S Z A K D O L G O Z A T

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S Z A K D O L G O Z A T"

Átírás

1 S Z A K D O L G O Z A T Készítette: Poczkodi András Tamás Jogász diplomás levelező

2 - 1 - MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék (MISKOLC UNIVERSITY Faculty of Law and Political Department of Criminal Law and Criminology) A rendőröket szolgálati feladatuk ellátása során veszélyeztető normasértések, elhatárolási szempontjaik, belső vizsgálatuk (The police - the service performance of their tasks - threatening, aspect of their delimitation, Internal Investigations) Konzulens: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

3 - 2 - Tartalomjegyzék I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása)...3 I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései...4 I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése..9 I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása..10 I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése 14 II. A rendőrt veszélyeztető normasértések meghatározása, csoportosítása..20 II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...20 II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...29 II.3. A Jogszerű rendőri intézkedés szabálysértés törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...31 III. IV. A rendőröket veszélyeztető normasértések belső vizsgálatának szabályai..33 Jogeset komplex bemutatása.42 V. Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés). 51 Zárószó.51 Szakirodalmak, források jegyzéke...53

4 - 3 - I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása) A foglalkozásom és folyamatos szakmai érdeklődésem révén a szakdolgozati témám megválasztása komoly fejtörést okozott, mivel számos, aktuálisan meglévő és súlyosan elmélyülő téma közül kellett kiválasztanom és kifejtenem egy olyan témakört, mely által sajátságos betekintést adhatok a rendőrség berkein kívül alkotók, gondolkodók számára. A választásom során rengeteg szempontot mérlegelve döntöttem a fenti szabadon választott - alternatív téma bemutatásánál, mivel ezen téma komplexitásának köszönhetően egy nagy volumenű és több oldalról felvázolt, alátámasztott betekintést adhatok a téma iránt érdeklődők-, rendőrség rendőrök munkáját megismerni akarók/kívánók számára. A témakifejtés során szándékosan gyakorlati példákkal illusztrálva mutatom be a rendőröket veszélyeztető normasértéseket, belső vizsgálatukat, azonban mindvégig igazodom a témával összefüggő hatályos normák által determinált irányvonalhoz. Előre is elnézést kérek a rendőrséggel/rendőrökkel kevésbé vagy egyáltalán nem szimpatizáló olvasóktól, mivel (már előre látva és erre szándékosan utalva) számtalan esetben (látszólagosan!) a mundérbecsülettől vezérelve egyfajta szemszögből és véleménysíkon mutatom majd be a választott témámat. A rendőrség központi feladatrendszere széleskörű, az Alaptörvényben foglaltakon kívül és más jogszabályokban meghatározottak alapján a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, államigazgatási és rendészeti feladatkör ellátása. 1 A rendőrség az első számú végrehajtó szerve a magyar államnak, közigazgatási tevékenységnek köszönhetően működése körében befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét. 2 1 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR , 1. oldal

5 - 4 - A szerteágazó vélemények megismerése érdekében Salgó László tevékenység meghatározását is fontosnak tartom kiemelni, aki a rendőrség munkáját úgy értékeli, hogy az végrehajtás-integrált, abszolút és feltétlen része a végrehajtói hatalomnak. 3 A tevékenységét pedig szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva végzi, mely strukturális szinteken belül vertikálisan és horizontálisan is elkülönülő szerevezeti egységeket láthatunk. 4 A korábbiakban említett feladatokat gorcső alá véve láthatjuk, hogy a társadalmi érdekek mindenkori szolgálójaként a rendőrség törekszik a társadalmat megillető és az állam által kötelezően nyújtandó jólét biztosítására az elvárható mértékű közrend és közbiztonság fenttartásán és megóvásán keresztül. Ez a küldetés optimális társadalmi viszonyok mellett könnyen teljesíthető, mivel a társadalmi igény koncentráltan és egyöntetűen jelenik meg, nem pedig több társadalmi csoport által diktált és különböző módon értékelt és elvárt igényként. Kizárólag példálózó jelleggel, a fontosabb feladatokat kiemelve láthatjuk, hogy a rendőr szolgálata ellátása során általános bűnügyi nyomozó és szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, személyi védelmi és rendészeti feladatokat lát el, engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, őrzi az államhatárt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat lát el, terrorelhárító feladatokat lát el. 5 I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései A szakdolgozatom folytatásában szükségesnek tartom bemutatni a Büntetőtörvénykönyv fejlődését, melyen keresztül megláthatjuk a 3 Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 25. oldal 4 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 3. 5 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv

6 - 5 - társadalmi fejlődés - jogszabályfejlődés párhuzamát, melyen keresztül szembetűnő a hazai fejlődésünk. A korszakbeli bemutatás kronológiailag a Csemegi kódextől a hatályos büntetőtörvénykönyvünkig kiterjedően tartalmazza a hangsúlyos változásokat. Csemegi - kódex A hatályos Büntetőtörvénykönyvünk legrégebbi elődjének a Csemegi Károly államtitkárról elnevezett Csemegi kódexet tarthatjuk, mely az évi V. törvénycikkben került lejegyzésre. A kódexben a klasszikus jogászi iskola tanai jelennek meg, így már a bűncselekmények kategorizálásával és súly szerinti felosztásával is találkozhatunk, tehát a bűncselekmények bűntett és vétség szerinti elkülönítésével, valamint a korabeli szabálysértési jog által megfogalmazott kihágások definiálását is tartalmazza a mű. 6 6 Hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak 163. A csoportosulás, melynek czélja, valamely hatóságot erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni: a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapitott czélból az országgyülésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el Ezen elnevezés alatt: "hatóság" a közigazgatási, birói és katonai hatóságok; "közigazgatási hatóság" elnevezése alatt pedig, a biróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel bűntetendő az is: a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét, a törvény, vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény, a fennebb megjelölt testületek vagy személyek védelmére rendelt, vagy megjelent személyek ellen követtetik el Hatósági közegeknek tekintetnek a fennebb emlitetteken fölül: 1. a nyilvánosan felállitott katonai és polgári őrök; 2. a közforgalomban levő vaspályák, és az állami távirdák felügyelő és kezelő-személyzete; 3. a rendőrségi személyzet, ide számitva a csőszöket, az erdő- a folyam-, és gátőröket, a vadászati felügyelőket, a mennyiben a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmaztattak Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben, a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen Ha a ban meghatározott bűntettet fegyveres csoport, vagy a ban megjelölt bűntettet többen követték el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a ban meghatározott bűntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, ugyszintén a ki a ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, a hivatalvesztés is alkalmazandó A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

7 - 6 - Csemegi művében megkülönböztetett figyelmet fordított az elkövetők számának, a sértett társadalmi besorolásának, valamint egzakt módon meghatározza a hatósági közeg fogalmát. A veszélyes fenyegetés meghatározását is megtaláljuk, valamint a további minősített körülményeket találunk (fegyveres csoport, több elkövető, tettesi csoport vezető) megfogalmazva. Angyal Pál művében utal a Csemegi-kódex Miniszteri Indoklására, mely szerint egy állam nem működhet megfelelően a jog mindenhatósága nélkül, mely kizárja egyesek önkényét, ezáltal is védve az állam szerveinek működését. 7 A kódex érvényesülése alatt számos modern és egyben időtálló norma jött létre a rendőrök feladatkörének és védelmének érdekében, ilyen volt a Magyar Kormány 5047 M.E. Számú Rendelete 8 és az évi 21 törvénycikk a Budapest - Fővárosi Rendőrségről. 9 A jogalkotó monista szankciórendszert használt, tehát csak a büntetéseket használta és a középpontjában a szabadságvesztés, mint büntetés helyezkedett el. A halálbüntetés kivételes esetekben volt alkalmazható, ilyen alkalomként tartották számon a király meggyilkolását (a király-, illetve a közhatalmat ellátó személyek védelmére vonatkozóan a korábbiakban is találunk utalást nemzetközi és hazai szinten egyaránt ), szándékos megölését, ezeknek a kísérletét és a befejezett gyilkosságot. Mellékbüntetések esetében a hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, külföldi kiutasítás, stb. kerültek megfogalmazásra. A kódex a korabeli jogászoktól számos kritikát szenvedett el: sokan nem tartották modernnek és a büntetési rendszerét is bonyolultnak aposztrofálták, de kétségtelen, hogy az európai elődök és kortársak 7 Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 305. oldal: 21. Helye van különösen a kényszerítő eszköz alkalmazásának-végső szükség esetében a fegyver használatára is- védelmül közvetlen támadás vagy ilyennek közvetlen veszedelme esetében. 9 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 620. oldal: 17. c) ha az illető a hivatalos kötelességét teljesítő rendőrségi közegnek tettleg ellenszegül, vagy azt bántalmazza; 10 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 487. oldal: májusi Császári Parancs: Nyilvános erőszakoskodás közhatóság elleni erőszakos cselekmény által 11 Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc. f) Hűtlenség miatt büntették azt,..közhiteles személyeket megölte

8 - 7 - munkáját precíz módon megfogalmazó mű klasszikusnak számított, ezáltal hetven évig volt hatályban. Módosítások 1945 és 1978 között A második világháborút követő időszakban a fentebb már említett társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelően történt a büntető törvénykönyv szabályozása, ezért a szabályozási kör széles léptékű volt - a teljesség igénye nélkül -, bemutatva: A Csemegi kódex módosítására vonatkozó harmadik novella az évi XLVII. törvény (III. Bn.), mely nevesíti az elmebetegként (ennek megfelelően a tizennyolcadik életévét betöltő elkövető, akit elmebetegnek nyilvánítva követ el a rendőrhatóság sérelmére erőszakos cselekményt, azt biztonsági őrizetbe kell helyezni. 12 ) elkövetést és az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményeket. A szocializmus térhódításának köszönhetően július 01-jén lépett hatályba a szocialista büntető kódex az évi V. törvény, mely külön rendelkezést tartalmazott a fiatalkorúakra és a katonákra, továbbá a hivatalos személyeket védelem alá veszi Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 727. oldal 13 Hivatalos személy elleni erőszak 155. (1) Aki hivatalos személyt hivatali kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít vagy hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy vezet, hat hónaptól öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az elkövető visszaeső; b) az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve; c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette. 4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a csoportosulás szervezője vagy vezetője, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette, illetőleg ő maga vagy a csoportosulás bármely tagja fel volt fegyverkezve (1) A közforgalmú közlekedési vállalatoknak végrehajtó szolgálatát, a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket. (2) A 155. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az ott említett cselekmények valamelyikét hivatalos személy védelmére vagy támogatására rendelt, avagy védelmére kelt személy ellen követik el Nem büntethető a 155. (2) bekezdése alapján a csoportosulás tagja, ha - mielőtt a csoportosuláson kívül egyéb cselekményt elkövettek volna - a csoportosulásból önként vagy felhívásra kivált, és a helyszínt véglegesen elhagyta.

9 - 8 - A törvényben hasonló társadalmi viszonyok szabályozására találunk példát, mint a hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben, ezért meghatározó részben hasonló a két szabályozás, azonban Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény megfogalmazásával és lejegyzésével sokkal figyelmesebb és alaposabb rögzítést láthatunk. 14 A dolgozatom továbbfolytatása előtt fontosnak tartok kitérni és röviden elemezni a Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény törvényi tényállását. A hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben is megtalálható a jogvédte érdek egy részének modernebb megfogalmazása a Btk ban foglalt Rágalmazás és a ban foglalt Becsületsértés bűncselekmények törvényi tényállásában. Azonban addig, amíg a fenti bűncselekmények jogi tárgya az általános személyek társadalmi megbecsülésének, becsületének, emberi méltóságának a védelme, 15 addig a Hatósági vagy hivatalos személy megsértése bűncselekményt speciálisan kizárólag hatóság tagja vagy hivatalos személy sérelmére követhető el. Szembetűnő a jogalkotó védelmi funkciója, mellyel a hatósággal szembeni bizalomsértést, valamint a hatósági személlyel szembeni becsületsértést tilalmazza. A jogalkotó minősített esetként megemlíti ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el minősítő körülményt. A társadalmi igazságosság szempontjából a jogalkotó kihangsúlyozza, hogy ha a tényállítás, híresztelés valós 14 Hatóság vagy hivatalos személy megsértése 158. (1) Aki olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely alkalmas arra, hogy a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a bizalmat megingassa, avagy a hivatalos személy becsületét csorbítsa, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ugyanígy büntetendő az is, aki hatóság vagy hivatalos személy ellen - hivatali működésével kapcsolatban - olyan kifejezést használ vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a hatóságba vetett bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének a csorbítására. (3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el. (4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. ) büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 189. oldal

10 - 9 - alapokon nyugszik, akkor mentesül az elkövető a felelősségre vonás alól. Az évi IV. törvény megalkotása már 1974 őszén megkezdődött és klasszikusságát mutatva már több évtizede pontosan, alaposan és részletesen szabályozza az életviszonyokat. 16 I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése A hivatalos személy 17 a társadalomban betöltött, utalt feladatköre alapján a társadalom többi tagjától megkülönböztetett feladatkört lát el, mely alapján jogalkotási, közhatalmi, igazságszolgáltatási és közigazgatási tevékenységet folytat. A hivatalos személy a közösség érdekében és javára végzi a tevékenységét, amely jogviszony hierarchikus és mellérendeltségi viszonyt jelenthet. Ennek megfelelően legitim jelleggel használhat erőszakot, végezheti a társadalom egészének vagy regionális részének társadalmi szintű irányítását, az említett kör részére követendő szabályokat írhat elő, a társadalom egésze számára kötelező érvényű ítéletekben szabályozásokat fogalmazhat meg. A Magyarországon bevezetett jogrendszer védelme kiterjed a külföldi hivatalos személyekre is, a megfelelő védelmet biztosítva számukra Nagy Ferenc Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része, Korona Kiadó, Budapest, 1998., oldal 17 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv hivatalos személyek köre: az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró, az alapvető jogok biztosa és helyettese, a helyi önkormányzati testületek tagja, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes; az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtóhelyettes, alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el, 18 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

11 I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása A rendőrség társadalmi megítélése napjainkra mélyponton van, a tekintélyhiánynak számtalan szegmense és eredeztethető forrása van, mely hozzájárul ennek az állapotnak a stagnálásához. Az értékcsorbulás központi okaként a Magyarországot jellemző pártpolitikai morált tartják, a kialakult állapotnak megfelelően a mindenkori politikai vezetői hatalmat birtokló kormányfő előretolt bástyaként alkalmazza és vezeti-, közvetve irányítja a rendőrséget, mint a közhatalmat bírtokló, végrehajtást végző és feladatai ellátásához legitim erőszakot alkalmazható szervezetet. Kijelenthetjük, hogy a hatalmi ágak elkülönülésének megtartásával a megfelelő fékek- és ellensúlyok által meghatározott territóriumon belül mozogva a rendőrség legitim módon képes a feladatát teljesíteni, azonban ezt a látszólagos stabilitást, hegemóniát a nem hivatalosan a negyedik hatalmi ágként nyílvántartott média igyekszik megtörni. A rendőrség a közhatalmi végrehajtó tevékenységének köszönhetően a kormány elsődleges jogalkalmazójaként közvetlenül konfrontálódik a társadalom tagjaival az esetleges érdeksérelmek során, a nézetkülönbség ellenére a rendőrhatóság védelmét hivatott szabályok csökkentek és a védelmi territoriumuk leszűkült. 19 Ennek megfelelően az ellenzék és a bűvkörükbe tartozó személyek folyamatosan fogást keresnek a védvonalon, minden eszközzel próbálják lejáratni azt. Pedig ez a fajta védelmi vonal minden aktuális vezetőt csakis így és csakis úgy szolgál, részlehajlás nélkül, pártatlanul, politikamentesen, azonban sok ellenérzelmű agitátor a valót elferdítve törekszik a befolyásbírásra az ideológiákra érzékeny személyek körében. A fentebb leírtaknak ékes bizonyítéka a szeptemberében és azt követően történtek folyamánya, mely párosul a napjainkra jellemző aktuális problémákkal, melynek alapján a rendőrség morális síkon addig soha nem látott mélységekbe került, mivel addig még soha felszínre nem kerülő támadó elemekkel állt szemben. A taszító erő két oldalról 19 NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987.számú utasítása a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel Kiadó, oldal: A feljelentés megtételére és módjára a..a Belügyminisztérium szerveit és tagjait érintő-hatóság vagy hivatalos személy megsértése esetén feljelentés megtételére a Belügyminiszter, jogosult.

12 származtatható, úgy mint egyfelől a békés civil részről, amely tábor a létbizonytalanságuknak köszönhetően generálódott elégedetlenséget kívánják orvosolni a rendőrséggel szemben történő atrocitások során 20, azonban verbális síkon megreked az ellenállásuk (ebbe a körbe tartozik a társadalom periférián élő, értelmiségi réteg). A másik civil tábor a harcos érzelműeké, akiknél szintúgy jellemző a létbizonytalanság, azonban ők az elenállásuk során nem ragadnak le a verbális megoldásoknál, tettlegességben is kimerülő cselekményeket követnek el, melyeknek a célja nem a problémamegoldás, hanem a figyelemfelhívás és feszültségkeltés (ebbe az elkövetői körbe tartoznak az egyes futbal klubok szurkolótábora, társadalmi szervezetek, társadalmi csoportok tagjai). A harmadik civil tábor a bűnelkövetőké, akik a bűnelkövetésük során cselekményükkel közvetve vagy közvetlenül jelenetenek veszélyt, cselekményük leredukálódik a bűncselekmény elkövetésére, mögöttes tartalommal nem rendelkezik. A taszító erő másik oldalán a politikus réteg helyezkedik el, akik közül sokan a korábbi vélt vagy valós sérelmeik alapján támadják a rendőrséget. Az említett két réteg szélsőséges nézeteit egymás mellé állítva láthatjuk, hogy etikai morális szempontból az utóbbi kör tevékenysége a súlyosabb. A fejezet következő részében a Rendőrség számára meglévő és vezetett statisztikai adatok alapján bemutatom a rendőröket veszélyeztető cselekményeket, melyeket a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény statisztikai mutatóin keresztül fogok megtenni. A Rendőrségen belül kizárólag a hivatalos személy elleni erőszakkal összefüggésben készült statisztikai kimutatás, azonban a hivatalos személy elleni erőszak megvalósulásának statisztikai alakulása, illetve a többi normasértések alakulása között párhuzamot lehet vonni, mely párhuzam bár nem hiteles, azonban az utaló jellege egyértelmű. Az Országos-rendőrfőkapitányság által közreadott évi statisztika alapján (Lásd: Statisztika 1. melléklet) beigazolódnak a fejezetben fentebb leírt adatok, tényállítások. (A statisztikai forrásbemutatást kiegészíteném Dinók Henriett fentebb taglalt 20 Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 117. oldal: Negatív előjelű társadalmi-gazdasági mozgások, gazdasági krízis, elszegényedés.

13 tanulmányában rögzített statisztikai táblázatban leírtakkal, ahol autentikus formában és jelleggel megláthatjuk a hivatalos személyek és ezen belül a rendőrök személye ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulását a ( ); ( ); ( ); ( ); ( ) évekre vonatkoztatva. 21 ) A statisztikai adatok számbeli tényszerűségével kapcsolatban megemlíteném, hogy - véleményem szerint a hivatalos személy sérelmére elkövetett jogsértések alakulásának mutatói nem fedik a valóságot, mivel számos esetben a látencia homálya települ a rendőrök ellen elkövetett veszélyeztetések alakulására, mivel sok esetben az intézkedő rendőrök szakszerűsége kérdőjelezhető meg az intézkedés során. Ezért nem merik a rendőrök vállalni az ellenük elkövetett társadalomra veszélyes cselekmény bekövetkezését, mivel belső fegyelmi eljárásban, ha a felelősségüket megállapítják, akkor fegyelmi fenyítést alkalmaznak velük szemben. 22 Az adatszolgáltatás alapján először a megyék szerint látható a hivatalos személyek ellen elkövetett erőszakok alakulása, melyből a negatív változásokat emelem ki. A Budapesti-rendőrfőkapitányság, illetve a Pest Megyei-rendőrfőkapitányság állományába tartozó rendőrök sérelmére követték el a legtöbb hivatalos személy elleni erőszakot (BRFK esetében 51 eset, PMRFK esetében 43 eset). Továbbá a Pest Megyeirendőrfőkapitányság, Baranya Megyei-rendőrfőkapitányság és a Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei-rendőrfőkapitányság területén figyelhető meg a legnagyobb százalékban a hivatalos személy elleni erőszak negatív számbeli változása (PMRFK esetében 53.57%, BMRFK esetében 53.85%, SZMRFK esetében 36.00% növekedés), mely alakulás a es évre vonatkoztatva növekvő tendenciát mutat. A következő részben az elkövetések metodikáját elemzem ki, melyet a BRFK állományába tartozó rendőrök ellen elkövetett társadalomra veszélyes cselekményeken keresztül teszek meg, mely jelzés értékkel bír, így elvonatkoztatva helyzetképet kapunk a többi MRFK tárgykörre 21 Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR , 10. oldal 22 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. (5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor fegyelmi eljárást kezdeményez.

14 jellemző bűnügyi statisztikájából. Láthatjuk, hogy összesen 68 rendőr (sértett) sérelmére 53 személy (elkövető) az alapesetbe tartozó módon követték el a cselekmények nagy részét (40 eset), ezen felül gépkocsival (8 eset), felfegyverkezve (3 esetben) történő elkövetésről is beszélhetünk. A rendőrök 97 esetben alkalmaztak kényszerítő eszközt, amelynek a túlnyomó része a bilincs és testi kényszer volt (40-40 eset), 11 esetben történt könnygázszóró-palack alkalmazva, míg 5 esetben rendőrbot és 1 esetben szolgálati kutya. A kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben 37 sérülés (következett be, a rendőrök részéről 20 fő sérült meg (18 fő könnyű, 2 fő súlyos), az elkövetői oldalon, pedig 17 fő (15 könnyű, 2 súlyos). A statisztikából látható, hogy a 2011-es évben a BRFK állományának körében 51 esetben bekövetkező hivatalos személy elleni erőszakon belül a rendőri alapintézkedés: az igazoltatás nagy számban (22 esetben) szolgáltatott indokot a hivatalos személyek elleni erőszak megtörténtéhez. Addig a szabálysértés- (9 esetben), bűncselekmény elkövetőjével (5 esetben), személyi szabadságában korlátozott személlyel szembeni intézkedés (7 esetben) szolgáltatott alapot a hivatalos személy elleni erőszak bekövetkezéséhez, míg 8 esetben egyáltalán nem volt előzetes rendőri intézkedés az elkövető és a sértett között. A fenti intézkedések esetén a jogszerűség egyértelműen megmutatkozott, így az intézkedés megfelelő indokoltsága érvényesült. A rendőröket ért támadások során lőfegyvert nem használt az intézkedő rendőr, viszont állatra 1 esetben, tárgyra 3 esetben lőtt a rendőr, mely nem minősül lőfegyverhasználatnak. A dolgozatom központi témájának megközelítése és megismerése érdekében fontosnak tartom más szakirodalmak feldolgozását is. fentebb leírt statisztikai adatokat kiegészíteném egy az évek közötti állapotokra jellemző hivatalos és közfeladatot ellátó személy és támogatója elleni erőszak bűncselekményre vonatkozóan. Az adatokat tanulmányozva láthatjuk, hogy az 1960-as években a feszült társadalmi A 23 Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr. Molnár Gábor, Dr. Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft oldal: Csak akkor nem jogszerű a hivatalos eljárás, ha minden mérlegelés szükségessége nélkül és félreismerhetetlenül, kétséget kizáró határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik. 24 BJD , 6039.

15 viszonyoknak megfelelően hatalmas számban (1292 esetben) fordultak elő a fenti speciális alanyi kör sérelmére bűncselekmények, melyeknek száma 1998-ban 721 esetre korlátozódott. Az adat elkövetői főre vonatkozó statisztikai megoszlását tekintve megláthatjuk, hogy a hatvanas évek közepén 1197 fő elkövetőről, míg 1998-ban 414 fő elkövetőről beszélhetünk. A fiatalkorú elkövetők számbeli különbségében még szembetűnőbb a különbség a két korszak között, ennek alapján láthatjuk, hogy az 1965-ben 60 fő elkövetőről, míg ban mindössze 11 fő elkövetőről beszélhetünk. A fentebb említett bűnelkövetési okfejtést teljesség igénye nélkül illusztrálva láthatjuk, hogy akár a világháborúk, akár az október 23.-ai forradalmat követően nagy számban követtek el erőszakos cselekményeket a speciálisan meghatározott elkövetői kör ellen. Illusztrálva láthatjuk, hogy 1945 utáni években 110 rendőr vesztette az életét. Későbbiekre vonatkoztatva láthatjuk, hogy ezek az adatok az általános társadalmi erőszakosság megjelenésekor megnőnek, majd később lecsökkennek, ez a folyamat periodikus váltakozást jelent. Az 1980-as évek közepétől és az 1990-es évek fordulóját követően azonban a rendőrök elleni támadások sokkal erőszakosabb jelleget öltöttek. A bűnözők sokkal drasztikusabb és elrettentőbb módszerekkel próbálják meg a rendőröket az életükben és testi épségükben korlátozni, csorbítani. 25 I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése A rendőr szolgálata ellátása során fokozott veszélynek van kitéve, mivel elsődleges jogalkalmazó révén közvetlenül konfrontálódik az állampolgárokkal, mely negatív mérvű válaszreakció adott esetben kiszámíthatatlan és felmérhetetlen. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a szolgálatban lévő rendőr mellett a szolgálati időn kívüli rendőrt 25 Bakóczi Antal Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM kiadó, Budapest , oldal

16 is kötelezi az intézkedési kötelezettség 26, azonban itt szigorú alaki szabályoknak kell megfelelni, ahhoz, hogy a fokozottabb büntetőjogi védelem megjelenjen 27, mert ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor civil állampolgárként védelmez bennünket a törvény. 28 Az intézkedő rendőr az alapos és megfelelő felkészültségi szintje alapján képes elhárítani az őt közvetlenül vagy közvetve fenyegető veszélyhelyzetet és a támadó leküzdése után ártalmatlanná tenni az ellenfelet, eredményesen befejezni az intézkedést. Persze a felkészültség mit sem ér a megfelelő védelmi-technikai eszközök megléte és használata nélkül, melyeknek az alkalmazásával a rendőrök életét, testi épségét, egészségét sértő és veszélyeztető események sikeres befejezésének számszaki alakulása leredukálható és optimálisan megszüntethető. A védelmi-technikai eszközöket több osztályba sorolhatjuk, csoportosíthatjuk őket az alapján, hogy hogyan fejtik ki speciális védelmi funkciójukat (lövedékálló, repeszálló gépjárművek használata lövedékálló, repeszálló mellények viselése), de az alapján is, hogy milyen jellegű támadások ellen kell védelmet nyújtaniuk (fegyveres, felfegyverkezett támadó), ettől függően kell lövedékálló, repeszálló mellény vagy testvédő felszerelés egyéni, vagy kombinált használata mellett döntenünk. A védelmi eszközök mellett az egyéb technikai eszközöket is ki kell emelni (rendőrségnél rendszerbe állított kényszerítő eszközök), amelyek használatával ártalmatlanná tehetőek a jogellenes támadók (teljesség igénye nélkül: bilincs, rendőrbot (tonfa), vegyi eszköz, elektromos sokkoló, útzár szolgálati kutya, gumilövedékes fegyver (2007-ig), lőfegyver). A védelmi-technikai eszközök kifejtése terén fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó a rendőröket a szolgálati időn kívül is igyekszik védelmezni, olyan módon, hogy engedélyezi részükre önvédelmi célból a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzését és 26 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv. 13. (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. 27 BJD BJD 705. Ha a szolgálatban nem lévő egyenruhás rendőr.szabályszerű szolgálatba lépés nélkül avatkozik be a dulakodásba, és ezért őt megütik, az nem hivatalos személy elleni erőszak.

17 tartását, ennek alapján tehát önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt fokozott védelmet igényel. 29 Ezen eszközök alkalmazása szigorúan le van korlátozva, az alkalmazási előírásokat az Rtv. tartalmazza, használat során be kell tartani a szükségesség és arányosság elveit. 30 Azonban a jogalkotók belátóan nem (minden esetben) alapoznak a rendőri felkészültségre és eszközbeli fejlesztésre, ezzel szemben vagy a fentiek mellett a prevencióra helyezik a hangsúlyt és törekednek a megelőzésre és jogi normák meghozatalával segítik elő a rendőrt megillető védelmet. A jogi normák igazodnak a társadalmi változásokhoz, és rugalmas, széleskörű szabályozásra törekednek, amely jellemzők közül sajnálatosan az utóbbiak előfordulóan utólagosan lépnek érvénybe és fejtik ki szabályozó hatásukat, várva, amíg az áldozattá válás beteljesül. A jogalkotó szabályzói oltalomban részesíti a hivatalos személyt támogató és védelmező személyeket is, és a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény elkövetése esetén speciálisan 29 A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet 30 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv A rendőr bilincset alkalmazhat személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy támadásának megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére. A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt alkalmazhat a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát pórázon vagy anélkül kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására; súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. A rendőr számára a lőfegyverhasználat a jogos védelem és a végszükség esetein kívül az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására. A közveszély okozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására. Bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására; lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására. Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására. Azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben. A saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

18 ugyanazon büntetéseket kell alkalmazni, mint a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének elbírálása esetén. A fenti részben kifejtett statisztikai leírásokból is kitűnik, hogy a rendőrök ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulása évről-évre növekvő tendenciát mutat, amely tükrözi az össztársadalom szintjén is megfigyelhető tényt, hogy egyre erőszakosabb jellegű bűncselekményeket követnek el, melynek során gyakran merítik ki a valamely különös részi tényállás minősített esetét. A büntető törvénykönyvben (rendszerezés nélkül kifejtve) az alábbiakban és a lábjegyzetben szereplő minősített esetekkel találkozhatunk a hivatalos személyekkel összefüggésben. 31 I. Aki hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el cselekményét (Emberölés, Emberrablás törvényi tényállása); II. Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza; (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) az ezen bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője az elkövető, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (Alapesettől enyhébb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz. Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után) A büntetési tételek megfogalmazásánál külön kiemelésre kerül, hogy lényegtelen, hogy szolgálatilag aktív vagy már passzív rendőrről (hivatásos állományban lévő-nyugdíjas) beszélünk, azonban ezzel szemben lényeges, hogy külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követik-e el a bűncselekményt, mivel itt magasabb büntetési tételekkel találkozhatunk. 31 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv ; 175/A., 229.

19 A fentiekben már taglaltam, hogy a minősített esetekkel a jogalkotó szándéka az, hogy a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetve próbálja elrettenteni az elkövetőket a társadalomra veszélyes cselekményük elkövetésétől. A büntetőjogi védelem kiterjesztése kétirányú, egyrészről megilleti ugyanezen védelem a külföldi hivatalos személyeket és a hivatalos személyt támogató személyeket is. Definíciók: (Szolgálatellátás alatt a szolgálati tevékenységet ellátó hivatalos személy szolgálati megbízatásával összefüggő tevékenységet értjük.) a) erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Az erőszak lehet akaratot bénító, lenyűgöző hatású (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis compulsiva). A dolog ellen alkalmazott erőszak a fenyegetés fogalmába sorolandó. 32 A hivatalos személlyel szemben az erőszak megvalósulhat, úgy is, hogy az alapvetően dolog ellen irányul, azonban áttevődik a személyre (hivatalos személy kezéből történő dologkirántás). 33 b) fenyegető magatartásnak minősül az olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A konkrét körülmények mérlegelése szükséges ahhoz, hogy megállapítható-e a komoly félelemkeltés, ehhez a sértett egzisztenciájának, személyi körülményeinek, családi állapotának ismerete szükséges. c) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. d) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. 32 BJD 697. Erőszak: valamilyen fizikai erőkifejtéssel történő közvetlen vagy közvetett ráhatás 33 BJD 3936.

20 c) csoportosan követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha a meghatározott magatartás tanúsításában legalább három fő vesz részt. A Btk (1) bekezdésben megfogalmazott minősített esetek megállapításának feltétele az, hogy az elkövetési magatartásokat legalább a kísérleti szakaszba kell juttatni, ennek hiányában kizárólag a (4) bekezdésben megfogalmazott sui generis bűncselekmény fogalmazható meg. Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmény (aktuális) minősített eseteinek elemzése: Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekményekben megemlített és a dolgozatom témájához köthető minősített esetek elemzését fontosnak tartom beleépíteni a szakdolgozatomba, mivel mindkét tényállás esetében nevesített és megkülönböztetett védelmet ad a hivatalos személyeknek. Minősített eset elemzése: Az Emberölés bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - I. Címében - Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények - helyezkedik el. 34 Az Emberrablás bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - III. Címében - A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezkedik el A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el. 35 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. 175/A. (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI SZERVEK Békéscsaba Bartók Béla út 1-3. 5601 Pf. 124. Tel.: 66/523-700 Fax.: 66/523-741, 523-701, 33/24-85 A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya 1.

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre.

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre. 2000/augusztus (28. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat)

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Bevezető Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Az elmúlt időszakban két alkalommal módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2009. ( ) rendelete a Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2009. ( ) rendelete a Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2009. (09. 30.) rendelete a Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

REPÜLŐTÉRI RENDŐR IGAZGATÓSÁG HELYZETKÉPE

REPÜLŐTÉRI RENDŐR IGAZGATÓSÁG HELYZETKÉPE REPÜLŐTÉRI RENDŐR IGAZGATÓSÁG HELYZETKÉPE 2016. JANUÁR - SZEPTEMBER VI.1. Saját kezdeményezésű büntető feljelentés VI.2. Saját kezdeményezésű szabálysértési feljelentések VI.3. Elfogások VI.4. Előállítások

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015. 1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. ... / (!l Lo. ) számú. rendelete. a közterület-felügyeletről. rendelet. Dr. Czeidli István.

VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. ... / (!l Lo. ) számú. rendelete. a közterület-felügyeletről. rendelet. Dr. Czeidli István. VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK s... / 1992. (!l Lo. ) számú rendelete a közterület-felügyeletről rendelet / Dr. Czeidli István VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK.../1992. ( ) számú rendelete a közterület-felügyeletről

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 Szolgálati ágak A rendőrség szolgálati tagozódása szolgálatok szakszolgálatok Szolgálati ágak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési bűnügyi

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete A Közterület-felügyeletről A rendelet kihirdetve: V árpalota, 1995. szeptember 11.

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete I. FEJEZET A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK IGÉNYLÉSÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK, VISSZAVÉTELÉNEK ÉS TÉRÍTÉSÉNEK RENDJE

A belügyminiszter. BM rendelete I. FEJEZET A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK IGÉNYLÉSÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK, VISSZAVÉTELÉNEK ÉS TÉRÍTÉSÉNEK RENDJE TERVEZET! A belügyminiszter./2012. ( ) BM rendelete a rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályairól, a térítés

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról

Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról A rendezvények bejelentésére és a rend fenntartására vonatkozó szabályok A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A Rendőrség feladatai

A Rendőrség feladatai A Rendőrség feladatai A Magyar Köztársaság Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, illetve kiemelendő,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 28/2011. (IX.2.) számú rendelete Lakitelek Nagyközség területén ellátandó közterületfelügyeletről

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 28/2011. (IX.2.) számú rendelete Lakitelek Nagyközség területén ellátandó közterületfelügyeletről LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 28/2011. (IX.2.) számú rendelete Lakitelek Nagyközség területén ellátandó közterületfelügyeletről Lakitelek Nagyközség Képviselő-testületének 28/2011. (IX.2.) számú rendelete a 19/2012.

Részletesebben

A szervezet elnevezése, székhelye

A szervezet elnevezése, székhelye Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010. (XI. 25.)Kt. sz. rendelete a közterület-felügyelet működéséről és működésének egyes kérdéseiről 1 Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964. HK19/1982min. ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK 1. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964.

Részletesebben

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat)

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet Jóváhagyom: Dr. habil Balla Zoltán ny. r. alezredes egyetemi docens, főiskolai tanár Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék vezetője FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet 2014. március 19. 2 Szabálysértés

Részletesebben

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Fejezet száma, megnevezése: 11. Belügyminisztérium Költségvetési szerv:

Részletesebben

A szolgálati lőfegyverek használatának szabályai közül ebben a számunkban a határőrség tagjainak lőfegyverhasználatát elemezzük.

A szolgálati lőfegyverek használatának szabályai közül ebben a számunkban a határőrség tagjainak lőfegyverhasználatát elemezzük. 2000/március (23. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver A szolgálati lőfegyverek használatának szabályai közül ebben a számunkban a határőrség tagjainak lőfegyverhasználatát

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az Újpesti Közterület-felügyeletről (T E R V E Z E T) Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata JEGYZŐ RENDELETTERVEZET a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Készítette: Papp Gyuláné humánpolitikai vezető

Részletesebben

Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről

Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről Balkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

/2012. ( ) Korm. rendelet

/2012. ( ) Korm. rendelet 1 /2012. ( ) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet valamint a

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete 1 TERVEZET! A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gazdasági rendszerének átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Közterület-felügyelet jogállása, szervezete

Közterület-felügyelet jogállása, szervezete A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002. (III.20.) rendelete a Ferencvárosi közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

Ha végiggondoljuk, akkor ez a magatartási szabály éppen a tüntetőket védi.

Ha végiggondoljuk, akkor ez a magatartási szabály éppen a tüntetőket védi. Ide tartozunk! - Roma Közösségi Hálózat Jogi háttéranyag a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, erőszakba torkolló tüntetések megértéséhez, kezeléséhez. I. fejezet A gyülekezési jogról szóló törvény

Részletesebben