A K+F szféra kilátásai Franciaországban

Átírás

1 A K+F szféra kilátásai Franciaországban A K+F támogatása a válságból való kilábalás érdekében Somogyi Norbert mezıgazdasági és TéT-attasé Párizs november 24

2 es fı folyamatok az egyetemi autonómia-törvény gyakorlati alkalmazása a fölsıoktatási rendszer reformjának befejezése a befektetés a jövıbe program érdemi beindítása, a 26 milliárd eurós keret lekötésének megkezdése a CNRS és az INSERM strukturális átalakítása Új kutatási és fölsıoktatási miniszter Laurent Wauquiez személyében 2.

3 a campus-program, Folyamatban lévı programok az egyetemi autonómia kiteljesítése, az egyetemi oktató-kutatók státusának rendezése, a numerikus egyetem -program megvalósítása, a kutatói karrier-építés lehetıségeinek szélesítése. 3.

4 Pénzügyi háttér nemzeti K+F ráfordítások: 43,207 milliárd EUR, ez a PIB 2,27%-a a vállalati szféra részesedése 53,1%, a költségvetésié 46,9% az országos K+F-ráfordítás 42,08 milliárd euró, ez a PIB 2,21%-a a vállalati szféra részesedése 61,9%, a költségvetési szféráé 38,1% a költségvetési kutatási és fölsıoktatási fejezet között évente 1,8 milliárd euróval nıtt, 2012-ben szinten marad. 4.

5 Sikerágazatok a vállalati K+F-ben A négy legjelentısebb ipari-kutatási területhez köthetı a vállalati K+Fráfordítások (DIRDE) közel fele és a K+Falkalmazottak 44%-a gyógyszeripar (a DIRDE 14%-a) autóipar (közel 14%-os DIRDE) légiközlekedésre és őrkutatásra (a DIRDE 11%-a, ez a terület 1996-ig vezetı pozícióban volt), távközlés-informatika (a DIRDE 10%-ával) 5.

6 6.

7 A köztársasági elnöki ciklus eredményei A 2007-es szinthez képest 9 milliárd euróval nıtt a kutatási és fölsıoktatáási minisztérium büdzséje Gyakorlatilag befejezıdött az egyetemi reform, nagyon jelentıs infrastruktúrafejlesztések indultak Átalakultak a legnagyobb országos kutatóintézetek CNRS, INSERM Megszilárdult a versenyképességi pólusok hálózata A kutatási adóhitel intézményének reformja 7.

8 8.

9 Köztársasági elnöki kezdeményezések Nemzeti kutatási program az Alzheimer-kór és az egyéb neurodegeneratív betegségek területén, ennek nemzetköziesítése a francia uniós elnökség alatt Saclay-fennsík: világviszonylatban is jelentıs kutatási és fölsıoktatási pólus építése A nemzeti szuverenitáshoz elengedhetetlen (energetika, agrár, erdészet) és stratégiai vagy gazdasági szempontból fontos (őrkutatás, aeronautika) területeken folyó kutatások ösztönzése 9.

10 A tudományos együttmőködések szerepe francia olvasatban hálózati együttmőködéseken keresztül erısíteniük kell Franciaország tudományos kiválóságát, növelniük kell a francia technológiai és innovációs potenciált, erısíteniük kell Franciaország tudományos és technológiai nagyhatalmi pozícióját, a francia kiválóságot segítı, növelı eszközöket (anyagi és humán) kell vonzaniuk, hozzá kell járulniuk az emberiség elıtt álló globális kihívásokra választ adni tudó nemzetközi erıfeszítésekhez, részét kell képezniük Franciaország fejlesztési célú együttmőködéseinek és a fejlıdı országok megsegítésére irányuló francia vállalásoknak. 10.

11 A tudománydiplomáciáról Franciaország elkötelezett az uniós együttmőködés mellett DE következetesen építi bilaterális nemzetközi kapcsolatait, a mozgatórugó minden esetben a francia (tudományos és/vagy gazdasági) érdekek maximális szem elıtt tartása, a tudománydiplomácia szerepének fölértékelése, érdemi súly a külügyminisztérium szervezetében, a tudomány, a technológia és az innováció nagyköveti posztjának létrehozása, Catherine Bréchignac kinevezése 11.

12 A tudománydiplomáciai nagykövet kiegészíti (lobbi) a külföldi francia nagykövetségek kulturális és tudományos együttmőködési szolgálatainak tevékenységét (azok elsıdleges föladata a francia kultúra, és csak másodsorban a tudomány exportja), segíti az ország tudománydiplomáciai stratégiájának tervezését és végrehajtását, közremőködik a földrajzi és tematikus prioritások meghatározásában, közvetlenül a köztársasági elnökkel egyeztet 12.

13 Multilaterális együttmőködések Francia G20-elnökség: az agrárkutatás szerepének fölértékelése, tételes szerepeltetése az agrárminiszteri csúcson elfogadott cselekvési tervben G20 agrárkutatási csúcs Montpellier-ben IRIWI-program indítása (MTA Martonvásár) CGIAR, mint nemzetközi szervezet székhelye Montpellier Őrkutatás a Szojuz-bázis üzembe helyezése Kourou-ban (Francia-Guyana) WIN-konzorcium (rákkutatás OOI?) 13.

14 14.

15 EU-együttmőködés Franciaország az EU kutatási keretprogram 3. legaktívabb résztvevıje (D és UK után) A 7. keretprogramban a projektek 53,1%- ában érdekelt, 12 kutatási területbıl vezetı pozícióban: nukleáris szektor, repülés- és őrtechnológia európai lopakodó (Dassault) Galileo- és Kopernikus-programok (részben francia uniós elnökségi eredmények) 15.

16 16.

17 FP 7 francia részvétel A francia költségvetési kutatóhelyek elsısorban a következı területeken érdekeltek (ez jelenti a teljes ilyen francia részvétel 75%-át): környezet és urbanizáció, orvosbiológia, egészség, orvosi biotechnológia, nemzetközi együttmőködés, hozzáférés a kutatási infrastruktúrához, koordináció, mezıgazdaság, mezıgazdasági és élelmiszeripari biotechnológia, élı erıforrások. A nem költségvetési szektor intézményei esetében: infokommunkáció, gyártási eljárások, anyagtudományok,nanotechnológiák és érzékelık, energia, légiközlekedés és őrkutatás, szárazföldi közlekedés és intermodális kapcsolatok, innováció és technológia-transzfer. 17.

18 A magyar elnökség alatti sikerek Innovact Campus Awards Reims - a 30 legkiválóbb projekt közé három magyar is bekerült, a verseny gyıztese pedig egy mőegyetemi fejlesztés lett hivatalos magyar uniós elnökségi rendezvényként az euro-mediterrán kutatási együttmőködési monitoring bizottság (MoCo) ülésére Szegeden került sor júniusban 18.

19

20 Kétoldalú együttmüködés 1 pólus-együttmőködések vállalati részének erısítése, a bilaterális mobilitási programok kiírásának összehangolása a fejlesztési célú magyar cselekvési programok erısítése kutatási (agrár, orvosi, mőszaki) projektekkel FR-HU bilaterális együttmőködésre alapozva, az IRD és a Pasteur Intézet által felajánlott együttmőködési lehetıségek kihasználása 20.

21 Kétoldalú együttmőködés 2 a francia-magyar erdészeti kutatási együttmőködési program sikeres megvalósítása (Sarthe-Zala, SILVABIOM) az energetikai kutatási és felsıoktatási együttmőködések szélesítése Franciaország érdekeltségének erısítése a budapesti székhelyő Európai Innovációs és Technológiai Intézet sikeres mőködésében, Francia részvétel az ELI-ben IGR-OOI WIN-konzorcium? 21.

22 Kétoldalú együttmőködés 3 az ANR-NKTH biotechnológiai nagyprojekt sikere alapján új pályázat kidolgozása a Balaton-program folytatása ALLEGRO gázhőtéses negyedik generációs kutatóreaktor francia-magyar-cseh-szlovák együttmőködésben Budapesten? Bekapcsolódás a CGIAR együttmőködésbe (halászat, állattenyésztés, agroforestry?) Érdemi részvétel az IRIWI nemzetközi búzanemesítési programban (MTA Martonvásár) INRA-közép-európai állattenyésztési program? 22.

23 INRA Orléans, szeptember 15. Köszönöm m a figyelmet!