INDIA AZ ÚTKERESÔ BIRODALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INDIA AZ ÚTKERESÔ BIRODALOM"

Átírás

1 INDIA AZ ÚTKERESÔ BIRODALOM

2 KULCSÁR KÁLMÁN India Az útkeresô birodalom AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

3 Megjelent az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2008 Kulcsár Kálmán, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

4 TARTALOM Bevezetés 7 Az ôsidôktôl a Mogul császárság bukásáig 11 Az angol hódítás Indiában 45 A Birodalom gyémántja 63 Az önállósodó India 92 A Nehru család évtizedei 120 A modernizáció Indiában 153 India bel- és külpolitikájának összefüggései 188 A jogfejlôdés Indiában 215 Befejezés. Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására 247

5 BEVEZETÉS A. D. Moddle indiai tudós 1970-ben rendkívül érdekes könyvet jelentetett meg, a brahman kultúra és modernitás összefüggésérôl (The Brahmanical Culture and Modernity). Könyvében elsôsorban azt igyekszik kideríteni, hogy a több ezer éves brahmin kultúra, a kétszáz éves angol-indiai kultúra után, a több mint két évtizede függetlenné vált India tulajdonképpen milyen kultúrával rendelkezik. A mi két kultúránk közül írja az egyik a tradicionális és a brahmanisztikus, a másik az ipari és a modern. A brahman kultúra a mi generációnkra utal, amely lényegében az indo-brit kapcsolatnak, a két, a földre alapozó konzervativizmusnak és a két osztálytudatos társadalomnak történelmi gyermeke. Az egyik a korábbi imperialista fensôbbség következménye, amely a fensôbbségesek büszkeségét hordozó amatôr, tehetséges vagy tehetségtelen elit által vezérelt réteghez kapcsolódik. A másik az indiai angol és saját társadalmi rendszerének hierarchiájában élt (és él), amely a tudományos tapasztalatok korában átvette az amatôrök abszolút vezetési stílusát, hozzáadva a brahmanok tradicionális szankcióit, nem többet cselekedve, mint lip service -szel fogadva a modern tudományokat Ez a kultúra szociológiai értelemben és abban az értelemben, hogy a minôség is tagozódik. A tagozódás egyik eleme a kasztrendszer, a brahman kultúra. Ez a kultúra, mely arra törekedett, hogy meghatározza a nép gondolkodását, cselekedeteit egymás iránt, életük, munkájuk és a világ iránt, lényegében hindu és átható, mint a hindu ethosz. Az idézett szerzô azért használja a brahmanikus jelzôt, mert ugyan nem a megfelelô kasztra kíván utalni, l 7 L

6 Bevezetés hanem mert magában foglalja az indiai tradicionális kultúra lényegét az angol-indiai kapcsolatok vége felé, éspedig jobban, mint bármilyen más kifejezés A brahmanikus tulajdonságok ebben a kontextusban a régi társadalomra, a tradicionális kasztok uralmára, a hierarchiával, a tekintélyuralommal, a falvakkal és a földdel megalapozott társadalomra utalnak Így a brahmanikus szellem nem tudja elfogadni sem a társadalmi, sem az intellektuális egyenlôséget A modern ipari kultúra lényegében nemzetközi, tehát nem a falusi, vagy kaszt-bázisra épül, így nem is hat a társadalmi motivációkra. A tudományos és nemzeti megalapozottságon és a teljesítményorientáltságon alapul a kemény hierarchia helyett; azaz az intellektusra, az ügyességre és a gazdagságra épülô elit megteremtésére és elfogadására épül; olyan elitre, amely a szocialista világszellemre alapoz, amely mindenkinek lehetôséget ad az elitbe való bejutásra. Ez a modern ipari társadalom joggal vádolható azzal, hogy igazi célja a meggazdagodást eredményezô anyagi elôrejutás. Ezen azonban nem segíthetünk Az új kultúra alapvetô vágya azon az úton való elôrejutás, amelyen a világ halad Az ország egyik legnagyobb szerencsétlensége a két kultúra közötti öböl, amely az elitben is él Az örökölt kormányzati kultúra, és különbség India kormányai, az állami és a helyi hatóságok között. (MODDLE 1970, o.) Vannak, akik a szanszkrit örökségre tekintenek vissza, mások pedig éppen modernizálni akarják a szanszkrit elveket, de él a papi szanszkrit kultúra is; mindezeket azonban nehéz a modern civilizációba beilleszteni. Más nehézségek is vannak még. Például a hagyományos kultúra nem becsülte a specializációt. Az indiai gazdasági termelés is a hagyományos brahmin alapokra épül. Él még Pandidzsi Kumár szelleme is, aki egy kérdésre így válaszolt: Miért aggódik ma azon, ami majd valamikor bekövetkezhet Indiában? Indiában sokkal többet hall az ember a demokráciáról mint az ideológiáról, mint bárhol máshol az ismereteim szerint Ez azonban aligha a mi demokráciánk itthon, a tekintély nyomása olyan hatalmas. (MORRIS 1966). Megemlíthetném a kapcsolatot India fejlôdése és a szocializmus között, hiszen ez már 1933-ban a mozgalom egyik vezérelve l 8 L

7 Bevezetés volt. Gandhi például megjegyezte Nehruval kapcsolatban: Szocializmus és Dzsawáharlál vagy: A szocializmus alkalmazása az indiai feltételekre az olvasztótégely ( melting pot ). Muddle azt is írja, hogy a Gita Govinda modern indiai olvasói a dharma szót úgy értelmezik, mint ami az egészet összetartó univerzalitás, amely a társadalom egészét harmóniában és egészségben tartja. A brahman szellemiség azonban nem viseli el sem a társadalmi, sem az intellektuális egyenlôséget mondotta S. V. Sovani, ahogyan a régi brahmanikus kultúráról szólt. Márpedig ez elengedhetetlen a társadalom hasznos célját tekintve és a gazdasági fejlôdés számára. Végül hadd hivatkozzam James Morrisra, aki azt írta: Sokkal többet hallja az ember Indiában, az új demokráciában, éppen a demokráciára való hivatkozást ahogyan tudom, mint más társadalmakban. Valóban a történelemben a virilista uralkodó osztály funkciója, küldetése az volt, hogy segítse a gazdaság növekedését, a jólétet, hogy gondolkozzon errôl, harcoljon érte és védje. Az indiai uralkodó osztálynak írta Muddle, az indiai társadalom felsô rétegeinek azonban az utolsó száz évben nem volt ilyen lehetôsége. Ugyanez az elit, ugyanilyen értékekkel aligha emelheti fel a társadalmat csizmahúzóval, miközben a gazdasági fejlôdéssel próbálkoznak. Az idézett szerzô azt is megállapította, hogy az indiai elit az utolsó húsz évben ugyan elôszeretettel foglalkozott a gazdasági fejlôdéssel, ám az indiai gazdasági tervezés tipikus stílusa a tradicionális Brahmán cum vaid maradt. Ezt kiegészíthetjük azzal is, hogy a brahmanizmus több évszázados kultúrája ma is él, sôt a vele összefüggô életmód is. S ahogyan Edward Shils megállapította, azt az óriási szakadékot, amely elválasztja a hagyományost a modern társadalomtól Indiában, az értelmiségnek kell betölteni, ha egyáltalán betöltendô. Az itt idézett mondatban benne rejlik valami kétség is: vajon betöltendô-e? Azt hiszem azonban és erre mutatnak a hetvenesnyolcvanas évek vitái és történései, nem is szólva az elmúlt század (és egyúttal ezred) végének és a 2000-es évek szellemiségérôl (Indiában szintúgy, mint Kínában) India is, mint minden fejlôdô, gazdaságilag és kulturálisan egyaránt átalakuló ország sikeresen lép erre az út- l 9 L

8 Bevezetés ra, és egyúttal képes lesz megôrizni a messzi múltból származó értékeit is. A legjobb fiatal szellem csak szabad lehet. A fiatal szellemek a brahmanikus kultúrához kapcsolódnak, az idôsebbek pedig a brahman kultúra elsô jellemzôiben részesednek. A modern ipari kultúra nem csupán a tudományos szintet igényli, hanem a széles interdiszciplináris megközelítést a modern nyugati tudományok minden területén. A mai tudományok ennél jóval több probléma kutatása során az intellektuális diszciplínák közül elérték e problémák megoldásának határát. Elôre kell tehát jutniuk a több kombinációs megközelítés megoldásában és ezt csak jól képzett és szaktudással rendelkezô emberek tehetik meg. Hogy ezt megtehessék, haladni kell a fizikai, a természettudományi és a társadalomtudományokban egyaránt. Mellesleg, minél többen kutatnak így, ha elfogadják a konklúziók levonásának történeti jellegét, amelyek új adatokat és új felfedezéseket bocsátanak rendelkezésükre; így születhetnek az új felfedezések. Ezzel szemben a brahmanikus kultúra szelleme a tekintélybôl a véglegesség felé halad. Ténylegesen, ha a véglegesség igénye jelentkezik a kutatási élet kezdetén, akkor minél régebbi a tradíció, annál szigorúbb a tekintély mögötte, és intoleráns az intellektuális kihívással szemben. Kutatásaink kevés eredményt produkálnak akkor, ha forrásai kicsik, és a régi brahmanikus világ hívei, akik bürokratikusan gondolkodnak, mindig az eredményekre tekintettel, ellenállnak a változásoknak és nem teljesítményorientáltak (MODDLE 1970, o.). IRODALOM MODDLE, A. D. (1970) The Brahmanical Culture and Modernity. Asia Publishing House, London. MORRIS, J. (1966) In Encounter, January. SOVANI, S. V. (1965) Presidential Address by N. V. Sovani at 48th All-India Economic Conference, l 10 L

9 BEFEJEZÉS Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására Ironikusnak tûnik, hogy modernnek lenni egyet jelent egyes önkényesen kiválasztott XVIII. századi célok elérésével. Nem kétséges, a modern nemzetek magukénak vallhatnak, be is kell vallaniuk néhányat a múlt kiválasztott gondolkodóinak eszméibôl. De ez a megközelítés csak a felvilágosodást magasztalja. S miért a modernizáció fûzi tovább ezeket a gondolatokat Satish Arora indus szociológus, ha nem akarunk másik Amerikát, sem pedig bekapcsolni a felvilágosítás céljait elérô hazai történeti hajtómûvet? (ARORA 1972, 204. o.) Ez a kérdés, ha nem is ennyire világosan kimondva, de jelen van nem csupán az indiai szociológia és politikatudomány fejlôdésében, hanem India s talán más fejlôdô országok politikájának fô vonulatában is. A kérdés ilyen feltevésében benne rejlik az indiai kultúra identitásának aggódó ôrzése, a gyarmatosító hatalommal szemben szükségszerûen kialakult nacionalizmus, s a kiábrándulás eleme a nyugati típusú modernizációból. (Ezért meg kell jegyeznem, hogy az indiai értelmiség jelentôs része számára, akik elfogadták a modernizációt, a nyugati típusú modernizáció a szocialista jelzôvel illetett társadalmat jelentette. Ez a modernizáció bizonyos értelemben számukra, mint az indiai viszonyokhoz közelebb esô modellt jelenti a szocialista társadalom. Akik szemben állnak a modernizációval jórészt, mint ilyennel állnak szemben a XX. század második felében.) A fejlôdés sajátos indiai modelljének kimunkálása, amely érvényes lenne a tervgazdálkodásra éppen úgy, mint a politikára, a függetlenné válás két évtizede talán legtöbbet hangoztatott kívánságaként élt a társadalomtudományok mûvelôi között. Kétségtelen, India viszonyai l 247 L

10 Befejezés ma is sajátosak és feltehetôen azok is maradnak még jó ideig. Kérdés azonban, hogy a modell sajátos vonásait milyen jelenségekbôl kívánjuk levezetni, azaz hogyan kíván válaszolni India a maga sajátos módján a nyugati fejlôdés sokszor hangoztatott kihívásaira? Sajátos, hogy a hetvenes-nyolcvanas években és különösen késôbb, századunkban már alig találunk Indiában olyan társadalomkutatót, aki a gandhizmusban látná a problémák megoldását. (Más kérdés, hogy a gandhizmus egyes elemeit korábban felhasználták politikai célokra, fôleg a konzervatív, jobboldali elemek. A gandhizmus egészét nem is ítélhetjük meg mai felhasználói gyakorlatából.) Találkoztunk azonban korábban olyan sajátos értelmezésekkel is, amelyek kiindulópontja a gandhizmus lenne. Rajni Kothari írta, hogy a Kongresszus Párt átfogó és viszonylag jól definiált ideológiája kontinuitást kívánt teremteni a múlt és a jövô között, éppen ezért Gandhi óta a hagyomány állandó újraértékelésérôl beszélnek. Fôleg azért, mert nekik sikerült, ami elôdeiknek nem: együttesen aktivizálni az indiai társadalom modern és tradicionális elemeit. Ez a modernizálás tehát az újnak a tradicionálissal való legitimizálását jelentené. S ennek egyik módja, ahogyan Kothari (1970) írta, a tradicionális elit tevékenysége a köz és a fejlôdés érdekében. Hozzátehetem, tulajdonképpen bizonyos értelemben és bizonyos fokig ez volt a gandhizmus. (Ma már azt is hozzá kell tenni: egy idôre.) Ahogyan Kothari fogalmazását is csak történetileg értelmezhetjük, mert ma már aligha beszélhetünk egyértelmûen jelentôs tradicionális elitrôl. A tradíció egy régi civilizáció tudatosságát jelenti, de szelektívvé is válik. Nem modernizáció azonban, ha az egész kultúra és társadalmi élet a tradícióval mint egésszel legitimizálható. Így például a modern parlamentarizmusra épülô politikai rendszer, a felvilágosodás öröksége beépült az indiai hagyományokba is mondta Kothari (szemmel láthatóan azonosítva ezt a modern politikai rendszert a felvilágosodás politikai eszméivel). Ez azonban nem fogadható el, s mint láttuk Arora meg is kérdôjelezte. Felmerül azonban a kérdés és nem csupán Indiában és abszolút értelemben, hogy mire vezethetô vissza a múlt és a jövô kontinuitásának ez az igen erôs hangsúlyozása, a tradíció és a modernizmus egé- l 248 L

11 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására szének összebékíthetetlen kísérlete? Magyarázat sokféle lehet. Gondolhatunk mindenekelôtt az indiai társadalom fejlôdése alapvetô sajátosságának hatására, és ebbôl adódóan a fiatal nemzet (teljes egészében talán még nem is nemzet) identitásra való törekvésére. Tekintetbe jöhet a történeti tényezôkkel való nagyon is racionális, de túlzott számvetés, a régi formák és értékek felhasználása az új érdekében. Ha pedig a weberi terminológiát használjuk, akkor a célracionális érdekében való törekvésnek bizonyos történeti folyamatokkal a megalapozott értékracionálissal való összeegyeztetése. A kérdésre aligha adhatnék egyértelmû választ, de talán példázza a problémát a pancsajat, a falusi tanács sajátos felélesztésének esete. A falu még ma is az indiai társadalom legfontosabb települési egysége, bár a földmûvelés már csökkent. Továbbá, jóllehet jelentôsen kisebb mértékben, de még az elszigeteltsége is megtalálható. Egyes vidékeken az elszigeteltség természetesen nem, vagy nem teljesen hagyományos értelmû, amennyiben már jelentôs az árutermelés, a munkaerô-vándorlás. A mai világ pedig sok szállal köti össze a falvakat az urbanizáltabb településekkel és régiókkal. Az önálló falusi közösség gazdasági alapja általánosságban már Indiában is csökkenôben van. Ám a pancsajat, a falusi tanács egykor az ilyen, tehát az önálló életet élô falunak érdemben is tradicionális szervezete volt. Ma már azonban az új rendszer bevezetése után egyes falusi területeken bizonyos zavart keltett az, hogy ezt a tradicionálisan hierarchikus jellegû intézményt választások útján kell újraalkotni. Egyes kutatók ebbôl olyan következtetéseket is levontak, hogy a falusi tanácsok hatékonyságának gyengesége (jórészt) arra vezethetô vissza, hogy egy szegmentikus és hierarchikus természetû társadalomra mint alapra épülve a demokratikus, formális struktúrát erôltették, de nem valósították meg. Éspedig akkor, amidôn ennek a demokratikus struktúrának az egyenlôtlenségen alapuló értékrendszerben kellett mûködnie. Márpedig az egyenlôség még ma sem jellemzô az ország társadalmi struktúrájára. Ezt a gondolatmenetet folytatta Hunter (1972, o.), aki a paraszti társadalmak modernizációjával foglalkozva megkérdôjelezte a függetlenség után szervezett pancsajat tradicionális jellegét. Szerinte ilyen formában, azaz demokratiku- l 249 L

12 Befejezés san választva inkább éppen a hagyományos igazolása hiányzik, és csak az életformák idegenek az indiai társadalmaktól. A probléma tehát az, hogy a pancsajat-rendszer nem csupán nevében tradicionális-e, és a valóságban a modernizációs folyamatnak csupán eszköze, lévén maga is lényegében modern intézmény (hiába találhatók meg a korábbi társadalomban is, ám nem egészen a jelenlegi tartalommal). Ma ugyanis demokratikusan választott tanácsot jelent egy olyan társadalomban, amelyben különösen a falvakban a demokratikus választásnak aligha van hagyománya. Ám az is látható, hogy az idôsebbek helyett újabban a jobb képzettségûeket is honorálják, és szakértôk, sôt külföldi szakértôk is közremûködnek a mezôgazdasági termelésben is. Nem érdektelen természetesen azoknak a körülményeknek a vizsgálata, amelyek között a pancsajat rendszer kialakult. Az 1952-ben megindult a községfejlesztési program (community development program), amelynek alapvetô célja lett volna annak a hiátusnak a felszámolása, amely a rurális társadalmat a kormányzati rendszertôl elválasztotta, ám éppen ezt a célkitûzést nem érte el. Éspedig jórészt azért nem, mert túlságosan is közigazgatási elképzelésekkel és eszközökkel próbálta megoldani feladatát. Ennek eredménye végül is az lett, hogy nem tudta mozgósítani a lakosságot, sôt azok minden kezdeményezést a kormányzattól vártak. A kudarc egy következményeként jelent meg a pancsajati rádzs (azaz a tanácsuralom) elképzelése és rendszere, most már azzal a céllal, hogy teljesítse a demokratikus decentralizáció és a tervezett fejlesztési programokban való részvétel kettôs célkitûzését. Politikai szociológiai terminusban megfogalmazva: lehetôséget adjon a nem hivatalnok politikusnak arra, hogy a helyi érdekeket képviselve hidalja át a helyi társadalom és a politikai hatalom között a távolságot. A pancsajat rendszerben ugyanis valóságos helyi- és csoportérdekek mutatkoztak, sôt értékelôi ebben látják igazi lehetôségét és hatalmi súlyát. Az indiai politikusok éppen ezért kezdték felismerni a pancsajat rendszer elônyeit a személyes politikai karrier szempontjából is. Nehéz lenne most eldönteni, hogy milyen mértékben felel majd meg a pancsajat rendszer azoknak a várakozásoknak, amelyeket hoz- l 250 L

13 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására záfûztek és fûznek. Hogy a régi név és tekintély valóban alkalmas lesz-e arra, hogy fokozza a politikai aktivitást, és ezzel mozgósítsa az indiai parasztság több százmilliós tömegét az új befogadására. Arra sem adható egyértelmû válasz, hogy vajon a tradicionális falu ilyen, legalábbis nevében tradicionális intézménye segítségével mennyire szüntethetô meg az elszigetelôdés és a tradicionális életvitel még megmaradt nem kis mértéke. Formailag megvan erre a lehetôség, hiszen tudnunk kell, hogy a pancsajat rendszer nem csupán a falusi tanácsokat jelenti, hanem az indiai közigazgatás egységeinek szintjén ugyancsak jelentôsége van. A falusi és a kerületi szint között van a blokk, és a blokktanácsok elnökei alkotják a kerületi testületet. Így közvetlen kapcsolatot jelenthetnek a kerületi közigazgatás vezetôje (district officer) és az alárendelt közigazgatási gépezet, valamint a helyi tanácsok között. Ennek az egész rendszernek a mûködését azonban jelentôs mértékben még ma is az ökológiai viszonyok és az infrastruktúra fejlettsége inkább fejletlensége kondicionálja, nem szólva most az egyik legfontosabb, a helyi hatalmi viszonyokat erôsen befolyásoló tényezôrôl, a földbirtokrendszerrôl és a kasztrendszer következményeirôl. Annyi azonban már ma is megállapítható, hogy a földmûvelés termelékenysége jelentôsen megnövekedett. A falusi tanácsok tradicionális intézményének újraélesztése jogszabályi aktussal történt. Ebben az esetben tehát központi intézkedésre indult el egy folyamat, amelynek eredményei ma helyenként jelentôsek, másutt alig-alig, ha egyáltalán mûködnek az eredeti elgondolásnak megfelelôen. Ezzel szemben a kasztok funkcióváltozása, amelynek nyomai már a függetlenséget megelôzô indiai társadalomban is észlelhetôk voltak, a társadalom fejlôdésével fokozatosan jóllehet nem egyes jogszabályi rendelkezések hiányában alakult ki. Úgy tûnik, általános vélemény az indiai szociológusok és a politikai tudomány mûvelôi között, hogy a kasztok szerepe a mai indiai társadalomban politikává vált, pontosabban politikai funkciót is betöltenek. (Ezt állítják egyes vezetô indiai szociológusok, mint például Srinivas, Kothari és az Indiát jól ismerô külföldiek is, mint Rudolph.) Ha ez valóban így van. Miután a valóság ábrázolásában nincs okom kételkedni, akkor nagyon érdekes folyamat játszódhatott le az indiai társadalomban. l 251 L

14 Befejezés Nevezetesen egy valóban hagyományos, a társadalmi haladást kétségkívül gátló, éspedig a modernizálódás folyamatát eredeti formájában nehezítô intézmény korábbi lényegéhez képest diszfunkcionális továbbélése és beintegrálódása a modernizáció elômozdítására törekvô, sôt szocialista célkitûzéseket is hangoztató politikai rendszerbe. Indiában mindenekelôtt a földbirtokos-fôbérlôi rendszer radikális megszüntetésérôl, azaz a hatékony földreformtól, másrészt pedig a falusi írástudatlanság felszámolásától várható az egész társadalomban érezhetô javulás. Az elsô jelentôsége gondolom kézenfekvô. A jelenlegi földbirtokos rendszer nem csupán a parasztság kizsákmányolásával jár (amelyet csak fokoz a parasztság eladósodásához vezetô hitelrendszer), hanem a gazdasági hatalom mellett a politikai hatalomban való részesedést is elsôsorban a földbirtokos és a gazdag parasztok számára biztosítja a helyi és az alsóbb regionális igazgatásban, nemkülönben az egyes államok törvényhozási testületeiben. Ma már a parlamentben is jelentôs erôvel van jelen az ún. gazdag parasztság. Ez a körülmény természetesen megnehezíti a már megszületett földreformtörvények végrehajtását, a hitelrendszer gyökeres átalakítását. Márpedig India falusi lakossága fôleg kisparasztokból, ideértve az ún. marginális parasztot is (maximálisan két hektár földdel) és mezôgazdasági munkásokból áll. A falusi szegénység fô oka az alacsony anyagi bázis mellett az, hogy a parasztok jórészt elmaradtak az ország nagy részein a már mûködô modern agrotechnika használatától és kevéssé jutnak olyan kisegítô foglalkozáshoz, amely a földmûvelésbôl származó alacsony jövedelmüket kiegészítené. India egyik legnagyobb a falusi területeken különösen nyomasztó problémájának, a túlnépesedésnek a megoldásával is fôleg elvi szinten a kutatók és elemzôk légiója foglalkozik. A túlnépesedés következmény, nem csupán beidegzôdött szokásoknak, hanem a gazdasági és a társadalmi viszonyok sajátos történeti alakulásának a következménye. Ezek a szokások természetesen visszahatnak azokra a folyamatokra is, amelyek szülték. Annyi bizonyos és ezt ellenkezô irányú hazai példák is mutatják, hogy a gazdasági-társadalmi viszo- l 252 L

15 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására nyok által kialakított születési szint spontán alakulása csak bizonyos mértékig visel el tudatos beavatkozást. (Most nem az egyéni családtervezéssel járó beavatkozásra utalok, hanem a társadalmi méretû szabályozási törekvésre.) Ez az automatizmus ugyanis összefügg a születési kedvtôl látszólag messze fekvô tényezôkkel is. A tudatos szabályozás kellôen át nem gondoltsága a gazdasági-társadalmi viszonyokban okoz diszfunkcionális következményeket. Aligha vitatható azonban, hogy a gazdasági tényezôk által kondicionált mûveltségi szint jelentôs elem a születések számának alakulásában. A magasabb mûveltségû szülôknél ugyanis megjelenik a gyermek megfelelô felnevelésének igénye is. Ez valójában annak a felismerése, hogy az igény kielégítésének mindenképpen anyagi korlátai vannak. Ebbôl is következik, hogy a társadalomban, ha nehezen is, de szükségképpen el kell jutniuk a családtervezéshez. Ahhoz a gondolathoz, hogy a gyermekek számát a jövedelem szabta korlátokhoz is alakítani kell. Alacsonyabb mûveltséggel rendelkezôk körében ez a felismerés kevéssé születik meg. A nevelési igény is alacsonyabb, sôt a gyermekekrôl való gondoskodás tartalma sem függ össze a jövedelem és a gyermekszám alakulásának tudatos mérlegelésével. Ez a körülmény tehát nemcsak a születésszabályozási eszközök igénybevételét, elfogadását lehetôvé tevô mûveltségi szint meglétét, nemcsak annak felismerését jelenti, hogy a születések száma szabályozható. Nem csupán az eszközök ismerete, valamint a vonatkozó kormányprogramok kedvezô fogadtatására való készség szükséges tehát, hanem annak felismerése, hogy a születésszabályozás motiváltsága is fontos. Hangsúlyozom, a fentebb leírtak csak utalások a népesedéspolitikával összefüggésben éppen úgy, mint a társadalomalakítás általánosabb kérdéseivel kapcsolatban. Csupán azt jelzik, hogy a társadalomalakítás problémája mindenütt de egy fejlôdô országban különösképpen rendkívül bonyolult. E bonyolult összefüggéseknek szinte egyetlen ponton való megragadása is további problémák rendkívüli sokaságát hozza magával. A parasztság helyzetének javulása tehát mindenképpen és elsôsorban a további hatékony földbirtok-politikától függ. Mint korábban említettem ez esetleg hosszabb idôn keresztül végrehajtva is alkalmas az l 253 L

16 Befejezés elmaradott agrostruktúra átalakítására. A továbbfejlôdés, a modern mezôgazdasági kultúra kiépítése és a paraszti jövedelem emelkedése azonban már egy másik tényezô függvénye is, és ez a mûveltségi szint emelése. Könnyen belátható, hogy ez összefügg az imént említett lényegi problémával, a földbirtokreformmal, a parasztság anyagi s ezzel együtt politikai felemelkedésével. Különösen világossá válik ez, ha tudjuk, hogy India jól fejlett egyetemi-fôiskolai hálózattal rendelkezik, az alacsonyabb szintû oktatás azonban gyenge. Éspedig minél alacsonyabb szintre jutunk, annál gyengébb. A falusi iskolai hálózat jelentôs mértékben még az írástudást sem tudja biztosítani, jóllehet állandó és lassú fejlôdés észlelhetô ezen a téren, különösen a gyarmati idôkkel szemben. Nehéz lenne azonban azt a következtetést elkerülni, hogy az oktatási rendszer ilyen alakulásában is közrehat a két társadalom jelenlétének ténye. Különösképpen az a körülmény, hogy a falusi területek politikai képviselete az elôbb említett módon alakult. A helyzet paradox jellegét mi sem mutatja jobban, minthogy Indiában, ahol olyan nagy szükség van a mûvelt emberfôkre, éppen az egyetemet-fôiskolát végzettek között számottevô probléma a munkanélküliség. Ez jelentôs mértékben arra vezethetô vissza, hogy az egyetemet végzettek aránya a mûszaki természettudományi és humánjogi megkülönböztetés szerint hagyományosan alakulva, nem fedi a társadalmi igényeket. A humánjog-képzés aránya hagyományosan túlnyomó volt. Az sem elhanyagolható, hogy a népesség általános oktatási-mûvelôdési szintje rendkívül komplex mechanizmuson keresztül közrehat az egyetemet végzettek tudása hasznosításának korlátozottságában is. Végül meg kell említeni, hogy a politikai és gazdasági mechanizmusok, a központi kormányzat minden törekvése ellenére akadályozzák egyes programok végrehajtását. Így fordulhat elô, hogy az ország közismerten rossz egészségügyi viszonyai ellenére bizonyos orvosmunkanélküliség van. Bár talán az sem közömbös, amire vezetô indiai kutatók többször is utaltak, hogy az értelmiség húzódozik a falusi munkavállalástól, illetôleg az indiai orvosok kivándorlása is jelentôs visszafogó tényezô. l 254 L

17 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására A fejlôdésbôl adódó kihívásoknak való megfelelés folyamatában azonban úgy tûnik a társadalom azon elemei, amelyek hosszú történeti fejlôdés eredményeiként vannak jelen a változó viszonyok között, átalakult formában és funkcióval is tovább élhetnek. Akár még a kasztok, vagy a hasonló tradicionális intézmények is, amelyek bizonyos átalakulása is folyamatban van. A kasztok esete Indiában ugyan konkrét példa, mégis általánosabb jelenségre utalnak. A magam részérôl ugyanis nem tartom teljesen kielégítô magyarázatnak Kothari okfejtését, aki szerint Indiában mindig él a változás tradíciója. Azaz a hindu társadalom történetileg folytonosan beépítette a maga kontinuitásába a szükségessé vált változásokat. Még a teljesen stabil tradicionális társadalomnak is alkalmazkodnia kell a változó környezethez, és belsô fejlôdése sem lehet olyan véglegesen csökkent ütemû, hogy változásokat ne hozna. (Jó példa erre az iráni társadalom fokozódó átalakulása.) Az indiai társadalomban a változás tradíciója véleményem szerint inkább az elkerülhetetlenül szükségessé vált változás tradicionális csatornákba való terelését és fogadását jelentette. A többszöri hódítás által hozott korábbi változásokkal szemben a szükségképpeni önvédelembôl eredô attitûd, vagy az ellenállás, vagy pedig huzamosabb idôn keresztül a változások tradicionálissá való formálása alakult ki. Indiában erre annál is nagyobb lehetôség nyílott, minthogy a változások eredetileg kevéssé érintették néhány terület kivételével a társadalom túlnyomó többségét, a másik társadalmat. Kétségtelen azonban, hogy az új és a hagyományos összebékítésére való törekvés amely szinte mindenütt érezhetô a jelenlegi társadalomépítésben csak részben magyarázható a tradicionális társadalmi elemek több vonatkozásában is erôs jelenlétével. A tradicionális értékek, attitûdök és intézmények jelentôségét a fejlôdô országok társadalomalakításában, tervezésében nagyon világosan határozta meg annak idején Gunnar Myrdal a következôkben: A fejletlen országokban tanulmányozni kell a hagyományos értékrendet, mint egyikét azoknak a tényezôknek, amelyekkel számot kell vetni a tervezés során. De az a felfogás, hogy a fejlesztés céljait ezekben az értékekben kell keresni, lemondást jelent az ésszerû tervezésrôl. Ebbôl következik, hogy az a sok helyütt elterjedt felfogás tehát, l 255 L

18 Befejezés amely szerint a fejletlen országoknak meg kell engedni, hogy hagyományos értékrendjüknek megfelelôen fejlôdjenek szerinte helytelen. Egyebek között azért is, mert a hagyományos értékrendek nem alkalmasak a változások elôidézésére. Statikusak. Éppen ezért természetüknél fogva alkalmatlanok arra folytatta Myrdal, hogy felhasználják ôket a tervezés céljainak meghatározására. Az értékek szerepe a tervezésben kétségtelenül jelentôs, éspedig nem csupán a célkitûzések meghatározásakor, de a választott eszközök hatékony mûködésének elômozdításában is (MYRDAL 1974). A fejlôdô országok jelentôs részében a fejlesztés tradicionális értékei eddig nem mutatkoztak elegendônek a hatékony fejlesztés számára. (Vannak természetesen bizonyos fokig sajátos ellenkezô példák Malajziában és Szingapúrban is.) Ha ezek az értékek olyan általános szinten jelentkeztek, mint például az egyenlôség eszméje, a gyakorlati megvalósításban hatástalanok maradhattak. Az egyenlôség eszméje például az eddigi fejlesztés során még nagyobb egyenlôtlenségeket szült. Ha az értékek az eszközökkel azonosulnak, mint ahogyan gyakran megtörténik, például a termelés hatékonyságának növelése, vagy az iparosodás gyorsítása, a mezôgazdaság modernizálása stb. esetében, akkor a gazdasági ésszerûség önmagában jelentkezik és válik értékké. Ebben az esetben azonban nem csupán az a probléma, amire Myrdal utalt, hogy ugyanis a gazdasági ésszerûség alapján hozott intézkedések végül is hatástalanok, vagy kevéssé hatékonyak maradnak, ha a társadalomban inherens attitûdökkel, intézményekkel, a bennük megtestesülô értékekkel nem vetünk számot, hanem társadalmi hatásukban a gazdaságilag ésszerû intézkedések is problematikussá válhatnak. Az indiai társadalom és politika ma keresi a Nyugattal való összeköttetést, ám ez távolról sem mozog azonos síkon. Mindenekelôtt meg kell említenem, hogy az ország sem politikailag, sem pedig strukturálisan nem tekinthetô kiforrott politikai és világnézeti egységnek. Továbbá, ha a világban, a világ egyes részeiben, sôt az Ázsiában végbemenô folyamatokra figyelünk, az is világossá válik, hogy ott reálisan még nem alakultak ki bizonyos a homogenitást elérô tájegységek. Ezek az egységek az országhatárokon kívüli tájakat gazda- l 256 L

19 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására ságilag, sôt politikailag is szorosabban összekötik. Mégis azt kell mondanom, hogy ezek a perspektivikusan politikaivá váló egységek más, történetileg kialakult és politikaivá vált tényezôk ma még jelentôsek. Valószínû ugyan, hogy csak átmenetileg különböznek egymástól (például a gyarmatosítás megszüntekor), pontosabban a regionálisan hozzájuk tartozó más államoktól. Ezek a perspektivikusan kialakítható és összeköthetô nagyobb tájegységek a jövôben fokozatosan megfelelnek a legelôrehaladottabban Európában végbement regionális gazdasági, politikai és kulturális tájegységek politikai összekapcsolódásnak. (Az Európai Unióra gondolok.) Ázsiában valószínûsíthetô, hogy elôször Kína és vonzáskörzete (több szomszédos kis államban igen jelentôs kínai kisebbség, egyesekben talán már többség is él) esetében. A kínai lakosság számarányától nem függô országok egy része is egyre erôsödô gazdasági és politikai kötelékekkel kötôdik Kínához, amely már most is magához vonja ôket, az Egyesült Államok hatása ellenére. (Japánnal azonban történeti, politikai tényezôk, és az USA erôteljes gazdasági, politikai és katonai jelenléte folytán egyelôre nem fejlôdnek ilyen irányú kapcsolataik, de már látszanak az integrálódás kezdeti jelei. (Korábban már hivatkoztam az olajellátás egyre inkább érezhetô problémáinak megoldására kialakult távol-keleti Japánt, sôt Oroszországot is átfogó elgondolásokra.) Magában Indiában a térség gazdasági problémáinak megoldásában már mutatkoznak a szomszédokkal való együttmûködés jelei, de a kapcsolatok Kínával erôsödni látszanak. (A két országnak egyezményei is vannak egymással a területi problémák megoldására, ám csak elvileg, határidôt nem jelöltek meg.) Mindenesetre az Indiában erôsödni látszó vallási mozgalmakra, az egyes tagországok elszakadási próbálkozásaira egyelôre nem látszik közelinek a regionális problémák megoldása még az országon belül sem. Perspektivikusan azonban egy vagy két kelet- és talán közép-ázsiai integráció kilátásai nem reménytelenek. Ma már jelentôs tekintélye van az indiai tudománynak is. Kétezer évvel ezelôtt Európában úgy néztek Indiára, mint egy történelmi és kulturális helyre. A XIX. század második felében ez az ország lemaradt a fejlôdésben, és szellemi értékeit sem mindig értékelték. l 257 L

20 Befejezés Napjainkban azonban Európa is úgy tekinti Indiát, mint a két legnagyobb klasszikus civilizáció egyikét, amely igen jelentôs kultúrával rendelkezik. Az indiai tudomány feltárását, intézményeinek megteremtését még a XVIII. század végén Sir William Jones kezdte el. A fejlôdés akkor indult meg, amikor Warren Hastings Sir Philip Francis segítségével (ô a Kormányzó Tanács szenior tagja volt) megkezdte a kutatásokat. Az igazi megalapozó munkát azonban Sir William Jones végezte el, feleségével együtt, éspedig mint az Indiai Legfelsôbb Bíróság kinevezett tagja. Ebben a minôségében részt vett Hastings fôkormányzó. Mindketten tökéletlennek találták az akkor érvényes jogrendet. Ezen túlmenôen mivel Jones tökéletlennek találta a hírszolgáltatást stb. Bengálban a helyi bráhminokkal együttmûködve lapot alapított, majd beindította a hindu vallási könyvterjesztést, megjelentette a Bhagavad Gitát és Mahabharatát, és emellett kitûnô bírói munkát végzett. Megjegyzem még, hogy bár eleve öt nyelvet ismert, megtanulta a szanszkrit nyelvet is ben a Gangeszen felhajózott Benaresig és visszatérôben még több városba is ellátogatott. Több helyütt kapcsolatokat létesített a bráhmin közösségekkel, és ezzel összefüggésben a bengáli tudománnyal. Irodalmi és szerkesztôi munkásságban Kalidasa hindu író volt segítségére, akit egyébként a hindu Shakespeare-nek tartottak. A tudomány fejlesztésében is részt vett, éspedig feleségével együtt. Dolgoztak a görög hadjárat kutatásán is. Különösen Szelenukosz Nikátor Nagy Sándor ázsiai utódjának tevékenységét igyekeztek feltárni, de hindu kortársának Csandraguptának az élete és munkássága is érdekelte. A tudomány szervezeti kereteinek kiépülését segítette az Asiatic Society megalapítása és folyóiratának kiadása is. Elmondhatjuk tehát, hogy Jones és követôi tulajdonképpen elindították az indiai tudományos munkásságot, amely a késôbbiekben angol és indiai kutatók részvételével jelentôs tudományos életet fejlesztettek ki. Ez a tudományos élet azóta is fejlôdött, és a függetlenség után is jelentôs eredményeket ért el. Errôl a fejlôdésrôl igaz elsôsorban angol közremûködôkkel foglalkozik John Keay egyik mûve. Csak megemlítem, hogy a Sir William Jones alapította 1784-ben az Ázsiai Társaságot, amelynek késôbb Körösi Csoma Sándor nem l 258 L

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

1 KAPCSOLATI MARKETING

1 KAPCSOLATI MARKETING KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Családi életciklus. a szülői házból. családmag Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13 PM Page 3 Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN Szerkesztette Finta Gábor Sipos Lajos AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Dr. Topár József (BME)

Dr. Topár József (BME) (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XXII. Magyar Minőség Hét 2013. november 6. 1 Projekt minőségbiztosítás?? minőségmenedzsment??? Projekt K+F+I Mit várunk e rendszerektől? Összehangolás-

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben