S Z A K D O L G O Z A T

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S Z A K D O L G O Z A T"

Átírás

1 S Z A K D O L G O Z A T Készítette: Poczkodi András Tamás Jogász diplomás levelező

2 - 1 - MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék (MISKOLC UNIVERSITY Faculty of Law and Political Department of Criminal Law and Criminology) A rendőröket szolgálati feladatuk ellátása során veszélyeztető normasértések, elhatárolási szempontjaik, belső vizsgálatuk (The police - the service performance of their tasks - threatening, aspect of their delimitation, Internal Investigations) Konzulens: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

3 - 2 - Tartalomjegyzék I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása)...3 I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései...4 I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése..9 I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása..10 I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése 14 II. A rendőrt veszélyeztető normasértések meghatározása, csoportosítása..20 II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...20 II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...29 II.3. A Jogszerű rendőri intézkedés szabálysértés törvényi tényállásának ismertetése, elemzése...31 III. IV. A rendőröket veszélyeztető normasértések belső vizsgálatának szabályai..33 Jogeset komplex bemutatása.42 V. Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés). 51 Zárószó.51 Szakirodalmak, források jegyzéke...53

4 - 3 - I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása) A foglalkozásom és folyamatos szakmai érdeklődésem révén a szakdolgozati témám megválasztása komoly fejtörést okozott, mivel számos, aktuálisan meglévő és súlyosan elmélyülő téma közül kellett kiválasztanom és kifejtenem egy olyan témakört, mely által sajátságos betekintést adhatok a rendőrség berkein kívül alkotók, gondolkodók számára. A választásom során rengeteg szempontot mérlegelve döntöttem a fenti szabadon választott - alternatív téma bemutatásánál, mivel ezen téma komplexitásának köszönhetően egy nagy volumenű és több oldalról felvázolt, alátámasztott betekintést adhatok a téma iránt érdeklődők-, rendőrség rendőrök munkáját megismerni akarók/kívánók számára. A témakifejtés során szándékosan gyakorlati példákkal illusztrálva mutatom be a rendőröket veszélyeztető normasértéseket, belső vizsgálatukat, azonban mindvégig igazodom a témával összefüggő hatályos normák által determinált irányvonalhoz. Előre is elnézést kérek a rendőrséggel/rendőrökkel kevésbé vagy egyáltalán nem szimpatizáló olvasóktól, mivel (már előre látva és erre szándékosan utalva) számtalan esetben (látszólagosan!) a mundérbecsülettől vezérelve egyfajta szemszögből és véleménysíkon mutatom majd be a választott témámat. A rendőrség központi feladatrendszere széleskörű, az Alaptörvényben foglaltakon kívül és más jogszabályokban meghatározottak alapján a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, államigazgatási és rendészeti feladatkör ellátása. 1 A rendőrség az első számú végrehajtó szerve a magyar államnak, közigazgatási tevékenységnek köszönhetően működése körében befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét. 2 1 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR , 1. oldal

5 - 4 - A szerteágazó vélemények megismerése érdekében Salgó László tevékenység meghatározását is fontosnak tartom kiemelni, aki a rendőrség munkáját úgy értékeli, hogy az végrehajtás-integrált, abszolút és feltétlen része a végrehajtói hatalomnak. 3 A tevékenységét pedig szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva végzi, mely strukturális szinteken belül vertikálisan és horizontálisan is elkülönülő szerevezeti egységeket láthatunk. 4 A korábbiakban említett feladatokat gorcső alá véve láthatjuk, hogy a társadalmi érdekek mindenkori szolgálójaként a rendőrség törekszik a társadalmat megillető és az állam által kötelezően nyújtandó jólét biztosítására az elvárható mértékű közrend és közbiztonság fenttartásán és megóvásán keresztül. Ez a küldetés optimális társadalmi viszonyok mellett könnyen teljesíthető, mivel a társadalmi igény koncentráltan és egyöntetűen jelenik meg, nem pedig több társadalmi csoport által diktált és különböző módon értékelt és elvárt igényként. Kizárólag példálózó jelleggel, a fontosabb feladatokat kiemelve láthatjuk, hogy a rendőr szolgálata ellátása során általános bűnügyi nyomozó és szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, személyi védelmi és rendészeti feladatokat lát el, engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, őrzi az államhatárt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat lát el, terrorelhárító feladatokat lát el. 5 I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései A szakdolgozatom folytatásában szükségesnek tartom bemutatni a Büntetőtörvénykönyv fejlődését, melyen keresztül megláthatjuk a 3 Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 25. oldal 4 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 3. 5 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv

6 - 5 - társadalmi fejlődés - jogszabályfejlődés párhuzamát, melyen keresztül szembetűnő a hazai fejlődésünk. A korszakbeli bemutatás kronológiailag a Csemegi kódextől a hatályos büntetőtörvénykönyvünkig kiterjedően tartalmazza a hangsúlyos változásokat. Csemegi - kódex A hatályos Büntetőtörvénykönyvünk legrégebbi elődjének a Csemegi Károly államtitkárról elnevezett Csemegi kódexet tarthatjuk, mely az évi V. törvénycikkben került lejegyzésre. A kódexben a klasszikus jogászi iskola tanai jelennek meg, így már a bűncselekmények kategorizálásával és súly szerinti felosztásával is találkozhatunk, tehát a bűncselekmények bűntett és vétség szerinti elkülönítésével, valamint a korabeli szabálysértési jog által megfogalmazott kihágások definiálását is tartalmazza a mű. 6 6 Hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak 163. A csoportosulás, melynek czélja, valamely hatóságot erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni: a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapitott czélból az országgyülésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el Ezen elnevezés alatt: "hatóság" a közigazgatási, birói és katonai hatóságok; "közigazgatási hatóság" elnevezése alatt pedig, a biróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel bűntetendő az is: a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét, a törvény, vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény, a fennebb megjelölt testületek vagy személyek védelmére rendelt, vagy megjelent személyek ellen követtetik el Hatósági közegeknek tekintetnek a fennebb emlitetteken fölül: 1. a nyilvánosan felállitott katonai és polgári őrök; 2. a közforgalomban levő vaspályák, és az állami távirdák felügyelő és kezelő-személyzete; 3. a rendőrségi személyzet, ide számitva a csőszöket, az erdő- a folyam-, és gátőröket, a vadászati felügyelőket, a mennyiben a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmaztattak Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben, a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen Ha a ban meghatározott bűntettet fegyveres csoport, vagy a ban megjelölt bűntettet többen követték el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a ban meghatározott bűntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, ugyszintén a ki a ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, a hivatalvesztés is alkalmazandó A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

7 - 6 - Csemegi művében megkülönböztetett figyelmet fordított az elkövetők számának, a sértett társadalmi besorolásának, valamint egzakt módon meghatározza a hatósági közeg fogalmát. A veszélyes fenyegetés meghatározását is megtaláljuk, valamint a további minősített körülményeket találunk (fegyveres csoport, több elkövető, tettesi csoport vezető) megfogalmazva. Angyal Pál művében utal a Csemegi-kódex Miniszteri Indoklására, mely szerint egy állam nem működhet megfelelően a jog mindenhatósága nélkül, mely kizárja egyesek önkényét, ezáltal is védve az állam szerveinek működését. 7 A kódex érvényesülése alatt számos modern és egyben időtálló norma jött létre a rendőrök feladatkörének és védelmének érdekében, ilyen volt a Magyar Kormány 5047 M.E. Számú Rendelete 8 és az évi 21 törvénycikk a Budapest - Fővárosi Rendőrségről. 9 A jogalkotó monista szankciórendszert használt, tehát csak a büntetéseket használta és a középpontjában a szabadságvesztés, mint büntetés helyezkedett el. A halálbüntetés kivételes esetekben volt alkalmazható, ilyen alkalomként tartották számon a király meggyilkolását (a király-, illetve a közhatalmat ellátó személyek védelmére vonatkozóan a korábbiakban is találunk utalást nemzetközi és hazai szinten egyaránt ), szándékos megölését, ezeknek a kísérletét és a befejezett gyilkosságot. Mellékbüntetések esetében a hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, külföldi kiutasítás, stb. kerültek megfogalmazásra. A kódex a korabeli jogászoktól számos kritikát szenvedett el: sokan nem tartották modernnek és a büntetési rendszerét is bonyolultnak aposztrofálták, de kétségtelen, hogy az európai elődök és kortársak 7 Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 305. oldal: 21. Helye van különösen a kényszerítő eszköz alkalmazásának-végső szükség esetében a fegyver használatára is- védelmül közvetlen támadás vagy ilyennek közvetlen veszedelme esetében. 9 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 620. oldal: 17. c) ha az illető a hivatalos kötelességét teljesítő rendőrségi közegnek tettleg ellenszegül, vagy azt bántalmazza; 10 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 487. oldal: májusi Császári Parancs: Nyilvános erőszakoskodás közhatóság elleni erőszakos cselekmény által 11 Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc. f) Hűtlenség miatt büntették azt,..közhiteles személyeket megölte

8 - 7 - munkáját precíz módon megfogalmazó mű klasszikusnak számított, ezáltal hetven évig volt hatályban. Módosítások 1945 és 1978 között A második világháborút követő időszakban a fentebb már említett társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelően történt a büntető törvénykönyv szabályozása, ezért a szabályozási kör széles léptékű volt - a teljesség igénye nélkül -, bemutatva: A Csemegi kódex módosítására vonatkozó harmadik novella az évi XLVII. törvény (III. Bn.), mely nevesíti az elmebetegként (ennek megfelelően a tizennyolcadik életévét betöltő elkövető, akit elmebetegnek nyilvánítva követ el a rendőrhatóság sérelmére erőszakos cselekményt, azt biztonsági őrizetbe kell helyezni. 12 ) elkövetést és az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményeket. A szocializmus térhódításának köszönhetően július 01-jén lépett hatályba a szocialista büntető kódex az évi V. törvény, mely külön rendelkezést tartalmazott a fiatalkorúakra és a katonákra, továbbá a hivatalos személyeket védelem alá veszi Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény Osiris kiadó 2000., 727. oldal 13 Hivatalos személy elleni erőszak 155. (1) Aki hivatalos személyt hivatali kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít vagy hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy vezet, hat hónaptól öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az elkövető visszaeső; b) az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve; c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette. 4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a csoportosulás szervezője vagy vezetője, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette, illetőleg ő maga vagy a csoportosulás bármely tagja fel volt fegyverkezve (1) A közforgalmú közlekedési vállalatoknak végrehajtó szolgálatát, a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket. (2) A 155. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az ott említett cselekmények valamelyikét hivatalos személy védelmére vagy támogatására rendelt, avagy védelmére kelt személy ellen követik el Nem büntethető a 155. (2) bekezdése alapján a csoportosulás tagja, ha - mielőtt a csoportosuláson kívül egyéb cselekményt elkövettek volna - a csoportosulásból önként vagy felhívásra kivált, és a helyszínt véglegesen elhagyta.

9 - 8 - A törvényben hasonló társadalmi viszonyok szabályozására találunk példát, mint a hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben, ezért meghatározó részben hasonló a két szabályozás, azonban Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény megfogalmazásával és lejegyzésével sokkal figyelmesebb és alaposabb rögzítést láthatunk. 14 A dolgozatom továbbfolytatása előtt fontosnak tartok kitérni és röviden elemezni a Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény törvényi tényállását. A hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben is megtalálható a jogvédte érdek egy részének modernebb megfogalmazása a Btk ban foglalt Rágalmazás és a ban foglalt Becsületsértés bűncselekmények törvényi tényállásában. Azonban addig, amíg a fenti bűncselekmények jogi tárgya az általános személyek társadalmi megbecsülésének, becsületének, emberi méltóságának a védelme, 15 addig a Hatósági vagy hivatalos személy megsértése bűncselekményt speciálisan kizárólag hatóság tagja vagy hivatalos személy sérelmére követhető el. Szembetűnő a jogalkotó védelmi funkciója, mellyel a hatósággal szembeni bizalomsértést, valamint a hatósági személlyel szembeni becsületsértést tilalmazza. A jogalkotó minősített esetként megemlíti ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el minősítő körülményt. A társadalmi igazságosság szempontjából a jogalkotó kihangsúlyozza, hogy ha a tényállítás, híresztelés valós 14 Hatóság vagy hivatalos személy megsértése 158. (1) Aki olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely alkalmas arra, hogy a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a bizalmat megingassa, avagy a hivatalos személy becsületét csorbítsa, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ugyanígy büntetendő az is, aki hatóság vagy hivatalos személy ellen - hivatali működésével kapcsolatban - olyan kifejezést használ vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a hatóságba vetett bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének a csorbítására. (3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el. (4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. ) büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 189. oldal

10 - 9 - alapokon nyugszik, akkor mentesül az elkövető a felelősségre vonás alól. Az évi IV. törvény megalkotása már 1974 őszén megkezdődött és klasszikusságát mutatva már több évtizede pontosan, alaposan és részletesen szabályozza az életviszonyokat. 16 I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése A hivatalos személy 17 a társadalomban betöltött, utalt feladatköre alapján a társadalom többi tagjától megkülönböztetett feladatkört lát el, mely alapján jogalkotási, közhatalmi, igazságszolgáltatási és közigazgatási tevékenységet folytat. A hivatalos személy a közösség érdekében és javára végzi a tevékenységét, amely jogviszony hierarchikus és mellérendeltségi viszonyt jelenthet. Ennek megfelelően legitim jelleggel használhat erőszakot, végezheti a társadalom egészének vagy regionális részének társadalmi szintű irányítását, az említett kör részére követendő szabályokat írhat elő, a társadalom egésze számára kötelező érvényű ítéletekben szabályozásokat fogalmazhat meg. A Magyarországon bevezetett jogrendszer védelme kiterjed a külföldi hivatalos személyekre is, a megfelelő védelmet biztosítva számukra Nagy Ferenc Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része, Korona Kiadó, Budapest, 1998., oldal 17 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv hivatalos személyek köre: az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró, az alapvető jogok biztosa és helyettese, a helyi önkormányzati testületek tagja, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes; az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtóhelyettes, alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el, 18 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

11 I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása A rendőrség társadalmi megítélése napjainkra mélyponton van, a tekintélyhiánynak számtalan szegmense és eredeztethető forrása van, mely hozzájárul ennek az állapotnak a stagnálásához. Az értékcsorbulás központi okaként a Magyarországot jellemző pártpolitikai morált tartják, a kialakult állapotnak megfelelően a mindenkori politikai vezetői hatalmat birtokló kormányfő előretolt bástyaként alkalmazza és vezeti-, közvetve irányítja a rendőrséget, mint a közhatalmat bírtokló, végrehajtást végző és feladatai ellátásához legitim erőszakot alkalmazható szervezetet. Kijelenthetjük, hogy a hatalmi ágak elkülönülésének megtartásával a megfelelő fékek- és ellensúlyok által meghatározott territóriumon belül mozogva a rendőrség legitim módon képes a feladatát teljesíteni, azonban ezt a látszólagos stabilitást, hegemóniát a nem hivatalosan a negyedik hatalmi ágként nyílvántartott média igyekszik megtörni. A rendőrség a közhatalmi végrehajtó tevékenységének köszönhetően a kormány elsődleges jogalkalmazójaként közvetlenül konfrontálódik a társadalom tagjaival az esetleges érdeksérelmek során, a nézetkülönbség ellenére a rendőrhatóság védelmét hivatott szabályok csökkentek és a védelmi territoriumuk leszűkült. 19 Ennek megfelelően az ellenzék és a bűvkörükbe tartozó személyek folyamatosan fogást keresnek a védvonalon, minden eszközzel próbálják lejáratni azt. Pedig ez a fajta védelmi vonal minden aktuális vezetőt csakis így és csakis úgy szolgál, részlehajlás nélkül, pártatlanul, politikamentesen, azonban sok ellenérzelmű agitátor a valót elferdítve törekszik a befolyásbírásra az ideológiákra érzékeny személyek körében. A fentebb leírtaknak ékes bizonyítéka a szeptemberében és azt követően történtek folyamánya, mely párosul a napjainkra jellemző aktuális problémákkal, melynek alapján a rendőrség morális síkon addig soha nem látott mélységekbe került, mivel addig még soha felszínre nem kerülő támadó elemekkel állt szemben. A taszító erő két oldalról 19 NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987.számú utasítása a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel Kiadó, oldal: A feljelentés megtételére és módjára a..a Belügyminisztérium szerveit és tagjait érintő-hatóság vagy hivatalos személy megsértése esetén feljelentés megtételére a Belügyminiszter, jogosult.

12 származtatható, úgy mint egyfelől a békés civil részről, amely tábor a létbizonytalanságuknak köszönhetően generálódott elégedetlenséget kívánják orvosolni a rendőrséggel szemben történő atrocitások során 20, azonban verbális síkon megreked az ellenállásuk (ebbe a körbe tartozik a társadalom periférián élő, értelmiségi réteg). A másik civil tábor a harcos érzelműeké, akiknél szintúgy jellemző a létbizonytalanság, azonban ők az elenállásuk során nem ragadnak le a verbális megoldásoknál, tettlegességben is kimerülő cselekményeket követnek el, melyeknek a célja nem a problémamegoldás, hanem a figyelemfelhívás és feszültségkeltés (ebbe az elkövetői körbe tartoznak az egyes futbal klubok szurkolótábora, társadalmi szervezetek, társadalmi csoportok tagjai). A harmadik civil tábor a bűnelkövetőké, akik a bűnelkövetésük során cselekményükkel közvetve vagy közvetlenül jelenetenek veszélyt, cselekményük leredukálódik a bűncselekmény elkövetésére, mögöttes tartalommal nem rendelkezik. A taszító erő másik oldalán a politikus réteg helyezkedik el, akik közül sokan a korábbi vélt vagy valós sérelmeik alapján támadják a rendőrséget. Az említett két réteg szélsőséges nézeteit egymás mellé állítva láthatjuk, hogy etikai morális szempontból az utóbbi kör tevékenysége a súlyosabb. A fejezet következő részében a Rendőrség számára meglévő és vezetett statisztikai adatok alapján bemutatom a rendőröket veszélyeztető cselekményeket, melyeket a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény statisztikai mutatóin keresztül fogok megtenni. A Rendőrségen belül kizárólag a hivatalos személy elleni erőszakkal összefüggésben készült statisztikai kimutatás, azonban a hivatalos személy elleni erőszak megvalósulásának statisztikai alakulása, illetve a többi normasértések alakulása között párhuzamot lehet vonni, mely párhuzam bár nem hiteles, azonban az utaló jellege egyértelmű. Az Országos-rendőrfőkapitányság által közreadott évi statisztika alapján (Lásd: Statisztika 1. melléklet) beigazolódnak a fejezetben fentebb leírt adatok, tényállítások. (A statisztikai forrásbemutatást kiegészíteném Dinók Henriett fentebb taglalt 20 Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 117. oldal: Negatív előjelű társadalmi-gazdasági mozgások, gazdasági krízis, elszegényedés.

13 tanulmányában rögzített statisztikai táblázatban leírtakkal, ahol autentikus formában és jelleggel megláthatjuk a hivatalos személyek és ezen belül a rendőrök személye ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulását a ( ); ( ); ( ); ( ); ( ) évekre vonatkoztatva. 21 ) A statisztikai adatok számbeli tényszerűségével kapcsolatban megemlíteném, hogy - véleményem szerint a hivatalos személy sérelmére elkövetett jogsértések alakulásának mutatói nem fedik a valóságot, mivel számos esetben a látencia homálya települ a rendőrök ellen elkövetett veszélyeztetések alakulására, mivel sok esetben az intézkedő rendőrök szakszerűsége kérdőjelezhető meg az intézkedés során. Ezért nem merik a rendőrök vállalni az ellenük elkövetett társadalomra veszélyes cselekmény bekövetkezését, mivel belső fegyelmi eljárásban, ha a felelősségüket megállapítják, akkor fegyelmi fenyítést alkalmaznak velük szemben. 22 Az adatszolgáltatás alapján először a megyék szerint látható a hivatalos személyek ellen elkövetett erőszakok alakulása, melyből a negatív változásokat emelem ki. A Budapesti-rendőrfőkapitányság, illetve a Pest Megyei-rendőrfőkapitányság állományába tartozó rendőrök sérelmére követték el a legtöbb hivatalos személy elleni erőszakot (BRFK esetében 51 eset, PMRFK esetében 43 eset). Továbbá a Pest Megyeirendőrfőkapitányság, Baranya Megyei-rendőrfőkapitányság és a Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei-rendőrfőkapitányság területén figyelhető meg a legnagyobb százalékban a hivatalos személy elleni erőszak negatív számbeli változása (PMRFK esetében 53.57%, BMRFK esetében 53.85%, SZMRFK esetében 36.00% növekedés), mely alakulás a es évre vonatkoztatva növekvő tendenciát mutat. A következő részben az elkövetések metodikáját elemzem ki, melyet a BRFK állományába tartozó rendőrök ellen elkövetett társadalomra veszélyes cselekményeken keresztül teszek meg, mely jelzés értékkel bír, így elvonatkoztatva helyzetképet kapunk a többi MRFK tárgykörre 21 Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR , 10. oldal 22 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. (5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor fegyelmi eljárást kezdeményez.

14 jellemző bűnügyi statisztikájából. Láthatjuk, hogy összesen 68 rendőr (sértett) sérelmére 53 személy (elkövető) az alapesetbe tartozó módon követték el a cselekmények nagy részét (40 eset), ezen felül gépkocsival (8 eset), felfegyverkezve (3 esetben) történő elkövetésről is beszélhetünk. A rendőrök 97 esetben alkalmaztak kényszerítő eszközt, amelynek a túlnyomó része a bilincs és testi kényszer volt (40-40 eset), 11 esetben történt könnygázszóró-palack alkalmazva, míg 5 esetben rendőrbot és 1 esetben szolgálati kutya. A kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben 37 sérülés (következett be, a rendőrök részéről 20 fő sérült meg (18 fő könnyű, 2 fő súlyos), az elkövetői oldalon, pedig 17 fő (15 könnyű, 2 súlyos). A statisztikából látható, hogy a 2011-es évben a BRFK állományának körében 51 esetben bekövetkező hivatalos személy elleni erőszakon belül a rendőri alapintézkedés: az igazoltatás nagy számban (22 esetben) szolgáltatott indokot a hivatalos személyek elleni erőszak megtörténtéhez. Addig a szabálysértés- (9 esetben), bűncselekmény elkövetőjével (5 esetben), személyi szabadságában korlátozott személlyel szembeni intézkedés (7 esetben) szolgáltatott alapot a hivatalos személy elleni erőszak bekövetkezéséhez, míg 8 esetben egyáltalán nem volt előzetes rendőri intézkedés az elkövető és a sértett között. A fenti intézkedések esetén a jogszerűség egyértelműen megmutatkozott, így az intézkedés megfelelő indokoltsága érvényesült. A rendőröket ért támadások során lőfegyvert nem használt az intézkedő rendőr, viszont állatra 1 esetben, tárgyra 3 esetben lőtt a rendőr, mely nem minősül lőfegyverhasználatnak. A dolgozatom központi témájának megközelítése és megismerése érdekében fontosnak tartom más szakirodalmak feldolgozását is. fentebb leírt statisztikai adatokat kiegészíteném egy az évek közötti állapotokra jellemző hivatalos és közfeladatot ellátó személy és támogatója elleni erőszak bűncselekményre vonatkozóan. Az adatokat tanulmányozva láthatjuk, hogy az 1960-as években a feszült társadalmi A 23 Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr. Molnár Gábor, Dr. Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft oldal: Csak akkor nem jogszerű a hivatalos eljárás, ha minden mérlegelés szükségessége nélkül és félreismerhetetlenül, kétséget kizáró határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik. 24 BJD , 6039.

15 viszonyoknak megfelelően hatalmas számban (1292 esetben) fordultak elő a fenti speciális alanyi kör sérelmére bűncselekmények, melyeknek száma 1998-ban 721 esetre korlátozódott. Az adat elkövetői főre vonatkozó statisztikai megoszlását tekintve megláthatjuk, hogy a hatvanas évek közepén 1197 fő elkövetőről, míg 1998-ban 414 fő elkövetőről beszélhetünk. A fiatalkorú elkövetők számbeli különbségében még szembetűnőbb a különbség a két korszak között, ennek alapján láthatjuk, hogy az 1965-ben 60 fő elkövetőről, míg ban mindössze 11 fő elkövetőről beszélhetünk. A fentebb említett bűnelkövetési okfejtést teljesség igénye nélkül illusztrálva láthatjuk, hogy akár a világháborúk, akár az október 23.-ai forradalmat követően nagy számban követtek el erőszakos cselekményeket a speciálisan meghatározott elkövetői kör ellen. Illusztrálva láthatjuk, hogy 1945 utáni években 110 rendőr vesztette az életét. Későbbiekre vonatkoztatva láthatjuk, hogy ezek az adatok az általános társadalmi erőszakosság megjelenésekor megnőnek, majd később lecsökkennek, ez a folyamat periodikus váltakozást jelent. Az 1980-as évek közepétől és az 1990-es évek fordulóját követően azonban a rendőrök elleni támadások sokkal erőszakosabb jelleget öltöttek. A bűnözők sokkal drasztikusabb és elrettentőbb módszerekkel próbálják meg a rendőröket az életükben és testi épségükben korlátozni, csorbítani. 25 I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése A rendőr szolgálata ellátása során fokozott veszélynek van kitéve, mivel elsődleges jogalkalmazó révén közvetlenül konfrontálódik az állampolgárokkal, mely negatív mérvű válaszreakció adott esetben kiszámíthatatlan és felmérhetetlen. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a szolgálatban lévő rendőr mellett a szolgálati időn kívüli rendőrt 25 Bakóczi Antal Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM kiadó, Budapest , oldal

16 is kötelezi az intézkedési kötelezettség 26, azonban itt szigorú alaki szabályoknak kell megfelelni, ahhoz, hogy a fokozottabb büntetőjogi védelem megjelenjen 27, mert ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor civil állampolgárként védelmez bennünket a törvény. 28 Az intézkedő rendőr az alapos és megfelelő felkészültségi szintje alapján képes elhárítani az őt közvetlenül vagy közvetve fenyegető veszélyhelyzetet és a támadó leküzdése után ártalmatlanná tenni az ellenfelet, eredményesen befejezni az intézkedést. Persze a felkészültség mit sem ér a megfelelő védelmi-technikai eszközök megléte és használata nélkül, melyeknek az alkalmazásával a rendőrök életét, testi épségét, egészségét sértő és veszélyeztető események sikeres befejezésének számszaki alakulása leredukálható és optimálisan megszüntethető. A védelmi-technikai eszközöket több osztályba sorolhatjuk, csoportosíthatjuk őket az alapján, hogy hogyan fejtik ki speciális védelmi funkciójukat (lövedékálló, repeszálló gépjárművek használata lövedékálló, repeszálló mellények viselése), de az alapján is, hogy milyen jellegű támadások ellen kell védelmet nyújtaniuk (fegyveres, felfegyverkezett támadó), ettől függően kell lövedékálló, repeszálló mellény vagy testvédő felszerelés egyéni, vagy kombinált használata mellett döntenünk. A védelmi eszközök mellett az egyéb technikai eszközöket is ki kell emelni (rendőrségnél rendszerbe állított kényszerítő eszközök), amelyek használatával ártalmatlanná tehetőek a jogellenes támadók (teljesség igénye nélkül: bilincs, rendőrbot (tonfa), vegyi eszköz, elektromos sokkoló, útzár szolgálati kutya, gumilövedékes fegyver (2007-ig), lőfegyver). A védelmi-technikai eszközök kifejtése terén fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó a rendőröket a szolgálati időn kívül is igyekszik védelmezni, olyan módon, hogy engedélyezi részükre önvédelmi célból a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzését és 26 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv. 13. (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. 27 BJD BJD 705. Ha a szolgálatban nem lévő egyenruhás rendőr.szabályszerű szolgálatba lépés nélkül avatkozik be a dulakodásba, és ezért őt megütik, az nem hivatalos személy elleni erőszak.

17 tartását, ennek alapján tehát önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt fokozott védelmet igényel. 29 Ezen eszközök alkalmazása szigorúan le van korlátozva, az alkalmazási előírásokat az Rtv. tartalmazza, használat során be kell tartani a szükségesség és arányosság elveit. 30 Azonban a jogalkotók belátóan nem (minden esetben) alapoznak a rendőri felkészültségre és eszközbeli fejlesztésre, ezzel szemben vagy a fentiek mellett a prevencióra helyezik a hangsúlyt és törekednek a megelőzésre és jogi normák meghozatalával segítik elő a rendőrt megillető védelmet. A jogi normák igazodnak a társadalmi változásokhoz, és rugalmas, széleskörű szabályozásra törekednek, amely jellemzők közül sajnálatosan az utóbbiak előfordulóan utólagosan lépnek érvénybe és fejtik ki szabályozó hatásukat, várva, amíg az áldozattá válás beteljesül. A jogalkotó szabályzói oltalomban részesíti a hivatalos személyt támogató és védelmező személyeket is, és a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény elkövetése esetén speciálisan 29 A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet 30 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv A rendőr bilincset alkalmazhat személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy támadásának megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére. A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt alkalmazhat a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát pórázon vagy anélkül kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására; súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. A rendőr számára a lőfegyverhasználat a jogos védelem és a végszükség esetein kívül az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására. A közveszély okozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására. Bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására; lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására. Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására. Azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben. A saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

18 ugyanazon büntetéseket kell alkalmazni, mint a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének elbírálása esetén. A fenti részben kifejtett statisztikai leírásokból is kitűnik, hogy a rendőrök ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulása évről-évre növekvő tendenciát mutat, amely tükrözi az össztársadalom szintjén is megfigyelhető tényt, hogy egyre erőszakosabb jellegű bűncselekményeket követnek el, melynek során gyakran merítik ki a valamely különös részi tényállás minősített esetét. A büntető törvénykönyvben (rendszerezés nélkül kifejtve) az alábbiakban és a lábjegyzetben szereplő minősített esetekkel találkozhatunk a hivatalos személyekkel összefüggésben. 31 I. Aki hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el cselekményét (Emberölés, Emberrablás törvényi tényállása); II. Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza; (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) az ezen bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője az elkövető, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (Alapesettől enyhébb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz. Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után) A büntetési tételek megfogalmazásánál külön kiemelésre kerül, hogy lényegtelen, hogy szolgálatilag aktív vagy már passzív rendőrről (hivatásos állományban lévő-nyugdíjas) beszélünk, azonban ezzel szemben lényeges, hogy külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követik-e el a bűncselekményt, mivel itt magasabb büntetési tételekkel találkozhatunk. 31 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv ; 175/A., 229.

19 A fentiekben már taglaltam, hogy a minősített esetekkel a jogalkotó szándéka az, hogy a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetve próbálja elrettenteni az elkövetőket a társadalomra veszélyes cselekményük elkövetésétől. A büntetőjogi védelem kiterjesztése kétirányú, egyrészről megilleti ugyanezen védelem a külföldi hivatalos személyeket és a hivatalos személyt támogató személyeket is. Definíciók: (Szolgálatellátás alatt a szolgálati tevékenységet ellátó hivatalos személy szolgálati megbízatásával összefüggő tevékenységet értjük.) a) erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Az erőszak lehet akaratot bénító, lenyűgöző hatású (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis compulsiva). A dolog ellen alkalmazott erőszak a fenyegetés fogalmába sorolandó. 32 A hivatalos személlyel szemben az erőszak megvalósulhat, úgy is, hogy az alapvetően dolog ellen irányul, azonban áttevődik a személyre (hivatalos személy kezéből történő dologkirántás). 33 b) fenyegető magatartásnak minősül az olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A konkrét körülmények mérlegelése szükséges ahhoz, hogy megállapítható-e a komoly félelemkeltés, ehhez a sértett egzisztenciájának, személyi körülményeinek, családi állapotának ismerete szükséges. c) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. d) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. 32 BJD 697. Erőszak: valamilyen fizikai erőkifejtéssel történő közvetlen vagy közvetett ráhatás 33 BJD 3936.

20 c) csoportosan követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha a meghatározott magatartás tanúsításában legalább három fő vesz részt. A Btk (1) bekezdésben megfogalmazott minősített esetek megállapításának feltétele az, hogy az elkövetési magatartásokat legalább a kísérleti szakaszba kell juttatni, ennek hiányában kizárólag a (4) bekezdésben megfogalmazott sui generis bűncselekmény fogalmazható meg. Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmény (aktuális) minősített eseteinek elemzése: Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekményekben megemlített és a dolgozatom témájához köthető minősített esetek elemzését fontosnak tartom beleépíteni a szakdolgozatomba, mivel mindkét tényállás esetében nevesített és megkülönböztetett védelmet ad a hivatalos személyeknek. Minősített eset elemzése: Az Emberölés bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - I. Címében - Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények - helyezkedik el. 34 Az Emberrablás bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - III. Címében - A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezkedik el A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el. 35 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. 175/A. (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre.

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre. 2000/augusztus (28. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat)

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Bevezető Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Az elmúlt időszakban két alkalommal módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

A Rendőrség feladatai

A Rendőrség feladatai A Rendőrség feladatai A Magyar Köztársaság Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, illetve kiemelendő,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról

Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról Tájékoztató a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokról A rendezvények bejelentésére és a rend fenntartására vonatkozó szabályok A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete I. FEJEZET A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK IGÉNYLÉSÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK, VISSZAVÉTELÉNEK ÉS TÉRÍTÉSÉNEK RENDJE

A belügyminiszter. BM rendelete I. FEJEZET A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK IGÉNYLÉSÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK, VISSZAVÉTELÉNEK ÉS TÉRÍTÉSÉNEK RENDJE TERVEZET! A belügyminiszter./2012. ( ) BM rendelete a rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályairól, a térítés

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A szervezet elnevezése, székhelye

A szervezet elnevezése, székhelye Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010. (XI. 25.)Kt. sz. rendelete a közterület-felügyelet működéséről és működésének egyes kérdéseiről 1 Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964. HK19/1982min. ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK 1. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az Újpesti Közterület-felügyeletről (T E R V E Z E T) Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat)

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről

Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelete (A10) a közterület-felügyeletről Balkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek S z e g e d CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Fejezet száma, megnevezése: 11. Belügyminisztérium Költségvetési szerv:

Részletesebben

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB HUNGÁRIA KOMODOR KLUB Fegyelmi és Etikai Szabályzata TERVEZET Elfogadva: A Hungária Komondor Klub /továbbiakban HKK/ Taggyűlése a HKK Alapszabályában megfogalmazott hatásköre alapján az alábbi Fegyelmi

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet Jóváhagyom: Dr. habil Balla Zoltán ny. r. alezredes egyetemi docens, főiskolai tanár Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék vezetője FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet 2014. március 19. 2 Szabálysértés

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/275-

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Tisztelt Ajánlattevők!

Tisztelt Ajánlattevők! A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Bocskai u. 1-3. és Bácska u. 14. szám alatti irodaépületeinek napi 24 órás portaszolgálati, járőrözési, vagyonvédelmi, őrzési és recepciós

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím: 1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 29000 105/21 /2014. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/550- /2013. RP. Tárgy: alapvető

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete 1 Melléklet a BM/855/201 számú kormány-előterjesztéshez a Kormány /201 (.) Korm. rendelete az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás során

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000-105/1240/7/2010.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A fegyvertartás szabályai

A fegyvertartás szabályai A fegyvertartás szabályai Milyen fegyverekre kell tartási engedélyt kérni? Milyen lőfegyvertartási célra kaphatunk fegyvertartási engedélyt? Ki nem kaphat fegyvertartási engedélyt? A fegyvertartási engedély

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. helyt adok, elutasítom.

H A T Á R O Z A T. helyt adok, elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 32358/2008.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. a szakterminológiai kutatásról. Készítette: dr. Szabó Henrik. 2014. december 4.

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. a szakterminológiai kutatásról. Készítette: dr. Szabó Henrik. 2014. december 4. KUTATÁSI BESZÁMOLÓ a szakterminológiai kutatásról Készítette: dr. Szabó Henrik 2014. december 4. Bevezetés A BM Oktatási, Képzési- és Tudományszervezési Főigazgatóság felkérésére a szakterminológia kutatás

Részletesebben

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az újabb 2013. január 1-jei hatáskör változásra Szerkezete:

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3.

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. PANASZBEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SZ-22 KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: HÁRSFA GYULÁNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ A DOKUMENTÁCIÓ KÓDJA:

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG :1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 : 33-104 fax: 33-303 /fax: 443-5733 : orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/547- /2012.P. Tárgy: alapvető jogot sértő

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

ÁGAZATI NAGYBANI KERETTANTERVI KIVONAT

ÁGAZATI NAGYBANI KERETTANTERVI KIVONAT ÁGAZATI NAGYBANI KERETTANTERVI KIVONAT I. 9. évf. 1. Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. tantárgy 72 óra 1.3.1. A magyarországi fegyveres szervek története 6 óra 1.3.2. Fegyveres szervek alapismerete

Részletesebben

A sajtóban is megjelent nagy internetes kalóz-ellenes akciók mindegyike kötődött a felsőoktatáshoz!

A sajtóban is megjelent nagy internetes kalóz-ellenes akciók mindegyike kötődött a felsőoktatáshoz! Kedves Kolléga! Az elmúlt év egyik tapasztalata, hogy a magyar felsőoktatásban biztosított, nemzetközi összehasonlításban is helyét megálló informatikai infrastruktúra mágnesként vonzza a nagy kiterjedésű,

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben