Újra a munka világában 40 év feletti nők munkaerőpiaci reintegrációja

Átírás

1 Újra a munka világában 40 év feletti nők munkaerőpiaci reintegrációja A projekt a HEFOP / /2.0 számú program keretében valósult meg az Európai Unió társfinanszírozásával. 1

2 Újra a munka világában 40 év feletti nők munkaerőpiaci reintegrációja Szerzők: Büdszentiné Szép Enikő Vámosi Vanda Felelős kiadó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Bakosné Váradi Zsuzsanna Készült 100 példányban. Nyomdai kivitelezés: Gprint Iroda A projekt a HEFOP / /2.0 számú program keretében valósult meg az Európai Unió társfinanszírozásával. 2

3 Főpályázó és konzorciumi partnerek bemutatása Főpályázó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.) Megalakulás, tagok: Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság egyesület formájában működő szervezet, mely Nyíregyháza és a környező 11 település összefogásával 1993-ban alakult, jelenleg 18 tagot számlál. Működéséhez megfelelő keretet az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény és az egyesülési jogról szóló évi II. törvény ad január 1-től közhasznú jogállásban tevékenykedik. Missziónk: Kistérségi társaságunk fő küldetése a települések összefogásával, koordinálásával azon feladatok ellátása, melyeket önállóan, szűkös anyagi helyzetükből kifolyólag nem képesek megvalósítani. Célul tűztük ki a tagtelepülések és a régióban működő civil szervezetek esélyegyenlőségének, közös érdekképviseletének megteremtését. További célunk elősegíteni a partnerség kialakulását a három szektor (állam, civil, piac) között, hozzájárulni a közösségi célokat szolgáló szervezetek sikeres működéséhez. Hálózati partnereink, szövetségekbeni tagságaink: proháló Hálózat, Civil Szolgáltató Központok Hálózata, Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége. Legfontosabb eredményeink projektjeinkben: Humán erőforrás fejlesztése Kistérségi turizmus felkarolása Civil Szolgáltató Központ működtetése Szociálpolitikai feladatok ellátása Európai Integrációs és Uniós csatlakozási program Külföldi partnerszervezetekkel való kapcsolatfelvétel Energiaracionalizálási program Ifjúságpolitikai feladatok ellátása Publikációk és információs kiadványok megjelentetése Fejlesztési koncepciónk a következőket tekinti a legfontosabbnak: Felnövekvő nemzedék szemléletformálása Információáramoltatás Hatékony közigazgatási gyakorlat megteremtése, informatikai és közigazgatás-technikai támogatás Integrált közigazgatási informatikai rendszer kialakítása Hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása Képzések szervezése Foglalkoztatási programok szervezése Kis- és középvállalkozások támogatása Turisztikai információs központ működtetése Esélyegyenlőség megteremtése A megyében működő civil szervezetek összefogása Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése Üzleti, munkaerő-piaci tanácsadás 3

4 A fejlesztés alapelvei: A város és vidékének a megye egészétől eltérő, kiemelkedően jó sajátosságainak felvállalása A minőség, eredményesség előtérbe állítása A kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása Helyi kontroll megszervezése és működtetése Partnerség szerepének növelése Foglalkoztatás és technikai fejlesztés összhangjának megvalósítása A fenntarthatóság, mint horizontális elv érvényesítése Korszerű szervezési és információtechnológiai eszközök és megoldások alkalmazása A fejlesztés hosszú távú stratégiai irányai: Az innováció-képesség erősítése a társadalom, a humánerőforrások, a kulturális színvonal fejlesztésével Vonzó, a térségben élők önbecsülését és a külső környezet érdeklődését erősítő térségi arculat és a jó hírnév megteremtése A gazdaság jövedelemtermelő képességét erősítő szerkezeti átalakítás a gazdaság megegyezéses fejlesztésével A város és vidéke környezeti állapotot megőrző és javító, valamint a komfortos életet és a versenyképes kis- és középvállalkozást lehetővé tevő infrastruktúra összehangolt fejlesztése A rászorulók számára társadalmi gondoskodást, a lekötetlen munkaerő számára munkahelyeket nyújtó szociális és non-profit szektor fejlesztése Partnerségen alapuló együttműködések erősítése, a civil szervezetek bevonása a térségi döntés-előkészítésbe és döntéshozatalba Kistérségi együttműködést erősítő programok megvalósítása (közös önkormányzati fejlesztések segítése, humánerőforrások fejlesztése, kerekasztalok indikálása) A fejlesztés alapcélja a térségünkben élők életlehetőségeinek javítása a város és vidéke minőségi jegyeinek együttes fejlesztésével. Az ENYFT által középtávon megvalósítandó fejlesztési feladatok: 1. Kommunikáció 2. Esélyek javítása 2.1. Az önkormányzati munka hatékonyságának javítása 2.2. Civil kezdeményezések és közfeladatokat ellátó non-profit szervezetek támogatása 2.3. Ifjúsági programok szervezése és koordinálása a hátrányos helyzetű vagy leszakadó társadalmi rétegek számára 2.4. Munkaerő-piaci esélyek növelése 2.5. Szociális gondoskodás térségi szervezése 3. Fenntartható fejlődés Munkaerő-piaci esélyek növelése Célcsoport: - Pályakezdő, hátrányos helyzetű fiatalok - Tartós munkanélküliek - Megváltozott munkaképességűek Konkrét fejlesztési cél: - Esélyt teremteni a munka világába való bekapcsolódásra a munkaerőpiacon hátránnyal indulók számára 4

5 - Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét biztosító felzárkóztatás erősítése Intézkedések: - Helyi szolgáltatási igények és foglalkoztatási kompetenciák felmérése, átképzési igények meghatározás - Képzés, átképzés indítása a reális igényeket jelző szakterületeken, első körben a társaság más programjaihoz kapcsolódva - Tartós munkanélkülieket és megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató nonprofit szolgáltató szervezetek, vállalkozások felkutatása - Az alapképzettséget javító képzések szervezése - Térségi foglalkoztatási stratégia kidolgozása és karbantartása - Foglalkoztatást elősegítő programok kidolgozása és megvalósítása - Hátrányos helyzetű fiatalok sikeres életkezdéséhez és életvezetéséhez hozzájáruló programok megvalósítása Főbb fejlesztést meghatározó körülmények: - A társulást alkotó önkormányzatok együttműködő-készsége - A képző és foglalkoztató intézmények befogadó-készsége - Betöltetlen munkahelyek száma - Célcsoportok befogadó-készsége, programok iránti nyitottsága Konzorciumi Partnerek: HUMAN-NET Alapítvány (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) A szervezet szakmai profiljának megfelelően határoztuk meg a részfeladatokat. Feladatai: Szükségletfelmérés elkészítése A program kidolgozása során szakmai segítségnyújtás. Szakmai mentor alkalmazása. A program megvalósítása során munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása. Közösségépítő tréning megtartása. Napkor Község Önkormányzata (4552 Napkor, Kossuth u. 23.) Nyíregyházától 12 km-re keletre található település ban a Virágos Magyarország mozgalom keretében a község elnyerte a Belügyminisztérium különdíját, ebben az évben a település erős emberei a Magyarország legerősebb faluja vetélkedőn első helyezést értek el. Projektben betöltött szerepe: Célcsoport felkutatása A célcsoportból 5 fő foglalkoztatása Nagycserkesz Község Önkormányzata (4445 Nagycserkesz, Lenin u. 10.) A ma közel 1900 lakost számláló községet Nyíregyháza határából hozták létre 1952-ben a tanyabokrok egyesítésével. A bokortanyák településforma sajátos színt képvisel Magyarországon, Nyíregyháza ősi tanyái nem szórványosan, hanem csoportokban, bokrokban épültek. Hátrányos helyzetű település. Célcsoport felkutatása A célcsoportból 2 fő foglalkoztatása Nyírtura Község Önkormányzata (4532 Nyírtura, Arany J. út 14.) Nyírtura a Közép Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 13 Km távolságra lévõ település. Nyírtura azon települések egyike, ahol a népességszám az utóbbi években - ha 5

6 szerény mértékben is - de növekedést mutat. Ez a tendencia tól figyelhető meg között folyamatos növekedés volt tapasztalható, a népesség 1516 főről nőtt egyenletesen, 1799 főre. Ennek oka, a település infrastrukturális fejlődése, valamint a település kedvező földrajzi elhelyezkedése. A kistelepüléseken az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények, mint főfoglalkoztatók vannak jelen. Nyírtura hátrányos helyzetű település. Célcsoport felkutatása A célcsoportból 3 fő foglalkoztatása HUMÁNERŐFORRÁS Projekt bemutatása Projektmenedzser (Vámosi Vanda): Az ENYFT közvetlen munkatársak, tevékenységét heti 30 órában végzi. Feladata: A projekt pénzügyi és szakmai vezetése. A pályáztatóval, projektszemélyzettel, szakértőkkel, oktatókkal, partnerek képviselőivel, valamint az egyéb résztvevőkkel való rendszeres kapcsolattartás. Összehívja, előkészíti és vezeti a projekt mérföldköveinél tartott megbeszéléseket. Elkészíti a program szakmai dokumentációját, időközi és végső beszámolókat. Elszámolás a pályáztatóval. A projekt munkatársainak és a projekt adminisztrációjának ellenőrzése. A megvalósításban közreműködő szervezetek koordinálása. Programkoordinátor (Ujj István): Az ENYFT közvetlen munkatársa. Feladata: A projekt pénzügyi adminisztrálása. A munkaadók szükségleteinek felmérése, kapcsolattartás munkáltatókkal. Tréningek megszervezése, kapcsolattartás a képzővel. Elszámolások, szakmai és pénzügyi dokumentációk előkészítése. Szakmai mentor (Orosi Gábor Bence): A HUMAN-NET Alapítvány munkatársa. Közvetlenül a célcsoporttal foglalkozó, szociális munkás végzettséggel rendelkező szakember, aki lehetőség szerint maga is a célcsoportból kerül kiválasztásra. Feladata: Célcsoport megkeresése, toborzás, kapcsolatfelvétel a partnerszervezetek segítségével. Motiválás, egyéni állapot-, helyzet-, képesség és szükségletfelmérés. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Mentori tevékenység, személyre szabott, folyamatos segítségnyújtás. Elősegíti a résztvevők programban tartását. Utánkövetés. 6

7 PROJEKT CÉJA, CÉLCSOPORTJA Általános cél: A 40 év feletti nők munkaerő-piaci kirekesztődésének megakadályozása A helyi társadalomban a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítását A társadalmi kohézió helyi kezdeményezéseinek elősegítése a hátrányos helyzetű emberek integrációja érdekében A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű településeken élő nők segítése Non-profit szervezetek, vállalkozások és önkormányzati intézmények közötti együttműködés kialakítása és erősítése Prioritások: A projekt során törekszünk a nők munkaerő-piaci esélyeinek növelésére oly módon, hogy személyes képességeiket fejlesztjük, motivációjukat megerősítjük. El szeretnénk érni, hogy a programba bevont személyek önállósága, személyes kompetenciája oly mértékben megerősödjön, hogy ne csupán addig maradjanak aktív tagjai a munkaerő-piacnak, amíg valamely segítő program gondoskodik róluk. A fokozatosan csökkenő mértékű segítségnyújtás mellett egyre nagyobb szerepet kapjon saját személyes erőforrásuk. A program során el szeretnénk érni, hogy növekedjen a résztvevők munkavállalói készsége, kapcsolati hálójuk erősödjön a munkaerő-piaci integráció elősegítése érdekében. A projekt ezen túl a mindennapi élet jobb szervezését célozza meg, elősegítve ezzel a nők által felvállalt hagyományos szerepek hatékony megoldását. Konkrét célok: A célcsoport női identitásának elmélyítése, az önbizalom növelése, az önérdek érvényesítési képesség szükségességének megértésével és megtanulásával a női asszertivitás javítása. Az életpálya alakulását és az életút minőségét befolyásoló tényezők feltárása, az összefüggések megmutatása, a sikeres életvezetés és szakmai karrier összehangolásához szükséges ismeretek és készségek elsajátítása. Az életpálya szakaszokhoz kapcsolódó új feladatok tudatosítása, a folyamatos változtatás és megújulás szükségességének bemutatása, elfogadtatása. Családi-és munkavállalói szerepek hatékony ellátásához szükséges személyes harmónia megteremtéséhez való hozzájárulás. A résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek javítása, elhelyezkedés elősegítése a nyílt munkaerő-piacon. A nők sajátos adottságainak eredményes hasznosítása a munka világában. Önfoglalkoztatóvá válás elősegítése. Krízishelyzetek megelőzése, kezelésére való felkészülés. A célcsoport jellemzői: A társadalmi környezet minőségi fejlesztésének alapvető eleme a lakosság, ezen belül a női lakosság identitásának fejlesztése. Az énkép, énfelfogás részeleme a munka világában betöltött konkrét hely, a munka-tevékenység anyagi és erkölcsi megítélésétől a szubjektív módon megélt munkaerő-piaci esélyekig. A nők munkaerőpiacon történő megítélése elmarad a férfiakétól. Elhelyezkedési esélyüket rontja az a tény, hogy a nők a családi elkötelezettségeik miatt hosszabb-rövidebb időre távol kerülnek a munka világától. Az otthon eltöltött idő alatt elavul a munkatudás, csökken az innovációs készség, a jövőbeni munkával kapcsolatos kompetencia, ennek következtében nehéz megfelelni a munkáltatók és a munkaerőpiac elvárásainak. 7

8 Esetenként ez nem jelent objektív módon érzékelhető hátrányt, a munkát kereső nő végül is megszerzi az állást, megfelelő fizetési kondíciók mellett, ám folyamatosan érezheti mert a munkahely légköre és vezetés érezteti az anyai szerep és a dolgozó nő szerepe közötti diszharmóniát. A magyar társadalmat jellemzik a családok megoldhatatlan konfliktusai, a harmonikus családi élet hiánya. A problémák jelentős része abból fakad, hogy a hagyományos női szerepek mellett a nők nem képesek megfelelni a változó gazdasági-társadalmi helyzet által indukált problémák és szerepkonfliktusok kezelésére. A mai nőknek az újfajta konfliktusok kezelését kell megtanulniuk, hogy sikerrel oldhassák meg azokat. Az új helyzetek által megkövetelt megoldási technikák és eszközrendszer azonban nem áll minden nő rendelkezésére. Ők azok, akik alkalmazásukat és a problémákra adható lehetséges megoldási alternatívákat külső segítség nélkül nem tudják elsajátítani. Elsődleges célcsoport: 40 év feletti, érettségivel rendelkező, tartósan munkanélküli vagy inaktív nők. Másodlagos célcsoport: A résztvevő nők családjai, barátai, ismerősei. A résztvevő nők közvetett környezete. A célcsoport elérése, a kiválasztás módszertana, lépései: A konzorciumi partnerek kliensköréből, valamint a települési önkormányzatok által ismert körből történik a célcsoport felkutatása. A konzorciumi partnerek és az önkormányzatok adatbázisára támaszkodva tájékoztató levelet küldünk, melyben a célcsoportot személyesen és közvetlenül szólítjuk meg. Ezen túlmenően internetes oldalainkon, havonta megjelenő hírlevelünkben, illetve sajtótájékoztatón adunk szélesebb körben tájékoztatást a programról. A program iránt érdeklődő nőknek egy közös, részletes tájékoztatót tartunk a programról, annak várható eredményeiről. A program iránt elkötelezett nőket egy újabb találkozóra hívjuk, melyen szakmai írásbeli teszt segítségével szűkítjük a teljes programra jelentkezők körét. A tanfolyamra leginkább alkalmas 20 főt személyes beszélgetés alapján választjuk ki, velük képzési szerződést kötünk. Ők jelentik a program elsődleges célcsoportját. Az elsődleges célcsoport kiválasztásának kritériumai: A programba 20 fő 40 év feletti, érettségivel rendelkező, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű nőt kívánunk bevonni. A program elsődleges célcsoportja 100%-ban a munkaerőpiactól hosszú ideje távol lévő nőkből kerül kiválasztásra. PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI 1. Előkészítő szakasz: 1.1. Célcsoport felkutatása, toborzása, bevonása A konzorciumi partnerek kliensköréből, valamint a települési önkormányzatok által ismert körből történik a célcsoport felkutatása, személyes megszólítása, bevonása és motiválása Egyéni képességek felmérése: Személyes interjúk keretében történik a résztvevők egyéni állapot-, helyzet-, képesség- és szükségletfelmérése. Az így kapott információk alapozzák meg a következő fázist Egyéni fejlesztési tervek és pályatervek készítése: 8

9 Célok megfogalmazása, a fejlesztés irányvonalainak kijelölése, a résztvevő és a szakmai mentor közös munkájával A képzési program kidolgozása, adaptálása: A településeken adott munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelően Szociális gyermek ésifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ ) képzési program kerül kidolgozásra, melyet vállalkozói ismeretek tantárgyblokkal bővítünk ki A pályázatban résztvevő szakemberek felkészítése (6 óra) Az oktatók számára a célcsoport sajátosságaira felkészítő speciális tréning. 2. Fejlesztési szakasz: A mentor egyéni fejlesztő tevékenységére épül a csoportos fejlesztés, melyet a célcsoport szükségleteinek megfelelően alakítottunk ki. A tréningek a célcsoportot érintő legfontosabb problémakör köré csoportosulnak: a munkaerő-piacra való visszajutás segítése, a női szerepekből adódó nehézségek kezelése. A tréningeket fős csoportlétszámmal, a képzési szakaszba ágyazva valósítjuk meg, ügyelve a résztvevők felkészültségére és a tréning témájának megfelelő összhangjára. 2.1.Személyiség és kulcsképességek fejlesztése: Közösségépítő tréning (20 óra) A résztvevők közösségi együttlétének, együttműködésének elősegítése Női hatékonyság fejlesztése tréning (20 óra X 2 csoport) Felkészülés a női szerepek hatékony ellátására, személyes harmónia megteremtése. A trénerrel szembeni elvárásunk: nők számára szervezett tréningek tartásában való szakmai tapasztalat Pályaorientációs foglalkozás (16 óra X 2 csoport) A résztvevők orientálása a fejlődésnek megfelelő szakterület megválasztásában. A foglalkoztatás csak ennek mentén lehet stabil s érhető el az egyén elégedettsége. A pályaorientációs segítségnyújtás a szakmai mentor közreműködésével az egyéni munka, ill. tanácsadás révén végigkíséri a részvevőt a projekt idején Munkaerő-piaci tréning (20 óra X 2 csoport) A résztvevők munkaerő-piaci integrációjának, illetve reintegrációjának elősegítése. Az álláskeresési technikák megismerésével és elsajátításával az egyén képessé válik az önálló, aktív álláskeresésre, saját lehetőségeire építve meghatározni a célállást, felvenni a kapcsolatot a munkaadóval és bemutatni neki mindazokat a tényezőket melyek a munkakör betöltéséhez fontosak. Helyzetgyakorlatok segítségével védett környezetben szerezhetnek tapasztalatot az álláskeresés, a kiválasztás folyamatáról Új ismereteket és szakmát adó képzés Szociális gyermek és- ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ ) + vállalkozási ismeretek ( óra) A szociális gyermek és- ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzést a központi program szerinti tematika alapján végezzük. A képzés eleme a számítógép felhasználói ismeretek modul. A képzés elvégzése után megszerezhető szakképesítések: 9

10 Szociális gyermek és- ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ-s felsőfokú szakképesítés) Számítógép-kezelő (használó) (OKJ-s alapfokú szakképesítés) A központi tematika nem tartalmazza a vállalkozói ismeretek tantárgyblokkot. Azonban az önkormányzati intézmények munkatársai körében előnyt jelent, ha a munkavállaló rendelkezik gazdasági ismeretekkel. Ezzel a kiegészítéssel úgy gondoljuk, hogy a résztvevők előnyt élvezhetnek a munkaerő-piacon, akár önkormányzati civil vagy vállalkozói szférában kívánnak eléhelyezkedni. 3. Munkába helyezés, vállalkozás beindítása 3.1. Álláskeresési tanácsadás (20 óra X 2 csoport) A tudatos életút-tervezés szükségességének megértetése, a sikeres életpálya és szakmai karrier összehangolásához szükséges ismeretek és készségek elsajátítása. A tanácsadás segítségével hozzájárulunk a résztvevők önértékelésének és önbecsülésének a javulásához, az egyén céltudatosságának a kialakulásához, illetve növekedéséhez, az eredményes munkahelykereséshez Munkahelyek felkészítése a projektben résztvevő nők fogadására (6 óra) A munkáltatók kapcsolattartóinak a célcsoport sajátosságaira felkészítő speciális tréning Munkába helyezés, foglalkoztatás támogatása A programkoordinátor és szakmai mentor felveszi a kapcsolatot a munkáltatók képviselőivel. A programban vállalt 10 fő részére a program költségvetéséből foglalkoztatási támogatást fizetünk. 4. Záró szakasz: 4.1. Utánkövetés 6 hónapig tartó utánkövetés, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahely megtartásának segítése. Az ügyfél sorsának nyomon követése, a munkában maradás nehézségeinek, a beilleszkedési problémáknak a feltárása és közreműködés azok megoldásában. A mentor az intenzív felkészítő-képzési időszak lezárása után is személyes segítőként működik A projekt zárása: Szakmai fórum szervezése, a projekt eredményeinek bemutatása A program tapasztalatainak, módszereinek tanulmányban való megjelentetése A program értékelése, eredményeinek elterjesztése. 5. Kiegészítő tevékenységek: 5.1. Pszicho-szociális támogatás, mentorálás: A mentori tevékenységet folytató munkatárs személyes, segítő kapcsolat keretében egyénre szabott, személyes segítséget, ill. közreműködést biztosít. A mentor egyszerre lelki gondozó, információközvetítő, kísérő, olykor érdekképviselő a segített oldalán. A mentori szolgáltatás keretében a mentor a klasszikus szociális munkában alkalmazott problémamegoldó modell lépéseit alkalmazva kapcsolatot alakít ki a célcsoport tagjaival. Az egyéni esetkezelés alkalmával a mentorok megismerik az érintettek képességeit, hiányosságaikat. Önismeretük formálásával kialakítják a helyes önértékelést, erre alapozva reális célkitűzéseket állítanak fel, melynek elérését közös munka során valósítják meg. A mentor mindezek alapján a munkaerő-piacon megpróbálja elhelyezni az érintettet úgy, hogy 10

11 közben a munkaadóknál is változást tudjon indukálni (előítéletek csökkentése, a munkavégzés során keletkezett esetleges konfliktusok tárgyalásos feloldása, a munkavégzést akadályozó élethelyzetekben való segítség nyújtása). A segítő folyamatosan törekszik a motiváció fenntartására, jövőtervezés segítségével a kitartás növelésére. A mentor feladata az önálló életvezetés képességének kialakítása, a munkavégzési motiváció fejlesztése. Az egyéni esetkezelés átfogja az egész személyiséget, valamint annak szűkebb és tágabb környezetét. A kooperatív technikák hozzájárulnak önmaguk elfogadásához, az önbizalom erősítéséhez, az esetleges kudarcélmények feldolgozásához. Az egyéni esetkezelés tartalma Ügyfélfelvételi adatlapban, valamint Feljegyzések formájában kerülnek dokumentálásra Szupervízió (27 óra): A célcsoporttal való foglalkozás nagy megterhelést jelent a segítő számára. A sikeres együttműködést, a segítő lelki egészségvédelmét segíti a szupervízió. A célcsoporttal való intenzív kapcsolattartás ideje alatt havonta biztosítjuk a mentor számára. A szupervízorral szembeni elvárás: diplomás szupervízor és mentálhigiénikus képzettség és szakmai tapasztalat, szociális érzékenység, jó kommunikációs készség Női vonal tréningsorozat(18 óra X 2 csoport) A célcsoport számára szervezett speciális női tréningek segítik a résztvevők mindennapi életében jelentkező problémák megoldását, a női szerepek okozta feszültség oldását. A tréningeket a képzési program részeként valósítjuk meg A stressz szerepe életünkben, stressz-kezelés, hogyan érhető el a csúcsteljesítményi stressz? Karriertervezés, karrierépítés a különböző életszakaszokban Változások menedzselése A trénerrel szembeni elvárás: a fent nevezett tréningek tartásában való szakmai tapasztalat, tréneri képzettség, jó kommunikációs készség. PROJEKT EREDMÉNYEI Tervezett célkitűzéseinkkel hozzájárulunk a települési, kistérségi, megyei valamint régiós fejlesztési koncepciókban megfogalmazott, foglalkoztatásra vonatkozó elképzelések megvalósításához. A piacképes tudás megszerzésével és elhelyezkedés segítésével hozzájárulunk a települések foglalkoztatottsági mutatóinak javulásához. A személyiségfejlesztő foglalkozásokkal megfelelő módon tudjuk felkészíteni a nőket arra, hogy a képzés idején vagy a foglalkoztatásba való helyezés után elérjük a bennmaradásukat, növelve a térségi képzettségi és foglalkoztatási mutatókat, melyek hosszútávon az életszínvonal emelését is magukban foglalhatják számukra. Programba bevont nők száma: 27 fő Végzettséget szerzett személyek száma: 20 fő Elhelyezkedettek száma: Program keretében: 10 fő Programon kívül: 6 fő 11

12 NŐISÉG ÉS FEMINIZMUS NŐI SZEMMEL - XX. SZÁZADI HELYZETKÉP 12

13 Bevezetés Magyarországon napjainkig szinte semmit sem lehetett tudni a nyugati és amerikai világ feminista mozgalmairól, kialakulásukról és sikereiről. A valós ismeretek hiánya miatt, a feminista irányzat egy férfigyűlölő irányzatként jelent meg a közvéleményben. Többek között a jelenség azzal is magyarázható, hogy egy társadalmi csoport akkor nyerheti el méltó helyét, ha láthatóvá válik. A láthatóvá válás egyik lehetősége a nők számára a feminista mozgalmak megjelenése. A feminizmus a régi patriarchális társadalom eszméin mutatott túl, amely kötelékei alól felszabadulva új eszméket fogalmazott meg, és létrehozott egy olyan női identitást, mely cáfolja a nőkre ragasztott régi, elavult szerepeket. Hazánkban a feminista mozgalom nem radikális küzdelemben jött létre, nem a nőkben megfogalmazódott változtatási igény hozta életre, hanem a férfiak beleegyezésével létrejött érdekképviseleti mozgalomról számolhatunk be. Hiszen a nők nem képviseltek olyan erőt, amely határozott közösség létrehozásra képes, mely kialakíthat egy olyan mozgalmat, amely képviseli a nőket az egyenjogúságért folytatott küzdelemben. Hiányzik az egységes szervezet működéséhez szükséges közös történelem, a közös múlt, és a megfelelő szolidaritás. A mozgalom összejöveteliről hazatérve a férfiakkal egy fedél alatt élnek, munkájuk, gazdasági érdekeik, társadalmi helyzetüknél fogva szorosabban kötődnek egy-egy férfihoz, mint a saját nemükhöz. Olyan szoros kötelék fűzi a nőt a férfihoz - gyakran egyben az elnyomóihoz - melyen túllépni képtelen. Egyes elmélkedők szerint a szerepek megoszlása a biológiára vezethető vissza. Azonban az is igaz, hogy szintén a biológia az oka annak, hogy a két nem elválaszthatatlan egymástól, és egymás nélkül létezni képtelen. Összegzésként megállapítható, hogy a nő az idők kezdetétől alárendeltje a férfi nemnek. A világ javain soha nem osztoztak egyformán. A világ egyetlen országában sem egyenlő a nők társadalmi státusza a férfiakéval. Még ha elvben elismerik a nők jogait, akkor is a tradicionális szokásrend nem ismeri el a fenti jogokat. A férfiak és a nők gazdaságilag külön kaszthoz tartoznak, azonos képességekkel jövedelmük, elhelyezkedési esélyeik nagyobbak. A férfiak, ha nem is nyíltan, de tudat alatt tisztában vannak azzal, ha a nők részt fognak vállalni a világ dolgaiból, akkor számukra az egyeduralom véget ér. Az is igaz, hogy napjainkra a nők helyzete jelentősen javuló tendenciát mutat, bár még mindig nem a legideálisabb a helyzet. 13

14 I. A női nem, mint a Másik helyzetének, társadalomban elfoglalt helyének alakulása a kezdetektől napjainkig: A nő mindig a Másik volt, s ez egyértelmű azzal, hogy a nemek viszonya nem volt soha kölcsönösen mellérendelő: a nő Föld volt, Anya, Istennő, de nem társa a férfiaknak: hatalma kívül esett az emberi világ határain, tehát ő maga is kívül állt ezen a világon. (Simone de Beauvoir: A Második nem, Gondolat, Bp o.) A fenti megállapítás a történelem folyamán végig megállja a helyét egy-egy szélsőséges példa kivételével. A kezdetek: A földművelés előtti időkből kevés forrás maradt ránk, azt sem tudhatjuk biztosan, hogy biológiailag rendelkeztek-e olyan fizikai szervezettel a nők, mint a férfiak. Azonban néhány történeti forrás erre választ ad, ezek szerint a nők igenis elég erősek és edzettek voltak, hiszen rendszeresen ők cipelték a terheket, és szükség szerint még a harcokban is részt vettek. A teherhordás feladata is rájuk hárult, mert a férfiak kezét szabadon kellett hagyni a vadak esetleges támadásai miatt. Mégis erős fizikumuk ellenére a nők - a biológiai adottságaik miatt - jelentősen rá voltak utalva a férfiakra, hiszen a gyakran ismétlődő terhességek, szülések felemésztették idejük és energiájuk nagy részét, egyedül képtelenek voltak az utódok létfenntartását biztosítani. Ez az egyik legmeghatározóbb tényező jelentősen rányomta bélyegét a női sorsokra. Hiszen a nő nélkülözhetetlen volt a fajfenntartásban, de túlságosan szaporította is a fajt, így a férfira hárult a szaporodás és a termelés egyensúlyának biztosítása. Ezt a gondolatot tette magáévá Bourdieu is: A biológiai különbség a férfi és a női test között, mindenekelőtt a nemi szervek anatómiai eltérése ily módon tüntetheti fel a természetesség színében a nemek szándékolt társadalmi megkülönböztetését, kivált a nemek szerinti munkamegosztást. ( P. Bourdieu: Férfiuralom, Napvilág Kiadó, Bp o.) Az ősi hordák nem sokat törődtek az utódlás kérdésével, hiszen helyhez nem kötődtek, folyamatosan vándoroltak, így a gyermekek nevelése csak akadályozó tényező volt számukra. Ezért a csecsemőgyilkosságok ebben az időszakban igen elterjedtek voltak. A nő nem ismerte a teremtés büszkeségét, önmagát természeti erők játékszerének, a szülést pedig gyötrelemnek tekintette. A szülés és a szoptatatás nem tudatos ebben a korban a nők körében, hanem az életműködés szerves részét képezi. Az anyai kötelezettségeken túl a ház körüli teendőket végzi napról-napra ugyanazokat a mozdulatokat, ez több száz éven keresztül így történik. 14

15 Ebben a korban a nők elnyomása nem tudatos tevékenység, eszébe sem jut senkinek, hogy a nők érdekeit képviselje. (Simone de Beauvoir, 1969) A nomád törzsek letelepedése után új korszak veszi kezdetét. Az ember megkezdi a világ újjáteremtését, és saját individumának kialakítását. A társadalom berendezkedése elkülöníti a két nemet. Ezt a kérést fejtegeti Hell Judit tanulmányában szerinte, Kétségtelen ugyanis, hogy a biológiai nem (tehát az, hogy az egyed férfinak vagy nőnek születik ) a társadalomban is lényeges különbségeket alapoz meg, ráadásul tartósan, hiszen a férfi-nő közötti viszony évszázadokon vagy inkább kétezer éven át szinte alig változott. (Hell Judit: Nemek egyenlősége/egyenlőtlensége feminizmus a nyugati világban, Új holnap január 3.o.) A földművelő közösségekben a nőt gyakran rendkívüli tisztelet övezi, magyarázata a gyermekáldás. A gyermekek szerepének felértékelődése ebben a korban a tulajdon megjelenésének köszönhető, hiszen az ember birtokba veszi a földet, önmagát is saját tulajdonában gyermekében szeretné átörökíteni. Az anyaság szent hivatássá válik. Az anya szükséges a gyermekek világra jöttéhez, ő őrzi, táplálja testében a lélekcsírást, tehát ő a klán életének fenntartója. A nő szerepe ebben a történelmi korban rendkívül fontos. A nő a föld, ő az élet fenntartója. A földművelés is a nők dolga. Szerepe rendkívül fontos. A gyerekek többnyire anyjuk klánjához tartoznak. Számos ausztráliai, polinéziai és indián törzs körében máig elevenen él ez a tisztelet a nő iránt. A földművelő életmód a nőt lakóhelyéhez köti, ő őrzi a házat és végzi a házkörüli teendőket, míg a férfi vadászik és halászik. A házimunka részét képezi a szövés, fonás, edénykészítés is. A fenti életforma ellenére elmondható, hogy ebben a korban igen magas a nő iránti tisztelet, a Nő a klán lelke. Ebben az időszakban jelennek meg a nőistenségek, a Termékenység megtestesülései: a Nagy Istennő, és a Magna Mater. Az ég királynője, jelképe a galamb, de ő a poklok fejedelemnője is, a földből kúszik elő, és jelképe a kígyó. A nő teremti az életet: öl, de életet is oszt. Néha lehetősége van a törzsi ügyekbe való beavatkozásra. (Simone de Beauvoi; 1969) A patriarchális társadalmak: a nomád törzsek hagyományaira támaszkodva, alakították ki korszakuk nő képét. Ennek ellenére, azonban sok gondolkodó köztük Hell Judit véleménye is megegyezik abban, hogy az áttérés a matriarchátusról a patriarchátusra a női nem történelmi veresége volt. Felvetődik itt például különösen feminista oldalról a matriarchátus/patriarchátus: fejlődés vagy hanyatlás gondolatköre, amely vita önmagában nemcsak azért tűnik terméketlennek, mert egy örök, nem változó, biológiailag determináltnak tekintett női természetet feltételez, hanem mert a kérdés történetileg is problematikus. Sokan vonják ugyanis kétségbe, hogy létezett-e egyáltalán matriarchátus. (Hell Judit: Nemek 15

16 egyenlősége/egyenlőtlensége feminizmus a nyugati világban, Új holnap január 2.o.) A nők sorsa a történelem folyamán folyamatosan változik, és szinte periodikusan ismétlődik, a fenn lenn állapot szakaszosan követi egymást. A korszakok váltakozásából adódóan szinte szükségszerűen következik a női nem degradálódása, mert korábbi tekintélyét a nő nem saját, valóságos értékeinek, hanem a férfi gyengeségének és nemtörődömségének köszönhette. Ebben az időszakban a kőeszközöket, felváltották a bronzeszközök melynek használata, megkönnyítette a földművelést, így a nők munkáját is. Ekkor az emberek még hisznek az istenek földöntúli erejében, de már leválnak róla, és misztikus szimbólumokat, szimbolikus helyeket hoznak létre a tiszteletükre. A világ arculata alapvetően megváltozik. Az ember felfedezte a matematikát, erőt vesz gondolatain a racionalitás. Krétában ekkor jelenik meg elsőként az istenpár. Egyiptomban Izisz és Hórusz a nevük, Föníciában Asztarté és Adonisz, Görögországban Rhea és Zeusz. Utóbb a Nagy Anyát megfosztják trónjától. Egyiptomban Ra a napisten, a férfierő és a fény istene. Az isteneket a férfiak teremtik, a nők imádják - mondja Frazer. A patriarchális társadalmakban férfiak döntötték el a nő helyét a közösségekben. Elmondhatjuk, hogy a nő sorsát a férfiak akarata szabja meg nemcsak a patriarchális társadalmak időszakában, hanem egészen napjainkig. Erről a kérdésről Bourdieu sem vélekedik másként, A társadalmi berendezkedés, mint irdatlan, jelképes gép működik az alapjául szolgáló férfiuralom megerősítésén: a munka szexuális felosztását jelenti, szigorú megkötését annak, hogy mely tevékenység melyik nem hatásköre, s hol, mikor, mily eszközzel végzendő. (P. Bourdieu: Férfiuralom, Napvilág Kiadó, Bp o.) Ebben az időszakban a férjhezmenetel már nem egy kölcsönadási szerződés a klánok között, hanem végleg a férj családjába olvad a nő. A született gyermek is a férj családjához tartozik. A nőnek nem lehet saját vagyona sem, a nő éppúgy a férfi tulajdona, mint a rabszolga. A férfi magától értetődően annyi feleséget vehet magának, amennyi tetszik. A poligámiának kizárólag vagyoni okai vannak, a férj akár több feleséget is tarthat. A társadalom jóformán semmi védelmet nem nyújt a nőnek, ezzel szemben a legszigorúbb szüzességre kötelezi. A patriarchátusban a lánnyal az apja rendelkezik, ő jelöli ki a férjet számára, a házasság a nőt örökre a férfi otthonához köti, a férj vagyontárgya lesz, valamint a nemzetségé, amely befogadja. A muzulmán világ társadalom szerkezete feudális. A patriarchális törzsfő hatalmát más hatalom nem korlátozta. A férfi felette áll az asszonynak. A muzulmán nő elfátyolozott arccal rabja saját férjének, nem hagyhatja el otthonát, társadalmi hovatartozástól függetlenül ez a sorsa, szemben a beduin nővel, aki keményen dolgozik, szánt, vet, terhet cipel, de éppen 16

17 ezért a kölcsönös egymásrautaltság köteléke fűzi férjéhez, szabadon járhat-kelhet, fedetlen arccal. A biblia-korabeli zsidóság a pátriárkái többnejűek, kényük-kedvük szerint taszítják el megunt feleségeiket. Az asszony végez minden házimunkát. abszolút kiszolgáltatott a férjének. A patriarchátus egyes társadalmaiban azonban tapasztalható némi könnyítés a nők sorsán. Ilyen társadalom volt Babilon, ahol Hammurabbi törvényei bizonyos jogokkal ruházták fel a nőt, például, részesedhetett az apai örökségből, apja hozományt adhatott neki. Egyiptom volt az ókori nők Mekkája. A társadalmi és vallási alapegység a házaspár volt, a nő a férfi társa és szövetségese. A nő és a férfi jogai megegyeztek. Szabadon választhatott férjet, amennyiben megözvegyült újra férjhez mehetett szabad akaratából. Az egyiptomi többnejűség ellenére a férjnek volt egy fő felesége, akinek vagyona továbbra is az övé maradt, szabadon rendelkezett felette. Azonban kedvező helyzetük ellenére az egyiptomi nők sem érezhették úgy, hogy teljesen egyenrangúak a férfiakkal. A fáraó mindig férfi volt, és férfiak voltak a papok, katonák is a nőknek a közéletben csak másodlagos szerep jutott, s a magánéletében egyoldalúan szigorú házastársi hűségre kötelezték őket. (Simone de Beauvoir: A Második nem, Gondolat, Bp o.) A görög erkölcsök nagyon hasonlítanak a keleti erkölcsökhöz, viszont náluk nincs többnejűség, a feleségek között hierarchia alakult ki.. A görögök csak egy feleséget ismertek el törvényesnek, valójában azonban a görög polgár kellemes többnejűségben élt. Az athéni nő ki sem mozdulhatott otthonából, életét szigorú törvények szabályozták. Erkölcsileg teljesen megcsonkított, a társadalomban kiskorúként kezelik élete végéig. A jó princípiuma teremtette a rendet, a fényt és a férfit, a rossz princípiuma a káoszt, a sötétséget és a nőt. Püthagorasz Spárta volt az egyetlen városállam, ahol a női egyenjogúság szinte maradéktalanul megvalósult. Lányok, fiúk azonos nevelésben részesültek, az asszony nem volt a férj otthonának foglya. A házasságtörés fogalma ismeretlen volt. A nők szabadságát egyáltalán nem korlátozták, egyetlen kötelező feladatuk volt a gyermekek nevelése, annak ellenére, hogy a gyermekek felett az állam rendelkezett. A római nő életét a család és állam ellentéte határozza meg. A nőt szigorúan alárendelik a vagyonnak, nem védi a törvény, abszolút kiszolgáltatott egészen haláláig. Teljes kirekesztettség jellemzi életét. Férjhez menetelkor a férje tulajdonába kerül, ő rendelkezik felette, mintha rabszolga lenne. Az asszonyi életformához hozzátartozik a gyermekek szülésén túl, a házimunka végzése. Azonban van egy lényeges dolog, ami megkülönbözteti a római nőt a görög nőtől, mégpedig az, hogy a közösség részéről sokkal nagyobb tisztelet 17

18 övezi. Ebben a korban jelenik meg először, hogy a férjének teljes társa a nő, osztozik a férje gondjaiban, munkájában. A római nő nincs otthonülő életmódra kárhoztatva, eljár lakomákra, ünnepségekre, színházba, az utcán utat engednek neki a férfiak. A köztársaság utolsó éveiben törvény mondja ki, hogy az anyát az apával egyenlő gyermeki tisztelet illeti meg, gyermekeinek maga lehet gyámja, ha árvaságra jutnak, illetve ha az apa züllött életű. A központi hatalom függetleníti a nőt családjától, de egyben saját gyámsága alá vonja, s több vonatkozásban is korlátozza jogait. (Simone de Beauvoir: A Második nem, Gondolat, Bp o.) A társadalom a folyamatos csaták miatt alapjaiban meginog, majd később teljesen szétesik. A római joga a kereszténység hatására átalakul, a nő súlyosan megsínyli a változást. A kereszténység terjedésének nagy szerepe van a női nem elnyomásában helyzetének ismétlődő romlásában. A kereszténység és az evangélium hirdetései szerint ugyanannyi könyörület jár a nőnek, mint a leprásoknak. A házasság intézménye szent, viszont a feleség abszolút alárendeltje férjének. Szent Pál ülteti át a zsidóság eltökélten nőellenes felfogását a kereszténységbe. Mert nem a férjfiú vagyon az asszony állatból, hanem az asszonyi állat a férjfiúból. Mert nem is a férjfiú teremtetett az asszonyi állatért, hanem az asszonyi állat a férjfiúért. (Szent Pál: Ó-testamentum.) A nők teljes elnyomása alól felszabadulást hoztak Justinianus törvényei. Ezek a törvények megbecsülik a nőt anyai és hitvesi mivoltukban, de egyben e két hivatásához is láncolják. Az anyának és az apának egyenlő hatalmat ad gyermekei felett. Justinianus törvényeire azonban még rárakódtak a germán hagyományok, még tovább enyhítve a nők sorsát, mindazokon a területeken, amelyeket a barbárok elözönlöttek. A germánok monogámiában éltek és rendkívüli módon tisztelték a házasságot. A férjfeleség kapcsolat igen szoros. A germán nő elkísérte férjét a csatába is, élelmet hordott a harcosoknak, jelenlétével tüzelte őket. Tehetetlensége csupán testi gyengeségének következménye, erkölcsileg nem tekintik alacsonyabb rendű lénynek. A germán hagyomány uralkodik végig a középkoron. Viszont azt is le kell szögeznünk, hogy törvényes védelmet a nő csak, mint feleség, és mint anya élvez. Ha házasságtörésen kapják, privilégiumaitól megfosztják. A központi állam megerősödése kapcsán ugyanazok a folyamatok indulnak el, mint Rómában. A kora középkor társadalmi megrázkódtatásai nyomán kialakuló és megszilárduló feudalizmusban meglehetősen bizonytalan a nő helyzete és sorsa. A feudalizmus időszaka hozza magával a női nem megítélésében oly sokszor megjelenő hullámzást. Ugyanis a XI. századig a társadalmi rend alapja kizárólag a nyers erőszak, a földesúri tulajdonjog a fegyverek hatalmán nyugszik. A nő helyzete akkor változik meg, 18

19 amikor a birtok örökletessé, családi tulajdonná válik, ezért ismeri el a feudalizmus a XI században a nő örökösödési jogát. A nő, a hűbérúr vagyontárgya, ő választ számára férjet, akár szabadon el is ajándékozhatja. A születendő gyermeke is inkább a hűbérura tulajdona, mintsem saját férjéé. A XIII. század harcias társadalma megveti a női nemet. A lovagok társadalmában a ló fontosabb kincs a férfi számára, mint a felesége. a nő a férfi akaratának legkorlátlanabbul van alárendelve, a férfi oly magasan áll a nő fölött, mint a mily magasan áll a nőnövény meddő, a fa a moha fölött. (Alapművek a nőkérdésről, Biológiai, fizikai, pszichológiai leírások, Ebben az időszakban a nők számára a legszigorúbb erkölcsi szabályokat hozzák. A XIII. században az egyensúly helyreállítására tesznek lépéseket a nők, az úgynevezett Mária kultusz intézményével. Ebben a korban élő nők sorsa két irányt vesz. Az egyik irány a vallási kultusz felé visz, a másik irány képviselői a kastélybéli úri hölgyek unatkozó életformájához kapcsolódik. Felvirágzik a társalgás, társaságbeli illem, csevegés, valamint a költészet. A női nem felemelkedése nem következhet be csupán a vallás és költészet hatására, a nő merőben másfajta okoknak köszönheti, hogy a középkor végén némi tért nyer. Felemelkedésének oka társadalmi fordulatokban rejlik, ekkorra a királyi hatalom kerekedik felül a nagy hűbéreseken, s jócskán megnyirbálja a hűbérúri jogokat, egyebek közt megvonja a hűbértúrtól azt a jogot, hogy tetszése szerint döntsön hűbéresei házasságáról. A nő alkalmatlan volt ugyan a katonáskodásra, viszont adófizető képessége ugyanolyan volt, mint a férfiaknak, ezért nem indokolta már semmi a két nem közötti hátrányos megkülönböztetést. Németországban, Svájcban, Itáliában a nők ugyan továbbra is örökös gyámság alatt maradnak, de Franciaországban egy lány ér annyit, mint egy fiú. (Simone de Beauvoir: A Második nem, Gondolat, Bp o.). A nő teljes felszabadulását több tényező befolyásolja, mely sosem szűnik meg egyszerre, a testi erő hiánya nem számít többé, de a nő alárendelése a házasságon belül továbbra is társadalmi érdek. Ezt a gondolatot osztja Hell Judit is tanulmányában, miszerint A biológiai nemek által megalapozott (és a nők hátrányára jelentkező) társadalmi különbségek általában minden társadalmi alrendszerben jelen vannak. (Hell Judit: Nemek egyenlősége/egyenlőtlensége feminizmus a nyugati világban, Új holnap január 3.o.) A polgárság kialakulásának időszakában hagyományozódott a feudális értékrend. A férjes asszonyt a magántulajdon érdekeinek áldozzák fel. A szegénység megmarad a jobbágyság eltörlése után is, kis falusi közösségekben, kisiparos körökben férj és feleség egyenrangú, az asszony nem vagyontárgy és nem cseléd, a szegény ember tudja, hogy kölcsönösen egymásra utaltak, a nőt a szabad munka teszi független emberré, gazdasági társadalmi tényezővé. A középkor folyamán a nő még magáénak mondhatott bizonyos 19

20 jogokat, így például részt vehetett falugyűléseken. Azonban ez a századfordulóra teljesen átalakult, a feudális hagyományok felszámolódtak. A XVI. század ismét sanyarú időszak a nők számára. A nőt nem védi többé semmi a férfi, dönt sorsa felől, akár otthonához is láncolhatja. Korlátlanul érvényesül a nőellenes római jog hatása. A nők ki vannak zárva minden nyilvános helyből, ahol az emberi lét közfelfogás szerint legfontosabb, például becsületbeli játékai zajlanak. (P. Bourdieu: Férfiuralom, Napvilág Kiadó, Bp o.) A nőt ismét megfosztják cselekvőképességétől. A lány felett apja rendelkezik, ő választ férjet számára. Házasságkötésük után a nőnek nincs beleszólása a családi ügyekbe, még lakóhelyet is a férj választ. Gyermekei inkább az apjuké. Az európai törvénykönyvek kivétel nélkül a kánonjogra, a római jogra és a germán jogszokásokra épülnek, tehát szükségszerűen hátrányosak a nőkre. Ebben a nőellenes időszakban fordul elő először, hogy egy nő tollat ragad nőtársai érdekében, Christine de Pisan Episztola a szerelem istenéhez, című írásában. Ezen írásában a nők művelődési jogaiért küzd. Christine fegyvertársra, tolltársra talál a párizsi egyetem kancellárja, Gerson személyében, ő szintén szembeszáll a korral a nők védelmében. Martin le Franc a Hölgyek kalauzában, védi a nők érdekeit, ezen írás még kétszáz évvel később is közkézen forog. (Simone de Beauvoir, 1969) Azonban ezek az írások egy kis irodalmi perpatvaron kívül jelentősebb hatást nem értek el, a nők valódi helyzetén mit sem változtattak. A női jog státusza alig változik a XV. század elejétől a XIX. századig, valóságos helyzete az uralkodó osztályon belül annál inkább. Az olasz reneszánsz időszaka az érvényesülés időszaka nemre való tekintet nélkül. A középkorban először vannak női uralkodók, így például Aragóniai Johanna, Nápolyi Johanna, más olasz nők műveltségükkel és tehetségükkel tűnnek ki: Vittoria Colonna, Lucrecia Tornabuoni. A férfiak is elismerően vélekednek róluk. Franciaországban a XVII. században fellendül a társas élet, terjed a műveltség, a nők fontos szerepet játszanak a társaságban, így például Madame de La Fayette, Madame de Sevigne országszerte nagy tekintélynek örvend, hasonló hírnévre tesz szert külföldön Erzsébet hercegnő, Krisztina királynő vagy Schurman kisasszony, aki az egész korabeli tudóstársadalommal levelez. A XVIII. században még nagyobb szabadságra és függetlenségre tesznek szert az előkelő asszonyok. Az uralkodó erkölcsi normák elvben mit sem enyhültek, a lányokat alig tanítják valamire, és megkérdezésük nélkül adják férjhez őket. A polgárság, a feltörekvő osztály hatalma megszilárdul, azonban ez az osztály kemény erkölcsi normákat szab a nőkre. Viszont 20