MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK"

Átírás

1 MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK VIROLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ELŐSZÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvostudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint. Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét. A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekcióülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait. A szekció ülések anyagait az MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját. Budapest, január 7. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

2 Az akadémiai beszámolók évi beosztása és szekcióbizottságai A szekció megnevezése A szekcióülés ideje A szekcióülés helye Élettan, biokémia, I.21. hétfő, Élettan tanterem kórélettan, morfológia 8.30-tól Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, tól Továbbképzés tanterem Társelnökök Titkár Bizottsági tagok Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy Katalin Dr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál Tibor Dr. Hornung Erzsébet Dr. Sótonyi Péter Dr. Veresegyházy Tamás Dr. Laczay Péter Dr. Sas Barnabás Dr. Székely Körmöczy Péter Dr. Bíró Géza Dr. Lombai György Dr. Szita Géza, immunológia Bakteriológia, immunológia I.22. kedd, 8.30-tól I.22. kedd, 8.30-tól Élettan tanterem Továbbképzés tanterem Dr. Harrach Balázs Dr. Soós Tibor Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor László Dr. Nagy Béla Dr. Stipkovits László Dr. Benkő Mária Dr. Jánosi Szilárd Dr. Drén Csaba Dr. Pálfi Vilmos Dr. Rusvai Miklós Dr. Tekes Lajos Dr. Hajtós István Dr. Magyar Tibor Dr. Tóth István A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők I.22. kedd, tól Élettan tanterem (plenáris ülés) Dr. Mészáros János A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan I.23. szerda, 8.30-tól Élettani előadó Dr. Brydl Endre Dr. Szabó József Dr. Jakab László Dr. Rafai Pál Dr. Fekete Sándor Dr. Zöldág László Parazitológia, halkórtan Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia I.23. szerda, tól I.24. csütörtök, 8.30-tól Továbbképzés tanterem Belgyógyászat tanterem Dr. Kassai Tibor Dr. Molnár Kálmán Dr. Gálfi Péter Dr. Szenczi Ottó Dr. Vörös Károly Dr. Baska Ferenc Dr. Sterczer Ágnes Dr. Németh Tibor Dr. Békési László Dr. Csaba György Dr. Farkas Róbert Dr. Varga István Dr. Sályi Gábor Dr. Sas Barnabás Dr. Semjén Gábor Dr. Zöldág László Dr. Várnagy László

3 MEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2.) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom. A szakülés programja: Üléselnök: Dr. Mészáros János Dr. Pálfi Vilmos, MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság: A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők Dr. Bakonyi Tamás, SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék: A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet. Vita. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

4 VIROLÓGIA, IMMUNOLÓGIA MAGYAR, SPANYOL ÉS HOLLAND VAD ÉS EGZOTIKUS MADARAKBÓL SZÁRMAZÓ MADÁRHIMLŐ VÍRUSOK FILOGENETIKAI ANALÍZISE...1 Gyuranecz Miklós1, Dán Ádám2 PhD, Ursula Höfle3 PhD, Gerry M. Dorrestein4 PhD, Solt Szabolcs5, Juan-Manuel Blanco6, Erdélyi Károly2 RÉGI, HAZAI MADÁRINFLUENZA-VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI VIZSGÁLATA: EPIDEMIOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK... 2 Szeleczky Zsófia1, Lomniczi Béla2 A MAGYARORSZÁGON 2006-BAN MADÁRINFLUENZA JÁRVÁNYT OKOZOTT H5N1 ALTÍPUSÚ VÍRUSTÖRZS SZERVTROPIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELHULLOTT HATTYÚKBAN, LIBÁKBAN, PEKINGI ÉS MULARD KACSÁKBAN...3 Pálmai Nimród1, Szeredi Levente1 Ph.D., Dán Ádám1 Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Bálint Ádám1 Ph.D., Szeleczky Zsófia1, Ivanics Éva1, Erdélyi Károly1, Rigó Dóra1, Tekes Lajos1 az áo. tud. kandidátusa, Dobos- Kovács Mihály2, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa ELTÉRŐ PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA VÍRUSTÖRZSEK (H5N1, H5N2, H3N8, H10N4) KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA TYÚKEMBRIÓKBAN... 4 Pálmai Nimród1, Dán Ádám1 Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Szeredi Levente1 Ph.D., Rigó Dóra1, Szeleczky Zsófia1, Bálint Ádám1 Ph.D., Kecskeméti Sándor2, Tanyi János3 az MTA doktora, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa MADÁRINFLUENZA VAKCINA VIZSGÁLATA GALAMBOKON...5 Horváth Ernő1, Erdei Péter2, Kovács Andrea1, Nagy Edith1, Schindler Gábor3 ADENOVÍRUS OKOZTA BRONCHITIS GALAMBOKBAN...6 Ivanics Éva1, Dán Ádám1, Ph.D., Palya Vilmos2, Ursu Krisztina1, Ph.D., Harrach Balázs3, az MTA doktora, Vidovszky Márton3, Kasnyik János4, Glávits Róbert1, az áo.tud. kandidátusa ADENOVÍRUS OKOZTA FEKÉLYES ZÚZÓGYOMOR-GYULLADÁS CSIRKÉKBEN... 7 Ivanics Éva1, Palya Vilmos2, Dán Ádám1Ph.D., Ursu Krisztina1 Ph.D., Fekete Miklós3, Glávits Róbert1 az áo. tud. kandidátusa SERTÉSEK CIRCOVÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE A KÖZÉP EURÓPAI RÉGIÓBAN... 8 Cságola Attila, Tombácz Kata, Tuboly Tamás KÜLÖNBÖZŐ FERTŐZŐ BRONCHITIS TÖRZSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KÓRSZÖVET-TANI VIZSGÁLATA...9 Benyeda Zsófia1, PhD hallgató, Süveges Tibor2, Mató Tamás2, Glávits Róbert3, az áo. tud. kandidátusa, Rusvai Miklós1, az áo. tud. kandidátusa, Palya Vilmos2 AVIAN EMBRIONÁLIS ŐSSEJTEK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A VÍRUSVAKCINA GYÁRTÁSBAN...10 Sombor Erzsébet1, Fabienne Guehenneux2, Pénzes Zoltán1, Palya Vilmos1 KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZSEK KÖZTI ANTIGÉNKÜLÖNBSÉG: ELTÉRŐ VÉDELEM KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZZSEKKEL SZEMBEN...11 Pénzes Zoltán 1, Horváth Tibor 1, Mató Tamás 1, Kardi Veronika 1, Misák Ferenc 1, Georges Freyssinet2, Palya Vilmos 1 CEVAC TRANSMUNE IBD VAKCINA COMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ANTIBIOTIKUMMAL IN VIVO ÉS IN VITRO KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Forgách Katalin1, Horváth János2, Süveges Tibor1 és Palya Vilmos1 FERTŐZŐ BURZITISZ ELLENI IMMUNKOMPLEX VAKCINA HATÉKONYSÁGI TESZTJÉNEK KIDOLGOZÁSA Horváth Tibor, Forgách Katalin, Kardi Veronika, Mató Tamás, Misák Ferenc, Pénzes Zoltán, Süveges Tibor és Palya Vilmos A SYLVATUCUS VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS HAZAI TÖRTÉNETE Kucsera László NYUGAT-NÍLUSI VÍRUSFERTŐZÉSEK 2007-BEN MAGYARORSZÁGON...15 Bakonyi Tamás, PhD1, Molnár Beáta2, Kutasi Orsolya2, Ferenczi Emőke3, Dobos-Kovács Mihály4, Erdélyi Károly5 SZOPORNYICA ÉS PARVOVÍRUSOS FERTŐZÉS KIMUTATÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATFAJOKBAN.. 16

5 Demeter Zoltán, PhD hallgató, Palade Elena Alina, Gál János, PhD, Rusvai Miklós, az áo. tud. kandidátusa ATTENUÁLT PRRS VAKCINAVÍRUS TERJEDÉSE KÍSÉRLETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Balka Gyula1, PhD hallgató, Hornyák Ákos2, PhD, Kulcsár Gábor3, PhD, Farsang Attila3, PhD, Rusvai Miklós1, az áo. tud. kandidátusa A MÉHANYÁK ÉS DAJKAMÉHEIK VÍRUSFERTŐZÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Tapaszti Zsuzsanna1, PhD hallgató, Lucija Poljansek2, Aleš Gregorc2, Bakonyi Tamás1, PhD, Rusvai Miklós3, az áo. tud. kandidátusa KITERJEDT NAGYÜZEMI KISÉRLET ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN FERTŐZŐ BURSITIS IMMUNKOMPLEX VAKCINÁNAK (TARNSMUNE) ÉS EGY KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ ITATÁSOS VAKCINÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁVAL...19 Herczeg József, PhD, Varga Katalin, Makai Ágnes, Tóth Balázs DIAGNOSIS OF INFECTIOUS BURSITIS, AVIAN NEPHRITIS AND INFECTIOUS BURSAL DISEASE BY MULTIPLEX RT-PCR, AND THE PHYLOGENETICAL ANALYSIS OF INFECTIOUS BURSAL DISEASE VIRUS STRAINS CIRCULATING IN HUNGARY Elena Alina Palade, Míra Mándoki, PhD, Mihály Dobos-Kovács, Zoltán Demeter, and Miklós Rusvai, CSc

6

7 SZIE-ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék 1 MGSZH, ÁDI 2 National Institute for Wildlife Research, Spanyolország 3 Dutch Research Institute for Birds and Exotic Animals, Hollandia 4 Magyar Madártani Egyesület 5 Aquila Foundation, Spanyolország 6 MAGYAR, SPANYOL ÉS HOLLAND VAD ÉS EGZOTIKUS MADARAKBÓL SZÁRMAZÓ MADÁRHIMLŐ VÍRUSOK FILOGENETIKAI ANALÍZISE Gyuranecz Miklós 1, Dán Ádám 2 PhD, Ursula Höfle 3 PhD, Gerry M. Dorrestein 4 PhD, Solt Szabolcs 5, Juan-Manuel Blanco 6, Erdélyi Károly 2 A madárhimlő vírus jelentős problémákat okozhat egyes veszélyeztetett madárfajok populációinak megőrzése során. Többek között ezért is szükségszerű néhány kérdés tisztázása a madárhimlő vírussal kapcsolatban. Ilyenek pl. a különböző vírustörzsek elterjedése, gazdaspecifikussága illetve patogenitása különbözó fajokban. A madárhimlő vírusok DNS-ének kimutatására GenBank-ból elérhető DNS polimeráz gén szekvencián alapuló új PCR módszert alkalmaztunk. Ezzel a rendszerrel és az Adams és mtsai. (2005)-tól származó, a 4b struktúr-fehérje génjén alapuló PCR eljárással huszonkét vírustörzs szekvenciáit sikerült meghatároznunk. A vírustörzsek tizenhat vad és egzotikus, főleg ragadozómadárból származtak (törpesas, parlagi sas, szirti sas, kékes rétihéja, héja, vörös kánya, egerészölyv, vándorsólyom, kék vércse, túzok, vöröslábú fogoly, páva, kék fülesfácán, széncinke, tűzcsíz, házi galamb). A szekvencia illesztések elkészítéséhez a Clustal V és a Multalin programokat használtuk. Mindkét génszakasz szekvenciáival és a GenBankban található homológ himlővírus szekvenciákkal Fitch módszerrel kiegészített távolság mátrix típusú filogenetikai analízist végeztünk (Phylip program csomag). A 4b struktúr-fehérje gén szekvenciák esetében, Adams és mtsai. (2005)-hoz hasonlóan öt fő csoport különült el a madárhimlő vírusokon belül. A 4. csoporton belüli eloszlás Lüschow és mtsai. (2004)-nak eredményeit támasztják alá, miszerint ez a csoport három különálló alcsoportra tagolódik, melyek közül az egyik különálló sólyomhimlő vírusként, egy további egység pedig ragadozó madár csoportként körvonalazódik. Utóbbihoz hasonló eredményeket kaptunk a DNS polimeráz gén szekvenciák elemzése során is. Vizsgálataink során azt is sikerült igazolnunk, hogy a polimeráz génen alapuló eljárás mind a madárhimlő vírus PCR-rel történő kimutatására, mind filogenetikai analízisre alkalmas, a 4b struktúr-fehérje gén alapúnál egyértelműbb topológiát eredményező módszer. 1

8 MGSZH, ÁDI 1 MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete 2 RÉGI, HAZAI MADÁRINFLUENZA-VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI VIZSGÁLATA: EPIDEMIOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK Szeleczky Zsófia 1, Lomniczi Béla 2 A debreceni intézetben a 70-es évekből fennmaradt madárinfluenza-vírus (AIV) törzsek egyes génjeit filogenetikai elemzésnek vetettünk alá annak a fontos epidemiológiai kérdésnek a tanulmányozására, hogy vajon a baromfiállományokban időről-időre jelentkező fertőzések közvetlenül vad vízimadaraktól eredhettek-e, vagy pedig a vírus már megtelepedett valamelyik baromfifajban, amelyben mesterséges rezervoárt hozott létre? Tavaly már beszámoltunk róla, hogy az ország keleti részén, a viszonylag súlyos légzőszervi tüneteket mutató házikacsa- és gyöngytyúk-állományokból izolált H5- és H7-szubtípusú vírustörzsek kivétel nélkül az LP (low pathogenic) kategóriába tartoztak, így az is kérdéses, hogy ezeknek a törzseknek milyen szerepe lehetett a megbetegedésekben. Ami a vírustörzsek előfordulásának epidemiológiai vonatkozásait illeti, a hazai és korabeli külföldi vírustörzsek HA (hemagglutinin), NA (neuraminidáz) és NS (nem strukturális) génjének filogenetikai vizsgálata, összevetve természetes és mesterséges AIV-rezervoárokban mások által végzett felmérések eredményeivel, az alábbi következtetések levonását tette lehetővé. (i) A hazai izolátumok valamennyien az AIV eurázsiai ágába tartoztak. (ii) A H5-szubtípusú törzsek csak egyetlen európai rezervoárból származhattak, míg a H4-törzsek három különböző forrásból (ebből kettő távol-keleti, egy európai). (iii) A rezervoárok természetét illetően az a véleményünk, hogy nem természetes, hanem mesterséges gazdapopulációk (pl., házikacsa) közti vírusmozgásokról lehetett szó. Emellett tanúskodik a reasszortánsok rendkívül magas aránya és a szubtípusok különös kombinálódása (genetikailag szinte azonos H5-gének, amelyek egyszeres vagy többszörös reasszortánsok). 2

9 MGSzH, ÁDI 1, SZIE ÁOTK 2, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék A MAGYARORSZÁGON 2006-BAN MADÁRINFLUENZA JÁRVÁNYT OKOZOTT H5N1 ALTÍPUSÚ VÍRUSTÖRZS SZERVTROPIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELHULLOTT HATTYÚKBAN, LIBÁKBAN, PEKINGI ÉS MULARD KACSÁKBAN Pálmai Nimród 1, Szeredi Levente 1 Ph.D., Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Bálint Ádám 1 Ph.D., Szeleczky Zsófia 1, Ivanics Éva 1, Erdélyi Károly 1, Rigó Dóra 1, Tekes Lajos 1 az áo. tud. kandidátusa, Dobos-Kovács Mihály 2, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa A Magyarországon 2006 első felében kitört, H5N1 altípusú vírustörzs okozta madárinfluenza járvány víziszárnyasfajokban (hattyúban, libában, kacsában) a szakirodalom szerint az influenzavírusokra kevésbé fogékony fajokban okozta a legnagyobb veszteségeket. A megbetegedések egyedi lefolyása minden esetben heveny volt, és klinikailag rendszerint idegrendszeri tünetekkel járt. Kórbonctani, kórszövettani, immunhisztokémiai és RRT-PCR módszerekkel tanulmányoztuk négy víziszárnyasfaj (hattyú, liba, pekingi és mulard kacsa) egyedeiben a szervi elváltozásokat, az antigén kimutathatóságát és a vírusmenyiséget. Immunhisztokémiai módszerrel hattyúkban és libákban az agyvelőben, a hasnyálmirigyben, a tüdőben, a májban, a lépben, valamint a légzőszervekben (tüdőben, légcsőben), az emésztőcsőben (bél) és a húgyutak nyálkahártyájában is ki lehetett mutatni a vírusantigént. Mulard kacsákban azonban csupán az agyvelő, esetenként a tüdő, a légcső és a lép volt enyhén pozitív, míg a H5N1 fertőzésben elhullott pekingi kacsák vizsgált szervei e módszerrel negatívak voltak. RRT-PCR vizsgálattal a libák szerveiben nagyobb mennyiségű, míg a pekingi és a mulard kacsák szerveiben kisebb mennyiségű vírust lehetett kimutatni. Mindegyik vizsgált fajban az agyvelőben kimutatható vírusmennyiség volt a legnagyobb. Ez összhangban a klinikai tünetekkel és a patomorfológiai elváltozásokkal - a H5N1 vírustörzs neurotrop tulajdonságára utal. 3

10 MGSzH ÁDI, Budapest 1 MGSzH ÁDI, Debrecen 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen 3 ELTÉRŐ PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA VÍRUSTÖRZSEK (H5N1, H5N2, H3N8, H10N4) KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA TYÚKEMBRIÓKBAN Pálmai Nimród 1, Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Szeredi Levente 1 Ph.D., Rigó Dóra 1, Szeleczky Zsófia 1, Bálint Ádám 1 Ph.D., Kecskeméti Sándor 2, Tanyi János 3 az MTA doktora, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa A Magyarországon 1975-ben izolált H5N2, H10N4, és a 2007-ben izolált H3N8 gyenge patogenitású vírustörzsek, valamint a 2006-ban izolált erősen patogén H5N1 vírustörzs tulajdonságait vizsgáltuk tyúkembriók kísérletes fertőzésével. Összesen 120, 15 napja előkeltetett SPF tyúkembriót allantoisüregbe fertőztünk, majd vizsgáltuk a testtömegnövekedést, és a naponkénti elhullást. Az embriókat boncoltuk, teljes testüket és a chorioallantois membrant (CAM-ot) szövettani és immunhisztokémiai módszerekkel, a tüdőt, az agyat, a pancreast, a szívet és a CAM-ot RRT-PCR módszerrel, naponkénti mintavétellel vizsgáltuk. A H5N1 vírustörzs 48 órán belül elpusztította az embriókat. A H5N2 és a H3N8 törzsek a kikelés időpontjáig naponta okoztak elhullást, míg a H10N4-el fertőzött embriók életben maradtak. A napi testtömeggyarapodás mindhárom utóbbi csoportban elmaradt a kontrolltól. Kórbonctani és kórszövettai vizsgálattal az egyes csoportokban csupán a vérkeringés zavarának jeleit (a szervek bővérűségét, oedemát) és helyenként diapedesises vérzéseket lehetett megfigyelni. Immunhisztokémiai módszerrel a vírusantigént mindegyik vírustörzs esetében a CAMepithelialis és mesenchymalis sejtjeiben, a H5N1 vírust ezenkívül a fertőzés utáni 1. és 2. napon az embrió májában, szívében és gerincvelejében, a H5N2, a H3N8 és a H10N4 típusú vírusokat pedig a fertőzés napjaiban a tüdő macrophagokban, valamint 1-1 esetben a mirigyesgyomor és a zúzógyomor nyálkahártyájában lehetett kimutatni. RRT-PCR módszerrel a fertőzéshez használt mindegyik vírustörzs mind a CAM-ban mind az embrionalis szervekben eltérő mennyiségben valamennyi mintavételi időpontban kimutatható volt. 4

11 MgSzH, ÁTI 1, Intervet Hungária Kft 2 Magyar Postagalamb Sportszövetség 3 MADÁRINFLUENZA VAKCINA VIZSGÁLATA GALAMBOKON Horváth Ernő 1, Erdei Péter 2, Kovács Andrea 1, Nagy Edith 1, Schindler Gábor 3 A Nemzetközi Postagalambsport Szövetség (FCI) Állatorvosi Bizottsága, a Magyar Postagalamb Sportszövetség és a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége Állatorvosi Bizottsága, valamint az Intervet Hungária Kft. részvételével az akkori Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézetben (ÁOGYTI) immunizálási kísérletet végeztünk az Európai Unióban központilag törzskönyvezett H5N2 típusú vakcinatörzset tartalmazó Nobilis H5N2 (A/duck/Potsdam/1402/86) vakcinával konvencionális galambokon. A vizsgálat elsődleges célja a vakcina hatékonysági vizsgálata volt galambokon, de emellett ellenőriztük a vakcina ártalmatlanságát is. Szövetségek által biztosított 50 posta és díszgalamb elhelyezése az akkori ÁOGYTI gödöllői telephelyén történt. Galambok száma, ivara és kora: 48 db, vegyes ivarú, 1-5 éves posta és díszgalamb A madarak előéletéről, immunizálásáról, egyéb kezeléséről a kísérletben résztvevőknek nem volt tudomása. A telepre történő megérkezés után 48 állat a megérkezést követő egy hetes pihentetés után került vakcinázásra az alábbiak szerint: Oltatlan kontroll: 8 db Immunizált: 28 db postagalamb és 12 db díszgalamb Az immunizálás a Nobilis Influenza H5N2 vakcina 0,25 ml-es adagjával szubkután oltással történt kétszer, 3 hetes időközzel. Mindkét vakcinázáskor és a második vakcinázás után 3 héttel vérmintát vettünk. A vett vérmintából alvadás után nyert vérsavók inaktiválása után, azok madárinfluenza elleni ellenanyag-tartalmát haemagglutináció-gátlási próbával (HAG) határoztuk meg. Az immunizálásokat követően egy állatnál sem figyeltünk meg helyi vagy általános reakciót. Az immunizálás nem befolyásolta a madarak általános állapotát. A kapott eredmények összhangban vannak a vonatkozó szakirodalmi adatokkal, miszerint az állatkerti madarak madárinfluenza elleni vakcinázása során a Columbiformes rendbe tartozó 4-6 hetes időközzel 0,25 ml adaggal immunizált 8 madár HAG mértani átlagtitere 20,7 volt, és az állatok 75%-ának volt 1:16-nál, 38%-ának 1:32-nél nagyobb átlagtitere. 5

12 MgSzH, ÁDI, 1 CEVA-Phylaxia Zrt., 2 MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, 3 Magánállatorvos Szarvas 4 ADENOVÍRUS OKOZTA BRONCHITIS GALAMBOKBAN Ivanics Éva 1, Dán Ádám 1, Ph.D., Palya Vilmos 2, Ursu Krisztina 1, Ph.D., Harrach Balázs 3, az MTA doktora, Vidovszky Márton 3, Kasnyik János 4, Glávits Róbert 1, az áo.tud. kandidátusa Galambok adenovírusos fertőzése kapcsán eddig kétféle betegséget írtak le. A klasszikus, adenovirosis I egy évesnél fiatalabb galambokban fordul elő, hasmenéssel és lesoványodással járó bélgyulladást és sejtzárványos májgyulladást okoz. Az egész állományban gyorsan szétterjedő aviadenovírus izolálható. A II-es típusú adenovirus idősebb galambokban is előfordul, elhalásos májgyulladást idéz elő, sporadikusan jelentkezik, és a heveny lefolyás miatt az érintett galambok órán belül elhullanak. Állomány szinten a betegség 6 hétig is elhúzódhat, a PCR módszerrel kimutatott vírust nem sikerült izolálni. Hazai húsgalamb állományban, 2007 tavaszán légzőszervi tünetekkel (tüsszögéssel, szörtyögéssel, nyitott csőrön történő nehezített légzéssel) járó megbetegedéseket észleltünk. A betegség a 4-6 hetes korcsoportban 1 hét után minden esetben, a 8-12 hetes korcsoportban 2 hét után az esetek egy részében elhullással végződött. A felnőtt állatok között is történtek hasonló tünetekkel megbetegedések, de elhullás nem volt. Az antibiotikum (enrofloxacin, amoxicillin-klavulánsav, doxiciklin, tiamulin) kezelések eredménytelenek voltak. Két növendék hullájának kórbonctani vizsgálata során a tüdőben gyulladásos gócokat, a lép enyhe fokú megnagyobbodását és márványozottságát, a bursa Fabricii sorvadását és heveny bélhurutot láttunk. Kórszövettani vizsgálattal a tüdő bronchusainak félheveny, proliferativ jellegű, lympho-histiocytás gyulladását, a hámréteg proliferatióját és degeneratióját, sejtmagzárványokat (adenovírus fertőzésre gyanút keltő elváltozásokat), a lépben az ecsetartériák falának reticulum-sejt proliferatióval kísért gyulladását, a bursában pedig a lymphocytak kiürülését és a reticulum-sejtekben citoplazma zárványokat (circovirus fertőzésre utaló elváltozásokat) figyeltünk meg. Adenovírusok általános kimutatására alkalmas, nested PCR a tüdő mintából siadenovírust erősített fel. Ebbe a csoportba tartozik a pulyka adenovírus 3 (ami a fácánok márványlép betegségét és a pulykák vérzéses bélgyulladását okozza), a béka adenovírus 1, valamint egy ragadozó madarak elhullását okozó vírus. 6

13 MGSZH ÁDI, 1 CEVA-Phylaxia Zrt. 2 Hatósági állatorvos, Kiskunfélegyháza 3 ADENOVÍRUS OKOZTA FEKÉLYES ZÚZÓGYOMOR-GYULLADÁS CSIRKÉKBEN Ivanics Éva 1, Palya Vilmos 2, Dán Ádám 1 Ph.D., Ursu Krisztina 1 Ph.D., Fekete Miklós 3, Glávits Róbert 1 az áo. tud. kandidátusa Különböző (1, 4 és 8 hetes) életkorú, 2500 és létszámú brojler, ill létszámú tojóállományban megemelkedett napi elhullással, klinikailag a testtömeg-gyarapodás elmaradásával, szétnövéssel, anaemiával, esetenként véres bélsár ürítésével járó megbetegedéseket vizsgáltunk. Kórbonctani vizsgálattal a zúzógyomorban és a belekben véres vagy barnásfekete béltartalmat, a zúzógyomor nyálkahártyájában - gyakran a mirigyes gyomorhoz közelebbi részen mm átmérőjű, véres alapú heveny fekélyeket figyeltünk meg. Szövettani vizsgálattal a zúzógyomor nyálkahártyájában körülírt területeken a mirigyek hámsejtjeinek elfajulását, elhalását, egyes mirigyhámsejtek magjában basophil zárványokat, a környező szövetek gyulladását, az ezt borító keratinoid réteg elemelkedését, degenerálódását és szétesését, valamint vérzéseket láttunk. A 4 és a 8 hetes állományokból származó csirkék bursa Fabricii-ében lymphocyta kiürüléssel és folliculus sorvadással járó félheveny elváltozásokat is megfigyeltünk. PCR vizsgálattal a zúzógyomor mintákból baromfi adenovírust mutattunk ki, amelynek szekvenálása azt mutatja, hogy ez a vírus kismértékben különbözik az eddig ismert összes tyúk adenovírustól. A PCR vizsgálattal kimutatott adenovírust LMH szövettenyészetben sikerült izolálni a zúzógyomor elváltozást mutató területeinek szöveteiből. Az észlelt kórkép eddig Japánban, valamint az USA-ban került megfigyelésre. A zúzógyomor fekélyek a megbetegedett brojlerállományok vágóhídi vizsgálata során 9-11, ill %-ban még megtalálhatók voltak. 7

14 SZIE ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék SERTÉSEK CIRCOVÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE A KÖZÉP EURÓPAI RÉGIÓBAN Cságola Attila, Tombácz Kata, Tuboly Tamás A sertés circovírusok 2-es típusához (porcine circovirus 2, PCV2) köthető közvetlen és közvetett gazdasági kártételek növekvő tendenciát mutatnak világszerte. Az okozott kárt az Európai Unióban évente 600 millió Euróra becsülik. PCV2 által kiváltott betegséget (választott malacok circovírus okozta sorvadása, postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) először 1991-ben írtak le Kanadában. A kórokozó időközben az egész világon megjelent és a PCV2-vel összefüggést mutató betegségek száma is jelentősen bővült. Éppen ezért ma már PCV-vel kapcsolatos betegségekről (PCV associated diseases, PCVAD) szokás beszélni, igaz a PCV2 oktani szerepe nem minden PCVAD esetében egyértelmű. Maga a PMWS, Észak-Amerikai megjelenése után sorra bukkant fel Európa és Ázsia országaiban. Észak-Amerikában a PMWS mellett leírtak egy elsősorban légzőszervi tünetekben megnyilvánuló kórképet is, és ott az utóbbi előfordulása ma már gyakoribb, mint a PMWS kórképé. Ezzel szemben Európában, így nálunk, de tőlünk keletebbre is a PCVAD-k közül a PMWS dominál. Az Európa nyugati felén elindult PCV járvány folyamatosan terjedt és terjed ma is keleti irányba, az elmúlt években érte el Lengyelországot, Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát és Horvátországot is, amely országokban a megismert PCVAD esetek száma még lényegesen alacsonyabb a tőlük nyugatabbra fekvő területeken előforduló esetek számánál. Jelenleg tehát az európai járványtani kép nem egységes, a nyugati államokban a fertőzés endémiássá vált, míg keleti irányba haladva a járvány terjedése tapasztalható. A vizsgálatok célja az volt, hogy kihasználva a Közép Európai Régióban megfigyelhető átmeneti járványtani helyzetet, adatokat gyűjtsünk az itt előforduló vírusok genetikai állományáról. A vizsgálat során arra próbáltunk választ kapni, hogy a járványmenet és a szekvencia változások milyen összefüggéseket mutatnak. A vizsgálatban és az ahhoz szükséges mintagyűjtésben Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Horvátország és Magyarország vett részt. Valamennyi érintett országban földrajzilag eltérő területen, PCVAD klinikai tüneteket mutató és tünetmentes házi sertés állományokból szervmintákat gyűjtöttünk. A szervekből az adott ország laboratóriumában vírus DNS-t vontak ki és azt a mi laboratóriumunkba szállították további vizsgálatra. Csehországban és Szlovákiában előre meghatározott primer párokkal a PCV2 teljes genomokat polimeráz láncreakcióval amplifikálták, és a szlovákiai mintákat helyben szekvenálták is. A laboratóriumunkba beérkezett DNS mintákat amplifikáltuk és a csehországi amplikonokkal együtt szekvenáltuk. Az adatokat egymással és a Genbank adataival is összevetettük. Megállapítottuk, hogy (a vizsgálatok jelen állása szerint) a járványt korábban jellemző genetikailag heterogén vírustörzsekhez képest, a vizsgált országokban 2007 második felében azonosított genomok, nagyfokú hasonlóságot mutattak. A vírusfertőzés endémiássá válásával párhuzamosan tehát megjelentek olyan domináns genom változatok, amelyek felváltották a korábbi rendkívül változékony megjelenést mutató vírusokat. A munkát a SZIE NKB sz. pályázata támogatta. 8

15 SzIE, ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék 1 CEVA-PHYLAXIA Rt 2 MGSZH, ÁDI 3 KÜLÖNBÖZŐ FERTŐZŐ BRONCHITIS TÖRZSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KÓRSZÖVET- TANI VIZSGÁLATA Benyeda Zsófia 1, PhD hallgató, Süveges Tibor 2, Mató Tamás 2, Glávits Róbert 3, az áo. tud. kandidátusa, Rusvai Miklós 1, az áo. tud. kandidátusa, Palya Vilmos 2 Az elmúlt években a fertőző bronchitis vírus QX csoportba tartozó törzsei Európa számos országában, így hazánkban is megjelentek. Ezek a törzsek légzőszervi tünetekben megnyilvánuló kórtani hatásukon túl nagyfokú nephropathogenitással is rendelkeznek, illetve fiatalkori fertőződést követően a tojócső irreverzibilis károsodása által ál-tojó szindróma kialakulásához vezethetnek. A különböző kórképek hátterében álló patológiai elváltozások pontosabb megismerése érdekében több szervre kiterjedő részletes kórszövettani vizsgálatot végeztünk QX, illetve hagyományos törzsekkel fertőzött SPF csirkékben. A csirkéket napos korban intranasális és intraoculáris úton fertőztük különböző országokból származó QX-szerű izolátumokkal, valamint egy-egy csoportot M41 és 793B törzsekkel. A fertőzést követő 4. és 42. nap között 8 alkalommal vettünk mintát a légcsőből, tüdőből, mirigyes gyomorból, vékonybélből, veséből, heréből, petefészekből és a tojócsőből. A fixálást követően a mintákat a hagyományos kórszövettani technikának megfelelően dolgoztuk fel, majd fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk. Az eltérő törzsek által okozott elváltozások jobb összehasonlíthatósága érdekében egy olyan pontozási rendszert dolgoztunk ki a különböző szervekre, ahol az elváltozások súlyosságát 0 és 3 közötti pontokkal értékeltük. A fertőző bronchitisre jellemző légúti tünetek minden csoportban kialakultak, a folyamat súlyosságában azonban az egyes törzsek között kisebb különbségek voltak. A mirigyes gyomorban és a vékonybélben nem figyeltünk meg vírusspecifikus elváltozásokat. A vesekárosító hatás kialakult, bármelyik törzset alkalmaztuk fertőzésre, de a QX-szerű izolátumok esetében az elváltozások súlyosabbnak bizonyultak. A tojócső falának jellegzetes tágulata, gyulladásos beszűrődése már a kísérlet korai szakaszában megfigyelhető volt a QXtörzsekkel fertőzött csirkékben, míg az M41 és 793B törzsek hasonló elváltozásokat nem indukáltak. Vírusszaporodásra utaló lymphoid sejtes beszűrődést figyeltünk meg a petefészekben és elvétve a here állományában is. A nemi szervekben mikroszkóposan megfigyelhető elváltozások, valamint a vírus tényleges szaporodása közti összefüggés bizonyítása érdekében további, immunhisztokémiai vizsgálatok elvégzése szükséges. 9

16 Ceva-Phylaxia Zrt. 1 Vivalis 2 AVIAN EMBRIONÁLIS ŐSSEJTEK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A VÍRUSVAKCINA GYÁRTÁSBAN Sombor Erzsébet 1, Fabienne Guehenneux 2, Pénzes Zoltán 1, Palya Vilmos 1 A francia Vivalis cég által kifejlesztett avian eredetű embrionális őssejtekből származtatott sejtvonalak szaporodási tulajdonságait, a szaporodási körülményekre való érzékenységét, valamint számos vírussal szembeni fogékonyságát vizsgáltuk. Összesen 2 csirke, valamint 6 kacsából származó őssejt sejtvonal került vizsgálatra. A csirkéből származó két sejtvonal (EB45 adherens sejt, EB14 szuszpenziós sejt) jól szaporítható a speciális őssejtek számára kifejlesztett szérummentes tápfolyadékban, azonban a rajtuk vizsgált vírusok szaporodó képessége alatta marad, vagy nem haladja meg a jelenleg gyakorlatban használatos módszerekkel elért titert. Másfelől a csirke genomban természetesen endogén módon jelen lévő ALV szekvencia jelenléte miatt ezek a sejtvonalak élő vakcinák gyártására nem ajánlottak. Négy, a tenyésztéshez borjúsavót igénylő adherens kacsa EBx sejtvonalat (M5-1, PK56-2, PK57-4, PK58-3), valamint két szérum mentes tápfolyadékban növő kacsa EBx sejtvonalat (EB66-adherens sejtvonal, EB24-12 szuszpenziós sejtvonal) vizsgáltunk. A kapott eredmények alapján megállapítható volt, hogy a szérumot igénylő sejtvonalak fokozottan érzékenyek a borjúsavó minőségére, koncentrációjára, a megfelelő CO 2 koncentrációra, hőmérsékletre, kiindulási sejtszámra valamint az antibiotikumok jelenlétére. Az említett sejtvonalak nehezen tenyészthetőek és ipari felhasználásuk nem kivitelezhető. A szérummentes tápfolyadékban növő szuszpenziós és adherens kacsa őssejt vonalak jóval stabilabbak, könnyen tenyészthetőek, rövidtávon (3 passzázs) gentamycinre nem érzékenyek. Az antibiotikum sejtekre gyakorolt hosszabb távú hatásának vizsgálata jelenleg folyamatban van. Számos vírus tesztelését végeztük el mindkét sejtvonalon, azonban a sejtek a vizsgált vírusok többségére nem bizonyultak fogékonynak. Említésre méltó szaporodást értünk el azonban az EDS vírus tesztelésekor mind a szuszpenziós mind az adherens sejttípus fertőzése esetén. Az EDS szaporodásának részletes vizsgálata jelenleg folyamatban van. 10

17 Ceva-Phylaxia Zrt, Budapest 1, LemnaGene, Dardilly, Franciaország 2 KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZSEK KÖZTI ANTIGÉN- KÜLÖNBSÉG: ELTÉRŐ VÉDELEM KLASSZIKUS ÉS NAGYON VIRULENS IBDV TÖRZZSEKKEL SZEMBEN Pénzes Zoltán 1, Horváth Tibor 1, Mató Tamás 1, Kardi Veronika 1, Misák Ferenc 1, Georges Freyssinet 2, Palya Vilmos 1 Irodalmi adatok szerint nincs antigenitásbeli különbség klasszikus (cv) és nagyon virulens (vv) fertőző burzitisz vírustörzsek (IBDV) között. Ezt támasztja alá az a tény illetve gyakorlati tapasztalat, hogy az 1. szerotípusba tartozó cvibdv vakcinatörzsek teljes védelmet biztosítanak vvibdv törzzsekkel szemben. Kísérletünken 2 hetes SPF csirkéket vakcináztunk (1) elölt, cvibdv-t tartalmazó vakcinával, illetve (2) vvibdv-ből származó VP2 fehérjét termelő rekombináns Spirodela (békalencse) növényből készült sejtlizátum felhasználásával készített kísérleti, víz-az-olajban típusú vakcinával. A kísérleti vakcinák antigéntartalmát szemikvantitatív ELISA-val határoztuk meg. Négy héttel vakcinázás után a kísérleti csoportok egy részét cvibdv ráfertőző törzzsel, a másik részét vvibdv-el fertőztük rá. A védettséget a klinikai tünetek, bursakárosodás mértéke illetve BBi alapján értékeltük. A ráfertőzést követő 10 napos megfigyelési idő alatt mind a cv mind a vv típusú vakcinával oltott állatok klinikailag védettek voltak mind a cv mind a vv ráfertőző vírussal szemben. Jelentős különbség mutatkozott azonban a bursa F. szövettani károsodását illetve a BBi-t illetően: mindkét típusú vakcina megfelelő védelmet biztosított cv ráfertőzéssel szemben, azonban a vvibdv-al való ráfertőzést követően a vv típusú vakcina továbbra is számottevő védettséget biztosított, amíg a cv típusú vakcinázást követően a bursakárosodás elleni védelem teljes hiánya volt megfigyelhető. Négy héttel a vakcinázás után az egyes vakcinázott csoportokban jelentősen nagyobb (2-4 szeres) VN illetve ELISA titereket mértünk amikor az adott szerológiai tesztben a vakcinában levő antigénhez képest homológ antigént használtunk. A védelemben fennálló, illetve a homológ szerológiai rendszerekben megmutatkozó titerkülönbség arra utal, hogy a cv illetve a vvibdv törzsek között a virulencián túl antigenitásbeli különbség is fennáll. 11

18 Ceva-Phylaxia Zrt. 1 Gyógyszeripari Ellenőrző és Fejlesztő Laboratórium Kft 2 CEVAC TRANSMUNE IBD VAKCINA COMPATIBILITÁSI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ANTIBIOTIKUMMAL IN VIVO ÉS IN VITRO KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Forgách Katalin 1, Horváth János 2, Süveges Tibor 1 és Palya Vilmos 1 Az in ovo és napos korban is adható Cevac Transmune IBD vakcina compatibilitását vizsgálatuk különböző antibiotikumok hozzáadásával. Felhasznált antibiotikumok: Ceftiofur 0,2mg /adag, Gentamycin 0,3mg/adag, Amoxicillin 0,5mg/adag Enrofloxacin 0,5mg/adag, Lincomycine+Streptomycine 0,01ml/adag 18 napos embrionált SPF tojásokat illetve SPF napos csibéket oltottunk a Transmune IBD vakcina 1 adagjával, a vakcinához adott antibiotikummal illetve csak antibiotikummal. Az in vivo vizsgálat során figyeltük a kelési % alakulását, a vakcina vírus megeredésének idejét a bursa szövettani vizsgálatával, a súlygyarapodást és a szerológiai áthangolódás mértékét. Az in vitro vizsgálatban tesztorganizmusokkal szemben (Bacilus subtilis illetve Bacilus pumilus - gentamycin esetében) ellenőriztük a vizsgált antibiotikumok hatékonyságának esetleges változását a Transmune IBD vakcinával történt összekeverést követően. A kapott eredmények alapján megállapítható volt, hogy a Ceftiofur késleltette a vakcina megeredését, az Enrofloxacin pedig - az erősen lúgos kémhatása miatt - teljesen meggátolta a vakcina megeredését. A másik három antibiotikum alkalmazásakor a vakcina megeredése megfelelő volt. Az in vitro vizsgálat esetében ugyanakkor nem tapasztaltuk egyik antibiotikum hatékonyságának csökkenését sem a Transmune IBD vakcinával történt összekeverést követően. 12

19 Ceva-Phylaxia Zrt. FERTŐZŐ BURZITISZ ELLENI IMMUNKOMPLEX VAKCINA HATÉKONYSÁGI TESZTJÉNEK KIDOLGOZÁSA Horváth Tibor, Forgách Katalin, Kardi Veronika, Mató Tamás, Misák Ferenc, Pénzes Zoltán, Süveges Tibor és Palya Vilmos A Cevac Transmune vakcina fejlesztése során a hatékonyság kvantitatív méréséhez szükség volt egy új hatékonysági (potency) teszt kidolgozására. A vakcina immunkomplex összetételéből adódóan az IBD vírus lassan szabadul fel, így az élővírus vakcinák értékmérésére használt hagyományos módszerek (tojástitrálás, szövettitrálás) nem adtak megbízható eredményeket. A teszt kidolgozása ezért élő állat rendszeren történt. Napos SPF csibéket intramuszkulárisan oltottunk a vizsgált vakcina különböző hígításaival (1 adag; 0,1 adag; 0,01 adag; 0,001 adag). A csibéket 14 napig külön, egyedi szellőztetéssel ellátott állattartó dobozokban helyeztük el, elkerülendő a vakcinavírus terjedését. Az állatokból a megfigyelési idő végén vért és bursamintákat vettünk. A savókat IBDV ELISA teszttel, a bursákat szövettanilag vizsgáltuk. A vakcina titerét hígításonként kapott szeropozitív és szövettanilag pozitív állatok számából kalkuláltuk ki. Az értéket Csirke Fertőző Dózis 50% azaz CID 50 /adagban fejeztük ki. Különböző CID 50 /adag értékű vakcinákkal oltottunk in ovo 18 napos embrionált kommersz brojler tojásokat azt vizsgálva, hogy a különböző CID50 értékű vakcinák milyen hatékonyak maternális IBDV ellenanyaggal rendelkező broiler csirkékben. 18 napos életkortól a vakcinázott és nem vakcinázott csoportokból 3-4 naponta vér és bursamintákat gyűjtöttünk, hogy meghatározzuk a vakcina megeredésének idejét. Csoportonként és időpontonként 5-5 állat került mintázásra. A savókat IBDV ELISA teszttel és vírusneutralizációs (VN) próbával, a bursákat szövettanilag vizsgáltuk. Az SPF csibékben végzett hatékonysági vizsgálatok során többnyire krónikus bursa elváltozásokat lehetett megfigyelni a 14 napos megfigyelési idő végén és majdnem 100% korreláció volt a szerológiai és hisztológiai eredmények között. Szintén jó korreláció volt megfigyelhető az adott vakcina vírus-szérum aránya és a kapott CID 50 érték között. A teszt kimutatta a vakcina-formulázási különbségeket: a magasabb vírus-szérum aránnyal készült vakcinák magasabb CID 50 értékeket adtak, mint az alacsonyabb vírus-szérum aránnyal készült vakcinák. A közepes vagy magas maternális ellenanyagszinttel rendelkező brojler csirkéken végzett vizsgálatokban az egy adott CID 50 értéket (>0,3) meghaladó Cevac Transmune vakcinákkal in ovo oltott csoportokban tipikusan a napos kor között lehetett megfigyelni a vakcina megeredését. Ez az időpont jól korrelált az ekkor mért maradék ellenanyag szintekkel. A vakcina megeredését követően egy gyors ELISA titer emelkedés volt mérhető, szemben egy lassabb VN titer emelkedéssel. 13

20 MgSzH, ÁTI A SYLVATUCUS VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS HAZAI TÖRTÉNETE Kucsera László A betegségnek ez a járványformája 1939-ben Lengyelország északkeleti részén alakult ki. A járvány fő terjesztője a vörös róka és a nyestkutya (utóbbi már előfordul nálunk is). A járvány 1954-ben érte el hazánk északi határát, de 1966-ig csak szórványosan fordult elő a Dunától keletre. Ezt követően, 1967-ben robbanásszerű aktivizálódás következett be, és a betegség átterjedt a Dunántúlra is. Ebben szerepet játszott, a mezei pockok tömeges elszaporodása (bőséges táplálékforrás), és a rókaprém alacsony ára miatt megnövekedett róka populáció nagysága. Az erdei veszettség elleni védekezést kezdetben a rókák számának gyérítésével (foszgéngyertyás kotorékirtás) próbálták megoldani. Ez ugyanúgy, mint bárhol a világon ahol alkalmazták, nem járt eredménnyel. Hazánkban a vakcinás védekezést kísérleti jelleggel 1992 őszén kezdték el egy ötezer km 2 -es területen, a nyugati határ mellett. A következő évtől, 1993 és 1996 tavasza között, 6000 km 2 -es területen immunizálták a rókákat veszettség elleni orális vakcinával, évente két alkalommal. Ezen időszak alatt az ország területén évente esetben izolálták a veszettség vírust. A védekezéshez szükséges pénzügyi fedezetet az FVM illetékes főosztálya növelte, és így 1996 ősze és 2000 ősze között az egész Dunántúl immunizálásra került. A kezelés hatására a veszettségi esetek száma ezen a területen nagymértékben lecsökkent, és 2000-ben mindössze 5 pozitív vírusizolálás volt. A pénzügyi lehetőségek korlátozott volta és politikai nyomás hatására a szakfőosztály döntése alapján, 2001 és 2003 között a Duna és a Tisza által határolt területen végezték el az immunizálást. A Dunántúlon egyre növekvő számban - csak gócoltást végeztek. Változatlan hazai ráfordítás mellett, PHARE támogatással 2004 és 2006 között, EU társfinanszírozással 2007-ben az ország egész területén folyik a veszettség elleni orális vakcinázás. Az évi kétszeri oltások hatására az ország egész területén jelentősen visszaesett a pozitív esetek száma. Vakcinák: Magyarországon eddig négy különböző attenuált vakcinát törzskönyveztek. Ezek a Fuchsoral (SAD B19), Rabifox (SAD P5/88), SAG (1 vagy 2) és a Lysvulpen (SAD Bern). Különböző mennyiségben, de valamennyi vakcinát használták az országban. A beszerzés minden esetben közbeszerzési eljárással történt. Repülőgépek: 1992 és 2002 között AN-2 típusú repülőgépeket használtak. Azóta a CESNA gépcsalád különböző típusaival történik az immunizálás. GPS: Kezdettől fogva használják a vakcina kiszórásához a GPS berendezést. Eleinte a GPS segítségével tartotta a pilóta az előre beprogramozott útvonalat, valamint fény- és hangjelzés mutatta a vakcina kidobás idejét, a berendezés tárolta a konkrét repülési útvonal adatait. A gépváltás (2003.) óta a fedélzeti számítógéppel összekötött GPS egy program és egy szenzor segítségével állítható módon vezérli a kidobó berendezést, tárolja minden egyes vakcina kidobási koordinátáit. Eredmények: Az orális immunizálás hatékonyságát legjobban a veszettségi esetek számának drasztikus csökkenése demonstrálja és 1995 között éves átlagban 1104 esetben izoláltak veszettség vírust Magyarországon. Ezzel szemben 2005-ben 9, 2006-ban 3 esetben sikerült a vírust kimutatni. 14

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben

A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben A madárinfluenza járványtani helyzete és újabb lehetőségek a vakcinás védekezésben Összefoglaló a WVPA XVII. Kongresszusán témakörben elhangzott előadások alapján Tatár-Kis Tímea, Mató Tamás PhD és Palya

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) ÁLLATHIGIÉNIA ÁLLATTENYÉSZTÉS GENETIKA TAKARMÁNYOZÁSTAN 2015. évi 42. füzet ELŐSZÓ

Részletesebben

Riemerella anatipestifer okozta

Riemerella anatipestifer okozta Riemerella anatipestifer okozta megbetegedés pulykában Nemes Csaba PhD, Tóth Zoltán, Simonyai Erika, Makrai László PhD, Surányi Andrea, Cséplő Attila, Glávits Róbert az állatorvos-tudományok tudományok

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés Az OTKA D 48647 számú, "Állategészségügyi és közegészségügyi jelentőségű vírusok molekuláris diagnosztikája" című Posztdoktori Kutatási Ösztöndíj támogatásával, 2004.-2007. időszakban

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Sertés circovírusok járványtani vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Sertés circovírusok járványtani vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Sertés circovírusok járványtani vizsgálata PhD dolgozat tézisei Készítette: Dr. Cságola Attila Témavezet : Dr. Tuboly Tamás 2009 Szent István Egyetem

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

17. Baromfi Világkongresszus

17. Baromfi Világkongresszus A MOÁE Baromfi-egészségügyi Társaságának és a MÁK Budapesti szervezetének szakülése 17. Baromfi Világkongresszus Dr Pénzes Zoltán, Dr Jánosi Katalin Ceva-Phylaxia, Virológiai Fejlesztési Igazgatóság Budapest,

Részletesebben

Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése

Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése Csirkék fertőző bronchitis vírusának magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése Kojer Judit Ceva-Phylaxia Zrt., Tudományos Támogató Igazgatóság Az előadás vázlata Bevezetés A dolgozat célkitűzése

Részletesebben

Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára

Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára Palya Vilmos, Walkóné Kovács Edit, Felföldi Balázs, Mató Tamás PhD, Tatár-Kis Tímea Ceva Phylaxia - Tudományos Támogató

Részletesebben

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Dr. Bistyák Andrea Dr. Tanyi János, Dr. Bajmócy Endre, Dr. Kecskeméti Sándor 2011. szeptember 14. Grafika: Nagyné Balázs Éva Történet Korszakok

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Dr Horváth-Papp Imre Pannon Poultry Services A legfontosabb légzőszervi betegségek Fertőző Bronchitis ORT TRT / APV Mycoplasmosis Aspergillosis ILT ND ** Slide

Részletesebben

A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában. Derzsy Napok, Sárvár, 2011 Június 2-3.

A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában. Derzsy Napok, Sárvár, 2011 Június 2-3. A kvantitatív PCR alkalmazhatósága a fertőző bronchitis vakcinák hatékonysági vizsgálatában Pénzes Zoltán PhD, Soós Pál PhD, Nógrády Noémi PhD, Varga Mária, Jorge Chacón PhD, Zolnai Anna PhD, Nagy Zoltán

Részletesebben

IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN?

IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN? IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN? IB VARIÁNSOK TÖRTÉNETE EUAFME 1930 s: Massachussetts (mortalitás 40-90%) 2 1951: Első variáns törzs az USA-ban:

Részletesebben

ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár

ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár A CSIRKÉK FERTŐZŐ BURSITISÉT OKOZÓ VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:0063 SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) 1. DEFINÍCIÓ Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes A száj-

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés Kutatási zárójelentés Az OTKA F043155 számú, A mézelő méh (Apis mellifera L.) vírusfertőzéseinek és a méhpatogén vírusok molekuláris szerkezetének tanulmányozása című ifjúsági OTKA pályázat keretében,

Részletesebben

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 2012. március 6. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

Fertőző Bursitis. Birnaviridae. Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség

Fertőző Bursitis. Birnaviridae. Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség Fertőző Bursitis Infectious bursal disease, IBD Gumboroi betegség Birnaviridae Két lineáris dsrns 5850-6050 nt A:3100-3200 nt B: 2750-2850 nt burok nincs, ikozahedrális, 60 nm,vp1-4 Ellenálló, ph 3-9 Genusok:

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása

142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása 142. A madarak vírusok v okozta agyvelıgyullad gyulladásai DNS-vírusok Marek-betegség RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása pulyka meningoencephalitise nyugat nílusi láz madárinfluenza

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA 2011. évi 38. füzet ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és Kollegák! Budapest,

Részletesebben

Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei -

Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei - Fertőző Laryngotracheitis Esetek Tojóállományokban - Vakcinás védekezés újabb lehetőségei - Palya Vilmos, Tatár-Kis Tímea, Mató Tamás PhD, Süveges Tibor, Benyeda János Ceva-Phylaxia Zrt., Prophyl Kft.

Részletesebben

Kerekasztal a PRRS-mentesítésről

Kerekasztal a PRRS-mentesítésről Kerekasztal a PRRS-mentesítésről Résztvevők: dr. Povazsán János (moderátor), igazgató, Rhone-Vet Kft dr. Szabó István, a PRRS-mentesítési bizottság megbízott vezetője dr. Molnár Tamás, a mentesítési bizottság

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI

A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék A MADÁRINFLUENZA ÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI Fodor László egyetemi tanár Magyar Állatorvosok Világszervezete Lviv/Lemberg,

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vaxxitex HVT+IBD 1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME Forgalombahozatali

Részletesebben

A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon

A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon ELİZETES KÖZLEMÉNY A nagy patogenitású madárinfluenza elleni Nobilis Influenza H5N2 vakcina vizsgálata posta-és díszgalambokon Horváth Ernı 1, Nagy Edith 1, Kovács Andrea 1, Schindler Gábor 2, Erdei Péter

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK VIROLÓGIA, BAKTERIOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA 2008. évi 35.füzet ELİSZÓ Kedves Kolleganık és Kollegák!

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya:

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: A 2014/6. SZÁM TARTALMA LÓ Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: Dinamikus felső légúti elváltozások endoszkópos kórjelzése lovakban. Irodalmi összefoglalás SERTÉS Sanchez-Vizcaino,

Részletesebben

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Stipkovits László RT-Europe Kutatási Központ, Mosonmagyaróvár, Hungary Baromfiegészségügyi Társaság November 19, 2012 Budapest Házityúkban és pulykában előforduló

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Magyarországi brojlerállományok emészt szervi kórképeivel kapcsolatos vizsgálatok, különös tekintettel a közelmúltban kimutatott parvovírusok szerepére

Részletesebben

Marker koncepció (Bovilis BVD)

Marker koncepció (Bovilis BVD) Marker koncepció (Bovilis BVD) VI. MSDay Budapest 2013. február 21. Dr. Földi József Mi a marker vagy diva koncepció? Típusai BVDV NS3 (p80) marker vakcinák és tesztek A BVDV NS3 marker elv gyakorlati

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A bütykös hattyú, a házilúd, a pekingi és a mulard kacsa madárinfluenzájának patomorfológiájával kapcsolatos hazai tapasztalatok és megfigyelések

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai A 2012/3. SZÁM TARTALMA JÁRVÁNYÜGY Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai előfordulásáról / 132 SZARVASMARHA Szelényi Z., Kovács L., Bajcsy Á. Cs., Tőzsér J., Szenci

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Az elmúlt 30 évben Magyarországon izolált EHV-1 vírustörzsek genetikai tulajdonságainak vizsgálata Malik Péter PhD értekezés tézisei 2012 Szent

Részletesebben

A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései

A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései A baromfi egyes anyagforgalmi betegségei és mérgezései Derzsy Napok Hajdúszoboszló 2016 A gyakorlatban előfordult mérgezések és anyagforgalmi zavarok komplex diagnosztikai kérdéseinek jobb megismerése

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Madárinfluenza és más felbukkanó madárbetegségek állatkerti nézőpontból

Madárinfluenza és más felbukkanó madárbetegségek állatkerti nézőpontból Madárinfluenza és más felbukkanó madárbetegségek állatkerti nézőpontból MVÁÁT Kerekasztal beszélgetések 2. 2007. január 30. A vitaanyagot összeállította: Sós Endre Fővárosi Állat- és Növénykert Felvezetés

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.

Részletesebben

S. aureus fertőzés napos pulykában. Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla

S. aureus fertőzés napos pulykában. Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla S. aureus fertőzés napos pulykában Nemes Csaba PhD, Dr. Gyuris Éva, Thuma Ákos Phd, Dr. Markos Béla Az első megállapítások Első vizsgálat 2013. 01. 30. kilenc elhullott és 12 kiirtott ötnapos kispulyka

Részletesebben

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ?

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ? Újabb adatok a H1N1 vírusról Miért hívják H1N1-nekÍ? Az Influenza vírusnak három nagy csoportja van az A, B és C. típus- Ezek közül az A vírus a veszélyesebb és fordul elő gyakrabban emberekben is. A rezervoire

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

Adenovírus okozta fertőzések, betegségek

Adenovírus okozta fertőzések, betegségek Adenovírus okozta fertőzések, betegségek 80-110 nm átmérőjű, ds DNS, köbös szimmetria, burok nincs Nyúlványok: fiber Ellenálló: ph 3-10-ig, 60 o C-ig Fertőtlenítés: formalin, lúg, sav Zsíroldókkal nem

Részletesebben

EGY HAZAI CSIRKEÁLLOMÁNYBAN JELENTKEZŐ, TÖMEGESEN ELŐFORDULÓ CONJUNCTIVITIS KÓROKTANÁNAK VIZSGÁLATA

EGY HAZAI CSIRKEÁLLOMÁNYBAN JELENTKEZŐ, TÖMEGESEN ELŐFORDULÓ CONJUNCTIVITIS KÓROKTANÁNAK VIZSGÁLATA MgSZH ÁDI, Budapest 1 SZIE-ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest 2 Kezelő állatorvos 3 Bakteriológia EGY HAZAI CSIRKEÁLLOMÁNYBAN JELENTKEZŐ, TÖMEGESEN ELŐFORDULÓ CONJUNCTIVITIS KÓROKTANÁNAK

Részletesebben

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

A 2008/9. SZÁM TARTALMA

A 2008/9. SZÁM TARTALMA A 2008/9. SZÁM TARTALMA LÓGYÓGYÁSZAT Feige, K., Müller, V. M. J.: Lovak granulocytás ehrlichiosisa / 515 SZARVASMARHA Fenyı M., Szita G., Bartyik J., Dóra J., Bernáth S.: A polarizált fénnyel való kezelés

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS (2014. január 27, Továbbképzés előadóterem,

Részletesebben

Korosztályi érintettség. A napos kori betegségek patológiája baromfiban. A napos baromfi faji felismerése. Házi tyúk

Korosztályi érintettség. A napos kori betegségek patológiája baromfiban. A napos baromfi faji felismerése. Házi tyúk Korosztályi érintettség A napos kori betegségek patológiája baromfiban Kelés pillanata Ajánlott (angol nyelvő) irodalom: The Merck Veterinary Manual (http://www.merckvetmanual.com/) Saif, Y.M: Diseases

Részletesebben

Histomoniasis (Blackhead)

Histomoniasis (Blackhead) Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,

Részletesebben

A 2012/6. SZÁM TARTALMA. Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban

A 2012/6. SZÁM TARTALMA. Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban A 2012/6. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban jelentkező heterózis fajtaátalakító keresztezés során. 1. Az első ellési életkor és az üszők ellési

Részletesebben

Elõször is, szemben a többi háziasított állatfajjal, a méheknél az egyedi megfigyelés és a kórok megállapítása az esetek többségében

Elõször is, szemben a többi háziasított állatfajjal, a méheknél az egyedi megfigyelés és a kórok megállapítása az esetek többségében MÉHÉSZET 2. Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár SZIE ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Budapest A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat A mézelõ méhnek (Apis mellifera

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak A 2013/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása. Irodalmi összefoglaló

Részletesebben

Virológia gyakorlatok

Virológia gyakorlatok Virológia gyakorlatok A virológia gyakorlatok célja, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek az állatorvosi virológiai diagnosztika különböző módszereibe. A hallgatók a gyakorlatokon esetfeldolgozás

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1668/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1668/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1668/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai főosztály (1097 Budapest, Albert

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) VIROLÓGIA, IMMUNOLÓGIA, BAKTERIOLÓGIA 2011. évi 38. füzet ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és

Részletesebben

BAROMFI FERTŐZŐ BURSITISE IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

BAROMFI FERTŐZŐ BURSITISE IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ W\ BAROMF FERTŐZŐ BURSTSE RODALM ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtized magyarországi brojlertermelésének egyik legjelentősebb kockázati tényezője talán a fertóző buroitis Úit' tt.""oibetegség) volt. A termelőknél,

Részletesebben

Mindent a madárinfluenzáról

Mindent a madárinfluenzáról Mindent a madárinfluenzáról A madárinfluenza vírus által okozott állatbetegség. A kórokozó különböző vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni, de a vírusfertőzés gyakran

Részletesebben

A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza

A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában Sárközy Géza Gyógyszertani és Méregtani tanszék Állatorvos-tudományi fakultás Szent István Egyetem Budapest 2002

Részletesebben

MADÁRINFLUENZA-KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ A MADÁRINFLUENZA ÁLLATORVOSI ÉS ORVOSI SZEMMEL CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL

MADÁRINFLUENZA-KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ A MADÁRINFLUENZA ÁLLATORVOSI ÉS ORVOSI SZEMMEL CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL MADÁRINFLUENZA-KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ A MADÁRINFLUENZA ÁLLATORVOSI ÉS ORVOSI SZEMMEL CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL Hannibal ante portas, hogy idézzük a rómaiak veszélyfelhívását. 2005 szeptembere óta reszketve

Részletesebben

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök VI. MSDay Budapest, 2013. február 21. Dr. Jacsó Attila Dr. Földi József A kezdet Permetező kabin alkalmazása az istállóban A folytatás:

Részletesebben

2.6.24. MADÁR VÍRUSVAKCINÁK: VIZSGÁLAT IDEGEN KÓROKOZÓK JELENLÉTÉRE AZ OLTÓCSÍRA-TÉTELEKBEN

2.6.24. MADÁR VÍRUSVAKCINÁK: VIZSGÁLAT IDEGEN KÓROKOZÓK JELENLÉTÉRE AZ OLTÓCSÍRA-TÉTELEKBEN kórokozók jelenlétére oltócsíra-tételekben Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.1. - 1 04/2014:20624 2.6.24. MADÁR VÍRUSVAKCINÁK: VIZSGÁLAT IDEGEN KÓROKOZÓK JELENLÉTÉRE AZ OLTÓCSÍRA-TÉTELEKBEN ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem

Részletesebben

1. A GYÓGYSZER NEVE 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL. 1 adag (1 ml) tartalma: Hepatitisz B felszíni antigén 1,2. 20 mikrogramm

1. A GYÓGYSZER NEVE 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL. 1 adag (1 ml) tartalma: Hepatitisz B felszíni antigén 1,2. 20 mikrogramm 1. A GYÓGYSZER NEVE Engerix-B szuszpenziós injekció felnőtteknek Engerix-B szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben felnőtteknek Hepatitisz B (rekombináns DNS) vakcina (adszorbeált) (HBV) 2. MINŐSÉGI

Részletesebben

Emésztőszervi betegségek (PEC/PEMS) járványtani és virológiai vizsgálata pulykaállományokban

Emésztőszervi betegségek (PEC/PEMS) járványtani és virológiai vizsgálata pulykaállományokban Emésztőszervi betegségek (PEC/PEMS) járványtani és virológiai vizsgálata pulykaállományokban Rusvai Miklós, Demeter Zoltán, Coman Alina, Palade Alina Emésztőszervi betegségek (enteric diseases, ED) pulykaállományokban

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

5.2.2. VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK

5.2.2. VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK (SPF) csirkeállományok Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6-1 01/2010:50202 5.2.2. VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK A vakcinák termelésére, illetve

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

Sertés Akadémia 1.2.0. 6. óra

Sertés Akadémia 1.2.0. 6. óra II. Modul: Összefüggelemz Sert Akadémia 1.2.0. 6. óra Esttanulmányok - 3-5 RESPIG auditban rzt vett telep általános betegség-auditjának megvitatása dr. Búza László ResPig koordinátor 1 Általános audit

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A PRRS diagnosztikájának javítása, a magyarországi járványtani helyzet felmérése és az itthon elıforduló törzsek genetikai tulajdonságainak vizsgálata

Részletesebben