Minek nevezzelek? Esztergom,

Átírás

1 Minek nevezzelek? Felvetések a munkaerő-piac és a tudományosság számára egyszerre elfogadható 21. századi közművelődési alap-, majd mesterképzés kidolgozásához. Esztergom,

2 A népművelő-képzés és a kulturális értékközvetítés az örökös változások és megújulások folyamata. Egy létező, mégis megfoghatatlanul konkrét foglalkozás küzdelmekkel terhelt fejlődés-története. Sikertörténet, de jellegzetesen közép európai magyar szakmakarrier történet (T. KISS, 2001).

3 Szocializáció, szerep érték a népművelői pályán Vercseg az egyéni szerepértelmezés jelentőségéről a népművelő szakmában (1984) T. Kiss örökös változások és megújulások (2001). Diósi nem rutinfogalmakkal, hanem körülíró módon határozzák meg magukat ti. a budapesti népművelők (1996). Kary a definiálatlan szakmáról (2004). Kraiciné az andragógus képzés fontossága és idealizálása (2008).

4 Profilalkotás Alapkérdés: a szakmai szerepértelmezés megrajzolása során inkább integráljuk a tulajdonságokat egyetlen profilba vagy diverzifikáljuk azokat?

5 Szakmai relevanciák Andragógus identitás keresése. Felsőoktatás szereplői sem biztos, hogy ezt meg tudják erősíteni a hallgatókban, létező hivatásrend, szakmai profiljegyek hiányában. A szakma ( eldöntendő, hogy ez a hagyományos kulturális intézményrendszer vagy ettől szerteágazóbb andragógiai intézményrendszer) nem legitimálta. A hagyományos kulturális intézményrendszer nem ismerte el, a gazdasági jellegű szakmák még nem ismerték fel, a politika nem ismeri. Társadalmi elfogadottság kérdése a laikus közvélemény számára gyakorlatilag ismeretlen a hétéves beiskolázási adatok ellenére, mert nem köthető karakterisztikus szakmákhoz.

6 Munkaerő-piaci relevanciák: konvergál vagy divergál? Foglalkoztatási szempontból jól bejáratott szakmát (közművelődési szakember) váltotta fel az andragógia! Nem mellette, hanem helyette. Kényszerkompromisszum eredménye. Jó taktikának bizonyult az akadémiai elfogadottság szempontjából. Nagyjából egy évtizedes periódus. Nem tisztázódott, hogy több vagy kevesebb, mint a tradicionális kulturális szakemberképzés? Dialógus sem volt erről az érdekeltek között. Nagy várakozások voltak azzal kapcsolatban, hogy az inkább gazdálkodási jellegű foglalkozások (HR, PR, munkaerő-piaci tanácsadás, oktatási vállalkozások) területén konjunktúrája lesz-e a szakképesítésnek? Nem így történt: DPR vizsgálatok. FEOR: a differenciált munkaerő-piacon a vállalható minimum, közös nevező leírása a célja. Nem tett jót a Bolognai átállás ebből a szempontból sem.

7 Munkaerő-piaci szempontok vs. akadémiai szempontok

8 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere: vágjunk rendet 1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 14. Gazdasági, tevékenységet segítő egységek vezetői Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője Oktatási szolgáltatási kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) Kulturális szolgáltatási kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) 2. Felsőfokú képzettség Önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 24. Oktatók, pedagógusok 241. Felsőoktatási intézményi oktatók, tanárok Egyetemi, főiskolai oktató, tanár 242. Középfokú nevelési-oktatási intézményi oktatók, tanárok Középiskolai tanár Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató Egyéb középfokú tanintézeti oktatók Nyelvtanár (iskolarendszeren kívül) Zenetanár (iskolarendszer kívül) Egyéb művészetek tanára (iskolarendszeren kívül) Informatikatanár (iskolarendszeren kívül) Egyéb szakképzett oktató, nevelő

9 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere: vágjunk rendet 27. Kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 271. Kulturális és sportfoglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Könyvtáros, informatikus könyvtáros Levéltáros Muzeológus, múzeumi gyűjteménygondnok Kulturális szervező Könyv- és lapkiadó szerkesztője Újságíró, rádióműsor, televízióműsor szerkesztő Szakképzett edző, sportszervező, irányító Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 272. Alkotó és előadó művészi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Író (újságíró nélkül) Képzőművész Iparművész, gyártmány és ruhatervező Zeneszerző, zenész, énekes Rendező, operatőr Színész, bábművész Táncművész, koreográfus Cirkuszi és hasonló előadóművész Egyéb alkotó és előadó művészi foglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 273. Vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Pap (lelkész) egyházi foglalkozású

10 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere: vágjunk rendet 25. Gazdálkodási jellegű foglalkozások Személyzeti és pályaválasztási szakértő Képzési és személyzetfejlesztési szakértő

11 Tudományterületi relevanciák: inkább divergál, mint konvergál T Bölcsészettudomány Neveléstudomány: Felnőttképzés Itt van az andragógia szak Társadalomtudomány Társadalom ismeret: közművelődés, közösségi művelődés, kultúraközvetítés Gazdaságtudományok Üzleti :emberi erőforrások munkavállalási tanácsadás, személyügyi munka

12 Képzési ágas-bogas II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 11. ANDRAGÓGIA felnőttképzési szervező munkavállalási tanácsadó művelődésszervező személyügyi szervező a képzési ág: pedagógia és pszichológia. VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 6. EMBERI ERŐFORRÁSOK a képzési ág : üzleti. III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY 5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS a képzési ág : társadalomismeret 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY a képzési ág: társadalomismeret 7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA a képzési ág: társadalomismeret 8. SZOCIOLÓGIA SZAK a képzési ág: társadalomismeret TÁRSADALMI TANULMÁNYOK a képzési ág megjelölése: társadalomismeret

13 A dolgok állása: problémáink. 1. A felsőoktatás általános válsága. 2. Az oktatási kormányzat rendkívül elutasító hozzáállása az andragógia szakhoz. 3. A képzőhelyek bizonytalan státusza. 4. A szakma határozott kiállásának hiánya, alacsony szintű érdekérvényesítő képesség. 5. Alacsony szintű társadalmi elfogadottság. 6. Bizonytalan szakmai profil.

14 A dolgok állása: lehetőségeink Minden válsághelyzet felszabadítja az innovációs készséget. A közösségi művelődés kormányzati koncepciójának deklarálása. A közösségi művelődés tanára szak megalapítása (félkarú megoldás; pedagógusképzés). A művelődésszervező szak újraalapítási igényének megjelenése a kormányzat kulturális koncepciójában. Az EMMI kulturális államtitkárságának (nem az oktatásinak) nyitottsága e szak megalapítása esetén.

15 A dolgok állása:lehetőségeink A kulturális feladatellátás közművelődési területe önkormányzati feladat maradt: ez esélyt ad arra, hogy a húsz év alatt kialakult helyi autonómiák fennmaradjanak vagy akár fejlődjenek. Ebben az államtól távol álló, autonóm szakemberek támogatása kell. Különben csak lózung a közösségi művelődés. Nem helyette, mellette: a lekerekített andragógus képzés és a kultúraközvetítő szakember képzés egymás mellett.

16 A dolgok állása: lehetőségek A kormányzat akaratától függetlenül is megfigyelhető folyamatok: táguló horizont a kultúra diffúziójában, a javak használati értékét egyre inkább információs értéke határozza meg, ezeknek a változásoknak az eredménye, hogy radikálisan megváltozott a kultúra átadói és átvevői közötti kapcsolat.

17 Casting Itt és most a pályán lévő Pest és Bács-Kiskun megyei kultúraközvetítők körében végzett strukturált beszélgetések 2010-ben (20-50 éves korosztály). Koncepció: Milyen kvalitásokkal, milyen célokkal, jövőképpel, identitással rendelkezzen a 21. század kultúraközvetítő szakembere; ehhez milyen feladatokat kell ellátnia?

18 A hipotézisen túl a megnyugtató válaszon innen a következő kategóriák manifesztálódtak az adatközlők válaszaiban (kis elemszám miatt mellőzzük a statisztikai súlyozást): a hétköznapi kultúra kommunikálása; a problémák tudatosítása, egyéni életvezetés segítése; alulról jövő kezdeményezések támogatása; a társadalmi cselekvés lehetőségének keresése. A válaszadók, a saját kívánatos kvalitásaikkal kapcsolatban a társaskommunikációs kompetenciák, prioritását hangsúlyozták. A célok teljesítéséhez szükséges feladatok körének meghatározásánál a közösségi fejlesztőmunka, a helyi társadalom igényeinek szolgálata, a közösségi kötelékek kondicionálása, a civil kapcsolatok kiépítése, a bevonás, a helyi identitás, helyi értékek erősítése nagyon határozott formában jelent meg a válaszokban.

19 A kultúraközvetítő missziója a megváltozott világban a helyi társadalom soha nem látott mértékben determinálja a kultúraközvetítéssel foglalkozó szakember mindennapjait, identitását, szerepértelmezését (adekvát társadalmi környezetben). a jövő kultúraközvetítő szakembere olyan médium lehet, aki a közvetlen környezet elvárásait, értéktételezéseit képes integrálni és a helyi társadalom számára a legkisebb közös többszörös formájában bemutatni és megőrizni, képzőhelyek felelőssége: standardizálhatnak társas és módszer kompetenciákat, de figyelmembe kell venni azt a körülményt, hogy a helyi társadalom és bármilyen hálózat a társadalomban sajátos jegyeket visel, így a kultúraközvetítő szakember legfontosabb erőforrása az adott közeg megértése.

20