TUDOMÁNYOS MOZAIK 3. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 3. kötet"

Átírás

1 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 3. kötet 2006

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Fıiskola Felelıs vezetı: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 3. kötet Evolúció fejlıdés revolúció Kalocsa, 2006

4 Lektorálta: Dr. Szőcs Olga Dr. Bányai Kornél Szerkesztıbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Dr. Miklós György Dr. habil Szántó Zoltán Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit

5 Szerzık: Lieszkovszky József Tompáné Dr. Daubner Katalin Holmár Krisztina Budaházy György Süge Csongor Bánhegyi Tiborné dr. Dr. Kapitány József Dr. Finta József Dános Anikó Miklósné Zakar Andrea Szabó Matild

6

7 Tartalomjegyzék Elıszó... 9 Lieszkovszky József A Kalocsa-Kiskırös vasútvonalon végzett kérdıíves utasfelmérés eredményei Tompáné Dr. Daubner Katalin Környezetvédelmi lépések a világban: elıre, vagy hátra Holmár Krisztina Az elektronikus pénz Budaházy György Az önkormányzatok és a PPP Süge Csongor Quo vadis, lakossági megtakarítás? Bánhegyi Tiborné dr. Makrogazdasági politikák és munkanélküliség Dr. Kapitány József Evolúció és revolúció a főszerpaprika kutatásban Dr. Finta József Bibliai teremtéstörténet és evolúció Dános Anikó A matriarchátustól a Girl Power -ig, avagy a nık társadalmi és gazdasági helyzetének változása az idık folyamán Miklósné Zakar Andrea A regionális szemlélet minıségi változásai Romániában Szabó Matild Az értékek evolúciója nyomán kialakuló trendek Abstract

8 8

9 Elıszó Elıszó A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepének tiszteletére a Tomori Pál Fıiskola immár harmadik alkalommal rendezi meg tudományos konferenciáját. Elmondható, hogy lassan immár megteremtettük ennek az alkalomnak a hagyományát, melyet az elızı években igyekeztünk megalapozni. A konferencia mottója: Evolúció Fejlıdés Revolúció, ilyen értelemben az elıadások is e három fogalom mentén próbálják meg bemutatni oktatóink kutatásban elért eredményeit. Fontosnak tartjuk, hogy oktatóinknak a konferencián prezentált munkái egy kiadványban is elérhetıvé váljanak a nyilvánosság számára, így adva hiteles képet az intézményünkben folyó kutatói munkáról. Reméljük, hogy a konferencia anyagának tanulmánykötetbe való szerkesztése, és az ilyen formában a hallgatók és érdeklıdık elé tárása kedvet ad hallgatóinknak is a tudományos munkába való bekapcsolódáshoz. Szeretnénk, ha minden évben sikerülne megrendeznünk konferenciánkat a Magyar Tudomány Ünnepének tiszteletére, és az eseményt legalább olyan érdeklıdés fogadná, mint az ideit. Dr. Meszlényi Rózsa PhD. fıiskolai tanár rektor Kalocsa, február

10 - 10 -

11 Tudományos Mozaik 3. TPF A KALOCSA-KISKİRÖS VASÚTVONALON VÉGZETT KÉRDİÍVES UTASFELMÉRÉS EREDMÉNYEI /Esettanulmány/ Lieszkovszky József Pál PhD. hallgató Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola A magyarországi vasúti mellékvonal-hálózat történetében szomorú és boldog idıszakok felváltva követték egymást. Mutatja ezt az, hogy a XX. század elsı felében a mellékvonal-hálózaton elszállított utasmennyiség növekedett, mégis számos mellékvonalat vontak ki a forgalomból. Az 1968-as Közlekedéspolitikai Koncepció eredményeként fıként a belsı perifériákon, valamint a határmenti térségekben üzemelı, alacsony forgalmú vonalakat szüntették meg, aminek nyomán a periférikus térségekben társadalmi és gazdasági átrendezıdések mentek végbe. Az újkori történelem második, mellékvonal-hálózat megszüntetésére irányuló kormányzati törekvésnek 2007-ben lehettünk a tanúi, amikoris 14 vonalat szüntettek meg szerte az országban. Az ezekkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági változásokról még nincsenek tapasztalataink. Bevezetés Jelen tanulmányban a vasúti mellékvonalak történetének rövid bemutatását követıen bıvebben egy megszüntetésre ítélt vasúti mellékvonalon végzett társadalomtudományi kutatás részleteivel foglalkozom, majd a március 4-e utáni állapotot ismertetem. Elızmények A vasúti fıvonalak XIX. századi kialakulását követıen, a mellékvonal-hálózat is létrejött. Azonban maga a mellékvonal-hálózat egyes esetekben nem váltotta be a hozzá főzött reményeket, ezért már 1902-ben felmerült a ráfizetéses szárnyvonalak bezárásának gondolata. Ezeket csak alkalmi teherszállításra akarták használni, s az utasokat automobillal szándékozták elszállítani. Azonban mivel akkoriban hazánkban minimális volt a közforgalomban használható automobilok száma, ezért ezt a tervet nem hajtották végre. 1 A vasúti mellékvonalak történetében külön érdekességnek számít, hogy a szocialista iparvárosok szinte mindegyike vasúti zsákvonal végpontja. A késıbbi tervekben sem szerepeltek ezen városoknak a vasúti hálózatba való teljes mértékő bekapcsolása. 2 1 Erdısi Ferenc: A magyarországi normál nyomtávú vasúthálózat megritkításának következményei. Területi Statisztika, 1985, 35/6. pp Vincze Tamás: A magyar mellékvonali vasúti hálózat jövıje. Közlekedéstudományi Szemle, 2005, 55/5. pp

12 Lieszkovszky József A Kalocsa-Kiskırös vasútvonalon végzett kérdıíves utasfelmérés eredményei A magyar vasúti mellékvonal-hálózat eddigi legnagyobb, radikális mértékő átalakítására az évi IV. Tc (Vasúti Törvény és Közlekedéspolitikai Koncepció) alkalmával került sor. Viszont már a koncepciót megelızıen is zajlottak kisebb mértékő vasútvonalfelszámolások, amikor is a trianoni határmódosítások következtében zsákvonallá vált vonalak forgalmát szüntették meg. 3 Maga a Közlekedéspolitikai koncepció összesen 2000 km hosszúságú vasútvonalat javasolt megszüntetésre, azonban összességében 1633 km vasútvonal került megszüntetésre. Ebbıl 575 km normál nyomtávú, 360 km keskeny nyomtávú közhasználatú, és 698 km keskeny nyomköző gazdasági vasútvonal. Tovább folytatódott a határhoz közeli csonkok majd az ország belsejében lévı, többek között gazdaságtalan vasútvonalak felszámolása. 4 Persze ezen utóbbiak között nem mindegyik volt teljes mértékben gazdaságtalan, illetve a likvidálandó vasútvonalak térbelileg nem estek távol egymástól. Hazánkban a Somogy megyei vasutak jutottak kifejezetten erre a sorra; 3 éve alatt 3 vasútvonalat szüntettek meg (Kaposvár Szigetvár, Barcs Kaposvár, Barcs Nagyatád). A vasútvonalak megszüntetésével az ország számos területén gazdasági és társadalmi átrendezıdés ment végbe. A szállításigényes ipari termékeket gyártó üzemek vagy rövid idın belül bezártak (csepergi téglagyár, zalacsányi főrészüzem) vagy ugyan áttértek a közúti szállításra, de a szállítási költségeik többszörösére nıttek. A mezıgazdasági áruellátásban is változások következtek be, megszőnt a piacozás Baja, Kaposvár körzetében. Az említetteken kívül még további számos más helyzetben és esetben vált lehetetlenné a turisztikai személyközlekedés vagy az ingázás a korábbi viszonylatokban. 5 A különbözı kutatások alapján összefüggés mutatható ki a vasútvonalak megszüntetése és az általuk érintett térségek hanyatlása között. Ezen területek társadalmi-gazdasági elmaradottsága csak fokozódott, egyes helyeken megindult az elvándorlás folyamata. Ráadásul a közúti közlekedés költségei is folyamatosan növekedtek az üzemanyagárak változás miatt. 6 Az utolsó megszüntetést követıen, 1982 és 2007 között csak egy-egy vonalon korlátozták a vonatok forgalmát, azaz nem is szüntették meg azokat, hanem ideiglenes jelleggel az utasok elszállítását autóbuszokkal oldották meg. (Persze mindenki tudta, hogy ez tartós állapot lesz, már csak onnan is, hogy a tamási enying vasútvonalat a rákövetkezı években szisztematikusan felszámolták) Ennek ellenére az elmúlt években a kormány elıtt többször is napirenden volt a gazdaságtalan mellékvonalak bezárása. A vasúti mellékvonalakkal kapcsolatos megszüntetések 2006 nyarán újra a felszínre kerültek, amikor is a GKM kihirdette 28 vasútvonal személyforgalmának megszüntetését. A bejelentés országos felzúdulást váltott ki, hiszen a listába olyan vasútvonalak is bekerültek, amelyek kihasználtsága egyáltalán nem kérdéses (Zalaegerszeg Lenti). Végül is december 6-án a lista 14 mellékvonalra apadt (1. térkép), a többi vonal pedig idılegesen is, de megmenekült a felszámolástól. Találgatásokba nem érdemes bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy milyen megfontolásból maradtak meg ezek a vasútvonalak, mindenesetre az biztos, hogy egyes békés megyei megmaradt vonalak utasforgalma jóval elmarad a Gyır Moson Sopron megyei bezárt vasútvonalakétól. 3 Szabó Szabolcs: A normál nyomtávú vasúti szárnyvonalak története Magyarországon az elmúlt 50 év tükrében. Közlekedéstudományi Szemle, 2005, 55/5. pp Erdısi F Uı, Szabó Sz

13 Tudományos Mozaik 3. TPF A tömegközlekedés a társadalomtudományok szolgálatában A tömegközlekedés szociológiai jellegő kutatásával eddig igen kevesen foglalkoztak. Már korábban felmerült bennem az a gondolat, hogy egy vasútvonalon szociológiai és kulturális antropológiai jellegő kérdıíves felmérést folytassak le, így a közelségbıl és a vasútvonal rövidségébıl a Kalocsa Kiskırös között közlekedı vonalra esett a választásom. A kutatás célja az volt, hogy bemutassam: a vonal utazóközönsége hova, miért és milyen gyakran utazik, s ezt miért éppen vonattal teszi meg. Sajnálatos módon ezen a vasútvonalon is megszőnt a személyforgalom (a teherforgalom továbbra is megmaradt), ennélfogva csak múlt idıben írhatok a vonalról. A Kalocsa-Kiskırös közötti vasútvonal a Duna-Tisza köze térségének egyik legrégebbi mellékvonala volt. A vasútvonal a Budapest Zimony közötti államvasút részeként, az 1880-as évek elején épült meg. A Budapest Szabadszállás Kiskunhalas Szabadka Újvidék útirány mellett felmerült a Duna-völgyében, Kalocsán és Baján keresztül Zimonyig vezetı vasút terve is. Ez a vonal ugyan hosszabb lett volna, de több nagyobb település érintésével jött volna létre a balkáni kapcsolat. A kormányzat végül is az egyenes vonal megépítése mellett döntött, Kalocsát és Baját a fıvonalból kiágazó szárnyvonallal kárpótolták. 7 A Dunapataj Baja Kalocsa közötti összeköttetés többször felmerült az elmúlt évszázad folyamán. A két világháború között a trianoni döntés miatt nem lehetett ezen összeköttetést létrehozni, az 50-es években ugyan ez az akadály már nem állt a vasútépítık elıtt, akkor viszont pénzhiány miatt nem valósult meg az összekötı szakasz. Pedig érdekes tervek születtek, sıt akkoriban a vasútvonal építésével kapcsolatos munkálatokat is elkezdték. A vasútvonalon a két végállomáson kívül 4 helyen állt meg a vonat; Kiskırös után Kecel vasútállomáson, Kecel-Sziloson, Öregcsertın és Szakmár megállóhelyen. (Kecel-Szilos és Szakmár táblás megállóhelyek voltak). Az utolsó idıszakban a vonalon napi 4 vonatpár közlekedett, amely 46 perc alatt tette meg az utat. A 4 vonatpár közül legalább kettı nem olyan idıpontokban indult, ami az utasoknak igazán megfelelt volna. A vasútvonalon a vonatok sebessége is változó volt, egyes szakaszokon (Kalocsa Szakmár között) csak 20 km/h-ás sebességgel közlekedett. A kérdıíves utasfelmérést október és november hónapjában a MÁV-tól kapott engedély birtokában hajtottam végre. Nem nevezném pusztán utasszámlálásnak, mivel nemcsak azt rögzítettem, hogy hányan szállnak le és föl a vonatra, hanem képet szerettem volna kapni arról is, hogy mi az, amit kifejezetten szeretnek ebben a vasúti vonalban, melyek azok a dolgok, amelyeket egy busz nem tud pótolni. A kérdıív végén a legfontosabb demográfiai adatokra is rákérdeztem. Továbbá ha volt mód rá az arra vevı utasokkal tovább is beszélgettem, különbözı témákról, az esetek többségében magáról a vasút lehetséges jövıjérıl. Mivel a kutatás idıszakában a vonal sorsa még igencsak bizonytalan volt, így az utasok is nyíltabbak voltak, jobban tudtuk beszélgetni, mintha december 7-ét követıen tettem volna meg. A kutatás érdekében hétfı és csütörtök között valamint szombaton lehetıleg minden meneten egyszer, pénteken és vasárnap egyeseken kétszer is végeztem felmérést. A rendelkezésre álló idıszakban összesen 155 kérdıív került felvételre, azonban az utasok száma ennél jóval magasabb volt. Ennek több oka van. Egyrészt a vasúti dolgozók nem kerültek kikérdezésre (a kérdıív jellegébıl kifolyólag, torzította volna azt), a Kecelen levagy felszállókat az idı hiányában nem tudtam mindig teljes körően kikérdezni (ık fıleg diá- 7 Kovács László (szerk.): Magyar Vasúttörténet. 3. köt., 1876-tól a századfordulóig. Közdok, Budapest

14 Lieszkovszky József A Kalocsa-Kiskırös vasútvonalon végzett kérdıíves utasfelmérés eredményei kok voltak), természetesen volt pár utas, aki nem óhajtott válaszolni; valamint a kutatás vége felé egyre több olyan utas jött szembe, akiket már korábban meginterjúvoltam. A megkérdezett utasok [továbbiakban az utasok] többsége (38 %-a) heti egy alkalommal használta a vasútvonalat, a hetente ill. havonta többször utazók száma %. Az alkalmi utasok száma sem elhanyagolható, a megkérdezettek 20 %-a. Az utazások többsége három viszonylaton zajlott: Kalocsa Kiskırös, Kalocsa Budapest és Kecel Budapest. Ezeken kívül sokan utaznak fıleg a szakközépiskolás kollégisták péntekenként Kalocsa és Kecel-Szilos megállóhelyrıl Kiskıröshöz közeli, a 150-es fıvonalon Budapest irányába található településekre (Szabadszállás, Csengıd stb). Figyelemre méltó, hogy az utasok közel fele hazautazásra használta a vonatot; más célból - munkába és iskolába járásra vagy rokonlátogatásra %-ban használták. Ez a fentebb említett kecel-problémából adódóan részben torz, de még így is magas a különbség, ez amiatt (is) van, hogy a kollégisták vasárnapi visszaútja Kecel-Szilosra és Kalocsára nem vonattal, hanem leginkább busszal történt meg. Egyik oka a rossz csatlakozás, a másik pedig prózaibb: az egyik kalocsai szakközépiskolai kollégiumba vasárnap este 8-ig be kell érni, az utolsó vonat pedig re ér az állomásra, onnan pedig még sokat kell gyalogolni, mivel az állomás a város szélén található. A kollégistákon kívül még a napi használók többsége is csak egyik irányba utazott vonattal, mivel a másik irányba (haza vagy a munkába) már az autóbusz jelentette a jobb megoldást. S miért is szerették vagy nem szerették ezt a vonalat? Számtalan pozitív válasz érkezett: a tágasság, a megszokás, van hely a csomagoknak, a táj szépsége, meghittség, emlékek, van WC a vonaton, közel lakik/van dolga az állomáshoz, biciklit is lehet szállítani, lehet járkálni, no és persze olcsóbb, legalábbis még egy darabig. A fiatalok leginkább a vonatfeeling miatt szerették, s mivel szemben vannak az ülések, így jobban tudnak beszélgetni; számukra a vonaton való utazás egy meghosszabbított szünetnek tekinthetı. Az idısebb korosztály tagjai pedig felidézték a régi emlékeiket az utazás során, a vasútvonal megszőnése nekik olyan, mintha az emlékeiket vennék el tılük. S hogy néhány negatívumot is említsek: lassúság vagy a ritkaság. Azonban ezek száma elenyészı volt. Persze az utasok nemcsak a kérdésekre válaszoltak, hanem több problémát is megemlítettek. Egyrészt nem a helyi igényeknek megfelelı menetrendet alkalmaztak már évek óta, (pl.: Az új menetrendi idıszakban az elsı vonat re ért Kalocsára!) azaz sokan ha akarnák, akkor sem tudnák használni a vonatot. A kiskırösi csatlakozások sem minden esetben kielégítıek. A fıvárosból szerencsére minden vonathoz volt csatlakozás, viszont Kiskunhalas irányába majdnem minden esetben 1-1 órát kellett várni. Másrészt a vonal sajátosságai miatt a közbeesı állomások távol esnek a települések központjaitól, autóbusszal nem érhetık el, továbbá a kalocsai autóbuszos ráhordás sem volt megoldva. Ezek is mind-mind részben okai voltak a forgalom csökkenésének. Az elmúlt években, ahogy egyre zsugorodott a vonat utazóközönsége, úgy jött létre egy ún. mikroközösség, amelynek tagjai ismerik egymást, tudják ki, mikor megy dolgozni, délután melyik vonattal megy haza stb. Jelen rohanó világukban kétségtelenül szokatlan dolog, hogy leszáll a kalauz azért, hogy megnézze, vajon hol késik az egyik törzsutas. A vasútvonal megszőnésével ez a közösség is megszőnt, hiszen még ha a busz megközelítıleg ugyanabban az idıpontban is fog járni, az már egy egészen más közlekedési légkört fog teremteni

15 Tudományos Mozaik 3. TPF A jövı, március 4-e után Az utolsó napjaiban a megszüntetetésre váró 14 vasútvonalat számtalan érdeklıdı, vasútbarát, környéken lakó illetve újságíró kereste fel. Az utolsó járatok a legtöbb helyen médiaszámba mentek, a Kalocsa Kiskırös vasútvonalon számos sajtóorgánum képviselıje is jelen volt. Az autóbuszos személyszállítást a területileg aktuális Volán-társaságok végzik; azokon a területeken, ahol több megyét is érintett a vasútvonal, ott közösen üzemeltetik a buszjáratokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vonalakat kivéve az autóbuszok száma megegyezik a vasútvonalakon közlekedtetett szerelvények számával, a buszjáratok menetideje néhány perccel tér el a vonatok egykori menetidejétıl, négy vonalat kivéve, ahol az úthálózat hiánya miatt akár másfélszer hosszabb utazási idıvel is számolhatunk. A Csorna-Pápa vasútvonalon a vonat az utat 47 perc alatt tette meg, míg a busznak a táv megtételéhez 80 perc kell; hasonlóan hosszabb lett a menetideje a kutatott vasútvonal helyett közlekedı autóbusznak is. A borsodi vonalak esetében a Borsod Volán a már korábban meglévı, a két vasútvonallal párhuzamosan közlekedı autóbuszjárataiba integrálta a vonatok indulásait, úgy hogy munkanapokon késı este, illetve pénteken és vasárnap egy-két újabb indulás jelzi a vonat helyettesítését. A vonalbezárások következtében olyan hosszú történelmi múlttal rendelkezı városok is elvesztették vasúti kapcsolataikat, mint Kalocsa, vagy Békés. Kérdéses, hogy jelen motorizált világunkban lesz-e ennek bármilyen társadalmi-gazdasági hatása, illetve az elkövetkezendı években lesznek-e hasonló vonalmegszüntetések; a vonalak likvidálása a felsıbb irányi hatóságok számára mennyire hozták meg a kívánt eredményeket. (Továbbá társadalomtudományi szempontból még az is érdekes, hogy a vonatokhoz képest az új autóbuszjáratoknak mennyiben változik meg az utazóközönsége.) Fontos errıl beszélni, hiszen az 1968-as megszüntetések hatásai is csak késıbb jelentkeztek. 1. térkép: A 2007 márciusában megszüntetett vasútvonalak hazánkban (saját szerkesztés)

16 Tompáné Dr. Daubner Katalin Környezetvédelmi lépések a világban: elıre vagy hátra?

17 Tudományos Mozaik 3. TPF KÖRNYEZETVÉDELMI LÉPÉSEK A VILÁGBAN: ELİRE VAGY HÁTRA? Tompáné Dr. Daubner Katalin fıiskolai tanár A Föld új korszakba lépett, mert az antropogén hatások drámai és hosszú távú hatást gyakorolnak a földre és az óceánokra egyaránt. Egyre több ország döntéshozói ismerik el, hogy az utóbbi évtizedek klímaváltozása döntı részben emberi tevékenység következménye. A rohamosan növekvı energiaigények kielégítésére a kibocsátás-csökkentési ígéretek ellenére is egyre nagyobb mennyiségő fosszilis energiaforrást használnak föl és ezzel tovább növekszik az üvegházgázok emiszsziója. A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok elterjedése némileg enyhíti a légkör szennyezését, de igazi áttörést csak egy újabb technológiai fejlıdés hozhat. Erre egyelıre még várnunk kell, miközben a gyors gazdasági növekedést produkáló, nagy népességő országok környezetszennyezésre gyakorolt hatása egyre nı. Az utóbbi évtizedekben nincs olyan nap, hogy környezetkárosításról, vagy az egész emberiséget fenyegetı drasztikus klímaváltozás hatásairól ne hallanánk. Nemcsak a saját magunk által észlelt tények, vagy a világ bármely részérıl érkezı katasztrófahírek, hanem a tudományos megfigyelések és az elméleti modellek is riasztó jövıképet vázolnak föl. A világ népességének gyors ütemő növekedése, az energiafogyasztás emelkedése, a szükségletek kielégítésére szolgáló ásványi kincsek kimerítése és a környezet óriási mértékő szennyezése tarthatatlanná teszi az eddigi környezetképünket és átgondolásra készteti a döntéshozók környezetpolitikáját. A természet egyensúlya felborult, amely a gyors klímaváltozásban, az ennek következtében megjelenı negatív hatásokban (a Föld átlaghımérsékletének növekedése, a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése, újabb területek elsivatagosodása, a biodiverzitás csökkenése, az Élı Bolygó mutató romlása) kísérhetı nyomon. Az emberi jólét javulása a természeti kincsek példátlan mértékő és ütemő felhasználását és az emiatt bekövetkezı környezeti ártalmak szintén a természet kizsákmányolásával végbe menı kivédését, vagy csökkentését igényli. (Pl. az energiafelhasználás növekedése által kiváltott melegedés az energiafelhasználás növelését igénylı hőtéssel mérsékelhetı.) Ugyanakkor még mindig vannak olyan szakemberek, politikusok és üzletemberek, akik kételkednek a környezetkárosítás antropogén hatásában, fıként a klímaváltozással kapcsolatban. Bár a kutatók szerint nagy valószínőséggel állítható, hogy az emberi tevékenység és a globális fölmelegedés ok-okozati kapcsolatban áll egymással, a klímaszkeptikusok ezt nem fogadják el. Már most is késésben vagyunk az emberiség legnagyobb problémáinak feltárásában és megoldásában. Vannak olyan döntéshozók, akik elıre lépnek a környezetvédelemben, mások inkább hátra. A mai helyzet alapján nem valószínősíthetı, hogy belátható idın belül egyetértés alakul ki az országok között a véleményekben és a cselekvésben. A Kiotói Egyezmény után A Kiotói Egyezményhez vezetı elsı lépés az 1992-ben Rio de Janeiróban tartott ENSZ környezet és fejlıdés világkonferencia volt. Ekkor hozták létre az éghajlatváltozásról szóló keret

18 Tompáné Dr. Daubner Katalin Környezetvédelmi lépések a világban: elıre vagy hátra? egyezményt, amelyhez 2005-re már 189 ország csatlakozott után öt év telt el, amíg Kiotóban konkrét feladatot is kitőztek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. A Kiotói Egyezmény életbe lépésének két feltétele az volt, hogy legalább 55 ország csatlakozzon, valamint a kötelezettséget vállaló országok együttes üvegházgáz emissziója elérje a világ összes emissziójának 55 %-át. Bár az Amerikai Egyesült Államok Clinton elnöksége idején Kiotóban még támogatta az Egyezményt, Bush elnök 2001-ben visszalépett és ezzel megakasztotta a folyamatot, hiszen nagy kibocsátóként lehetetlenné tette a második kritérium teljesülését. Hosszú huzavona után végül március 16-án életbe lépett a Kiotói Protokoll, amikor az összes emisszió 17,4 százalékáért felelıs Oroszország is ratifikálta, cserébe azért, hogy késıbb tagja lehessen a WTO-nak (ami eddig nem teljesült). Mind a mai napig sem Ausztrália, sem az USA nem hajlandó a Kiotói Szerzıdés aláírására. A ratifikáló országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy a bázisidıszak (többnyire az 1990-es év) kibocsátási szintjéhez képest között átlagosan 5,2 %-os emissziócsökkentést hajtanak végre, az EU15-ök mindegyike 8 %-os csökkentést tervezett. Ez jelentıs elıre lépésnek tőnt, hiszen már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy csakis összefogással lehet az üvegházhatású gázok káros hatásait mérsékelni, vagy szinten tartani. A 141 aláíró között 38 fejlett ország (ún. részes fél) volt, amelyekbıl 13 a piacgazdaságra való áttérés folyamatában lévı posztszocialista ország. Bár fontos nemzetközi szerepet játszik, úgy tőnik, hogy a Kiotói Szerzıdés nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. A kötelezettséget vállaló fejlett államok nagy része nem tudta csökkenteni, vagy korlátozni az üvegházgáz-kibocsátást, sıt még növelte is. Errıl tájékoztatnak a következı adatok. 1. táblázat A CO 2 emisszió vállalt és tényleges változása között a részes feleknél (%) Ország Vállalás Változás Ország Vállalás Változás Anglia - 8 3,6 Liechtenstein ,3* Ausztria ,0 Litvánia ,2* Belgium ,5 Luxemburg ,6 Bulgária ,2 Magyarország - 6-9,3 Csehország ,2* Monaco ,8* Dánia - 8-9,9 Németország ,9 Észtország ,8* Norvégia ,9 Finnország - 8-1,5 Olaszország ,0 Franciaország ,3 Oroszország 0-38,5* Görögország ,2 Portugália ,6 Hollandia ,7 Románia ,9 Horvátország - 5-6,0* Spanyolország ,5 Írország ,0 Svájc ,9 Izland ,9 Svédország ,3 Japán ,9 Szlovákia ,3* Kanada ,6 Szlovénia - 8-1,9* Lengyelország ,9 Új-Zéland ,9 Lettország ,2* Ukrajna 0-46,2* Forrás: International Energy Annual 2005 alapján saját számítás és * UNFCCC Key GHG data Ezek az adatok a közötti változást mutatják

19 Tudományos Mozaik 3. TPF A visszalépés elıtt Ausztrália 8 %-os növekedést tervezett, de 1990 és 2005 között 54,5 %-os túllépése volt, az USA-ban pedig a 7 %-os csökkentési terv ellenére 19,1 %-kal növekedett az emisszió. A 36 ratifikáló fejlett ország közül 17-nek sikerült kibocsátás-csökkentést elérnie, a többségük a piacgazdaságra áttérı állam. Ezek közül a balti államok teljesítése a legkedvezıbb. A Szovjetunió felbomlása és iparának összeomlása nagymértékben hozzájárult az emisszió csökkenéséhez. A fejlett piacgazdaságok közül csak 4 tudott csökkentést végrehajtani, a legjobb eredményt Németország produkálta, 13,9 %-kal. Mivel a széndioxid emisszió fı forrása az energiaszektor, a csökkentés csak olyan kombinációval érhetı el, amely a szénalapú energiaforrások mennyiségének visszafogása mellett az energia-elıállítás és felhasználás hatékonyságának a növelésével is együtt jár. Az igazi megoldás valószínőleg még nagyon messze van. Szakemberek véleménye szerint a hathatós eredmények eléréséhez sokkal nagyobb és tartós emissziócsökkentésre lenne szükség. Egyes számítások alapján 2050-re globális szinten átlagban 50 %-os mérséklés kellene ahhoz, hogy a már korábban felhalmozódott és továbbra is folyamatosan termelıdı széndioxid évtizedekig a légkörben tartózkodó mennyisége ne gerjessze tovább az üvegház hatást. A Kiotói Protokollt sokan azért is kritizálták, mert véleményük szerint csak egy csepp a tengerben, fıként ha figyelembe vesszük, hogy a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó USA és Kína semmiféle kötelezettséget nem vállalt ezen a téren. Ugyanakkor az elkötelezetteknél a tervüket nem teljesítıket nem szankcionálják, ezért sok országban hatástalan marad az elıírás. Azt azért megállapíthatjuk, hogy a Szerzıdés sok tanulsággal szolgál a jövıre nézve is és bizonyságát adja, hogy lehetséges közös cselekvési terv. Az olajkorszak nem ért véget A világ összes energiaszükséglete az ipar és a motorizáció fejlıdésével évrıl-évre növekszik és az energiaforrások között még mindig a fosszilis fajták dominálnak ben a fosszilis és a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya 86,7: 13,3 % volt és ez 2005-re alig változott, mindössze 86,3 : 13,7 %-ra. Ez a kismértékő javulás azért következett be, mert a megújulók alkalmazása világviszonylatban átlagosan 35,5 %-kal nıtt, a fosszilis energiaforrásoké pedig ennél kisebb mértékben, 30,9 %-kal. A felhasználás megoszlását mutatja az 1. ábra. 1. ábra A primer energiatermelés energiahordozók szerinti megoszlása a világban 1990-ben és 2005-ben (%) Megújulók 13,3% Olaj 39% Megújulók 13,7% Olaj 36,8% Szén 26% Szén 26,6% Földgáz 21,7% Forrás: International Energy Annual 2005 alapján saját számítás Földgáz 22,9%

20 Tompáné Dr. Daubner Katalin Környezetvédelmi lépések a világban: elıre vagy hátra? A fosszilis energiahordozókon belül a földgáz mellett a szénfelhasználás aránya is nıtt az olaj rovására a vizsgált 15 év alatt. A nem OECD országok primer energiatermelése 1990 és 2005 között 46 %-kal, az OECD országoké csak 11,4 %-kal növekedett. Ennek következtében a fejlett ipari államok részaránya az összes energiatermelésben az 1990-es 41,8 %-ról 2005-re 35,4 %-ra csökkent. Az összes primer energia 64,6 %-át a nem OECD országok állították elı 2005-ben. A széndioxid kibocsátás szempontjából rendkívül kedvezıtlen, hogy a nem OECD országok a négyfajta energiahordozó közül a szénfelhasználást növelték a legnagyobb mértékben, 69,5 %-kal. Ugyanezen idıszakban a fejlett ipari államok 4,3 %-kal csökkentették a szénigényüket. A világ legnagyobb szénfelhasználója Kína. A vizsgált 15 éves idıszakban több mint 2,3- szorosára növelte a szénfogyasztását és így a világ összes felhasználásán belül az 1990-es 22,7 %-ról 2005-ben 38,3 %-ra emelkedett a részesedése. Az elıre jelzések szerint a világ fosszilis energiaforrásai néhány évtized múlva kimerülnek, vagy legalábbis nem lesz gazdaságos a kitermelésük. Ráadásul az eloszlásuk földrajzilag egyenlıtlen: többnyire politikailag instabil országokban vannak a legnagyobb készletek. Az Amerikai Egyesült Államok és Európa a nyersolaj igényének kb. felét importból tudja csak kielégíteni. A fejlett ipari országok számára az egyik legnagyobb kihívás az energiafüggıség csökkentése. Ezt részben a többcsatornás, vagyis a több országból származó importtal, részben pedig a fosszilis energiaforrások helyettesítésével próbálják megvalósítani. Ha egyelıre nem is lehet teljesen megszabadulni a szénhidrogénektıl, szinte minden államban foglalkoznak az alternatív energiaforrások hasznosításának kidolgozásával és bevezetésével. A kıolaj iránti kereslet ezzel párhuzamosan szinte töretlenül emelkedik. Ezt mutatja a következı ábra. 2. ábra A világ kıolaj kereslete között (ezer hordó/nap) Látható, hogy az 1980-as évektıl kezdve gyors ütemben nıtt a világ olajfelhasználása elsısorban a feltörekvı ázsiai országok fogyasztása következtében. Míg 1970-ben 46 millió hordó volt a napi igény, 2000-ben 77 millióra, 2004-ben pedig 83 millióra nıtt tıl kezdıdıen a napi nyersolaj felhasználás meghaladta a termelés mennyiségét. A 2000 és 2004 közötti idıszakban a világ összes olajigénye 7,4 %-kal bıvült, miközben Japán 3 %-kal, Németország pedig 3,6 %-kal csökkentette a napi fogyasztást

21 Tudományos Mozaik 3. TPF Az utóbbi években a nyersolaj kereslete évi átlagban kb. 2 %-kal nıtt. A teljes kereslet 57 %- a a közlekedésbıl származik, ennek egyik oka a személyautók számának gyors növekedése ben kb. 50 millió gépkocsit használtak a világban és további gyors felfutás várható Kína és India keresletének növekedése miatt. A másik ok abban rejlik, hogy az áruszállítás döntı része a vasútról a közútra helyezıdött át. Az 1990 és 2000 közötti 10 évben lezajlott átrendezıdést a 3. ábra mutatja. 3. ábra Áruszállítási módok 1990-ben és 2000-ben (%-os megoszlás) Közút 17% Viziút 5% Viziút 38% Vasút 35% Közút 60% Vasút 45% A vizsgált idıszak 10 éve alatt jelentıs változás ment végbe a fuvarozásban. A vasút dominanciáját átvette a közúti szállítás mind a vasút, mind a vízi út rovására, amely természetesen nemcsak arányaiban, hanem abszolút értékben is növekedett. Ezzel a CO 2 és egyéb káros anyag emisszió is jelentısen megnıtt. A hagyományos üzemanyag fogyasztás tényleges és a 2020-ig terjedı prognosztizált értékeit az alábbi adatok mutatják az Európai Unió országaira nézve. 2. táblázat Hagyományos üzemanyag fogyasztás az EU-25-ben (millió tonna/év) Üzemanyag Benzin Dízelolaj Összesen Forrás: MOL GROUP, Az közötti idıszakban az összes üzemanyag-fogyasztás 17,2 %-kal nıtt. Ezen belül a dízelolaj mennyisége nagyobb mértékben, 25,5 %-kal emelkedett, a benziné viszont 4 %- os csökkenést mutat. Ez a tendencia fejezıdik ki azokban a prognózisokban, amelyek 2020-ra már mindkét üzemanyag fajtánál csökkenést várnak a bioüzemanyagok napjainkban felfutó használatának további kiterjedésére alapozva. Az USA és Európa olajigényének felét importból nyeri, és év múlva ez az arány becslések szerint kb. 60 %-ra emelkedik. A nyersolajkereslet jellemzıje, hogy rugalmatlanul reagál az ár változására, a fogyasztás visszafogása még akkor sem jelentıs, ha az olaj ára nagymér

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Bioüzemanyag kérdés Magyarországon. Kulman Katalin 1

Bioüzemanyag kérdés Magyarországon. Kulman Katalin 1 Bioüzemanyag kérdés Magyarországon Kulman Katalin 1 Bevezetés A bioüzemanyagok elsısorban a biodízel és a bioetanol elıállítása különösképpen a környezetvédelem szempontjából az utóbbi idıben egyre nagyobb

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Bud apes 2011 . március 22

Bud apes 2011 . március 22 Modern technológiák az energiagazdálkodásban Okos hálózatok, okos mérés éé Haddad Richárd MAGYAR REGULA Budapest t2011. március 22. Témák Bevezetés, háttér ismeretek a Smart technológiák terjedésének motivációiról

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Európai Cukorkereskedelmi Szövetség Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Cukor Tanácsadó Testület 2010. június 28. 1 Prezentációs áttekintés Világpiaci áttekintés A globális kínálat és kereslet

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben