Összefoglaló a évi őszi eseményekkel összefüggő ügyészi intézkedések vizsgálatáról. (2011. március 23.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló a 2006. évi őszi eseményekkel összefüggő ügyészi intézkedések vizsgálatáról. (2011. március 23.)"

Átírás

1 Összefoglaló a évi őszi eseményekkel összefüggő ügyészi intézkedések vizsgálatáról (2011. március 23.) I. A évi őszi eseményekkel összefüggő ügyészi intézkedések vizsgálatának kiinduló pontjaként az alábbi jelentések főbb megállapításainak, illetve ügyészséget érintő észrevételeinek áttekintése történt meg: az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten szeptember 17-én órától szeptember 19-én óráig történt eseményekkel kapcsolatos rendőri intézkedések kivizsgálásáról (Ignáczjelentés); a Kormány által létrehozott szakértői munkacsoport vizsgálati jelentése a 2006 szeptember-októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekről (Gönczöl-bizottság jelentése); az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten október 22-én óra és október 25-én óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról (Pappjelentés); a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumvezetőjének 2007.El.IV.C.4/13. számú vizsgálati jelentése a nyomozási bíró eljárásáról; a október 23-i budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság jelentése a 2006 szeptemberioktóberi emberi jogi jogsértésekről; 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentése. II. Az ügyészséget érintő kifogásokkal összefüggő megállapítások az alábbi hat pontban foglalhatók össze: 1. A rendőrség információ-szolgáltatása: E kérdéssel összefüggésben külön vizsgálandó a rendőrség, mint intézmény, illetve az eljárásba tanúként vagy gyanúsítottként bevont személyek tevékenysége. A rendőrség, mint intézmény nagy mennyiségű információt bocsátott az ügyekben eljáró ügyészi szervek rendelkezésére. Sor került az intézkedésekről készült videofelvételek, rádióforgalmazások, a térfigyelőrendszerek felvételeinek, valamint az elkészült rendőri jelentések átadására.

2 - 2 - E körben azonban szükséges megjegyezni, hogy bár a Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás 317. pontja szerint a dokumentációs csoport feladata éppen az, hogy képrögzítő eszközök segítségével dokumentálja bizonyításra alkalmas módon a tömegben elkövetett jogsértéseket, az elkövetőket, a sértetteket, az elkövető elfogására irányuló rendőri beavatkozást, valamint a későbbi azonosítás érdekében a már elfogott elkövetőt, a REBISZ által készített felvételeken több esetben csak az látható, hogy az elfogott személy a kamerába mondja személyes adatait. Rendőri bántalmazásra utaló mozdulatot az átadott felvételek csak kivételesen tartalmaznak. Egy ügyben került átadásra ilyen felvétel, mely alapján azonban a bántalmazó rendőr kiléte az azonosító jelvény vagy szám hiányában nem volt megállapítható. A rendőrség rendőri túlkapás miatt kizárólag egy esetben tett feljelentést, ennek azonban az egyik kereskedelmi televízió felvétele volt az alapja. A rendőri rádióforgalmazások elemzése során tapasztalható volt, hogy a kommunikáló felek több esetben abban állapodtak meg: privátban, feltehetően saját telefonjaik használatával folytatják a további beszélgetést. Az V. kerületben történt eseményekkel összefüggésben nem kerülhetett sor a térfigyelő-rendszer felvételeinek felhasználására, mivel a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a rendszer korszerűsítése érdekében 2006 augusztusában leszerelték a régi kamerákat, hogy 2007 elején új egységeket helyezhessenek üzembe. Az intézkedésekről készült jelentések hitelessége a büntetőeljárások során nagymértékben megkérdőjeleződött. A jelentésekben leírt tényállások sok esetben általános megfogalmazásokat tartalmaztak, nélkülözték a szükséges egyéniesítést. Több ízben sablonszöveggel készültek; és utóbb esetenként megállapítható volt, hogy nem az elfogást végző személy készítette azt, a kiemelés okaként megjelölt magatartás pedig az un. Rk lap hiányában került megfogalmazásra. Így a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.II.333/2008/16. számú, március 25-én jogerős ítéletével 4 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hamis vád bűntettében mondta ki bűnösnek a terheltet. Nyom.351/2008. számon kilenc rendőrrel szemben került sor hamis vád és közokirat-hamisítás bűntette miatt vádemelésre. (Az elsőfokú bíróság a vádlottakat egy kivételével január 31. napján felmentette; az ügyész a határozat ellen valamennyi terhelt terhére fellebbezést jelentett be.) A Fővárosi Bíróság 14.B.775/2007/22. számú ítéletében a bizonyítékok mérlegelése során megállapította, hogy a rendőri jelentéseket az alegység parancsnoka írta, azokat csupán aláíratta az előállítást végző személyekkel, az Rk. lapok hiányosságait pedig pótolta. A Központi Nyomozó Főügyészség Nyom.422/2006. számú ügyében tapasztalta azt, hogy Révész Máriusz országgyűlési képviselő bántalmazásával összefüggő rendőri jelentés tárgyában az ORFK vezetése csak többszöri levélváltást követően adott kielégítő választ.

3 - 3 - Az eljárás során tanúként kihallgatott rendőrök magatartásáról helytállóan állapította meg a Fővárosi Bíróság 14.B.775/2007/22. számú ítéletében, hogy közöttük a bajtársi szolidaritás olyan mély, hogy akár a hamis tanúzást is felvállalják annak érdekében, hogy a vádlottak padján ülő társaik felmentésére kerüljön sor. Leszögezhető, hogy a tanúk (néhányuk akik nem voltak jelen kivételével) bár egy intézkedésben vettek részt és többségük pontosan tudja, hogy kivel szemben ki intézkedett, nem terheli társát. A fentiek alapján hamis tanúzás miatti büntetőeljárás megindítására azonban nincs törvényes lehetőség. Az intézkedésekben részt vevő és tanúként kihallgatott rendőrök egy része valóban nem észlelhette a kialakult zűrzavarban a bántalmazó magatartást. Aki észlelte a cselekményt, ám nem jelentette azt, a Btk ába ütköző jelentési kötelezettség megszegését követte el; aki pedig részt vett benne tettesként vagy részesként a Btk a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban elkövetője. A Btk a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem büntethető hamis tanúzásért, aki a valóság feltárása esetén önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná. E körülményekre figyelemmel a bántalmazások elkövetőinek beazonosítása szinte lehetetlen feladat volt, amit jelez az ügycsoportban elért 29%-os váderedményesség is. 2. A bűnsegély kérdése: Szükséges annak tisztázása, hogy miért nem került sor a bántalmazó személy kilétének megállapítása hiányában, a bántalmazást szükségképpen észlelő, annak feltételeit például az un. sün alakzat kialakításával biztosító rendőrök részesi elkövetés miatti felelősségre vonására. Az un. sün alakzat lényege, hogy az alakulat tagjai az elfogott személy kiemelését végző rendőröket körbe fogva, kifelé nézve nyújtsanak védelmet, a kintről érkező esetleges támadással szemben. Erre tekintettel nem állapította meg a Fővárosi Bíróság 18.B.902/2007/8. számú ítéletében a terhelt bűnösségét hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége mellett könnyű testi sértés vétségben is. A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a terhelt az elfogáskor feladatának megfelelően a történteknek háttal állt. Körülbelül akkor, amikor társai a sértettet a földre szorították, kilépett az alakzatból, és néhány lépést futva megtett egy vélt támadás visszaszorítása érdekében, majd visszafutott és a már megtört ellenállású sértett bal oldalába, kis erővel belerúgott. A sértett sérülései az elfogáskor alkalmazott, a terhelt háta mögött történtekből eredtek, azok és a terhelt rúgása között összefüggés nem volt megállapítható. A terhelt aláírta a sértett előállításáról készült rendőri jelentést, és elmondta, hogy kilépett a körből egy időre, így személye az esetről készült felvétel alapján beazonosítható volt. A többi, a sértettet erőteljesebben bántalmazó rendőr kiléte az eljárás során nem volt tisztázható.

4 - 4 - A Fővárosi Bíróság 14.B.440/2007/12. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.92/2008/7. számú végzésével helybenhagyott felmentő rendelkezése is azon alapul, hogy a bíróságok nem látták bizonyítottnak, hogy a sün alakzatban részt vevő három terhelt látta, amint be nem azonosítható társaik előzőleg a sértettet ütötték, rugdosták. A bizonyítható bántalmazások általában a jogszerű intézkedés során rövid, egy-egy mozzanatos cselekményben nyilvánultak meg. Erre figyelemmel az esetleg azt észlelő személyek azon magatartása, hogy intézkedésükkel nem hagytak fel, bűnsegédi magatartásként nem értékelhető. Az elöljárói parancsra intézkedésben résztvevők ahogy arra a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.245/2008/8. számú határozatában rámutatott nem tekinthetők egy szándékegységben jogellenesen sérülést okozó csoport tagjainak pusztán attól, hogy az intézkedésben részvevők valamelyike részéről indokolatlan bántalmazás történik. Egy esetben merült fel adat arra, hogy az un. sün alakzat létrehozatalára a bántalmazás megkezdése után került sor. E nyomozás során azt sem lehetett megállapítani, hogy mely egység tagjai alkották az alakzatot. A lehetséges elkövetői kört csak 3 egyenként 12 fős bevetési csoportra lehetett szűkíteni, azt megállapítani, hogy a televíziós felvételen rögzített alakzatot alkotó 16 fő ki volt azonosító számok hiányában nem lehetett. Mindezekre figyelemmel az ügyészi szervezeti egységek, illetve a bíróságok részességgel kapcsolatos álláspontja e körben nem kifogásolható. 3. Az azonosító jelvény használatnak elmaradása: A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 20. -ának (1) bekezdése szerint a rendőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Tény, hogy az országos rendőrfőkapitány által a Magyar Köztársaság Rendőrsége Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 12/2006. (IX. 27.) ORFK utasítás a bevetési egységek speciális szolgálati egyenruházatának elemei között szemben a szolgálati öltözet és a gyakorló öltözet különféle változataival nem tett említést a szolgálati azonosító jelvényről. A gyakorló öltözet esetén pedig lehetővé tette a szolgálati azonosító jelvény viselésének mellőzését a szolgálati elöljáró döntése alapján. A rendőri azonosító jelvények használatának elmaradása miatt több feljelentés is érkezett dr. Bene László és Gergényi Péter ellen, melyeket a Központi Nyomozó Főügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és más bűncselekmények miatt Révész Máriusz országgyűlési képviselő feljelentése alapján indult Nyom.422/2006. számú bűnügyben bírált el.

5 - 5 - A Főügyészség határozatának indokolásában helyesen állapította meg, hogy az ORFK utasítás ellentétes volt magasabb szintű jogszabállyal. Ugyanakkor az Utasítás a szeptember i eseményekkor még nem volt hatályban, így az akkor történtekkel összefüggésben nem jelenthet hivatkozási alapot az azonosító jelvény mellőzésére. (Az Utasítás megalkotását a április 27-én hatályba lépett, 20/2006. (IV.19.) BM rendelet 49. -ának (2) bekezdése 90 napos határidővel írta elő.) A Nyomozó Főügyészség tanúkihallgatásokkal és korábbi sporteseményekről készült felvételek beszerzésével megállapította, hogy a rendőrségnél már 2006 őszét megelőzően az a gyakorlat alakult ki, hogy a csapaterős tevékenység során használt gyakorló/bevetési ruházaton nem viseltek azonosító jelvényt. Mindezekre figyelemmel a Főügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz kapcsolódó bűnsegélyt, illetve bűnpártolást nem látta megállapíthatónak. A parlamenti albizottság feljelentése alapján azonban a Btk ába ütköző elöljárói intézkedés elmulasztása miatt nyomozás elrendelésére került sor az azonosító jelvények, illetve azonosító számok használatának elmaradása miatt. A nyomozást kijelölés alapján a Debreceni Katonai Ügyészség folytatja. Az Öltözködési Szabályzat módosítása a 15/2006. (XI. 3.) ORFK utasítás 1. pontjával megtörtént. E rendelkezés előírja, hogy az azonosító jelvény viselését nem lehet mellőzni. Amennyiben a speciális feladatot ellátó állomány egyenruháján nem biztosítható az azonosító jelvény elhelyezése, úgy más megfelelő módon (sorszám, jelsorozat elhelyezésével) kell gondoskodni az állomány egyes tagjainak egyedi azonosíthatóságáról. 4. Nem rendszeresített eszközök használata: Az Rtv őszén hatályos 59. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben felszólítást követően a Rendőrség, többek között, gumilövedéket alkalmazhatott. A törvény 49. -ának (2) bekezdése szerint a rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket... alkalmazhat. A rendőrség által a tömegoszlatások során használt sörétes vadászpuskákat, gumilövedékes, illetve granulátumos lőszereket a Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzatáról szóló 24/2002. (BK.17.) BM utasítás 6. számú melléklete ahogy azt a Budapesti Nyomozó Ügyészség több ügyében beszerzett egyesített igazságügyi fegyverszakértői és orvosszakértői vélemény is rögzítette nem tartalmazta a rendszeresített termékek és tárgyi eszközök között. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a Be. 63/A. -a alapján jelezte az ORFK REBISZ vezetőjének, hogy a vizsgált eszközök a rendszerbevételi eljárás befejezéséig jogszerűen nem használhatók.

6 - 6 - A kérdés kapcsán az országos rendőrfőkapitánnyal folytatott levélváltás eredményeként megállapítható, hogy a szabályozás többszöri változásának köszönhetően maradt el a korábban beszerzett, rendszeresítettnek tekintett eszközök tényleges rendszeresítési okmányainak elkészítése. A évi XC. törvény 13. -a január hó 1. napi hatályba lépéssel módosította az Rtv. hivatkozott rendelkezését kifejezetten azzal a céllal, hogy a tömegoszlatás során a tömeggel szemben alkalmazható eszközök és intézkedések között ne szerepeljen a gumilövedék alkalmazásának lehetősége. A szakértő véleményében ugyanakkor azt is jelezte, hogy az ORFK REBISZ állományát egy régi termékkatalógusban található, már régen nem gyártott töltények hatásadatai alapján oktatták. A szakértőnek vizsgálatra átadott ténylegesen használt töltények lövedékei lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak, tehát lényegesen veszélyesebbek is, nagyobb a sérülésokozó képességük. A tényleges és az oktatott távolság kétségtelenül mulasztásra visszavezethető eltérésének következtében a gumilövedékek használata során szükségszerűen létezett egy olyan sáv, melyben találat esetén a szándékolt, a jogsértéssel arányban lévő sérülésnél súlyosabb eredmény volt előidézhető. Az ebben a sávban tartózkodó személyre leadott lövés pillanatában közvetlen veszély alakult ki. Így a Btk ának (1) bekezdése szerinti foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés valamennyi tényállási eleme megvalósult. Az alkalmazott, illetve oktatott lőszerek különbözőségét nem ismerő személyek büntethetőségét a tévedés kizárta. A megvizsgált iratok között nem volt olyan adat, mely alapján megállapítható lenne, hogy valaki az említett sávban tartózkodva közvetlen veszélybe került volna. Az elévülésre figyelemmel pedig ilyen személy felkutatásának (videofelvételek, rádióforgalmazások áttekintésével) törvényi akadálya van. Az eddigi nyomozások során több olyan eset vizsgálatára került sor, melyekben a gumilövedék súlyos sérülést vagy maradandó fogyatékosságot okozott. Ezekben az esetekben nemcsak a lövést leadó személy kiléte, de a lőtávolság, a találat közvetlen vagy gurulatos volta sem volt pontosan megállapítható. Így ezen esetekben az említett mulasztás, mint foglalkozási szabályszegés és az eredmény közötti okozati összefüggés sem támasztható alá. Egy esetben került sor a lövést leadó személy vádemelésre alkalmas módon történő beazonosítására, ez esetben azonban közvetlen közelről 2-3 méteres távolságból került sor az eszköz használatára, mely nyilvánvalóan szabálytalan, az említett mulasztással okozati összefüggésbe nem hozható. (A terheltet a bíróság felmentette.)

7 - 7 - Szükséges annak jelzése, hogy téves a Budapesti Nyomozó Ügyészség több ügyben kifejtett azon álláspontja, mely szerint a hivatásos állományú rendőrök a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetést nem követhetik el; a gumilövedék, mint eszköz pedig nem minősül lőfegyvernek, így használatának szabályai nem minősülnek foglakozási szabálynak. A kifejtett álláspont annyiban helyes, hogy az Rtv ának (3) bekezdése szerint nem minősül lőfegyverhasználatnak a tömegoszlatás, rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék lőfegyverrel történő célba juttatása; így az eszköz használata nem vonható a Btk ának (4) bekezdésében írt rendelkezés hatálya alá. Ez a rendelkezés azonban kiterjeszti a foglalkozási szabályok alkalmazásának körét olyan területekre is, amelyek egyébként nem esnének valamely meghatározott foglalkozás szűkebb értelemben vett fogalma alá. A rendőrség által végzett tömegoszlatás azonban olyan tevékenység, melyet erre kiképzett személyek végeznek, az Rtv., a Rendőrség Szolgálati Szabályzata, valamint a kiképzés során megismert íratlan szabályok alapján. E szabályhalmaz elemei foglalkozási szabálynak minősülnek, azok megszegése esetén a hivatásos állományú rendőr is a Btk ában írt bűncselekmény alanyává válhat. (A kifejtett álláspontot a rendőr alanyiságával összefüggésben alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság BH számon közzétett eseti döntése is.) Természetesen testi sértésre irányuló szándék esetén a rendőr magatartása nem e bűncselekmény, hanem a Btk ában írt bántalmazás hivatalos eljárásban illetve a testi sértés megfelelő eseteinek alkalmazásával értékelhető. 5. A letartóztatási indítványok megalapozottsága: A fővárosi főügyész-helyettes jelentése szerint 177 személy előzetes letartóztatásának elrendelését indítványozták. Az első fokon eljáró nyomozási bírók 147 esetben elrendelték a letartóztatást, 6 esetben házi őrizetet, 9 esetben pedig lakhelyelhagyási tilalmat (összesen 162 kényszerintézkedést) alkalmaztak. 15 esetben került sor azonnali szabadlábra helyezésre, ennek oka 4 esetben a megalapozott gyanú hiánya; 2 esetben tényállási elem hiánya; 9 esetben pedig a különös ok hiánya volt. Az elsőfokú határozatok ellen 128 személy érdekében jelentettek be fellebbezést. A másodfokú eljárás során mindössze 18 személy letartóztatását ítélték meg indokoltnak; a legsúlyosabb kényszerintézkedés helyett 24 esetben lakhelyelhagyási tilalmat, 6 esetben pedig házi őrizetet rendeltek el (48 kényszerintézkedés). 58 esetben a különös ok; 22 esetben pedig a megalapozott gyanú hiányában a terhelt szabadlábra helyezéséről rendelkeztek.

8 - 8 - A letartóztatási indítványok megalapozottságáról kizárólag az elkészítésükkor rendelkezésre álló adatok alapján lehet dönteni. Ilyen jellegű vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség október 27. napján végzett el. A vizsgálat kiemelten foglalkozott azon ügyekkel, melyek esetében akár az elsőfokú, akár a másodfokú bíróság a megalapozott gyanú, illetve tényállási elem hiányára hivatkozva mellőzte a kényszerintézkedés alkalmazását. Öt személy esetében volt megállapítható, hogy még rendőri jelentés formájában sem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, mely szerint a terheltek részt vettek erőszakos magatartás tanúsításában, illetve, hogy a terhelt a rendőri jelentés és az intézkedő rendőrök tanúvallomása szerint sem tanúsított olyan magatartást, mely a terhére rótt garázdaság elkövetési magatartásaként lenne értékelhető. A fennmaradó ügyek közül 19 személy esetében megállapítható, hogy a másodfokú bíróság a gyanúsítottak védekezését elfogadva a rendőri jelentésekkel szemben, a bizonyítékokat mérlegelve, állapította meg a megalapozott gyanú hiányát. (A másodfokú bíróság ezen eljárása ellentétes volt a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának BK 122. számú állásfoglalásnak III. pontjában írtakkal, melyek fenn nem tartásáról a Kollégium csak 2/2007. BK véleményével április 16-án döntött. Az állásfoglalás indokolása szerint a kényszerintézkedés tárgyában döntő bíróság vizsgálódása kiterjed a bűncselekmény alapos gyanújának fennforgására, de nem jelentheti a bizonyítékok bizonyító erejének értékelését.) Két esetben a másodfokú bíróság azért nem látta a rendőri jelentéssel kellőképpen alátámasztottnak a bűncselekmény megalapozott gyanúját, mivel az nem tartalmazott adatokat a gyanúsításkor közölt tényállásban szereplő az ügyészi indítvány tényállásából azonban mellőzött azon állításra, mely szerint a terheltek hangosan buzdították társaikat erőszakos, garázda magatartás elkövetésére. A bíróság a rendőri jelentés alapján csak bűncselekmény gyanúját látta megállapíthatónak, annak megalapozottságát azonban aggályosnak találta. A Főügyészség vizsgálatának megállapítása szerint egy esetben a bíróság álláspontja azért volt téves, mivel a terhelt aki erőszakos magatartást valóban nem tanúsított szándékerősítő jelenlétével legalább bűnsegédként megvalósította a garázdaság bűntettét. Az eljárás során a hatóságok birtokába került egy üzenet szövege, melyben a terhelt beszámolt arról, hogy az első frontvonalból nyomta végig a budapesti csatát, mely hihetetlen nagy harc volt, most érezte magát először évek óta férfinak, ott volt a Blaha Lujza téren, ahol több száz boros üveg záporként zúdult a rendőrökre, és mikor egy rendőrautót ostromoltak. E dokumentum már a letartóztatás indítványozásakor is rendelkezésre állt. Utóbb a Budapesti Nyomozó Ügyészség a hivatalos

9 - 9 - személy elleni erőszak bűntette miatt a terhelt ellen indult nyomozást megszüntette, mivel nem volt megállapítható, hogy a terhelt tevékenyen részt vett volna bármilyen bűncselekmény elkövetésében, illetve jelenléte a rendőröket dobáló személyekre szándékerősítően hatott volna. A megszüntető határozat téves jogi álláspontot tartalmaz. A rögzített tényállás ugyanis, különösen az idézett szövegére figyelemmel, alkalmas a Btk a (4) bekezdésében írt bűncselekmény megállapítására. A hivatkozott törvényhely szerint, aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el. Hasonló hiányosság állapítható meg több ügyészségi nyomozást megszüntető határozatban is, melyek tényként rögzítették, hogy a terheltek a tömegoszlatási feladatokat ellátó rendőrökkel szemben agresszív magatartást tanúsító, a sorfalat különféle tárgyakkal dobáló csoportokkal együtt mozogtak. Ennek ellenére nem került sor a hivatalos személy elleni erőszak vétségének vizsgálatára. Az említett határozatok kivétel nélkül 2007 első félévében születtek, így az elévülésre tekintettel azok megváltoztatására nincs törvényes lehetőség. Megtörtént a letartóztatás különös okaival kapcsolatos bírói kifogások vizsgálata is. Több esetben utalt a Fővárosi Bíróság arra, hogy az ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélyének alapját önmagában a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyában jelölte meg. E szempontból több indítvány valóban hiányos, mivel semmiféle körülményt nem tartalmaz a szökés veszélyének alátámasztásaként. Számos esetben állapította meg a másodfokú bíróság a letartóztatás különös okának hiányát, mivel a terhelt személyi körülményeiből, előéletéből, az eljárás során tanúsított magatartásából nem vonható le a bűnismétlés veszélyét alátámasztó következtetés. E határozatok indokolása szerint a kényszerintézkedés elrendelésének alapjául nem szolgálhat az a behatárolhatatlan és a büntetőeljárási alapelvek szempontjából a tényszerűség kritériumainak még csak érintőlegesen sem megfelelő azon feltételezés, amely az elmúlt napok eseményeire hivatkozva tételezi fel, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt valósítana meg. A Fővárosi Bíróság más határozatokban kifejtett álláspontja szerint az a megállapítás, mely szerint az elmúlt napokban történt köznyugalmat súlyosan sértő cselekményeket szervezetten követték el és ezen cselekmények folytatódni fognak, a jelen ügy gyanúsítottjaihoz nem köthető.

10 Az utcai zavargások idején több olyan személy követett el jogellenes cselekményeket, akik megszokott, hétköznapi körülmények között ilyen magatartást valóban nem tanúsítanak. E személyek esetében alappal hivatkoztak az eljáró ügyészek arra, hogy a helyzet normalizálódásáig esetükben a bűnismétlés veszélye fennáll. A rendőri jelentések megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékként történő elfogadása szintén nem kifogásolható. Ezt a Fővárosi Bíróság 24.Bnf.1984/2006/2. számú, október 3. napján kelt végzésében maga is rögzítette. Utóbb, a nyomozások során adatok merültek fel a jelentések megbízhatóságával, hitelességével összefüggésben, tisztázódtak keletkezésük körülményei. Ezt követően az eljáró ügyészek azok bizonyító erejét már megfelelően értékelték, vádemelésre általában csak egyéb bizonyítékok léte esetén került sor. Azt az állítást, hogy az eljáró ügyészek automatizmusként, a rendőri előterjesztések tartalmi vizsgálata nélkül készítették volna indítványaikat, kétségtelenül cáfolja az a tény, hogy a kérdéses időszakban 24 személyt érintően a rendőri előterjesztés ellenére nem tettek indítványt az előzetes letartóztatás elrendelésére. Több esetben előfordult, hogy az eljáró ügyészek szüntették meg a bíróság által elrendelt kényszerintézkedést. Összességében megállapítható, hogy a hibák a rendkívüli szituációra és az óriási mennyiségű előterjesztésre vezethetők vissza. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség szeptember 21-én 52; 22-én 25 indítványt készített. (Az említett szervezeti egység 2010-ben egy év alatt készített el 125 letartóztatási indítványt.) Ennek jövőbeli elkerülése érdekében szükségesnek látszik valamennyi megyei főügyészség felhívása arra, hogy dolgozzon ki a hasonló, kritikus helyzetekben alkalmazandó intézkedési tervet, mely részletesen tartalmazza a szükséges munkaerő átcsoportosítások megoldási módozatait is. A fővárosi főügyész valamennyi érintett kerületi ügyészség vezetőjét mindenre kiterjedő folyamatos jelentéstételre hívta fel, az érdemi nyomozási cselekményeket soron kívül jelentette a Legfőbb Ügyészségnek. A megállapított hiányosságok alapján azonban rögzíthető, hogy a jelentések sokasága a valódi, tartalmi problémák feltárására, kiszűrésére nem volt alkalmas. A jelentések elkészítése ugyanakkor többlet munkaterhet rótt az amúgy is túlterhelt szervezeti egységekre. E tapasztalatokra figyelemmel megfontolandó, hogy a javasolt intézkedési tervek tartalmazzanak például az indítvány kiadása előtti kötelező revízió előírásával tartalmi, az iratok vizsgálatára is kiterjedő ellenőrzési mechanizmusokat.

11 Rendőri jelentések és tanúvallomások alapján marasztalt személyek: A korábbiakban ismertetett tények alapján nem zárható ki, hogy utóbb kétségessé váló rendőri jelentések, illetve tanúvallomások alapján került sor bírósági marasztaló döntés meghozatalára. Ilyen természetű ítélkezési hibák orvoslására a jelenleg hatályos jogi szabályozás keretei között a perújítás során van elvi lehetőség, ennek azonban feltétele, hogy az egyedi ügyben merüljön fel olyan új bizonyíték, mely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben lényegesen enyhébb joghátrányt kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni. A perújítás okaként szóba jöhető bizonyítási eszközök felkutatása érdekében perújítási nyomozás rendelhető el. Általános jellegű vélekedések azonban, konkrét tények hiányában perújítási nyomozás elrendelésnek alapjául nem szolgálhatnak. Annak tisztázása érdekében, hogy a kérdéses ügyekben helye lehet-e perújítási nyomozás elrendelésének, megtörtént a kizárólag rendőri jelentések, illetve rendőr tanúk vallomásai alapján elítélt személyek bírósági iratainak áttekintése, abból a szempontból, hogy a konkrét ügyben van-e bármilyen konkrét adat, amely a terhelt bűnösségének megállapítása körében kételyt ébreszt. A vizsgálat előkészítése során az ügyészségi házi iratok áttekintése alapján került sor az érintett ügyek kigyűjtésére, majd a bírósági iratok beszerzésére. A Fővárosi Főügyészség 31 terhelt 22 ügyét terjesztette fel. A vizsgálat megállapításai szerint a felterjesztett ügyek közül 9 terhelt esetében egyéb bizonyíték értékelésére is sor került a bűnösség megállapítása során. A megvizsgált ügyek közül kettőben már a terheltek, illetve védőik kezdeményeztek perújítási eljárást. Az egyik ügyben a perújítási indítvány elutasítására első ízben azért került sor, mert a Hír TV becsatolt felvétele rövid időtartamára tekintettel nem volt alkalmas annak kizárására, hogy a terhelt a helyszínen tartózkodott. Az ugyanezen ügyben a rendőri bántalmazásra hivatkozó perújítási indítvány pedig nem jelölt meg új bizonyítékot. A másik ügyben az indítványban megjelölt új tanúkra tekintettel sor került a perújítás elrendelésére. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azonban a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére nem került sor, mivel az új tanúvallomások nem voltak alkalmasak eltérő tényállás megállapítására. Az áttekintett iratok között csupán egy esetben voltak olyan körülmények észlelhetők, melyek perújítási nyomozás alapjául szolgálhatnak.

12 Ebben az ügyben indokolt a Fővárosi Főügyészséget perújítási nyomozás elrendelésére felhívni. III. A leírtakra tekintettel az alábbi intézkedések megtételére került sor: 1. A Legfőbb Ügyészség nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési főosztálya, valamint büntetőbírósági ügyek főosztálya együttes iránymutatást adtak ki a rendőrök által elkövetett foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel, illetve a Btk ának (4) bekezdésének helyes értelmezésével összefüggésben. 2. Intézkedés történt annak érdekében, hogy a főügyészségek dolgozzanak ki tervet a megszokottat jelentősen meghaladó számú ügyészi intézkedést igénylő szituációk kezelésére, különös figyelemmel a munkaerő átcsoportosítás módjaira és az intézkedések tartalmi revíziójának megerősítésére. 3. A II/6. pontban jelzett bűnügyben megtörtént a perújítási nyomozás elrendelése. Sajtóiroda

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Tájékoztatás a 2006. évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról

Tájékoztatás a 2006. évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság A 2002. és 2010. között és különösen 2006. őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék

Részletesebben

A perújítás egyes kérdései 1

A perújítás egyes kérdései 1 Dr. Kiszelyné dr.finta Éva: A perújítás egyes kérdései 1 Az előkészítő anyag felépítése: I./ Példák a Szolnok Megyei Bíróság gyakorlatából II./ Jogszabályok és a bírói gyakorlat III./ A gyakorlat alakulása,

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/1083- /2012. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/275-

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/550- /2013. RP. Tárgy: alapvető

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! PEST MEGYEI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 1.M.407/2007/15 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság által képviselt felperesnek által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: 29000-105/531/16/2015. P. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994.

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Tárcrv : Tájékoztatás nyomozás megszüntetéséről

Tárcrv : Tájékoztatás nyomozás megszüntetéséről Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Z/JZ/M/2J009. Budapest, MMAz BUDAPEST FŐVÁROS X. kerület KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE ^ ^ ^ ^ ^ j / Tárcrv : Tájékoztatás

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 20.K.33.725/2006/18. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balogh Edina jogtanácsos (hivatkozási szám: ) által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.171/2003/14. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi január hó 13. napján és 2004. február hó 10. napján tartott fellebbezési

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/963 /2012. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. szeptember 22-én tartott ülésén a 2003. július 1-én hatályba lépett 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény egyes megvitatott kérdéseiről készült ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 1 0 2 7 24.M.3696/2005/11. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1077 Budapest, Király

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

Tisztelt Legfőbb Ügyész úr! A legutóbbi, a nyomozást megtagadó döntéseiket is ilyennek tartja? Tényleg a Magyar Hírlap segítségére van szüksége az ügy

Tisztelt Legfőbb Ügyész úr! A legutóbbi, a nyomozást megtagadó döntéseiket is ilyennek tartja? Tényleg a Magyar Hírlap segítségére van szüksége az ügy K/8185. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Szili Katalin Asszony az Országgyűlés elnökének Írásbeli kérdés Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 118. -a alapján bejelentem, hogy kérdést kívánok feltenni

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2012/17. szám Budapest, 2012. október 03. Szám: 32541/2012. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei dr. Bugyi Emőke, jogi szakreferens BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2012. január 23. Jogi háttér Az egyes alapokat létrehozó közösségi

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1 LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Vám- és Pénzügyőrség Sajtótájékoztató - Háttéranyag

Vám- és Pénzügyőrség Sajtótájékoztató - Háttéranyag 17 milliárdot mostak tisztára az adócsalók Vám- és Pénzügyőrség Sajtótájékoztató - Háttéranyag 2007. 06-40-FINANC november http://vam.gov.hu 26. 17 milliárdot mostak tisztára az adócsalók 17 milliárdot

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Szám: 29000/105/1100/18/2013. RP. rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 29000/105/1100/18/2013. RP. rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T 1 ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733, E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1100/18/2013.

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k i e g é s z í t e m.

H A T Á R O Z A T. k i e g é s z í t e m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: 29000-105/531/21/2015. P. Tárgy: határozat önálló kiegészítő döntésről Ügyintéző: H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

Részletesebben

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2008.El.II.C.1/15. szám Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium 2008. december 8. napján tartott ülése alapján

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben