SZERVEZETFEJLESZTÉS, VÁLTOZÁSMENEDZSMENT DR. HABIL. B. NAGY SÁNDOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERVEZETFEJLESZTÉS, VÁLTOZÁSMENEDZSMENT DR. HABIL. B. NAGY SÁNDOR"

Átírás

1 Zsigmond Király Főiskola SZERVEZETFEJLESZTÉS, VÁLTOZÁSMENEDZSMENT DR. HABIL. B. NAGY SÁNDOR

2 Köszönetnyilvánítás Minden írásmű borítóján rendszerint egy vagy csak néhány név szerepel annak jelzésére, hogy kinek a gondolatai, munkája, erőfeszítési tették lehetővé azt, hogy az adott műben foglalt ismeretek többek, sokak rendelkezésére álljon. Az igazság azonban az, hogy láthatatlan módon minden mű egy szélesebb közösség kollektív, közös munkája, akiknek én itt megpróbálok köszönetet mondani. Köszönet illeti azt a mára már több százra, talán már ezernél is többre tehető diáksereget, akik az angol és magyar nyelvű előadásaim alatt türelmükkel, vagy éppen türelmetlenségükkel hozzásegítettek ahhoz, hogy az itt közreadott ismeretanyag az adott formát öltse. Köszönet illeti a családomat, feleségemet és gyerekeimet, hogy elviselték azokat a hosszú elvonulásokat, amelyek során az anyagot írtam. Emese lányom és Bálint fiam, majd felnőve, minden valószínűség szerint a helyén fogják értékelni a teljesítményt, és nem csak arra emlékeznek, hogy emiatt kevesebbet voltam velük. Végül köszönet illeti a lektoromat, Ternovszky Ferenc, főiskolai tanárt, akinek szakértő útmutatásai, tanácsai hozzásegítettek ahhoz, hogy a könyv a jelenlegi formájában és tartalommal álljon rendelkezésre. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 4 1. FEJEZET - VEZETÉS, SZERVEZÉS, ALAPFOGALMAK 5 2. FEJEZET SZERVEZETELMÉLETEK ÉS FŐBB KÉPVISELŐI FEJEZET SZERVEZET, SZERVEZETI MAGATARTÁS FEJEZET SZERVEZETFEJLESZTÉS, SZERVEZETI VÁLTOZÁS FEJEZET ALTERNATÍV SZERVEZETFELFOGÁSOK FEJEZET - SZERVEZETI KULTÚRA ÉS VÁLTOZÁS FEJEZET VÁLTOZÁS-MENEDZSMENT FEJEZET LOGIKAI INKREMENTALIZMUS FEJEZET ERŐTÉR ELEMZÉS FEJEZET VÁLTOZÁS A SZERVEZETPOLITIKAI MODELLBEN FEJEZET - AZ ALKALMAZKODÁSI CIKLUS FEJEZET - VÁLTOZÁSVEZETÉSI FORGATÓKÖNYVEK FEJEZET HOLOGRAFIKUS SZERVEZETEK 108 IRODALOMJEGYZÉK 122 3

4 BEVEZETÉS Lenne szíves megmondani, merre kell mennem? Az attól függ, hová akarsz jutni felelte a Fakutya. Ó, az egészen mindegy mondta Alice. Akkor az is egészen mindegy, hogy merre mégy mondta a Fakutya. (Lewis Carrol: Alice csodaországban) A közgazdaságtan leginkább gyakorlatorientált ága, a vállalatgazdaságtan egyik központi törekvése az, hogy feltérképezze a vállalat össztevékenységének azon részeit, amelyek az értékteremtő folyamatban részt vesznek. A szakirodalomban széles körben elterjedt értéklánc fogalma ezt kívánja körüljárni, feltérképezni. Az értéklánc egyik központi eleme az emberi erőforrás menedzsment, ami azt jelenti, hogy a vállalatnál foglalkoztatott munkaerő működése, megfelelő menedzsmentje elsődleges szerepet játszik a vállalati hatékonyság alakulásában, ami nemcsak a profit kedvező alakulásában, hanem abban is jelentkezik, hogy a vállalat sikeresen alkalmazkodik az általában gyorsan változó piaci és egyéb környezetnek. A szervezetfejlesztés, a szervezeti változások és azok sikeres menedzselése, szintén a vállalati hatékonyság emelését, a sikeres alkalmazkodást célozza, szintén az emberi erőforrásokkal kapcsolatosan. A szervezetek fejlesztése, átalakítása, annak sikeressége egyértelműen záloga a hatékony vállalati gazdálkodásnak. Az emberi erőforrás menedzselése, a változás által érintettek, megfelelő gondozása azzal jár, hogy a szervezetátalakítás a lehető legkisebb ráfordítással és veszteséggel jár, ami érzékenyen kihat a vállalat pénzügyi mutatóira is. A szervezetek fejlesztésének, átalakításának tudománya tehát több tudományágat felölelő, azokból merítő, önálló tudományág. Ennek összefoglalását kísérli meg ez a tankönyv. 4

5 1. FEJEZET - VEZETÉS, SZERVEZÉS, ALAPFOGALMAK A vezetés fogalma, funkciói és szintjei; a vezetői szerepek; a vezetés és a szervezeti forma közötti kapcsolat. 1.A vezetés fogalma, funkciói, szintjei A vezetés helyét és funkcióját a szervezetekben le lehet vezetni a szervezetek általános meghatározásából. Huczynski és Buchanan szerint a szervezetben a szervezeti célok megvalósítása ellenőrzött tevékenységek révén történik. Minden konkrét esetben azonban a szervezet célja és a szervezetet alkotó egyének egyéni céljai, törekvései egyáltalán nem esnek egybe. Igen széles skálán mozognak azok az okok, motivációk, amelyek miatt az egyén egy adott szervezet tagja, munkatársa lesz. Lehet ez karriervágy, lehet ez anyagi megfontolás, lehet ez szakmaszeretet is. Az egyéni és a szervezeti céloknak ezt az eltérését, divergenciáját a szakirodalom szervezeti dilemmának, szervezeti ellentmondásnak nevezi. A vezetés, a menedzsment funkciója ide illeszkedik be. A szervezeti célok kitűzésén túl a vezetésnek, a menedzsernek kell biztosítania azt, hogy a szervezethez tartozó egyének munkájukkal a szervezeti célok megvalósítását szolgálják A XIX. és a XX. század fordulóján az egymás után megalakuló nagy ipari szervezetekben a bonyolult tevékenységrendszer irányítása elkülönült tevékenységként jelent meg, amit Taylor és Fayol írásai nyomán menedzsmentnek neveztek és neveznek ma is. Később a felgyorsult változások eredményeként ebből a menedzseri tevékenységből kiválik a vezető (leader) funkciója, aki a szervezetben nem a napi működés irányítását végzi, hanem a szervezeti változás kezdeményezésére, inspirálására, a beosztottak motiválására koncentrál. Tevékenysége során a menedzserrel ellentétben nem adminisztratív módszerekre támaszkodik. Bővebben lásd a változásvezetési forgatókönyvekkel foglalkozó 13. fejezetben és John Kotternél (1999). Menedzserre alapvetően a következő tevékenységeket látja el. Annak biztosítása, hogy szervezet ellássa a legfontosabb feladatát, áruk és szolgáltatások hatékony termelését; Megtervezze, és stabilan fenntartsa a szervezet működési folyamatait; Feladatának tekintse a stratégia kialakítását, valamint azt, hogy a szervezetet ellenőrzött módon igazítsa hozzá a környezetéhez; Biztosítsa azt, hogy a szervezet szolgálja azoknak az érdekeit, akik irányítják azt; A legfőbb információs kapocsként lépjen fel a szervezet és környezete között; 5

6 Formális hatalmára támaszkodva működtesse a szervezet státuszhálóját. Henri Fayol szerint vezetés jól elkülöníthető funkció egy szervezeten belül, amit bárki megtanulhat. Szerinte a menedzseri tevékenység 5 fő funkciója a következő betűkkel írható le: P.O.C.C.C., ahol P: tervezetést, előrelátást; O: a szervezést; C: a koordinálást; C: az utasítást és C: a kontrolálást, ellenőrzést jelenti. Mintzberg a vezetői szerepeket három fő csoportra osztotta. Ennek értelmében vannak interperszonális, információs és döntési szerepek. A három fő csoport összesen tíz szerepet tartalmaz. 1. táblázat: A vezetői szerepek összefoglalása Interperszonális szerepek Információs szerepek Döntési szerepek Protokolláris (nyilvános megjelenés) Információszerző Vállalkozói Vezetői (főnöki) Információterjesztő Zavarelhárító (problémakezelő) Kapcsolatteremtő és ápoló Szóvivő Erőforrás-elosztó Tárgyaló-megegyező Az interperszonális szerepek a vezető formális hatalmából adódnak és arra szolgálnak, hogy alátámasszák, segítsék a vezető információs és döntéshozatali tevékenységét. 1. A protokolláris szerep: a legalapvetőbb és a legegyszerűbb vezetői szerep. A vezető saját személyében testesíti meg az adott szervezetet, vállalatot, ceremóniákon jelenik meg, dokumentumokat ír alá és rendelkezésére áll mindazoknak, akik közvetlen kapcsolatot keresnek a legfelső vezetővel. 2. A vezetői szerep John Kotter szerint a munkaszervezet inspirálását, változások esetén a változásokat szorgalmazó, irányító szellemi vezető feladatának betöltését jelenti. Ebben a vonatkozásban különbség van a menedzser és a vezető (leader) szerepe között. A menedzser a komplexitás, a bonyolult szervezeti működés szakembere, a vezető pedig a változások, a nagyléptékű átalakítások felelőse, gondozója. A vezető fontos feladata a motiválás, a jövőbemutató kezdeményezések ébren tartása, a munkatársak és a szervezet igényeinek összehangolása. 3. A kapcsolatteremtő szerepben a vezető, mint információs és kommunikációs centrum működik. Szívességek és jó kapcsolatok révén megteremti a lehetőségét annak, hogy a szervezet gond nélkül hozzájusson különböző adatbázisokban tárolt információkhoz. 6

7 Az információs szerepek nem egyszerűen csak az információ begyűjtését, felhalmozását jelenti, hanem benne foglaltatik az információ értékelése, szelektálása, minél gyorsabb és eredményesebb felhasználása a szervezet érdekében. 4. Monitor szerep azoknak az információknak az összegyűjtését jelenti, amelyek segítik a menedzsereket abban, hogy jobban megértsék a szervezet működését és kapcsolatát a környezetével. Az így felhasznált információ egyaránt származhat belső és külső forrásból. 5. Az információ szétosztásának szerepe. Ez gyakran ellentétes érdekeket, motivációkat is magában hordozó feladat. Az információ visszatartása, csöpögtetése, időzítése, azaz a túl korán vagy a túl későn adott információ, mind a vezetői információs taktikáknak tekinthető. 6. A szóvivői szerepben szintén információ elosztásról van szó, azzal a különbséggel, hogy az a szervezeti információkat a szervezeten kívülre továbbítja. Nagyon fontos szerep a szervezet külső megítélésének, imázsának kialakítása. A döntési szerepekben, Mintzberg szerint, a menedzser nagyobb horderejű, stratégiai döntéseket hozza meg, amelynek során a menedzseri státuszára, tekintélyére és információs bázisára támaszkodik 7. Itt a vállalkozói szerepben a menedzser a szervezet tervezett változtatását hajtja végre. Elsősorban kockázatvállalási képességet és készséget értünk alatta. 8. A zavarelhárító szerepen a szervezet működésében váratlanul bekövetkező emberi, technikai, technológiai, szerkezeti, irányítási problémák megoldását értjük. 9. Az erőforrás elosztó szerep viselkedési elvárásai között a határozottságot, gyors, magabiztos döntés hozatalt, a szakmai érdek azonnali átlátását és megértését kell megemlíteni. 10. A tárgyaló-megegyező szerep megvalósításához ellentétes személyiségjegyek szükségesek. A sikeres tárgyalói elvárás alatt a határozott érdekérvényesítést értjük, amikor a vezető képes a tárgyalások során érvényesíteni saját, illetve a szervezete önérdekét. 7

8 A szerep megegyező része viszont az értelmes kompromisszumkötés képességét jelenti. 2. Vezetés és szervezeti forma Mintzberg fenti elmélete szoros kapcsolatban van a szervezetek struktúrájáról kialakított véleményével. Állításának az, hogy a szervezet stratégiája meghatározza a szervezet struktúráját. Ennek a struktúrának hat elemét különbözteti meg: 1. Alaptevékenység, ami az áruk és szolgáltatások megtermelését, létrehozását jelenti; 2. Középvezetés. Ide azok a menedzserek tartoznak, akik megteremtik, fenntartják az összeköttetést az alapműködés és a stratégiai irányítás között; 3. Stratégiai irányítás. Ezek a menedzserek a felelősek az egész szervezet irányításáért; 4. Technostruktúra. Ez a részleg hozza létre és irányítja a (termelési) folyamatokat. (mérnökök, könyvelők, IT szakemberek); 5. Kisegítő tevékenységek. Az alaptevékenységet végzőknek nyújtanak közvetlen szolgáltatásokat. (Iroda, szállítás, büfé, takarítás). 6. Ideológia, ami az egészet összefogja. Mintzberg szervezeti struktúrája Stratégiai vez. Technostruktúra Kisegítő tev. I D E O LÓ G I A Középvezetés Alaptevékenység 1. ábra: Mintzberg szervezeti struktúrája 8

9 Attól függően, hogy fenti hat elemből melyik elem játssza a domináns, meghatározó szerepet Mintzberg hat különböző típusú szervezetet különböztet meg. 1. A vállalkozói szervezet. Itt a stratégiai vezetés, a tulajdonosok a meghatározók és a fő koordinációs eszköz a közvetlen ellenőrzés. Ilyenek a kis és közepes vállalatok, KKV-k. 2. A gépies szervezetben, amelyet Gareth Morgan metaforája is jól leír, a technostruktúra van meghatározó szerepben. A koordináció eszköze a munka egységesítése, sztenderdizálása. Ilyenek a gyártószalagok. Gyorséttermek. 3. A professzionális szervezetben az alaptevékenység a domináns. A koordinációs eszköz a készségek egységesítése, sztenderdizálása. Ilyen szervezetek az iskolák, könyvvelő cégek. 4. Divíziós struktúra. Ebben a szervezettípusban a középvezetés az úr. A koordináció eszköze a kibocsátás sztenderdizálása. Ilyen vállalatok a szállodák és közétkeztetési szervezetek. 5. Az innovatív szervezetben a domináns, meghatározó a kisegítő tevékenységet végző szervezeti egység. A koordinációs mechanizmus itt a kölcsönös alkalmazkodás. Ilyen lehet például a biotechnológiai vállalat. 6. A küldetéses szervezetnél az ideológia az uralkodó tényező. A koordináció eszköze a normák egységesítése. Ilyen szervezetek találhatók a jótékonysági és a politikai szférában. A fenti modell igen alkalmas eszköz a szervezeti változások elemzésére, tervezésére és végrehajtására is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ismertetett modellek egyike sem található meg tiszta formában, a valóságban. Éppen ezért fel kell készülni arra, hogy mind az elemzések során, mind a szervezeti változtatások eredményeképpen kevert formákat kapunk, ahol a sajátosságok is kevert formában jelentkeznek. 9

10 2. FEJEZET SZERVEZETELMÉLETEK ÉS FŐBB KÉPVISELŐI A vezetés, mint elkülönült funkció kialakulása, fejlődése, története. A klasszikus irányzat, tudományos menedzsment, az emberi viszonyok tana, rendszer és kontingencia elmélet. A vezetés fejlődése, története A menedzsment elméletek a gyakorlat fényében állandóan változnak. Éppen ezért sincs egyetlen igazi elmélet. Minden kor a maga képére alakítja a vezetési elméleteket is. A vezetés problémája legalább 4000 évvel korábbról már ismert, hiszen lényegében véve egyidős az emberi társadalmakkal. (Óegyiptom, Kínai Birodalom, középkori kolostorok). A XIX. és a XX. század fordulójától kezdve beszélhetünk menedzsment tanról. Ekkor már a nagy ipari szervezetekben szétvált a menedzseri, irányító funkció a többi vállalati funkciótól. A szervezeti ismereteink jelenlegi gazdag tárháza lényegében véve négy fő forrásból táplálkozott és táplálkozik ma is. A négy fő irányzat: a klasszikus iskola, az emberi viszonyok tana, a rendszerelmélet és a kontingencia elmélet. 1. A klasszikus vezetési iskola A XIX. és a XX. század fordulóján kialakult vezetési elméleteket jelentőségük, és hatásuk alapján klasszikusnak tekinthetjük. A klasszikus vezetési iskola képviselői a (munka)szervezeteket a célok és a formális struktúra oldaláról közelítették meg. Különös figyelmet szenteltek a menedzsment hierarchiájának, a technológiai követelményeknek és az általános szervezetelméleti elveknek. A klasszikus vezetési iskolán belül három alapvető irányzatot különít el a szakirodalom: A tudományos menedzsment, amelynek a képviselője Frederick W. Taylor ( ). Ezt a irányzatot röviden taylorizmusnak is szokás nevezni; Az igazgatástani irányzat, képviselője Henri Fayol ( ); A bürokrácia elmélet, képviselője, Max Weber ( ) A tudományos menedzsment Taylor és a taylorizmus egy adott történelmi helyzet és egy különleges egyéniség találkozása. Taylor személyisége igen összetett, gyakran vitatott jellemvonásokból tevődik össze. Jellemének itt az az oldala a fontos, amely szerint Taylor 10

11 megszállott mérő, méricskélő, elemző személyiség volt. A vasbugák rakodásának és a vasérc, a homok és a szén lapátolásának módszerét drasztikusan átalakította úgy hogy a termelékenység akár négyszeresre is nőtt. Ezzel komoly hírnévre tett szert. A XIX. és XX. század fordulóján az Amerikai Egyesült Államokban a történelmileg sajátos helyzet abban foglalható össze, hogy miközben az ipari fejlődés eredményeként hatalmas vállalatóriások jöttek létre (Midvale Steel Company, Bethlehem Steel Corporation, stb.) a munkaerőpiacon csupa olyan rétegek jelentek meg, amelyeknek semmiféle ipari tapasztalatuk nem volt, következésképpen közvetlen módon nem tudták kielégíteni a vállalatóriások munkaerőigényét. A munkaerőpiac utánpótlása részben belső forrásokból (elszegényedett farmerekből), de igen jelentős mértékben a bevándorlásból származott. Ekkor írta József Attila a másfél millió kivándoroltról a híres, sokat idézett sorait. A bevándorlók tömegei nem csak ipari tapasztalattal nem rendelkeztek, hanem még angolul sem tudtak. Alkalmazásuk ezért komoly megfontolást, előkészületet igényelt. Taylor Scientific Management (Tudományos menedzsment) című művében dolgozta ki elméletét a végleges formájában. Az amerikai fejlődés fentiekben leírt sajátosságainak következményeként olyan vezetési irányzat alakulhatott ki, amely a hatékonyság növelése érdekében a munka pontos, tudományos szintű megszervezését tartotta a vezetés fő feladatának. Mai szemmel hozzá kell tenni, hogy a tudományos jelző, csak korlátozottan érvényes. Mindössze arról volt szó, hogy a dolgokat, folyamatokat szisztematikusan megfigyelték. Taylor szétválasztotta a fizikai és szellemi munkát. Egységesítette, szabványosította a szerszámokat, a technológiát, a munkaműveleteket, azok elemeit és a szükséges munkaidőt. Ehhez tartozik még az is, hogy mindenféle csoportmunkát eltörölt, mindenki egyéni feladatot kapott. A munkaművelet mérésnek és szabályozásának a módszerét Taylor három fázisban valósította meg. Az elsőben munkamódszer tanulmányokat készített. A második a kísérletezés szakasza volt. A harmadik szakaszban az előző kísérletek során kialakított legjobb utat szabállyá tette, azaz valamennyi munkás számára kötelező módszerként előírta. Külön ki kell emelni, hogy az egyéni feladatokhoz bevezette az egyéni teljesítménybérezést. Taylornál az anyagi ösztönzés központi szerepet tölt be. Szerinte a munkást csak a pénz érdekli, csak a magasabb bér ellenében hajlandó nagyobb teljesítmény nyújtani. E felfogás alapján alakult ki az a nézet, miszerint a Taylorizmus az embert homo oeconomicus -nak tekinti, aki kizárólag pénzért hajlandó bármit is megtenni. 11

12 Korában Taylor elvei igen nagy népszerűségnek örvendtek. Számos területen igen nagy sikerrel alkalmazták. A Ford gyár legendás T-modelljei a taylori munkaszervezési elvek alapján kialakított futószalagon készültek. Érdemes megemlíteni, hogy ebben központi szerepet játszott a magyar származású Galamb József mérnök. Taylort, szándékait tekintve, pozitív hősnek is lehetne tekinteni. A munka hatékonyságát középpontba állító törekvései mögött az az elképzelése állt, amely szerint a nagyobb hatékonyság következtében létrejövő terméktöbbletből mind a profitot, mind a béreket egyaránt növelni lehetne. Módszerét az ipari béke megteremtésének eszközeként mutatta be. A valóságban ez azonban éppen fordítva zajlott le. A magasabb hatékonyság érdekében elbocsátott munkások szerencsétlenségük okát látták benne. A munkások már arra a hírre is sztrájkolni kezdtek, hogy a menedzsment tárgyalni kezd Taylorral. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a mai viszonyok között a vállalatnál felszabaduló munkaerő további foglakoztatása nem vállalati, hanem állami feladat. Ezt a felismerést azonban a Keynes-i közgazdaságtan csak évtizedekkel később, 1936-ban fogalmazta meg, Taylor idejében erre még nem gondoltak. Módszereit kíméletetlennek és embertelennek tartották, ami miatt kétszer is kongresszusi vizsgálat indult ellene. Taylor meg nem értett, keserű emberként halt meg 1915-ben. Nem tett jót a taylori munkamódszereknek az sem, hogy a világ nagy diktátorai, Lenin, Sztálin és Hitler igen pozitíven álltak hozzá e módszerek elterjesztéséhez. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a diktatórikus rendszerek munka és haláltáborainak megszervezésénél jelentős mértékben támaszkodtak a taylori munkaszervezési módszerekre. A taylorizmusról és a taylori elvekről nem mondható el, hogy ez csak történelem. Alkalmazásuk, noha nem a régi kíméletlen, embertelen formában, ma is jellemzi a gazdaság nagyon sok területét. A gyorsétkeztetési láncok, a gyártószalagos termelés gyakorlata nagyon közel áll a taylori munkaszervezési elvekhez. Egyértelműen bizonyítja ez azt, hogy a hatékonyság növelésének igénye szinte minden más szempontot elsöpör. Az igazgatástani irányzat Henri Fayol francia bányamérnök nevével fémjelzett az ún. igazgatástani irányzat, a tayloristákkal szemben nem a végrehajtó munka, a termelés kérdéseivel, hanem a vállalati vezetéssel, a felső vezetés kérdéseivel foglalkozott. 12

13 Fayol mérnök volt, pályája hasonlóan Tayloréhoz, tipikus menedzserkarrier. Egy kohászati és bányászati konszern vezérigazgatójaként sikerrel próbálkozott a súlyos helyzetben lévő vállalat rendbetételével. Igaz, ez a folyamat közel harminc évig tartott. Míg Taylor a megvalósító munkával és az azt közvetlenül irányító középvezetői szintű munka szervezésével foglalkozott, addig Fayol funkciójából eredően, a vállalati tevékenység egészét átfogó, elsősorban a vezetésre koncentráló elveket és módszereket igyekezett kidolgozni. Tanait az állam igazgatására alkalmazva, megkezdődhetett az állam iparosítása, az iparban már bevált vezetési-szervezési elvek állami szervekre történő alkalmazása. Fayol a menedzser funkcióit a következő tevékenységekben határozta meg: 1. Tervezés: ebbe a tevékenységbe Fayol beleértette az előrelátást, előrejelzést is. Itt a cselekvés részletes programtervének meghatározása történik. 2. Szervezés: ez a vállalat szervezetének kialakítását jelenti. 3. Közvetlen irányítás: itt a menedzser a feladatok közvetlen végrehajtatását végzi rendelkezésekkel, utasításokkal. 4. Koordinálás: a munkák és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összefogása és összehangolása. 5. Ellenőrzés: a kiadott szabályok és utasítások betartásának felügyelete. Ezek a vezetési funkciók ma is hűen leírják a menedzseri tevékenység legfontosabb részterületeit. Fayol szerint a sikeres menedzseri munka titka az, hogy a menedzser képes legyen a fenti funkciók gyakorlása során néhány egyszerű, bárhol alkalmazható vezetési elvet betartani, követni. A szakirodalomban és a menedzseri gyakorlatban egyaránt híressé vált 14 vezetési elv a következő: munkamegosztás, tekintély-felelősség, fegyelem, egyszemélyi vezetés, az irányítás egysége, a részérdek alárendelése az általános érdeknek, a dolgozók (megfelelő) bérezése, a centralizáció, a hierarchia, a rend, a méltányosság, a munkaerő-állomány stabilitása, kezdeményezés, a dolgozók egysége. Ennek a felsorolásnak mindegyik eleme külön elemzést igényelne. Itt azt emeljük ki, hogy Fayol először tett kísérletet a vezetési funkciók és a vezetési elvek megfogalmazására. A bürokrácia elmélet 13

14 Max Weber a szociológia tudományának egyik legkiemelkedőbb személyisége volt. Munkássága kiterjedt a filozófia, a politika, a jog, a valláselmélet és a lélektan területére is. Az általa bemutatott a társadalom legkülönbözőbb területein megjelenő bürokratikus szervezetekben, hierarchikus, szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodtak. Tagjai szakképzett hivatalnokok, munkájukat meghatározott rend szerint látják el. Az ügyintézés kiszámítható szabályok szerint működik. Weber ezt a lehető legjobb szervezeti formának, ideáltípusnak tekintette, azaz a bürokráciáról egyáltalán nem elítélő módon ír. A bürokrácia kifejlődésének fő oka a bürokratikus szervezet tisztán technikai fölénye minden más formával szemben. Ezt az által éri el, hogy az egyes munkákat, speciálisan képzett, állandóan továbbtanuló és a begyakorlottságot növelő bürokraták és technokraták végzik el. Munkájukat a szakszerűség, a szabályozottság, az írásbeliség jellemzi, valamint az érzelmek, indulatok, kapcsolatok nélküli racionalitás. A bürokratikusnak nevezett szervezeti formát az alábbi főbb ismérvek jellemzik: 1. Munkamegosztás 2. Szabályozottság 3. Hierarchia 4. Aktaszerűség (írásbeliség) 5. Szakmai hozzáértés (hivatástudat) 6. Személytelenség, tárgyilagosság A bürokrácia, mint szervezeti forma körül ma is komoly szakmai viták folynak. Egyes vélemények továbbra is osztják Weber kezdeti lelkesedését a bürokrácia iránt, elsősorban a hatékonyság szempontjából. A kritikusok ma már azonban sokkal inkább azon a véleményen vannak, hogy a bürokrácia csak stabil környezeti feltételek között hozhatja a tőle elvárható hatékonyságot. A környezeti feltételek gyors változása, a kontingencia elmélet tanúsága szerint is, a szervezeti formák sokszínűségét követeli meg. Az is tény, hogy a nagyobb méretű szervezetek nem működhetnek hatékonyan bürokratikus vonások nélkül, a bürokrácia ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az emberi tényezőt, az informális szervezet létét és befolyását. 2. Az emberi viszonyok tana ( ) A klasszikus irányzat követőinek figyelme első sorban a szervezetek struktúrájára, a formalizált szervezetre irányult. Az 1920-as években kibontakozó gazdasági válság ráirányította a figyelmet a vállalatokon belüli, a dolgozók közötti kapcsolatokra, az emberi viselkedésre. 14

15 Ez az irányzat tehát a munkahelyi társas viszonyokra, a csoportokra, a vezetésre, az informális szervezetre és az emberek viselkedésére koncentrált. Ennek eredményeként Elton Mayo és munkatársai az azóta híressé vált Hawthorne-i vizsgálatok eredményeként kidolgozták az emberi viszonyok (Human Relations) vezetési iskola elméletét. A vizsgálatok tulajdonképpen a klasszikus szervezetelmélettel összhangban indultak meg. Azt kívánták megvizsgálni, hogy a munkafeltételek, pontosabban a megvilágítás intenzitása, hogyan hat a munkatermelékenységre. Miután az összefüggés klasszikus módon nem volt bizonyítható a termelékenység akkor is nőtt, amikor a fényintenzitás csökkent a kutatók felfedezték, hogy a termelékenységet emberi tényezők is befolyásolják, mégpedig nem elhanyagolható módon. Tehát a felfedezéshez az eredeti, megvilágítási kísérlet bukása vezetett. Az emberi viszonyok tana tisztázta, hogy a munkateljesítményeket nem csak a fizikai környezet határozza meg, hanem a csoport-formálódás folyamatát befolyásoló emberi tényezők is. Tisztázták, hogy a csoportnak nagy hatása van a csoporttagok viselkedésére, magatartására. Befolyásolja a tagok attitűdjét, teljesítményét. Az új fejlemények figyelembe vételével további három vizsgálat indult: 1. A relészerelő üzemi munkateljesítmény-vizsgálatok 2. Széles körű mélyinterjú-szerű beszélgetéssorozatok 3. A csoport ( klikk ) befolyás vizsgálata A relészerelő üzemben folytatott vizsgálat azt bizonyította, hogy az emberek nem kizárólag logikus megfontolások alapján cselekednek, hanem az érzelmeik is befolyásolják őket. Itt a munkásnők úgy érzeték, hogy figyelnek rájuk, komolyan veszik őket és erre a termelékenységük növelésével válaszoltak. Kiderült, hogy a hatékonyság jobban emelhető az emberi viszonyokkal, törődéssel, figyelemmel. Valaki odafenn törődik velünk ( Somebody upstairs cares. ) ez volt az általános vélemény. A beszélgetéssorozatokból is az derült ki, hogy a társas kapcsolatok milyensége, a munkások hangulata fontos szerepet játszik a termelékenység növelésében. Meglepő eredmény volt annak a feltárása, hogy a hangulat alakulásában irracionális tényezők is szerepet játszottak. Különös jelentőségű következtetésekre adott alkalmat a csoportbefolyás vizsgálata. Ez feltárta a munkacsoport belső, informális struktúráját, amely klikk-tagokból, semlegesekből és elszigeteltekből állt. A csoportnak volt egy informális vezetője és informális norma és viselkedési rendszere is. Ha a csoport által kialakított munkanormák összeütközésbe kerültek a hivatalosan elvárt teljesítménnyel, a csoport az informális befolyásolás eszközeivel (kigúnyolás, megvetés, kiközösítés) elérte, hogy a csoport normáitól eltérő egyének is a csoport 15

16 normáihoz igazodjanak, ne pedig a hivatalos normához. Ez azért jelentős, mert az alkalmazott darabbér miatt az egyes egyéneket így anyagi veszteség érte. Ezzel Mayo és munkatársai lerakták a csoport-szociológia, a vezetés pszichológia, a további csoportkutatások és a csoport-menedzsment alapjait. A szervezet alapegységének már nem az egyént, hanem a csoportot kell tekinteni. Ez alapvető eltérés volt a taylori elvektől. Az emberi viszonyok tanának talán az egyik legjelentősebb fejleménye, gyakorlati következménye az autonóm munkacsoportok kialakulása és működése. Az autonóm munkacsoportok olyan szervezeti egységek, amelyek a termelési folyamat jelentős részterületét látják el, amelyen belül döntési szabadságuk van abban a tekintetben, hogy a munkát hogyan végzik el, az egyes feladatokat hogyan osztják ki, hogyan osztják meg, és milyen felelősségi rendszer mellett. Autonóm munkacsoportokat először a svéd autógyárak alkalmaztak, a Saab- Scania és a Volvo az 1990-es évek elejéig. Az elméletet Eric Trist dolgozta ki a londoni Tavistock intézetben a második világháborút követően. 3. A rendszer elmélet A rendszerelmélet alapjait Ludwig von Bertalanffy vetette meg az 1950-es években írt általános rendszerelmélet című munkájával. Az elmélet törekvésében multidiszciplináris volt, mivel megállapításai nem korlátozódtak egyetlen tudományterületre. Meghatározása szerint rendszer részek, vagy részrendszerek olyan együttese, amelyeket bizonyos általános cél elérése érdekében szoros integrációba fogtak. A rendszer működése során a rendszerbe bizonyos inputok lépnek be, amelyek bizonyos folyamatokon áthaladva olyan outputokat hoznak létre, amelyekre a rendszernek a kitűzött cél megvalósítása érdekében szüksége van. Így egy rendszer számtalan kisebb rendszerből, alrendszerből áll. Egy adott szervezetnél ez úgy néz ki, hogy a szervezeten belül található adminisztratív, menedzsment funkciók, termelési rendszer, szolgáltatói rendszer, csoportok és teamek, valamint egyének. Fontos további sajátossága a rendszernek, hogy ha annak egy eleme megváltozik, az egész rendszer és annak működése is megváltozik. A holisztikus megközelítés ugyanakkor azt mondja, hogy az egész rendszer működése független az egyes részek sajátosságaitól. A rendszerelmélet értelmezhető a szervezetekre vonatkozóan is. A szervezetek alapösztöne, a túlélés igénye, megköveteli, hogy a szervezetek a környezettel szoros kapcsolatban legyenek. Ennek alapján elmondható, hogy a szervezetek a környezetükkel egy rendszert alkotnak, ahol a szervezetek nyitott rendszerként működnek. 16

17 4. Kontingencia elmélet A kontingencia elmélet azt vallja, hogy egy szervezet struktúrája, menedzsmentje és sikere egy sor környezeti tényezőtől függ. Nincs tehát egyetlen legjobb megoldás, amely minden körülmények között alkalmazható lenne, lényegében véve minden a környezettől függ. Ennek alapján érthető meg igazán a kontingencia elmélet és annak jelentősége a szervezetfejlesztés szempontjából. Itt arról van szó, hogy a szervezetek olyan nyitott rendszerek, amelyben figyelmes menedzsmentre van szükség a belső szükségletek arányos kielégítésére és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz. Nincs tehát egy eleve adott legjobb megoldás, hanem minden a környezettől függ. Olyan híres kutatók empirikus kutatásai bizonyították ezt a tételt, mint az angol Tom Burns és G. M. Stalker (1961), valamint az amerikai Paul Lawrence és Jay Lorsch (1967). Henry Mintzberg elmélete is ezt a gondolatmenetet támogatja. Történetileg Tom Burns és G. M. Stalker volt az első, aki empirikus módon bizonyította a kontingencia elmélet érvényességét. Elektronikai cégeket vizsgáltak Skóciában és Angliában, egy viszonylag kis minta segítségével. A felmérés arra koncentrált, hogy a környezeti tényezők hatása alatt hogyan változott a vállalatok struktúrája, működése. Úgy találták, hogy a mintában kétfajta struktúratípus fordul elő: mechanisztikus és organikus szervezeti struktúra. Az alkalmazott tipológia csak az úgynevezett ideáltípusokat mutatja be, a valós viszonyok között ennek a két típusnak valamely kombinációja fordul elő a leggyakrabban. A kétfajta szervezettípus közötti különbséget az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 2. táblázat: A mechanisztikus és az organikus szervezettípusok összehasonlítása Mechanisztikus Organikus Feladatmeghatározás Pontos és szűk körű Széles körű, laza Az egyéni teljesítmény és Homályos Tiszta, világos a vállalati célok kapcsolata A feladatok végrehajtása Kötött Rugalmas Jogok és kötelezettségek Pontosan meghatározott Homályos Az ellenőrzés módja Hierarchikus Önellenőrzés A kommunikációs csatornák Vertikális Vízszintes, és ahogy szükséges A vertikális Rendeletek és utasítások Tanács, információ kommunikáció módja Elvárt lojalitás A szervezettel szemben A projekttel és a 17

18 munkacsoporttal szemben Megkívánt szakismeret Szűk körű, az adott feladathoz igazodó Széles körű, professzionális Személyes presztízs A pozícióhoz kapcsolódik A személyes teljesítményhez igazodik Forrás: Naylor, 1999, 417. old. A táblázatból világosan látható, hogy a mechanisztikus struktúrájú szervezetek a stabil környezetben a legsikeresebb. Ez a forma lényegében véve a bürokratikus szervezeti formával azonosítható. Ezek a szervezetek, mint ismeretes, racionális célorientált hierarchiák, személytelen döntéshozatali módszerrel és formalizált ellenőrzési rendszerrel. Az állandóan változó, átalakuló környezeti viszonyok között az organikus szervezetek állják meg jobban a helyüket. Ezek a szervezetek rugalmasak és könnyen váltanak át a participatív vezetési formákra és kevesebb hangsúlyt fektetnek a világosan definiált formális struktúrák kiépítésére. Az organikus szervezetek nyitottak a környezetük irányában és készen állnak az új lehetőségek kihasználására. A struktúra itt csak kevéssé hierarchizált, általában lapos. Lawrence és Lorsch amerikai kutatók voltak, vizsgálati eredményeik viszonylag ismertebbek, mint Burns és Stalker eredményei. Lawrence és Lorsch vizsgálatukban a nyitott rendszerek logikáját követték és vegyipari vállalatok vezetőinek válaszai alapján azt vizsgálták, hogy a vállalat egyes részei, alrendszerei, hogyan alkalmazkodnak a közvetlen környezetből érkező kihívásokra. Miután ezek a vállalatok gyorsan változó közegben működtek, egyszerre volt megfigyelhető a differenciálódás és az integrálódás a vállalaton belüli részrendszereknél. A kontingencia modellek során meg kell említeni Joan Woodward nevét is. Általános érvényű modell kidolgozása helyett azt vizsgálta, hogy mi az összefüggés a technológiai folyamat, a vállalati siker között. Azt találta, hogy a technológiai folyamat, ha az adottság a vállalat számára, ugyanolyan környezeti tényezőként lép fel, mint a többi környezeti tényező. 18

19 3. FEJEZET SZERVEZET, SZERVEZETI MAGATARTÁS A szervezetek természete és céljai; a szervezeti viselkedés fogalma és típusai; a szervezeti dilemma fogalma és értelmezése; a társadalom - szervezet - csoport - egyén (TSZCSE) megközelítés A szervezetfejlesztés és a szervezetátalakítás elméleti és gyakorlati vonatkozásainak megismerése előtt tekintsük át a legfontosabb fogalmakat. Köznapi kérdésnek tűnhet, hogy mi a szervezet. Napi tapasztalattal bőségesen rendelkezik mindenki, hiszen életünk minden lényeges dimenziójában nagy szerep jut a különféle szervezeteknek. Azt is lehetne mondani, hogy a bölcsőtől a sírig, hiszen mind a születés, mind a temetkezés a mai modern társadalmakban, szervezetekben, szervezetek által történik. Itt még nem is említettük mindazokat a szervezeteket, amelyek a két pont között szerepet játszanak az életünkben: óvodák, iskolák, főiskolák, egyetemek, vállalatok, állami és politikai, kulturális intézmények. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűek a munkaszervezetek, a vállalatok. Amennyire egyértelműnek látszik a napi életvitel során, hogy mi is a szervezet, olyannyira nem egyszerű a szervezet fogalmának a meghatározása. Maga a szervezet, az organizáció szó a görög organon szóból ered, ami eszközt szerszámot jelent. A társadalomtudományok alaptermészete miatt nincs egyetlen, mindenki által elfogadott definíció, hanem úgynevezett megközelítések vannak. A szervezet olyan társas képződmény, amelyben a közös, szervezeti célok megvalósítása ellenőrzött tevékenységek révén valósul meg. (Huczynski és Buchanan, 2001, 5. old. ) Az, hogy a szervezet társas képződmény azt jelenti, hogy a szervezet emberek, egyének egy csoportja, ahol az egyének a szervezeti tagságuk miatt állandó interakcióban, együttműködésben vannak egymással. Nagyon fontos eleme a meghatározásnak az, hogy a szervezeti tagság feltételezi, hogy a tagoknak van közös megvalósítandó céljuk. Ezért a szervezetek többnyire ott jönnek létre, ahol az elkülönült egyének nem tudnák az adott célt egyedül elérni. A meghatározás harmadik eleme az, hogy a közös célok megvalósítása teljesítményorientáltan, ellenőrzött körülmények között történik. Az ellenőrzés azt jelenti, hogy az egyén és a csoportok teljesítményét abból a szempontból vizsgálják, ellenőrzik és szükség esetén korrigálják, hogy az mennyiben szolgálja a közös célok elérését. A közös célok között a legfontosabb a szervezet 19

20 fennmaradása, a túlélés. A tevékenységek ellenőrzése még arra is kiterjed, hogy milyen feltételek mellett válhat valaki egy szervezet tagjává, alkalmazottjává. Ennek értelmében a szervezetnek, mint társas képződménynek a két legfontosabb tulajdonsága a közös cél és az ellenőrzött teljesítményorientáltság. Ezen túl még fontos a tagok pszichoszociális igényeinek kielégítése. Nem minden társas képződmény tekinthető ugyanakkor tudományos értelemben vett szervezetnek. Például egy család, vagy a helyi amatőr teniszklub, vagy a Pál utcai fiuk gitt-egylete, nem igazán nevezhető szervezetnek, noha társas képződmények, de nem fedezhető fel bennük a teljesítményorientáltság és a teljesítményellenőrzés. (Bár a gitt-egyletnél a gitt frissen tartása olyan közös cél, amely megkövetelheti a gitt rendszeres és alapos megrágását és ennek a folyamatos naplóban is rögzített ellenőrzését. (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiuk)) A szervezetek működésével foglalkozó tudományterületet a szervezeti magatartás elméletének nevezzük. A szervezeti magatartás a szervezetek, felépítését, működését és teljesítményét elemzi, beleértve a szervezeten belüli egyének és csoportok viselkedését is. A szervezeti magatartás elemzésénél lényegében véve két különböző megközelítésről szokás beszélni Az angolszász, az angol nyelvű, lényegében véve amerikai és angol szerzők műveiben az a megközelítés dominál, amely szerint a szervezetek, vállalatok alapvető építőkövei az egyének, akik megfelelő (kommunikációs és kooperációs) készségekkel rendelkeznek, valamint a belőlük kialakuló, kialakult hatékonyan működő csoport, vagy team. Ezek alkotják a szervezeteket és végső soron a társadalmat. A megközelítés alapfeltételezése, hogy a szervezetek nem mások, mint emberek és azok csoportjai, emberi kollektívák. Ezen fogalmak angol és magyar kezdőbetűi alapján ezt nevezzük a SOGI (Society, Organisation, Group, Individual) illetve TSZCSE (Társadalom, Szervezet, Csoport, Egyén) modellnek. Az alábbi ábrán jól követhető az egyes fogalmak közötti kapcsolat. 20

2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet

2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet 2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet 2.2.1. A klasszikus iskolákhoz tartozó irányzatok Frederick Winslow Taylor (1856-1915) Fő művei: - Üzemvezetés - Tudományos vezetés alapjai Munkásságának főbb

Részletesebben

MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK

MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN c. tárgy BSc képzés A menedzsment alapkérdései Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? Hogyan

Részletesebben

A vezetői munka alapelemei Bevezetés a szervezetek világába

A vezetői munka alapelemei Bevezetés a szervezetek világába A vezetői munka alapelemei Bevezetés a szervezetek világába Szakgyógyszerész-jelöltek képzése Király Gyula Áttekintés Menedzsment elméletek történeti áttekintés Vezetők, vezetői eszközök Motiváció Ösztönzés

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsment irányzatok fejlődése

MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsment irányzatok fejlődése MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsment irányzatok fejlődése Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz A MENEDZSMENT ALAPKÉRDÉSEI Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság?

Részletesebben

2. A VEZETÉS FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE

2. A VEZETÉS FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE 2. A VEZETÉS FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE A vezetés, mint tevékenység egyidős az emberiséggel, de azt is jól tudjuk, hogy bizonyos vezetői szerepek és magatartásformák az állatvilágban (falkavezér, méhkirálynő)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

2013.09.09. Master of Arts. Management fejlődési szakaszai. Klasszikus. Humán. Modern. Stratégiai. Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor

2013.09.09. Master of Arts. Management fejlődési szakaszai. Klasszikus. Humán. Modern. Stratégiai. Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor Master of Arts Management fejlődési szakaszai Klasszikus Humán Modern Stratégiai Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor 2 Frederick Winslow Taylor (1856-1915) A tudományos vezetés alapelvei és módszerei

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZERVEZETTERVEZÉS ÉS -FEJLESZTÉS Organization design and development Tantárgyi tájékoztató Érvényes

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Ókori India, Kína. Judea ( Mózes ) Görög kultúra. A vezetéstudomány története az ókorban. Ókori Egyiptom Ókori kelet ( India, Kína )

Ókori India, Kína. Judea ( Mózes ) Görög kultúra. A vezetéstudomány története az ókorban. Ókori Egyiptom Ókori kelet ( India, Kína ) A vezetéstudomány története az ókorban Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék Ókori Egyiptom Ókori kelet ( India, Kína ) Görög kultúra Szentírások ( Ószövetség, Vedanta Sutra, Buddhizmus ) Római

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Változásmenedzsment.

Változásmenedzsment. Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,

Részletesebben

1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói

1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói 1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói 1.1 A VEZETÉS LÉNYEGE Az ipari felődés megindulásakor a munkamegosztás kiszélesedésével a termelő szervezetekben megjelent az igény a folyamatok irányítására,

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

MENEDZSMENT. Kis-Tóth Roland

MENEDZSMENT. Kis-Tóth Roland Kis-Tóth Roland MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Kis-Tóth Roland Líceum Kiadó Eger, 2015 Hungarian Online University Ágazati informatikai együttműködés létrehozása az új típusú e-learning alapú képzések hazai

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek értékelése dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Az értékelés Annak a vizsgálata, hogy a projekt vagy program miképpen járul hozzá a kitűzött, átfogó célok eléréséhez; Annak vizsgálata,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Struktúrák intézmények. Iskola szervezés és igazgatás

Struktúrák intézmények. Iskola szervezés és igazgatás Struktúrák intézmények Iskola szervezés és igazgatás Az iskola szervezeti egység A szervezet valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés W. Morawski

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei SZERVEZETI ALAPFORMÁK A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. Hátránya,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE MUNKAERŐPIACI ISMERETEK A MUNKAERŐ KIVÁLASZTÁSÁNAK FOLYAMATA Célja: egy üres állás betöltése, teljesítménynövelés, piacbővítés, megfelelő helyen, megfelelő időben a megfelelően

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor specifikus rendszerek ISO

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

a VEZETÉSI stílus fogalma, a személyiség szerepe, tanult magatartás fogalma,

a VEZETÉSI stílus fogalma, a személyiség szerepe, tanult magatartás fogalma, A STÍLUS FOGALMA a VEZETÉSI stílus fogalma, a személyiség szerepe, tanult magatartás fogalma, A vezetési stílust befolyásoló tényezők a vezető személyisége A vezető befolyása Demokratikus Autokratikus

Részletesebben

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet 3. A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra fogalma, sajátosságai; a szervezeti kultúra tartalma; a kultúra megnyilvánulási

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A menedzsment, sportmenedzsment fogalma, a sport funkciói. Rekreáció levelező II. évfolyam 1. előadás

A menedzsment, sportmenedzsment fogalma, a sport funkciói. Rekreáció levelező II. évfolyam 1. előadás A menedzsment, sportmenedzsment fogalma, a sport funkciói Rekreáció levelező II. évfolyam 1. előadás Sportmenedzsment Rekreáció III. évfolyam Oktató: Onyestyák Nikoletta Sportmenedzsment Tanszék Témakörök:

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Rabi Ákos 2014.02.18. Tartalom 1. Problémafelvetés Informatikai projekteredmények elfogadottsága 2. Informatikai projektek sikertényezői 3. Szoftverek

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS Less Myths more Practice A BDO VILÁGSZERTE A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló, profeszszionális tanácsadó hálózata. A

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz - Vezetési stílus Hogyan lesz Ön hatékony vezető? leadership 27 Mi a vezetési

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Innopod vezető-fejlesztési modell

Innopod vezető-fejlesztési modell Az Innopod vezetőképzési programjai a cégünk magkompetenciájába tartozó képzések halmaza. Építünk az ügyfeleink szervezeti felépítéséből származó vezetői sajátosságokra, az egyén felkészültségére és kompetenciáira,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A vágyott HR BP szerep megragadása

A vágyott HR BP szerep megragadása A vágyott HR BP szerep megragadása Miként értelmezhető a HR BP szerep? Hogyan definiálja a szakirodalom a szerepet? Milyen tevékenységek kapcsolódnak a nemzetközi gyakorlatban a HR BP szerephez? Miként

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat?

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A 2012. évi Tudatos vezetés kutatás eredményei kpmgakademia.hu 2 Section or Brochure name Tartalom: Bevezetés 3 A kutatás koncepciója 4 A felmérésben

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Szervezet- és munkaszociológia

Szervezet- és munkaszociológia S Z E R V E Z E T - É S M U N K A S Z O C I O L Ó G I A Szervezet- és munkaszociológia I. FEJEZET: Szervezeti társadalom, a szervezetek világa Szervezeti társadalom 1956-60 : nagy szervezetek kora; az

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben