a tervezett teljesítményszintet, az ún. normát változtatjuk meg (radikális folyamatfejlesztés eszközeivel valósul meg) o a működés valós teljesítményét, az ún. tényértéket próbáljuk meg növelni, a norma értékéhez közelíteni (inkrementális folyamatfejlesztés eszközeivel valósul meg) Inkrementális folyamatfejlesztés: folyamatok teljesítményét kis lépéseken keresztül javítja, a javítás mértéke a folyamatok teljesítménymutatóin keresztül értelmezhető: o eredménymutató (folyamat végeredményére vonatkozik) o folyamatmutató (folyamat jellemzőire vonatkozik) lehet abszolút mutató (kapacitás, átfutási idő) és relatív mutató (kihasználtság, hatékonyság, termelékenység) Kapacitás: bármely gép, berendezés, létesítmény, személy vagy ezekből álló komplex rendszer teljesítőképessége, melyet megadhatunk statikus (befogadóképesség) vagy dinamikus (kibocsátó-képesség) mértékegységekben. Átfutási idő: az az idő, amit egy termék/megrendelés/vagy fogyasztó a vizsgált folyamatban tölt a folyamatba való belépés pillanatától a kilépés pillanatáig (lehet teljes folyamat vagy részfolyamat ideje is) Vevőkiszolgálási idő: átfutási idők közül kitüntetett, a konkrét megrendelés beérkezésétől a megrendelés teljesítéséig eltelt idő Kihasználtság és hatékonyság: tényadatokat hasonlítják a norma értékéhez mind az input, mind az output oldalon. Termelékenység: tényleges inputfelhasználást viszonyítja a valós teljesítésekhez. 4. A megvalósítás tervezése 4.1. Előrejelzés, illetve válasz alapú működés Válasz alapú működés: az ellátási láncban együttműködő értékteremtő folyamatokat a végső fogyasztói igények ismeretében valósítják meg. Előrejelzés alapú működés: az értékteremtő folyamatok a konkrét igények ismeretének hiányában mennek végbe (gyakori standard fogyasztási cikkeknél, tömegtermékeknél). A várható igények meghatározásának módjai: o hagyományos kereslet-előrejelzés: becslési folyamat, melynek célja az értékesítendő termékek mennyiségének és a vele kapcsolatos tevékenységek időzítésének meghatározása (Delphi módszer, életciklus elemzés, mozgó átlagolás) 8 / 51. oldal

9 o szükséglet-származtatás: számítógéppel végzik, kiindulópontja a konkrét megrendelés vagy azok előrejelzése, az információkra építve és megfelelő metódust alkalmazva jeleznek előre Szétkapcsolási pont: adott ellátási láncban, illetve az ellátási lánc vállalatainak értékteremtő folyamataiban a válasz és az előrejelzés alapú működési módot elválasztó pont. Megmutatja, hogy mely folyamatokat indukálja az ismert fogyasztói igény, és melyek azok, ahol a működés előrejelzés alapján történik Az értékteremtő folyamatok tervezési szintjei Hosszú távú döntések: ezek határozzák meg az alapvető kereteket és feltételeket, amelyek között a vállalati folyamatok végbemennek (beszállítói hálózat, termelési folyamatok, kapacitás, disztribúciós csatorna) Közép és rövid távú döntések: tényleges megvalósítást határozzák meg, döntő szerepe van az erőforrás-elosztás tervezésnek és az anyagszükséglet tervezésnek 4.3. Az elosztási erőforrás-tervezési rendszer (DRP) 2 féle elosztás: o közvetlen (centralizált) elosztás: az árut az igényelt határidőre egy központi raktárból közvetlenül a fogyasztóhoz szállítják ki o közvetett elosztás: ilyenkor meg kell határozni az elosztás vertikális struktúráját (az elosztási rendszerben szereplő raktári szintek számát) és dönteni kell a horizontális struktúráról (egyes szinteken szereplő raktárak, készletezési pontok számáról). Ez a módszer csökkenti a szállítási költségeket, de növeli a raktározási és készletezési költségeket. Elosztási erőforrás-tervezési rendszer: többszintű, közvetett elosztásnál alkalmazható szükséglet-meghatározási, szükséglet-származtatási módszer. Kiindulópontja: vállalat külső megrendelőjének adott termék iránti kereslete, ha az pontosan nem ismert, akkor az elosztási rendszer többi szereplőjének igényeiből származtatja. A szükséglet-származtatáshoz szükséges információk: o forrás-célállomás háló felépítése (egy adott rendszer struktúráját az elosztási struktúrában szereplő raktárszintek számát, az egyes szinteken lévő raktárak számát, és a közöttük fennálló ellátási kötelezettséget- mutatja meg) o egyes raktározási pontokon az adott termékből rendelkezésre álló készlet mennyiségére o a logisztikai vevőkiszolgálási ciklusok átfutási idejére Nettósítás: az aktuális bruttó igényből levonjuk a termékből az adott ponton rendelkezésre álló készlet mennyiségét Időbeli ütemezés: a megrendelés teljesítésének aktuális határidejéből le kell vonni az adott megrendelésért felelős logisztikai vevőkiszolgálási ciklus lebonyolításához szükséges átfutási időt A nettósítással és időbeli ütemezéssel megkapjuk az aktuális bruttó szükségletet. 9 / 51. oldal

10 Pegging tábla: DRP-ben egy adott célállomás bruttó igényének forrásait mutatja tételesen. Használatával nyomon követhető, hogy a célállomáson bekövetkező esetleges zavarok mely forrásoknál milyen problémát okozhatnak. (92.oldaltól kidolgozott példa) 4.4. Anyagszükséglet tervezési rendszer (MPS) Az anyagszükséglet tervezés információs bázisa Termelési vezérprogram (MPS): adott termék időben ütemezett termelési terve, mely rögzíti, hogy a gyár független keresletű termékeire a szükséglettervezés időperiódusa szerinti bontásban mekkora mennyiségekre van kereslet. Függő keresletű termék: a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével. Független keresletű termék: nincs kapcsolatban más termék keresletével (a fogyasztónak értékesített késztermékek, vagy a piaci értékesítésre szánt alkatrészek, részegységek) A termelési vezérprogram a végtermékre vonatkozó igényt adja meg, de nem mond semmit az előállításhoz szükséges anyagokról és félkész termékekről. Ezért szükséges a termelési vezérprogram további lebontása, átdolgozása ún. anyag-szükséglet tervvé. Anyag-szükséglet tervezés (MPR I.): az a tervezési eljárás, amely a függő keresletű termékek iránti igény meghatározását célozza, megadja a szükségletet időben és mennyiségben is azokra az összetevőkre, amelyekre a végtermék előállításához szükség van. Anyagjegyzék: olyan információbázis, mely rögzíti az egyes független keresletű termékekre az egységnyi végtermék előállításához szükséges alapanyagok, részegységek szükséges mennyiségét az előállítási folyamat valamennyi fázisa szerint o ez szövegesen jeleníti meg az információt o terméktervező szakemberek állítják össze o rejtve magába foglalja a gyártási utasításokat is o kapcsolódik hozzá az egyes előállítási műveletek technológiai leírása is (külön dokumentáció) o szolgáltatásoknál ez a folyamat kevésbé kimunkált, általában csak egy folyamatleírás o Nem szöveges megoldások: anyagfa, gyártmányfa, beépülési rajz. (98.oldalon a számítási menet leírása) Nettó szükséglet: az a mennyiség, amelyet le kell gyártani, illetve be kell szerezni az adott anyagból vagy alkatrészből a végtermék legyártásához Előfordul, hogy a pontos kielégítés nem lehetséges valamilyen technológiai (pl. gép kapacitása) vagy költségkorlát (gazdaságosnál jóval kisebb mennyiség beszerzése vagy gyártása) miatt ilyenkor a terméket csak bizonyos nagyságú sorozatokban rendelhetjük meg vagy gyárthatjuk le (kötelező mennyiség) 10 / 51. oldal

11 Átfutási idő: időintervallum, amely a termék gyártására vagy beszerzésére vonatkozó utasítás kiadásától a termék elkészüléséig, beérkezéséig eltelik. Belső gyártásnál benne van az az idő is, amíg a termék várakozik a többi megbízás között, valamint tartalmazza a megmunkálási időt, szállítási és adminisztrációs időt Az anyagszükséglet származtatása Anyagszükséglet-tervezés során szükséges információk: termelési vezérprogram: a független keresletű termék időben és mennyiségileg is rögzített termelési terve anyagjegyzék/gyártmányfa: a független keresletű termékbe, vagy a végtermékbe beépülő alkatrészeket és anyagokat rendszerezi készletnyilvántartás: az alapanyagokból és a részegységekből áll rendelkezésre gyártási és beszerzési átfutási idők Az MRP I. számításainak eredménye a tervezőnek nyújt információt, arról, hogy mikor, melyik alkatrészt, vagy anyagot kell megrendelnie, illetve a gyártó részleg rendelkezésére bocsátania éppen ezért termelési ütemtervként is szolgál Az alkatrészek késztermékbe épülésének szintjei: o első szinten: a végtermék létrehozásához szükséges alkatrészek épülnek be o második szintű: ezek épülnek be az első szintű alkatrészekbe alkotórészként Pegging tábla: az anyagszükséglet-tervezési rendszerben egy adott alkatrész bruttó igényének forrásait mutatja tételesen. Használatával nyomon követhető, hogy az alkatrésszel kapcsolatban bekövetkező esetleges zavarok mely részegységeknél milyen problémát okozhat A táblázatból kiolvasható információk, lehetséges kimutatások Itt le van írva egyenként, hogy a táblázat különböző sorai mit jelentenek tervezett rendelésfeladás : adott időpontban milyen mennyiségű terméket kell a beszállítóktól megrendelni, illetve milyen gyártási megbízásokat kell kiadni. Részletesebben: oldal Az anyagszükséglet tervezés dinamikája Ma már a számítógépek lehetővé teszik, hogy egy-egy esetleg változás miatt újraszámítsunk mindent, azonban lehetséges, hogy ez olyan tételeket is érinteni fog, amelyekre már kiadtuk a megrendeléseket ebben az esetben 2 lehetőségünk van: módosítjuk a már kiadott megrendelést problémás elfogadjuk, hogy nem fogjuk tudni pontosan betartani a terveket sok vállalat befagyasztással védekezik: az aktuális időponttól számítva rövidebb-hosszabb intervallumon belül nem szabad módosítani a termelési vezérprogramot 11 / 51. oldal

12 MRP I. hátrányai: érzékeny a számításnál figyelembevett adatok pontosságára (pl. ha az egyes alkatrészek gyártása több időt vesz igénybe a valóságban, mint a tervezett, akkor jelentős hiányok vagy csúszásos keletkezhetnek) nem veszi figyelembe, hogy az általa generált megrendelések mekkora gyártási kapacitás leterhelését jelentik (vajon lesz-e az adott beszállítónak elegendő kapacitása a rendelések teljesítéséhez megoldás: egyeztetés Ezt a visszacsatolást a rendszer önmaga is képes megtenni: o az egyes megrendelésekhez hozzá kell rendelni a gyártótechnológiát o megadni a kapacitáskorlátokat o a számítógép folyamatosan ütközteti az igényeket a lehetőségekkel o ha az igény meghaladja a lehetőségeket, akkor azt a gép jelzi a tervezőnek, aki dönthet a tervezett megrendelés időbeni ütemezésének megváltoztatásáról o az új, megváltoztatott időzítéssel újraszámol a rendszer az így kialakított anyagszükséglet számítási rendszereket hívjuk zártláncú MRP-nek Zártláncú MRP: Ebben a rendszerben a tervező saját szakmai tapasztalata és a számára meghatározott irányelvek alapján dönt a megrendelések átütemezéséről (szubjektív) Lehetőségek: o átütemezés egy teljesen más időpontra o megrendelés felbontása több megrendelésre egy részt máskorra ütemezni o lehetséges kapacitások igazítása a szükségletekhez (pl. túlóra) A DRP és az MRP I. kapcsolata hasonlóak a szükséglet-származtatás algoritmusában (nettósítás és időbeli ütemezés) végső fogyasztói igényből kiindulva határozza meg a vállalat értékteremtő folyamatának megvalósulása szempontjából fontos igényeket ezeket az igényeket a megrendelések ütemezésével és a megvalósítási folyamatok konkrét szervezésével, irányításával véglegesíti 12 / 51. oldal

13 5. Termelési és szolgáltatási folyamatok 5.1. A termelési folyamatok és a költségek kapcsolata Alapvető fontosságú a tömegszerűség méretgazdaságosság elve = egy bizonyos határon belül a nagyobb mennyiségben létrehozott termék/szolgáltatás alacsonyabb egységköltséget eredményez oka: a termelési eszközökbe befektetett tőke költsége (= a fix költség) független az adott gép kihasználtságától (a pékfiúnak nem kerül kevesebbe a kemence, ha kevesebb kenyeret süt benne) a lehető legnagyobb kihasználtság mellett lesz a legkisebb az egy termékre eső fix költség 5.2. A folyamatok jellegét meghatározó tényezők A termék jellege egy termék egyedi, ha o sajátos, más termékektől eltérő tulajdonságokkal bír és o csak egyet vagy legfeljebb korlátozott darabszámot állítanak elő belőle. o az egyedi termék egyedi tervek alapján készül. egy termék standard, ha o jellemzői alapján nem különböztethető meg a piacon o a versenytársak hasonló termékeitől, azaz minden gyártó rutinszerűen és o tömegesen állítja elő tömegszerűség jellemzői: o Tulajdonságai függetlenek az előállítási helytől, standard o Folyamatosan, jelentős igény merül fel iránta o Szállítható (befolyásol: fizikai méretek, romlandóság, stb.) o Mindennapi fogyasztási cikkek a termékek jellegének szélső pontjai egyedi termék tömegszerű, standard termék A termelési technológia jellege termelési technológia = termékek/szolgáltatások előállítása során alkalmazott o gépek, berendezések, eljárások összességét értjük 13 / 51. oldal

14 termelési technológia terméktechnológia o (pl. egy videókameránál termelési technológia: az alkatrészek előállítása, o összeszerelése de terméktechnológa: ahogy a kamera rögzít egy képet) jellemzői: o bonyolultság mennyire összetett, drága berendezés/eljárás kell ahhoz, hogy a kívánt terméket létrehozzuk egyszerűbb a technológia ha: csak az anyagok formázásáról, darabolásáról van szó bonyolultabb ha már az anyagok szerkezetét, vegyi tulajdonságait kell megváltoztatni (olajfinomítás) és ehhez drága berendezés kell o a technológia bonyolultságát befolyásolja a kiinduló anyag + termékkel szemben támasztott követelmények drága technológia a méret növelésére kényszerít nagy mennyiségnél fix költség többfelé oszlik szét, így nem okoz elviselhetetlenül nagy emelkedést a termék árában a technológiák jellegének szélső pontjai technológiai fókusz termékfókusz A termék létrehozásához szükséges szaktudás a szaktudás is a költségeken keresztül befolyásolja a termelési méretet + meghatározó a szaktudás hozzáférhetősége is ha egy folyamat jelentős szaktudást igényel akkor a résztvevő szakemberek fizetése is magasabb magasabb költségeket eredményez ellenszere: specializáció a bonyolult ismereteket részekre bontják 1-1 dolgozó a tudásnak csak egy részét birtokolja, ez fontosságát csökkenti, ezért bére is alacsonyabb lehet 5.3. Legjellemzőbb folyamattípusok A termékjellemzők bizonyos mértékig meghatározzák a gazdaságosan kihasználható technológiát. Szolgáltatási folyamatok volumen-választék mátrixa (124.oldal/5.5. ábra) Képesség alapú szolgáltatási folyamatok: kisszámú ügyfélnek nyújtott szolgáltatás, melynek folyamata jelentősen függ a megrendelő igényeitől (pl. tanácsadó szolgáltatás) Kvázi árucikk típusú folyamatok: szabványos a folyamat nem alkalmazkodik a vevő igényeihez, csak az előre meghatározott módon (pl. bank automata, gyorséttermek kiszolgálópultjánál) Egyszerűségükkel jellemezhető szolgáltatások: kevés választási lehetőséget kínálnak fel ügyfeleiknek, nem céloznak meg jelentős létszámú vevőkört, így a szolgáltatás volumene is alacsonyabb marad (pl. kis sörfőzde) 14 / 51. oldal

15 Komplexitással jellemezhető szolgáltatások: sokfajta szolgáltatás, számos vendéget kíván kiszolgálni drága berendezések + jól felkészült dolgozók (pl. legnagyobb vidámparkok világa) Projektgyártás definíció: olyan sajátos egyedi gyártás, ahol a többfunkciós gépeket kell a helyszínre szállítani. termékek: komplexek, előállításuk időigényes, egyediek, sokszínűek, jelentős értékűek berendezések: általános rendeltetésűek (pl. árokásó gép, daru) + erősen specializált gépek, melyek rugalmasan használhatók (pl. metrónál használatos fúrópajzs más projektnél is felhasználható) Egyedi gyártás definíció: egyedi terméket állít elő egyedi tervek alapján, többfunkciós gépeken. A gépek elrendezését jellemzően a gépek funkciója, és nem a termékek áramlási útvonala határozza meg. jellemzői: o A lehetséges termékváltozatok száma nagy o A termékek egységköltsége magas o A termék létrehozásában jelentős szerepet játszik a o dolgozók szakmai tudása meghatározza értékét o Motivált, kiváló tudással rendelkező szakemberek o A gyártási mennyiség növelését külső tényező, vagy o gazdasági megfontolás korlátozza o Általános rendeltetésű gépek, eszközök használata Sorozatgyártás definíció: a termékekből kisebb-nagyobb sorozatokat állít elő részben speciális gépekkel, sokszor a termék áramlási útvonalát követő elrendezésben jellemzői: - o Specializáció (berendezések + dolgozók körében) o Szűkül a termékkör, de a standard termékekből sokkal o többet tud forgalmazni o Kevéssé rugalmas az igények kielégítésében o A dolgozókkal szembeni szakmai elvárások alacsonyabbak fizetésük is alacsonyabb o Legelterjedtebb folyamattípus o Jelentős eltérés a gyártási sorozatok nagyságában (mosógép cipő) 15 / 51. oldal

16 meghatározó: o gyártási technológia, mivel ahhoz mérten vállalhat el munkát a vállalkozó, hogy gépeivel milyen termékeket tud legyártani o termék, hisz néhány berendezés az alapján lett kiválasztva, hogy képes legyen bizonyos terméke valamely gyártási műveletét meggyorsítani Folyamatrendszer definíció: standard termékeket állít elő tömegesen, erősen specializált gépekkel. A gépek elrendezése szigorúan követi a termék előállításának sorrendiségét, közöttük a termék áramlását rendszerint automatikus anyagmozgatás biztosítja jellemzői: - o Nagy terméksorozatok o Cél: minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredmény költségcsökkentés eszközei: Folyamatipar sorozatméret növelése anyagmozgatás minimalizálása (gépek a gyártási lépések sorrendjének megfelelően helyezkedjenek el szélsőséges, de elterjedt formája: futószalag) olcsó munkaerő a gépek elvégzik a műveletek lényegi részét, legkevesebb szaktudásra van szükség o Példa: személygépkocsi gyártás definíció: A tömegszerűség mellett a termék nem diszkrét volta választja el a többi típustól nem diszkrét termék: a termék egyes egységei nem különíthetőek el egymástól (a termék folytonos, azaz nem megszámolható egységekben keletkezik) o pl. finomított cukor: a gyártási folyamat végén nem megszámlálható módon, egy tömegben jelenik meg a végtermék jellemzői: o Magas fokú specializáció o Drága berendezések, bonyolult eljárások o Alacsony értékű termék, legnagyobb mennyiségben o Zárt rendszer, pontosan meghatározott sorrendiség o A berendezés maga végzi a műveleteket a dolgozók feladata a felügyelet és az üzemképesség fenntartása (nagy a felelősségük) Tömeges testreszabás definíció: az egyedi gyártás és a tömeggyártás előnyeinek ötvözése rugalmas technológiai, szervezeti és folyamatmegoldások révén jellemzői: o Nagyfokú rugalmasság (a különböző termékek gyártása 16 / 51. oldal

17 o közötti szerszámváltást pillanatok alatt megteszi) o Számítógéppel vezérelt o Folyamatszerű működés, melynek eredményeként egyedi o termékek születnek o Jelentős specializáció és gyártási volumen o Alacsonyabb egységköltség szintjei: 1) termék ugyanaz, csak a hozzá kapcsolódó szolgáltatás testreszabott (pl. ruha méretre igazítása) 2) választási lehetőségeket kínálunk a termék egyes jellemzőiben (különböző színek, felszereltség) 3) a termék moduljait a vevői igény alapján szereljük össze (leginkább a számítástechnikai iparban) 4) már a terméktervet is a fogyasztó igényeihez alakítjuk (méretre készülő kerékpár) 5.4. Legjellemzőbb üzemberendezési megoldások Gépelvű hasonló funkciójú berendezéseket egy-egy műhelybe összevonva műhelyek = kompetencia központok : egyfajta műveletet képesek csak ellátni, de azt maradéktalanul az egyes műhelyeket elkülönítve találjuk meg a feladatok sorrendje az egyes termékektől függ változó a termékek az egyes műhelyek között vándorolva készülnek el cél: a megrendelések elfogadható időben és költségekkel való teljesítése jelentős költségtényező: o szakemberek munkabére o termékek mozgatásához és köztes tárolásához o kapcsolható költségek felszabdalja a gyártási folyamatot átfutási idő, szállítási távolság és a termelésközi készletek mennyiségének növekedéséhez vezet hosszabb termelési átfutási idő változó minőség kevésbé átlátható rendszer rugalmasabban képes kezelni a vevői igényeket egyedi gyártásnál és sorozatgyártásnál + kis és közepes sorozatokra haszn. szolgáltatásoknál: pl. étterem, kórházi sebészet (az emberek sorban érkeznek, mégsem biztos, hogy az távozik először aki először jött) 17 / 51. oldal

18 Termékelvű a termék gyártásához szükséges technológiákat a gyártási lépések sorrendjének megfelelően egymás után, lehetőleg közel helyezik el cél: az alacsony ciklusidő és a magas kihasználtság nagy volumen és nagy sorozatok biztosítja az átfutási idő, szállítási távolság és a termelésközi készletek mennyiségének alacsonyan tartását kényesebb a vevői igények változására új termék gyártásához új berendezés felállítására lehet szükség folyamatrendszer és a folyamatipar esetében alkalmazzák szolgáltatásoknál: pl. gyorséttermi kiszolgálás (legkevesebb a felesleges mozgás, a rendelt termék alapján folyik az elkészítési folyamat) 5.5. Folyamatok indítása Azok a tevékenységek, amelyek az anyagszükséglet tervezés alapján a konkrét termelési folyamat beindításához kellenek. 3 féle: o sorozatnagyság megtervezése o termelésütemezés o termelési logisztika folyamatainak üzemezése Sorozatnagyság meghatározása Sorozat mérete = hány egyforma terméket gyártunk le adott gyártási eljárással, mielőtt áttérnénk egy másik termékre hatással van a termelés eredményességére összefügg a termelési rendszer teljesítményével és költségszerkezetével. o kis sorozat: rugalmasság a vevő számára, és a lehető legkisebb átfutási idő o nagy sorozat: méretgazdaságosság miatt alacsony költségek A köztes sorozatnagyságot a vevői igény határozza meg: ha kisebb alkuerővel bír=nagyobb sorozat, ha érdekérvényesítő képessége jelentős=kisebb sorozat Termelésütemezés Ütemezés = egy bizonyos (termelési) rendszer adott elemén az arra kiosztott feladatok elvégzése sorrendjének meghatározása. Befolyásolja: o az erőforrások korlátos kapacitása (gépek, emberek) o a feladat határideje, szükséges anyagok o készletek alakulása Módjai: o statikus ütemezés: adott pillanatban ismert rendeléseket állítjuk sorba, a később érkezőkkel ezek befejezéséig nem foglalkozunk o dinamikus ütemezés: minden új feladat/rendelés érkezése után újragondoljuk a sorrendet 18 / 51. oldal

19 Lehetséges céljai: fontosságuk a termelés jellegétől függ o átlagos átfutási idő minimalizálása o kihasználtság maximalizálása o termelésközi- vagy az összkészlet minimalizálása o késések (késő feladatok száma vagy átlagos késés) minimalizálása Szabályai = végiggondolt, bizonyos célokat szolgáló elvek, vagy körülményekből kialakult szokások o LIFO = last in first out: a legutoljára beérkező rendelés készül el elsőként. Általában fizikai termékek megmunkálásánál. pl: áruházi polcfeltöltés: mindig előrerakják az új árut o FIFO = first in first out: érkezési sorrend figyelembe vételével a legelőször belépett feladatot végzik el. Fontos: romlandó áruknál, szolgáltatásnál pl: első ügyfél legyen először kiszolgálva o SOT = shortest operation time: a legrövidebb megmunkálási idővel rendelkező feladatot végezzük el először. Előny: átláthatóbb a helyzet, mivel hamar megszabadulunk pár feladattól, de hátrányos annak a hosszabb műveleti idejű terméknek o EDD = earliest due date: a legkorábbi határidőhöz kapcsolódó terméket/vevőt vesszük előre. Függ az ügyfél késéstűrésétől. o CR = critical ratio: a határidőig még hátralévő idő és a feladat elvégzéséhez szükséges idő hányadosa legrosszabb arányú feladatok kerülnek előre, majd új számítás o Moore algoritmus: célja a késő feladatok számának minimalizálása. A már mindenképpen késő feladatot hátrasorolja, és így van kapacitás a még időben lévő feladat elvégzéséhez. Ütemezés kétgépes rendszerek esetén o Kétgépes rendszer = egy terméken kell kötött sorrendben két műveletet két gépen elvégezni, és több ilyen termék fut a rendszeren. Alkalmazhatóak az előbbi szabályok is. o Johnson szabály: feladatok teljes végrehajtási idejét minimalizálja a termékek műveleti idejének meghatározása a két gépre külön-külön, táblázatba foglalva a legrövidebb idejű művelet kiválasztása: ha ezt az 1. gépen kell elvégezni, a művelethez tartozó termék előrekerül, ha a 2.-on, akkor hátra a már besorolt terméket mindig elhagyva a 2. lépést ismételjük, amíg elfogynak a termékek (5.5.3 A termelési logisztika folyamatainak ütemezése: lásd 9. fejezet, itt nem írnak róla) 19 / 51. oldal

20 6. Rendelésfeldolgozás 6.1. A rendelésfeldolgozás definíciója és tevékenységei DEF: a logisztikai vevőkiszolgálás azon részei, amik a vevői igény megjelenését követően, de a tényleges kivitelezést megelőzően mennek végbe. (a váll-i logisztika mind3 alrendszere közül az értékesítési logisztikában a legkomplexebb, a külső vevővel) 6.1 ábra: konkrét tevékenységei: ügyfélkapcsolatok kezelése; vevői rendelés fogadása és visszaigazolása; vevői rendelés rögzítése és továbbítása; teljesítésigazolás fogadása és kezelése A rendelés-feldolgozás lépései és jellemzői Ügyfélkapcsolatok kezelése: a rendelés-feldolgozás valamennyi lépése során, és azokat követően is zajlik. Megbeszélik a vevővel valamennyi konkrét és potenciális megrendelésével kapcsolatos kérdéseit és problémáit, szervezeten belüli kommunikációt folytatnak a megoldás érdekében közvetlenül erősen befolyásolja a vevői értéket és a vevő véleményét Vevői rendelés fogadása és visszaigazolása: módjai: írásban (hagyományosan), telefonon; számítógépes kommunikációs megoldásokkal előnyös, mert: gyors és pontos, a vevőszolgálat pedig azonnal láthatja, hogy a megrendelés kiszolgálható-e raktárról, és ennek tudatában állapodhat meg a teljesítésről a megrendelővel. Vevői rendelés rögzítése és továbbítása: a fogadás után rögzítésre kerülnek (papíron v számítógépen) a rendelés paraméterei (= megnevezés, mennyiség, ár, határidő, megrendelő adatai ) a kiszolgálási folyamat további lépései ezen információk alapján határozhatók meg (pl: kommissiózás) Teljesítésigazolás fogadása és kezelése: a rendelésteljesítést követően (ahol nem a vevőszolgálat, hanem a raktár játssza a fő szerepet) a vevői igény tényleges kielégítéséről szóló dokumentumok kezelése tartozik ide. Ezen dokumentumok alapján kerül sor a számlázásra A vevői megrendelés útja egy konkrét rendelésfeldolgozási folyamat 6.2 ábra alapján problémák a megrendeléskor: hiányzó adatok; kevesebbet rendel, mint a min rendelés lehet ezek kezelésekor a vevőszolgálatnak és a váll egyéb részlegeinek együtt kell működniük: ebben segíthet a váll belüli egységes és valós idejű adatbázis ellenőrzések a rendelésfeldolgozási rendszerben: hitelkeret elég? (összeköttetés kell a pénzügyi osztállyal) rendelkezésre áll a termék? ha nem, mikor gyártják? készletadatokat mindig frissíteni kell, ha lekötünk egy rendelést a megrendelést a pénzügyi osztályra és a raktárba továbbítják, majd a teljesítés visszaigazolása után postázzák a számlákat és bezárul a logisztikai vevőkiszolgálás folyamata 20 / 51. oldal

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. Visegrád, 2008. november 26.

Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. Visegrád, 2008. november 26. Hatékony információáramlás globális szabványokkal - avagy miként támogatják a modern infokommunikációs eszközök a biztonságos élelmiszerek ellátási láncát Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak Állami Nyomda Nyrt. Alkalmazott RFID: Fókuszban a logisztika! Forrás: Amazon UK Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu racz@any.hu, Telefon: 431 1393 RFID Radio

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás

Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás Budapest, 2012. március 21. 2011 Tartalomjegyzék A GS1, mint globális szervezet általános bemutatása A helyazonosításhoz

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magában: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A kiszolgálási

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. tételsor. Információtartalom vázlata

1. tételsor. Információtartalom vázlata 1. Cége fejleszteni szeretné alaptevékenységeit a hatékony információáramlás segítségével, s ennek kidolgozásában Ön is részt vesz. Foglalja össze részletesen a logisztikai információs rendszert, s ezen

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. FInish pályázat A SmartAgriFood projekt logisztikai tevékenységének

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás,

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Globális azonosítási és kommunikációs szabványok szerepe a termékek azonosításában és nyomon követésében

Globális azonosítási és kommunikációs szabványok szerepe a termékek azonosításában és nyomon követésében 14. LOGISZTIKAI KONGRESSZUS 2006. november. 16. Globális azonosítási és kommunikációs szabványok szerepe a termékek azonosításában és nyomon követésében Kétszeri Dávid GS1 világszerte 2006 GS1 Magyarország

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

VBKTO logisztikai modell bemutatása

VBKTO logisztikai modell bemutatása VBKTO logisztikai modell bemutatása Logisztikai rendszerek információs technológiája: Szakmai nyílt nap Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 2007. június 6. Tartalom Vagyontárgy nyilvántartó központ

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Gyűjtő szinten. Alacsony 6 hónap >4 év Az alkalmazás bevezetéséhez szükséges idő

Gyűjtő szinten. Alacsony 6 hónap >4 év Az alkalmazás bevezetéséhez szükséges idő Állami Nyomda Nyrt. Alkalmazott RFID: Fókuszban a logisztika! Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó racz@any.hu, Telefon: 431 1393 Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu A feladat Milyen elvárásokkal

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Kertész Csaba, Horváth Gergő 2015 október 16. Agenda Az NI bemutatása Ellátási lánc, ellátási lánc menedzsment Az NI egységei, kapcsolatai

Részletesebben

Kardex Remstar Horizontal: gyors komissiózás és készenlétbe helyezés horizontális irányban.

Kardex Remstar Horizontal: gyors komissiózás és készenlétbe helyezés horizontális irányban. Szabványos megoldások Horizontális páternoszter rendszerek Kardex Remstar Horizontal: gyors komissiózás és készenlétbe helyezés horizontális irányban. 20 21 Kardex Remstar Horizontal Kardex Remstar Horizontal:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val)

Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val) Leolvasói rendszer kialakításának koncepciója ipari mobil eszközökkel (ipari PDA-val) A leolvasási feladat AS Szerver DB Számlázási, ügyfélszolgálati adatbázis Adatgyűjtő szerver Mobil adatgyűjtő AS szerver

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

SONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén

SONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén SONIMA Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén 1 Moduláris megoldások Manufacturing Gyártás Assembly Szerelés Industrial Ipari Cleaning tisztítás Warehousing Raktározás Logisztika Logistics

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása Partner in Change A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása www.integratedconsulting.hu 1 Supply Chain Management Purchase Production Distribution Service Strategic Planning Supply Chain Optimization

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Elektronikus kommunikáció

Elektronikus kommunikáció Elektronikus kommunikáció Áttekintés és stratégia Balatonalmádi, 16th November 2006 Copyright 2004 METRO Cash & Carry International GmbH Tartalom 1. Bemutatkozunk 2. Fogalmak elektronikus kommunikáció

Részletesebben

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Értékáram elemzés szoftveres támogatással. Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub

Értékáram elemzés szoftveres támogatással. Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub Értékáram elemzés szoftveres támogatással Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub Tartalom Az Értékáram és elemzésének szerepe a Leanben Értékáram modellezés és elemzés Esetpélda: termelő folyamat Képzeletbeli

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében Stéger Tamás FRIMO Hungary Kft. Novotel Hotel Székesfehérvár 2014.09.23. Die Inhalte dieser Präsentation sind urheberrechtlich

Részletesebben

LogControl Raktármenedzsment

LogControl Raktármenedzsment LogControl Raktármenedzsment A rendszer kialakítása korszerű rendszertervezési módszertanok alkalmazása a hibalehetőségek minimálissá tétele (a lehető legtöbb helyen vonalkódok használata tárolóhely, cikk,

Részletesebben

Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál

Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál Mecséri Ildikó kereskedelmi és minőségirányítási vezető ebolt Kft Minőségirányítás Kinek hasznos a minőségirányítás? Egy bizonyos méret felett fontos A nagy

Részletesebben

IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció

IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció IV/1. sz. melléklet: Vállalati CRM, értékesítési terület funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Integrált Direkt Expressz Biztonságos, hatékony

Integrált Direkt Expressz Biztonságos, hatékony Integrált Direkt Expressz Biztonságos, hatékony Biztonságos, hatékony elosztási megoldás a TNT-től Az Integrált Direkt Expressz ténylegesen az ügyfelek igényei alapján létrehozott megoldás, amely egyszerűbb

Részletesebben

RAKTÁROZÁSI ISMERETEK

RAKTÁROZÁSI ISMERETEK RAKTÁROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Raktározási kurzus az alapoktól, amelyet a mindennapokban hasznos gyakorlati feladatokkal és vállalatlátogatással tettünk értékesebbé. KIKNEK AJÁNLJUK? Azoknak a szakembereknek,

Részletesebben

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele) Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései

Részletesebben

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE)

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) TARTALOMJEGYZÉK 1. RFID (Radio Frequency Identification) meghatározása... 3 2. A rendszer felépítése... 3 3.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések

Részletesebben

Vonalkódot a termékre! A GTIN, a vonalkódok elméleti és fizikai előállítása, a GS1-128 és a GS1 DataBar. Krázli Zoltán vezető szakértő

Vonalkódot a termékre! A GTIN, a vonalkódok elméleti és fizikai előállítása, a GS1-128 és a GS1 DataBar. Krázli Zoltán vezető szakértő Vonalkódot a termékre! A GTIN, a vonalkódok elméleti és fizikai előállítása, a GS-8 és a GS DataBar Krázli Zoltán vezető szakértő Tartalom A GTIN és kiadásának szabályai Változó mennyiségű termékek azonosítása

Részletesebben

Teljesítménymenedzsment modul

Teljesítménymenedzsment modul A nexonpm a szervezet valamennyi munkatársára kiterjedő vezetői eszköz, amely tudatosabbá és eredményesebbé teszi a teljesítmény menedzselését, és javítja a vezető-beosztott kommunikáció hatékonyságát.

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete)

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika a gazdaságban 99. lecke Logisztika jelentése, történelmi

Részletesebben

MEE 56_DÉMÁSZ_BG_20090910 2009. szeptember 10. Oldal: 1.

MEE 56_DÉMÁSZ_BG_20090910 2009. szeptember 10. Oldal: 1. Oldal: 1. DÉMÁSZ MIRTUSZ munkairányító rendszer alapú üzleti folyamat integráció. Benke Gábor MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009.09 Oldal: 2. TARTALOM Miért fontos az üzleti folyamatok integrációja?

Részletesebben

12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az

12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az 12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az alábbi gondolatok kidolgozását tartotta szükségesnek:

Részletesebben

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Logisztikai technológia- és folyamatfejlesztés felkészülés a beszállítói szerepre. 2014 SSI Schäfer

Logisztikai technológia- és folyamatfejlesztés felkészülés a beszállítói szerepre. 2014 SSI Schäfer Logisztikai technológia- és folyamatfejlesztés felkészülés a beszállítói szerepre 2 Mit szeretnének az ügyfelek? Miért kell fejleszteni egy logisztikai szolgáltatónak? Rövid szállítási időt Teljes csomagokat

Részletesebben

E-Beszerzés sikertényezői

E-Beszerzés sikertényezői E-Beszerzés sikertényezői Szomor László és S.Farkas Imre 1 Tartalom Az elektronikus beszerzés módjai Logisztikai webáruház a www.zenitkft.hu www.zenitkft.hu sikertényezői Logisztika Portálban rejlő lehetőségek

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási láncokban ÖSSZEFOGLALÓ K+F+I terület: nyílt élelmiszer ellátási láncok terméknyomonkövetési problémáinak megoldása. Kihívás:

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Gyártási termelési folyamat és a Microsoft Dynamics AX 2012 R2 logisztikai szolgáltatások

Gyártási termelési folyamat és a Microsoft Dynamics AX 2012 R2 logisztikai szolgáltatások Gyártási termelési folyamat és a Microsoft Dynamics AX 2012 R2 logisztikai szolgáltatások Ez a dokumentum gépi fordítással készült, emberi beavatkozás nélkül. A szöveget adott állapotában bocsátjuk rendelkezésre,

Részletesebben

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZEREPE ÉS MÓDJAI 6. TÉTEL Készletezés I. Az árukészlet az az árumennyiség, mely a forgalom lebonyolításához nélkülözhetetlen. A készletgazdálkodásra azért van szükség,

Részletesebben

Infor ERP LN6.1 - Logisztika

Infor ERP LN6.1 - Logisztika Infor ERP LN6.1 - Logisztika Hogyan fejlődik a vállalatirányítási szoftver a kihívások mezején? Jándy Géza geza.jandy@snt.hu 2009.11.04. www.snt.hu 1 INFOR ERP LN verziók életciklusának áttekintése Triton

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás

Részletesebben

A BUBU-t kell választani!!!!!!!!!!!!!!!

A BUBU-t kell választani!!!!!!!!!!!!!!! Gyakorlási mix Szállító értékelés TATU KFT. 400 BÓL 12 ROSSZ MINŐSÉG, 6 KÉSVE KSZÁLLÍTOTT, ÁR A 35 $, AZ ADOTT TERMÉK LEGOLCSÓBB ÁRA A PIACON 25 $. BUBU KFT. 350 DB TERMÉKBŐL 30 DB-OT KÉSVE SZÁLLÍTOTT,2

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

MLBKT XIII. kongresszusa

MLBKT XIII. kongresszusa MLBKT XIII. kongresszusa 2005. november 16-18. Werle Zoltán Beszerzési Igazgató, Magyar Telekom Rt. 2005.11.16-18., page 1 Szabályozott környezet Tulajdonosi szabályozások Vezérigazgatói szabályozások

Részletesebben

Az e-logisztika kihívásai és megoldásai

Az e-logisztika kihívásai és megoldásai Az e-logisztika kihívásai és megoldásai Dr. Duma László ügyvezető, Adversum Kft egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Az ellátási lánc és a B2B e- kereskedelem modellje Termék Termék Termék Termék

Részletesebben

Felkészülés az EU gyógyszer-ellenőrzési rendszeréhez való csatlakozásra

Felkészülés az EU gyógyszer-ellenőrzési rendszeréhez való csatlakozásra Felkészülés az EU gyógyszer-ellenőrzési rendszeréhez való csatlakozásra Mészárosné Balogh Réka, projektvezető Richter Gedeon Nyrt. reka.balogh@richter.hu 2015. november 6. A verifikációs rendszer szereplői

Részletesebben

Ügyfelünk a K+B Progres. Komplex és átlátható hálózat

Ügyfelünk a K+B Progres. Komplex és átlátható hálózat Ügyfelünk a K+B Progres Komplex és átlátható hálózat Logisztika és disztribúció egyszerűen A K+B Progres számos elektronikai áruházzal, szerviztelephellyel és saját internetes shoppal rendelkezik. Ezen

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben