Szakmai program. ~Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon~ Fiú Speciális Gyermekotthon, lakásotthon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakmai program. ~Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon~ Fiú Speciális Gyermekotthon, lakásotthon"

Átírás

1 Szakmai program ~Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon~ Fiú Speciális Gyermekotthon, lakásotthon Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Képviseletében Kothencz János Főigazgató

2 Tartalomjegyzék A szolgáltató adatai... 3 Szervezeti felépítés... 4 Bemutatkozunk... 5 A szakmai program célja, feladatai... 7 A speciális szükségletű gyermek Nevelési alapelvek Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig A bekerülés és adaptáció folyamata A gondozás és nevelés elemei A lakásotthonban eltöltött idő strukturálása A nevelési felügyelet A speciális gyermekotthon értékesítési rendszer Kikerülés a speciális gyermekotthonból A reszocializáció és a reintegráció folyamata A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak A személyes gondosodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos jogszabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Szakmaetika A gyermek- és lakásotthonok munkarendje, munkatársak szakmai feladatai 54 A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei Mellékletek sz. melléklet Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 2. sz. melléklet A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja 2

3 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye Fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök Helyettes fenntartói képviselet: Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató Működtető: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató Ellátási terület és jellemzők: Bács-Kiskun megyei a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján - speciális szükségletű fiúk számára nyújt teljes körű otthont nyújtó ellátást. Az ellátott gyermekek életkora 12 (indokolt esetben 10) évestől 18 éves korig, az ellátás időtartama maximálisan 2 év. Felügyeletet ellátó: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal A gyermekotthon elérhetősége: Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon, Fiú speciális Gyermekotthon: 6000 Kecskemét, Páfrány u.2. 3

4 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye Szervezeti felépítés Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója Módszerspecifikus, krízis és integrációs csoport Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun megyei igazgató Gyermekotthoni hálózat vezetője Gyermekotthon szakmai vezetője, gyám nevelő gyermek- gyermekvédelmi gyermekvédelmi pszichológus fejlesztő családgondozó felügyelő asszisztens ügyintéző pedagógus 4

5 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Bemutatkozunk Gyermekotthonunk Kecskemét, Páfrány u. 2. szám alatt található, a város egyik kertvárosi részén. Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető, a városközpont így egyszerűen elérhető. Otthonunk 8 férőhelyen, fiúk számára speciális ellátást biztosító gyermekotthon. Az otthon belső elrendezése lehetővé teszi a gyermekek szükségleteinek megfelelően történő elhelyezést. Kialakításra került terápiás helyiség, amely fejlesztésre, valamint pszichológiai tanácsadásra is alkalmas. A látogatók fogadása szintén megoldott megfelelően kialakított szobában. A gyermekotthonban jogszabályi előírásoknak megfelelően- a csoport lakóteréhez kapcsolódó, a nevelők által jól belátható helyen, vizesblokkal felszerelt elkülönítő helyiség is kialakításra kerül. A városunkban működik speciális tantervű általános iskola, valamint szakiskola is, így a tanulás problémákkal bíró, speciális szükségletű gyermekeknek megfelelő oktatási intézmények is könnyen elérhetőek a lakásotthonból. A kertvárosban, az otthonunkhoz közel általános iskola is van, amely gyalogosan pár perc alatt elérhető. A városban több gimnázium, szakközépiskola, szakiskola biztosítja az itt nevelkedő fiatalok képességeinek legjobban megfelelő tanulási lehetőséget. Az otthonban lakó fiatalok életkorának és érdeklődésének megfelelő szabadidős tevékenységeket könnyen meg lehet találni. Rövid sétával érhető el a közeli Arborétum, mely minden évszakban más-más szépségével gyönyörködteti az ide látogatókat. Hangulatos séták, közös főzőcskézések színtere lehet a természet kedvelőinek. Innen csak néhány méterre hívogatja a kikapcsolódni vágyókat a Kecskeméti Szabadidő Központ. A kecskemétiek kedvelt helye ez, mindenki megtalálja a kedvére való szórakozási lehetőséget. A csónakázó és horgásztó a vízi sportokat, a horgász kedvelőket vonzza ide. Az Alföld legmagasabb pontja a Vízmű dombnak nevezett mesterségesen létrehozott létesítmény, melyre rövid séta után felérve az egész város panorámájában gyönyörködhetünk. Akinek a fürdéshez van kedve, az kulturált környezetben csobbanhat a tóban, csúszdázhat, vagy napozhat a parton. A bátrabbak a wakeboard-ozhatnak is.

6 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Aki a zártabb fürdőhelyet szereti, megtalálja a kedvére valót az Élményfürdőben, vagy az újonnan épült uszodában, ahol lehetőség van úszásra, pihenésre, de vízilabda mérkőzéseken is lehet szurkolni. Az uszoda szomszédságában van a foci rajongók paradicsoma, ahol számos izgalmas focimeccset lehet végig izgulni. A városközpontban számtalan épület, múzeum, templom várja az ide látogatókat, akik szeretnék a Hírös Városunkat jobban megismerni. ( Cifra palota, Kecskeméti Nagytemplom, Naiv Művészek Múzeuma, Szórakaténusz Játszóház, Ifjúsági Otthon, Bozsó gyűjtemény, Kecskemét Főtere, Polgármesteri Hivatal, a híres Harang játék, Katona József Színház, Erdei Ferenc Művelődési Központ ) A Főtéren tavasztól őszig fesztiválok, kirakodó vásárok, különféle kulturális rendezvények adnak változatos programot. Nagyon nagy híre van az Európában egyedülálló Csiperó Nemzetközi Gyermektalálkozónak, amikor két hétig a gyerekeké a város. Ilyenkor reggeltől késő estig a gyermek műsorok, fellépések, zene szórakoztatja a város kicsijét, nagyját. Nagyon hangulatos ilyenkor az Európa különböző országaiból érkezett gyerekektől nyüzsgő város. A csendesebb kikapcsolódásra vágyókat várja a Csalánosi erdő, ahol télen, nyáron van lehetőség főzésre, kirándulásra, pihenésre. Főzésre, grillezésre a lakásotthonunk kertjében is van lehetőség, amire közösség építő jelleggel gyakran kerül sor. Gyermekeink képességét figyelembe véve alakítjuk az otthon programjait, észrevétlenül összekötve a tanítással, neveléssel. A lakásotthonunkban élő gyermekek esetében nem feltétlenül a tantárgyi tudás mérése a legfontosabb, hanem a képességeikhez mért gyakorlati, a mindennapi életben felhasználható tudás kiaknázása, s e tudás alkalmazásának megfelelő szintre emelése. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelően tudja is ezeket a mindennapi életben alkalmazni. Gyermekeinknek különösen fontos a megszokott környezetük által nyújtott biztonságérzet, ezért igyekszünk OTTHONt nyújtani, biztosítani számukra. 6

7 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A szakmai program célja, feladata Hazánkban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30) NM rendelet megjelenése és hatályba lépése óta a gyermekvédelmi rendszer folyamatos változása érzékelhető. A szakmai szempontokat és a társadalmi igényeket, elvárásokat figyelembe vevő fejlesztés fontos eleme a specifikáció, melynek révén a hasonló problémával küzdő gyermekek és fiatalok számára speciális gyermekotthonok létesüljenek. Továbbá fontos szemponttá vált az, hogy nem csupán az életkori és a beilleszkedési, illetve deviáns magatartásmódok szerinti különválasztás, hanem a nemi sajátosságokat is figyelembe vevő gyermekvédelmi szakellátás keretein belül teljesedjen ki az a magas szintű szakmai munka, amely lehetővé teszi a rendszerbe került gyermekek számára intézményes keretek között a személyiségfejlődés optimalizálását, a lehetőségekhez mérten érett, egészséges individuum nevelését, valamint családjukba, illetve a felnőtt társadalomba való beillesztését, a reszocializációs folyamat katalizálását. A gyermekvédelmi szakellátásban a fentieket figyelembe véve különleges jelentőséggel és szereppel bír a speciális szükségletű gyermekek számára létesített gyermekotthon, ahol a megfelelő szakmai szempontokat, életkori és nemi sajátosságokat szem előtt tartóan kialakított lakó- és élettereken belül hatékonnyá válhat a nevelő-oktató munka, amely mindkét fél a gyermek és az őt gondozók, nevelők motiváltságával, elhivatottságával, az egymásra való odafigyeléssel lehet elérni. A gyermekvédelmi hivatás elválaszthatatlan a fejlesztés nemes feladatát magára vállaló nevelő, gondozó személyiségétől, és ezért is fontos a szakmailag és személyiségében megfelelő gondozó, nevelő és szakemberi team kiválasztása. A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelő-személyiségfejlesztő munka. Ezen gyermekek és fiatalok összetett, komplex problémájának elemzését és ezáltal megoldási minták nyújtását csak rendszerszemléletű megközelítésben lehet tárgyalni. A problémák komplexitását a következő alapvető tényezők egymással való kölcsönhatása és egymásra hatása adja: 7

8 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A család, egyrészt mint elsődleges szocializációs szintér, másrészt pedig mint az a közvetlen környezet, ahonnan a gyermek nevelésbe került. A gyermek veleszületett, illetve a szociális tanulás során szerzett képességei, adottságai, maladaptív és társadalmilag kívánatostól eltérő viselkedési mintái, pszichés, vagy disszociális zavarai, egyéb jatrogén ártalmakból eredő problémái, amelyek megoldásra vagy éppen kiaknázásra (tehetséggondozás) várnak. A gyermekvédelem intézményrendszere, egyrészt másodlagos (intézményes) szocializációs formákkal és lehetőségekkel, másrészt mint mediatív-közvetítő kapocs a gyermek és a további fejlődését legoptimálisabban biztosítani tudó környezet (vér szerinti vagy nevelő család, gyermekotthon) között. A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalom a maga elvárásaival, előírásaival, amelynek egy érett és megfelelően szocializálódott (reszocializálódott) személyiség képes eleget tenni. A speciális otthon operatív szerepét a következőkben lehet összefoglalni: 1. A bekerülő gyermek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok ellátása. 2. A gyermek személyiségének megismerése, megértése, valamint az önismeret és az életkornak megfelelő személyiségfejlődés (érzelmi-akarati, intellektuális, erkölcsi, szociális szféra) optimalizálása. 3. A speciális szükségletből fakadó tüneteinek kezelése, terápiás korrekciója. 4. A gyermek képességeinek, adottságainak feltérképezése, ezek kiaknázása vagy fejlesztése. 5. A gyermek és környezete közötti összhang megteremtése, kapcsolattartás és kapcsolatkiépítés formájában. A szakmai program kialakításának alapposztulátumaként írható le a secunder prevenciós tevékenység, amelynek hátterében egyrészt az áll, hogy a gyermekvédelem rendszerében a speciális gyermekotthon, mint szakellátás másodlagos szocializációs szintérként jelenik meg, másrészt pedig az a törekvés, hogy a kialakult zavar, mint primer szocializációs deficit kísérő tünetei és további mentális zavarok eszkalációja megakadályozhatóvá váljék. Ehhez olyan program kialakítására van szükség, amely: 8

9 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A speciális szükséglet jatrogén ártalmaiként megjelenő zavarokat, deficiteket korrigálja, Lehetőséget nyújt a pozitív identitástudat kialakítására a gyermekben rejlő képességek, adottságok és tehetség kibontakoztatása révén, A normalizáció elvére épülően mind az egyéni, mind a csoportos tanácsadási és fejlesztési lehetőségeket magában foglalja, Integrálja és facilitálja a reszocializációs folyamatot, Alkalmazkodik az életkori, nemi és individuális szükségletekhez, igényekhez. Ezen feladatok megvalósításához a következő feltételekre van szükség: Tárgyi és infrastrukturális kondíciók: megfelelő elrendezésű és beosztású épület, helyiségek (fejlesztésre alkalmas helyiség, fejlesztő eszközök) amely leginkább lakásotthoni elhelyezés során valósulhat meg. A nevelői szoba alkalmas arra, hogy ott fejlesztő foglalkozásokat tartsanak. Füves udvarunk van, ahol lehet focizni, mozgáskoordinációt fejleszteni, valamint Ping-pong felszereléssel is rendelkezünk. Személyi feltételek: a problémák rendszerszemléletű kezelésének lehetőségéhez szükséges a különböző képzettségű, sokféle szemléleti megközelítéssel bíró, és nem csak szakmailag, hanem személyiségében is kompetens szakembergárda. Gyermekotthonunkban meglévő személyi feltételek megfelelnek a 15/1998 (IV.30) NM rendeletben előírtaknak. A speciális gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából. 9

10 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A speciális szükségletű gyermek Azon gyermekek, fiatalok akik speciális szükségletűek, egyénre szabott gondozást, nevelést igényelnek. Ezen gyermekekre fokozottan érvényes az egyéni különbözőség figyelembevételének az elve. Ahhoz, hogy mi, a gyermekvédelemben tevékenykedő munkatársak egy nyelvet beszéljünk, szükséges az alapfogalmak tisztázása, a gyermekvédelmi értelemben vett speciális szükséglet meghatározása és más, nem gyermekvédelmi értelemben használatos szakmai fogalmaktól (pl. aszociális magatartás, antiszocialitás) elválasztása. A speciális szükségletet a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságok állapítják meg és tesznek javaslatot a gyermek szükségleteihez igazodó legoptimálisabb ellátási formára. Speciális szükségletű az a legalább 12 (indokolt esetben 10) éves gyermek, aki súlyos magatartási vagy beilleszkedési zavarokat (disszociális tüneteket), súlyos pszichés tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szerekkel él. Disszociális tüneteket mutató gyermek: korábbi megfelelője A disszociális viselkedészavar 1, illetve magatartási zavar 2 olyan visszatérő és állandósuló (6 hónap, vagy annál hosszabb ideig tartó) magtartás, amellyel mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb társas-együttélési szabályokat megszegi és amely alatt a személyiség szociális viszonyainak zavarára épülő viselkedési rendellenességet értünk Ilyen viselkedésminták: Agresszió (nyílt fizikai : harc, verekedés) és mások fenyegetésének extrém mértéke Emberekkel, állatokkal és tárgyakkal szembeni durva bánásmód Tulajdonnal szembeni durva rombolás Tűzokozás Lopás, csalás Ismételt hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés Gyakori és súlyos indulatkitörések, szófogadatlanság extrém (életkornak nem megfelelő) mértéke 1 A DSM-IV diagnosztikai kritériumai, 1997, Animula, Budapest 2 BNO-10, A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik revízió, 1995, Népjóléti Minisztérium, Budapest 3 Kóáné Ormai V.,1989, Beilleszkedési nehézségek és az iskola, Tankönyvkiadó, Budapest [21.]

11 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Továbbá speciális szükségletűnek minősülnek a súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövetők. Általában jellemző a megbánás és a szégyenérzet hiánya a serdülőnél, valamint mások jogainak, érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyása. Esetükben, amennyiben javítóintézeti elhelyezésre kerülnek jogerős ítélettel, fontos szempont az igazságszolgáltatással való együttműködés. 2. Pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek: alkohol, kábítószer, vagy egyéb függőséget és bódulatot okozó szerek rendszeres, hosszabb ideje fennálló fogyasztása. Speciális szükségletű a gyermek akkor, ha a szerhez való fizikai függés (testi tünetek, amelyek a rendszeres fogyasztásra utalnak, valamint hiánya esetén súlyos elvonási tünetek megléte) és pszichés függőség (szer folyamatos és egyre növekvő mennyiségben való kívánása, és a megszerzése érdekében a következményeket figyelembe nem vevő magatartás). 3. Súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek: olyan pszichés-pszichiátriai betegségekben szenved a gyermek, amely átlagos fejlődését, mindennapi életét korlátozza, élettere leszűkül (pl. nem lép ki a szobából, lakásból). Folyamatos pszichiátriai kontrollt igényel. Ide tartoznak: - a túlzott (nem életkori sajátosságból és nem valamely konkrét eseményhez köthető) szorongások, szorongásos rohamok: pánik, kényszergondolatok, kényszerképzetek, fóbiák, súlyos stressz-zavarok (neurotikus betegségek) - súlyos hangulati zavarok: depresszió, mánia, mániás-depresszió - schizofrénia gyermekkori formái, paranoiás (téveszmés) zavarok 11

12 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok el-, vagy szembefordulnak közvetlen és tágabb környezetükkel, nem fogadják el saját és mások érzéseit, késztetéseit, szocializációs zavarból eredő frusztrációjukat nem tanulták meg kanalizálni és társadalmilag is elfogadható tevékenységbe fordítani, emiatt gyakran agresszív vagy éppen apatikus reakciót adnak az őket ért környezeti hatásokra, gyakran kerülnek konfliktusba környezetükkel, alacsony frusztrációs toleranciaszinttel és fejletlen, nem internalizálódott értékrenddel, moralitással rendelkeznek. Új közösségbe való beilleszkedésük zavart és az ehhez társuló hipermotilitás és motiválatlanság számos, tanulási és teljesítményzavart okoz, járulékos tünetként. A serdülőkorú fiatalokra életkori sajátosságként jellemző az identitás aktív keresése, az intim kötődés és párválasztás igénye, szexuális és egyéb motívumok felerősödése és a kortárscsoport jelentőségének megnövekedése. Ennek hátterében az identitáskrízis áll, és a moratórium, vagy keresés időszaka, melynek lezárása többféleképp valósulhat meg. A folyamat során olyan kérdésekre keresi a választ, mint a ki vagyok én, milyen vagyok, miért vagyok, mivé leszek. Ahhoz, hogy a krízis optimális lezárásáról beszélhessünk, a személyiség minden összetevőjének (testkép-testséma, intellektuális képességek, érzelmi-indulati élet, motivációs struktúra-célhierarchia, szociális készségek) területén meg kell kapni a választ, amely a szociális környezet (kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kortársak és a kortárscsoport) visszajelzései révén nyer értelmet és az önelfogadásban nyilvánul meg. Identitáskrízis (moratórium, korai zárás, szerepdiffúzió, identitás megtalálása) Ki vagyok, milyen vagyok, mivé válhatok? Testkép Érzelmi Motivációs Intellektuális Szociális élet struktúra képességek készségek Visszajelzés igénye és Önelfogadás 12

13 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A speciális szükségletű serdülők ezen életkori sajátosságai kóros, inadekvát formában jelennek meg: Az identitáskrízis moratóriumi szakasza elhúzódik, identitásdiffúzió jellemző (helyes viselkedési minták hiánya, vagy elutasított szülői minták révén) Társkapcsolati zavarok jellemzőek, azonnali vágykiélés erősebb érzelmi kötődés nélkül. Párválasztásuk gyakran elhamarkodott. Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó deficitek révén. A disszociális zavarokkal küzdő serdülők magatartási- és beilleszkedési zavarából következően gyakran válnak bűnelkövető csoportok, gangek célpontjaivá, részben maguk is elkövetőkké válnak, részben pedig mint áldozatok (pl. prostitúcióra kényszerítés). A speciális szükségletű gyermekek és serdülők zavara korrigálható, egyrészt intézményes keretek között, szakemberek koordinálásával végzett csoportos és egyéni terápiás korrekció révén, másrészt nem szabad elfelejtenünk a család szerepét a gyógyulás folyamatában. Nekünk, mint a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek kötelességünk a családdal való közös segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, hisz fő célunk, hogy a problémái miatt a családból speciális otthonba került gyermeket visszahelyezzük abba a környezetbe, amely további optimális személyiségfejlődését biztosítani tudja. 13

14 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Nevelési alapelvek Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek adják: - a gyermeket megerősíteni abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni, - a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a kevésbé jót jóra fordítjuk - teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz lehet a zene, rajz, mozgás, humor - tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő is tiszteljen bennünket és önmagát is, - esélyegyenlőséget biztosítjuk - biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti - alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövőbeni lehetőségek, az esélyek terén és segítségével - a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé tesszük számára azt is, hogy magában de nem magányosan- lehessen - személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott. További nevelési alapelvek, amelyeket a gyermek-, és lakásotthon munkatársai mindennapos tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak: - az otthonosság megteremtésének elve, - az egyéni különbözőség figyelembevételének elve, - a demokratizmus elve, - a nyitottság elve, - a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve, - az irányított önnevelés elve - a tevékenység központúság elve, - fizikai-, az alkotó tevékenység elve, - a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve, - elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve. 14

15 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig Az előgondozás A gyermekvédelem rendszerébe, és különös tekintettel a speciális szakellátásba kerülő gyermekek bekerülési krízise a legtöbb esetben abból fakad, hogy kevés információval és irreális jövőképpel rendelkeznek arról, hogy mi fog velük történni, milyen lehetőségeik vannak, hogyan alakulhat a sorsuk. Ezért a gyermek mindenkori tájékoztatásán túl fontos szakmai szempontként jelenik meg az előgondozás folyamatának szükségessége és prioritása. Az előgondozás során a gyermek megismerheti leendő otthonát, és azon személyeket, akik jövendő életében, sorsában referenciaszemélyként jelennek meg, lehetőséget biztosítva számára, hogy már a speciális gyermekotthonba kerülés előtt reális képet alkosson lehetőségeiről, pszichés-mentális szinten is felkészülten várja bekerülését. Az előgondozás sikeressége érdekében az alábbi folyamatot ajánlott követni: - A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára. - A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatát mely szakvéleményére alapozva készíti el az egyéni elhelyezési tervet a gyermekvédelmi szakszolgálat - követően előgondozási megbeszélést hív össze a volt gondozási hely (befogadó otthon, másik gyermek- vagy lakásotthon) vezetője, vagy a nevelőszülő, amelyen a gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: volt gondozási hely munkatársa, vezetője, a volt nevelőszülő, a leendő gondozási hely speciális gyermekotthon szakmai vezetője és nevelője. Ekkor lehetősége nyílik a gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. Hasznos lehet megkérni a gyermek számára új gondozási helyről érkezőket, hogy hozzanak fényképeket a speciális gyermekotthonról, amelyet a gyermek meg is kap. - Amennyiben a gyermek családból kerül be a speciális gyermekotthonba - az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalát követően - és otthon várja meg átmeneti nevelésbe kerülését, a Szakértői Bizottság javaslatát követően az alapellátás

16 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme családgondozójával felvéve a kapcsolatot, a leendő gondozási hely szakmai vezetője és családgondozója ellátogat a családhoz. Megismerkednek a gyermekkel és a családtagokkal, bemutatják a speciális gyermekotthont. - Ezt követi a gyermek számára leendő gondozási helyre történő kilátogatás, számára fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a speciális gyermekotthon vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak. - Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történiktörtént, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg a folyamatot. - Az adaptációs megbeszélésre az értekezletet követően, a leendő gondozási helyen kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a volt gondozási hely vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el. Amennyiben családból kerül be a gyermek, a számára fontos családtagok kísérik el őt. Nevelőcsaládból való bekerülés esetén a nevelőszülő a gyermek kísérője. A megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenő mentesebb biztosítása. Ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva-- bemutatják a gyermeket az új gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira, kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk érzékelt problémákat. Ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában. (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a gyermeknek). A gyermek fogadása A gyermek speciális gyermekotthonba való tényleges megérkezése szintén kiemelt jelentőségű, hiszen ez jelenti majd számára az imprinting bevésődés- alapélményét, az első benyomást arról, hogy immár Ő maga is részese az adott közösségnek, otthonnak. Ennek érdekében legyenek jelen az ott élő gyermekek lehetőség szerint minél többen- a gyermek gyámja, a nevelő, a gyermek mentora, illetve a munkatársak közül, akinek erre lehetősége van. Továbbá fontos szakmai ajánlás az, hogy a gyermeket a volt gondozási helyről egy számára fontos, referens személy kísérje, biztosítva a leválás és átgondozás folyamatának zökkenőmentességét.

17 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme - A Vártunk rád - élménnyel való fogadás azt jelenti, hogy a speciális gyermekotthon munkatársai, gyermekei közösen sütött sütivel, rágcsálnivalóval, teával várják az új társukat és kísérőjét. - A kötetlen és oldott hangulatú beszélgetést követően a gyermek leendő szobájában a mentorral együtt ketten átnézik a ruha- és iratjegyzéket, a mentor segíti a gyermeket a kipakolásban, a szoba belakásában. - A kísérőtől való elbúcsúzást követően a gyermek mentorával és társaival - együtt egy rövid közös sétát tesz a gyermek- vagy lakásotthon környékén, ahol a mentor megmutatja neki a legfontosabb helyeket (bolt, iskola, posta, park, játszótér, stb) Ennek célja egyrészt, hogy a gyermek és lakótársai közötti kapcsolat az első pillanattól lehetőséget teremtsen a gyermek számára egy optimális kötődés kialakítására, másrészt, hogy az esetleges irreális ideákat a bezártságról, elszigetelődésről lehető leghamarabb megszüntesse. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni a bekerülő gyermek aktuális pszichés és mentális állapotát. Mivel speciális szükségletű gyermekről van szó, ez kiemelten fontos az első nap programjának tervezésekor, amelybe be kell vonni a speciális gyermekotthon pszichológusát is aki lehetőség szerint jelen van a gyermek érkezésekor. - A megérkezés első napján sor kerül a többi gyermekkel közösen egy étkezésre, ahol lehetősége nyílik megismerni társait, akár egyszerűbb ismerkedős játékkal a nevelő, mentor, pszichológus, munkatársak részvételével. Mivel a speciális otthonba kerülést determinálja egy szakértői csoport vizsgálatának eredménye és véleménye, a bekerülés első időszakában alapvetően két fő szakmai megfontoltságú szempontot szükséges szem előtt tartani: Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Ezért nagyon fontos a gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Ennek érdekében: Elfogadó, meleg, empatikus légkörrel kell, hogy találkozzon a gyermek, amely kiszámítható, biztonságot nyújt. Ez egyrészt a gyermek problémáinak megértését, 17

18 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme ahhoz való pozitív viszonyulást jelent, másrészt határozottságot és a szabályok egyértelmű közvetítését. A gyermek ismerkedése és megismertetése környezetével, társaival valamint az otthonban való együttélés szabályaival. A bekerülő gyermeket a nevelője fogadja, végigvezeti az otthonban, bemutatja társainak és a felnőtteknek, megmutatja szobáját, helyét, tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről, válaszol felmerülő kérdéseire és biztosítja elérhetőségéről, felkereshetőségéről, nyitottságáról. Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális, mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program kialakítása. A szakemberek és a gyermek nevelője által végzett exploratív-feltáró beszélgetések és diagnosztikus tevékenység középpontjába nem a speciális szükséglet primer tünetei, hanem sokkal inkább kísérőjelenségei, a gyermekben kialakult jatrogén ártalmai kerülnek (énkép-zavar, önértékelési deficit, tanulási- és teljesítmény problémák). Ennek eredményeképpen az egyéni gondozási terv kialakításakor A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről szóló Módszertani levélben meghatározott szempontokon túl a gyermek, a nevelő és a szakember igényeit, javaslatát figyelembe véve meghatározásra kerül a különböző foglalkozásokon, fejlesztő és tehetséggondozó programokon, csoportokban való részvétel. Az adaptációs időszak folyamatát facilitálja a speciális gyermekotthon Életrendjének sajátos, a gyermek igényeihez igazodó, kevésbé formális megismerése és elfogadása. Ennek több formája, illetve ezek kombinációja lehetséges: - A bekerülést követő néhány nap elteltével egy közös étkezést követően megkérjük a bekerült gyermeket arra, hogy mondja el, szerinte milyen alapvető szabályok, életrend működik az otthonban. Az elképzeléseire adott reflexió alapján a gyermek számára körvonalazódnak az együttélési normák, az írott és íratlan szabályrendszer, melyek interiorizációja ezáltal a gyermek számára természetessé válik. - A többi gyermek közösen, saját értelmezésében mondja el a bekerülő gyermek számára a legfontosabb életrendi normákat, aki erre reflektálhat. A munkatársak (nevelő, mentor) részvételével, irányított beszélgetés keretében tisztázzák az esetleges félreértéseket, és ezáltal válik a gyermek számára elfogadhatóvá, ismertté a szabályrendszer. 18

19 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Az adaptációs időszak másik fontos szakmai feladata, a mentor-rendszer működtetése révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az önés társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja. A mentorrá válás folyamata: Amint a gyermek, mint lehetséges bekerülő szóba kerül (kooperálva a volt gondozási hellyel és a Szakszolgálat szakmai egységeivel) a nevelő kijelöli a mentort, Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens beosztásban dolgozó munkatárs Egy kollégának maximálisan 2 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs meg a 2 mentoráltja. A mentor kiemelt szerepet játszik az előgondozás, a fogadás és az adaptáció folyamatában A kapcsolatokat (családi, speciális gyermekotthonon belüli és kívüli intézmények) koordinálja a gyerek igényeinek figyelembevételével. A mentor szerepe a gyermek lakás- vagy gyermekotthonban való tartózkodása alatt: mélyebb kötődési lehetőséget, alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja a speciális gyermekotthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint utánköveti A mentor feladatai, tevékenysége: A mentor és a gyermek közötti kapcsolat mélyítése szempontjából fontosak a közös programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése, szülői értekezleteken való részvétel 19

20 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A mentor és mentoráltjai (1-2 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett élményprogramokon vehetnek részt, illetve speciális gyermekotthoni közös élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt éli át a számukra fontos élményeket A mentor és a gyermek közösen vezeti a Varázsutam füzetet, amelyben mintegy élettörténeti könyvként- a gyermek élményei, speciális gyermekotthoni életének fontosabb pozitív történései, az átélt és megoldott krízishelyzetek, valamint fényképek, a gyermek számára fontos dokumentumok (levelek, meghívók stb.) kapnak helyet. A naplót a gyermek bármikor olvashatja és Ő maga is írhat bele, de alapvetően ezt a dokumentációt a mentor vezeti. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben, helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban. Az adaptációs időszakban a mentor mellett a speciális gyermekotthon pszichológusa családgondozója, fejlesztő pedagógusa is kiemelt figyelmet szentel a gyermek beilleszkedésének elősegítésében, továbbá: - felveszi a kapcsolatot a gyermek lakhelyén illetékes alapellátással (családgondozó), a gyermek iskolájával (fejlesztő pedagógus), a szakértői bizottságokkal (pszichológus) - beszerzi a gyermekkel kapcsolatos korábbi iratokat, szakvéleményeket - szükség szerint megvizsgálja a gyermeket, kapcsolatrendszerét - meghatározza a fejlesztés-támogatás területeit. Tapasztalataik, valamint a korábbi iratok és saját megfigyeléseik, vizsgálataik eredménye alapján a pszichológus vezetésével, a mentor, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, családgondozó, esetleg a többi kolléga bevonásával elkészítik a gyermek Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési tervét. (1. sz. melléklet). A terv tartalmazza: - anamnesztikus adatokat (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai) - szakértői bizottságok (gyermekvédelmi, illetve tanulási képességet vizsgáló) korábbi és bekerülést követő vizsgálati eredményeit - az adaptációs időszak alatti vizsgálatok, megfigyelések tapasztalatait (pszichológus, családgondozó, fejlesztő pedagógus, mentor) - az ezen eredmények alapján közösen elkészített SWOT analízist ( a gyermekben és környezetében rejlő erősségek, fejlesztendő területek, kockázatok és lehetőségek) - valamint a SWOT analízis alapján történő fejlesztés, gondozás célját, módját, várható eredményét, felelősét. 20

21 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 3 havonta (szükség esetén bármikor) felülvizsgálatra kerül, a pszichológus által szervezett munkatársi esetmegbeszélés keretében, ahol értékelik a tervben foglalt eddigi fejlesztések eredményét, módosítják a fejlesztési célokat, módokat. A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv nem helyettesíti a jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-nevelési tervet és annak elkészítését, hanem kiegészítheti azt. A gyermek kapcsolatrendszere- A kapcsolattartás A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, az abban rejlő lehetőségek felmérése már az előgondozás folyamatában megjelenik és az otthonban eltöltött időszak teljes tartama alatt folyamatos kapcsolattartással biztosítani szükséges azt. Ennek érdekében a családgondozó a gyermek bekerülését követően azon túl, hogy az alapellátás szakembereivel és a volt gondozási hellyel felveszi a kapcsolatot, illetve szükség esetén családterapeuta bevonásával a kapcsolattartás nehézségeit igyekszik megoldani, családlátogatás formájában felkeresi a családot, anamnézist vesz fel, és ennek megfelelően a nevelővel és a gyermekkel egyeztetve a gyám felé jelzi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslat módosítását-amennyiben szükségesnek ítélik, illetve team-ülés keretében megbeszélik annak fenntarthatóságát. Az időszakos kapcsolattartásra vonatkozóan is javaslattételi lehetősége van, a gyermekkel, nevelővel és a mentorral való egyeztetést követően. A családdal való folyamatos kapcsolattartás lehetőségei a lakásotthon részéről: - családgondozó rendszeres családlátogatása ennek tapasztalatait feljegyzésben rögzíti - kapcsolattartások tapasztalatainak feljegyzése mind a családgondozó, mind a mentor a gyermekkel megbeszélve megteszi ezt - a családtagok, gyermek számára referens személyek meghívása ünnepségekre, fontos eseményekre (születésnap, ballagás) - közös programok szervezése, amelyekben a gyermekek családját is bevonja az otthon (közös sütés-főzés, családi napok) - telefonos kapcsolattartás a szülőkkel, testvérekkel - korábbi gyermekotthoni társak látogatásának lehetősége A vér szerinti családon, családtagokon túl a gyermek számára fontos személyekkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a lehetőség megteremtése is alapvető fontosságú. A gyermek távolabbi rokonai, korábbi kapcsolatai (volt nevelőszülő és családja), külső kortárskapcsolatai (barát, barátnő, iskolatársak) mintegy lehetőségként vannak jelen a 21

22 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme gyermek életében, a szocializációs folyamatot, a társadalmi beilleszkedést facilitáló tényezőként és kapcsolati alapként. Ebből fakadóan ennek támogatása a gyermekotthon részéről kiemelt jelentőségű és megvalósulhat akár különböző közös programok (eseményeken való részvétel, születésnapi buli barátokkal, tini-disco szervezése), akár előzetes telefonos egyeztetést követő- személyes kapcsolattartás formájában. Természetesen a kapcsolattartás során, a gyámhivatal határozatában foglaltakat meg kell tartani. A kapcsolattartás során a gyermekotthon részéről alapvető jelentőségű az intimitás biztosítása oly módon, hogy a gyermek számára a nevelő, gondozó folyamatosan közvetítse a biztonság érzetét. 22

23 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A bekerülés és az adaptáció folyamata Volt gondozási hely Gyermek Speciális gyermekotthon Lehetőségek, jövőkép realizálása Előgondozási megbeszélés Megszervezése, támogató részvétel Kérdések, reflexiók Bemutatkozás fényképek, közösség (vezető, nevelő) (gyám, nevelő, mentor) Előgondozás Kilátogatás, ismerkedés, döntés Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve) Adaptációs megbeszélés Leválás-átgondozás-átszokás Ellátogatás a volt gondozási helyre (vezető, nevelő, pszichológus, családgondozó) (mentor, nevelő, pszichológus, családgondozó) Fogadás A gyermek fogadásának előkészítése Vártunk Rád - élménye Elkísérés az új otthonba Közös teázás, mentorral közös program, gyermekekkel közös étkezés-ismerkedés (gyám, nevelő, mentor, gyermekek, munkatársak) Adaptáció Mentor-rendszer Életrend megismerése, elfogadása Gondozási-nevelési terv, A gyermek kapcsolatgondozási-fejlesztési terv rendszere 23

24 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A gondozás és nevelés elemei- A speciális gyermekotthonban eltöltött idő strukturálása A gyermekotthon szakmai tevékenységének esszenciáját az ott eltöltött idő strukturálása jelenti mind a gyermekek, mind a kollégák számára. A tevékenységek megszervezésekor, megvalósításakor egyaránt figyelni kell a gyermekekre, mint egyénekre, individuumokra a maguk sajátos igényeivel, szükségleteivel, valamint az otthonra, mint együtt élő és együtt működő gyermekek közösségére. A szakmai program ezen eleme több operatív célt is szolgál, amelyeket a hatékony időstrukturálás kidolgozásakor, mind az egységes tevékenységekre, mind a gyermek- vagy lakásotthon szakmaiságának profilírozáskor, szem előtt szükséges tartani: A gyermekek optimális személyiségfejlődésének, mentális-erkölcsi biztonságának támogatása, az egyéni gondozási-nevelési tervben és a mentálhigiénés gondozásifejlesztési tervben foglaltak megvalósítása. A gyermekek egyéni szükségletek és igények kielégítése, valamint az igényeikre vonatkozó önreflektív képesség fejlesztése. A gyermekközösség együttműködésének fejlesztése, kooperatív magatartásmód kialakítása. A gyermekközösség, mint pozitív identifikációs és szociális identitástudat alapjává, azaz referenciacsoporttá válásának és akként való működésének segítése. A gyermek- vagy lakásotthon megtartó, otthontartó szerepének biztosítása, a gyermek otthon-képének és a hozzá való emocionális ragaszkodásnak, a kötődésnek, valamint a gyermek érzelmi-egzisztenciális biztonságérzetének optimalizálása. A speciális szükségletű serdülők számára kialakításra került szakmai program elemei, azaz a másodlagos prevenciós munka alapvető céljai a következők: 1. Az identitáskrízis megoldásának optimalizálása, az identitásdiffúzió megszüntetése a reális önismeret kialakításával. 2. Pozitív szociális identitási minta nyújtása, deviáns kortárscsoporthoz való tartozás helyett társadalmilag elfogadott referenciacsoport biztosítása és ezáltal a beilleszkedési nehézségek és zavarok korrekciója. 3. A deviáns magatartási formák korrekciója, pozitív identifikációs folyamat katalizálása révén.

25 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A bekerülő, speciális szükségletű serdülők énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális, téves. Ezért a speciális gyermekotthon pszichológusának csoportvezetésével lehetőséget biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énképénideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi többek között a hatékony érzelem felismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek elsajátításának, egyszóval a megfelelő szintű szocializációs folyamatnak. A csoport működésének további alapvető hatótényezője a serdülők természetes, életkori sajátosságként megjelenő önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése. Téma Feladat, tevékenység Bemutatkozás Nevek gyakorlása Írásos feladatok (Önéletrajz, Honnan jöttem stb.) Csoportszerződés Csoportos bemutatkozó játékok Az énkép vizsgálata Tenessee Énkép Skála Testi önismeret és Mozgáskoordinációs gyakorlatok önkifejezés Szenzibilizálás gyakorlatai Ritmusgyakorlatok Közös mozgás élménye Testi önismeret-fejlesztő játékok Nyilvános és rejtett Önmegfigyelés tulajdonságok Önjellemzés és társjellemzés Rajzos, írásos önbemutatási gyakorlatok Metamorfózis teszt (és játék: Mi lennél, ha?) Az énkép és a viselkedés Egymás és saját viselkedésének megfigyelése, utánzásos játékok Az énkép közvetítése Kognitív disszonancia és feloldása Az énideál Vizsgálata, kifejezése Az énideál összetevői Az énideál projekciója 25

26 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme KORREKTÍV-TERÁPIÁS FEJLESZTŐ CSOPORTOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A csoportok célja a speciális szükségletű serdülők tüneteinek hatékony korrekciója, megoldási minták nyújtása és elsajátítása. Az itt bemutatásra kerülő csoportok nyitottak és a bent lét időtartamának bizonytalan hossza miatt témacentrikusak (egy-egy problémakör viszonylag konkrét, célirányos levezetése), amely témák az előbb említett tünetek megoldását, korrekcióját tűzik ki célul, arra koncentrálnak. 1. A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat, megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak megfelelően kifejezésre juttatni. Elsajátítják a hatékony agressziókezelést AVP (Alternatívák az Erőszakkal Szemben) tréning keretében. A csoport elfogadása, nyitott légköre lehetővé teszi a szabad érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport, baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra. Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett személyiség kialakulásának. Továbbá fontos kiemelni a felgyorsult akceleráció és a tájékozottság, valamint szocializációs hiányosságok miatt bekövetkező korai és meggondolatlan szexuális élettel kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyeire, következményeire és elkerülésére, valamint a felelősségteljes párkapcsolat jelentőségére külön hangsúlyt fektet a szakmai program ezen része. 26

27 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Téma Tevékenység, feladat Személyiségprofil Általánosabb tesztek, csoportos megbeszélés CPI felvétele (egyéni visszajelzés) Érzelmek felismerése Játékos formában (képekről, hangokból, filmekből) Alap- és összetett érzelmek Szociális Intelligencia Teszt felvétele, csoportos megbeszélése Érzelemkifejezés Alap és összetett érzelmek kifejezésének gyakorlása nonverbális módon Érzelmek tudatosításának, felvállalásának gyakorlatai (introspektív és énkifejező játékok) Agresszió és kezelése Az agresszió fogalmának tisztázása Egymással szembeni agresszió és kezelése Harag és Düh Skála (egyéni visszajelzés, közös megbeszélés agresszió önmagunkkal szemben) AVP Tréning (csak képesítéssel vezethető) Proszociális érzelmek Segítségnyújtás, támogatás, altruizmus ( a téma feldolgozása csoportos megbeszélés és játékos formában történik) Szeretet, barátság, szerelem Csoporton belüli és azon kívüli barátságok Kötetlen beszélgetés a szerelemről Szexualitás Kötetlen és nyílt beszélgetés, ismeretterjesztés, tájékoztatás, figyelemfelkeltés (problémák, veszélyek). A felelősségteljes párválasztás, anyaság-apaság. Motivációs struktúra Egyéni célrendszer, célhierarchia felmérése, felépítése (projektív módszerrel pl. Mondatbefejezések) TAT felvétele (akár csoportos, írott formában közös megbeszélés) 2. Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell kezelnünk a speciális szükséglet legyen az bármelyik formája- tünetein belül a szociális szféra zavarát. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek hatékonnyá teszik a kikerülő gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben, illetve a szűkebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az ezekben való jártasság megszerzése, valamint a szűkebb és tágabb értelemben vett csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása. 27

28 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Téma Feladat, tevékenység Az empátia Az egymás felé fordulás, beleélés gyakorlatai Empatikus készség fejlesztése Empátia Skála felvétele és megbeszélése Sztereotípiák és előítélet Jellegzetes sztereotípiák megbeszélése Vita az előítéletről (pl. egy film kapcsán) Ember- és személyiségtípusok Az előítéletes személyiség és csoport (feldolgozás játékos, vagy projektív formában) Tolerancia Egymás elfogadása, megértése A feltétel nélküli elfogadás gyakorlatai Társadalmi, társas és csoportbeli Csoportbeli szerepek (szociometria alapján) szerepek Csoporton kívüli szerepek (szerepjátszás, megszemélyesítés) Pszichodramatikus foglalkozások (szerepek tudatosítása, szerepekhez való viszony tisztázása, feszültségoldás) Férfi és Női szerepek a családban, a gyermekotthonban, az életben Szerepkonfliktusok Csoport- és társadalmi normák Csoportbeli és társadalmi normák összegyűjtése A normák szerepe a társas életben (közös megbeszélés) Konformizmus és deviancia (a témával kapcsolatos film vagy színházi élmény feldolgozása) Együttműködés és versengés, a csoportteljesítmény Kiscsoportos játékok, melynek során megtapasztalhatják a serdülők a kooperáció és a versengés közötti különbséget, előnyöket, hátrányokat Az egyéni és a csoportos munka hatékonyságának összehasonlítása A csoportos döntéshozatal jellegzetességei Kommunikációs hatékonyság és Retorikai alapelvek kommunikációfejlesztés Beszédtechnikai alapok Kommunikációs gátak és feloldásuk A meggyőző kommunikáció technikáinak gyakorlása Konfliktuskezelés Konfliktusleltár készítésének módszerei Konfliktuskezelési módok és hatékonyságuk, konfliktushelyzet és a megoldási módok összehangolása Egyénen belüli, egyének közötti és csoportközi konfliktusok kezelése 3. Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a speciális szükségletként megjelenő zavarok, problémák velejárója, kísérőtünete a tanulási zavar. A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanulási alapképességek nem megfelelő fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a tanulási zavar mögötti okokat, hatótényezőket és kompetenssé tenni a serdülőt ezek kezelésében. 28

29 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Téma Feladat, tevékenység A tanulás alapképességeinek fejlesztése 1. Figyelemfejlesztő tréning A figyelem terjedelmének növelése A figyelem tartósságának fejlesztése A hatékony figyelemmegosztás A figyelem átvitelének gyakorlása 2. Emlékezetfejlesztés A rövid idejű memória fejlesztése (a tömbösítés módszere) A hosszú távú memória fejlesztése mnemotechnikai módszerek, kontextushatás stb. A konstruktív memória szerepe és felhasználása a tanulás során 3. Megértés fejlesztése Fogalomalkotás, lényegkiemelés Összefüggések feltárása A logikai felismerés fejlesztése 4. Problémamegoldás Konkrét és absztarkt gondolkodást igénylő feladatok A divergens és a konvergens problémamegoldás gyakorlása Analógiák használata Feladattípusok és megoldásuk Hatékony tanulási technikák Elemi tanulási technikák hatékonysága A mélyrehatoló, a mechanikus és a szervezett tanulási formák Tanulási stratágiák Tanulási stílusok Tanulási stílusok megismerése, Hatékonyságának fejlesztése Tanulási motiváció A gyermekre jellemző motívumok megismerése A motívumok és a célok összehangolása TEHETSÉGGONDOZÁS, ÖNKÉPZÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI Olyan csoportok létrehozását is fontosnak tartjuk a speciális gyermekotthon szervezeti keretein belül, amelyek kevésbé, illetve csak közvetetten tűzik ki a terápiát, a disszociális zavar korrekcióját célul, sokkal inkább a gyermekek érdeklődésének és tehetségének, adottságainak, képességeinek megfelelően alakulnának ki. A csoportok célja egyrészt a szabadidő hasznos, strukturált, saját választáson alapuló eltöltése, másrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás. Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága (amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik, megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik speciális szükségletből fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara) kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását. 29

30 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Az öntevékeny, önképző és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdeklődése és az intézmény tárgyi valamint személyi feltételek határozzák meg, most néhány példával szeretnénk érzékeltetni koncepciónkat: Kézműves csoportok Ping-pong Küzdősport AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI Speciális szükségletű gyermekek esetében a korrekción és fejlesztésen túl nagy hangsúlyt kell fektetni a további deviáns magatartásmódok elkerülésére, és társadalmilag elfogadott, helyes és követendő minták nyújtására. Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. A pszichoaktív szerekkel élő serdülők esetében viszont már másodlagos, illetve harmadlagos prevencióról beszélhetünk, így számukra elterelésként, illetve terapeutikus jellegű folyamatként jelennek meg ezen elemek. Az életkori sajátosságoknak megfelelő egészségcentrikus nevelés módjai, formái a következők: 1. Tájékozató, ismeretterjesztő előadások (meghívott előadókkal, ennek érdekében szorosan együttműködve a város szakembereivel, védőnő, rendőrségi sajtóreferens, bűnmegelőzési előadó, RÉV) o A dohányzás káros következményei o A szexuális élet témaköre, veszélyei, nemi betegségek o A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és veszélyek o A bűnmegelőzés o Az alkoholizmus témakörében. 2. Kötetlen és nyílt beszélgetések, teadélutánok szervezése, a többi lakásotthon gondozottjaival közösen, ahol lehetőség van egymás véleményének, attitűdjének, hiedelmeinek és tévhiteinek megismerésére és tudatosítására 30

31 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A barátság és a kortárskapcsolatok jelentőségéről. A szexualitással kapcsolatos attitűdök, a korai szexuális élet következményei, a felelősségteljes párkapcsolat témájáról. Nemi betegségekről Biztonságos szexről 3. Korosztályonkénti vetélkedők szervezése, ahol a devianciákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és megoldási módok aktív keresése mellett átélnék a csoportok közötti versengés és kooperáció élményét, ezáltal indirekt módon fejlesztve szociális készségeiket. 4. Egyéni és csapatjátékra egyaránt lehetőséget biztosító sportversenyek rendszeres szervezése, a sportolási lehetőség folyamatos biztosítása mellett. EGYÉNI TANÁCSADÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A speciális otthon szakemberei lehetőséget biztosítanának az egyéni, négyszemközti tanácsadásra és terápiára, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter, pszichológus, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos, hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör, amelyben ezt kérik is. A szakemberek napi szintű jelenléte és a rendszeres tanácsadás, valamint annak feltételeinek megteremtése (otthonunkban a terápiás helyiség) ezt lehetővé teszik. Az egyéni tanácsadás menete a következőkben foglalható össze. Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző gondozási helyén élők bevonásával A serdülővel történő exploráció a problémára, a tüneteinek megélésére és feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére. Diagnosztikus eljárások alkalmazása, amely a speciális szükséglet jatrogén ártalmainak, valamint a serdülő képességeinek, érdeklődési preferenciájának felmérését tűzi ki célul, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a serdülő jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és megtervezése céljából. Tanácsadási és terápiás módszer tervezése és megvalósítása. A tapasztalat alapján adekvát alkalmazási területek és technikák a következők: krízisintervenció, kognitív 31

32 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme viselkedésterápia, rövid dinamikus terápiák. Pszichológusunk egészségpszichológus végzettségű. A tanácsadás és a terápia sikerességének felmérése, a szükséges változtatások megtervezése és végrehajtása. Szükség, illetve igény esetén a terápiába bevonható a család is konzultáció, nevelési tanácsadás formájában-, hisz mint azt említettük a gyermek leginkább tünethordozó, és eredményes reszocializációjához elengedhetetlen a közvetlen környezet viszonylagos egészsége. Ehhez a gyermekotthon pszichológusának, családgondozójának tevékenységén túl szükséges az alapellátás családgondozójával, illetve lehetőség szerint a nevelési tanácsadó szakembereivel való együttműködés, kiemelten abban az esetben, amikor lehetőség nyílik a hazagondozásra, a vér szerinti családba való visszaillesztésre-visszailleszkedésre. AZ ISKOLÁZTATÁS A sikeres szocializáció alapja a személyes kompetenciák meglétén túl a megfelelő iskolai végzettség, illetve képesítés megszerzése. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a serdülők a beilleszkedés időszakát követően képességeikhez mérten közoktatási intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. A speciális szükségletű serdülők egy része alaptünetéből következően magántanulóként végzi tanulmányait. Amennyiben a speciális gyermekotthon vonzáskörzetében létezik kis létszámú osztályban, esetleg alternatív pedagógiai program keretében magatartási- és beilleszkedési zavarban szenvedő gyermekek oktatását vállaló iskola, eredményesebb és a serdülők szempontjából hatékonyabb ezen intézménybe való járásuk. Egyrészt csökkenti a szeparáció érzését, lehetővé teszi a külső kortárskapcsolatok kialakulását, kialakítását és motiváló ereje is jelentősebb a tanulás irányába, mint a magántanulói jogviszonyban való képzésben. A speciális szükségletű gyermekeink esetében a következő alap-és középfokú oktatási intézmények elérhetőek: - Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Logopédiai Intézet - Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Kecskemét - Kecskemét - Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Speciális Szakiskolája 32

33 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme - Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Gáspár András Szakközépiskola és Szakiskolája - Kecskeméti Humán Középiskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A célok operacionalizálásával kapcsolatban a következő tevékenységek, feladatok elvégzésére kerülhet sor a speciális gyermekotthon szakemberei, valamint a megvalósítást segítő további szolgáltatókkal (iskolák, képzési intézmények) való együttműködés révén: Magántanulói jogviszony indokoltságának felmérése A serdülők és fiatal felnőttek képességeinek és érdeklődésének felmérése A lehetséges oktatási intézmények és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel Beiratkozással kapcsolatos feladatok elvégzése A folyamat, vagyis az intézményválasztás sikerességének és az iskolalátogatás rendszerességének folyamatos nyomon követése több szinten valósulhat meg: Az intézményben dolgozó pszichológus rendszeres pályaorientációs, illetve tanulási motivációt facilitáló foglalkozásokat tart, amelyeken felméri és dokumentálja a pszichés hatásokat, esetleges problémákat, változtatási igényeket a gyermekek részéről A fejlesztő pedagógus tantárgyanként korrepetálja a serdülőket, igény szerint, így érzékelhető és figyelemmel kísérhető a hatékonyság (a gyermek képességeinek megfelel-e az iskola, illetve a képzés). Ezen túlmenően a tanulási alapképességeket (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés) fejlesztő foglalkozásokat tart, illetve segíti a hatékony tanulási technikák és stratégiák elsajátítását. Tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, hisz mint az korábban említésre került, a speciális szükséglet kísérő tünete a tanulási problémák, zavarok, és ennek megoldása, enyhítése, ezzel való adekvát, célirányos foglalkozás a speciális szükségletből fakadó egyéb problémák, zavarok további kiterjedését is megakadályozza, illetve akár direkt sikerélményhez is juttatja a gyermeket, optimalizálhatja a tanuláshoz-teljesítményhez való viszonyát. A nevelők folyamatos kapcsolattartása az iskolával lehetővé teszi az iskolalátogatás rendszerességének közvetlen ellenőrzését, az osztályfőnököktől, illetve a szakmai képzésben résztvevők esetében pedig a tanfolyam vezetőitől kapott visszajelzések a folyamat diagnosztikus értékelését biztosítják. 33

34 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A tanulásban nyújtott, a gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek megfelelő, vagy azt túlszárnyaló teljesítmény önmagában is lehetne jutalmazó értékű, kellő belső motivációs bázis alapján. Azonban speciális szükségletű serdülők esetében szükséges olyan adekvát, a céllal összefüggő, mégis kézzel fogható, extrinsic motivátor, jutalom bevezetése, amely számukra is kellő pozitív visszajelzést és elismerést nyújt a folyamat további sikeres megvalósításához és az együttműködéshez. Sikeres szocializáció A gyermekek, fiatal felnőttek számára biztosított legyen a megfelelő iskolai végzettség, vagy szakma megszerzése, valamint a továbbtanulás lehetősége A gyermekek képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek, intézmények megkeresése, fogadókészségének felmérése a gyermek további szükségleteinek megfelelő oktatással kapcsolatos intézmény, szervezet (kollégium, gyakorlati helyek) Képesség és Intézményválasztás Beiratkozás A gyermek érdeklődés kapcsolatfelvétel elkísérése vizsgálata Folyamatellenőrzés szintjei: Nevelők és oktatási, képzési intézmény folyamatos kapcsolata Pszichológus Fejlesztő pedagógus Iskolaválasztás sikerességének felülvizsgálata 34

35 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme REKREÁCIÓS PRORAMOK Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel, de kiemelt jelentőségű nyáron, iskolaszüneti időben, a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján, amelyek célja a gyermek kulturális érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez juttatás, valamint a közösségépítés, illetve a gyermek- és lakásotthonok közötti kapcsolat erősítése. Speciális szükségletű gyermek esetében az időstrukturálás, a tevékenységi keretek meghatározása amelyet a programok céltudatos szervezése biztosít- nem csupán pedagógiai, hanem indirekt terápiás hatással is bír. A programok révén továbbá lehetőség nyílik a gyermek én-hatékonyságának, kompetenciaérzésének növelésére (pl. Ki mit tud?, Kalandparki látogatás), sikerélményekhez juttatásra, illetve a programok szervezésébe való bevonás-bevonódás kapcsán pozitív mintanyújtásra és a közösségért érzett felelősség kialakítására, növelésére. Ilyen programok lehetnek: Múzeum, könyvtár, színház, játékműhely, mozi Ifjúsági Ház programjainak látogatása Strandolási lehetőség biztosítása Élményparki, kalandparki látogatások, állatkert, vadaspark Lovas tanya látogatás Erdőjárás, piknik, a természet megismerése Nyári egynapos és többnapos kirándulások közösen szervezett úticélokkal ÁGOTA napokon való részvétel Lakásotthonok közötti sportnapok, olimpiák, művészeti bemutatók, ki mit tud - jellegű programok, sütő-főző versenyek stb. szervezése, lebonyolítása, azokon való aktív részvétel. Lakásotthonokkal együtt eltöltött gyereknap amely segítheti önmaguk elfogadását, felvállalását, csökkenti a szeparáció érzését és támogatja a reintegráció folyamatát. Nyárbúcsúztató Városi programok, fesztiválok, koncertek (Hírős Hét Fesztivál, Csipero, Múzeumok Éjszakája) Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés egyik lehetősége. Továbbá speciális szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen 35

36 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más, akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A közös tanulás és a közös játék fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös játék szervezésekor előnyben részesítjük a nagymozgásos játékokat, sorversenyeket, illetve a közös alkotótevékenységeket. A gyermekotthonban élő gyermekek és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét, a karácsony, farsang megünneplésére az otthon Életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak, ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában. BŰNMEGELŐZÉST CÉLZÓ PROGRAMOK A diszociális zavarral küzdő serdülők esetében a másodlagos preventív munka keretén belül kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, valamint a további deviáns magatartásmódok kialakulásának megelőzése, így a bűnmegelőzés, nem csupán elkövetői, hanem áldozati oldalról is. A speciális gyermekotthon szakmai programjában megfogalmazott célja ezen serdülők védelme, amely védelem leginkább arra vonatkozik, hogy a fiatalok önmaguk tudják megfogalmazni reális énképen, lehetőségeiken alapuló céljaikat, beépítsék azon értékeket, amelyek lehetővé teszik a társadalomba való sikeres visszailleszkedésüket. Az új magatartásminták, viselkedésmódok elsajátítása és internalizálása többlépcsős folyamat, amelynek része az egészségfejlesztés és a bűnmegelőzés. A kidolgozásra került szakmai program a következő pontokon kapcsolódik szorosan a bűnmegelőzéshez: 36

37 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A reális énképen alapuló önismeret révén kialakul az optimális énkép-énideál diszkrepancia, melynek következtében a serdülők felmérik lehetőségeiket és képességeiket, céljaik megvalósíthatóságát és annak társadalmilag is elfogadott formáit, az érvényesülés és a siker adekvát elérési módozatait. Az érzelmi-akarati szféra optimalizálása és a szociális készségek megfelelő kialakítása elősegíti egyrészt az agresszióra adott reakciók hatékonyságának növekedését (áldozattá válás csökkentése), másrészt saját indulataik kanalizálása és elaborálása redukálja az agresszív magatartásmódok, bűncselekmények megvalósítását, abban való részvételt. Az egyéni érdeklődésnek megfelelő strukturált szabadidős tevékenység (tehetséggondozás, önképzés) válhat az önmegvalósítás internalizálódott módjává az esetleges bűnelkövetés helyett. Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők és a sportversenyek alternatívát mutatnak és önindította módon mintát nyújtanak a deviáns magatartásformákkal (kábítószerfogyasztás, alkoholizmus, bűnelkövetés) szemben. A reintegrációs program sikeressége révén a társdalomban való érvényesülés elfogadott formáit sajátíthatja el a serdülő, nevezetesen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség megszerzése kiemeli őt a bűnmegelőzés elsődleges célcsoportjai közül. A bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos secunder prevenciós tevékenység eszközei a következők lehetnek: Tájékozató, ismeretterjesztő előadások a társadalmi devianciákról és következményeiről Témacentrikus tréning (hatékony agressziókezelés, konfliktusmegoldás) Önálló aktivitást igénylő tevékenységek (vetélkedőhöz ismeretgyűjtés, könyvtárazás, beszámolók és előadások megtartása, képességek bemutatása művészeti fesztivál keretében) Bűnmegelőzési napok esetleg tábor- szervezése, segítő szervezetek (rendőrség, pártfogói felügyelet, áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek) bevonásával 37

38 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A MINDENNAPI ÉLETGYAKORLAT ELEMEI A speciális gyermekotthon mindennapi tevékenységeiben, a ház körüli teendőkben való aktív részvétellel, abban érdekeltté és motiválttá téve a gyermeket, és a közösséget, szintén szerves részét képezi annak a folyamatnak, melynek révén az otthonból kikerülve a serdülők, fiatalok maguk is képesek lesznek önálló életvitelre és életvezetésre. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 84. (4) Az ellátást nyújtó c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe cc) a pénzkezelésbe. A csoportgazdálkodás 125/A. (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon, illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból. (2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. Ennek érdekében szakmai ajánlásként a házimunkába való bevonás módjai a következők lehetnek: A munkatársak megbeszélik, összegyűjtik azon tevékenységeket, amelyekbe a gyermekeket bevonnák, részben mindennapi szinten kenyérvásárlás, takarítás, mosás, mosogatás, vasalás, udvari tevékenységek, körlettakarítás, fűnyírás utáni gereblyézés; részben alkalmanként ünnepekre való készülődés-sütés-főzés, otthoni dekoráció évszakonként stb. A gyermekek maguk között megbeszélik, felosztják a mindennapi tevékenységeket (pl. közös helyiségek, udvar rendben tartása, kenyér megvásárlása, felsöprés, felmosás, mosogatás) és ennek menetét, beosztását leírják, kifüggesztik az otthonban. A gyermek mentora feltérképezi a gyermek számára érdekes, vonzó, kedvelt ház körüli, alkalmankénti tevékenységeket, amelyekben szívesen részt venne, részt vállalna, majd a mentorok segítenek a tevékenységek megszervezésében, megvalósításában. 38

39 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A megbeszélt, elvállalt tevékenységeket a gyermekek a munkatárssal, mentorral közösen végzik, aki segítséget nyújt és ezáltal folyamatos visszajelzést biztosít a gyermek számára. Közös együttléten (étkezések, otthongyűlés) értékelik az elvégzett tevékenységeket, esetleg módosítanak a tevékenységek felosztásán (a módosítás kiemelten fontos új gyermek érkezésekor) A speciális gyermekotthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend megalkotásakor, illetve módosításakor gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban, illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt, majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. Mint azt korábban kifejtettük, új gyermek érkezésekor is az Életrend elfogadásának módja a szabályok és keretek belsővé tételét, interiorizációját célozza. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 112. (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen a) a napirendből adódó feladatokra, b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására, c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére, d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. (1) bek.], e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására vonatkozó előírásokat. (2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá. (3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni. 39

40 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek (előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben az összetartozás és a hovatartozás élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák. A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén túl az időszakos, illetve szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, mint fogászat, szemészet, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából. A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a gyermek- és lakásotthonok mindennapi életgyakorlatába építjük be. Ennek egyik formája a Gyermekönkormányzat működtetése, ami a gyermek- és lakásotthonban élő növendékek mellett az utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A speciális gyermekotthonban lévő Panasz-ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket, észrevételeiket, ötleteiket. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell legyen. 40

41 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A NEVELÉSI FELÜGYELET A NEVELÉSI FELÜGYELET INDOKOLTSÁGÁNAK PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE A nevelési felügyelet kialakítása a speciális igényű gyermekeket ellátó gyermekotthonon belül szorosan kapcsolódik azon célokhoz, amelyek a gyermekek életkori, nemi, valamint speciális szükségleteikből fakadó igényeihez igazodnak, és lehetővé teszik a személyiségfejlődés, valamint a reszocializációs folyamat optimalizálását. A magatartási és beilleszkedési zavart mutató, vagy pszichoaltív szerhasználó, súlyos pszichés zavarban szenvedő gyermekek esetében gyakran előfordulhat olyan viselkedési forma, amely közvetlenül veszélyezteti saját és környezete testi-pszichés épségét. Itt gondolhatunk az acting out reakciókra, amelyek heveny, akár szélsőségesen extra- vagy intrapunitív, antiszociálisan agresszív megnyilvánulások. Az acting out viselkedés kialakulását, megnyilvánulását a következő ábra szemlélteti: Frusztráció Agresszió szélsőséges esetben acting out Gondolkodás formai változása (beszűkülés) Gondolkodás tartalmi változása (emocionális alapú) Koncentrációképesség csökkenése Realitáshoz való viszony megváltozása Kommunikációs gátlás Regresszív megnyilvánulás Önbüntető tendenciák Antiszociális agresszivitás Az acting-out viselkedés kialakulása és következményei 41

42 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Frusztrációnak tekintjük azon helyzeteket, amelyekben a személy céljának elérésében akadályoztatva van. Ez adódhat külső, környezeti tényezőkből, ugyanakkor diszpozicionális, személyiségbeli okai is lehetnek. Speciális szükségletű serdülők esetében így különös gondot kell fordítani a bekerülés és az adaptáció időszakára, hiszen számukra a szabályok elfogadás és betartása, az új személyekhez való alkalmazkodás és az új közösségbe való beilleszkedés számos frusztrációs helyzetet jelent. Ez egyrészt adódik primer szocializációs deficitjükből, másrészt azon jatrogén tünetekből, amelyek révén alacsony frusztrációs toleranciával és kezdetleges elhárító mechanizmusokkal, valamint megküzdési módokkal rendelkeznek. A reakció jellegéből következően a gyermek átmenetileg nem vonható be kommunikációs alapú terápiába, a gondolati beszűkülés és a koncentrációképesség radikális csökkenése következtében. Ezért szükséges átmeneti elkülönítése, amelynek során megakadályozható az agresszivitás eszkalálódása, továbbterjedése, ezáltal megszüntethető a közvetlen veszélyforrás, amelyet jelent saját magára és környezetére vonatkozóan. A NEVELÉSI FELÜGYELET SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Hosszabb távon az említett sajátosságokból fakadóan a speciális szükségletű gyermekek és serdülők viselkedészavarának korrekciójakor a gyermek adottságainak és képességeinek fejlesztésén túl elsősorban a társas együttélés alapvető szabályainak elsajátítására, a szociális készségek újratanulására, az antiszociális magatartásmódok helyett új alternatívák felismertetésére kell helyezni a hangsúlyt. A kortárscsoport jelentőségét és az életkori sajátosságból fakadó önismereti igényt kihasználva csoportfoglalkozások keretén belül hatékonyabbá válhat az asszertív, ugyanakkor proszociális magatartásmódok elsajátítása. A nevelési felügyelet ugyanakkor nem csupán szeparációs lehetőség, hanem nevelési eszköz is egyben a speciális gyermekotthonban, ezért fontos figyelembe venni ezen viselkedési formára adott nevelői válaszokat, reakciókat, valamint az alapvető nevelői hozzáállást, attitűdöt, azaz az agresszió kezelési lehetőségeit. Az agresszióra adott válaszokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk. Szubmisszív válaszokat adunk az agresszióra akkor, ha elfogadjuk a másik fél akaratát és a sajátunkat háttérbe szorítjuk. Ez megnyilvánulhat menekülés, vagy behódolás formájában. 42

43 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Asszertív reakcióknak nevezzük azon válaszokat, amelyeknek célja a saját akaratunk érvényesítése. Ennek egyik formája maga az ellenagresszió, amikor az agresszorral szemben ugyanazt a viselkedést alkalmazzuk. Hatékonyabb megoldási mód az, amikor megpróbáljuk megérteni az agresszor motívumait, amennyiben lehetséges együttműködésre késztetni őt és ezáltal megértetni vele magtartásának következményeit és alternatívákat nyújtani céljai eléréséhez. Ezen megoldási mód alkalmazási lehetőségeit és gyakorlatát demonstrálják az úgynevezett asszertív tréningek. A mindennapi életben gyakran vannak olyan helyzetek, amelyekben ez utóbbi agressziókezelés talán ideának tűnik, és nem alkalmazható, ugyanakkor ezen szemléletmód elsajátítása a gyermeki agresszív megnyilvánulások hatékony kezeléséhez elengedhetetlen. Egyrészt fontos megérteni a magtartás mögött meghúzódó okokat, célokat, motívumokat és azt, hogy mennyire tekinthető életkori sajátosságnak. Mint azt számos kutatás bizonyítja, a gyermekek elfogadják közvetlen környezetük véleményét róluk és szervesen beépítik azt énképükbe. A gyermekét agresszívnak tartó nevelő tudattalanul alakítja ki a gyermekben azt a magtartást, amelyet szerinte környezete elvár tőle és a későbbiekben annak megfelelően fog viselkedni. Továbbá a gyermeki agresszió esetleges jutalmazásán, vagy túlzott büntetésén túl hatékonyabb, ha más alternatívákat választ a felnőtt, illetve választhat a gyermek. Ugyanakkor az agresszió közvetlen letiltása sem vezet hosszú távon eredményre. Egyrészt mint tiltott gyümölcs, a gyermek előszeretettel alkalmazza azt, amikor a tiltó személy nincs jelen. Másrészt a büntetéssel nem arra lehet megtanítani a gyermeket, hogy viselkedése milyen következménnyel jár, hanem arra, hogy hogyan rejtse és fojtsa el érzelmeit, ezáltal a gyermek magába fordulóvá vagy súlyosan szorongóvá válhat. Ahhoz, hogy megértsük a gyermek károkozó viselkedését, ismernünk kell az adott magatartáshoz vezető okokat és motívumokat, fel kell ismernünk az agresszív viselkedés célját. A csak büntetéssel, korlátozással, vagy csak jutalmazással való manipuláció hosszú távon nem vezet eredményre, ugyanakkor a helyzet kívánalmainak és ismeretének függvényében rövidtávon hatékony lehet. A gyermekkel értelmi szintjének megfelelően meg kell értetni és törekedni kell arra, hogy megértse és előre lássa viselkedésének káros következményeit, és ezáltal saját maga alakítsa ki azon szabályokat, amelyek alapján agresszív tendenciáit kontrollálhatja. A személyi szabadság korlátozásával és a nevelési felügyelettel kapcsolatos tevékenységi protokollt a 2. sz. melléklet tartalmazza. 43

44 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A speciális gyermekotthon értékelési rendszere A fordított zsetonrendszer szakmai ajánlás A speciális gyermekotthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja, hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük. Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított zsetonrendszer metodikáján alapul. Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a felnőttek, amelyet tárgyiasítva egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel megkapnak növendékeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát alapvetően semmit nem kell érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen kialakított - szabályok megszegése esetén. Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de megtartott zsetonokat számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani. Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását. Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert. A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései: 1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása. 2. Otthongyűlés a gyermekekkel és munkatársakkal tartott közös megbeszéléskeretében - a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a viselkedési alternatívák nyújtása - a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy gyermekotthon sajátosságainak megfelelőek; közösen kerülnek kialakításra; 44

45 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme kellőképpen általánosak; az alapvető szocializációs és közösségi normákra vonatkoznak; a tiltást kerülni kell, azaz viselkedési alternatívaként fogalmazódjanak meg a szabályok. - a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések száma) - a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy zseton-mennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonjait továbbá érdemes megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat, többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb ajándékot is) kaphat ; a beváltható ajándék nem feltétlenül kell tárgyi eszköz, játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb ) 3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel: - szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta, - és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie. 4. A zseton-megtartás - Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen túlmenően a munkatársak is vezetnek nyilvántartást a zsetonokról, azok megtartásáról, számáról - Zseton minden reggel mindenkinek jár bizalom érzetének erősítése a gyermekben. - Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában. - A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen megbeszéltek alapján. 45

46 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Kikerülés a speciális gyermekotthonból - A reszocializáció és a reintegráció folyamata A speciális otthonban eltöltött időszak amely maximálisan 2 év lehet- végéhez közeledve a gyermek további sorsának alakulásához nagyon fontos a megfelelő szocializáltság kialakítása, amely speciális szükségletű serdülőknél a reszocializálás folyamatát jelenti. Bár bemutatásra került program minden eleme integrálja ezt a folyamatot, indokoltnak tűnik egy külön, önálló egységként alkalmazható reintegrációs program bevezetése, amely alapvetően két részre osztható: a szűkebb környezetbe, illetve a társadalomba való visszailleszkedés. A KÖZVETLEN KÖRNYEZETBE VALÓ REINTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A vér szerint családdal a kapcsolattartás lehetőségét természetesen folyamatosan, a gyermek bent létének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve, valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan. A családba való reintegrálódás eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, és szükség, valamint igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja. Amennyiben az eredeti környezetet, ahonnan a gyermek a speciális ellátást nyújtó gyermekotthonba került, nem a család, hanem valamely más intézmény, gyermekotthon, illetve lakásotthon jelentette, és a felülvizsgálat, valamint a megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján a gyermek oda kerül vissza, különös figyelmet kell fordítani az ott élő gyermekek és szakmai munkatársak felkészítésére is. Ennek egyik fontos eleme a kooperatív kapcsolat kiépítése és a folyamatos kétirányú kommunikáció biztosítása a gyermek bent léte alatt is, amely elősegíti a serdülővel kapcsolatos későbbi optimális hozzáállás kialakítását és sikeres reintegrációját. Nevelőcsaládhoz való kerüléskor fokozott figyelmet kell fordítani a barátkozás szakaszára, annak fokozatosságát és folyamatosságát kell lehetővé tenni. Nagyon fontos a gyermek reakcióinak, viselkedésének, kötődésének alakulását az otthonban dolgozó szakemberek részéről nyomon követni, és a barátkozás sikerességét vagy sikertelenségét felismerni. A gyermek számára biztosítani kell a barátkozás folyamán az egyéni konzultációs lehetőséget, amelynek során érzéseit és ellenérzéseit nyíltan felvállalhatja, valamint a szakember 46

47 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme koordinálni tudja azokat és rálátása lesz a folyamatra, annak hatására a gyermek további személyiségfejlődésében. Lakásotthonba kerüléskor a gyermeket vagy a fiatalt az új közösségbe fokozatosan kell bevezetni, lehetőséget adva neki az új, leendő életmód, társak, szabályok feltérképezésére és elfogadására. A TÁRSADALOMBA TÖRTÉNŐ REINTEGRÁCIÓ A társadalomba történő reintegráció elősegítését célzó szakmai program olyan célok köré csoportosul, amelyek lehetővé teszik az önálló életvitelhez szükséges alapok megismerését, azok önálló megteremtésének elősegítését, a reális énkép kialakítását, az ideális énkép-énideál diszkrepancia, mint motiváló tényező optimalizálását, a megfelelő pályaszocializációt, pályaorientációt. Ezek kapcsán fontos célkitűzésként jelenik meg az egyéni képességek fejlesztése, tehetséggondozás, egyrészt az önismeret hatékonyságának növelése, másrészt a sikeres munkavállalás céljából. Összességében megvalósulhat a társadalomba való visszaillesztés, a reintegrációs folyamat katalizálása, megfelelő értékrend és reális jövőkép kialakításával. A társadalomba való reszocializációs program részei, feladatai Pozitív énidentitás, értékrend, reális jövőkép kialakítása Én-erősítés: önértékelés növelése, szorongáscsökkentés, hatékony énbemutatás. Pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás során elsajátítják azokat az értékeket, attitüdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban A társadalmi együttélés szabályainak megismerése (alapvető állampolgári jogok és kötelességek) A reintegrációs program várható hatásai a következőkben foglalhatók össze: A fiatalok megismerik az identitás és az identitáskrízis fogalmát, valamint az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását. A tudatosított családi, nevelési értékeket képesek beilleszteni a saját értékrendjükbe. Stabil jövőképpel rendelkeznek. Képesek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van. A disszociális zavarokkal küzdő gyermek vagy fiatal beillesztése új környezetébe, legyen az a család, nevelőcsalád vagy lakásotthon, jól megalapozott döntés alapján és folyamatos 47

48 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme támogatás (amely mind a gyermek, mind a környezet támogatását jelenti) mellett kell, hogy megtörténjen. Természetesen maga a reszocializációs folyamat nem választható el az előző időszaktól élesen, hisz a gyermek bekerülésétől fogva a személyiségfejlesztésen, a csoport és egyéni terápiákon, a tehetséggondozáson keresztül tevékenysége és életmódja a speciális otthonban mind ezt szolgálja. A szakmai program elemeinek megvalósításához szükséges feltételek, idői keretek és kompetenciák A program eleme Személyi feltételek Tárgyi feltételek Idői keretek Önismeret fejlesztés Pszichológus, vagy önismereti csoport vezetésében jártas Csoportfoglalkozás Heti 2 óra pedagógus, fejlesztő megtartására alkalmas pedagógus helyiség Korrektív-terápiás Pszichológus Heti 2 óra csoportok Tehetséggondozás, Munkatársak speciális Igény és lehetőség szerinti Heti rendszerességgel önképzés képzettséggel, művészeti készséggel, vagy Adott szakterület, művészeti ág képviselője tárgyi eszközök Iskoláztatás Fejlesztő pedagógus, Egyéni foglalkozásra Heti rendszerességgel pszichológus, nevelő alkalmas helyiség, Kulturális- és élményprogramok Egészséges életmódra nevelés Bűnmegelőzés Reintegrációs program Nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens, fejlesztő pedagógus Orvos, Pszichológus, Sportoló, edző, védőnő Nevelő, pszichológus, külső szakemberek, szervezetek Pszichológus, Családgondozó foglalkoztató eszközök Sportolásra alkalmas, kiránduláshoz szükséges eszközök Előadások megtartására alkalmas helyiség, Vetélkedőkhöz és sporttevékenységhez szükséges eszközök Sportoláshoz, vetélkedőhöz szükséges eszközök, beszélgetések megtartására alkalmas helyiség Egyéni tanácsadásra és csoportfoglalkozásra alkalmas helyiségek Alkalmanként, nyári időszakban legalább heti rendszerességgel Alkalmanként, Sportolási lehetőség folyamatos biztosítása Havi rendszerességgel, nyári időszakban intenzív programsorozatként (napok, tábor) Heti rendszerességgel a kikerülést megelőző 3 hónapban (tervezhetőségtől függően) 48

49 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere A családdal és az eredeti környezettel való együttműködés formái A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentőségére többször utaltunk, hiszen mind a bekerülés folyamán, a gyermeknek a speciális gyermekotthonba, mint új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család ismeri és támogatja a serdülő fejlődését célzó szakmai tevékenységet. Ezért fontos, hogy ezen időszakban nem csupán mint információforrás legyen jelen a család, hanem mint megismerő is. A serdülő bent tartózkodása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig facilitálja mind a terápiás folyamatok, mind a reintegráció lehetőségének sikerességét is. A családdal való tevékenység lehetséges formái a következők: Családkonzultáció Az intézmény szakembereivel, illetve a gyermekkel foglalkozó szakmai munkatársakkal való folyamatos kapcsolat és konzultáció lehetőségének biztosítása Az alapellátás szakembereivel való szoros kapcsolattartás Az eredeti környezettel való szoros kooperáció kialakítása és biztosítása a speciális szükségletű serdülő speciális gyermekotthonban való tartózkodás alatt abban az esetben is nélkülözhetetlen, amennyiben egy másik gyermekotthonról, lakásotthonról van szó. A speciális gyermekotthonban élő serdülő és korábbi intézménye közötti kapcsolattartás a rendszeres látogatás és a szakmai munkatársak közötti konzultáció formájában nyilvánulhat meg. Ennek jelentőségére korábban, a sikeres reintegráció kapcsán is utaltunk. A szakmai program sikeres megvalósításához hozzájáruló szolgáltatókkal való együttműködés A szakmai program szerves részét kell, hogy képezze a folyamatos kapcsolattartás azon oktatási és képzési intézményekkel, valamint civil szervezetekkel, amelyek a hatékony és adekvát reszocializációt lehetővé teszik, illetve infrastrukturális hátterét biztosítják. Az oktatási és képzési intézményekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit és jelentőségét a korábbiakban, az iskoláztatás kapcsán, kifejtettük. A szakmai program hatékony megvalósítását segítik elő a speciális gyermekotthon civil szervezetekkel létesített kapcsolatai és szoros együttműködése, amely megnyilvánulhat mind szakmai támogatásban (szakemberek biztosítása speciális fejlesztő vagy korrektív-terápiás 49

50 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme tevékenységhez, ismeretterjesztő, tájékoztató előadások megtartása, kiadványok terjesztése), mind tárgyi, vagy infrastrukturális eszközökben ( a tehetséggondozó csoportok elindításához szükséges feltételek megteremtése, alternatív terápiás módszerek alkalmazási lehetőségének biztosítása), mind közös programok (ünnepek, kirándulások) szervezésében és projektek, pályázatok lebonyolításában. A kapcsolatrendszer komponensei A speciális gyermekotthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a Szolgáltatón belül - Gyám, a gyermekotthon vezetője (Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon) a Fiú Speciális Gyermekotthon, lakásotthon ezen szervezeti egység része - A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor) - Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával, - Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival - Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival - Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn - A szakszolgálat szakmai egységeivel: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, Elhelyezési csoport, a Befogadó otthon vezetőjével, munkatársaival (előgondozás folyamatában), - Az illetékes alapellátás szakembereivel, - Gyámhivatalokkal, - Hatóságokkal, - Közoktatási és felnőttképzési intézményekkel, - Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek megfelelő szakellátási intézmények) - Helyi önkormányzattal, Kisebbségi önkormányzatokkal, - Kulturális intézmények vezetőivel, - Sportegyesületekkel, - Egyházakkal, - Civil szervezetekkel, támogatókkal, - Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődésétfejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel 50

51 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba) évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,new Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXIX. Törvény a közoktatásról évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 51

52 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról 58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról 52

53 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái különösen: a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele. b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása. c) vezetőkkel való személyes megbeszélés. d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével. e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását. A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény k) pontja alapján közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti. A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl - jogaik védelmével kapcsolatosan a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak: a) közvetlen feletteshez, b) a megyei igazgatóhoz, c) az igazgatóhoz. 53

54 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Szakmaetika- A speciális gyermekotthon munkarendje, munkatársak szakmai feladatai Szakmaetikai ajánlások a speciális gyermekotthonban tevékenykedő munkatársak számára: A gyermekvédelemben tevékenykedő kollegáknak személyiségében érett és jól differenciált személyiséggel szükséges rendelkezniük, hogy személyiségükkel is jól megfeleljenek ennek az igényes, és fáradságos feladatnak. Érző, és értő felnőtt, rugalmas és hiteles személyiségre van szükség. Következetesen viselkedik, és jó mintát nyújt a gyermek számára. A humorérzék, a kreativitás, a problémákkal való megküzdés képessége fontos érték a gyermekekkel való törődés során. Igénye legyen a folyamatos szakmai ismeretbővítésre, az önismeret folyamatos építésére. Tudjon hatékonyan teamben dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyen saját értékeivel. erősségeivel, de gyengéivel is. Gyermekeinkkel való tevékenység során a kollegák a személyiségükkel dolgoznak, mely egy idő után elfárad, frissítésre szorul. A szakmai team számára rekreációs lehetőségek biztosítására, szakmai munkájukban megtámogatásra (szupervízió, esetmegbeszélő, sikeres esetek, tapasztalatok megbeszélése stb.) van szükség. Fontos, hogy minden kolléga megtalálja a munkán kívül azokat a kikapcsolódási, rekreációs lehetőségeket, amiben jól érzi magát, fel tud töltődni, és kipihenten, megújulva tud visszatérni a gyermekek közé. A speciális gyermekotthonban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben, folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A szolgálat átadásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: - az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük, - távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés, - van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos, van-e további teendő, - milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban, 54

55 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái - volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.), - milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni, - étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók, - van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség. - az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul. A speciális gyermekotthoni munkatársak konkrét feladatai Gyermekotthoni hálózat vezető A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak) számára. Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok ápolását. Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást. Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz. Segíti és támogatja a gyermekek és fiatal felnőttek pályaválasztását. Felkészíti a gyermekeket az önálló és felelősségteljes életre. Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal. Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet. Gyám, gyermekotthon vezető a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője segíti a gyermek új gondozási helyre való beilleszkedését elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját gondoskodik a gyermek rendszeres iskolába járásáról, továbbtanulásáról segíti és biztosítja a családdal való kapcsolattartást védi a gyermek érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról 55

56 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái eseti számadást, rendszeres számadást, végszámadást készít, családi pótlék felhasználásáról beszámol a gyámhivatalnak az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése Problémás gondozási-nevelési esetekben iránymutatást ad, esetmegbeszélést tart az érintettekkel A gondozott gyermekek és fiatalok fejlődésének nyomon követése céljából folyamatos kapcsolatot tart a nevelőkkel, tájékozódik a gondozottak testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséről, egészségügyi állapotáról, oktatásáról, gondozásáról, neveléséről Koordinálja a gyermekkel és körülményeivel foglalkozó szakemberek munkáját Ellenőrzi a gyermek-csoportok eseménynaplóit, a gondozó-nevelő munka napi gyakorlatát, Gyermek-csoportonként átfogó szakmai ellenőrzést tart: ellenőrzi a Gyermekeink védelmében elnevezésű együttműködési és nyilvántartási dokumentáció vezetését, különös tekintettel az egyéni gondozási-nevelési terv betartását, szakmai elveknek és a belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzést, Meghallgatja a gyermekek gondozást, nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait, véleményét, Irányítja és ellenőrzi szakmai területen a helyettesítéseket, a túlmunka-végzést, és adminisztrálást. Az éves ellenőrzési terv alapján belső ellenőrzési feladatokat lát el. Ellenőrzi a Speciális Gyermekotthon működtetésével kapcsolatos jogszabályok, intézményi szabályozások, igazgatói rendelkezések végrehajtását. Az igazgatónak elemző és értékelő megállapításokat tesz. Részt vesz: Vezetői értekezleten, Gondozási csoportok megbeszélésein, Esetmegbeszéléseken, Szakmai továbbképzéseken, programokon, Elhelyezési értekezleteken, Intézményi értekezleteken fokozott figyelmet fordít az új gyermekek bekerülésekor az előgondozás folyamatára, a gyermekek teljes körű ellátására, valamint támogatja, és aktívan részt vesz a gyermek lakásotthonból való elkerülésének, kikerülésének folyamatában egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés lehetőségét megvalósítja mentor kijelölése és folyamatos figyelemmel kísérése, a mentor-rendszer koordinálása kéthetente team megbeszélést szervez és tart 56

57 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Nevelő Gondoskodik arról, hogy a gyermekek minél több élményprogramon vegyenek részt Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tart a helyi és a környékbeli általános iskolákkal és a továbbtanulás érdekében a középiskolákkal Ellenőrzi az eseménynapló bejegyzéseit, szükség esetén, saját hatáskörében azonnal intézkedik Közreműködik a gyermekközösség kialakításában, továbbfejlesztésében Önképzés keretében ismereteit fejlessze folyamatosan Törekedjen nyílt, őszinte felnőtt-gyermek kapcsolat kialakítására és megerősítésére Tegyen meg mindent a gondozott gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésért, személyisége legteljesebb kibontakozásáért. Ismerje és tartsa be munkavégzésre vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendelkezéseket és azokat a szakmai és helyi előírásokat, melyek a mindennapi tevékenységet meghatározzák. Kapcsolatot tart a gyermeket látogató szülőkkel, családtagokkal és hozzátartozókkal. Gondoskodik a csoportjába tarozó gyermekek testi tisztaságáról, ruházattal történő ellátásáról. Figyelemmel kíséri az egyéni felszerelés, ruházat ápolását, karbantartását, szervezi azok szükség szerinti javítását. Gondoskodik a Házirend betartásáról, elősegíti, hogy a gyerekek időben érkezzenek a terápiás foglalkozásokra. Az őt váltó szakdolgozót tájékoztatja a gyermekek állapotáról, a megoldandó feladatokról. /gyógyszerbeadás, felszerelések kiadása stb./ Köteles ismerni a nevelési csoportjába tartozó gondozott gyermekek személyi iratanyagát, valamint családi körülményeit. Rendszeresen ellenőrzi a gondozott gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, az egyéni ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását. Gondoskodik a betegek megfelelő elhelyezéséről, az orvos utasításának betartásáról. Meghallgatja a gyermekek gondozást-nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait, véleményét. Az ügyeletesi füzetben tájékoztatást ad az esetleges problémákról, eseményekről. Koordinálja az egészségügyi ellátást igénylő gyermekek orvosi vizsgálatát. 57

58 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Étkeztetéskor gondoskodik arról, hogy a gyermekek a higiéniai követelményeket megfelelően betartsák. Figyelemmel kíséri a gyermekek étkeztetését, az életkori sajátosságoknak megfelelően tanítja a kulturált étkezés szabályait, elősegíti szokássá alakulását. Folyamatosan ellenőrzi a gyermekekkel kapcsolatos iratanyagokat. Részt vesz: Gondozási csoportok megbeszélésein, Esetmegbeszéléseken, Szakmai továbbképzéseken, programokon, Intézményi értekezleteken Gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens Elősegíti a gyermek és ifjúsági közösség kialakulását Fogadja az iskolából hazajövő gyerekeket, felkészíti az étkezéshez (kézmosás, átöltözés), Felkészíti a gyermekeket a tanórára (tisztálkodás, felszerelés előkészítése). Képességeihez és tudásához mérten bekapcsolódik a tanórai tevékenységbe, segíti a gyerekek egyéni tanulását. A tanulási zavarokkal küzdő növendékek esetében együttműködik a fejlesztőpedagógussal, illetve a korrepetitorral. Részt vesz a szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, együtt játszik a gyerekekkel. Támaszt nyújt a gyermekek egyéni lelki problémájának feldolgozásában, segíti a konfliktushelyzetek békés megoldását. A lelki gondozás területén együttműködik a növendék pszichológusával. Ellátja a folyamatos gondozási feladatokat. Betartja a napirendet és törekszik a helyes szokásrend kialakítására. Közreműködik a konyhai feladatok ellátásában, kialakítja a kulturált étkezés szabályait. Irányítja a növendékek önkiszolgáló munkáját. Felel a gyermekek gondozottságáért, ruházatukkal való ellátásért (évi pénzkeret figyelembe vétele), gyermek ruházatának javításáért. Megtanítja a gyermekeket ruházatuk tisztántartására, javítási munkák elvégzésére, környezetük tisztántartására. Feladata a lakóegység helységeinek tisztán tartása, textíliák és a gyerekek ruházatának mosása, vasalása, javítása, gyerekek eszközeinek tisztán tartása, fertőtlenítése, 58

59 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. Felel a tisztítószerek biztonságos tárolásáért. Az orvos irányítása szerint ellátja az egészségügyi feladatokat. Orvosi vizsgálatra, szakrendelésre kíséri a gyermekeket. Figyelemmel van a betegekre, ellátja, ápolja őket az orvos útmutatásai alapján. (Kiemelten felelős a növendékek számára előírt gyógyszer adagolásáért és pontos szedéséért.) Részt vesz a növendékek szexuális és egészségügyi nevelésében és gondozásában. Önálló gyermekkíséretet és felügyeletet lát el, melynek során köteles a rábízott gyerekek testi és lelki egészségére vigyázni. Ellátja az éjszakai ügyeleti teendőket. A nevelő irányításával részfeladatot vállal az önálló csoportgazdálkodás területén, a rábízott részfeladatok ellátásáért erkölcsileg és anyagilag felel. Ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Bevásárol, főz, és lebonyolítja az étkezéseket) Program alapján vezeti a szabadidős tevékenységet (beszélgetés, kirándulás, társasjáték, sportfoglalkozás, bevásárlás, programra kísérés). Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtanítsa a gyerekeket takarékoskodni, pénzüket megfelelő módon beosztani. Amennyiben a gondozottak megkérik, köteles az értékeik megfelelő őrzéséről gondoskodni. Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Ezen a téren az intézmény által felkínált lehetőségeket segíti. Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. Biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott személyes tárgyainak elhelyezését. Segíti a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartását, szülővel, hozzátartozóval igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az esetleges szülő és gyermek közötti konfliktust segítsen feloldani, erősítse a gyermekben a szülők iránti lojalitás érzést. Mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a gyermek hazakerülhessen. 59

60 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Ha a gondozott gyermek engedély nélkül eltávozott az intézményből, vagy oda a számára előírt időpontban nem tér vissza, megkísérli felkutatni tartózkodási helyét. Amennyiben ez sikertelen lenne 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tudó eltűnt gyermek esetén haladéktalanul, egyéb esetekben 24 órán belül gondoskodik, hogy az illetékes rendőri szerv értesítve legyen az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Köteles a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak, az intézmény vezetőjének tudomására juttatni, különös tekintettel a fiatalok személyiség jogaikra, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére tekintettel. Köteles jelenteni, ha a gondozottat bűncselekmény éri, vagy ő maga bűncselekményt követ el. Vezeti a speciális gyermekotthon eseménynaplóját a nevelő útmutatásai alapján. Felel az információ pontos rögzítéséért és teljességéért. Az eseménynaplót szolgálatba állásakor áttanulmányozza, és az abban foglaltakat figyelembe veszi munkája során. A gyerekeket balesetveszélyes helyzetektől óvja meg. Baleset esetén részesítse elsősegélyben a balesetet szenvedőt és megteszi a szükséges intézkedéseket. (orvos, mentő hívása). A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégáival teamben együtt dolgozik.felelősen végzi munkáját. Fejleszti szakmai, pedagógiai ismereteit, műveltségét. Gyermekvédelmi ügyintéző Azon gyámhivatali eljárások során, melyben az ellátott gyermekek érdekeltek, a készítendő iratok megfelelő szakmai előkészítés után határidőre elkészüljenek, tartalmuk megfeleljen a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai követelményeknek. Mint iratkezelő ügyintéző szabályszerűen kezeli, és naprakész állapotban tartja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyi anyagát. Naprakészen ismeri és nyilvántartja a Gyermekotthon üres férőhelyeit, azok betöltési lehetőségeit. Megismeri és kezeli a statisztikai adatgyűjtés lényegét (OSAP rendszer. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer) 60

61 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Adatgyűjtéseket, adatrögzítéseket végez, bekapcsolódik a statisztikai nyilvántartás folyamatába, javaslatokkal él a felettesei felé az adatgyűjtések és rendszerezések megújítására, ésszerűsítésére. Szükség esetén jegyzőkönyvet vezet és ír, levelet vagy más iratot készít el. A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti, tartós nevelt gyermekekről nyilvántartást vezet, az adatvédelmi szabályok betartásával. Kezeli, és naprakész állapotban tartja az ellátottak személyi anyagát. Ennek kapcsán levelezést folytat, személyi lap, illetve személyi igazolvány, lakcím ki és bejelentkezés, útlevél, egészségügyi iratok, iskolai előmenetelével kapcsolatos iratok, stb. beszerzése és érvényessége megőrzése tárgyában. Begyűjti és a gyermek iratanyagában tárolja a gyermekeink védelmében rendszeresített nyilvántartási lapokat. A határidők figyelemmel kísérése mellett előkészíti a szükséges iratokat a gyámsággal kapcsolatos feladatok érdekében.(pl.: éves felülvizsgálat, gyámi jelentés, kapcsolattartás, családi pótlék igénylés, stb.) Külön leltár-felelősségi megbízás alapján felel a gyermekotthon leltáráért, részt vesz a leltározás előkészítésében és vitelében Szükséges és indokolt esetben gyermekkíséretet végez, felügyeletet is ellát a Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján. Fejlesztő pedagógus A szakmai vélemény kialakítása érdekében gondoskodik az esetek előzményeihez kapcsolódó iratanyagok bekéréséről, ütemezéséről, a határidőn belüli lebonyolításáról. Az otthonban élő gyermekek fejlettségi szintjének felmérése, annak dokumentálása és folyamatos nyomon követése. A végzett munkának és eredményességének naplóban való rögzítése, további feladatok megállapítása. A pszichológussal, mentorral és további munkatársakkal együttműködve részt vesz a Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv kialakításában és felülvizsgálatában. A gyermekek részére egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ezeket a gyermekotthon nevelőjével egyeztetve szervezi meg. A kimagasló, ill. jó képességű vagy valamilyen területen tehetséges gyermekek részére megszervezi a tehetséggondozást; a lemaradóknak segít a korrekciók elvégzésében, a felzárkóztatásban. 61

62 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Segíti a tanulókat az iskolai felkészülésben, ellenőrzi felszerelésük, taneszközeik meglétét, állapotát. Rendszeresen kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, a tehetséggondozásban, vagy felzárkóztatásban résztvevő egyéb szervezetekkel és személyekkel. A gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokon vesz részt, alkalmanként - a Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján - gyermekkíséretet, felügyeleti munkát lát el Szakmai továbbképzéseken vesz részt. Pszichológus Bekerülés, beilleszkedés időszakának segítése - családból való bekerülés krízise, gondozási hely váltás, mentor-rendszer támogatása, ismerkedés-beilleszkedés a gyermekközösségbe, Kapcsolat kiépítése a gyermek korábbi gondozási helyével vagy a családdal, az oktatási-nevelési intézményekkel, az egészségügyi ellátórendszer tagjaival, hatóságokkal Pszichodiagnosztikai eljárások alkalmazása - anamnézis, interjú, teljesítménytesztek, személyiségskálák, projektív tesztek, pszichológiai vélemény készítése Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv készítése kollégákkal (főként a fejlesztő pedagógussal és a gyermek mentorával együttműködve) amely tartalmazza a gyermek pszichodiagnosztikai vizsgálata alapján az erősségeit (tehetséggondozás), kockázatokat (pl. speciális szükséglet kockázata, környezeti veszélyforrások) a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, ezek felelősét; 3 havonta felülvizsgálat, mentálhigiénés gondozási terv esetleges módosítása Pszichológiai tevékenység formái gyermekekkel: csoportmódszerek önismereti, tematikus, módszer specifikus; egyéni tanácsadás, krízisintervenció, Csoportmódszerek fő tematikája: közösségépítés, együttműködés-egymásra utaltság, tolerancia ; agressziókezelés-asszertivitás tréning, szociális készségfejlesztés, tanulási képességek fejlesztése és tanulási technikák Egyéni tanácsadás tematikája: motivációs lehetőségek, jövőkép, szabadidőstrukturálás, életrend betartása-szabálykövetés 62

63 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, támogatása - szülő-konzultáció, szülőcsoportok, pszichoedukáció, testvérkapcsolatok optimalizálása, A gyermek kapcsolattartására (vér szerinti szülővel, családdal) vonatkozó javaslatok megtétele Új gondozási helyre való távozásra a gyermek felkészítése, a folyamat támogatása, előgondozás A kollégákkal való együttműködés - esetmegbeszélések, intervíziós csoportok, kooperációs formák, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme, pszichés támogatása, új kollégák beilleszkedésének segítése Aktív részvétel a munkatársi és gyermekotthoni gyűléseken A gyermekek önszerveződésének és érdekképviseletének (gyermekönkormányzat) szorgalmazása, támogatása Önfejlesztés, önképzés keretében szakmai továbbképzéseken való részvétel Családgondozó A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében tevékenykedik. Alakítson ki jó kapcsolatot, a rábízott veszélyeztetett családokkal, a kooperációs intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), intézményben élő gondozottakkal, illetve az onnan kikerült utógondozottakkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével. Családgondozóként együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi. A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése szükség esetén javaslattétel a kapcsolat formájának és időtartalmának megváltoztatására. A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre 63

64 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A hazakerülést követő teendők és életvitel a gondozott gyermekekkel és szülőkkel közösen megtervezése. Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi. A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szülőt bevonni a gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal meglátogatja. A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. Adatokat gyűjt a gyámhatósági beszámolóhoz a gyermek és családja kapcsolatáról valamint családi körülményeiről. Családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek lakóegységének vezetője számára. A gyámi beszámoló elkészítésekor teljes körű összefoglaló beszámolójával segíti a nevelő munkáját az egyéni gondozási nevelési terv elkészítése és a későbbi helyzetértékelések kitöltése során. Együttműködik a pszichológussal a gyermek egyéni terápiája során és a nevelőknek adott nevelési tanácsadás tekintetében. A családgondozó amennyiben nem kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól a gondozást még a következő szolgáltatásokkal egészítheti ki: a.) a szülők nevelési, gondozási háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása b.) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének elfogadhatóvá tételében c.) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának ügyeik intézésének támogatása 64

65 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai GH-1 GH-2 GH-3 Törzslap Egészségügyi karton Féléves jelentés a gyermekről a gyámhivatal részére Kapcsolattartás vezetése Gyermeknyilvántartás Napi kimenő nyilvántartás Eseménynapló Zsebpénz nyilvántartás Családi pótlék vezetése Családi pótlékos rovatív vezetése Ruházati karton és rovatív vezetése A telefon átvétele Részletes telefonszámok vezetése HACCP Szabadság igénylése Szabadságos nyilvántartás engedélyeztetése Szabadság hóvégi jelentése Jelenléti ív Dolgozók havi munkaidő jelentése (havi óraszám, délutáni, éjszaki pótlék) Étkezési igénylés Tényleges étkezés Ellátmány igénylés Férőhelyek száma Gazdálkodással kapcsolatban a rovatív vezetése 65

66 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az együttműködés. Ennek lehetséges formái: - team-megbeszélések: havi rendszerességgel (közösen megbeszélt, rögzített időpontban) az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók a Szolgáltató és a gyermekotthon egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott feladatokról. - tematikus megbeszélések: előgondozási folyamat részeként új gyermek érkezésekor, mentori tevékenységgel kapcsolatosan, mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv megbeszélése- felülvizsgálata - esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal - csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva - kötetlen összejövetelek a kollégák részvételével az összetartás erősítésére, a kikapcsolódás biztosítására - siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése, amelyeket a team sikerként élt át - jó gyakorlatok tanulságainak összegyűjtése tematikusan pl. hatékony konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák - belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM implementáció munkatársak számára 200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés - új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése munkatársi mentorálás révén, amikor az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban, hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe. 66

67 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Továbbképzési terve tartalmazza a kollégák szakmai és személyiségbeli fejlődését biztosító továbbképzésének ütemezését, melynek révén biztosítjuk, hogy munkatársaink minél szélesebb körű akkreditált tanfolyamon, továbbképzésen, tréningen vehessenek részt, illetve ezáltal biztosítjuk a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettséget is. Új kolléga esetén különös gondot fordítunk a személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásba vételéről szóló igazolás és nyilvántartási szám beszerzésére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez történő regisztráció kapcsán. 67

68 A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a feladatcentrikusság helyett gyermekközpontúság, az ügyek helyett esetkezelés, a munkavégzés helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében. A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák mindennapi tevékenységét. Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató tevékenységet az ÁGOTA Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a KÁSZPEM módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is képezik (kliens-csoport, nevelési elvek). A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM módszerének elsajátítása révén a kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását. A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer komponenseként. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások, mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható alapdokumentummá. 68

69 1. sz. melléklet Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv Mentálhigiénés gondozási és fejlesztési terv Gyermek neve: születési ideje : Lakásotthon: Terv készítésének időpontja: Készítette: Pszichológus Jóváhagyta: Pszichológus hálózat igazgató 69

Szakmai program. ~Haynald gyermekotthon~ Fiú Speciális gyermekotthon, lakásotthon

Szakmai program. ~Haynald gyermekotthon~ Fiú Speciális gyermekotthon, lakásotthon Szakmai program ~Haynald gyermekotthon~ Fiú Speciális gyermekotthon, lakásotthon Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Tartalomjegyzék A szolgáltató adatai... 3 Szervezeti felépítés...

Részletesebben

Szakmai program. ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely. 2012. október 17.

Szakmai program. ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely. 2012. október 17. Szakmai program ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely 2012. október 17. Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A szolgáltató adatai... 5 Szervezeti felépítés... 6 Bemutatkozunk... 7 A szakmai program célja,

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Szakmai program. ~Faragó Béla Gyermekotthon I.~ Lakásotthon

Szakmai program. ~Faragó Béla Gyermekotthon I.~ Lakásotthon Szakmai program ~Faragó Béla Gyermekotthon I.~ Lakásotthon Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A szolgáltató adatai... 5 Szervezeti felépítés...

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Szakmai program. ~Kunfehértói Gyermekotthon~

Szakmai program. ~Kunfehértói Gyermekotthon~ Szakmai program ~Kunfehértói Gyermekotthon~ Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A szolgáltató adatai... 5 Szervezeti felépítés... 6 Bemutatkozunk...

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Szakmai program. ~2. sz. Gyermekotthon~ Lakásotthon

Szakmai program. ~2. sz. Gyermekotthon~ Lakásotthon Szakmai program ~2. sz. Gyermekotthon~ Lakásotthon Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A szolgáltató adatai... 5 Szervezeti felépítés... 6 Bemutatkozunk...

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Szaktanácsadói Szolgálatának Június havi Beszámolója

Szaktanácsadói Szolgálatának Június havi Beszámolója ÁGOTA Alapítvány Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakellátásának Szaktanácsadói Szolgálata ÁGOTA Szaktanácsadói Szolgálat Cím: 6726 Szeged, Bal fasor 6. I/18. Tel: 06-62/432-032 06-30/685-44-54 e-mail:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Szakmai program. ~Haynald Gyermekotthon~ Lakásotthonok

Szakmai program. ~Haynald Gyermekotthon~ Lakásotthonok Szakmai program ~Haynald Gyermekotthon~ Lakásotthonok Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A szolgáltató elérhetőségei... 5 Szervezeti felépítés...

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013.

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. Munkaközösségünk helyzete: 6 napközis csoport működik délutános műszakban. A napközis nevelők munkájába több osztálytanító is bekapcsolódik. Minden napközis

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT A hely, ahol nemcsak szeretik a gyermeket -bár az sem árt nekihanem a szükségleteihez igazodó viszonyulásban részesítik: ez az igazi otthon (

Részletesebben

Az SOS Gyermekfalu budapesti koordinációs irodája GYERMEKVÉDELMI FŐMUNKATÁRS

Az SOS Gyermekfalu budapesti koordinációs irodája GYERMEKVÉDELMI FŐMUNKATÁRS Kedves Hallgatok! Ismét köszönjük Sárkány Ildikónak az álláshírt!! Az SOS Gyermekfalu tobbfele munkakorbe munkatársakat keres! Tudjátok a munkatapasztalatszerzés érdekében esetleg bizonyos időre érdemes

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben