MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK"

Átírás

1 MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK VIROLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ELŐSZÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvostudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint. Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét. A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekcióülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait. A szekció ülések anyagait az MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját. Budapest, január 7. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

2 Az akadémiai beszámolók évi beosztása és szekcióbizottságai A szekció megnevezése A szekcióülés ideje A szekcióülés helye Élettan, biokémia, I.21. hétfő, Élettan tanterem kórélettan, morfológia 8.30-tól Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, tól Továbbképzés tanterem Társelnökök Titkár Bizottsági tagok Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy Katalin Dr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál Tibor Dr. Hornung Erzsébet Dr. Sótonyi Péter Dr. Veresegyházy Tamás Dr. Laczay Péter Dr. Sas Barnabás Dr. Székely Körmöczy Péter Dr. Bíró Géza Dr. Lombai György Dr. Szita Géza, immunológia Bakteriológia, immunológia I.22. kedd, 8.30-tól I.22. kedd, 8.30-tól Élettan tanterem Továbbképzés tanterem Dr. Harrach Balázs Dr. Soós Tibor Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor László Dr. Nagy Béla Dr. Stipkovits László Dr. Benkő Mária Dr. Jánosi Szilárd Dr. Drén Csaba Dr. Pálfi Vilmos Dr. Rusvai Miklós Dr. Tekes Lajos Dr. Hajtós István Dr. Magyar Tibor Dr. Tóth István A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők I.22. kedd, tól Élettan tanterem (plenáris ülés) Dr. Mészáros János A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan I.23. szerda, 8.30-tól Élettani előadó Dr. Brydl Endre Dr. Szabó József Dr. Jakab László Dr. Rafai Pál Dr. Fekete Sándor Dr. Zöldág László Parazitológia, halkórtan Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia I.23. szerda, tól I.24. csütörtök, 8.30-tól Továbbképzés tanterem Belgyógyászat tanterem Dr. Kassai Tibor Dr. Molnár Kálmán Dr. Gálfi Péter Dr. Szenczi Ottó Dr. Vörös Károly Dr. Baska Ferenc Dr. Sterczer Ágnes Dr. Németh Tibor Dr. Békési László Dr. Csaba György Dr. Farkas Róbert Dr. Varga István Dr. Sályi Gábor Dr. Sas Barnabás Dr. Semjén Gábor Dr. Zöldág László Dr. Várnagy László

3 MEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2.) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom. A szakülés programja: Üléselnök: Dr. Mészáros János Dr. Pálfi Vilmos, MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság: A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők Dr. Bakonyi Tamás, SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék: A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet. Vita. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

4 VIROLÓGIA, IMMUNOLÓGIA MAGYAR, SPANYOL ÉS HOLLAND VAD ÉS EGZOTIKUS MADARAKBÓL SZÁRMAZÓ MADÁRHIMLŐ VÍRUSOK FILOGENETIKAI ANALÍZISE...1 Gyuranecz Miklós1, Dán Ádám2 PhD, Ursula Höfle3 PhD, Gerry M. Dorrestein4 PhD, Solt Szabolcs5, Juan-Manuel Blanco6, Erdélyi Károly2 RÉGI, HAZAI MADÁRINFLUENZA-VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI VIZSGÁLATA: EPIDEMIOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK... 2 Szeleczky Zsófia1, Lomniczi Béla2 A MAGYARORSZÁGON 2006-BAN MADÁRINFLUENZA JÁRVÁNYT OKOZOTT H5N1 ALTÍPUSÚ VÍRUSTÖRZS SZERVTROPIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELHULLOTT HATTYÚKBAN, LIBÁKBAN, PEKINGI ÉS MULARD KACSÁKBAN...3 Pálmai Nimród1, Szeredi Levente1 Ph.D., Dán Ádám1 Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Bálint Ádám1 Ph.D., Szeleczky Zsófia1, Ivanics Éva1, Erdélyi Károly1, Rigó Dóra1, Tekes Lajos1 az áo. tud. kandidátusa, Dobos- Kovács Mihály2, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa ELTÉRŐ PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA VÍRUSTÖRZSEK (H5N1, H5N2, H3N8, H10N4) KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA TYÚKEMBRIÓKBAN... 4 Pálmai Nimród1, Dán Ádám1 Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Szeredi Levente1 Ph.D., Rigó Dóra1, Szeleczky Zsófia1, Bálint Ádám1 Ph.D., Kecskeméti Sándor2, Tanyi János3 az MTA doktora, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa MADÁRINFLUENZA VAKCINA VIZSGÁLATA GALAMBOKON...5 Horváth Ernő1, Erdei Péter2, Kovács Andrea1, Nagy Edith1, Schindler Gábor3 ADENOVÍRUS OKOZTA BRONCHITIS GALAMBOKBAN...6 Ivanics Éva1, Dán Ádám1, Ph.D., Palya Vilmos2, Ursu Krisztina1, Ph.D., Harrach Balázs3, az MTA doktora, Vidovszky Márton3, Kasnyik János4, Glávits Róbert1, az áo.tud. kandidátusa ADENOVÍRUS OKOZTA FEKÉLYES ZÚZÓGYOMOR-GYULLADÁS CSIRKÉKBEN... 7 Ivanics Éva1, Palya Vilmos2, Dán Ádám1Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Fekete Miklós3, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa SERTÉSEK CIRCOVÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE A KÖZÉP EURÓPAI RÉGIÓBAN... 8 Cságola Attila, Tombácz Kata, Tuboly Tamás KÜLÖNBÖZŐ FERTŐZŐ BRONCHITIS TÖRZSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KÓRSZÖVET-TANI VIZSGÁLATA...9 Benyeda Zsófia1, PhD hallgató, Süveges Tibor2, Mató Tamás2, Glávits Róbert3, az áo. tud. kandidátusa, Rusvai Miklós1, az áo. tud. kandidátusa, Palya Vilmos2 AVIAN EMBRIONÁLIS ŐSSEJTEK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A VÍRUSVAKCINA GYÁRTÁSBAN...10 Sombor Erzsébet1, Fabienne Guehenneux2, Pénzes Zoltán1, Palya Vilmos1 KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZSEK KÖZTI ANTIGÉNKÜLÖNBSÉG: ELTÉRŐ VÉDELEM KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZZSEKKEL SZEMBEN...11 Pénzes Zoltán 1, Horváth Tibor 1, Mató Tamás 1, Kardi Veronika 1, Misák Ferenc 1, Georges Freyssinet2, Palya Vilmos 1 CEVAC TRANSMUNE IBD VAKCINA COMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ANTIBIOTIKUMMAL IN VIVO ÉS IN VITRO KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Forgách Katalin1, Horváth János2, Süveges Tibor1 és Palya Vilmos1 FERTŐZŐ BURZITISZ ELLENI IMMUNKOMPLEX VAKCINA HATÉKONYSÁGI TESZTJÉNEK KIDOLGOZÁSA Horváth Tibor, Forgách Katalin, Kardi Veronika, Mató Tamás, Misák Ferenc, Pénzes Zoltán, Süveges Tibor és Palya Vilmos A SYLVATUCUS VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS HAZAI TÖRTÉNETE Kucsera László NYUGAT-NÍLUSI VÍRUSFERTŐZÉSEK 2007-BEN MAGYARORSZÁGON...15 Bakonyi Tamás, PhD1, Molnár Beáta2, Kutasi Orsolya2, Ferenczi Emőke3, Dobos-Kovács Mihály4, Erdélyi Károly5 SZOPORNYICA ÉS PARVOVÍRUSOS FERTŐZÉS KIMUTATÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATFAJOKBAN.. 16

5 Demeter Zoltán, PhD hallgató, Palade Elena Alina, Gál János, PhD, Rusvai Miklós, az áo. tud. kandidátusa ATTENUÁLT PRRS VAKCINAVÍRUS TERJEDÉSE KÍSÉRLETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Balka Gyula1, PhD hallgató, Hornyák Ákos2, PhD, Kulcsár Gábor3, PhD, Farsang Attila3, PhD, Rusvai Miklós1, az áo. tud. kandidátusa A MÉHANYÁK ÉS DAJKAMÉHEIK VÍRUSFERTŐZÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Tapaszti Zsuzsanna1, PhD hallgató, Lucija Poljansek2, Aleš Gregorc2, Bakonyi Tamás1, PhD, Rusvai Miklós3, az áo. tud. kandidátusa KITERJEDT NAGYÜZEMI KISÉRLET ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN FERTŐZŐ BURSITIS IMMUNKOMPLEX VAKCINÁNAK (TARNSMUNE) ÉS EGY KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ ITATÁSOS VAKCINÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁVAL...19 Herczeg József, PhD, Varga Katalin, Makai Ágnes, Tóth Balázs DIAGNOSIS OF INFECTIOUS BURSITIS, AVIAN NEPHRITIS AND INFECTIOUS BURSAL DISEASE BY MULTIPLEX RT-PCR, AND THE PHYLOGENETICAL ANALYSIS OF INFECTIOUS BURSAL DISEASE VIRUS STRAINS CIRCULATING IN HUNGARY Elena Alina Palade, Míra Mándoki, PhD, Mihály Dobos-Kovács, Zoltán Demeter, and Miklós Rusvai, CSc

6

7 SZIE-ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék 1 MGSZH, ÁDI 2 National Institute for Wildlife Research, Spanyolország 3 Dutch Research Institute for Birds and Exotic Animals, Hollandia 4 Magyar Madártani Egyesület 5 Aquila Foundation, Spanyolország 6 MAGYAR, SPANYOL ÉS HOLLAND VAD ÉS EGZOTIKUS MADARAKBÓL SZÁRMAZÓ MADÁRHIMLŐ VÍRUSOK FILOGENETIKAI ANALÍZISE Gyuranecz Miklós 1, Dán Ádám 2 PhD, Ursula Höfle 3 PhD, Gerry M. Dorrestein 4 PhD, Solt Szabolcs 5, Juan-Manuel Blanco 6, Erdélyi Károly 2 A madárhimlő vírus jelentős problémákat okozhat egyes veszélyeztetett madárfajok populációinak megőrzése során. Többek között ezért is szükségszerű néhány kérdés tisztázása a madárhimlő vírussal kapcsolatban. Ilyenek pl. a különböző vírustörzsek elterjedése, gazdaspecifikussága illetve patogenitása különbözó fajokban. A madárhimlő vírusok DNS-ének kimutatására GenBank-ból elérhető DNS polimeráz gén szekvencián alapuló új PCR módszert alkalmaztunk. Ezzel a rendszerrel és az Adams és mtsai. (2005)-tól származó, a 4b struktúr-fehérje génjén alapuló PCR eljárással huszonkét vírustörzs szekvenciáit sikerült meghatároznunk. A vírustörzsek tizenhat vad és egzotikus, főleg ragadozómadárból származtak (törpesas, parlagi sas, szirti sas, kékes rétihéja, héja, vörös kánya, egerészölyv, vándorsólyom, kék vércse, túzok, vöröslábú fogoly, páva, kék fülesfácán, széncinke, tűzcsíz, házi galamb). A szekvencia illesztések elkészítéséhez a Clustal V és a Multalin programokat használtuk. Mindkét génszakasz szekvenciáival és a GenBankban található homológ himlővírus szekvenciákkal Fitch módszerrel kiegészített távolság mátrix típusú filogenetikai analízist végeztünk (Phylip program csomag). A 4b struktúr-fehérje gén szekvenciák esetében, Adams és mtsai. (2005)-hoz hasonlóan öt fő csoport különült el a madárhimlő vírusokon belül. A 4. csoporton belüli eloszlás Lüschow és mtsai. (2004)-nak eredményeit támasztják alá, miszerint ez a csoport három különálló alcsoportra tagolódik, melyek közül az egyik különálló sólyomhimlő vírusként, egy további egység pedig ragadozó madár csoportként körvonalazódik. Utóbbihoz hasonló eredményeket kaptunk a DNS polimeráz gén szekvenciák elemzése során is. Vizsgálataink során azt is sikerült igazolnunk, hogy a polimeráz génen alapuló eljárás mind a madárhimlő vírus PCR-rel történő kimutatására, mind filogenetikai analízisre alkalmas, a 4b struktúr-fehérje gén alapúnál egyértelműbb topológiát eredményező módszer. 1

8 MGSZH, ÁDI 1 MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete 2 RÉGI, HAZAI MADÁRINFLUENZA-VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI VIZSGÁLATA: EPIDEMIOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK Szeleczky Zsófia 1, Lomniczi Béla 2 A debreceni intézetben a 70-es évekből fennmaradt madárinfluenza-vírus (AIV) törzsek egyes génjeit filogenetikai elemzésnek vetettünk alá annak a fontos epidemiológiai kérdésnek a tanulmányozására, hogy vajon a baromfiállományokban időről-időre jelentkező fertőzések közvetlenül vad vízimadaraktól eredhettek-e, vagy pedig a vírus már megtelepedett valamelyik baromfifajban, amelyben mesterséges rezervoárt hozott létre? Tavaly már beszámoltunk róla, hogy az ország keleti részén, a viszonylag súlyos légzőszervi tüneteket mutató házikacsa- és gyöngytyúk-állományokból izolált H5- és H7-szubtípusú vírustörzsek kivétel nélkül az LP (low pathogenic) kategóriába tartoztak, így az is kérdéses, hogy ezeknek a törzseknek milyen szerepe lehetett a megbetegedésekben. Ami a vírustörzsek előfordulásának epidemiológiai vonatkozásait illeti, a hazai és korabeli külföldi vírustörzsek HA (hemagglutinin), NA (neuraminidáz) és NS (nem strukturális) génjének filogenetikai vizsgálata, összevetve természetes és mesterséges AIV-rezervoárokban mások által végzett felmérések eredményeivel, az alábbi következtetések levonását tette lehetővé. (i) A hazai izolátumok valamennyien az AIV eurázsiai ágába tartoztak. (ii) A H5-szubtípusú törzsek csak egyetlen európai rezervoárból származhattak, míg a H4-törzsek három különböző forrásból (ebből kettő távol-keleti, egy európai). (iii) A rezervoárok természetét illetően az a véleményünk, hogy nem természetes, hanem mesterséges gazdapopulációk (pl., házikacsa) közti vírusmozgásokról lehetett szó. Emellett tanúskodik a reasszortánsok rendkívül magas aránya és a szubtípusok különös kombinálódása (genetikailag szinte azonos H5-gének, amelyek egyszeres vagy többszörös reasszortánsok). 2

9 MGSzH, ÁDI 1, SZIE ÁOTK 2, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék A MAGYARORSZÁGON 2006-BAN MADÁRINFLUENZA JÁRVÁNYT OKOZOTT H5N1 ALTÍPUSÚ VÍRUSTÖRZS SZERVTROPIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELHULLOTT HATTYÚKBAN, LIBÁKBAN, PEKINGI ÉS MULARD KACSÁKBAN Pálmai Nimród 1, Szeredi Levente 1 Ph.D., Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Bálint Ádám 1 Ph.D., Szeleczky Zsófia 1, Ivanics Éva 1, Erdélyi Károly 1, Rigó Dóra 1, Tekes Lajos 1 az áo. tud. kandidátusa, Dobos-Kovács Mihály 2, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa A Magyarországon 2006 első felében kitört, H5N1 altípusú vírustörzs okozta madárinfluenza járvány víziszárnyasfajokban (hattyúban, libában, kacsában) a szakirodalom szerint az influenzavírusokra kevésbé fogékony fajokban okozta a legnagyobb veszteségeket. A megbetegedések egyedi lefolyása minden esetben heveny volt, és klinikailag rendszerint idegrendszeri tünetekkel járt. Kórbonctani, kórszövettani, immunhisztokémiai és RRT-PCR módszerekkel tanulmányoztuk négy víziszárnyasfaj (hattyú, liba, pekingi és mulard kacsa) egyedeiben a szervi elváltozásokat, az antigén kimutathatóságát és a vírusmenyiséget. Immunhisztokémiai módszerrel hattyúkban és libákban az agyvelőben, a hasnyálmirigyben, a tüdőben, a májban, a lépben, valamint a légzőszervekben (tüdőben, légcsőben), az emésztőcsőben (bél) és a húgyutak nyálkahártyájában is ki lehetett mutatni a vírusantigént. Mulard kacsákban azonban csupán az agyvelő, esetenként a tüdő, a légcső és a lép volt enyhén pozitív, míg a H5N1 fertőzésben elhullott pekingi kacsák vizsgált szervei e módszerrel negatívak voltak. RRT-PCR vizsgálattal a libák szerveiben nagyobb mennyiségű, míg a pekingi és a mulard kacsák szerveiben kisebb mennyiségű vírust lehetett kimutatni. Mindegyik vizsgált fajban az agyvelőben kimutatható vírusmennyiség volt a legnagyobb. Ez összhangban a klinikai tünetekkel és a patomorfológiai elváltozásokkal - a H5N1 vírustörzs neurotrop tulajdonságára utal. 3

10 MGSzH ÁDI, Budapest 1 MGSzH ÁDI, Debrecen 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen 3 ELTÉRŐ PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA VÍRUSTÖRZSEK (H5N1, H5N2, H3N8, H10N4) KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA TYÚKEMBRIÓKBAN Pálmai Nimród 1, Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Szeredi Levente 1 Ph.D., Rigó Dóra 1, Szeleczky Zsófia 1, Bálint Ádám 1 Ph.D., Kecskeméti Sándor 2, Tanyi János 3 az MTA doktora, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa A Magyarországon 1975-ben izolált H5N2, H10N4, és a 2007-ben izolált H3N8 gyenge patogenitású vírustörzsek, valamint a 2006-ban izolált erősen patogén H5N1 vírustörzs tulajdonságait vizsgáltuk tyúkembriók kísérletes fertőzésével. Összesen 120, 15 napja előkeltetett SPF tyúkembriót allantoisüregbe fertőztünk, majd vizsgáltuk a testtömegnövekedést, és a naponkénti elhullást. Az embriókat boncoltuk, teljes testüket és a chorioallantois membrant (CAM-ot) szövettani és immunhisztokémiai módszerekkel, a tüdőt, az agyat, a pancreast, a szívet és a CAM-ot RRT-PCR módszerrel, naponkénti mintavétellel vizsgáltuk. A H5N1 vírustörzs 48 órán belül elpusztította az embriókat. A H5N2 és a H3N8 törzsek a kikelés időpontjáig naponta okoztak elhullást, míg a H10N4-el fertőzött embriók életben maradtak. A napi testtömeggyarapodás mindhárom utóbbi csoportban elmaradt a kontrolltól. Kórbonctani és kórszövettai vizsgálattal az egyes csoportokban csupán a vérkeringés zavarának jeleit (a szervek bővérűségét, oedemát) és helyenként diapedesises vérzéseket lehetett megfigyelni. Immunhisztokémiai módszerrel a vírusantigént mindegyik vírustörzs esetében a CAMepithelialis és mesenchymalis sejtjeiben, a H5N1 vírust ezenkívül a fertőzés utáni 1. és 2. napon az embrió májában, szívében és gerincvelejében, a H5N2, a H3N8 és a H10N4 típusú vírusokat pedig a fertőzés napjaiban a tüdő macrophagokban, valamint 1-1 esetben a mirigyesgyomor és a zúzógyomor nyálkahártyájában lehetett kimutatni. RRT-PCR módszerrel a fertőzéshez használt mindegyik vírustörzs mind a CAM-ban mind az embrionalis szervekben eltérő mennyiségben valamennyi mintavételi időpontban kimutatható volt. 4

11 MgSzH, ÁTI 1, Intervet Hungária Kft 2 Magyar Postagalamb Sportszövetség 3 MADÁRINFLUENZA VAKCINA VIZSGÁLATA GALAMBOKON Horváth Ernő 1, Erdei Péter 2, Kovács Andrea 1, Nagy Edith 1, Schindler Gábor 3 A Nemzetközi Postagalambsport Szövetség (FCI) Állatorvosi Bizottsága, a Magyar Postagalamb Sportszövetség és a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége Állatorvosi Bizottsága, valamint az Intervet Hungária Kft. részvételével az akkori Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézetben (ÁOGYTI) immunizálási kísérletet végeztünk az Európai Unióban központilag törzskönyvezett H5N2 típusú vakcinatörzset tartalmazó Nobilis H5N2 (A/duck/Potsdam/1402/86) vakcinával konvencionális galambokon. A vizsgálat elsődleges célja a vakcina hatékonysági vizsgálata volt galambokon, de emellett ellenőriztük a vakcina ártalmatlanságát is. Szövetségek által biztosított 50 posta és díszgalamb elhelyezése az akkori ÁOGYTI gödöllői telephelyén történt. Galambok száma, ivara és kora: 48 db, vegyes ivarú, 1-5 éves posta és díszgalamb A madarak előéletéről, immunizálásáról, egyéb kezeléséről a kísérletben résztvevőknek nem volt tudomása. A telepre történő megérkezés után 48 állat a megérkezést követő egy hetes pihentetés után került vakcinázásra az alábbiak szerint: Oltatlan kontroll: 8 db Immunizált: 28 db postagalamb és 12 db díszgalamb Az immunizálás a Nobilis Influenza H5N2 vakcina 0,25 ml-es adagjával szubkután oltással történt kétszer, 3 hetes időközzel. Mindkét vakcinázáskor és a második vakcinázás után 3 héttel vérmintát vettünk. A vett vérmintából alvadás után nyert vérsavók inaktiválása után, azok madárinfluenza elleni ellenanyag-tartalmát haemagglutináció-gátlási próbával (HAG) határoztuk meg. Az immunizálásokat követően egy állatnál sem figyeltünk meg helyi vagy általános reakciót. Az immunizálás nem befolyásolta a madarak általános állapotát. A kapott eredmények összhangban vannak a vonatkozó szakirodalmi adatokkal, miszerint az állatkerti madarak madárinfluenza elleni vakcinázása során a Columbiformes rendbe tartozó 4-6 hetes időközzel 0,25 ml adaggal immunizált 8 madár HAG mértani átlagtitere 20,7 volt, és az állatok 75%-ának volt 1:16-nál, 38%-ának 1:32-nél nagyobb átlagtitere. 5

12 MgSzH, ÁDI, 1 CEVA-Phylaxia Zrt., 2 MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, 3 Magánállatorvos Szarvas 4 ADENOVÍRUS OKOZTA BRONCHITIS GALAMBOKBAN Ivanics Éva 1, Dán Ádám 1, Ph.D., Palya Vilmos 2, Ursu Krisztina 1, Ph.D., Harrach Balázs 3, az MTA doktora, Vidovszky Márton 3, Kasnyik János 4, Glávits Róbert 1, az áo.tud. kandidátusa Galambok adenovírusos fertőzése kapcsán eddig kétféle betegséget írtak le. A klasszikus, adenovirosis I egy évesnél fiatalabb galambokban fordul elő, hasmenéssel és lesoványodással járó bélgyulladást és sejtzárványos májgyulladást okoz. Az egész állományban gyorsan szétterjedő aviadenovírus izolálható. A II-es típusú adenovirus idősebb galambokban is előfordul, elhalásos májgyulladást idéz elő, sporadikusan jelentkezik, és a heveny lefolyás miatt az érintett galambok órán belül elhullanak. Állomány szinten a betegség 6 hétig is elhúzódhat, a PCR módszerrel kimutatott vírust nem sikerült izolálni. Hazai húsgalamb állományban, 2007 tavaszán légzőszervi tünetekkel (tüsszögéssel, szörtyögéssel, nyitott csőrön történő nehezített légzéssel) járó megbetegedéseket észleltünk. A betegség a 4-6 hetes korcsoportban 1 hét után minden esetben, a 8-12 hetes korcsoportban 2 hét után az esetek egy részében elhullással végződött. A felnőtt állatok között is történtek hasonló tünetekkel megbetegedések, de elhullás nem volt. Az antibiotikum (enrofloxacin, amoxicillin-klavulánsav, doxiciklin, tiamulin) kezelések eredménytelenek voltak. Két növendék hullájának kórbonctani vizsgálata során a tüdőben gyulladásos gócokat, a lép enyhe fokú megnagyobbodását és márványozottságát, a bursa Fabricii sorvadását és heveny bélhurutot láttunk. Kórszövettani vizsgálattal a tüdő bronchusainak félheveny, proliferativ jellegű, lympho-histiocytás gyulladását, a hámréteg proliferatióját és degeneratióját, sejtmagzárványokat (adenovírus fertőzésre gyanút keltő elváltozásokat), a lépben az ecsetartériák falának reticulum-sejt proliferatióval kísért gyulladását, a bursában pedig a lymphocytak kiürülését és a reticulum-sejtekben citoplazma zárványokat (circovirus fertőzésre utaló elváltozásokat) figyeltünk meg. Adenovírusok általános kimutatására alkalmas, nested PCR a tüdő mintából siadenovírust erősített fel. Ebbe a csoportba tartozik a pulyka adenovírus 3 (ami a fácánok márványlép betegségét és a pulykák vérzéses bélgyulladását okozza), a béka adenovírus 1, valamint egy ragadozó madarak elhullását okozó vírus. 6

13 MGSZH ÁDI, 1 CEVA-Phylaxia Zrt. 2 Hatósági állatorvos, Kiskunfélegyháza 3 ADENOVÍRUS OKOZTA FEKÉLYES ZÚZÓGYOMOR-GYULLADÁS CSIRKÉKBEN Ivanics Éva 1, Palya Vilmos 2, Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Fekete Miklós 3, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa Különböző (1, 4 és 8 hetes) életkorú, 2500 és létszámú brojler, ill létszámú tojóállományban megemelkedett napi elhullással, klinikailag a testtömeg-gyarapodás elmaradásával, szétnövéssel, anaemiával, esetenként véres bélsár ürítésével járó megbetegedéseket vizsgáltunk. Kórbonctani vizsgálattal a zúzógyomorban és a belekben véres vagy barnásfekete béltartalmat, a zúzógyomor nyálkahártyájában - gyakran a mirigyes gyomorhoz közelebbi részen mm átmérőjű, véres alapú heveny fekélyeket figyeltünk meg. Szövettani vizsgálattal a zúzógyomor nyálkahártyájában körülírt területeken a mirigyek hámsejtjeinek elfajulását, elhalását, egyes mirigyhámsejtek magjában basophil zárványokat, a környező szövetek gyulladását, az ezt borító keratinoid réteg elemelkedését, degenerálódását és szétesését, valamint vérzéseket láttunk. A 4 és a 8 hetes állományokból származó csirkék bursa Fabricii-ében lymphocyta kiürüléssel és folliculus sorvadással járó félheveny elváltozásokat is megfigyeltünk. PCR vizsgálattal a zúzógyomor mintákból baromfi adenovírust mutattunk ki, amelynek szekvenálása azt mutatja, hogy ez a vírus kismértékben különbözik az eddig ismert összes tyúk adenovírustól. A PCR vizsgálattal kimutatott adenovírust LMH szövettenyészetben sikerült izolálni a zúzógyomor elváltozást mutató területeinek szöveteiből. Az észlelt kórkép eddig Japánban, valamint az USA-ban került megfigyelésre. A zúzógyomor fekélyek a megbetegedett brojlerállományok vágóhídi vizsgálata során 9-11, ill %-ban még megtalálhatók voltak. 7

14 SZIE ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék SERTÉSEK CIRCOVÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE A KÖZÉP EURÓPAI RÉGIÓBAN Cságola Attila, Tombácz Kata, Tuboly Tamás A sertés circovírusok 2-es típusához (porcine circovirus 2, PCV2) köthető közvetlen és közvetett gazdasági kártételek növekvő tendenciát mutatnak világszerte. Az okozott kárt az Európai Unióban évente 600 millió Euróra becsülik. PCV2 által kiváltott betegséget (választott malacok circovírus okozta sorvadása, postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) először 1991-ben írtak le Kanadában. A kórokozó időközben az egész világon megjelent és a PCV2-vel összefüggést mutató betegségek száma is jelentősen bővült. Éppen ezért ma már PCV-vel kapcsolatos betegségekről (PCV associated diseases, PCVAD) szokás beszélni, igaz a PCV2 oktani szerepe nem minden PCVAD esetében egyértelmű. Maga a PMWS, Észak-Amerikai megjelenése után sorra bukkant fel Európa és Ázsia országaiban. Észak-Amerikában a PMWS mellett leírtak egy elsősorban légzőszervi tünetekben megnyilvánuló kórképet is, és ott az utóbbi előfordulása ma már gyakoribb, mint a PMWS kórképé. Ezzel szemben Európában, így nálunk, de tőlünk keletebbre is a PCVAD-k közül a PMWS dominál. Az Európa nyugati felén elindult PCV járvány folyamatosan terjedt és terjed ma is keleti irányba, az elmúlt években érte el Lengyelországot, Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát és Horvátországot is, amely országokban a megismert PCVAD esetek száma még lényegesen alacsonyabb a tőlük nyugatabbra fekvő területeken előforduló esetek számánál. Jelenleg tehát az európai járványtani kép nem egységes, a nyugati államokban a fertőzés endémiássá vált, míg keleti irányba haladva a járvány terjedése tapasztalható. A vizsgálatok célja az volt, hogy kihasználva a Közép Európai Régióban megfigyelhető átmeneti járványtani helyzetet, adatokat gyűjtsünk az itt előforduló vírusok genetikai állományáról. A vizsgálat során arra próbáltunk választ kapni, hogy a járványmenet és a szekvencia változások milyen összefüggéseket mutatnak. A vizsgálatban és az ahhoz szükséges mintagyűjtésben Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Horvátország és Magyarország vett részt. Valamennyi érintett országban földrajzilag eltérő területen, PCVAD klinikai tüneteket mutató és tünetmentes házi sertés állományokból szervmintákat gyűjtöttünk. A szervekből az adott ország laboratóriumában vírus DNS-t vontak ki és azt a mi laboratóriumunkba szállították további vizsgálatra. Csehországban és Szlovákiában előre meghatározott primer párokkal a PCV2 teljes genomokat polimeráz láncreakcióval amplifikálták, és a szlovákiai mintákat helyben szekvenálták is. A laboratóriumunkba beérkezett DNS mintákat amplifikáltuk és a csehországi amplikonokkal együtt szekvenáltuk. Az adatokat egymással és a Genbank adataival is összevetettük. Megállapítottuk, hogy (a vizsgálatok jelen állása szerint) a járványt korábban jellemző genetikailag heterogén vírustörzsekhez képest, a vizsgált országokban 2007 második felében azonosított genomok, nagyfokú hasonlóságot mutattak. A vírusfertőzés endémiássá válásával párhuzamosan tehát megjelentek olyan domináns genom változatok, amelyek felváltották a korábbi rendkívül változékony megjelenést mutató vírusokat. A munkát a SZIE NKB sz. pályázata támogatta. 8

15 SzIE, ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék 1 CEVA-PHYLAXIA Rt 2 MGSZH, ÁDI 3 KÜLÖNBÖZŐ FERTŐZŐ BRONCHITIS TÖRZSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KÓRSZÖVET- TANI VIZSGÁLATA Benyeda Zsófia 1, PhD hallgató, Süveges Tibor 2, Mató Tamás 2, Glávits Róbert 3, az áo. tud. kandidátusa, Rusvai Miklós 1, az áo. tud. kandidátusa, Palya Vilmos 2 Az elmúlt években a fertőző bronchitis vírus QX csoportba tartozó törzsei Európa számos országában, így hazánkban is megjelentek. Ezek a törzsek légzőszervi tünetekben megnyilvánuló kórtani hatásukon túl nagyfokú nephropathogenitással is rendelkeznek, illetve fiatalkori fertőződést követően a tojócső irreverzibilis károsodása által ál-tojó szindróma kialakulásához vezethetnek. A különböző kórképek hátterében álló patológiai elváltozások pontosabb megismerése érdekében több szervre kiterjedő részletes kórszövettani vizsgálatot végeztünk QX, illetve hagyományos törzsekkel fertőzött SPF csirkékben. A csirkéket napos korban intranasális és intraoculáris úton fertőztük különböző országokból származó QX-szerű izolátumokkal, valamint egy-egy csoportot M41 és 793B törzsekkel. A fertőzést követő 4. és 42. nap között 8 alkalommal vettünk mintát a légcsőből, tüdőből, mirigyes gyomorból, vékonybélből, veséből, heréből, petefészekből és a tojócsőből. A fixálást követően a mintákat a hagyományos kórszövettani technikának megfelelően dolgoztuk fel, majd fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk. Az eltérő törzsek által okozott elváltozások jobb összehasonlíthatósága érdekében egy olyan pontozási rendszert dolgoztunk ki a különböző szervekre, ahol az elváltozások súlyosságát 0 és 3 közötti pontokkal értékeltük. A fertőző bronchitisre jellemző légúti tünetek minden csoportban kialakultak, a folyamat súlyosságában azonban az egyes törzsek között kisebb különbségek voltak. A mirigyes gyomorban és a vékonybélben nem figyeltünk meg vírusspecifikus elváltozásokat. A vesekárosító hatás kialakult, bármelyik törzset alkalmaztuk fertőzésre, de a QX-szerű izolátumok esetében az elváltozások súlyosabbnak bizonyultak. A tojócső falának jellegzetes tágulata, gyulladásos beszűrődése már a kísérlet korai szakaszában megfigyelhető volt a QXtörzsekkel fertőzött csirkékben, míg az M41 és 793B törzsek hasonló elváltozásokat nem indukáltak. Vírusszaporodásra utaló lymphoid sejtes beszűrődést figyeltünk meg a petefészekben és elvétve a here állományában is. A nemi szervekben mikroszkóposan megfigyelhető elváltozások, valamint a vírus tényleges szaporodása közti összefüggés bizonyítása érdekében további, immunhisztokémiai vizsgálatok elvégzése szükséges. 9

16 Ceva-Phylaxia Zrt. 1 Vivalis 2 AVIAN EMBRIONÁLIS ŐSSEJTEK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A VÍRUSVAKCINA GYÁRTÁSBAN Sombor Erzsébet 1, Fabienne Guehenneux 2, Pénzes Zoltán 1, Palya Vilmos 1 A francia Vivalis cég által kifejlesztett avian eredetű embrionális őssejtekből származtatott sejtvonalak szaporodási tulajdonságait, a szaporodási körülményekre való érzékenységét, valamint számos vírussal szembeni fogékonyságát vizsgáltuk. Összesen 2 csirke, valamint 6 kacsából származó őssejt sejtvonal került vizsgálatra. A csirkéből származó két sejtvonal (EB45 adherens sejt, EB14 szuszpenziós sejt) jól szaporítható a speciális őssejtek számára kifejlesztett szérummentes tápfolyadékban, azonban a rajtuk vizsgált vírusok szaporodó képessége alatta marad, vagy nem haladja meg a jelenleg gyakorlatban használatos módszerekkel elért titert. Másfelől a csirke genomban természetesen endogén módon jelen lévő ALV szekvencia jelenléte miatt ezek a sejtvonalak élő vakcinák gyártására nem ajánlottak. Négy, a tenyésztéshez borjúsavót igénylő adherens kacsa EBx sejtvonalat (M5-1, PK56-2, PK57-4, PK58-3), valamint két szérum mentes tápfolyadékban növő kacsa EBx sejtvonalat (EB66-adherens sejtvonal, EB24-12 szuszpenziós sejtvonal) vizsgáltunk. A kapott eredmények alapján megállapítható volt, hogy a szérumot igénylő sejtvonalak fokozottan érzékenyek a borjúsavó minőségére, koncentrációjára, a megfelelő CO 2 koncentrációra, hőmérsékletre, kiindulási sejtszámra valamint az antibiotikumok jelenlétére. Az említett sejtvonalak nehezen tenyészthetőek és ipari felhasználásuk nem kivitelezhető. A szérummentes tápfolyadékban növő szuszpenziós és adherens kacsa őssejt vonalak jóval stabilabbak, könnyen tenyészthetőek, rövidtávon (3 passzázs) gentamycinre nem érzékenyek. Az antibiotikum sejtekre gyakorolt hosszabb távú hatásának vizsgálata jelenleg folyamatban van. Számos vírus tesztelését végeztük el mindkét sejtvonalon, azonban a sejtek a vizsgált vírusok többségére nem bizonyultak fogékonynak. Említésre méltó szaporodást értünk el azonban az EDS vírus tesztelésekor mind a szuszpenziós mind az adherens sejttípus fertőzése esetén. Az EDS szaporodásának részletes vizsgálata jelenleg folyamatban van. 10

17 Ceva-Phylaxia Zrt, Budapest 1, LemnaGene, Dardilly, Franciaország 2 KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZSEK KÖZTI ANTIGÉN- KÜLÖNBSÉG: ELTÉRŐ VÉDELEM KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZZSEKKEL SZEMBEN Pénzes Zoltán 1, Horváth Tibor 1, Mató Tamás 1, Kardi Veronika 1, Misák Ferenc 1, Georges Freyssinet 2, Palya Vilmos 1 Irodalmi adatok szerint nincs antigenitásbeli különbség klasszikus (cv) és nagyon virulens (vv) fertőző burzitisz vírustörzsek (IBDV) között. Ezt támasztja alá az a tény illetve gyakorlati tapasztalat, hogy az 1. szerotípusba tartozó cvibdv vakcinatörzsek teljes védelmet biztosítanak vvibdv törzzsekkel szemben. Kísérletünken 2 hetes SPF csirkéket vakcináztunk (1) elölt, cvibdv-t tartalmazó vakcinával, illetve (2) vvibdv-ből származó VP2 fehérjét termelő rekombináns Spirodela (békalencse) növényből készült sejtlizátum felhasználásával készített kísérleti, víz-az-olajban típusú vakcinával. A kísérleti vakcinák antigéntartalmát szemikvantitatív ELISA-val határoztuk meg. Négy héttel vakcinázás után a kísérleti csoportok egy részét cvibdv ráfertőző törzzsel, a másik részét vvibdv-el fertőztük rá. A védettséget a klinikai tünetek, bursakárosodás mértéke illetve BBi alapján értékeltük. A ráfertőzést követő 10 napos megfigyelési idő alatt mind a cv mind a vv típusú vakcinával oltott állatok klinikailag védettek voltak mind a cv mind a vv ráfertőző vírussal szemben. Jelentős különbség mutatkozott azonban a bursa F. szövettani károsodását illetve a BBi-t illetően: mindkét típusú vakcina megfelelő védelmet biztosított cv ráfertőzéssel szemben, azonban a vvibdv-al való ráfertőzést követően a vv típusú vakcina továbbra is számottevő védettséget biztosított, amíg a cv típusú vakcinázást követően a bursakárosodás elleni védelem teljes hiánya volt megfigyelhető. Négy héttel a vakcinázás után az egyes vakcinázott csoportokban jelentősen nagyobb (2-4 szeres) VN illetve ELISA titereket mértünk amikor az adott szerológiai tesztben a vakcinában levő antigénhez képest homológ antigént használtunk. A védelemben fennálló, illetve a homológ szerológiai rendszerekben megmutatkozó titerkülönbség arra utal, hogy a cv illetve a vvibdv törzsek között a virulencián túl antigenitásbeli különbség is fennáll. 11

18 Ceva-Phylaxia Zrt. 1 Gyógyszeripari Ellenőrző és Fejlesztő Laboratórium Kft 2 CEVAC TRANSMUNE IBD VAKCINA COMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ANTIBIOTIKUMMAL IN VIVO ÉS IN VITRO KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Forgách Katalin 1, Horváth János 2, Süveges Tibor 1 és Palya Vilmos 1 Az in ovo és napos korban is adható Cevac Transmune IBD vakcina compatibilitását vizsgálatuk különböző antibiotikumok hozzáadásával. Felhasznált antibiotikumok: Ceftiofur 0,2mg /adag, Gentamycin 0,3mg/adag, Amoxicillin 0,5mg/adag Enrofloxacin 0,5mg/adag, Lincomycine+Streptomycine 0,01ml/adag 18 napos embrionált SPF tojásokat illetve SPF napos csibéket oltottunk a Transmune IBD vakcina 1 adagjával, a vakcinához adott antibiotikummal illetve csak antibiotikummal. Az in vivo vizsgálat során figyeltük a kelési % alakulását, a vakcina vírus megeredésének idejét a bursa szövettani vizsgálatával, a súlygyarapodást és a szerológiai áthangolódás mértékét. Az in vitro vizsgálatban tesztorganizmusokkal szemben (Bacilus subtilis illetve Bacilus pumilus - gentamycin esetében) ellenőriztük a vizsgált antibiotikumok hatékonyságának esetleges változását a Transmune IBD vakcinával történt összekeverést követően. A kapott eredmények alapján megállapítható volt, hogy a Ceftiofur késleltette a vakcina megeredését, az Enrofloxacin pedig - az erősen lúgos kémhatása miatt - teljesen meggátolta a vakcina megeredését. A másik három antibiotikum alkalmazásakor a vakcina megeredése megfelelő volt. Az in vitro vizsgálat esetében ugyanakkor nem tapasztaltuk egyik antibiotikum hatékonyságának csökkenését sem a Transmune IBD vakcinával történt összekeverést követően. 12

19 Ceva-Phylaxia Zrt. FERTŐZŐ BURZITISZ ELLENI IMMUNKOMPLEX VAKCINA HATÉKONYSÁGI TESZTJÉNEK KIDOLGOZÁSA Horváth Tibor, Forgách Katalin, Kardi Veronika, Mató Tamás, Misák Ferenc, Pénzes Zoltán, Süveges Tibor és Palya Vilmos A Cevac Transmune vakcina fejlesztése során a hatékonyság kvantitatív méréséhez szükség volt egy új hatékonysági (potency) teszt kidolgozására. A vakcina immunkomplex összetételéből adódóan az IBD vírus lassan szabadul fel, így az élővírus vakcinák értékmérésére használt hagyományos módszerek (tojástitrálás, szövettitrálás) nem adtak megbízható eredményeket. A teszt kidolgozása ezért élő állat rendszeren történt. Napos SPF csibéket intramuszkulárisan oltottunk a vizsgált vakcina különböző hígításaival (1 adag; 0,1 adag; 0,01 adag; 0,001 adag). A csibéket 14 napig külön, egyedi szellőztetéssel ellátott állattartó dobozokban helyeztük el, elkerülendő a vakcinavírus terjedését. Az állatokból a megfigyelési idő végén vért és bursamintákat vettünk. A savókat IBDV ELISA teszttel, a bursákat szövettanilag vizsgáltuk. A vakcina titerét hígításonként kapott szeropozitív és szövettanilag pozitív állatok számából kalkuláltuk ki. Az értéket Csirke Fertőző Dózis 50% azaz CID 50 /adagban fejeztük ki. Különböző CID 50 /adag értékű vakcinákkal oltottunk in ovo 18 napos embrionált kommersz brojler tojásokat azt vizsgálva, hogy a különböző CID50 értékű vakcinák milyen hatékonyak maternális IBDV ellenanyaggal rendelkező broiler csirkékben. 18 napos életkortól a vakcinázott és nem vakcinázott csoportokból 3-4 naponta vér és bursamintákat gyűjtöttünk, hogy meghatározzuk a vakcina megeredésének idejét. Csoportonként és időpontonként 5-5 állat került mintázásra. A savókat IBDV ELISA teszttel és vírusneutralizációs (VN) próbával, a bursákat szövettanilag vizsgáltuk. Az SPF csibékben végzett hatékonysági vizsgálatok során többnyire krónikus bursa elváltozásokat lehetett megfigyelni a 14 napos megfigyelési idő végén és majdnem 100% korreláció volt a szerológiai és hisztológiai eredmények között. Szintén jó korreláció volt megfigyelhető az adott vakcina vírus-szérum aránya és a kapott CID 50 érték között. A teszt kimutatta a vakcina-formulázási különbségeket: a magasabb vírus-szérum aránnyal készült vakcinák magasabb CID 50 értékeket adtak, mint az alacsonyabb vírus-szérum aránnyal készült vakcinák. A közepes vagy magas maternális ellenanyagszinttel rendelkező brojler csirkéken végzett vizsgálatokban az egy adott CID 50 értéket (>0,3) meghaladó Cevac Transmune vakcinákkal in ovo oltott csoportokban tipikusan a napos kor között lehetett megfigyelni a vakcina megeredését. Ez az időpont jól korrelált az ekkor mért maradék ellenanyag szintekkel. A vakcina megeredését követően egy gyors ELISA titer emelkedés volt mérhető, szemben egy lassabb VN titer emelkedéssel. 13

20 MgSzH, ÁTI A SYLVATUCUS VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS HAZAI TÖRTÉNETE Kucsera László A betegségnek ez a járványformája 1939-ben Lengyelország északkeleti részén alakult ki. A járvány fő terjesztője a vörös róka és a nyestkutya (utóbbi már előfordul nálunk is). A járvány 1954-ben érte el hazánk északi határát, de 1966-ig csak szórványosan fordult elő a Dunától keletre. Ezt követően, 1967-ben robbanásszerű aktivizálódás következett be, és a betegség átterjedt a Dunántúlra is. Ebben szerepet játszott, a mezei pockok tömeges elszaporodása (bőséges táplálékforrás), és a rókaprém alacsony ára miatt megnövekedett róka populáció nagysága. Az erdei veszettség elleni védekezést kezdetben a rókák számának gyérítésével (foszgéngyertyás kotorékirtás) próbálták megoldani. Ez ugyanúgy, mint bárhol a világon ahol alkalmazták, nem járt eredménnyel. Hazánkban a vakcinás védekezést kísérleti jelleggel 1992 őszén kezdték el egy ötezer km 2 -es területen, a nyugati határ mellett. A következő évtől, 1993 és 1996 tavasza között, 6000 km 2 -es területen immunizálták a rókákat veszettség elleni orális vakcinával, évente két alkalommal. Ezen időszak alatt az ország területén évente esetben izolálták a veszettség vírust. A védekezéshez szükséges pénzügyi fedezetet az FVM illetékes főosztálya növelte, és így 1996 ősze és 2000 ősze között az egész Dunántúl immunizálásra került. A kezelés hatására a veszettségi esetek száma ezen a területen nagymértékben lecsökkent, és 2000-ben mindössze 5 pozitív vírusizolálás volt. A pénzügyi lehetőségek korlátozott volta és politikai nyomás hatására a szakfőosztály döntése alapján, 2001 és 2003 között a Duna és a Tisza által határolt területen végezték el az immunizálást. A Dunántúlon egyre növekvő számban - csak gócoltást végeztek. Változatlan hazai ráfordítás mellett, PHARE támogatással 2004 és 2006 között, EU társfinanszírozással 2007-ben az ország egész területén folyik a veszettség elleni orális vakcinázás. Az évi kétszeri oltások hatására az ország egész területén jelentősen visszaesett a pozitív esetek száma. Vakcinák: Magyarországon eddig négy különböző attenuált vakcinát törzskönyveztek. Ezek a Fuchsoral (SAD B19), Rabifox (SAD P5/88), SAG (1 vagy 2) és a Lysvulpen (SAD Bern). Különböző mennyiségben, de valamennyi vakcinát használták az országban. A beszerzés minden esetben közbeszerzési eljárással történt. Repülőgépek: 1992 és 2002 között AN-2 típusú repülőgépeket használtak. Azóta a CESNA gépcsalád különböző típusaival történik az immunizálás. GPS: Kezdettől fogva használják a vakcina kiszórásához a GPS berendezést. Eleinte a GPS segítségével tartotta a pilóta az előre beprogramozott útvonalat, valamint fény- és hangjelzés mutatta a vakcina kidobás idejét, a berendezés tárolta a konkrét repülési útvonal adatait. A gépváltás (2003.) óta a fedélzeti számítógéppel összekötött GPS egy program és egy szenzor segítségével állítható módon vezérli a kidobó berendezést, tárolja minden egyes vakcina kidobási koordinátáit. Eredmények: Az orális immunizálás hatékonyságát legjobban a veszettségi esetek számának drasztikus csökkenése demonstrálja és 1995 között éves átlagban 1104 esetben izoláltak veszettség vírust Magyarországon. Ezzel szemben 2005-ben 9, 2006-ban 3 esetben sikerült a vírust kimutatni. 14

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3. Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor

Részletesebben

A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben

A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben Összefoglaló a WVPA XVII. Kongresszusán témakörben elhangzott előadások alapján Tatár-Kis Tímea, Mató Tamás PhD és Palya

Részletesebben

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM BROILER PROGRAM Telepítés utáni mintavétel: élőállat-szállító autóról vett, lezárt csomagolású alompapír és 10 db útihulla (vagy 25 g meconium), mely a MSZ EN ISO 6579:2002/A1:2007 és a 180/2009 (XII:

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során

Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során Bistyák Andrea, Thuma Ákos PhD, Hortobágyi Eleonóra, Gyuris Éva, Bálint Ádám PhD, Dán Ádám PhD, Bányai Krisztián, Zalakaros,

Részletesebben

A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése

A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése Thuma Ákos 1, Szakáll Szabolcs 2, Glávits Róbert Derzsy napok Hajdúszoboszló, 2018.06.07. 1 NÉBIH-ÁDI 2

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály

A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) ÁLLATHIGIÉNIA ÁLLATTENYÉSZTÉS GENETIKA TAKARMÁNYOZÁSTAN 2015. évi 42. füzet ELŐSZÓ

Részletesebben

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

Zúzógyomor-gyulladás (fekély) súlyos formájának megfigyelése és kóroktani vizsgálata brojler csirkékben

Zúzógyomor-gyulladás (fekély) súlyos formájának megfigyelése és kóroktani vizsgálata brojler csirkékben Zúzógyomor-gyulladás (fekély) súlyos formájának megfigyelése és kóroktani vizsgálata brojler csirkékben Palya Vilmos, Felföldi Balázs, Walkóné Kovács Edit, Mató Tamás, Homonnay Zalán, Albert Mihály, Benyeda

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

Riemerella anatipestifer okozta

Riemerella anatipestifer okozta Riemerella anatipestifer okozta megbetegedés pulykában Nemes Csaba PhD, Tóth Zoltán, Simonyai Erika, Makrai László PhD, Surányi Andrea, Cséplő Attila, Glávits Róbert az állatorvos-tudományok tudományok

Részletesebben

Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban

Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban Kiss István Tudományos Támogató Igazgatóság Ceva-Phylaxia Tudományos támogató igazgatóság Termék támogatás Diagnosztika Módszer átadás Vázlat APX toxinok Szerológiai

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés Az OTKA D 48647 számú, "Állategészségügyi és közegészségügyi jelentőségű vírusok molekuláris diagnosztikája" című Posztdoktori Kutatási Ösztöndíj támogatásával, 2004.-2007. időszakban

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

17. Baromfi Világkongresszus

17. Baromfi Világkongresszus A MOÁE Baromfi-egészségügyi Társaságának és a MÁK Budapesti szervezetének szakülése 17. Baromfi Világkongresszus Dr Pénzes Zoltán, Dr Jánosi Katalin Ceva-Phylaxia, Virológiai Fejlesztési Igazgatóság Budapest,

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Sertés circovírusok járványtani vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Sertés circovírusok járványtani vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Sertés circovírusok járványtani vizsgálata PhD dolgozat tézisei Készítette: Dr. Cságola Attila Témavezet : Dr. Tuboly Tamás 2009 Szent István Egyetem

Részletesebben

A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna

A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna XXVI. Derzsy Napok 2018. június 7-8. Hajdúszoboszló 1 Marek betegség vírusa Vakcina vírustörzs Alphaherpesvirinae Mardivirus Gallid

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése

Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése Kojer Judit Ceva-Phylaxia Zrt., Tudományos Támogató Igazgatóság Az előadás vázlata Bevezetés A dolgozat célkitűzése

Részletesebben

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Dr. Bistyák Andrea Dr. Tanyi János, Dr. Bajmócy Endre, Dr. Kecskeméti Sándor 2011. szeptember 14. Grafika: Nagyné Balázs Éva Történet Korszakok

Részletesebben

Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára

Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára Palya Vilmos, Walkóné Kovács Edit, Felföldi Balázs, Mató Tamás PhD, Tatár-Kis Tímea Ceva Phylaxia - Tudományos Támogató

Részletesebben

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag

Részletesebben

IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN?

IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN? IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN? IB VARIÁNSOK TÖRTÉNETE EUAFME 1930 s: Massachussetts (mortalitás 40-90%) 2 1951: Első variáns törzs az USA-ban:

Részletesebben

A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában. Derzsy Napok, Sárvár, 2011 Június 2-3.

A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában. Derzsy Napok, Sárvár, 2011 Június 2-3. A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában Pénzes Zoltán PhD, Soós Pál PhD, Nógrády Noémi PhD, Varga Mária, Jorge Chacón PhD, Zolnai Anna PhD, Nagy Zoltán

Részletesebben

Gumborói betegség vírusának genetikai és patológiai sokszínűsége Megfigyelések újabb európai törzsek megjelenéséről

Gumborói betegség vírusának genetikai és patológiai sokszínűsége Megfigyelések újabb európai törzsek megjelenéséről Gumborói betegség vírusának genetikai és patológiai sokszínűsége Megfigyelések újabb európai törzsek megjelenéséről Mató Tamás, Tatár-Kis Tímea, Palya Vilmos Tudományos Támogató Igazgatóság Ceva-Phylaxia

Részletesebben

Fertőző bursitis élő vírusa, V877 törzs adagonként 10 2,2 10 3,4 EID 50 Fertőző bursitis élő vírusa, Fertőző bursitis élő vírusa,

Fertőző bursitis élő vírusa, V877 törzs adagonként 10 2,2 10 3,4 EID 50 Fertőző bursitis élő vírusa, Fertőző bursitis élő vírusa, I. MELLÉKLET AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY MEGNEVEZÉSEI, GYÓGYSZERFORMÁJA, HATÁSERŐSSÉGE, AZ ÁLLATFAJOK, AZ ALKALMAZÁSI MÓD, AZ AJÁNLOTT ADAG, AZ ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI VÁRAKOZÁSI IDŐ, A KÉRELMEZŐ/FORGALOMBA

Részletesebben

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Dr Horváth-Papp Imre Pannon Poultry Services A legfontosabb légzőszervi betegségek Fertőző Bronchitis ORT TRT / APV Mycoplasmosis Aspergillosis ILT ND ** Slide

Részletesebben

A baromfiágazatot fenyegető legfontosabb állategészségügyi kérdések

A baromfiágazatot fenyegető legfontosabb állategészségügyi kérdések A baromfiágazatot fenyegető legfontosabb állategészségügyi kérdések 2017 május Dr Horváth-Papp Imre Pannon Poultry Services Állatorvosi szemszögből: Nagy gondok láthatóak Még nagyobb gondok nem láthatóak

Részletesebben

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:0063 SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) 1. DEFINÍCIÓ Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes A száj-

Részletesebben

VACCINUM PSEUDOPESTIS AVIARIAE INACTIVATUM. Baromfipestis (Newcastle betegség) vakcina (inaktivált)

VACCINUM PSEUDOPESTIS AVIARIAE INACTIVATUM. Baromfipestis (Newcastle betegség) vakcina (inaktivált) Vaccinum pseudopestis aviariae inactivatum Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 7.7-1 04/2013:0870 VACCINUM PSEUDOPESTIS AVIARIAE INACTIVATUM Baromfipestis (Newcastle betegség) vakcina (inaktivált) 1. DEFINÍCIÓ Az inaktivált

Részletesebben

Új kutatási eredmények madár orthoreovírusokról

Új kutatási eredmények madár orthoreovírusokról Új kutatási eredmények madár orthoreovírusokról Magyarországi és Kelet-Európai izolátumokvirológiai és molekuláris genetikai jellemzése Farkas L. Szilvia, Gál Bence, Tóth-Ihász Katalin, Varga-Kugler Renáta,

Részletesebben

Fertőző Bursitis. Birnaviridae. Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség

Fertőző Bursitis. Birnaviridae. Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség Fertőző Bursitis Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség Birnaviridae Két lineáris dsrns 5850-6050 nt A:3100-3200 nt B: 2750-2850 nt burok nincs, ikozahedrális, 60 nm,vp1-4 Ellenálló, ph 3-9 Genusok:

Részletesebben

HPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos

HPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos HPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos Ceva-Phylaxia Diagnosztikai és Kutató Laboratóriuma AI VAKCINÁZÁS? IGEN... vagy NEM...???? AI VAKCINÁZÁS? Mit várhatunk a vakcinázástól?

Részletesebben

ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár

ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár A CSIRKÉK FERTŐZŐ BURSITISÉT OKOZÓ VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA 2011. évi 38. füzet ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és Kollegák! Budapest,

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 2012. március 6. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés Kutatási zárójelentés Az OTKA F043155 számú, A mézelő méh (Apis mellifera L.) vírusfertőzéseinek és a méhpatogén vírusok molekuláris szerkezetének tanulmányozása című ifjúsági OTKA pályázat keretében,

Részletesebben

Kerekasztal a PRRS-mentesítésről

Kerekasztal a PRRS-mentesítésről Kerekasztal a PRRS-mentesítésről Résztvevők: dr. Povazsán János (moderátor), igazgató, Rhone-Vet Kft dr. Szabó István, a PRRS-mentesítési bizottság megbízott vezetője dr. Molnár Tamás, a mentesítési bizottság

Részletesebben

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD 1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME Forgalombahozatali

Részletesebben

142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása

142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása 142. A madarak vírusok v okozta agyvelıgyullad gyulladásai DNS-vírusok Marek-betegség RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása pulyka meningoencephalitise nyugat nílusi láz madárinfluenza

Részletesebben

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető Madárinfluenza 2016 Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető 2017.02.02. 1 Madárinfluenza 2016 Az influenza elnevezés

Részletesebben

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok

Állategészségügyi szabályok BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség

Részletesebben

PEDV aktuális helyzet és kontrol

PEDV aktuális helyzet és kontrol PEDV aktuális helyzet és kontrol Daniel Sperling DVM, PhD Brno Egyetem -Sertés Fakultás adjunktusa A kórokozó / a betegség A sertés Corona vírusai Variable group RNA viruses New Delta coronavirus Csak

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK

LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK AKTUALITÁSAI ÉS DIAGNOSZTIKÁJA Stollár Katalin Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Első leírása Franciaország, Lignée (1843) Szerológiai diagnosztika Coggins és Norcross

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei -

Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei - Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei - Palya Vilmos, Tatár-Kis Tímea, Mató Tamás PhD, Süveges Tibor, Benyeda János Ceva-Phylaxia Zrt., Prophyl Kft.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon

A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon ELİZETES KÖZLEMÉNY A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon Horváth Ernı 1, Nagy Edith 1, Kovács Andrea 1, Schindler Gábor 2, Erdei Péter

Részletesebben

A nyugat-nílusi vírus okozta lóencephalitis klinikuma

A nyugat-nílusi vírus okozta lóencephalitis klinikuma Előfordulás A nyugat-nílusi vírus okozta lóencephalitis klinikuma Bakos Zoltán A globalizáció és a globális felmelegedés betegségei közé tartozik A vírust 1937-ben izolálták először Ugandában Első lóesetek:

Részletesebben

Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere

Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere Dr. Kulcsár Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága 2016. június 2. Tartalom Mik azok a

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya:

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: A 2014/6. SZÁM TARTALMA LÓ Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: Dinamikus felső légúti elváltozások endoszkópos kórjelzése lovakban. Irodalmi összefoglalás SERTÉS Sanchez-Vizcaino,

Részletesebben

Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen, különös tekintettel a baromfipestisre

Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen, különös tekintettel a baromfipestisre Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen, különös tekintettel a baromfipestisre Dr. Pénzes Zoltán Biológiai Kutatás-fejlesztés igazgató Ceva Phylaxia Zrt., Budapest 1 2 3 A BAROMFIPESTIS

Részletesebben

A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI

A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI Fodor László egyetemi tanár Magyar Állatorvosok Világszervezete Lviv/Lemberg,

Részletesebben

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Stipkovits László RT-Europe Kutatási Központ, Mosonmagyaróvár, Hungary Baromfiegészségügyi Társaság November 19, 2012 Budapest Házityúkban és pulykában előforduló

Részletesebben

Gyöngyös adenovírus okozta pancreatitise hazai megfigyelés Bistyák Andrea 1, Kecskeméti Sándor 1, Farkas Laura Hedvig 1, Terjéki Edit 2

Gyöngyös adenovírus okozta pancreatitise hazai megfigyelés Bistyák Andrea 1, Kecskeméti Sándor 1, Farkas Laura Hedvig 1, Terjéki Edit 2 Gyöngyös adenovírus okozta pancreatitise hazai megfigyelés Bistyák Andrea 1, Kecskeméti Sándor 1, Farkas Laura Hedvig 1, Terjéki Edit 2 1 NÉBiH ÁDI Debreceni laboratórium 2 magánállatorvos Grafika: Nagyné

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK VIROLÓGIA, BAKTERIOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA 2008. évi 35.füzet ELİSZÓ Kedves Kolleganık és Kollegák!

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

Növényvédelmi Tudományos Napok 2014

Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós

Részletesebben

A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók

A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók dr. Pállai Gerda Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, Járványügyi Osztály 2013. október 18.

Részletesebben

Új veszély víziszárnyas állományokra: velogen baromfipestis vírus okozta megbetegedések

Új veszély víziszárnyas állományokra: velogen baromfipestis vírus okozta megbetegedések Új veszély víziszárnyas állományokra: velogen baromfipestis vírus okozta megbetegedések Palya Vilmos Albert Mihály, Mató Tamás Ceva-Phylaxia Diagnosztikai és Kutató Laboratóriuma Baromfipestis (Newcastle

Részletesebben

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése A 05/06. évi influenza szezon összefoglaló értékelése Az influenza figyelőszolgálat 05. 0. hetétől 06. 0. hetéig működött. A résztvevő orvosok hetente jelentették az adott héten orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai A 2012/3. SZÁM TARTALMA JÁRVÁNYÜGY Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai előfordulásáról / 132 SZARVASMARHA Szelényi Z., Kovács L., Bajcsy Á. Cs., Tőzsér J., Szenci

Részletesebben

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1627/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Debreceni

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen 1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Magyarországi brojlerállományok emészt szervi kórképeivel kapcsolatos vizsgálatok, különös tekintettel a közelmúltban kimutatott parvovírusok szerepére

Részletesebben

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A bütykös hattyú, a házilúd, a pekingi és a mulard kacsa madárinfluenzájának patomorfológiájával kapcsolatos hazai tapasztalatok és megfigyelések

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

MIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE

MIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE MIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE C Terhes Gabriella, Nagy Kamilla, Sárvári Károly Péter, Urbán Edit SZTE ÁOK Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai

Részletesebben

Marker koncepció (Bovilis BVD)

Marker koncepció (Bovilis BVD) Marker koncepció (Bovilis BVD) VI. MSDay Budapest 2013. február 21. Dr. Földi József Mi a marker vagy diva koncepció? Típusai BVDV NS3 (p80) marker vakcinák és tesztek A BVDV NS3 marker elv gyakorlati

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Vakcinázás hatékonyságát csökkentő antibiotikum használat (esetismertetés) Dr. Albert Mihály

Vakcinázás hatékonyságát csökkentő antibiotikum használat (esetismertetés) Dr. Albert Mihály Vakcinázás hatékonyságát csökkentő antibiotikum használat (esetismertetés) Dr. Albert Mihály Helyszíni vizsgálat célja Vakcinázás ellenére jelentkező hizlaldai légzőszervi megbetegedések kivizsgálása.

Részletesebben

S. aureus fertőzés napos pulykában. Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla

S. aureus fertőzés napos pulykában. Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla S. aureus fertőzés napos pulykában Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla Az első megállapítások Első vizsgálat 2013. 01. 30. kilenc elhullott és 12 kiirtott ötnapos kispulyka

Részletesebben

A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései

A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései Derzsy Napok Hajdúszoboszló 2016 A gyakorlatban előfordult mérgezések és anyagforgalmi zavarok komplex diagnosztikai kérdéseinek jobb megismerése

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ?

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ? Újabb adatok a H1N1 vírusról Miért hívják H1N1-nekÍ? Az Influenza vírusnak három nagy csoportja van az A, B és C. típus- Ezek közül az A vírus a veszélyesebb és fordul elő gyakrabban emberekben is. A rezervoire

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

Madárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.

Madárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep

Részletesebben

A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában

A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2018. március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában Dr. Nemes Imre elnökhelyettes, NÉBIH Afriai sertéspestis (ASP, ASF)

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte

Részletesebben