TANÁRI KÉZIKÖNYV a Mi a pálya?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANÁRI KÉZIKÖNYV a Mi a pálya?"

Átírás

1 Farkas Aranka Horváth Kornélia TANÁRI KÉZIKÖNYV a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem ha nincsenek céljaid. (Benjamin Elijah Mays) Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 1 7/4/11 6:17:02 PM

2 Szerkesztette GÁL SZILVIA AP ISBN Farkas Aranka, Horváth Kornélia, kiadás, 2011 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/526000, fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés: Névery Tibor (TypoStúdió Kkt.) Terjedelem: 9,27 A/5 ív Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 2 7/4/11 6:17:02 PM

3 Az életpályaépítési kompetencia fejlesztésének szerepe az oktatásban A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek az iskolai oktatás valamen nyi elemét áthatják. A Nemzeti alaptanterv kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket és kulcskompetenciákat. Tételesen épít a kulcskompetenciákra, amelyek a modern, tudásalapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A NAT harmadik része külön foglalkozik a kulcskompetenciák fejlesztésével, bár az életpályaépítés nem kulcskompetencia. Az életpályaépítési kompetencia keretmátrixában meghatározott képességek, ismeretek és attitűdök átfedik a kulcskompetenciák által meghatározott képességek, ismeretek, attitűdök rendszerét. Az életpályaépítés specifikus ismereteinek és kompetenciáinak oktatását az osztályfőnöki órák, a szabad sávok és az életvitel, valamint a gyakorlati ismeretek keretében kell megoldani. A hetedik évfolyamtól az életpályaépítés fejlesztése nem önálló témakörhöz, hanem a műveltségterületek által meghatározott témákhoz, témakörökhöz kötődik. Az integratív és tantárgyközi tantervi szemlélet mely a tanulók érdeklődését, tapasztalatait is figyelembe veszi a Nemzeti alaptantervben úgy érvényesül, hogy a dokumentum nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tan tárgyi rendszert. Ennek kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. Tankönyvi koncepciónk kialakításánál az Apáczai Kiadó Bázisiskolai Kerettantervét vettük alapul, amely a tanulók kompetenciaalapú tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését állítja a középpontba. Az informatikát egyre inkább eszközként használják. Tankönyvünkben azokat a tartalmakat szeretnénk megjeleníteni, amelyek önálló egységek, összefoglalva egyetlen más műveltségterületen sem kerülnek feldolgozásra, ám szorosan kapcsolódnak azokhoz. Így önálló egységenként is felhasználhatók, de a feladatok külön egységként más műveltségterület tanóráiba is beilleszthetők. A kompetenciafejlesztés sajátosságai A kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat a megerősödésükhöz. Ahhoz, hogy a pedagógiai célok teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. A tanár a foglalkozások során általában nem mint a tudás birtokosa, hanem mint tanulási, önismereti folyamatok segítője van jelen. Moderátori szerepkörben meghatározó szerepe van a pozitív kommunikációs minták képviselésében. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely aztán minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható. Hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolából kikerülő fiatalok kiegyensúlyozott életet élő, boldog és egyúttal a társadalom egésze számára is hasznos felnőttekké váljanak. Mindennek elengedhetetlen feltétele azonban a tanulásnak az az eleme, amely során a külső impulzusok megélt tapasztalattá és belsőleg is elfogadott motívumokká válnak. Az életpályaépítés olyan tevékenység, amely ar ra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehető ségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen ala kítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpá 3 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 3 7/4/11 6:17:02 PM

4 lyacélokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, majd a stratégiákat követve a céljait meg valósítja. Az életpályaépítés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. A tankönyv sajátosságai Olyan tankönyvet kívántunk létrehozni, amely tevékenykedtetésen, megélt tapasztalatokon, saját élményen keresztül a következő célokat szolgálja: Különféle gyakorlatok révén elősegíti, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban. Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az életkoruknak megfelelő feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző kortársi közösségekben. Hozzájárul ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői: a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság. Társas élmények és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíti a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét. A szükséges ismeretek, attitűdök, készségek és képességek kialakítása, valamint az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé teszi a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő szűkebb és tágabb világban, továbbá a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit. Elősegíti, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való képességgel és reális jövőképpel lépjenek ki az iskolából, s később önmagukkal, illetve környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak. Tankönyvünkben kiemelt fontossággal kezeljük az egységes alapokra épülő differenciálás alapel vét. Óravázlatainkat a tevékenységközpontúság, az aktív tanulás lehetőségeinek felkínálása jellemzi, és rend szerint többféle párhuzamos tevékenységet ajánlunk ugyanazon célokhoz, illetve tartalmakhoz kapcsolódóan. Következetesen építünk a diákok előzetes tudására, informális és formális tanulási helyzetekben megszerzett korábbi ta pasztalataira. Nagyon fontos, hogy a diákok a meg szerzett tudást alkalmazni tudják a különbö ző élethelyzetekben. Ehhez fejlesztenünk kell a dön tés hozatali, problémamegoldó képességüket, és különféle helyzetekhez illő konfliktuskezelési technikákat kell megismertetnünk velük. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért hang súlyos a tanulók közvetlen tapasztalataira való építés és az őket körülvevő világ aktuális kihívásaira való adekvát válaszadás. A tanulási fo lyamatban helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának és tudatosításának. Az órai tapasztalatok döntő momentuma, hogy visszahatnak a személy önmagáról alkotott képére, szélesítik és mélyítik a környezetről rendelkezésre álló információkat, ezáltal lehetővé teszik a tervek korrigálását, pontosítását, így a fókuszban a viselkedéstanulás és személyiségfejlesztés áll. 4 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 4 7/4/11 6:17:02 PM

5 A pedagógus szerepe, feladata Az oktatás és a képzés mellett a pedagógia egyik kiemelkedő feladata a nevelés. A tágabb értelemben vett nevelés a pedagógia legátfogóbb kategóriája, túlmutat a tanítási órákon folyó oktatáson, magába foglalja az emberformálást és a személyiségfejlesztést. Az iskola mint másodlagos szocializációs színtér személyiségformáló szerepe az utóbbi évtizedben alapvető változáson ment keresztül. Oktatói funkciója nagymértékben differenciálódott, a megtanítandó anyag megsokszorozódott. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségükben is megváltoztak, a szülőmodell érzelmi és identifikációs szerepének gyengülése következtében az iskolai személyiségformálásra új feladatok hárultak: a családi nevelés hiányait pótlandó korrekciós funkció. A pedagógusoknak egyre több feladat jut: a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkció, az oktatóismeretátadó funkció mellett fel kell vállalniuk a gyermek magatartási, személyiségfejlődési gátjainak elhárító funkcióját is. A pedagógus nevelői, személyiségfejlesztő hatékonyságát be fo lyá soló tényezők közül a kommunikációs kész sé g nek és a pszichológiai érzéknek kiemelkedő sze re pe van, ezekhez képest a pszichológiai tudás ele nyésző jelentőséggel bír. Egyegy nehéz interakciós helyzetben, amikor például a kétszer akkora Petike éppen alaposan elagyabugyálja a feleakkora Da nikát, nem megyünk túl sokra a mégoly alapos neveléslélektani felkészültségünkkel sem. Nem sok időnk van azon töprengeni, hogy mit mondott Freud, Jung vagy Bandura az agresszióról. Ezekben az esetekben elsősorban arra van szükség, hogy gyorsan felmérve a helyzetet mozgósítsuk érzelmi és készségbeli tartalékainkat, változatos viselkedési repertoárunkat, és ráérezzünk a helyes, arra az esetre érvényes megoldásra. Természetesen emellett szükség van arra, hogy az egyes gyerme keket megismerjük; megértsük, hogy hogyan gondolkodnak magukról, a világról; mit éreznek. Eh hez első sorban nyitottságra, érzékenységre, emberismeret re, kreativitásra, humorra van szükségünk és nem a pszichológia tudomány beható ismeretére. A gyer mek családi neveltetése, élettapasztalata, az óvodábóliskolából hozott pozitív vagy negatív tapaszta latai, személyiségjegyei, hozzáállása mind olyan dol gok, amelyeken csak hosszú idő alatt lehet változtatni. Meg kell próbálni elfogadni a hozzánk kerülő gyermekeket olyannak, amilyenek valójában, és törekedni kell egy jó kapcsolat kialakí tásá ra, amelyben a számukra mintát adó pedagógus egy biztos támaszt nyújt. Az iskolai mentálhigiénés szemlé let nem gyógyító, hanem a pedagógusokban, az iskolaközösségben rej lő saját erőforrásra épülő, amelyben meghatározó a nevelők aktív, közvetlen részvét ele. Bizonyára valamennyien tapasztaltuk, mennyire bosszantó, ha nem tudjuk elmondani, amit szeretnénk. Ha a másik folyton közbekérdez, megjegyzéseket tesz, saját életének példáit regéli, ha egyszerűen nem jutunk szóhoz, és nem nyílik alkalmunk arra, hogy megfogalmazzuk, szavakba öntve önmagunk és a másik számára is körbejárjuk, ami a szívünket nyomja. Hallgatni nem könnyű, számos okunk lehet arra, hogy ne így tegyünk. Nézzük, milyen rejtett üzeneteket közvetíthetünk, ha nem hallgatjuk meg a másikat! 1. Amikor parancsolunk, utasítunk vagy irányí tunk valakit, nem kimondva, de azt kommunikáljuk, hogy nem tartjuk kompetensnek sa ját problémája megoldásában, nem bízunk ítéletében, hozzáértésében. 2. Ha prédikációba kezdünk, azzal a külső hatalom, kötelesség és kötelezettség terhét rójuk a másikra. A Jobb lenne, ha, Azt kellene tenned, hogy kezdetű tanácsainkkal azt érjük el, hogy a másik visszahúzódjon, elforduljon tőlünk, hiszen bűntudatot és kisebbrendűségi érzést keltünk benne. 3. Amikor tanácsokat osztogatunk, kész megoldásokat vázolunk a másiknak, könnyen elérhetjük, hogy megerősödjön abban a hitében, hogy ő semmire sem képes. Függő helyzetbe hozzuk, elvitatjuk az önállóságát. Könnyen előidézhetjük a meg nem értettség érzését, hiszen olyan külső megoldásokkal hozakodunk elő, amelyek számára énidegenek, és szinte biztosan problémája csak egy részét érintik. 4. A tanácsoknál is keményebb elrettentés a szik laszilárd logikus érvrendszer és a kioktatás. Nem szabad elfelejtenünk, hogy külső szemlélőként mindig egyszerűbb átlátnunk egy helyzetet, mintha magunk is részesei lennénk. (Pláne, mivel egy 5 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 5 7/4/11 6:17:03 PM

6 jelentős részét nem is látjuk.) Ezzel az előnnyel nem illik visszaélni, hiszen könnyen azt a képzetet kelthetjük a másikban, hogy inkompetens, alkalmatlan és tudatlan a saját életében. Tulajdonképpen leszidjuk, ahelyett, hogy megértenénk. 5. Az elemzés, értelmezés és amatőr pszichologizálás hasonló eredményre vezet. Ha a lev e ze tés helyes, a másik kiszolgáltatottnak, védtelennek érezheti magát, ha téves a gondolatmenetünk, felbőszíthetjük az alaptalan elemezgetéssel. (Ráadásul egy nehéz helyzetben lévő ember igen sérülékeny és bizonytalan, így majdnem minden értelmezésben fog találni valami igazat és rá nézve veszélyeset.) Azzal, hogy rávilágítunk egy probléma gyökerére, még nem oldottuk meg azt. Ha a másikat lelkileg lemeztelenítjük, majd otthagyjuk, hogy kezdjen az érzéseivel, amit akar, többet ártunk neki, mintha semmit sem tettünk volna. 6. A biztatás és vigasztalás sokszor azzal a rejtett motivációval történik, hogy minél gyorsabban múljanak el a másik rossz érzései, mert számunkra kellemetlen, kínos ezek elviselése. Kényelmetlennek találjuk a fájdalmát, rossz hangulatát, ezért megpróbáljuk kizökkenteni ebből, elterelni a figyelmét: Hidd el, holnapra jobb lesz!, Előbbutóbb minden jóra fordul! stb. Mivel ez igen átlátszó viselkedés szinte mindenki alkalmazza, a másik hamar rájön, hogy terhes számunkra, és nem remélhet megértést, meghallgatást. 7. A kikérdezés, kutakodás bizalmatlanságot éb reszt, hiszen egyfelől irányítja a beszélgetést (kér désekre kell válaszolni, ahelyett, hogy magunk dönthetnénk arról, mit és hogyan mondunk el), másfelől olyan területeket érinthet, amelyről a másik nem akart beszélni. Mindenkinek megvan a joga a titkaihoz, és attól, hogy nehéz helyzetbe kerül, még nem köteles erről a jogról lemondani. A legtöbbször azért fordulunk ezekhez a viselkedési formákhoz annak ellenére, hogy mindanynyian tapasztaltuk már a saját bőrünkön, mennyire eredménytelenek, mert nem tudunk hallgatni. A beszéddel, írással, olvasással szemben a hallgatás képességét szinte egyáltalán nem fejlesztjük, holott az ébren töltött óráink 80%át kommunikációval töltjük, és ebből kb. 45%ot hallgatunk. A hallgatás kommunikáció. A hallgatás személyes. Azt kívánja, hogy a beszélő bőrébe bújjunk. Azt a képességet követeli meg, hogy képzelőerőnkkel kövessük nyomon a másik nyelvét. A hallgatással tulajdonképpen a másik szavait használjuk. (Leslie Farber) A kutatások szerint azonban azoknak a szavaknak, amelyek eljutnak a fülünkhöz, 75% át figyelmen kívül hagyjuk, félreértjük vagy azonnal elfelejtjük, holott a jó hallgatónak nem elég, ha a szavak szintjén felfogja a hallottakat. A hatékony értő hallgatás arra is odafigyel, amit a másik nem mond el, azaz a szándékaira, érzéseire, elvárásaira. Ez az információ a testnyelven, a nem verbális kommunikáció értő dekódolásán át jut el hozzánk. Az aktív, személyes hallgatáshoz tehát figyelemre, összpontosításra és gyakorlásra van szükség. A jó és a rossz hallgató közti fő különbség, hogy mit kezdenek a hallgatás során eltelt idővel. Mivel az agy sokkal gyorsabban működik, mint ahogy a másik beszél, egyegy információhalmaz feldolgozása után szünetet tarthat. A rossz hallgató ezt az időt arra használja fel, hogy kikapcsoljon, máson gondolkozzon, álmodozzon vagy előkészítse saját mondandóját. A jó hallgató azonban újra lejátszsza a hallottakat, feldolgozza, emlékezetébe vési. Odafigyel a beszélő nyelvezetére, szókincsére, szófordulataira, arra, hogyan fejti ki a mondanivalóját, mi a célja, mi a valódi mondandója. Megfigyeli a gesztusait, testtartását, arckifejezését. Odafigyel arra, mi az, ami nem hangzik el. Figyel saját érzéseire, gondolataira, amelyek óhatatlanul módosítják a megértést. Ellenőrzi, hogy összhangban vane a beszélővel, mit üzen számára. Kérdéseket tesz fel, amivel ellenőrzi, hogy megértettee, amit a másik mondott, átfogalmazza, megismétli az üzenetet. Nem jó, ha hallgatás közben azt tervezgetjük, mi az, amit mi szeretnénk mondani, ha gondolatban már át is futunk a beszélgetésen, ha türelmetlenül várjuk, hogy végre szót kapjunk. Nem jó, ha közbevágunk, témát váltunk vagy nem tartunk szünetet, és ezáltal kényszerítjük rá mondandónkat a másikra. A lényeg nem a reagálás, hanem a figyelés. Rá kell éreznünk, mi az egyedi, mi a személyes abban, amit hallunk. 6 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 6 7/4/11 6:17:03 PM

7 A csoportok szerepe Tanári kézikönyv a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz Az első emberi közösséget életünkben a családi kis csoport alkotja, majd minden életszakaszunkban szükségszerűen kapcsolódunk egyegy kisebb közösséghez, amely személyiségünket formálja, fejleszti a kapcsolatokban szerzett ismeretek által, az átélt élményeken keresztül. Ezek egy része intézményes, vagyis formális közösség, mint például az óvoda, iskola; másik részét a rokonszenv, szimpátia, kölcsönös választások alapján kialakuló informális csoportok alkotják. Odatartozásélményünk, a kölcsönösség nagy erővel bír, és egyben a befolyásoló hatások alapvető forrása. A személyiség alakulását másfajta csoportformák is befolyásolják, mint például az ún. referenciacsoportok, amelyekhez erősen vonzódunk, közéjük tartozónak szeretnénk érezni magunkat, felvesszük viselkedésmódjukat, szokásaikat, adunk a csoport véleményére. Ezek a csoportok kamaszkorban különös jelentőséggel bírnak. Csoportok keretében zajlik szociális életünk jelentős része, személyközi kapcsolataink interakciók keretében, különböző kommunikációs formákban valósulnak meg. Egyéni megnyilatkozások, törekvések és igények fogalmazódnak meg, érdekek, vélemények ütköznek egymással, nézetkülönbségek formálódnak. Ezekben a folyamatokban nem mindenki vesz részt egyforma mértékben, egyesek viszszahúzódnak, esetleg kiválnak a csoportból, mások maximálisan bevonódnak, vezéregyéniséggé válnak. Indulatokon és érzelmeken keresztül dinamikusan változó rokon és ellenszenvi viszonyok alakulnak ki, kibontakozik a csoport saját értékrendje és belső normarendszere. A közös döntések és megegyezések a csoport belső szabályaivá erősödnek, kialakul a csoportkultúra. Minden csoport lényeges eleme a mi tudat ot alkotó csoportidentitás. A csoport működése során mindenkinek felkínál egy funkciót, amelynek teljesítését az egyéntől elvárja. A mindennapi életben különféle szerepelvárásnak kell megfelelni: családunkban, hivatásunk során, barátaink között különféle önként vállalt vagy kötelező szerepeink vannak. A szerep nem azonos egy eljátszandó viselkedésformával, hanem egy bizonyos életszituációban, az adott helyzet követelményeinek megfelelő viselkedést jelenti. Egy csoporton belül is kialakulnak a különböző szerepek, még akkor is, ha a csoport rövid életű, egy meghatározott céllal, adott feladat elvégzésére szerveződik. A csoporttagok készségük, képességük szerint vehetik fel a csoport által kínált funkciókat (pl. valaki az életben vezető szerepet tölt be, ezt a szerepét más közösségben is érvényesítheti), de kialakulhatnak érzelmi problémára válaszoló szerepek (függőségi szerepek, ellenszegülő szerepek, versengő szerepek) is. A feladatorientált szerepek, mint pl. a kezdeményező, az információkereső, a véleményfeltáró stb. mind a csoportmunka elmélyítését szolgálják. A csoportfenntartó szerepek mint pl. az összhangteremtő, az ösztönző a kapcsolatok elmélyítésén, a feszültségek oldásán, az emberi erőforrások feltárásán keresztül segítik a csoportmunkát. A csoportvezető szerepe A csoportvezetőnek a csoporton belül három jól elkülöníthető szerepe van. 1. A csoport megalakítása és fenntartása A csoport és a vezetője kölcsönösen egymásra van utalva, függenek egymástól. Egyrészt a csoportvezető csak akkor létezik, ha van csoport, amelynek ő a vezetője, másrészt a csoport léte is feltételez egy vezetőt. A csoportvezető azáltal, hogy a csoportja létrejön, felelősséget vállal ennek létrehozásáért, változásáért és életben tartásáért. 2. A csoportkultúra kialakítása A csoportkultúra a csoport tagjaira jellemző értékítéletek, nézetek, szokások és hagyományok együttese. A csoport fejlődésével egyidejűleg alakul ki, de igen lassú folyamat. A tagok egyéni gondolataikat, nézeteiket, értékeiket, értékítéleteiket viszik be a csoportba, amelyek hátterükből, etnikai, kulturális és faji örökségükből származnak. Ezek az értékek a kommunikáción keresztül válhatnak mindenki számára elérhetővé. Minél több összejövetele van a csoportnak, a kultúra egyre gyarapszik és a csoport fennállása alatt többször is változhat. A csoportkultúrát a környezet is befolyásolhatja. 7 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 7 7/4/11 6:17:03 PM

8 A csoporttagokban végbemenő változások előidézője, legfontosabb előmozdítója sok iskola szerint nem a vezető, hanem maga a csoport. A csoportnormák, szabályok, értékek, kultúra megteremtője is maga a csoport, mégis a vezető felel a csoport működéséért, a csoportkultúra kialakulásában is döntő szerepet játszik. E kettősség nehéz feladat elé állíthat egy vezetőt: ha túlzottan beavatkozik a csoportfolyamatokba, ha túlzott mértékben szabályozza azokat, akkor megakadályozza, hogy a csoport önmagától fejlődjön, változzon saját kultúráját nyomja rá a csoportra. Ha viszont teljesen a csoportra hagyatkozik, akkor a kialakuló csoportkultúra hiányt szenvedhet olyan tényezőkben, amelyek az önismereti fejlődést szolgálják, és a csoporttagok elégedetlenségének kialakulásával járhat. A csoport kialakítandó kultúrájának érdemes néhány alapvető normát tartalmaznia, amelyek elősegítik az önismereti tanulást 1 : Önfeltárás, érzések megmutatása, feltárása. Spontaneitás, természetes megnyilvánulás. Tolerancia a különféle másságokkal szemben. Személyes érzések használata interakciókban anélkül, hogy másokat megbélyegeznénk, megbántanánk. Egyének bevonása, aktív részvétele a csoporttevékenységekben. Segítő, támogató magatartás a csoporttagokkal szemben. A csoport fontosságának elfogadása. Csoportszabályok kialakítása. A vezetőre kettős szerep hárul, egyrészt a csoport irányításának és fejlesztésének szakembere. A csoporttagok magától értetődően elfogadják szakmai illetékességét, ami megkönnyíti számára a fontosnak tartott normák kiépítését, a viselkedési normák lefektetését. Olyan megjegyzéseket, kommentárokat tehet, amelyekkel erősíthet vagy éppen gyengíthet bizonyos normákat. Természetesen minden vezetőnek saját egyéni stílusa van, mely hitelessé teszi. Másrészt a vezető mintaadó szerepet is magára vállal. Minden csoporttag berögzült magatartási mintákkal, szerepekkel megy egy önismereti csoportba, azzal az elvárással, hogy finomítson, alakítson régi beidegződésein, új viselkedési formákat próbáljon ki. A csoportvezető megmutathatja, elfogadtathatja az új szemléleti és magatartási mintákat, tükröt mutathat a csoporttagoknak. A mintaadás nem valami tökéletes, nem tévedhetetlen, mindenható képet jelent, hanem egy gyengeségeket is megmutatni tudó, reális képet. 3. A csoportfolyamat megvilágítása Minden interakciónak két oldala van, egy tartalmi (mit?) és egy folyamati (hogyan?, miért?) oldala. A folyamati oldal tartalmazza a probléma és feladatmegoldások során a résztvevők különböző szerepvállalásait, indulatáttételeit, érzelmi reakcióit. A csoportvezető elsődleges feladata a folyamati oldal megvilágítása, a csoport felkészítése arra, hogy képesek legyenek észlelni a csoportdinamikai folyamatokat. Ha ezt nem tudja elérni, akkor ő maga sem tud eredményes önismereti csoportvezetőként működni. Énvédő mechanizmusok Az emberek általában boldogságra törekszenek, amit rendszerint a harmónia, a nyugalom, az oldottság érzésével írnak körül. Életünk azonban tele van szorongásokkal, feszültségekkel. Csecsemőkorunktól kezdve megtanuljuk, hogyan hárítsuk el a szorongáskeltő helyzeteket azért, hogy személyiségünk sértetlenségét megőrizzük. Szorongást nemcsak agresszió, magány, visszautasítás kelthet, hanem az önmagunkkal való szembenézés is. Az önismeret fejlesztése, önmagunk mélyebb megismerése olyan belső szorongásokkal jár, amelyek elhárítására működésbe lépnek a védekező, elhárító, énvédő mechanizmusok. 1 Forrás: Rudas János: Delfi örökösei 8 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 8 7/4/11 6:17:03 PM

9 A védekező mechanizmusok fajtái (a teljesség igénye nélkül): Elfojtás: Amikor kínos tapasztalatokat felejtéssel, azaz elfojtással tüntetünk el. Ha valakit például egy osztályközösségben nem fogadnak el a társai, akkor ezt kifelé a következőképp reagálja le: Engem nem érdekel, hogy nem szeretnek az osztálytársaim, vannak nekem más barátaim. Tagadás: Minden elhárító mechanizmus tagadással kezdődik, de önálló jelenségként is definiálható. Lényege: a külső világ elemének vagy valamilyen belső lelkiállapotnak a figyelmen kívül hagyása: Én nem bukhatok meg., Én nem lehetek beteg. Regresszió: Ha egy személyiség visszacsúszik egy korábbi fejlődési szintre, a korábbi fejlettebb szint felelősségvállalása, erőfeszítése, problémamegoldása alacsonyabb szinten jelenik meg. Például a már serdülő gyerek egy korábbi, kisgyerekes viselkedési, érzelmi szintre esik vissza: hisztizik, óvodáskori félelmei (pl. elrablás) jelennek meg. Izoláció: Indulati tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó indulat, érzelem egymástól való elkülönítése. Például a gyűlölt személlyel való semleges, közömbös viselkedés, Meg nem történtté tevés: Az idő gondolati viszszafordítása, egy megtörtént esemény meg nem történtté tétele. Projekció: Amikor valaki indulatai, vágyai, konfliktusai gyökereit másnak, általában a külvilágnak tulajdonítja. Pl. Nem én dolgozom rosszul, hanem a főnökeim/tanáraim szúrnak ki mindig velem. Reakcióképzés: Az egyén az elhárítandó indulattal szemben egy ellentétes szokást alakít ki. Például amikor valaki elfogadhatatlan helyzetre túlzott elfogadással reagál. Racionalizálás: Az egyén ésszerű vagy ésszerűtlen magyarázatot talál viselkedésére. Az egyén saját maga is meg van győződve magyarázatának valóságos voltáról. Inkább én megeszem ezt a sok édességet, mert ha a gyerekek eszik meg, elromlik a foguk. Kompenzálás: Az egyén vélt vagy valós gyengesége, fogyatékossága feszültséget kelt benne, ezt túlzott kompenzálással próbálja csökkenteni. Például hirtelen hatalomhoz jutott, nem megfelelő képességű személyek hatalmaskodása. Ellenállás az önismereti tevékenységekben A legfontosabb csoportdinamikai feszültséget a vezetőhöz való viszony és a vele való versengés okozza. Ha nincs formális vezető, akkor a csoport saját belső erőviszonyait figyelembe véve emel ki egy vezetőt. Ha van kijelölt vezető, akkor ez a pozíció a csoporttagok részéről elvárásokkal, igényekkel találkozik, majd ezekkel ütközik meg. Az önismereti csoportoknál elkerülhetetlen, hogy szembe találjuk magunkat az egyes csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaival. Néhány példát sorolunk fel, amelyek ebben a formában, az ún. csoporthelyzetben fordulnak elő: Hallgatás: Általában az induló csoportoknál, a folyamat elején, illetve az egyes csoportfoglalkozások elején fordul elő a csoport együttes ellenállásaként. Bűnbakképzés: Gyakori mechanizmus, amikor mindenki rászáll arra, aki eltérő, egyedi viselkedésével felhívja magára a figyelmet. (Ez egy ellenállási megnyilvánulás is lehet.) A bűnbakképzés negatív csoportfolyamat, hiszen a bűnbaknak megtett személy igen nehéz helyzetbe kerülhet, végső esetben akár ki is léphet a csoportból, másrészt feleslegesen oldja azokat a természetes feszültségeket, amelyek a csoport fejlődését elősegíthetnék. Alcsoportalakítás: A csoport egy kisebb része vagy egy pár szoros szövetségre lép, saját subgroupot alkot. Ezeket a subgroupokat gyakran a közös titok vagy közös tevékenység tartja össze. Bár ezek a szoros barátságok természetes és általában pozitív megnyilvánulások, a csoportmunkát mégis nehezítik, hiszen megosztják a csoportot, illetve a subgrouptagok számára védelmet jelentenek a mé lyebb érzelmi bevonódástól. Komédiázás: A feladatok kollektív elviccelése, ki figurázása arra utal, hogy a téma olyan feszültségeket hozott a felszínre, amelyekkel a tagok adott helyzetben nem tudnak más eszközzel megküzdeni. Technikai ellenállás: A tagok olykor a feszültséget keltő témák helyett mellékes, technikai jellegű kérdésekbe kapaszkodnak (pl. késés, hiányzás), 9 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 9 7/4/11 6:17:03 PM

10 ezeken keresztül adják ki az egymással kapcsolatos feszültségeiket. Megmentősdi: Az önismereti gyakorlatok megbeszélése sokszor olyan tanulságokkal is szolgál a tagok számára, amelyek kellemetlenek. A többiek ilyenkor gyakran védelmükbe veszik a kellemetlen helyzetbe kerülő tagot. Ezek fontos gesztusok, azonban megnehezítik a hibákkal való szembenézést, csökken a visszajelzés hatékonysága. Általános távolítás: A csoporttagok általánosságokat fogalmaznak meg, személyes véleményüket mások vagy a közösség szájába adva fejezik ki (pl. Az emberek általában ). Fontos, hogy ezeket a folyamatokat idejében leállítsuk, az itt és most ra koncentráljunk. Áttolás: A csoport a belül keletkező feszültségeket nem tudja/meri megfogalmazni, így külső céltáblát keres haragjának (pl. közösen szidnak egy tanárt). Függőség a csoportvezetővel szemben: Ha a csoport mindent a vezetőtől vár, azzal hátráltatja az önismereti tapasztalatok megszerzését. A csoportvezetőnek fontos figyelnie arra, hogy ne kerüljön ebbe a helyzetbe, hiszen a személyes felelősségvállalás nélkül a diákok nem szereznek tényleges tapasztalatokat, csupán eljátsszák az önismereti játékokat. Az agressziómentes kommunikáció A pedagógusok többsége sokféle közösséggel, személyiséggel érintkezik nap mint nap, ami önmagában is nagy figyelemkoncentrációt, alkalmazkodóképességet, fejlett kommunikációs technikákat igényel. Léteznek olyan általános kommunikációs alapelvek, amelyek minden emberi kapcsolatban irányadók lehetnek és mindenki számára könnyebben vagy nehezebben, de elsajátíthatók. Fontos azonban, hogy ezek csak a fejlődés irányát határozzák meg, az egyedi utat mindenkinek magának kell végigjárnia, amelyben a legfontosabb lépés, hogy ne féljünk szembenézni saját kommunikációs nehézségeinkkel. A hatékony kommunikációhoz a megfelelő önismeret elengedhetetlenül szükséges, hiszen csak olyasmit tudunk szabályozni, amit ismerünk. A kommunikáció eredményessége szempontjából kívánatos, hogy képesek legyünk meghatározni, mikor mennyit akarunk megmutatni vagy elrejteni magunkból, szükség esetén tudjunk őszintén megnyilvánulni, elmondani a véleményünket, kifejezni az érzelmeinket, ugyanakkor semmi olyat ne mutassunk, amely akaratunkon kívül lerontaná a kommunikációnk hatását. A kommunikáció a latin communis szóból ered, ami azt jelenti: közös. Amikor kommunikálunk, közösséget teremtünk valakivel. Minden kommunikáció kapcsolatokat hoz létre és változtat meg. Ráadásul mint Paul Watzlawick mondta: Személyközi helyzetekben nem lehet nem kommunikálni., tehát bármi, amit egy másik emberrel kapcsolatba kerülve teszünk, kommunikáció, közlésértékkel bír. Gondoljunk bele, hogy magának a hallgatásnak mennyi fajtája van: zavart, beszédes, dacos, megrendült, kínos vagy éppen szorongó hallgatást tudunk szinte minden esetben probléma nélkül megkülönböztetni. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a kommunikációnak nemcsak a tartalmáról beszélhetünk, hanem van egy úgynevezett kapcsolati aspektusa is, amely megadja, hogy egy adott közlés hogyan értelmezhető. Az önérvényesítés általános joga minden embernek, azonban bizonyos körülmények erősen megszabják azokat a határokat, amelyeken belül megjelenhet. A vezető és a beosztottak kommunikációja nem egyenrangú kapcsolatban valósul meg, hiszen a szervezet aláfölé rendeltségi viszonya által meghatározott. Ez a viszony hatalom, ill. tekintélyorientált, a szervezet érdekeinek érvényesítése megkívánja, hogy az utasítások egy hatalmi központból kiindulva átfogják az egész tevékenységet. Azonban ezekben az egyenlőtlen kapcsolatokban is vannak önérvényesítési jogaink, bár a munkaköri kötelezettségek és utasítási jogkörök által korlátozottan. Ezek a szabályzatok ugyanakkor nemcsak korlátozzák a beosztottat, hanem egyben védik is a despotikus kapcsolattól. Az önérvényesítés (asszertivitás) bizonyos helyzetekben nem okoz nehézséget, ugyanakkor vannak olyan szituációk, amelyekben kimondottan nehéz valódi érdekeinknek és szükségleteinknek megfelelően viselkednünk. Az asszertivitás elsősorban a 10 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 10 7/4/11 6:17:03 PM

11 személy magabiztosságától és életszemléletétől függ, mértékét azonban az adott szituáció is befolyásolja. Ugyanakkor az asszertivitás sosem erőszakos vagy megalázkodó. Legjobban az agresszív és az alárendelődő (szubmisszív) viselkedéssel összehasonlítva tudjuk leírni. Az agresszív viselkedésre jellemző az erőszakosság, a túlzott rámenősség. Ez a viselkedés abban a meggyőződésben gyökeredzik, hogy a felek, akik részt vesznek egy interakcióban, nem rendelkeznek azonos jogokkal, vagyis az egyik félnek több joga van arra, hogy érdekeit érvényesítse, érzelmeit, indulatait, véleményét kifejezze. Az agresszív személy újra és újra átlépi az emberek közti szabad mozgástér határait és ha hagyják benyomul a másik területére. A partner ilyenkor elnyomottnak, frusztráltnak érzi magát. Ha az agresszió nyílt (pl. sértés, megalázás), akkor a másik azonnal felismeri, hogy agresszorral van dolga. Van azonban olyan burkolt agresszió is, amelyet már nehezebb felismerni. Ha például valaki sértett alapállással, duzzogással éri el, hogy ő irányítsa a kommunikáció egészét vagy az érzelmi zsarolás egyéb eszközeihez nyúl, akkor már igazi manipulációról van szó, ami megnehezíti a védekezésünket. Az alárendelődő, szubmisszív viselkedés az agresszív ellentéte. A félénkség, bizonytalanság jellemző rá, hiszen az alárendelődő ember szintén egyenlőtlennek látja az emberi kapcsolatokat, azonban ebben az esetben magát tekinti jogfosztottnak. Nem használja ki pszichológiai mozgásterét, nem mer véleményt nyilvánítani, kérni, kérdezni vagy visszautasítani. Mivel tökéletesen biztos akar lenni a dolgában, annyira beszűkíti érzelmei és gondolatai kifejezésének mozgásterét, hogy szinte már a szorongás kalodájába zárja magát. Retteg attól, hogy őszinte megnyilatkozásaival, jogai hangsúlyozásával és érvényesítésével megbánt másokat. Gyakran érzi magát elnyomottnak, frusztráltnak, ami olykor a környezet számára érthetetlen indulatkitörésekben nyilvánul meg. A nevelés pszichológiai értelemben befolyásolás. A befolyásolás szónak talán van némi pejoratív felhangja a magyar nyelvben, annak ellenére, hogy nehezen telik el nap, hogy ne igyekeznénk befolyásolni valakit, vagy ne történne ilyen kísérlet irányunkba. Minőségi különbségek vannak azonban a befolyásolás egyes típusai között elsősorban abból a szempontból, hogy a befolyásolt csak külső alkalmazkodáson megy keresztül, vagy megtörténik a belső elfogadás. A befolyásolás hatása szempontjából Kelman három folyamatot különböztet meg: behódolást, azonosulást és interiorizációt, azaz belsővé tételt. Behódolásról akkor beszélünk, ha az egyén azért veti alá magát egy másik ember vagy embercsoport akaratának, mert reméli, hogy ezzel kedvező reakciót vált ki. Amikor az egyén behódol, azt teszi, amit elvárnak tőle vagy legalábbis amit hisz, hogy elvárnak, mégpedig azért, hogy ezzel kiváltsa a számára kívánatos reakciót. Nem azért választ adott viselkedést, mert hisz annak tartalmában, hanem hogy a megfelelő hatást idézze elő. Mivel a behódolás személyfüggő és nem jelenik meg benne az a momentum, hogy a behódoló énképébe illesztené a befolyásolás tartalmát, így nagyon illékony jelenség. A behódolás révén vállalt véleményeket csak olyankor kell hangoztatni, amikor az érintett személy viselkedését a befolyásolónak módja van megfigyelni. Az azonosulás folyamatában az egyén azért tesz magáévá valamilyen más személytől vagy csoporttól származó viselkedést, mert ez a viselkedés kielégítő a személy önmeghatározása szempontjából. Az azonosulás lényege, hogy a személy a befolyásolás elfogadása hatására valamilyen szerephez jut a befolyásolóval való kapcsolatában, amely számára kívánatos. Az azonosulás abban hasonlít a behódoláshoz, hogy az egyén nem azért teszi magáévá a kiváltott viselkedést, mert az önmagában, belsőleg kielégítő; azonban különbözik abban, hogy az egyén valóban hisz az átvett véleményekben és cselekedetekben. Az azonosulás által elfogadott viselkedés azonnal életbe lép, ha az egyén az annak megfelelő szerepbe kerül. A befolyásolásra adott válasz harmadik típusát interiorizációnak, azaz bensővé tételnek nevezzük. Itt tehát maga az indukált viselkedés tartalma az előnyös. A befolyásoló jellemzőinek döntő szerepe van az interiorizációban is, de nem annyira a pozíciója vagy a szerepe, hanem a szavahihetősége, azaz a tartalomhoz való viszonya szempontjából. Ha például az ember elfogadja egy szakértő javaslatát, mert megoldásnak tekinti azt saját problémájára, és egybevágónak látja saját értékeivel, akkor ez már bensővé tétel. Ilyenkor általában nem változat 11 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 11 7/4/11 6:17:03 PM

12 lanul és hiánytalanul fogadja el a javaslatot, hanem bizonyos mértékig módosítja azt, hogy az egyedi szituációnak, saját élményeinek legjobban megfeleljen. Úgy tűnik, hogy a bensővé tétel egyértelműen racionális folyamat, ez azonban koránt sincs így. Mindannyiunk értékrendjében, nézetrendszerében vannak irracionális elemek, sokszor azokat a gondolatokat fogjuk magunkévá tenni, amelyek ebbe illeszkednek, azaz maguk is irracionálisak. Ha valóban hatni akarunk a másikra, segíteni neki, akkor a befolyásolás legmagasabb szintjét, az interiorizációt kell megcéloznunk. Számos vizsgálat próbálta körüljárni azt, hogy mitől működik egy segítés, milyen feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki csupán beszélgetés által segíteni tudjon. Bastine három fő hatótényezőt ismert fel: 1. empátia, 2. feltétel nélküli elfogadás, 3. hitelesség (kongruencia). Az empátia Az empátia a másik ember lelkiállapotába való beleélés képességét jelenti; általa képessé válunk arra, hogy mintegy belülről szemléljük a másik emberrel való történéseket, így érthetővé válik számunkra, mit érez, mit szeretne, mire vágyik, mi foglalkoztatja, hogyan reagál bizonyos dolgokra. A beleélés által tudjuk megérezni és megérteni azokat az érzéseket, indítékokat, törekvéseket, amelyeket a másik direkt módon, szavakban nem fejez ki, és amelyek a szituációból nem következnek közvetlenül. Az empátia révén saját magunkban felidéződnek a másik érzelmei és feszültségei. A személyiség mintegy a másikba vetíti magát. írja Buda Béla. Minden ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába, ám nem minden helyzetben tudjuk vagy akarjuk alkalmazni ezt a képességünket. Sokszor csak magunkra figyelünk, saját céljainkat tartjuk szem előtt. Nem jut energia a másikra vonatkozó érzelmi benyomások elemzésére, a másikra való ráhangolódásra, a másik belső világában való elidőzésre. Az empátia azonban mint Carl Rogers, a fogalom elterjesztője megfogalmazta bizonyos értelemben azt jelenti, hogy félretesszük az énünket, átmenetileg lemondunk saját értékítéleteinkről, elveinkről, és megpróbáljuk a másik szemével nézni a világot. A legelemibb empátiát gyakoroljuk, amikor a másik helyzetét saját személyünk behelyettesítése révén gondoljuk végig. Ez a Mit tennék az ő helyében? kérdés megválaszolását jelenti, azaz egyszerűen a másik szemszögéből próbáljuk nézni a dolgokat. Valójában a szociális helyzetekről való tudásunkat és a projekciós készségünket alkalmazzuk, azonban fontos, hogy ezt tudatosan tesszük, és a tudatosság megóv attól, hogy félreértelmezzük a helyzetet. A kommunikációs, önismereti alapgyakorlatok, ami kor a másik helyzetébe helyezkedve élünk át egy szituációt, tulajdonképpen ezt az empátiás szintet célozzák. A feltétel nélküli elfogadás Az elfogadó magatartás nem feltétele a másik személy pozitív vagy negatív tulajdonságainak, cselekedeteinek. Nem ezeknek szól, hanem magának a személynek, aki önmagában érték. Nem azt értjük alatta, hogy mindent helyeselni kell, amit a másik tesz, gondol vagy mond, hanem azt, hogy magát a személyt kell becsülnünk. Egyfajta pozitív tiszteletet jelent, amelynek nem függvénye a viszonosság. Talán úgy érthetjük meg leginkább, ha körüljárjuk, hogy mit nem tekinthetünk feltétel nélküli elfogadásnak: 1. A jó segítő nem értékel, és nem bírál. 2. Nem választja szét a személyiséget elfogadható és elutasítandó részekre. 3. Nem beszéli túl a másikat. 4. Nem vigasztal. 5. Nem akarja birtokolni a másikat, nem vár tőle behódolást. 6. Nem veszi át a problémamegoldás felelősségét. 7. Nem türelmetlen, és nem bagatellizálja a másik problémáját. 8. Nem távolságtartó. Rogers, a segítő beszélgetés egyik teoretikusa így fogalmaz a feltétel nélküli elfogadással kap csolat ban: Amit itt leírok, az nem valami paternalisztikus, szentimentális vagy társasági kellemes érzés. Ez a másik személynek mint önálló egyednek a tiszteletét és nem a birtoklását jelenti. Olyan, mint a rokonszenv, amelynek ereje van, de nem köve telő 12 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 12 7/4/11 6:17:03 PM

13 A másik önértékelésének elősegítése Az önértékelést segítő kommunikáció Szóban, írásban, négyszemközt vagy nyilvánosan elismerni Bizalmat tanúsítani A felelősséget ráruházni A nem verbális kommunikáció szintjén is támogatni Szemébe nézni Mosolyogni Elegendő időt szánni a beszélgetésre Beismerni, ha valamit nem tudunk Saját gyöngéinket megmutatni Nyitottnak lenni a szükségletei iránt Beszélgetés közben a pozitív mozzanatokat megerősíteni A problémáit komolyan venni A gondolatait, ötleteit értékelni Titkokat tiszteletben tartani A hitelesség A hitelesség követelménye a segítő személyiségére vonatkozik: az legyen, akinek mutatja magát. Ne viselje a segítés, a szívélyesség vagy az udvariasság maszkját. A hiteles ember, nem érez kényszert, hogy a másiknak valamilyen képet mutasson. Nem rejti el az érzéseit, gondolatait, de nem is akarja azokat mindenáron feltárni. Nem fél attól, amit a másik kifejez vagy kifejezhet, nyitott, befogadó. A saját érzéseit és viszonyulásait a társaiétól maximálisan el tudja választani. A hitelességhez az is hozzátartozik, hogy őszinte visszajelzéseket adjunk a másiknak saját viselkedéséről, tükröt tartsunk elé. Azonban nem mindegy, hogy a visszajelzés milyen kommunikációs formában jelenik meg ahhoz, hogy a másik képes legyen befogadni és elfogadni azt. A hatékony visszajelzés a következő jellemzőkkel bír: A másik segítésében mindig döntő, hogy képesnek tartjuke a problémái kezelésére, megoldására. Mivel a legtöbb esetben nem oldhatjuk meg a másik helyett a felmerülő nehézségeket, azt kell elősegítenünk, hogy önbizalomra, önértékelésre tegyen szert. Kommunikációnkkal építhetjük, de rombolhatjuk is a másik önbecslését: Az önértékelést gyengítő kommunikáció Felületesen ítélkezni Szorongást kelteni a másikban Túl nehezeket kérdezni Kritizálni Másokkal példálózni Túlzott követelményeket állítani Szóban vagy nem verbális módon lenézően nyilatkozni, kinevetni Piszkálódni, sóhajtozni, ironikus megjegyzéseket tenni (Akár vicces szándékkal) fenyegetni Kikérdezni, vallatni A bizalommal visszaélni Ridegen, érzelem nélkül reagálni Merev következetességgel érvelni, figyelmen kívül hagyva a másikat A döntést, megoldási javaslatot ráerőltetni, számon kérni 1. Leírja azt a magatartást, ami a visszajelzés alapjául szolgál. Fontos, hogy ez olyan magatartás legyen, ami a másik befolyása alatt áll, amin változtatni képes. 2. A magatartást követően hamar bekövetkezik. 3. Közvetlen, egyenes. 4. Saját énüzeneteket használ, azaz felelősséget vállal saját érzéseiért, gondolataiért. 5. Ellenőrzi, hogy a másik megértettee a visszajelzést. 6. Odavágó kérdéseket tesz fel úgy, hogy a másik tudja, miért kéri az információt és nyilvánvaló számára, hogy a feladó nem tudja a választ. 7. Előrevetíti a másik magatartásának lehetséges következményeit. 8. Elfogadja, hogy a másiknak is van joga visszajelzést adni. 9. Tiszteletben tartja a másik jelzéssel kapcsolatos viszonyulását, nem erőlteti rá azt. 13 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 13 7/4/11 6:17:03 PM

14 Gyakori hibák, amelyek ellehetetlenítik a visszajelzés befogadását: 1. Ha értékelő, bíráló hangvételt ütünk meg, a másikat védekezésre kényszerítjük. Szinte kiprovokáljuk, hogy ne arra használja az energiáit, hogy megértse, amit mondunk, hanem arra, hogy érveket találjon ellene. 2. Általánosságokat mondunk, nem a konkrét viselkedést veszünk górcső alá. 3. Homályos következményekre utalunk: Ez nem lesz így jó!, Bajba fogsz kerülni!, Majd megbánod! stb. A saját véleményünkkel járó felelősséget elkenjük, nem vállaljuk fel. Olyan kifejezéseket használunk, mint az emberek általában, sokan úgy gondolják, mások szerint stb. 4. Szándékosan vagy véletlenül figyelmen kívül hagyjuk, illetve elértjük a másik érzelmeit. 5. Nem ellenőrizzük, hogy a másik megértettee, amit neki üzentünk. Kérdéseit, fenntartásait akadékoskodásnak tekintjük. 6. A visszajelzés mögött rejtett szándék húzódik meg. Pl. bűntudat: Nem akarom, hogy dühös legyél, de..., harag: Sohasem tudsz semmi jót csinálni, rivalizálás: Akkor beismered, hogy? vagy felsőbbrendűségi érzés: Ez ve lem nem történhetne meg, mert... Ezekben az ese tekben a viszony nem partneri, nem egyenrangú. A kritika A visszajelzések sokszor azért okoznak nehézséget, mert bennük kritikát is meg kell fogalmaznunk. Pedagógusként különösen fontos, hogy folyamatosan alakítsuk a gyerek viselkedésmintáit, tehát gyakran kell élnünk a visszajelzéssel. A kritika asszertív, ha Leírja azt a magatartást, ami a visszajelzés alapjául szolgál. Pl. Közbeszólsz, mikor beszélek. A kritika agresszív, ha Értékelő, bíráló kijelentéseket használ: Nagyon durván viselkedsz, vagy nehezen értelmezhető általánosságokat mond. A magatartást követően a lehető leghamarabb következik be. A késleltetett, elraktározott kritika dühöt kelt a másikban, hiszen ennyi idő elteltével nem sokat tehet az ügy érdekében. Közvetlen, a feladótól a címzettig megy. Nem használ alibiként másokat. Saját véleményét rákeni másokra vagy valamilyen általános harmadikra (pl. emberek, a könyv, mindenki ). A feladó saját énüzeneteket használ, saját érzelmeit fogalmazza meg. Pl. Szomorú vagyok, amiért Az érzelmeket elrejti, eltagadja, elferdíti, eltorzítja. Gúnyos, mogorva megjegyzéseket tesz, verseng azért, hogy kinek van igaza; a másik szándékain, indítékain vagy lelki problémáin tűnődik, moralizál. Ellenőrzi, hogy a másik megértettee az elhangzottakat. Nem ellenőrzött. A feladó feltételezi az érthetőséget, vagy egyáltalán nem érdekli az, hogy a címzett értie az üzenetet. Pl. Ne szakíts engem többet félbe ilyenekkel, hogy igen, de Odaillő kérdéseket tesz fel, amelyek információt kérnek. Fontos, hogy a címzett tudja, miért kérik az információt, és nyilvánvaló legyen számára, hogy a feladó nem tudja a választ, azaz nem vizsgáztatni akarja. Játszma jellegű kérdéseket tesz fel. Pl. Mit gondolsz, én ettől hogy érzem magam?, Otthon is így viselkedsz? 14 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 14 7/4/11 6:17:03 PM

15 Meghatározza a magatartás jelen és/vagy jövőbeli következményeit. Homályos következményekre utal, pl. Ezzel a viselkedéssel bajba fogsz kerülni. vagy nem határoz meg semmiféle következményt. Olyan magatartásra utal, amellyel kapcsolatban a másik tehet valamit, ha akar. Olyan magatartásokra utal, amelyekre a címzettnek kevés hatalma van vagy egyáltalán nincs, ha önmagához hű akar maradni. Mindkét fél szükségleteit figyelembe veszi, felismeri, hogy olyan folyamatról van szó, ahol a közlő bármely percben lehet címzett is. A feladó nem olyan interakciónak tekinti a folyamatot, ahol mindkét fél szükségleteit figyelembe veszik. Megerősíti a másik létét, és elismeri arra való jogát, hogy kifejezésre juttassa reakcióját, bármi is legyen az, és hajlandó a kérdéseken játszmamentesen végigmenni. Megtagadja vagy lenézi a másikat azáltal, hogy eltagadja az érzéseit. Pl. Ugyan már, túlérzékeny vagy, Egyáltalán nem is vagy annyira dühös, ahogy mondod. Amikor reagálunk, ne a másik ellen, hanem a másikért mondjunk valamit! Próbáljunk meg az érzelmeihez szólni! Legyünk barátságosak és elfogadóak! Ne kezdjünk vitába, inkább javasoljunk, és ha tudunk, vázoljunk fel több lehetőséget! Értsünk egyet a másikkal, mielőtt saját mondandónkba belekezdenénk: Teljesen igazad van, és egy másik szempont szerint, Egyetértek veled, és remélem, Te is egyet fogsz velem érteni, ha azt mondom, Erről nem sokat tudok, viszont eszembe jut, hogy stb.! Ha túlságosan sok megfogalmazásainkban az Igen, de, Ellenben, Én viszont stb., akkor automatikus védekező reakcióra késztetjük a másikat, bezárjuk az ajtót a megértés előtt, még mielőtt valódi mondandónkat kifejthettük volna. Amikor a másik segítséget kér, akkor azt tőlünk kéri, és ennek értékét nem szabad elhanyagolnunk. Teljes személyiségünkkel és felelősségünkkel vegyünk részt a folyamatban! Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a személyes részvétel helyett a másikat állítjuk a középpontba. Minősítő teüzenetekkel bombázzuk ( jó vagy, rossz vagy ), ahelyett, hogy saját érzéseinket, igényeinket fogalmaznánk meg énüzenetek formájában. ( Én úgy érzem, amikor ezt mondod,,,én úgy tapasztaltam ). Az énüzenetek rólunk szólnak, személyes viszonyulásunkról adnak jelzést, a másik pedig értelmezi őket. Minden ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába, ám nem minden helyzetben alkalmazzuk ezt a képességünket. Nem jut energiánk a másikra vonatkozó érzelmi benyomások elemzésére, a másikra való ráhangolódásra, a másik belső világában való elidőzésre. Mielőtt belekezdenénk a foglalkozások tervezésébe Azt tanácsoljuk, hogy mielőtt nekilátunk a foglalkozások megtervezésének, elindításának, próbáljuk ki a következő önismereti gyakorlatot, melyet SWOTanalízisnek neveznek. Az elemzés eredményeként egy olyan táblázatot kapunk, amely segít a helyzet kritikus értékelésében. Az eljárás lényege, hogy az ember összegyűjti, átgondolja az adott tevékenység/projekt gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. A fenti kifejezések angol megfelelőinek kezdőbetűi adják a SWOT betűszót. A megvalósítandó feladat tükrében töltsük ki a következő táblázatot! 15 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 15 7/4/11 6:17:04 PM

16 Belső tényezők ERŐSSÉGEK (Strengths) 1) 2) 3) 4) 5) + Külső tényezők GYENGESÉGEK (Weaknesses) 1) 2) 3) 4) 5) LEHETŐSÉGEK (Opportunities) 1) 2) 3) 4) 5) Ha alaposan végiggondoljuk ezt a négy tényezőt, láthatjuk, hol vannak azok a pontok, amelyekre építhetünk (bal oldali mezők), és melyek azok, amelyek veszélyeztetik a sikeres megvalósítást (jobb oldali mezők). Vannak olyan tényezők, amelyek rajtunk múlnak, amelyeket nagyban befolyásolhatunk (belső tényezők), és akadnak olyanok, amelyek inkább függnek a szűkebb és tágabb környezettől, amelyben dolgozunk. Akkor érdemes belevágnunk a tervezésbe, ha a két oldalt (jobb és bal) egyensúlyba tudjuk hozni vagy elbillenteni a pozitívumok javára. Ez azt jelenti, hogy belső erősségeinket mozgósítjuk, és olyan külső erőforrásokra támaszkodunk (pl. kollégák, tanítványok, külső programok, civil szervezetek, mentorok ), amelyek megerősítik a programunkat. Első lépések A terem elrendezése Fontos, hogy a foglalkozások során a tér elrendezése is az egyenrangú megszólalás lehetőségét segítse elő ha csak valamilyen kis csoportos munka nem folyik, a csoport a csoportvezetőkkel együtt körben ül. Így érvényesül a látni és látszatni elv is. VESZÉLYEK (Threats) 1) 2) 3) 4) 5) Eszközök A hagyományos tábla helyett használhatunk flipchartot vagy csomagolópapírokat és vastag filceket. Ha az elkészült munkákat kitesszük az osztály falára, a rögzített gondolatok a következő alkalommal is szem előtt lehetnek. Szintén fontos eszköz lehet az interaktív tábla. Szerződéskötés A diákokkal megkötjük a szerződést, amely tartalmazza azokat a szabályokat, normákat, kereteket, amelyek a továbbiakban a foglalkozások során irányadóak. Erre azért van szükség, mert bár iskolai foglalkozás zajlik, mégis a megszokottól eltérő formában. A diákok számára ez a forma, munkamódszer ismeretlen, így tisztázni kell az együttműködés módját. A diákok javasolnak szabályokat, amelyek a csoportfoglalkozások keretét meghatározzák. Ezeket a csoportvezető kiegészítheti. A szabályalkotás addig zajlik, amíg minden egyes csoporttag el tudja azokat fogadni. (Amennyiben nehezen kezelhető csoportról van szó, érdemes aláíratni mindenkivel a közösen meghatározott szabályokat.) 16 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 16 7/4/11 6:17:04 PM

17 Szabályjavaslatok: Egymás meghallgatása. Mindenki annyit mondjon magáról, amenynyit holnap is jó érzéssel vállalni tud! Érzelmekkel nem vitatkozunk! Ha nem értünk egyet, ne a másikat minősítsük, hanem a véleményével vitatkozzunk! Titoktartás (csoporton kívülre nem jut személyes információ). Mindenki annyit kap a csoporttól, amennyit beletesz, tehát fontos az aktív részvétel! Énnyelv használata (érzésekről, gondolatokról egyes szám első személyben beszéljünk). Időkeret. Passzolás lehetősége. (Hányszor? Hogyan?) Itt és most szabálya (igyekezzünk magunkat az adott feladathoz tartani, ne kalandozzunk el az általánosságok felé, amennyiben az nem jelent többletet). Elvárások tisztázása Mindenki kap egy lapot, az egyik oldalára mondatot írnak a következő kezdettel: Azt várom ettől a foglalkozástól, hogy Felhívjuk a figyelmüket rá, hogy az elkövetkező x órára gondoljanak, olyat írjanak, ami megvalósulhat, azt ami eleve adott, nem kell leírni. Amikor ezzel készen vannak, a má sik oldalra azt írják: Ezért megteszem, hogy A feladat második fele azért fontos, hogy tudatosuljon a diákokban, hogy nekik is tenniük kell valamit azért, hogy teljesüljön az elvárásuk. (Pl. Ha azt írják, új dolgokat akarnak megtudni, akkor ahhoz kérdezniük kell és odafigyelni a válaszokra.) Azért érdemes írásban kérni ezeket, mert szóban gyakran Nem tudom a válasz, illetve a diákok hajlamosak elismételni, amit a társuk mondott. A papírokat összeszedjük, majd mindenki húz egyet és felolvassa. (Nem kell kitalálni, hogy ki írta.) A végén a csoportvezető összegzi a hallottakat, és reagál is rá. A foglalkozások tervezése Az egyes fejezetek egyegy óra tervezhető anyagát tartalmazzák. Minden anyagot úgy állítottunk öszsze, hogy túltervezett legyen, válogatni lehessen az egyes feladattípusok, beszélgetési témák között. Azt, hogy mire helyezzük a hangsúlyt, mindenkor a csoport érdeklődése, dinamikája, érzelmi igényei és értelmi szintje határozza meg. A tanári kézikönyv végére egy olyan lépésről lépésre naplót illesztettünk, amelyben feljegyezhetők a gondolatok, az egyes órákkal kapcsolatos tapasztalatok, az óra során hangsúlyos témák, amelyeket a későbbiekben érdemes továbbgondolni, kidolgozni. Társadalmi normák társadalmi szerepek Közösségeink Közösségekbe tartozás Gondold végig, hogy jelenleg milyen közösségeknek vagy a tagja! Hány ilyen közösséget tudsz felsorolni? arra, hogy ne legyen senki számára kellemetlen vagy túl intim a helyzet! Lényeges, hogy a diákok megértsék, hogy nincsenek minden helyzetben megfelelő jó vagy rossz megoldások. Ha a pedagógus saját életéből merít példát, az hiteles forrás és jó beszélgetésindító a diákoknak. Fontos, hogy mindenki szót kapjon, aki el szeretné mondani a véleményét! Ha teljes osztálylyal, nagy létszámmal dolgozunk, kis csoportos munkában is elvégezhető a feladat. Sokféleképpen lehet helyesen viselkedni Személyes példa bemutatása hasznos lehet. A diákok megkérdezése fontos, de figyeljünk Közösségi normák A családunk az a közösség, amelyhez a legszorosabban tartozunk. Sorolj fel három olyan normát, belső szabályt, amely úgy érzed, irányítja a családod életét! Kérjünk meg önként jelentkezőket, akik szívesen megosztanák a többiekkel gondolataikat! 17 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 17 7/4/11 6:17:04 PM

18 Mondják el, náluk otthon, a családban milyen belső szabályok, normák uralkodnak! Kérdések: Ki alkotja meg nálatok a belső szabályokat, normákat? Belevonnake téged vagy testvéreidet is ebbe a tevékenységbe? Mely normákkal, szabályokkal értesz egyet, melyekkel nem? Vane következménye és milyen annak, ha valaki nem tartja be ezeket? Önzés és önzetlenség Kérdések: Ismerteke szüleitek, nagyszüleitek elbeszéléseiből olyan közösségi formákat, amelyeknek ők egykor tagjai voltak? Szerintetek milyen sajátosságai, hozadékai voltak e közösségi formáknak? Ismerteke napjainkban hasonló kezdeményezéseket? Gondold végig, voltále már egy hasonló folyamat tanúja vagy áldozata! Milyen jelei vannak, ha egy közösség nem fogad el valakit? Kérdések: Hogyan lehet bevonni valakit a közösségbe, aki kiközösítve érzi magát? Mit tehet szerintetek egy pedagógus, és mit te hetnek a probléma megoldásáért a diákok? Raj zoljatok a táblára egy gondolati térképet, gyűjtsetek ötleteket! A kiközösítést átélt/átélő diákok számára igen ké nyes ez a kérdés. Fontos, hogy amennyiben valakiről kiderül, hogy ilyen helyzetben van, ne maradjon egyedül! Addig kell folytatni a beszélgetést, amíg mások is beszámolnak hasonló élményekről, és/vagy a tanár mond ilyen élményt a saját életéből! (Egy normál létszámú osztályban bizonyára több gyerek is van, aki már átélt megalázást, kiközösítést, mellőzést. Pl. testvéreivel szemben, táborban, baráti kapcsolatban, haveri közösségben, sportklubban stb.) Lényeges, hogy a minősítés, értékelés helyett az érzelmek kimondása, megfogalmazása kerüljön a beszélgetés középpontjába. Az alábbi táblázatban néhány olyan viselkedést találsz, amelyeket a közösségek alkalmaznak azokkal szemben, akiket nem akarnak elfogadni. Jelöld 1től 3ig, hogy mennyire tartod elfogadhatónak ezeket a módszereket! A diákok beszéljék meg közösen egy összesítés keretében a véleményeket! Az erre hajlandó diá kok indokolják meg válaszaikat! A megbeszélésben fontos a pozitív hangulatra való törekvés, a megoldáskeresés. A diákok hozzanak olyan példákat, amelyek lehetséges, de pozitív alternatívák a közösségen belüli konfliktuskezelésre! Ha kiderül, hogy az osztályon belül szükség van közösségformálásra, a kirekesztés megelőzésére vagy kezelésére, érdemes több tanórát is erre a témára szánni. (Esetleg külső szakember, pszichológus bevonásával.) A következő fejezet segítséget nyújt a nemi előítéletek kezeléséhez, a harmadik pedig az al kal mazkodás behódolás önállóság kérdéseit célozza meg. Szépirodalmi ajánló: Szabó Magda: Abigél, 1970 Filmajánló: Harry Potter és a bölcsek köve, 2001 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Skanzenlátogatás (régi közösségi formák megismerése) Önismereti gyakorlat: Kit vinnél magaddal? Szakirodalom: Dambach, Karl E.: Pszichoterror (mobbing) az iskolában, Budapest, 2001 Kit vinnél magaddal? gyakorlat Képzeljétek el azt a helyzetet, hogy a következő osz tálykirándulásra az osztály létszámán felül további öt embert vihetünk magunkkal, mert a busz ban ők is elférnek! Az öt helyre összesen 10 jelentkező van. Alakítsatok 5 csoportot, és vitassátok meg, kit vigyünk magunkkal! Ha a csoportok elkészültek (15 perc áll rendelkezésre), közösen kell majd döntést hoznunk. 18 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 18 7/4/11 6:17:04 PM

19 12 éves lány. Jó tanuló, szorgalmas. 13 éves fiú. Közepes tanuló, kiválóan karatézik. 14 éves lány. Közepes tanuló. Mozgássérült. 13 éves fiú. Közepes tanuló, az osztályban igen népszerű, jó a humora. 13 éves fiú. Most került az iskolába, mert előző iskolájából eltanácsolták. 13 éves lány. Hat testvére van, ő a családban a legfiatalabb. 14 éves fiú. Igen jó tanuló. Szabadidejében szeret gitározni. 13 éves lány. Balettozni tanul, igen kevés a szabadideje. 15 éves fiú. Mivel külföldön élt, egy évvel később kezdte az iskolát. 14 éves lány. Tavaly ő nyerte az iskola szépe versenyt. A feladatban felszínre kerülnek a diákok előítéletei. Ez természetes folyamat. A megbeszélés alatt azonban két fontos kérdésre kell hangsúlyt helyezni: 1) Hogyan született a döntés? Hogyan, milyen normák, szabályok alapján dönt az osztály egy ilyen kérdésben? 2) Mit mutat a döntés az osztályban uralkodó értékekről? Kiket választottak, milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak? Nemi szerepek Gondold végig, hogy otthon a családotokban ki végzi inkább a következő tevékenységeket! Tegyél egy Xet a megfelelő oszlopba! A megbeszéléskor fontos hangsúlyozni, hogy egy családi rendszeren belüli szerepmegosztás mindig egyedi, nincsenek általánosan elfogadott jó vagy rossz megoldások. Hívjuk fel a figyelmet a generációk közti különbségekre, gondolkodtassuk el a diákokat arról, hogy nagyszüleik és szüleik szerepmegosztásai között milyen összefüggések (különbségek, hasonlóságok) vannak! Szóba kerülhet az is, hogy a diákok hogyan tervezik a szerepmegosztást a jövőben, saját családjukon belül. Kérdések: Az osztályban milyen tevékenységek köthetők a fiúkhoz, milyenek a lányokhoz? Vannake különbségek például a szabadidő eltöltésében, az ízlésben, a sportban? Példákat gyűjthetünk nőies foglalkozást végző férfiakra (pl. óvó bácsi), férfias foglalkozást végző nőkre (pl. pilóta, taxisofőr). Nemi szerepnek megfelelő nevelés Kérdések: Mit gondoltok, miért következtek be ezek a változások? Milyen okai lehetnek, ha egy családban a férfi marad otthon a gyerekkel? Saját életetekben elképzelhetőnek tartjátok ezt a változatot? Miért keresnek kevesebbet a nők? Szerintetek egy családban feszültséget kelt, ha a nő többet keres, mint a férfi? Lehetséges, hogy a nők félnek a sikertől? Egy karrierista nőt jobban megbélyegeznek, mint egy karrierista férfit? Szerintetek lehete és ha igen, hogyan ezen változtatni? Mivel lehet motiválni egy gyereket arra, hogy részt vegyen a házimunkában? Nemek közti egyenlőség Kérdések: Szoktatoke a másik nemre jellemző tevékenységeket végezni? Gyermekkorotokban tetteteke ilyet? Milyen reakciót váltottatok ki a környezetetekből? Szépirodalmi ajánló: Geraldine Brooks: A vágy kilenc része Az iszlám nők rejtett világa, 1994 Filmajánló: Csavard be, mint Beckham! (angolnémetamerikai vígjáték), 2002 Önismereti gyakorlat: Mit keres a másik? Szakirodalom: Atkinson Rita L. Atkinson Richard C. Smith Edward E. Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris Századvég, Budapest, Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 19 7/4/11 6:17:04 PM

20 Mit keres a másik? A fiúk és a lányok alkossanak két külön csoportot! Mindkét csoport ugyanazt a kérdéslistát vitassa meg! Majd a két csoport közösen is beszélje meg, mire jutottak! Lehetséges kérdések: Ki hozza meg a döntéseket? Ki végezze a házimunkát? Csinálhate a férj/a feleség egyedül programokat? Mi kell a jó házassághoz? Mi a férj felelőssége? Mi a feleség felelőssége? Ki kezelje a pénzt? Dolgozzanake mindketten? Kié legyen az utolsó szó a döntéshozatalban? Közös kasszán legyenek, vagy mindenkinek le gyen saját pénze? Életmód gondolkodásmód Együttélés, alkalmazkodás, konformitás Milyen normák, hagyományok vannak az osztályközösségetekben? és a családotokban? Milyen napirend szerint éltek? Érdemes a legfontosabb közösségi normákat a táblára is összegyűjteni. (Meg lehet szavaztatni egy fontossági sorrendet is.) Előnyös ezt a gyakorlatot közösségformálásra is felhasználni: elbeszélgetni a diákokkal arról, hogy milyen szabályokat, normákat tartanának még hasznosnak, mi segíthetné az osztályt az együttműködésben. Az összegyűjtött normákra, szabályokra mint csoportszerződésre lehet tekinteni. Milyen az osztályközösségetek? Vannake csoportok? Klikkek? Tudode, mi a különbség a kettő között? Miben nyilvánul meg (pl.: öltözködés, zenei ízlés), hogy valaki egy adott csoporthoz tartozik? A klikkben az összetartó erő nem a ragaszkodás, a megszokás adta nyugalom és a biztonságérzet, hanem a mások rovására érvényesülő, kíméletlen érdekképviselet. A klikk nem képes alkalmazkodni a környezethez, helyette azt várja, hogy a környezet alkalmazkodjon hozzá. A klikkek a közösség adta erőforrásokon élősködnek, és sokkal kevesebbet adnak vissza a kö zösségnek, mint amennyit kivesznek belőle. A klikkek által uralt közösségekben a klikkekhez nem tartozók látványosan magukra maradnak. Ez kedvez a klikk fennmaradásának, hiszen nem jelenik meg vele szemben olyan összetartó erő, amely felszámolására képes lenne. A klikk alapja informális: lehet alkalmi közös érdek felismerése, de lehet valamilyen elemi, társadalmi összetartozás (azonos ízlés, rokonság, származás) is, amely eleve bizalmat teremt a tagok között. Alkalmazkodás a többséghez Figyeld meg az áb rákat! Döntsd el, hogy a bal oldali vonal melyik vonallal azonos hosszúságú a jobb oldalon láthatóak (A, B, C) közül! A diákok jegyezzék fel maguknak a választásukat, mielőtt továbbolvasnák a szöveget! Kérdezzük meg, egyszerű volte számukra a döntés! Milyen csoportokhoz tartozol? Miben kellett változnod, hogy a csoport befogadjon? Milyen olvasmányélményeid vagy filmélményeid jutnak eszedbe erről a témáról? Hangsúlyozzuk, hogy a konformitás egy természetes jelenség, ami összetartja a társadalmat, megteremti az együttműködés lehetőségét! Általában nem szégyen, ha konformistán viselkedünk, azonban vannak olyan helyzetek, ahol ki kell állnunk a véleményünkért. Ha a diákok nem hoznak saját példákat, analógiákat, érdemes utalni olyan történelmi eseményekre, 20 Mi a Paĺya 7 kk korr.indd 20 7/4/11 6:17:04 PM

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

ASSZERTIVITÁS. Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék. Dr. Felleginé Takács Anna. Szakképzés III. évfolyam 2017

ASSZERTIVITÁS. Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék. Dr. Felleginé Takács Anna. Szakképzés III. évfolyam 2017 ASSZERTIVITÁS Dr. Felleginé Takács Anna Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés III. évfolyam 2017 ASSZERTÍV VISELKEDÉS Lehetővé teszi, hogy az egyén saját érdekei szerint cselekedjen,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

VEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER

VEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER VEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER A fontos dolgok hosszú távú következményekkel járnak. Értéket képviselnek, közvetlen a hatásuk célokra A sürgető határidők a fontosság érzetét keltik. Sikerességünk

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke? SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

3. A személyközi problémák megoldásának mérése

3. A személyközi problémák megoldásának mérése 3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés tanév

Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés tanév Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés 2014-15 tanév Aki másokat felüdít, maga is felüdül ( Példabeszédek 11.25) Amit akaratok, hogy az emberek veletek cselekedjenek,

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

ETIKA. Alapelvek, célok:

ETIKA. Alapelvek, célok: ETIKA Alapelvek, célok: Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN CZIKE

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért

Részletesebben

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Az élet minden területén és bármely élethelyzetben keletkezhetnek konfliktusok. A gyermekek együttélésében,

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében

Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Intézményi értékelési szabályzat

Intézményi értékelési szabályzat ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk

1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk TANÁRI KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE Az iskola vezetősége 6 novemberében arra kérte a tanárokat, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az iskolát,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Csernus Edit. Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor. Engedélyszám: K000122

Csernus Edit. Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor. Engedélyszám: K000122 Csernus Edit Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor Engedélyszám: K000122 Szakmai küldetésem Hihetetlen módon felgyorsult világban élünk, ahol a folyamatos helytállás sorra hozza magával a

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Differenciált tanulásszervezés

Differenciált tanulásszervezés Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.

Részletesebben

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010. Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben

Edzők vezető szerepben

Edzők vezető szerepben Edzők vezető szerepben Helyzetkép és kihívások az edzői munkában Mizsér Attila, tréner,mentor,coach, olimpiai bajnok 2017.November 4. A tartalom I. Az edző vezető is! Az edzői kihívások a mai sportban

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben