E T I K A Milyen alapon?

Átírás

1 Mi az e2ka és a morál? E T I K A Milyen alapon? Dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont E2ka = erkölcstan, a cselekvés és akarat helyességével foglalkozó tudomány (gör. ethos = szokás, ēthos = meg- szokoj hely, szokás, jellem, erkölcs) Morál = erkölcsiség, az ember magatartása (lat. mōs = szokás, erkölcs) Mi az erkölcs? Az e2ka szükségessége Erkölcs = vki vagy vmi magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintej szabályok összessége, ill. ezek megvalósulása (MÉK) Az e2ka alapkérdései Mi helyes, és mi helytelen? Ki vagy mi döns el, mi helyes, és mi helytelen? Miért tegyük azt, ami helyes? Mitől leszünk képesek azt tenni, ami helyes? Az egyéni értékhierarchia Mindenkinek több dolog fontos az életben, de csak egy a legfontosabb. Ez alapján értékel és hoz döntést: a dolgokról, másokról és önmagáról, többnyire zsigeri szinten. Az ember értékrendszere opsmális esetben fejlődik. 1

2 Korunk nagy bioe2kai kihívásai KörnyezeS erőforrások, állatvédelem, mestersé- ges megtermékenyítés, abortusz, prenatális dia- gnoszska, génsebészet, klónozás, transzhumaniz- mus, gender mainstream- ing, LMBT, poligámia, eutanázia, halálbüntetés stb. Eltérő e2kai rendszerek Eldönthető- e abszolút értelemben, mi helyes? Igen, létezik objekgv, egyetemes értékeket képviselő, mindenkire kötelező érvényű eska, forrása a Teremtőnk. Nem, csak relagv eska létezik. Helyes és helytelen meghatározója az egyén, a társadalom vagy az evolúció. E2ka és korszellem Az eskai relasvizmus elterjedése a nyugaton a sz- ban: globális kultúra, egymásra utaltság tömegtermelés és fogyasztás, műigények, természetrombolás gyorsuló világ, rövidlátó poliska, visszafordítha- tatlan folyamatok urbanizált lakosság, atomizált társadalom manipulált valóság, hiszékenység / cinizmus individualista mentali- tás, szégyenkultúra a számonkérhetőség túl gyakori hiánya. A közös erkölcsi minimum társadalmi léptékű apadása. Az alapvető kérdés: Ki vagy mi dön2 el, mi a helyes? 1. rela2vista válasz: a kultúra A kultúra? Kri2ka Nem létezik emberi kultúra, csak emberi kultúrák. Ahány kultúra, annyi értékrendszer létezik. Egyik sem jobb vagy rosszabb a többinél, csak más. A különféle kultúrák eskája közöb eltérés többnyire hangsúlybeli és formai. Az alapvető eskai értékek igenis közösek: az élet, a tulajdon, az igazság, a becsület, a bátorság, önzetlenség stb. mindenhol érték. Ha valóban minden kultúra eskája elfogad- ható, akkor a zsidó- keresztény eska is az, nem? A kultúrák ma már együm élnek (ld. EU). Melyik legyen a domi- náns? Ki döntené el? 2

3 2. rela2vista válasz: a jog A társadalmi szokás és jog határozza meg, mi helyes és mi nem. Morális az, ami kon- vencionális / legális, amit a többség szentesít. Az állam / a többség hozhat gonosz törvényt (ld. nácik). Ha a többségi akarat a legális és a morális, akkor a törvény minden gonosztejet igazol, ill. morális alapon és legális úton nem lehet rajta változtatni. A jog? Kri2ka A legális nem feltétle- nül morális! Nem teszi azzá sem a tömeg, sem a hatalom. A legális opsmális esetben is csak a morális minimuma! Az emberiség nagyjai a szokással, a többséggel szálltak szembe. 3. rela2vista válasz: az egyén Az egyének dönsk el, mi helyes, és mi nem. Ezt mindenki csak saját maga számára dönthes el, mások számára nem. Az erkölcsi törvény nem magánvélemény. Helyes és helytelen közügy. E nélkül csak önbírásko- dás és anarchia marad. A privát eskát valójában csak az élet bizonyos területein alkalmazzák (ún. magánélet). Az egyén? Kri2ka Egy szubjekfv relasvis- ta sem tud következete- sen az elvei szerint élni: ha mások döntése személyesen is érins, másoktól objekfv eskát követel. 4. Rela2vista válasz: az evolúció A jó és rossz az ember közösségi túlélését segítő ösztönös szabályrendszer. Nincs kialakulva, hanem folyamatosan alakul, velünk együj. Az evolúció? Kri2ka Az evolúcióban a végső cél a túlélés, de egy kultúrában sem ez a morális viselkedés mos- vátora vagy maximuma. A természetnek cél- és öntudatot tulajdonítani vallási elképzelés. A változás az evolúción kívüli szempont nélkül nem lehet fejlődés. A lelkiismeret: nem az ösztönök egyike, hanem azok szabályozója. Az ösztönök: semlege- sek, egyik sem abszolu- Szálható/andó. A lelkiismeret bármelyi- ket erősíthes vagy gyengíthes, helyzejől függően. 3

4 A rela2vizmus általános kri2kája Összefoglalás Pusztán a tény, hogy sokféle erkölcsi válasz létezik, nem jelens azt, hogy mindegyik ugyanolyan jó, nem szorulnak jobbításra, nem létezik legjobb. Ha valóban minden relafv, akkor ennek az állítása is az, tehát nem kell elfogadnunk. Az eskai relasvizmus a helyes meghatározását az egyén, a társadalom vagy a természet kezébe teszi. A probléma: a relasvizált erkölcs logikátlan, erőtlen. Az objekgv eska azonban nem csak szükséges, hanem felfedezhető: saját magunkban. Az igazi kérdés: És mindez miért baj? A lelkiismeret természe2 törvénye Törvény? Természetes? 1. Létezik egy norma, ami nélkül nem veszeked- nénk, nem is mente- getőznénk. 2. Ez lényegében minden kultúrában ugyanaz. 3. Senki sem tud neki teljesen megfelelni. 4. Velünk születej, való- ságos, emberfeleb. A lelkiismeret parancsa igazi törvény: nem csak a tények leírása (termé- szejudományi törvény = a dolgok általános viselkedése), hanem a tények felew előírás. Az egyetlen törvény, amit önmagunkon tanulmányozhatunk. Az egyetlen törvény, amit megszeghetünk (a fizikait, biológiait nem). A természes törvény elnevezése: úgy vélték, ezt nem kell tanítani. Persze sokat tanulunk másoktól: jót, rosszat, esetlegeset és a közös alapot is. 4

5 Belső? Külső? A lelkiismeret Istentől Bárminek a megítélésé- hez valami külső mérce szükséges. A lelkiismeret parancsa felemünk áll. Mindenki annyira hisz benne, hogy megszegé- sét nehezen ismeri be, és mindent megtesz önmaga igazolására. Tipikus: rossz döntése- ink oka a körülmények (a helyzet, mások bűne, a véletlen, a sors, az időjárás stb.), jó dönté- seink oka a jellemünk. Az érej személyiségnél az engedelmesség belülről fakad, nyomás, érdek stb. ellenére. Nem a világ puszta le- írása (ez a szokás), hanem előírás a visel- kedés számára (így kellene cselekedni). Nem javaslatokat fogalmaz meg, hanem parancsokat. Ezek nem teljesítése bűntudatot vagy szégyent kelt. Ilyesmit csak személy előj tudunk érezni (tárgyakkal, dolgokkal szemben nem). Ez a személy rajtunk kívül álló, nem látható, transzcendens lény. Törvénye nem pusztán az akaratából származik, hanem a jelleméből. A lelkiismeret a Bibliában A bibliai kinyilatkoztatás Mindenkinek van lelki- ismerete, ami a tejeit megítéli, és ami alapján megítéltesk (Róm 2:14-16). A lelkiismeret az ember (vagy mások) bűnei miam elgyengülhet, érzéketlenné válhat (1Kor 8:7, Tit 1:15, Ef 4:19). Meg2szGtani csak Isten képes (1Pt 3:21, Zsid 10:22). A hívőnek Ssztán kell tartania Isten, mások (ApCsel 24:16) és ön- maga előj (Róm 13:5), sőt, felelős mások lelki- ismeretéért is (1Kor 10:28-29, Zsid 13:18). Ha be is látjuk, hogy szükség van objekfv eskára, létezik közös erkölcsi törvény, ami a lelkiismeretben szólal meg, a lelkiismeret elnyomható, és objekfv eskát más vallás is kínál. Az objekgv vallási eskák egy világtörvényre (karma) vagy a Teremtőre alapoznak, DE a lelkiismeret működésé- ből következően az eska forrása csak személy lehet, a vallások szenfrásait összehasonlítva a Bibliát látjuk hitelesnek, realis- tának és abszolútnak. AjánloM szakirodalom C. S. Lewis: Keresztény vagyok! (Harmat, 2013) C. S. Lewis: A nagy válás (Harmat, 2006) Bolyki János: Újszövet- ségi e9ka (Kálvin, 1998) Pálhegyi Ferenc: Életünk iránytűje (Éjféli Kiáltás, 200?) Norman Geisler: Chris9an Ethics (Baker Academic, 2007) E t i k a Folytatódik 5

6 Mikor nem bűn a bűn? Ha senki sem látja A bűn, csak akkor bűn, ha kiderül? Mindenki ezt csinálja Ha sokan vétkeznek, a bűn már nem bűn? Nem az én problémám A felelősség ájolható másokra? Miért cselekedjünk helyesen? Mert különben Félelem a büntetéstől. Mert / ha megéri Egyéni érdekből. Mert ez a helyes. Akkor is, ha veszélyes, vagy nem érdekünk. Önzetlenség. Szabadság. Hogyan jutunk el idáig? Az erkölcsiség kutatása Erkölcsi gondolkodás fejlődése DeszkripGv (leíró) e2ka Szociológiai és pszicho- lógiai felmérések: Mi van ma a társadalomban? Hogyan viselkednek az emberek, és miért? Csak leírás? PreszkripGv (előíró) e2ka Filozófiai és teológiai elméletek: Minek kellene lennie a társadalomban? Hogyan kellene visel- kedniük az embereknek, és miért? Csak előírás? Lawrence Kohlberg Az erkölcs fejleszthető: az erkölcsi dilemmákra egyre jobb válaszokat adunk. Három fiatalkori szakasz: Prekonvencionális (0-10) saját félelmek és igények; büntetés kerü- lése; megállapodás Konvencionális (11-13) jó és rossz közös normái, a környezet konkrét elvárásai, jó gyerek idenstás, törvény- és tekintélyssztelet Posztkonvencionális (14+) erkölcsi elvek, tár- sadalmi szerződés, sze- mélyes elkötelezejség Férfi és női e2kai hangsúlyok Férfi Igazságosság- eska Fontos: rangsor, szabály Rossz: visszaélés Női Gondoskodás- eska Fontos: a kapcsolat Rossz: elszigetel(őd)és E2kai irányzatok 6

7 A két alapvető e2kai rendszer Térkép az irányzatokhoz Teleológiai e2ka A végeredmény határozza meg a szabályt, ez a cselekvés alapja, ejől jó vagy rossz egy szabály, amit az eredmény miaj néha figyelmen kívül kell hagyni. Deontológiai e2ka A kötelesség határozza meg az eredményt, ez a cselekvés alapja, ami az eredménytől függetlenül jó, de persze mindig bele van kalkulálva az eredmény is. Létezik erkölcsi norma? Nincs törvény (ans- nomizmus). Mindenre van törvény (legalizmus). Csak egy törvény van (szituacionizmus). Mi a norma lényege? Szabályok minden esetre. Alapelvek minden esetre. Vannak kivételek? Nincsenek. Vannak dilemmák. Mi lehet a dilemma oka? Ún. szürke terület (nincs konkrét parancs). A parancsok közöb ellentét. A parancsok közs rangsor kérdése. Az ok belső konfliktus Saját érdekeim, vágyaim kerülnek szembe a belső erkölcsi paranccsal. Az ok külső kényszer Az erkölcsi dilemma Választani kell az érde- keim és az erkölcsi parancs, vagy erkölcsi parancsok közö>. A legfőbb erkölcsi jó A boldogság? Az érdek? Az egyéni boldogság / érdek (egoizmus). A többség boldogsága / érdeke (uslitarizmus). Kri2ka Eredményorientált eskák: vagy a közösség, vagy az egyén válik feláldozhatóvá. Zsidókat rejtegetsz, náci kopog be Egy konkrét példa: a h a z u g s á g Hazudni sosem helyes: több abszolút erkölcsi törvény van (pl. az igaz- ság); egyik sem meg- szeghető. Hazudni általában helytelen: nincsenek abszolút erkölcsi törvények; sze- mélyes vagy gyakorlas okból mind megszeghető. 7

8 Folyt. Hazudni néha helyes: csak egy abszolút erkölcsi törvény van (a szeretet); erre hivatkozva az összes többi megszeghető. Hazudni néha bocsánatos. több abszolút erkölcsi törvény van; ellentmon- dásba kerülhetnek; a kisebb rossz választandó, de bocsánatot kell kérni. Hazudni néha helyes. több abszolút erkölcsi törvény van; ellentmon- dásba kerülhetnek; a magasabb törvény követendő. Folyt. A keresztény e2ka deontológiai rendszer, kötelesség- centrikus, abszolút érvényességű, de rangsorolt, objekfv, emberfeleb a forrása, realista, az egyetemes emberi tapasztalajal összhangban van. Összefoglalás 8