MAGYAR VIZSLA KLUB KÖZHASZNÚ EGYESÜLET / KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI SZERVEZET / ALAPSZABÁLY

Átírás

1 MAGYAR VIZSLA KLUB KÖZHASZNÚ EGYESÜLET / KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI SZERVEZET / ALAPSZABÁLY

2 I. Általános rendelkezések 1. Egyesület neve: Magyar Vizsla Klub Közhasznú Egyesület 2. Rövidített neve: MVK KE 3. Székhelye: 2336 Dunavarsány, Petőfi utca Működési forma: Közhasznú, társadalmi szervezet II. Az Egyesület célja, feladata, tevékenysége, közhasznúsága 1. A magyar vizsla, mint hungarikum őshonos fajta tenyésztésének, tartásának és sportversenyeinek elősegítése és szakmai irányítása, a fajta nemzetközi ismertségének támogatása, a vadászati és kutyatartási kultúra fejlesztése, népszerűsítése a vonatkozó hatályos jogszabályok, szabályzatok, határozatok, valamint az FCI (Federation Cynologique Internacionale), mint nemzetközi kinológiai csúcsszervezet szabályzatai alapján. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló évi CLXXV. törvényben meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: - kulturális örökség megóvása - nevelés és oktatás, ismeretterjesztés - természetvédelem, állatvédelem - sporttevékenység -Nevelés és oktatás, ismeretterjesztés: -- A magyar vizslára vonatkozó tudományos kutatások elősegítése, eredményeinek népszerűsítése, reklámozása, -- Szakmai oktatás, ismeretterjesztés, oktatási segédanyag és információs anyagok szerkesztése a fajtára vonatkozóan -- Ezen fajta külföldi népszerűsítése, kapcsolattartás a külföldi magyar vizsla klubokkal és azok munkájának szakmai támogatása -Kulturális örökség megóvása - kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása. -Sporttevékenység: - vadászkutyás sportok népszerűsítése, országos és nemzetközi versenyek szervezése, - Szükség szerint elősegíti a tagok külföldi kiállításon és versenyeken való részvételét -Természetvédelem, állatvédelem: - állatvédelem aktív segítése a fajtamentő szervezet támogatásán keresztül. - Elősegíti a megfelelő kutyatartási kultúra fejlődését és a kedvezőbb közfelfogás kialakítását, népszerűsítését. Nyilvánosság: Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. A rendezvényeinek, szolgáltatásainak igénybevételekor a tagokat kedvezmény illeti meg. 2. Az Egyesület feladatai: - A célok megvalósítása érdekében sportrendezvényeket, kutyakiképző oktatásokat, tanfolyamokat, a magyar vizsla fajtára vonatkozó saját teljesítmény vizsgálatokat szervez. - A fajta tenyésztési programjának kidolgozása, végrehajtásának elősegítése, a nemzetközileg elismert származás regisztráció vezetésének és származásigazolások kiadásának szervezése, alomellenőrzés. - A magyar vizsla fajtájú kutyák egyedi azonosítóval (mikrochippel) való ellátásának szervezése - A magyar vizsla fajtaleírás valamint a kapcsolódó állattenyésztési, szaporodásbiológiai, genetikai kutatási eredmények ismertetése, oktatása, konferenciák, fórumok szervezése - Kapcsolattartás külföldi magyar vizsla tenyésztő szakmai és sportegyesületekkel Az Egyesület feladatainak ellátása érdekében szakmai bizottságokat hoz létre, szakmai szervezeteket létesíthet. 3. Az Egyesület hazai és nemzetközi szakmai szervezetekhez csatlakozhat. Az egyesület keresi a kapcsolatfelvételt más országos és nemzetközi kutyás szervezetekkel. 4. Az Egyesület Közgyűlése megalkotja saját Szervezeti és Működési szabályzatát.

3 III. Tagsági viszony 1. Az Egyesület tagjai lehetnek: - Magánszemélyek magyar külföldi állampolgárok - Jogi személyek - Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, ha magukénak vallják az Egyesület célkitűzéseit, vállalják az Alapszabály és más szabályzatok, határozatok rendelkezéseinek betartását és megfizetik a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat és rendelkeznek legalább egy, a tenyésztő szervezethez tartozó fajtában (magyar vizsla) regisztrált egyeddel. Mindazon természetes és jogi személyek, akik a tenyésztő szervezethez tartozó fajtájú, törzskönyvben regisztrált, vagy a törzskönyvbe bejegyezhető magyar vizslát tartanak, vagy tenyésztenek, korlátozástól és késleltetéstől mentesen beléphetnek az Egyesületbe és gyakorolhatják tagsági jogukat. 2. A tagsági viszony keletkezésének időpontja: - magánszemélyeknél: belépési nyilatkozat benyújtását követően a elnökség által kibocsátott elfogadó határozat kelte. - jogi személyeknél és társaságoknál, valamint tiszteletbeli tagok esetében: a elnökség elfogadó határozatának kelte. 3. Az Elnök vagy az általa meghatalmazott személy a tagokról naprakész nyilvántartást köteles vezetni. IV. Az Egyesület tagja 1. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, gazdálkodó és egyéb szervezet, akik magukénak vallják az Egyesület célkitűzéseit, vállalják az Alapszabály és más szabályzatok, határozatok rendelkezéseinek betartását és megfizetik a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat és rendelkeznek legalább egy, a tenyésztő szervezethez tartozó fajtában (magyar vizsla) regisztrált egyeddel., és akit az Egyesület a tagjai sorába felvesz. 2. (a) A tagsági viszony fajtái: rendes tag. Rendes tag: felvételét kérheti az Egyesületbe minden természetes és jogi személy, aki magára nézve kötelezőnek elismeri az Egyesület szabályzatait. A rendes tag tagsági díjat fizet. Tagfelvételi ügyekben az elnökség dönt, az elnökség elutasító tartalmú határozatával szemben annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet panasszal fordulni. 3. A tagok jogai és kötelezettségei. (a) A tag jogosult az Egyesület munkájában, és rendezvényein részt venni, véleményt nyilvánítani, javaslatot előterjeszteni, valamint az egyesület rendezvényeit és szolgáltatásit igénybe venni. A rendes tag az Egyesület közgyűlésén szavazati joggal rendelkezik, és megválasztható az Egyesület testületi szerveibe (tagként vagy vezetőként). (b) Az Egyesület rendes tagja köteles az alapszabály rendelkezéseit, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatait betartani, az Egyesület belső szabályait tiszteletben tartani, az Egyesület célját megvalósítani, és az Egyesülethez méltó magatartást tanúsítani. A rendes tag tagdíjfizetésre is köteles. 4. (a) A tagsági viszony megszűnik a tag: kilépésével, vagy halálával (jogi személy esetében megszűnésével) vagy törlésével, vagy kizárásával. (b) A tagdíj nem fizetése önmagában nem szünteti meg a tagsági viszonyt. Törléssel szűnik meg a tagsági viszony akkor, ha a rendes tagnak 3 havi tagdíj elmaradása van, az Egyesület a hátralék megfizetésére a tagot harminc nap különbséggel kétszer felszólította, aki azonban a második felszólítás után harminc nappal sem teljesítette. A tagdíj nemfizetése esetén az ajánlott levélben közölt vagy az érintett rendes taggal személyesen átvetetett írásbeli felszólításoknak tartalmaznia kell az elmaradt tagdíj mértékét, az elmaradás időpontját, és a tagsági viszony megszűnésére mint jogkövetkezményre figyelmeztetést. Háromhavi elmaradást követően 30 napos különbséggel kétszer kell a rendes tagot ilyen módon és tartalommal írásban felszólítani, majd a második eredménytelen felszólítást követő 30 nap eredménytelen elteltét követően az elnökség döntése eredményezheti a tagsági viszony megszűnését. Az elnökség döntésével szemben lehet-e panasszal fordulni a közgyűléshez. (c) A tag kizárható, ha megállapíthatóan alapszabállyal ellentétes tevékenységet folytat, vagy tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Bejelentést az egyesület bármely tagja tehet az Elnöknek címezve. Első fokon az Elnökség dönt a tagkizárás

4 ügyében elnökségi ülés keretében, mely ülésre az érintett tagot is meg kell hívni írásban, ajánlott levélben, az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal. Tagkizárás ügyében az elnökség egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazás útján dönt. Az első fokon hozott határozat ellen annak kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban kell benyújtani az Elnöknek címezve. Másodfokon a Közgyűlés jár el, melyet az Elnök köteles összehívni a fellebbezés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra. Tagkizárás ügyében a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazás útján dönt. 5. Az Egyesület a lehetőségekhez képest törekszik arra, hogy a rendes tagok olyan személyek közül kerüljenek ki, akik szakmailag kötődnek az egyesületi alapszabályzatban rögzített célkitűzések megvalósításához, aktívan részt vállalnak az elméleti és a gyakorlati munka megvalósításában. V. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület testületi szervei: - a Közgyűlés - az Elnökség - a Felügyelő Bizottság Az említett szervek tekinthetők az Egyesület vezető szerveinek. 2. (a) A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a rendes tagok összegéből áll, és ülései minden esetben nyilvánosak. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. (b) A Közgyűlést össze kell hívni, ha: - a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével kéri - az elnökség elrendeli, illetve a felügyelő bizottság az összehívást kezdeményezi vagy összehívja, továbbá - az illetékes Ügyészség a törvényesség védelme érdekében benyújtott keresete alapján az illetékes Bíróság összehívja. (c) A közgyűlést 15 napos határidővel kell összehívni. A meghívóban közölni kell a napirendi pontokat. A közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok nem tárgyalhatók. (d) A közgyűlésen a szavazati joggal a rendes tagok rendelkeznek. A természetes személy tagok maguk, a gazdálkodó és egyéb jogi- szervezeti tagok képviselők útján gyakorolják szavazati jogukat. (e) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele + 1 fő jelen van. (f) Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, a 30 napon belül ugyanazon tárgysorozattal összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. (g) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (h) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály megállapítása és módosítása - az éves költségvetés meghatározása - az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása - az elnök, az elnökség, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása, melyekhez a közgyűlésen megjelentek 50%-a és + 1 fő szavazata szükséges. Tisztségviselők visszahívhatóak, ha a tagság 30%-a ezt írásban kéri az ok megjelölésével. Az erre vonatkozó írásos nyilatkozatot a Felügyelő Bizottság elnökéhez (annak érintettsége esetén az egyesület elnökéhez) kell elküldeni, aki FB ülést hív össze a kellő számú nyilatkozat beérkezése után 8 napon belül, melynek keretében az FB határozatot hoz az alapszabálynak megfelelő számú nyilatkozat beérkezéséről és utasítja az egyesület elnökét, hogy hívja össze az egyesület közgyűlését 30 napon belüli határidővel. A közgyűlésen a tisztségviselőket meg kell hallgatni. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással dönt a tisztségviselő(k) visszahívásáról vagy annak elutasításáról. Amennyiben a közgyűlés az ASZ V. 2 (e) pontja szerint határozatképes, a visszahívott tisztségviselők helyett újat lehet választani ugyanazon a közgyűlésen. Tisztségviselő visszahívásának oka lehet, ha vét az Egyesület Alapszabálya vagy egyéb szabályzatai ellen; vagy ha tevékenysége akadályozza az Egyesületet céljai elérésében vagy valamely elfogadott Közgyűlési határozatának végrehajtását.

5 o az elnök, a felügyelő bizottsági elnök és a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapítása o az éves tagdíj megállapítása. o az Egyesület más társadalmi szervezetekbe (szövetségekbe stb.) történő belépésének valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása o az Egyesület feloszlásának elhatározása o a közhasznúsági jelentés elfogadása o a szervezeti és működési szabályzat elfogadása o döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal. (i) Az éves beszámolót a közgyűlés az általános szabályok szerint nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel fogadja el. (j) A közgyűlésen az Egyesület elnöke vagy annak megbízásából más egyesületi tag elnököl. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, a közgyűlés elnöke gondoskodik a szabályszerű jegyzőkönyv vezetéséről, amelyet a jegyzőkönyv vezető a közgyűlés elnöke és két hitelesítő ír alá. Az Elnökség 3. Az Egyesület legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző szerve az elnökség, egyben az egyesület adminisztratív szerve, amely ellátja az egyesület vezetését két közgyűlés megtartása közötti időben. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, ötéves időre. Az elnökség Elnökből, 6 (hat) tagból, a) Az elnökség félévente ülésezik. Az elnökséget az elnök hívja össze. Köteles összehívni, ha bármelyik két elnökségi tag illetve a felügyelő bizottság elnöke kezdeményezi. b) Az elnökséget háromnapos időközzel, írásban, a napirendi pontok megjelölésével kell összehívni. Az elnök a meghívót az elnökség tagjainak, illetve a felügyelő bizottság elnökének jogosult elektronikus úton megküldeni (fax, , SMS stb.), illetve postai út mellőzésével közvetlenül kézbesíteni. c) Az elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképes az elnökség, ha legalább öt tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. d) Az elnökség üléséről az elnök által megbízott személy jegyzőkönyvet vezet. e) Az elnökség feladata az egyesület tevékenységének irányítása, a napi feladatok meghatározása, az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos napi feladatokban döntés és azok ellátása, az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói döntések kialakítása azzal, hogy a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, az éves tagdíj befizetése időpontjának meghatározása, továbbá mindazon feladatok ellátása, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. f) Az elnökség feladatai ellátásának támogatására, vagy egyes feladatok elvégzésére bizottságokat alapíthat, melyek munkájába Egyesületen kívüli személyeket is felkérhet. A Felügyelő Bizottság (FB) 4. A felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja nyílt szavazással, ötéves időre. A felügyelő bizottság három tagból: az elnökből és két tagból áll. (a) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, félévente ülésezik. - Üléseit az FB elnök hívja össze és határozza meg a napirendi pontokat. Köteles összehívni, ha a tagság részéről bejelentés érkezik a szervezet működésével kapcsolatban, vagy az egyesület elnöke vagy az FB bármely tagja ezt írásban kéri. Az FB ülését háromnapos időközzel, írásban, a napirendi pontok megjelölésével kell összehívni. Az FB elnök a meghívót az FB tagoknak, és az egyesület elnökének elektronikus úton (fax, , SMS stb) küldi el. - A FB ülései nyilvánosak. Határozatképes az FB, ha legalább két tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. - Az FB üléséről az FB-elnök jegyzőkönyvet vezet. (b) A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (c) A felügyelő bizottság tagja az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az ülés időpontjáról a felügyelő bizottságot az elnök, a tagot pedig a felügyelő bizottság elnöke értesíti. (d) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 1.) az egyesület működése során olyan jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.

6 2.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. (e) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. (f) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. VI Az összeférhetetlenség szabályai A szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja lehet bármely magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. 1. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. b pont), élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a. a vezetőszerv elnöke vagy tagja b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. c. A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást- illetve d. Az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója 3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be-annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VII A gazdálkodás szabályai 1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. 3. A tagok éves tagdíjat kötelesek fizetni, melynek összegét a közgyűlés határozza meg. A tagdíjbefizetés időpontjának meghatározása az elnökség hatáskörébe tartozik. 4. (a) Az egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat. (b) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. 5. Az egyesület az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (a) A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

7 (b) Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 7. Pályázat kiírása esetén az elnökség kiírási tervet készít, melyet a közgyűléssel jóvá kell hagyatni. A pályázatot csak a jóváhagyott kiírási terv alapján nem lehet meghirdetni. 8. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 9. Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 10. A befektetési tevékenységet folytatása esetén az egyesületnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. A nyilvántartási szabályok a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) 11. Az egyesületnek a célszerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 12. Az egyesület bevételei: a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány a közhasznú tevékenység folytatásából származó ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. Az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel A tagdíj Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel A vállalkozási tevékenységből származó bevétel 13. Az egyesület költségei: a.) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) c.) d.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások) amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 14. Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 15. (1) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadás a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (2) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) számviteli beszámolót b.) a költségvetési támogatás felhasználását. c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d.) a cél szerinti juttatások kimutatását. e.) a központi költségvetési szervtől,az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától,és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. f.) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét. h.)a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót (3) Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. VIII A nyilvánosság szabályai 1. Az elnök által megbízott elnökségi tag vezeti a Közgyűlés Határozatok Könyvét, és az Elnökségi Határozatok Könyvét, a FB elnök vezeti az FB határozatok könyvét. Mindhárom határozatok könyvében be kell jegyezni, számozottan (szám/év. (hó/nap) ) a határozatokat, azok tartalmát, hatályát személyesen a döntést támogatók és ellenzők arányát. A határozatok könyvét az elnök hitelesíti.

8 2. Az egyesületi és elnökségi valamint felügyelőbizottsági határozatokat az érintetteknek elektronikus úton ( ) vagy ajánlott küldeményben, írásban kell közölni. A közgyűlés és az elnökség és a Felügyelő Bizottság közhasznú működésével és közhasznú szolgáltatásaival kapcsolatos határozatait a hivatalos honlapján, illetve tagjai részére elektronikus ( ) úton kell közzétenni oly módon, hogy annak hatályáról mindenki időben értesülhessen. 3. Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet. Az iratbetekintést az általános és gazdasági alelnöktől kell kérnie a betekintőnek. A betekintést az általános és gazdasági alelnök biztosítja, a vele előre egyeztetett időpontban. 4. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti. A közhasznú szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét a biztonsági és szakmai követelmények biztosítása céljából az egyesület rendezvények formájában biztosítja. 5. Az egyesület beszámolóit honlapján - teszi közzé. 6. Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-áig saját honlapján, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. E rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. IX A megszűnésre vonatkozó szabályok 1. Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. 2. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után vagyonáról a közgyűlésnek, illetve ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a bíróság megállapítja a megszűnését akkor a bíróságnak ezzel kapcsolatos döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. 3. Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 4. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, a hitelezők kielégítése után vagyont a létesítő okiratban meghatározott közhasznú célokra (II.1.) kell fordítani. X A képviselet szabályai 1. (a) Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli így különösen bíróság, hatóság, más szerv előtt, továbbá az egyesület bejegyzésére irányuló eljárásban, melyben jogi képviselőt jogosult meghatalmazni. (b) A bankszámla felett az elnök önállóan rendelkezik. XI Vegyes rendelkezések 1. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártokat nem támogat, képviselőjelöltet nem indít és nem támogat, tevékenységét pártoktól függetlenül fejti ki. 2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV törvény az egyesülésről szóló az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Ezt az Alapszabályt a Magyar Vizsla Klub Közhasznú Egyesület közgyűlése Budapesten, január. napján elfogadta.... Elnök