a ludovika akadémia vármegyecímerei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a ludovika akadémia vármegyecímerei"

Átírás

1

2 Csáky Imre KÉSZÜLT A LUDOVIKA TÖRTÉNELMI FŐÉPÜLETE MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJÁNAK TISZTELETÉRE ANNO DOMINI 2014 a ludovika akadémia vármegyecímerei nemzeti közszolgálati egyetem Budapest, 2014

3 Tartalomjegyzék A KIADVÁNY SZERZŐJE: Dr. Csáky Imre (PhD) címertörténész a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT ELŐSEGÍTETTE: Köszöntő 7 A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia története 9 Címerek a Ludovikán 15 Vármegyecímerek a Ludovikán - kőből faragva 25 Bibliográfia 97 Prof. Dr. Patyi András rektor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. Horváth József főtitkár Nemzeti Közszolgálati Egyetem A TÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓT ÍRTA: Dr. Kaló József, Szalay Tihamér építész és Dr. Horváth József A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Tóth-Baltási Péter kiadói üzletágvezető NKE Szolgáltató Kft. Bíró Imre grafikus NKE Szolgáltató Kft. A szerző, 2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014 Kiadja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felelős kiadó: Prof. Dr. Patyi András rektor Nyomta és kötötte: Pauker Nyomda Felelős vezető: Vértes Gábor ügyvezető igazgató ISBN A kötet szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Tilos a könyv egészének vagy részének elektronikai vagy bármely más formában történő reprodukálása, másolása, felhasználása, publikálása, sokszorozása és terjesztése a kiadó, a szerző, a fotóművész és az adott levéltári dokumentumot őrző levéltárak előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül. 7

4 Köszöntő és Közadakozás és közszolgálat A Ludovika Akadémia történelmi főépületének első bejárása egyszerre volt szomorú és mégis felemelő. Szomorú volt látni az enyészetet, a pusztulást, a múlt tagadását. Felemelővé az a történelmi üzenet tette, amely még ebben az elárvult és egyben el is árult, de büszkeségtől dacos, méltóságteljes épületből sugárzott. Ekkor láttuk először ezeket a vármegyecímereket. Üzenetüket a 64. címerpajzsba faragtatták az építtetők, a közadakozók: E címersorozat a magyar vármegyék áldozatkészségének emlékét hirdeti. Nemes hagyományaink leghívebb őre, ezeréves történelmünk legősibb szervezete a magyar vármegye forintot adott össze a magyar tisztképzés első otthonának felépítésére. Áldozatkész ősök méltó unokái ajánlották fel a hagyománytiszteletben rejlő nemzetfenntartó erők hatósugarában vármegyéjük címerét e történelmi elhatározás megörökítésére. Ha csak ennyit üzen nekünk a 19. század nemzete, akkor is cselekvésre kötelezett bennünket, megújulásra és egyben a közös akarat továbbvitelére. Ennél azonban többel is üzen az épület: a Hősök Folyosójának nevei, évszámai, keresztjei példát adnak a hazaszeretet, a közszolgálat legnagyobb áldozatáról. A kápolna romjaiban is a hit erejét sugározta. A mállott falú tantermekbe, hálóhelyiségekbe és folyosókra nem volt nehéz odaképzelni a fegyelmezett tanulás, nevelés és oktatás világát. Kijőve az épületből, már nemcsak a felújítás lehetősége és nehézségei, hanem annak kötelessége és felelőssége is az egyetem feladatává vált. Tisztelt Olvasó! Amikor ezt az ünnepi kiadványt tartja a kezében, a Ludovika Akadémia egykori történeti főépülete ismét régi fényében csillog, az évtizedekig lepusztulni hagyott épület újra élni kezd. Teljes pompájában és méltóságában látható a főlépcsőház, a díszterem, a Hősök Folyosója, a kápolna. Az épület külső jegyeiben is látható a korhű műemléki rekonstrukció, a homlokzatok eredeti szerkezetükben és díszességükben mutatkoznak meg. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a főbejárat felett lévő magyar államcímer, a belső udvaron pedig Magyarország vármegyéinek címersorozata. A magyar tisztképzés első otthonát jelentő Ludovika Akadémia építésére adakozó vármegyék címereit eredeti pompájukba állítottuk vissza, ráadásul azt a tizennyolc címert is sikerült pótolni és elhelyezni, amelyek eredetileg nem kerültek ki a falakra. Ezzel teljessé vált a címerek sora, így mind a hatvanhárom adakozó vármegye jelképe együttesen hirdetheti azt a szellemiséget, amelynek leglényegesebb mondanivalója: a köz adakozott a köz szolgálatában. Reméljük, hogy a címerek történelmi hátterét is megvilágító ünnepi kiadványunk olvasása közben ez a szellemiség Önt is áthatja majd. Prof. Dr. Patyi András rektor Dr. Horváth József főtitkár 9

5 Kaló József - Szalay Tihamér - Horváth József A Magyar Királyi Honvéd A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia története Nemzeti tisztképzés Már az 1790/91. évi országgyűlésen határozatban merült fel az igény a magyar nemzeti tisztképzés megindítására, azonban egészen 1808-ig kellett várni, amíg az uralkodó hozzájárulását adta egy magyar tisztképző akadémia felállításához. I. Ferenc király jóváhagyta, hogy az Országban oly Akadémia állíttathasson, amelybe főképpen hadi tudományok taníttassanak, és a királynő beleegyezett, hogy azt elnevezzék Ludovicea -nak. A Ludovika Akadémia alapítási könyvének belső címlapja Megszületett a magyar katonai felsőoktatás történelmi jelentőségű első törvénye: az évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról. Ez kimondta, hogy az ország védelmi ügye nemcsak a jelen idő, hanem a jövendő korok feladata is, ezért fiaik és utódaik nemcsak erővel, hanem annál hathatósabb tudománnyal is tudjanak a hazáért harcolni. Midőn a karok és rendek az ország védelmi ügyét tárgyalják vala, tanácskozásaikat nem csupán a jelen időre, hanem a jövendő korra is kiterjesztették, s hogy fiaik és utódaik nem csupán erővel, hanem annál hathatósabban tudománnyal is tudjanak hazáért, ősi alkotmányért és a felséges uralkodó házért harcolni: Ő szent felsége iránti hódolatuk és honszerelmük érzelmeitől indíttatva, önkéntes ajánlataikból jelentékeny alapot gyűjtöttek össze, amelyből az országban nemzeti katonai akadémiát állítani és hadi tudományokat fejleszteni lehessen. Az uralkodó az új intézet céljára a nemzetnek ajándékozta a Mária Teréziáról elnevezett váci Teréziánum épületet, az ifjú királyné pedig ötvenezer forintnyi koronázási ajándékát ajánlotta fel az akadémia megvalósítására. A magyar nemesség nyolcszázezer forintot adott össze a nemes célra. Részben az átadott épület rossz állapota miatt, részben azért, mert a magyarországi közvélemény számára fontos volt, hogy a képzés az e célra épített új épületben, ne Vácott, hanem Pesten induljon meg, a Teréziánum átalakítása szinte meg sem kezdődött. Az építkezés kérdése tehát nemzeti üggyé vált, ugyanúgy bár kisebb intenzitással, mint ahogy az a Nemzeti Múzeum esetében is magától értetődően bekövetkezett. 11

6 Mária Ludovika királyné Az akadémia Pesten 1827-ben az ügyben a XVII. törvénycikk mondta ki a döntő szót: Az akadémia minden további késedelem nélkül Pest városában állíttassék föl ben az akadémia céljára megvásárolták Pesten az Orczy-kertet, Pest város pedig ellenszolgáltatás nélkül átadta a mellette lévő területet, valamint az Illés-kút és környékét. A magyar tisztképzést szívügyének tekintő József nádor megbízta Pollack Mihályt, korának legnevesebb építészét az előtanulmányok elkészítésével. Az építész tájékozódott a bécsi Mérnöki Akadémián, valamint a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémián, és ennek eredményeiről beszámolt a nádornak, aki mindenben bizalmat adott Pollacknak. A tervezési és kivitelezési megbízást követően a terveket 1829 végére mutatta be. Az épület alapkövét június 28-án tették le, ezt követően az építkezés gyorsan haladt, a főfalak, a födémek a tetőzet gyakorlatilag készen állt 1832 végére, de a sok részletmunka mint például a kápolna befejezése még hátravolt. Pollack 1836 végén készítette el az építkezésről szóló zárójelentést, miközben a kert kialakításának befejező munkái még folytak. Az épület hivatalos felavatása és rendeltetésének való átadása azonban egyre késett, arra való hivatkozással, hogy a lovarda és az istálló befejezése még hátravan. A reformkori közvélemény számára úgy tűnt, a háttérben politikai okok húzódnak ban törvényjavaslat is született a megnyitására, de Bécs azt megtagadta, mert nem járult hozzá a magyar nyelvű oktatáshoz és a magyar tanterv kidolgozásához. Hosszú ideig csönd honolt az épület körül, többnyire üresen állt, legfeljebb szükségből használták alkalmi célokra. Az 1838-as nagy árvíz idején magasabb fekvése révén nyolcezer embernek nyújtott menedéket. Az ezt követő időkből származó iratok a hátralévő munkák rendkívül elhúzódó, vontatott haladásáról adnak képet. A magyar nemzeti tisztképzés megindulásáig azonban még hosszú évtizedek teltek el, annak ellenére is, hogy a reformkori országgyűléseken végig szerepelt a követelés. Az es forradalom és szabadságharc történetének is csak egy nagyon rövid epizódját jelentette a Magyar Hadi Főtanoda felállítása. A hadi események gyors változásai ekkor nem tették lehetővé a magyar katonai felsőoktatás intézményének folyamatos működését. A szabadságharc alatt a tisztképzésnek egyetlen sikeres megoldása csak a csapat és a harctér volt. Az 1838-as árvíz emléktáblája Megnyílik a Ludovika Akadémia A magyar nemzeti tisztképzés tényleges megindulását az 1867-es osztrák magyar kiegyezés tette lehetővé, egyben elkerülhetetlenül szükségessé. Az épületet végül csak a kiegyezés után, Linzbauer István tervei szerint 1872-ben eklektikus-historizáló ízlésben átalakítva, a bécsújhelyi katonai akadémiával azonos rangra emelve adták át eredeti rendeltetésének, s ezt az évi XVI. törvénycikk foglalja össze: évi VII. és 1827-dik évi XVII. törvénycikkek értelmében Pesten fölállittatni rendelt magyar katonai intézet»mint magyar királyi honvédségi akadémia állittatik föl, és Ludovika- Akadémia nevet fog viselni«. A Ludovika épülete 1872-ben Az évi XVI. törvénycikk második paragrafusa így fogalmaz: Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban lévő kitűnő honvédtiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományoknak a magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezhetni. Ehhez képest ezen akadémiában kettős tanfolyam rendszeresittetik, u. m.: tisztképző tanfolyam, és felsőbb tiszti tanfolyam. A képzés 1872-ben indult meg. A Ludovika Akadémia első igazgatója Móricz Sándor ezredes volt, az oktatói kart tisztek és polgári tanárok alkották. Számukra a kezdetektől nem csupán az oktatás jelentett nagy kihívást, hanem úttörő szerepet kellett játszaniuk a magyar katonai irodalom megteremtésében, a hadi tudományok magyar nyelven való rendszeres művelésében is. Az as tanévben az akadémiára csendőrhallgatókat is felvettek, akik felkészítésük után a csendőrség tisztikarához kerültek. A Ludovika Akadémián tíz évig folyt ilyen típusú képzés. A Ludovika Akadémia fokozatosan egy olyan intézetté alakult, amely egyaránt biztosította a legkorszerűbb hadtudományi ismeretek oktatását és a hazafias nevelést. Az akadémia azonban még mindig nem vált a nevében is szereplő felsőfokú tanintézménnyé, hanem a közös hadseregben már működő hadapródképző intézményekkel egyenrangú, középfokú iskola lett. A Ludovikán végzettek, kevés kivétellel, továbbra sem lettek azonnal tisztek, ehhez még szükségük volt olyan minőségű csapatszolgálatra, amely alapján előléptethették őket. E képzési forma azonban már minden korábbi megoldásnál lényegesen népszerűbb volt. A középosztályhoz tartozók viszonylag nagy számban íratták be fiaikat a Ludovika Akadémiára, ennek elvégzése már lehetőséget teremtett a társadalmi elismertségre. Az akadémia napi életét a szolgálati és házirend előírásainak megfelelően szervezték, a foglalkozások a tanórarend szerint követték egymást. A növendékek belszolgálatot láttak el, a honvédségre érvényes szolgálati szabályzat alapján. A Ludovika életében rendkívül fontos volt a sport. Budapest és az ország talán legkiemelkedőbb sportéletével büszkélkedhetett az intézmény. A különböző sportágak gyakorlásához, versenyéhez nagyszerű lehetőséget teremtettek az akadémia létesítményei. A katona- és civil sportolók vívhattak, úszhattak, lovagolhattak, kerékpározhattak, tekézhettek és az atlétika különböző ágait űzhették. A tisztképzés Nagy változás következett be szeptember 1-jétől, amikor is Csesznák Benő ezredes vette át az intézet vezetését. Új szemléletet igyekezett megvalósítani az akadémián. Az eddigi szigorú elzárkózó nevelés helyett nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a növendékek elsajátítsák a társasági élet és társasági kapcsolatok normáit. A táncoktatás mellett bevezette az illemtanoktatást, megtanították a növendékeket arra is, hogy miként kell viselkedni színházban, hangversenyeken, tanulták a társalgást, a társasági viselkedés könnyedségét. Mindezekkel egy olyan új tisztikart kívántak kinevelni, amely fedhetetlen erkölcsű, jó modorú, illemtudó és magas szintű szaktudást elsajátított tagokból áll, növelve ezzel a honvédség tekintélyét a magyar társadalom előtt éppúgy, mint a birodalmi haderőn belül. Tantermi foglalkozás A Ludovikán folytatott színvonalas oktató-nevelő munka és a haderő létszámának folyamatos növelése tette lehetővé, hogy 1897-re a Ludovika Akadémia valóban a nevének megfelelő, a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú, felsőfokú tanintézetté 12 13

7 váljon. A Ludovika az uralkodó által szentesített XXI- II. törvénycikkel vált végre olyan szintű tanintézetté, amilyennek az alapítványtevők és 1808-ban a törvényalkotók megálmodták. Hosszas parlamenti küzdelem eredményeként született meg a törvény, amely a tisztképző tanfolyamot megszüntette, és helyette a bécsújhelyi mintának megfelelő képzés indítását írta elő az akadémián. Az intézmény átalakításával megváltozott a képzés célja is. Olyan tiszteket kívántak kibocsátani, akik akár vezérkari szintű szolgálatot is képesek ellátni, tehát a hadtudományi ismereteket elméletben és gyakorlatban egyaránt mélyebben, alaposabban elsajátítják. A képzés rendszere ettől kezdve 1914-ig alapvetően nem változott. Az 1914-ben kirobbant világháború teljesen kiforgatta rendes kerékvágásából az akadémiai életet. A világháborúban harcoló honvédség nagy tiszti igénye az akadémistákat és a tiszteket is hamar a csatatérre szólította. A képzés idejét három évről két évre csökkentették, mert az akadémistákat is mind gyorsabban kellett kibocsátani és a harcterekre küldeni. Egyre inkább rövidült a képzési idő, mígnem az idő előtti felavatások miatt 1916-ra szinte kiürült az akadémia. A két világháború között A vesztes világháború és a forradalmak pusztítása után újra kellett gondolni a katonai képzés rendszerét, és el kellett helyezni egy újjáalakuló nemzeti haderő keretein belül. A nagy hagyományokkal rendelkező Ludovika Akadémián rövid idő alatt megteremtették annak feltételét, hogy a tisztképzés minél gyorsabban megindulhasson. A honvédelmi miniszter már augusztus 25-én kinevezte parancsnoknak Révy Kálmán vezérkari alezredest, akitől gyors, határozott lépéseket várt, pedig 1919 augusztusában az akadémia teljesen elhanyagolt állapotban volt. A hallgatók szétszéledtek, illetve internálták őket, és az anyagi lehetőségek is jelentősen megcsappantak. A stabilizálódott belpolitikai helyzet hatására a honvédelmi miniszter már szeptember 18-án elrendelte, hogy a Ludovika Akadémia újra kezdje meg működését. Intézkedett továbbá arról is, hogy az akadémistáknak a Tanácskormány ideje alatti tevékenysége igazoló eljárás alá kerüljön. A képzés megindulásától kezdve Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg főparancsnoka megkülönböztetett figyelemmel kísérte a Ludovika működését. Ezt a kitüntetett figyelmet bizonyítja az a tény is, hogy a június 24-én történt ellenforradalmi tevékenység (a ludovikások lázadása a tanácsköztársaság ellen) miatt a harmadéves hallgatókat akadémista alhadnagyokká léptették elő. Hasonló gyakorlat sem az akadémia korábbi, sem későbbi történetében nem fordult elő. A vesztes háború utáni békeszerződés várható hatásainak kivédésére már 1919-ben megkezdődtek az előkészületek az akadémia négy évfolyamos főiskolai rendszerű intézménnyé való átalakítása érdekében. Tisztavatás Közben gondos és minden részletre kiterjedő előkészítő munka folyt, amelynek eredményeként Belitska Sándor honvédelmi miniszter 1921 augusztusában terjesztette a nemzetgyűlés elé a tisztképzés új rendszerére vonatkozó tervezetét. A javaslat az évi X. törvénycikkben emelkedett törvényerőre, egyidejűleg hatályát vesztette a honvéd nevelő- és képzőintézetekről szóló évi XXIII. törvénycikk. A törvény Trianon után az alapfokú tisztképzés kereteit az új lehetőségekhez igazította. Így vált a Ludovika Akadémia négy évfolyamos katonai főiskolává. Az 1922-ben elkészült, intézményre vonatkozó Szervi határozványok és szolgálati utasítás egyértelművé tette, hogy a Ludovika Akadémia a honvédségen belül önálló szervezet, amely tiszti- és tanári karból, akadémiai hallgatókból, intézeti személyzetből és az intézményhez rendelt lóállományból áll. A katonai nevelés eszmei alapja a mély vallásosság, a hazafiság, valamint a magyar honvédő hagyományokra épített katonai erények voltak. A katonai nevelés célja egyrészt magában foglalt egy általános, társadalmi, másrészt egy direkt, konkrét katonai elemet. A Ludovikán hazájukat forrón szerető, vallásos, megbízható, alárendeltjeikről gondoskodó, lovagias gondolkodású tiszteket kívántak képezni. Mivel a törvény nem tartalmazott megkötéseket sem a létszámkeret, sem pedig az iskolák számát tekintve, rövid idő múlva már konkrét döntések születhettek a tisztképzés korszerűsítése terén. A honvédelmi miniszter május 22-én a következő intézkedést adta ki: Előzetes tájékoztatásul közlöm, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az évi március hó 31. napján kelt legfelsőbb elhatározása alapján a honvéd hivatásos tisztképzés az 1939/40. tanévtől kezdődően a következő három katonai főiskolán történik: a m. királyi honvéd»ludovika«akadémián a gyalogság, lovasság és tüzérség; a m. királyi»horthy Miklós«honvéd Repülő akadémián a légierő; a m. királyi»bolyai János«honvéd Műszaki akadémián a műszaki vonatkozású fegyvernemek és csapatnemek, valamint a csendőrség tiszti sarjadékának kiképzése től, az egyre fokozódó háborús veszély miatt, a csapatszolgálatot ismét lényeges kérdésként kezelték. A háborúba való belépés után viszont a képzési idő évről évre csökkent ban még a Ludovika Akadémia Nagyrétjén ünnepélyes keretek között avatták hadnaggyá a Ludovikán végzetteket, de egy év múlva, az utolsó hivatalos tisztavatáson, augusztus 20- án a Bolyai Akadémia alakulótere adott otthont mindhárom akadémia összevont avatási ünnepségének. A vendégek és komolyabb reprezentáció nélkül, a légi veszély miatt este hatkor tartott ünnepség egy korszak végét is jelentette őszén a Magyarországon folyó hadműveletek következtében az akadémiát Körmendre helyezték át, 1945-ben pedig megszüntették magyarországi működését után 1947-től Honvéd Kossuth Akadémia Katonai Tiszthelyettes és Tisztképző Főiskola néven működött tovább az újraszervezett intézmény, de csak két évig. A hatalmas épületegyüttesre a Kun Béla nevére átkeresztelt téren ezt követően hányatott sors várt. A főépületet évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. A szárnyépületbe 1949-től a Kossuth Tüzértiszti Iskola került, ezt 1957-ben bezárták. Az épület a civil oktatásé lett ban költözött ide a Bem József Gimnázium, amely később ipari szakképző iskola is lett. Később óvónőképzés is folyt itt, ma a 2000-es években beköltözött Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium használja az épületet. A lovardában 1958-ban megnyitották az Alfa mozit, amely ezer fő feletti befogadóképességével a főváros legnagyobbjai közé tartozott ben kormányhatározat született arról, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutatólaboratóriumait a Ludovika épületegyüttesében helyezzék el. Az átépítési munkákat a félkész épületben 1999-ben leállították. Az épület jelentős része az enyészeté lett A felújított részek mellett az enyészeté lett az épület nagyobb és jelentős része. A Ludovika Akadémia legszebb és legtöbb eszmei tartalommal bíró terei a Hősök Folyosója, a kápolna, a díszterem, a belső udvar lepusztultak, méltatlan állapotba kerültek. A megújulás Magyarország kormánya 2011-ben döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításának előkészítéséről, a közszolgálati képzés egységes megújulásáról. Az Országgyűlés a évi XXXVI. törvényben rendelkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről. A törvény preambuluma kimondja: Az Országgyűlés felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánja helyezni

8 Alapító Nyilatkozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról A megújuló közszolgálati képzés szimbólumaként is esett a választás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új központjának elhelyezéséhez a Ludovika Akadémia történelmi főépületére. Magyarország kormánya a május 18-án kelt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban elnevezésű állami beruházás egyes A Ludovika főépületének homlokzata a felújítás előtt és után kérdéseiről szóló 1158-as számú határozatával döntött az elhelyezésről, a Ludovika Campus létrehozásáról. A program első lépéseként került sor a Ludovika történelmi főépületének teljes körű műemléki rekonstrukciójára. A rekonstrukció során visszaállították a főépület eredeti funkcióit, a történelmi és az oktatási tereket is. Újra teljes pompájukban, eredeti állapotukban láthatóak az épület legjellegzetesebb, építészetileg és történelmileg is hangsúlyos részei, mint a főlépcsőház, a díszterem, a Hősök Folyosója és a kápolna. Az épület kívül is megújult, a homlokzatok eredeti szerkezetükben és díszességükben mutatkoznak meg. Ezek közül is kiemelhető a főbejárat felett kialakított magyar államcímer, valamint a belső udvaron Magyarország vármegyéinek címersorozata. A műemléki rekonstrukció megvalósításával egyidejűleg az épület új funkciót is kapott. Ez lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központja, itt kap elhelyezést az egyetem központi könyvtára és levéltára. Az igazgatási feladatok mellett a megújult területek újra visszahozzák az oktatást is az épületbe. Előadó- és szemináriumi termek, hallgatói közösségi terek és tanszéki elhelyezések is megvalósultak. Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját (Gróf Zrínyi Miklós) Magyar államcímer a Ludovika főhomlokzatán Csáky Imre Címerek a Ludovikán Az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia felújított, klasszicista stílusú egyben monumentalitást, fegyelmet és erőt sugárzó épületegyüttesének főbejárati főhomlokzatát aprólékosan megmunkált cserfa- és olajágakkal tűzdelt, vegyesen alkalmazott ókori és középkori fegyver- és hadijelvény-ornamentikával díszítették, amelynek felső, háromszögletű orommezejének (timpanon) hangsúlyozott középpontjába, fél térdre ereszkedő angyalok által megtartva, csücskös talpú címerpajzsot helyeztek a magyar Szent Korona Országai egyesített címereit ábrázolva, amelyen a Szent Korona nyugszik. A reprezentatív kompozíció középpontjában látható államcímer középpajzsában Magyarország, a negyedelt nagypajzsban Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Erdély címerei láthatók. A faragott címer 1896 (1874) előtti, hiszen a pajzsmezőben alul betolt, ívelt oldalú ékben nem látható Fiume címere ban báró Bánffy Dezső miniszterelnök az általa aláírt és még ugyanabban az évben közzétett 3755/1895. M. E. számú rendeletében rögzítette: Magyarország és a magyar birodalmat alkotó egyes országok czimereinek tartalmát és alakját ezredévi történelmi fejlődés alapján sok századnak törvényes gyakorlata állapitotta meg. A gyakorlati alkalmazásban azonban, különösen az ujabbi időkben, az ország czimere ugy egyes elemeinek ábrázolása, mint azoknak öszetétele tekintetében a legkülönbözőbb módon hibásan rajzoltatott, a minek következtében az ország czimerének helyes rajzára nézve egészen ingadozó felfogás és bizonytalanság kezdett uralkodni. E körülmény már egyik hivatali elődömet arra inditotta, hogy az ország czimerét történeti és heraldikai szempontból vizsgálat alá vétesse arra hivatott tudományos testületek által, nevezetesen az országos levéltár, a magyar heraldikai és genealogiai társulat, s végre a magyar tudományos akademia által. E tudományos testületek azután történelmi kútforrások nyomán s a heraldika szabályai szerint egybehangzó véleménnyel meghatározták az ország czimerének történelmileg és heraldikailag helyes leirását és rajzát. Minthogy pedig nagyon kivánatos, hogy az ország czimerének helyes ábrázolására nézve tapasztalható bizonytalanság megszünjék és a közéletben is az ország czimere helyesen és hibátlanul ábrázoltassék, még az előbbi kormány ministertanácsi végzéssel elhatározta, hogy az ország czimerének helyes leirása és rajza közzététessék. E ministertanácsi határozat foganatositásaképen, addig is, míg a törvényhozás e részben intézkednék: Magyarország külön czimerének, valamint a magyar korona országai egyesitett czimerének az emlitett tudományos vizsgálat alapján meghatározott helyes leirását és rajzát, e czimereknek ugy a hivatalos, mint az 1883: XVIII. t.-cz. Alapján engedélyezett, magánosok általi használatnál ilyképen való ábrázolása végett ezennel közzéteszem, a mint következik: B. Bánffy s.k. m. kir. ministerelnök. 1 Ennek megfelelően 1896-tól háromféle államcímer 1 Magyarország külön czimerének és a magyar korona országai egyesitett czimerének leirása és rajza. Budapesti Közlöny, 308. szám. Budapest, december p

9 lehetett törvényes használatban: 1. a magyar Szent Korona Országai igény- és emlékcímereit is magában foglaló nagycímer, azaz állami nagycímer (nem alkották meg); 2. a magyar Szent Korona Országai egyesített címere, azaz állami középcímer; 3. Magyarország külön címere, az állami kiscímer. A magyar Szent Korona Országai egyesített címere (állami középcímer): nagypajzs, ráhelyezett középpajzzsal. A hasított középpajzson Magyarország külön címere, a kiscímer látható: jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben, zöld hármas halomnak arany levélkoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt áll. A nagypajzs negyedelt, alul ívelt oldalú ékkel. 1. mező Dalmácia címere: kék mezőben három (2 1) aranykoronás arany leopárdfej lebeg. Címere a 15. század elején tűnik fel Zsigmond király pecsétjén. 2. mező Horvátország címere: ezüsttel és vörössel ötször sakkozott mező, amely II. Lajos korában (1525) jelenik meg. 3. mező Szlavónia címere: a kék mezőt ezüst, hullámos ikerpólya osztja. A két pólya közti vörös mezőben természetes színű nyest fut. A felső kék mezőben arany csillag lebeg. Szlavónia címerének eredete a 12. századig nyúlik vissza, azt II. Ulászló 1496-ban címereslevélben erősítette meg. A futó nyest a középkori nyestbőradó képi megjelenítése, amely akkoriban elfogadott adónemnek számított. Az ikerpólya két folyót, a Drávát és a Szávát jelenti, a csillag a Mars csillaga. 4. mező Erdély címere: vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, növekvő, kiterjesztett szárnyú fekete sas. A jobb felső sarokban arany nap, a bal felső sarokban ezüst újhold lebeg. Az alsó arany mezőben hét (4 3) háromormú vörös bástya (vár) lebeg egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral, köztük két-két lőréssel ben Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé nyilvánította, és aranybullás oklevélben régi címerét is megújította. Erdély Nagyfejedelemség címerében a történelmi három nemzet (magyar, székely, szász) címere látható. A növekvő, kiterjesztett szárnyú sas a magyar nemzet jelképe. A Nap és Hold a székely nemzet 1436-ban Zsigmond által adományozott címerképe: a székelyek úgy figyelik (őrzik és védik) az ország határát, mint a Nap és a Hold. A hét vár a szászok hét, kulcsos (azaz kőfallal kerített) városát jelképezi. 5. mező ívelt oldalú ékben Fiume címere: vörös mezőben jobb lábával sziklán álló, kétfejű, balra néző, kiterjesztett szárnyú, vörös nyelvű fekete sas. A sas bal lábát a sziklán fekvő, hosszúkás, barna korsón tartja, amelyből víz ömlik a sziklát balról mosó folyóba. A sas felett kék szalagos és kék bélésű arany hercegi korona lebeg. Fiume címerét 1659-ben I. Lipót adományozta, figyelembe véve a város állandó hűségét, békés és háborús időkben tett különféle szolgálatait. Az eredeti címereslevélben a címer keretére helyezett szalagon olvasható INDEFICIENTER kifogyhatatlan (elfogyhatatlan) tengervizet jelent. Ahogyan Mária Terézia 1779-ben kiadott diplomájában olvashatjuk: Fiume kereskedő-város kerületével együtt a Magyar Szent Koronához kapcsolt külön testnek tekintessék A nagypajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Pajzstartók: jobbról és balról egy-egy lebegő, fehér ruhás, sötétszőke vagy világosbarna hajú angyal. 2 Pajzstartók helyett a pajzsot jobbról zöld cserfaág, balról zöld olajág övezheti. 3 A Magyar Királyság vármegyéi A középkorban a királyi vármegye általános, középszintű világi közigazgatási egység volt, amely a várispánság központjaként értelmezett (föld)vár körül feküdt egyetlen összefüggő területként. Kijelölt határ övezte, és magában foglalt nem királyi birtokokat is. Joghatósága kiterjedt mindazokra, akik a határain belül éltek (a később mentességet, azaz immunitast szerzetteket kivéve). A vármegye szó az iráni eredetű vár és a szláv származású megye összetétele. A megye eredeti jelentése határvonal, határ volt, így a szóöszszetétel a vár határa -ként értelmezhető. (Könyves) Kálmán király ( ) I. törvénykönyve 36. cikkelyében arról olvashatunk, hogy a király vagy herceg valamelyik comitatusba, megyébe (in comitatum aliqualem) megy, a 37.-ben pedig arról, hogy a király valamelyik megyéjébe (in quamcumque civitatis megam) megy. 4 Gyakori volt, hogy egy vármegyében másik várispánsághoz tartozó birtokok is feküdtek. A vármegyének mint államigazgatási szervnek ekkor nem volt külön vezetője, sem saját tisztségviselője. A várispán (comes civitatis) egyúttal vármegyei ispán vagy megyésispán (comes comitatus) is volt, a várispánság tisztségviselői vármegyei ügyekben is eljárhattak. A király így egy ve- 2 Magyarország külön czimerének és a magyar korona országai egyesitett czimerének leirása és rajza. Budapesti Közlöny, 308. szám. Budapest, december Uo. 4 Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Nemzet és emlékezet. Budapest, 1988, 39. p. A vármegyék kialakulásáról említett két nézetre vesd össze i. m és oldalát, valamint a Korai magyar történeti lexikon (9 14. század) főszerkesztő: Kristó Gyula, Budapest, 1994 vonatkozó szócikkeit

10 zető szervezet segítségével irányította magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási egységet (a vármegyét). A királyi vármegye modellje a 13. század második feléig állt fenn. I. (Szent) István király ( ) óta folyt a királyi birtokok lassú, majd Imre ( ) és II. András ( ) uralkodása alatt gyors eladományozása. Királyaink gyakran társadalmi csoportoknak, egyházaknak, magánszemélyeknek mentességet (immunitas) biztosítottak a várispán joghatósága alól, ezért (is) a királyi várispánság és a királyi vármegye lassan elveszítette jelentőségét. A 12. század utolsó harmadától fokozatosan fejlődött ki a nemesi vármegye, a formálódó köznemesség önkormányzati egysége. A későbbi köznemességet két társadalmi réteg alkotta. Az egyik a királyi serviensek (servientes regis), azaz királyi szolgák csoportja, akik szabad jogállású, vagyonnal bíró alattvalók voltak, s az Aranybullával (1222) biztosították maguknak az uralkodó osztályhoz tartozók alapvető kiváltságait (ítélkezés, katonáskodás, adómentesség). A másik réteg a várjobbágyoké (iobagio castri), vagyis a királyi várszervezet kiszolgálására alárendelt, szolga jogállású népesség (várnép) vezető rétege, akik nem voltak a közszabadság részesei, de a királyi szervienssé, illetve nemessé tételüket mindig megelőzte a közszabadság adományozása számukra. A nemesi vármegye kialakulása első írásos forrásának az évi zalai szerviensek kehidai oklevelét tekintjük, amelyben királyi engedélyt kaptak arra, hogy helyi ügyeikben maguk bíráskodjanak. Példájukat a többi vármegye is követte, törekedve a helyi közigazgatás befolyásolására is. A köznemesek megválasztották helyi bíráikat, a szolgabírákat (iudex servientium). A szolgabírák és a királyt képviselő ispán később együtt adtak ki megyei okleveleket. A kialakult nemesi vármegyék élén a király által kinevezett vármegyei vagy megyésispánok (később főispán) álltak. A vármegye igazgatását valójában a főispán helyettese, az alispán (vicecomes) látta el, akit a században a vármegyei ispán nevezett ki familiárisai közül, a 16. századtól lényegében a főispán és a vármegyei közgyűlés választotta. A vármegyéket általában négy járásra osztották fel, élükön egy-egy szolgabíróval. Később főszolgabírót és alszolgabírókat különböztettek meg. A 15. századtól megjelent a jegyző (notarius), a 16. századtól a másodjegyző választott intézménye is. A Magyar Királyság századi világi közigazgatási rendszerének elemeit a több évszázados történeti fejlődés eredményeként kialakult vármegyék, kiváltságos kerületek, vidékek, székely, szász (és lándzsás) 5 székek, a szabad királyi városok és az eltérő igazgatású Katonai Határőrvidék alkották. Az első magyar király, az Árpád-házból származó I. (Szent) István ( ) uralkodói életműve a Magyar Királyság világi (vármegyék) és egyházi (egyházmegyék) közigazgatási egységeinek megteremtése volt. A 19. században a vármegyék (comitatus) a Magyar Királyság törvényhatósági joggal felruházott alapvető területi-közigazgatási egységei voltak, amelyeknek a száma a század második harmadának első éveiben Magyarország területén fekvő vármegyéket tekintve (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia vármegyéin kívül) hatvanhárom. 6 A kiváltságos kerületek, vidékek/területek (districtus privilegiarum) a király/fejedelem által adományozott territoriális rendi kiváltságokkal (privilégiumokkal) és törvényhatósági joggal felruházott területi-közigazgatási egységek voltak, amelyek főként királyi/fejedelmi birtokokon, számukra külön kijelölt területeken vagy korábbi határőrvidékeken alakultak ki (Hajdú Kerület; Jász és Két Kun Kerület; Tiszai Kiváltságos és Királyi Koronai Kerület; Nagykikindai Királyi Kiváltságos Kerület; Szepesi XVI Város Kerülete; Túrmezei Nemesek Szabad Kerülete; Erdélyben: Fogaras Vidéke; Kővár Vidéke; Brassó Vidéke; Beszterce Vidéke). A székely székek (Sedes Siculorum) az Erélyben élő székelyek területi-önkormányzati egységei voltak, amelyeknek a belső szervezete a nemesi vármegyék mintájára épült ki, kifejezetten katonai szolgálatot teljesítő (országhatárt őrző és védő) feladatrendszerrel (Aranyos szék, Csík, Gyergyó és Kászon szék, Háromszék, Maros szék, Udvarhely szék). A szász székek (Sedes Saxonum) az erdélyi szászok önkormányzati egységeiként alakultak meg a 13. században, amelyeknek belső szervezete a szabad királyi városok mintáját követte (Kőhalom mezőváros és szász szék, Segesvár szabad királyi város és szász szék, Szászsebes szabad királyi város és szász szék, Szerdahely mezőváros és szász szék, Újegyház mezőváros és szász szék, Medgyes szabad királyi város és szász szék, Szászváros mezőváros és szász szék, Nagysink mezőváros és szász szék, Nagyszeben szabad királyi város és szász szék). A szabad királyi városok (liberae regiae civitates) városjoggal rendelkező, közvetlenül a király alárendeltségében álló (a középkorban kőfallal körülvett) települések voltak, amelyek nem tartoztak a vármegyék joghatósága alá. Számuk a 19. század harmincas éveinek végére elérte a hatvanötöt. A Katonai Határőrvidék a század közepétől a töröktől visszafoglalt déli, az országhoz közigazgatási értelemben vissza nem kapcsolt területeken nyert végleges szervezeti formát, amelyben egy-egy ezredhez (zászlóaljhoz) egy-egy kerületet rendeltek, így azok különálló, zárt katonai közigazgatási egységeket képeztek. Az ezredeket az eltérő megnevezés mellett két kivétellel eltérő hadrendi számozással is megkülönböztették: 1. Likai; 2. Otocsáci; 3. Ogulini; 4. Szluini; 10. I. (Első) Báni; 11. II. (Második) Báni; 5. Kőrösi; 6. Szentgyörgyi; 8. Gradiskai; 7. Brodi; 9. Péterváradi, Német Bánsági, Oláh Bánsági ezredek és a Sajkás zászlóalj. 7 A nemesi vármegyét felváltó polgári vármegye a 19. század harmadik harmadában jött létre. A központi kormányszervek központosító tendenciája és a vármegyei önkormányzat erőteljes megőrzése iránti törekvés véglegesítette a polgári vármegye sok változtatáson átesett és részeiben napjainkig fennálló szervezetét és jogállását az évi XL. és az évi XXI. törvénycikkekben. E szerint a törvényhatóságok területi alapon szervezett közjogi testületek voltak, amelyeket önkormányzati joggal is felruháztak, és mint ilyenek az önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését gyakorolhatták. Továbbá önkormányzati joguknál fogva saját belügyeikben önállóan intézkedhettek, határozhattak, rendeleteket alkothattak, tisztviselőiket választhatták. Az évi XXI. törvénycikk 56. -a szerint: A vármegyék és a törvényhatósági joggal biró városok élén a főispán áll, kit a belügyminister előterjesztésére a király nevez ki és ment fel. 8 A 19. század utolsó harmadában szükségessé vált a Magyar Királyság közigazgatási rendszerének egyszerűsítése, ami a vármegyéket, a kiváltságos közigazgatási területeket (kerületek, székek és vidékek) alapvetően és a vármegyei címerhasználatot is befolyásolva érintette. Először a horvát szlavón határőrvidék polgárosításának megindítását a király június 8-i legfelsőbb elhatározásával külön törvénycikkben iktatták törvénybe, majd az évi XXVII. törvénycikkel a bánsági határőrvidék mint magyar határőrvidék és a titeli (sajkás) zászlóalj polgárosítását. Az l876. évi XXXIII. és az évi I. törvénycikkben több vármegye összevonásával, az addig 5 A Magas-Tátra délkeleti előterében fekvő Szepesség egyik privilegizált területe volt a X (Tíz) Nemes Lándzsások Felső Széke, amelyet 1802-ben egyesítettek Szepes vármegyével. 6 Az 1777-ben Mária Terézia királynő ( ) által alapított Szeverin vármegyét II. József király ( ) 1786-ban felszámolta. A vármegyék pontos számáról lásd: Joannes Lipszky de Szedlicsna: Tabula Generalis Regni Hungariae, Croatiae et Slavoniae nec non Magna Principatus Transylvaniae conspectum Mappae Generalis. Pestini, 1810, továbbá Csáky Imre: A Magyar Királyság vármegyéinek címerei a XVIII XIX. században. Budapest, 1995, 162. p. és Szeverin vármegye pecsétje. Lásd ezt: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár Libri Regii LI. kötet p A határőrvidéket Erdélyben is megszervezték között Erdélyi Határőrvidék néven, de az különálló, zárt katonai-közigazgatási egységet nem képezett. Vesd össze erről: Joannes Lipszky de Szedlicsna: Repertorium locorum obiectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae ocurrentium. Budæ, 1808, 766 és 164 p évi Törvényczikkek. Budapest, 1897, 390. p. 21

11 különálló, kiváltságos kerületek, székek és vidékek területének szabályozásával, azok vármegyékké alakításával és végül területük végleges megállapításával új közigazgatási rendszert vezettek be. Ekkor alakult meg Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Maros-Torda stb. vármegye, és szűnt meg Kővár Vidéke, Aranyos szék, a Jász és Két Kun Kerület stb ban Krassó és Szörény, 1881-ben Abaúj és Torna vármegyét egyesítették. Az átalakított közigazgatási rendszert az évi XXI. törvénycikkben iktatták törvénybe, amely végeredményben a Magyar Királyság területét 63 vármegyére osztotta fel, amelyet a Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területén fekvő 8 vármegye egészített ki, így a történelmi Magyarország területe 71 vármegyéből állt. Ehhez tartozott a magyar Szent Koronához csatolt külön test (corpus separatum) Fiume Kormányzóság területe. A 71 vármegyét és Fiumét befogadó országok és társországok címerei együttesen jelennek meg az évi magyar Szent Korona Országai egyesített címerében (magyar állami középcímer): Magyarország, Dalmácia, Szlavónia, Horvátország, Erdély és Fiume. Az évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról (szentesítést nyert június 27.) így rendelkezett: 1.. Az alább felsorolt vármegyék [ ] mint törvényhatóságok törvénybe iktattatnak:1. Abaúj-Torna, 2. Alsó-Fehér, 3. Arad, 4. Árva, 5. Bács-Bodrog, 6. Baranya, 7. Bars, 8. Békés, 9. Bereg, 10. Beszterce-Naszód, 11. Bihar, 12. Borsod, 13. Brassó, 14. Csanád, 15. Csík, 16. Csongrád, 17. Esztergom, 18. Fejér, 19. Fogaras, 20. Gömör és Kis-Hont, 21. Győr, 22. Hajdú, 23. Háromszék, 24. Heves, 25. Hont, 26. Hunyad, 27. Jász-Nagykun-Szolnok, 28. Kis-Küküllő, 29. Kolozs, 30. Komárom, 31. Krassó-Szörény, 32. Liptó, 33. Máramaros, 34. Maros-Torda, 35. Moson, 36. Nagy-Küküllő, 37. Nógrád, 38. Nyitra, 39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 40. Po- zsony, 41. Sáros, 42. Somogy, 43. Sopron, 44. Szabolcs, 45. Szatmár, 46. Szeben, 47. Szepes, 48. Szilágy, 49. Szolnok-Doboka, 50. Temes, 51. Tolna, 52. Torda-Aranyos, 53. Torontál, 54. Trencsén, 55. Turóc, 56. Udvarhely, 57. Ugocsa, 58. Ung, 59. Vas, 60. Veszprém, 61. Zala, 62. Zemplén, 63. Zólyom. 9 (Továbbá: 64. Belovár-Kőrös; 65. Lika-Krbava; 66. Modrus-Fiume; 67. Pozsega; 68. Szerém; 69. Varasd; 70. Verőce; 71. Zágráb.) Vármegyecímerek A nemesi vármegye kialakulásának kezdetén, a 13. században már jelentkezett igény arra, hogy a vármegyék által kiállított okleveleket saját helyi szervezetüknek megfelelően önálló, címeres pecséttel hitelesítsék. A Zala megyei szerviensek hitelesítési gyakorlata ezt bizonyította. Az 1232-ben kiállított oklevélen a gyűrűspecsétek mellett megfigyelhető volt egy, amelynek heroldalakja, a kettős kereszt ugyan a magyar királyi címer kettős keresztjével volt azonos, mégis a különállás megnyilvánulásaként a ZALAI SERVIENSEK PECSÉTJE körirat latin megfelelőjét alkalmazták rajta. Ez tekinthető a vármegyei címerek ősének. A 15. század végéig a zalai példa ellenére nem találkozunk külön vármegyei pecsétekkel. A vármegyék ispánjai vagy alispánjai és a szolgabírák közösen saját családi címerüket ábrázoló gyűrűspecséttel hitelesítették okleveleiket ben azonban Hunyad vármegye pecsétet vésetett, majd 1498-ban II. Ulászló adományozott Somogy vármegyének címereslevelet. Később az évi LXII. törvénycikk így intézkedett: Minden vármegyének legyen pecsétje, a melyet az alispánok és szolgabirák meg esküdttársak pecsétei alatt szekrényben kell tartani. Ezenkivül határozták, hogy azoknak a különböző al- kalmatlanságoknak az elkerülése végett, a melyek a vármegyékben eddigelé többször azért fordultak elő, mert a pecsétek bizonytalanok és ismeretlenek voltak, jövőre a vármegye nevében kiadandó leveleket a királyi felség kegyes engedélyéből egy pecsét alatt adják ki, a mint ez Somogy vármegyében történik. 1. A mely pecséteket, miután azokat megnyerték és elkészitették, minden egyes vármegyében az alispán, szolgabirák és esküdttársak pecsétei alatt szekrényben vagy ládában tartsanak és onnan csak akkor vegyenek ki, a mikor törvényszék tartása alkalmával a vármegye nevében valamely levelet kell megpecsételni. 2. És ezeket a leveleket az alispánok, szolgabirák vagy esküdttársak, vagy közülök azok, a kik irni tudnak s egyszersmind a jegyző irják is alá. 10 Ezután sorra vették használatba a vármegyei pecséteket. A vármegyei címerek címerképeinek és heroldalakjainak kiválasztását gyakran befolyásolta a vármegye örökös főispáni családjának címere, valamely nevezetes történelmi esemény, a vármegye földrajzi-természeti körülményei, fontosabb várai, városai, mezőgazdasági terményei, ipara, bányászata, sokszor folyóinak száma, esetleg a vármegye valamely tartományhoz való tartozása, illetve az adott népcsoport jellemzői. A 17. században a vármegyék nagy többségének volt önálló címere. Érdekességként említjük meg, hogy a vármegye latin nevét néha szótagokra bontva vésték külön pecsétnyomókra, és így hitelesítették kiadványaikat: COMIT TATUS DE ZAT THMAR. II. József 1786-ban felfüggesztette a vármegyék hitelesítési gyakorlatát, és elrendelte, hogy minden vármegye Magyarország címerét alkalmazza a vármegye nevének köriratával. II. József halála után a vármegyék visszatértek eredeti címeres pecsétjeik használatához. Az es években mozgalom indult a magyar hivatalos nyelv bevezetése melletti kiállásként, hogy a vármegyék címeres pecsétjének addigi latin körirata helyett a király magyar nyelvűt engedélyezzen. Ezért sok vármegye fordult e kéréssel V. Ferdinándhoz, aki teljesítette is azokat. A vármegyék címeres pecsétjét a király adományozta, és azon a legkisebb változtatást is csak az uralkodó engedélyezhette, általában királyi oklevélben, címereslevél formájában. Vármegyecímerek a Ludovikán A Ludovika Akadémia főépületének szabályos alaprajzú belső udvarában jobbról és balról szimmetrikusan elhelyezve balról jobbra haladva, alfabetikus sorrendet tartva láthatók a Magyar Királyság évi XXI. törvénycikkben meghatározott 63 vármegyéjének tardosi vörös mészkőbe faragott címerei, a vármegyék megnevezésének feltüntetésével. Az impozáns címeregyüttes szám szerinti összhangjára is figyelemmel voltak a tervezők, hiszen a 64. pajzsmezőbe a következő szöveget vésették: E CIMERSOROZAT A MAGYAR VÁRMEGYÉK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉNEK EMLÉKÉT HIRDETI[.] NEMES HAGYOMÁNYAINK LEGHIVEBB ŐRE, EZERÉVES TÖRTÉNELMÜNK LEGŐSIBB SZERVE- ZETE: A MAGYAR VÁRMEGYE FORINTOT ADOTT ÖSSZE A MAGYAR TISZTKÉPZÉS ELSŐ OTTHONÁNAK FELÉPITÉSÉRE[.] ÁLDOZATKÉSZ ŐSÖK MÉLTÓ UNOKÁI AJÁNLOTTÁK FEL A HA- GYOMÁNYTISZTELETBEN REJLŐ NEMZETFENN- TARTÓ ERŐK HATÓSUGARÁBAN VÁRMEGYÉJÜK CIMERÉT E TÖRTÉNELMI ELHATÁROZÁS MEG- ÖRÖKITÉSÉRE. Az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia főépületének belső udvarán elhelyezett 63 vármegyecímer és a 64. pajzsban fent idézett szöveg ma is időszerű. Az ott olvasható áldozatkészség, az immár 1100 éves magyar történelmünk és a hagyománytisztelet együttesen nemzetfenntartó erővé magasztosul. A tardosi vörös mészkőbe faragott vármegyecímerek, történelmünk mozaikjai egyúttal nemzettudatunk vizuális és tartalommal bíró részét képezik. A 63 vármegyecímer visszaállítása eredeti pompájába, közreadása és a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia szellemisége olyan realista alapokon nyugvó történelmi és nemzettudatot hangsúlyoz, amely szilárd hazafiúi és erkölcsi alapot adhat a 21. századi magyarnak; ahogyan a kőbe vésett szöveg hangsúlyozza: az ősök méltó unokái mellett joggal remélhetjük az ősök déd- és ükunokáinak is. Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. A történelem az idők tanúja, az igazság világossága, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. E latin jelmondat és a kőbe faragott címerek szellemisége kapcsán elkötelezettek vagyunk arra, hogy e könyv a megjelentetésével, a vármegyecímerek, történelmünk színes mozaikképeinek bemutatásával évtizedek és évszázadok távlatából is hazaszeretetre neveljen, önkritikus és cselekvő nemzettudatot ébreszszen, igaz nemzeti érzést tápláljon egészséges tartással a 21. századi magyarban is évi Törvényczikkek. Budapest, 1897, 367. p. 10 Forrás: CompLex Kiadó Kft év törvényei. Internetes adatbázis

12 24 25

13 Vármegyecímerek a Ludovikán- kőből kőből faragva 27

14 Abaúj-Torna vármegye címere címere 1 Alsó-Fehér vármegye címere címere 2 Abaúj és Torna vármegye sokáig egymástól független törvényhatóságként működtek, de történelmük során többször egy vármegyét alkottak: először 1782-ben, majd 1849 után másodszor, végül az évi LXIV. törvénycikk rendelkezése folytán harmadszor. A vármegye címerét I. Ferenc József adományozta 1882-ben. A csücskös talpú pajzs vágott. A felső mezőben két pólya látható, amely a kiterjesztett szárnyú sassal, valamint a sisaktakarókkal együtt a régi Abaúj vármegye címerét alkotta. A vármegye a nevét az Aba nemzetségről kapta, és a krónika szerint az Abák építették Abaújvár várát is a 11. század elején, amely később a gróf Csákyak egyik birtokközpontja lett. A vármegyében több földrajzi név is emlékeztet az Aba nemzetségre. Abaúj vármegye örökös főispánjai a Perényi család tagjai voltak. A címerpajzs alsó mezejében egy oldalra fordult, hátrahajtott szárnyú sólyom látszik, feje fölött nyitott levélkorona lebeg. Ez Torna vármegye címere volt. A címerpajzsra nem helyeztek sisakot, így a pajzson egy kiterjesztett szárnyú sas áll kiöltött nyelvvel, fején nyitott levélkoronával. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti. Alsó-Fehér vármegye területét az évi I. törvénycikk állapította meg véglegesen, amely szerint a vármegyét az addig fennállt Alsó-Fehér vármegye 24 más megyéhez csatolt község kivételével, továbbá Gyulafehérvár, Abrudbánya és Vízakna képezte. Feltehetőleg a 11. század elején ezen a területen comitatust szerveztek, majd Gyulafehérvár lett az Erdélyi Fejedelemség székvárosa, ahol a fejedelmek fényes udvartartást rendeztek be. Ebben a városban alapította Bethlen Gábor fejedelem ( ) az első erdélyi főiskolát 1629-ben. Az ovális pajzsmezőben kiterjesztett szárnyú sas áll. A kiterjesztett szárnyú sas összefüggésbe hozható az erdélyi magyar nemzet címerképével, a növekvő, napba néző fekete sassal. Az ovális pajzsot liliomokkal díszített keret veszi körül. A kiterjesztett szárnyú sast pecséteken növekvő formában is ábrázolták. 1 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyvek K 19 LXVIII. kötet 509. p Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Altenburger Réső Pecsétgyűjtemény V doboz. 29

15 Arad Arad vármegye címere címere 3 Árva Árva vármegye címere címere 4 Arad vármegye latin köriratú címeres pecsétjét Mária Terézia adományozta 1767-ben, majd 1837-ben, V. Ferdinánd uralkodása alatt magyar körirattal látták el: ARAD ~ VÁRME- GYE ~ PETSÉTJE (A címeres pecsét elkészítésének éve esetenként nem egyezett meg a királyi oklevél az adományozás évével, hiszen a Magyar Udvari Kancelláriához benyújtott vármegyei beadványok időpontjai és az engedélyező királyi oklevelek kiadása között több hónap is eltelt.) A kerek talpú pajzs vágott, alul hasított. A felső mezőben két, egymással szemben álló, kétfarkú oroszlán gyökerestől kitépett, lombkoronás fát tart. Az alsó jobb oldali mezőt két, hullámos pólya osztja. A két hullámos pólya a vármegye két fő folyóját, a Köröst és a Marost jelképezi. A harmadik mezőben vár áll zárt kapuval, lőrésekkel, három toronnyal. A címerpajzsot nyitott levélkorona díszíti. A pajzstartók mindkét oldalról griffek, kiöltött nyelvvel. A pajzstartók ívelt, levélszerű talapzaton állnak. Árva vármegye a 19. századi Magyar Királyság északi fekvésű vármegyéje. Központi erőssége az Árva folyó mellett felépített Árva vára volt, amelyhez a 16. században hat mezőváros és 75 falu tartozott. A vármegye örökös főispáni címét 1606-ban Thurzó György nádor viselte, később Thököly Istvánra ruházták át. A vármegye magyar nyelvű körirattal ellátott címeres pecsétjét V. Ferdinánd adományozta ben. Az ívelt talpú, reneszánsz stílusú pajzs mezejében hármas halmon két lombkoronás fenyőfa között lépő medve látható. A pajzstalpat egy hullámos pólya osztja. A pajzsra pántos sisakot helyeztek. A sisakot nyakék és levélkorona díszíti. Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, kétfarkú oroszlán kiöltött nyelvvel. Az oroszlán fején levélkorona látható. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 572. p. és Kancelláriai iratok A , szám Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 520. p. 31

16 Bács-Bodrog vármegye címere címere 5 Baranya vármegye címere címere 6 Bács és Bodrog vármegyéket történetük folyamán többször egyesítették, majd szétválasztották. Bács vármegyének először I. Lipót adományozott címeres pecsétet 1699-ben, amely Szent Pál apostolt ábrázolta. Ez a címeres pecsét elveszett, így 1713-ban III. Károly adományozott a korábbi, 1699-es pecséttel azonos címeres pecsétet. III. Károly ben Bodrog vármegyének is adományozott címeres pecsétet, ami a két vármegye különállását jelentette. Az évi VIII. törvénycikk alapján a két vármegyét egyesítették, és az a továbbiakban Bács vármegye címeres pecsétjét használta ben az egyesített vármegye címeres pecsétjét V. Ferdinánd megújította, és engedélyezte magyar nyelvű köriratát: BÁCS-BODROGH VÁRMEGYE PETSÉTJE MEG- ÚJÍTATOT Az 1837-es címeres pecsét semmilyen közös elemet nem tartalmaz az 1715-ös Bodrog vármegyei pecséttel, hiszen abban a Duna és a Tisza folyó, valamint a vármegye névadója, Bodrog vára is látható, sugárzó nappal, ragyogó csillaggal ban, a magyar határőrvidék polgárosításakor Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkás Kerületet, ezzel területileg is egységessé vált. A körpajzs talaján Szent Pál apostol áll tunikában, köpenyben, mezítláb, feje felett dicsfény (glória) látható. Jobb kezében hegyével a talajt érintő egyenes kardot, bal karjában Bibliát tart. A 11. században Szent István király megalapította a Pécsi Püspökséget. A keresztény vallás és a középkori kultúra terjesztésében fontos szerepet töltött be a püspökségen kívül a Benedek-rendi Apátság is Pécsváradon. I. (Nagy) Lajos Pécsett alapított egyetemet. Baranya vármegye I. Lipóttól kapott címeres pecsétet 1694-ben, amelyet V. Ferdinánd megújított, és magyar nyelvű körirattal látott el 1838-ban: * BARANYA VÁRMEGYE PETSÉTJE MEG UJITATOTT A körpajzsban középen kőpárkánnyal ellátott körbástya áll nyitott kapuval, felhúzott kapurostéllyal. A kapu feletti kőpárkányon két férfi, fejükön búzakoszorúval, a vállukra vetett rúdon egy nagyméretű szőlőfürtöt visz. A jobb és bal oldali férfi dolmányt és nadrágot visel csizmával. A meseszerűen nagy szőlőfürt a villányi borvidék gazdagságát jelképezi. A boltíves várkapuban kerek talpú pajzs lebeg, amelynek mezejében I. Lipót és I. József király nevének kezdőbetűi láthatók. A lebegő pajzsot nyitott levélkorona díszíti. A körbástyát jobbról és balról olaj- és pálmaág övezi. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 609. p. és Kancelláriai iratok A , szám. Bodrog vármegye: Libri Regii A 57 XXX. kötet 427. p. Bács vármegye: Libri Regii A 57 XXIV. kötet 625. p. és XXIX. kötet 100. p Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 737. p. 33

17 Bars Bars vármegye címere címere 7 Békés Békés vármegye címere címere 8 Feltételezhető, hogy Bars vármegye területén a században comitatus jött létre, Barsvár központtal. A vármegye városai Bars, Körmöcbánya, Újbánya, Léva sokszor országos jelentőségű történések színterei voltak. Bars vármegye címeres pecsétjét I. Ferdinánd, majd I. Lipót adományozta. V. Ferdinánd megerősítette 1846-ban, és az addigi latin körirat helyett magyar nyelvű köriratot engedélyezett: BARS VÁRMEGYE PECSÉTJE A kerek talpú pajzs mezejét hullámos jobbharánt pólya osztja két részre. A bal felső mezőben egy, a jobb alsó mezőben két, egytornyos templom lebeg. A pajzsra nyitott levélkoronát helyeztek, amelyből egy tőr függ a címerpajzsba, hegyével felfelé. A korona fölött pántos sisak látható, nyakékkel. A sisakkoronán amely csak méretében különbözik a pajzsra helyezett koronától balra néző, kiterjesztett szárnyú sas áll, nyelvét kiöltve. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti. Békés vármegye területén valószínűleg a században jött létre comitatus, amelynek központja a Fehér- és Fekete-Körös találkozásánál épült királyi vár várispánsági székhely, Békés lett. A történelem folyamán a békési vár fokozatosan veszített a jelentőségéből, szerepét Gyula vára vette át mint főispáni székhely. Területét az évi I. törvénycikk rendezte véglegesen. Békés vármegye címeres pecsétjét III. Károly adományozta 1724-ben, majd V. Ferdinánd látta el magyar nyelvű körirattal 1836-ban: BÉKÉS ~ VÁRME- GYE ~ PECSÉTJE A csücskös talpú, reneszánsz pajzs hasított. A jobb oldali mezőben hármas halmon balra fordult, ágaskodó, kétfarkú oroszlán látható, jobb mellső lábával három búzakalászt tart, bal mellső lábával szablyát emel. Az oroszlán kiöltött nyelvű, feje fölött zárt fejedelmi korona lebeg. A pajzs bal oldali mezejében három pólya látszik, jelképezve ezzel a vármegye három fő folyóját, a Fehér-Köröst, a Fekete-Köröst és a Sebes-Köröst. A címert felül nyitott levélkorona zárja le. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyvek, Libri Regii A 57 LXVII. kötet 648. p. és Kancelláriai iratok A , szám Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 331. p. és Kancelláriai iratok A , 461. szám. 35

18 Bereg Bereg vármegye címere címere 9 Feltehető, hogy a későbbi Bereg vármegye területén a században alakult ki comitatus, amelynek központja a Tiszától nem messze épült Borsova vára lehetett. Bereg vármegye a 13. században már létezett, neve a Váradi Regestrumban szereplő Silva Bereguval, azaz beregi erdőséggel hozható összefüggésbe. Később Munkács vára kapott központi szerepet, amelyet Károly Róbert megerősített. A 17. században Munkács vára a Rákócziak kezére került, és ezt a várat védelmezte Zrínyi Ilona három éven keresztül. A vármegye magyar nyelvű körirattal ellátott címeres pecsétjét V. Ferdinánd engedélyezte 1836-ban: BEREGH. VÁRMEGYE. PETSÉT- JE A pajzs címerképei a vármegye kedvező természeti adottságaira utalnak. A láncszemen függő körpajzs görög kereszttel arányosan negyedelt. Az 1. mezőben leveles szőlőfürt, a 2. mezőben leveles száron három makk, a 3. mezőben balra forduló, ágaskodó medve kiöltött nyelvvel, a 4. mezőben két, egymás felett úszó hal lebeg. Beszterce-Naszód vármegye címere címere 10 Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult az az évi XXXIII. törvénycikk rendelkezése szerint és az évi I. törvénycikk által véglegesen megállapított területekből: Beszterce Vidéke Beszterce városával, Naszód Vidéke két község kivételével, Doboka vármegyéből 22 község és Belső-Szolnok vármegyéből 8 község. Beszterce vidékén az Árpád-házi királyok alatt szász telepesek éltek, akik virágzó településeket hoztak létre bányászattal is foglalkoztak. Királyainktól kiváltságokat nyertek és külön vármegyéktől független közigazgatási egységet képeztek, élükön a gróffal (comes), illetve ispánnal. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné 1334-ben a király beleegyezésével a szabad bíróválasztás jogát adományozta a beszterceieknek. A királyi kegy jele az Anjou-címer is Beszterce címerében. Az összetett címer aszimmetrikus, hegyes talpú, szalagokkal átfogott címerpajzsokból áll. A jobb oldali címerpajzsban I. Lajos király Árpád-házi és Anjou-liliomos hasított pajzsban hétszer vágott mező és liliomok címere látható, a pajzsra helyezett nyakékes, pántos sisakkal és a nyitott, ékkövekkel díszített levélkoronából növekvő struccal, amely szájában patkót tart. A címerpajzsot mindkét oldalról sisaktakaró díszíti Beszterce címere. A bal oldali pajzs mezejében füves-bokros erdő előtti tisztáson, jobb oldalon anyafarkas látható, amint Romulust és Remust szoptatja. A patakkal harántosztott mező bal oldalán páncélban, sisakkal, ovális pajzzsal, lándzsával a kezében Mars isten áll egy fatönk mellett. Mars pajzsán V. R. R. d. i. kezdőbetűk olvashatók (Virtute Romana Rediviva). A háttérben az erdő mögött a Kárpátok havasai láthatók Erdély és Moldova határán. A középen kiemelkedő hegycsúcs tetején lenyugvó napsugarak által övezve csőrében latin keresztet tartó sas áll Nagy-Oláhország címeréből. Az összetett címeren a magyar királyi korona fekszik, stilizált, ékkövekkel díszített formában. 9 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 475. p. és Kancelláriai iratok A , szám Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Altengurger Réső Pecsétgyűjtemény V doboz. 37

19 Bihar vármegye címere címere 11 Borsod vármegye címere címere 12 Valószínűleg a 11. században alakult ki comitatus a vármegye területén, Biharvár központtal. Szent László királyt a később vármegyei székhellyé váló Nagyváradon temették el. A megye területét az évi XXXIII. törvénycikk szabályozta. Bihar vármegye örökös főispánja a mindenkori nagyváradi püspök volt. V. Ferdinánd 1838-ban magyar nyelvű körirattal ellátott címeres pecsétet adományozott a vármegyének: BIHAR VÁRMEGYE PETSÉTJE A körpajzsban, vízben három, fordított ék alakban elhelyezett hal balra úszik, közöttük ék alakban háromszor három nádszál látható a vízben. A pajzs bal oldalán a víz felett hegylánc húzódik, e fölött karikáról, kétszárú szőlőfürt függ. A pajzs jobb oldalán a víz fölött rozskéve lebeg. A pajzs címerképei az oklevél szövege szerint a vármegye területének termékenységét szimbolizálják. Borsod vármegye területén a században alakulhatott ki comitatus. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaláskor megszálló Örs és Bors vezérek utódairól kapta. A 11. században központja Borsodvár lett. Később a Diósgyőrben felépített királyi vár királyaink, leginkább az Anjouk kedvelt tartózkodási helye lett. A csücskös talpú pajzs mezejében kétfarkú oroszlán látható, kiöltött nyelvvel. Bal mellső lábával kétkarú mérleget mint igazságszimbólumot, felemelt jobb lábával nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkoronát tart. A címerpajzsot nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkorona díszíti. 11 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet 656. p. és Kancelláriai iratok A , szám Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Pecsétgyűjtemény V. 5. Altenburger Réső kéziratos címertáblák. 39

20 Brassó vármegye címere címere 13 Csanád vármegye címere címere 14 Brassó vármegye Brassó városával együtt a középkori Barcaság központja volt. II. András 1211-ben a Magyar Királyság déli és délkeleti határainak és a Törcsvári-, Tömösi-, Ósánci-, Bodzai-szorosok védelmére behívta a Szentföldön alakult Német Lovagrendet, amely a Barcaságban kapott adományokat és kiváltságokat. Privilégiumainak birtokában hamarosan hódító törekvéseket kezdett az ország déli határain túl élő kunokkal szemben. A lovagrend hódításai kapcsán rövid ideig kun püspökség is működött a megtérített területeken, de hamarosan önálló államiságra törekedtek, és igyekeztek kivonni magukat a magyar király hatalma alól, ami II. András érdekeit sértette, így 1225-ben haderővel kényszerítette a lovagrendet a Magyar Királyság elhagyására. A Német Lovagrend ezután a Balti-tenger mellett alapított lovagrendi államot Marienburg központtal. A vármegye területét az évi XXXIII. törvénycikk határozta meg, miszerint az magában foglalta Brassó Vidékét Brassó városával együtt. A hegyes talpú pajzs mezejében nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel díszített levélkorona lebeg. A címerpajzs mögött latin kereszt alakban elhelyezett szétnyíló sugarak láthatók. A korona Kronstadt, azaz Brassó város német nevével hozható összefüggésbe. a comitatus, a későbbi Csanád vármegye és Csanádvár vára Szent István király parancsa szerint Doboka fia Csanádról, I. István vezéréről kapta a nevét. A 11. század elején a Maros-vidék, a Körös folyótól Erdélyig és délkeleten a Szörénységig terjedő terület szinte önálló fejedelmi hatalommal rendelkező ura marosvári Ajtony volt. Mivel Ajtony a magyar király fennhatóságát semmibe vette, I. István Koppány, majd az erdélyi Gyula legyőzése után Ajtony ellen anyai unokatestvérét, Doboka fia Csanádot küldte, aki legyőzte Ajtonyt, és fejét elküldte a királynak. Ezért Szent István megjutalmazta Csanádot, amint Szent Gellért nagyobbik legendájában is olvashatjuk: Attól a naptól kezdve Marosvárt Csanádvárnak nevezzék, és miután Csanád lesz a megye ispánja, saját nevéről az hívassék Csanád megyének hangzott a király rendelkezése. I. István később, 1030-ban megalapította a Csanádi Püspökséget is, amelynek első püspöke Szent Gellért lett, ezért szerepel a pajzsban címerképként. Csanád vármegye címerét Mária Terézia adományozta 1761-ben, amelyet V. Ferdinánd megerősített és 1838-ban megújított. A körpajzsban középen Szent Gellért csanádi püspök áll főpapi díszben, hímzett palástban, karingben, püspöksüveggel, cipőben. Feje körül glória ragyog. Jobb karjával lándzsát és pálmaágat tart, emlékeztetve mártírhalálának körülményeire. (Mielőtt a hegyről letaszították volna, lándzsával ejtettek rajta sebet.) Bal kezével díszített pásztorbotot tart. Szent Gellérttől balra a Gellért-hegy magasodik, lába előtt hullámos pólyaként a Duna látható. A püspök feje felett félkörívben a SZENT GELLÉRT név olvasható. 13 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Pecsétgyűjtemény V. 5. Altenburger Réső kéziratos címertáblák Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kancelláriai Levéltár Királyi Könyv, Liber Regius A kötet p. 41

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI 2015. február 6. A Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés 1/1991. (II.2.) sz. rendelete Zala megye címerének és zászlajának alkotásáról, azok használatának szabályozásáról

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről 1 Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelete Kerekegyháza Város címeréről, zászlójáról és pecsétjéről Módosítva: 3/2000. (III. 30.) ÖR sz. rendelet 19/2001.

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott

Részletesebben

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/236. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet

Részletesebben

történeti háttér Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül.

történeti háttér Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül. történeti háttér s hogy fiaik és utódaik nem csak erővel, hanem annál hathatósabban tudománynyal is tudjanak hazáért, ősi alkotmányért és a felséges uralkodó házért harczolni (1808. évi VII. törvénycikk

Részletesebben

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2007. (X.5.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2007. (X.5.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I. Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007. (X.5.) rendelete A község jelképeiről és a jelképek használatáról Királyegyháza Községi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. április 30. napján Hatályos: 2015. április 18-tól Egységes szerkezetbe foglalta: Serfőző Rozália Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 1 50/1997.

Részletesebben

Török Enikő. A kataszteri részletes felmérés előrehaladása Magyarországon 1856 és 1916 között. Catastrum 2. évfolyam (2015), 1. szám,

Török Enikő. A kataszteri részletes felmérés előrehaladása Magyarországon 1856 és 1916 között. Catastrum 2. évfolyam (2015), 1. szám, Catastrum 2. évfolyam (2015), 1. szám, 11 18. 11 Török Enikő A kataszteri részletes felmérés előrehaladása Magyarországon 1856 és 1916 között A részletes felmérés előrehaladásának vázlatos áttekintése

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (X.04.) számú rendelete a 34/2014. (XI.14.) számú rendelettel formailag egységes szerkezetben

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Karancskeszi Község Önkormányzata Képviselő- testületének 8/1996(V.30.) Ör. számú rendelete

Karancskeszi Község Önkormányzata Képviselő- testületének 8/1996(V.30.) Ör. számú rendelete 1 Karancskeszi Község Önkormányzata Képviselő- testületének 8/1996(V.30.) Ör. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. (Egységes szerkezetben a módosítására kiadott

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858

Részletesebben

( Egységes rendeletben a 4/2011 (III.30.) és a 17/2012 (X.12.) önkormányzati rendelettel) I. Nagypálí község címere II.

( Egységes rendeletben a 4/2011 (III.30.) és a 17/2012 (X.12.) önkormányzati rendelettel) I. Nagypálí község címere II. Nagypáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 14/1996./X.15./ számú rendelete Nagypáli község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, azok használatának engedélyezéséről ( Egységes rendeletben a 4/2011

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről

Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

TÁPSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2003. (XI.26.) RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

TÁPSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2003. (XI.26.) RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről TÁPSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2003. (XI.26.) RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Tápszentmiklós község önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 1. KÁDÁRHUSZÁR EZRED

ALAPSZABÁLY 1. KÁDÁRHUSZÁR EZRED ALAPSZABÁLY 1. KÁDÁRHUSZÁR EZRED (Szolgálati Járandóságosok és hozzájuk csatlakozók Baráti Társasága) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. Neve, jellege, székhelye Az Ezred a volt fegyveres, és rendvédelmi

Részletesebben

8/ (VI.30.) RENDELET

8/ (VI.30.) RENDELET 8/ 2000. (VI.30.) RENDELET Aggtelek község jelképeiről és azok használatáról Aggtelek Község Önkormányzati Képviselő testületének ( a továbbiakban: képviselő-testület ) 8./ 2000. (VI.30) számú rendelete

Részletesebben

BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról

BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján 1. sz. melléklet Fellebbezési arányok a 2010. év során a helyi bíróságokon befejezett, és a 2011. évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján Büntető peres Gazdasági ebből Szabálysértési

Részletesebben

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1991. (II. 12.) a városi címer és zászló használatáról, valamint a díszpolgári intézményről 1 (az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) I.

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

I. Fejezet. A címer leírása

I. Fejezet. A címer leírása Kacsóta Községi Önkormányzat 12/2009. (XI. 9.) KT rendelete Kacsóta Község jelképeinek használati rendjéről Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKTERÜLET) A 2015. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG M AG YA R O R S Z Á G Legfőbb Ügyészség Budapest, 2016 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó

Részletesebben

Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re

Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 1. oldal Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 Az államháztartásról

Részletesebben

Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 2. oldal Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgála

Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 2. oldal Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgála Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 1. oldal 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos

Részletesebben

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003. (V.27.) számú rendelete

Részletesebben

I. fejezet. A város címere. (1) A város címerének leírása:

I. fejezet. A város címere. (1) A város címerének leírása: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a város önkormányzata jelképeinek alkotásáról és használatának szabályozásáról Hajdúhadház Város Önkormányzata

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei 1.. A címer leírása 2..

Az önkormányzat jelképei 1.. A címer leírása 2.. KONDOROS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1995. évi 18. (XII.18.) számú r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Kondoros Nagyközség Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia utca 4/a 896-21-74 237-48-80 E-mail isz.aso@bfkh.hu 13.00 18.00 13.00 16.00 8.30 13.00 8.30 12.30 BARANYA MEGYEI

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete. 4/2005(IV.25.).sz. rendelete. az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályairól

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete. 4/2005(IV.25.).sz. rendelete. az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályairól Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 4/2005(IV.25.).sz. rendelete az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályairól Keszü község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

Az Önkormányzat jelképei. 1. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata jelképei: a) Csepel címere, valamint b) Csepel zászlaja és lobogója.

Az Önkormányzat jelképei. 1. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata jelképei: a) Csepel címere, valamint b) Csepel zászlaja és lobogója. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata jelképeiről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak

Részletesebben

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről Jászivány Község Képviselőtestületének 10/2004.(VIII. 10.) rendelete Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről (egységes szerkezetben) Jászivány Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Az EGYSZA lap kitöltése

Az EGYSZA lap kitöltése Az EGYSZA lap kitöltése Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1 %-áról Ebben az évben is lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a kedvezmények és az önkéntes kölcsönös

Részletesebben

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest NEMZETGAZDASÁG I MINISZTEIZfUM CSLRE;SNYf S Pf Cl R Országgy űlés Hivatala Irományszám li So 1 Érkezett Z01 MÁJ o 5e IIUNKA1 ;RC)PL\CÉRT fa KI!PY.ISSI',.R r F1 ;l,f* ;I,ns AL].ANIT1TKr1 R Iktatószám :

Részletesebben

Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről

Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről Nemesvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2. Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1994 (IV.29.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK. rendelete. a megyei önkormányzat jelképeiről

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK. rendelete. a megyei önkormányzat jelképeiről A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK rendelete a megyei önkormányzat jelképeiről A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben

Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben 2018. december 1. Jogszabályi háttér A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet írja elő

Részletesebben

Teleki Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/1998. (VII.28.) számú rendelete Teleki Község jelképeiről és a jelképek használatáról

Teleki Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/1998. (VII.28.) számú rendelete Teleki Község jelképeiről és a jelképek használatáról Teleki Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/1998. (VII.28.) számú rendelete Teleki Község jelképeiről és a jelképek használatáról Teleki Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

Részletesebben

JÁSZSZENTÁNDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KEPVISELOTESTULÉTENEK. 1. szakasz

JÁSZSZENTÁNDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KEPVISELOTESTULÉTENEK. 1. szakasz JÁSZSZENTÁNDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KEPVISELOTESTULÉTENEK 1991. évi 15sz.. önkormányzati RENDELETE ( egységes szerkezetben) Jászszentadrás község címerének és zászlajának létesítéséről Jászszentandrás

Részletesebben

EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete

EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Egeraracsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (VI.1.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (VI.1.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I. Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (VI.1.) rendelete A község jelképeiről és a jelképek használatáról Gyöngyfa Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKTERÜLET) A 2016. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG MAGYARORSZÁG Legfőbb Ügyészség Budapest, 2017 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.)

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról* PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2007. (V.30.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2007. (V.30.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I. Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (V.30.) rendelete A község jelképeiről és a jelképek használatáról Sumony Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 12.) rendelete az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 12.) rendelete az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 12.) rendelete az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban

Részletesebben

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 Uzsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK 2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Változások és eredmények a GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására és a GINOP 5.2.5-16 Gyakornoki program-támogató szolgáltatások című kiemelt projektekben KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címerrıl és zászlóról Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Részletesebben

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik

Részletesebben

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek 1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási

Részletesebben

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/1999. (V.15.) rendeltével módosított 5/1998. (VI.11.) rendelete

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/1999. (V.15.) rendeltével módosított 5/1998. (VI.11.) rendelete LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/1999. (V.15.) rendeltével módosított 5/1998. (VI.11.) rendelete Lovas Község jelképeiről és a jelképek használatáról, valamint a Magyar Köztársaság nemzeti

Részletesebben

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 11/1991.(X. 10) sz. Önkormányzati rendelete A város jelképeiről és azok használatáról. I.

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 11/1991.(X. 10) sz. Önkormányzati rendelete A város jelképeiről és azok használatáról. I. Dunakeszi Város Képviselő-testületének 11/1991.(X. 10) sz. Önkormányzati rendelete A város jelképeiről és azok használatáról Dunakeszi Város Képviselő-testülete a lakosság akaratán alapulóan e rendelettel

Részletesebben

2016/2017. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS

2016/2017. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS 2016/2017. TANÉVI VERSENYKIÍRÁS 2016/2017. TANÉVI TOLLASLABDA DIÁKOLIMPIA VERSENYKIÍRÁSA A Tollaslabda Diákolimpiát az oktatásért felelős miniszter a Magyar Diáksport Szövetséggel (továbbiakban: MDSZ)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. Szécsényfelfalu Község Önkormányzata Képviselőtestületének 9/2004. (VIII.1.) önkormányzati rendelete Szécsényfelfalu Község Önkormányzatának jelképeiről Szécsényfelfalu község önkormányzata képviselő-testülete

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

Frissítve: szeptember :51 Netjogtár Hatály: 2018.I.1. - Magyar joganyagok - 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet - a fegyverismereti vizsga, a

Frissítve: szeptember :51 Netjogtár Hatály: 2018.I.1. - Magyar joganyagok - 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet - a fegyverismereti vizsga, a Magyar joganyagok - 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet - a fegyverismereti vizsga, a fe 1. oldal 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 7/2006. /III. 31./KT. r e n d e l e t e. - a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről -

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 7/2006. /III. 31./KT. r e n d e l e t e. - a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről - IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 7/2006. /III. 31./KT. r e n d e l e t e - a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről - Az önkormányzat jelképei 1.. Az Önkormányzat jelképei, mint

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

Összefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról év

Összefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról év Összefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról 2016. év I. A pályázati felhívás és az előszűrés Legfőbb Ügyész úr hozzájárulásával 2016. évben 33 ügyészségi fogalmazói álláshelyet hirdettünk meg. A

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben