INDIA AZ ÚTKERESÔ BIRODALOM
|
|
- Márk Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INDIA AZ ÚTKERESÔ BIRODALOM
2 KULCSÁR KÁLMÁN India Az útkeresô birodalom AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
3 Megjelent az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2008 Kulcsár Kálmán, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary
4 TARTALOM Bevezetés 7 Az ôsidôktôl a Mogul császárság bukásáig 11 Az angol hódítás Indiában 45 A Birodalom gyémántja 63 Az önállósodó India 92 A Nehru család évtizedei 120 A modernizáció Indiában 153 India bel- és külpolitikájának összefüggései 188 A jogfejlôdés Indiában 215 Befejezés. Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására 247
5 BEVEZETÉS A. D. Moddle indiai tudós 1970-ben rendkívül érdekes könyvet jelentetett meg, a brahman kultúra és modernitás összefüggésérôl (The Brahmanical Culture and Modernity). Könyvében elsôsorban azt igyekszik kideríteni, hogy a több ezer éves brahmin kultúra, a kétszáz éves angol-indiai kultúra után, a több mint két évtizede függetlenné vált India tulajdonképpen milyen kultúrával rendelkezik. A mi két kultúránk közül írja az egyik a tradicionális és a brahmanisztikus, a másik az ipari és a modern. A brahman kultúra a mi generációnkra utal, amely lényegében az indo-brit kapcsolatnak, a két, a földre alapozó konzervativizmusnak és a két osztálytudatos társadalomnak történelmi gyermeke. Az egyik a korábbi imperialista fensôbbség következménye, amely a fensôbbségesek büszkeségét hordozó amatôr, tehetséges vagy tehetségtelen elit által vezérelt réteghez kapcsolódik. A másik az indiai angol és saját társadalmi rendszerének hierarchiájában élt (és él), amely a tudományos tapasztalatok korában átvette az amatôrök abszolút vezetési stílusát, hozzáadva a brahmanok tradicionális szankcióit, nem többet cselekedve, mint lip service -szel fogadva a modern tudományokat Ez a kultúra szociológiai értelemben és abban az értelemben, hogy a minôség is tagozódik. A tagozódás egyik eleme a kasztrendszer, a brahman kultúra. Ez a kultúra, mely arra törekedett, hogy meghatározza a nép gondolkodását, cselekedeteit egymás iránt, életük, munkájuk és a világ iránt, lényegében hindu és átható, mint a hindu ethosz. Az idézett szerzô azért használja a brahmanikus jelzôt, mert ugyan nem a megfelelô kasztra kíván utalni, l 7 L
6 Bevezetés hanem mert magában foglalja az indiai tradicionális kultúra lényegét az angol-indiai kapcsolatok vége felé, éspedig jobban, mint bármilyen más kifejezés A brahmanikus tulajdonságok ebben a kontextusban a régi társadalomra, a tradicionális kasztok uralmára, a hierarchiával, a tekintélyuralommal, a falvakkal és a földdel megalapozott társadalomra utalnak Így a brahmanikus szellem nem tudja elfogadni sem a társadalmi, sem az intellektuális egyenlôséget A modern ipari kultúra lényegében nemzetközi, tehát nem a falusi, vagy kaszt-bázisra épül, így nem is hat a társadalmi motivációkra. A tudományos és nemzeti megalapozottságon és a teljesítményorientáltságon alapul a kemény hierarchia helyett; azaz az intellektusra, az ügyességre és a gazdagságra épülô elit megteremtésére és elfogadására épül; olyan elitre, amely a szocialista világszellemre alapoz, amely mindenkinek lehetôséget ad az elitbe való bejutásra. Ez a modern ipari társadalom joggal vádolható azzal, hogy igazi célja a meggazdagodást eredményezô anyagi elôrejutás. Ezen azonban nem segíthetünk Az új kultúra alapvetô vágya azon az úton való elôrejutás, amelyen a világ halad Az ország egyik legnagyobb szerencsétlensége a két kultúra közötti öböl, amely az elitben is él Az örökölt kormányzati kultúra, és különbség India kormányai, az állami és a helyi hatóságok között. (MODDLE 1970, o.) Vannak, akik a szanszkrit örökségre tekintenek vissza, mások pedig éppen modernizálni akarják a szanszkrit elveket, de él a papi szanszkrit kultúra is; mindezeket azonban nehéz a modern civilizációba beilleszteni. Más nehézségek is vannak még. Például a hagyományos kultúra nem becsülte a specializációt. Az indiai gazdasági termelés is a hagyományos brahmin alapokra épül. Él még Pandidzsi Kumár szelleme is, aki egy kérdésre így válaszolt: Miért aggódik ma azon, ami majd valamikor bekövetkezhet Indiában? Indiában sokkal többet hall az ember a demokráciáról mint az ideológiáról, mint bárhol máshol az ismereteim szerint Ez azonban aligha a mi demokráciánk itthon, a tekintély nyomása olyan hatalmas. (MORRIS 1966). Megemlíthetném a kapcsolatot India fejlôdése és a szocializmus között, hiszen ez már 1933-ban a mozgalom egyik vezérelve l 8 L
7 Bevezetés volt. Gandhi például megjegyezte Nehruval kapcsolatban: Szocializmus és Dzsawáharlál vagy: A szocializmus alkalmazása az indiai feltételekre az olvasztótégely ( melting pot ). Muddle azt is írja, hogy a Gita Govinda modern indiai olvasói a dharma szót úgy értelmezik, mint ami az egészet összetartó univerzalitás, amely a társadalom egészét harmóniában és egészségben tartja. A brahman szellemiség azonban nem viseli el sem a társadalmi, sem az intellektuális egyenlôséget mondotta S. V. Sovani, ahogyan a régi brahmanikus kultúráról szólt. Márpedig ez elengedhetetlen a társadalom hasznos célját tekintve és a gazdasági fejlôdés számára. Végül hadd hivatkozzam James Morrisra, aki azt írta: Sokkal többet hallja az ember Indiában, az új demokráciában, éppen a demokráciára való hivatkozást ahogyan tudom, mint más társadalmakban. Valóban a történelemben a virilista uralkodó osztály funkciója, küldetése az volt, hogy segítse a gazdaság növekedését, a jólétet, hogy gondolkozzon errôl, harcoljon érte és védje. Az indiai uralkodó osztálynak írta Muddle, az indiai társadalom felsô rétegeinek azonban az utolsó száz évben nem volt ilyen lehetôsége. Ugyanez az elit, ugyanilyen értékekkel aligha emelheti fel a társadalmat csizmahúzóval, miközben a gazdasági fejlôdéssel próbálkoznak. Az idézett szerzô azt is megállapította, hogy az indiai elit az utolsó húsz évben ugyan elôszeretettel foglalkozott a gazdasági fejlôdéssel, ám az indiai gazdasági tervezés tipikus stílusa a tradicionális Brahmán cum vaid maradt. Ezt kiegészíthetjük azzal is, hogy a brahmanizmus több évszázados kultúrája ma is él, sôt a vele összefüggô életmód is. S ahogyan Edward Shils megállapította, azt az óriási szakadékot, amely elválasztja a hagyományost a modern társadalomtól Indiában, az értelmiségnek kell betölteni, ha egyáltalán betöltendô. Az itt idézett mondatban benne rejlik valami kétség is: vajon betöltendô-e? Azt hiszem azonban és erre mutatnak a hetvenesnyolcvanas évek vitái és történései, nem is szólva az elmúlt század (és egyúttal ezred) végének és a 2000-es évek szellemiségérôl (Indiában szintúgy, mint Kínában) India is, mint minden fejlôdô, gazdaságilag és kulturálisan egyaránt átalakuló ország sikeresen lép erre az út- l 9 L
8 Bevezetés ra, és egyúttal képes lesz megôrizni a messzi múltból származó értékeit is. A legjobb fiatal szellem csak szabad lehet. A fiatal szellemek a brahmanikus kultúrához kapcsolódnak, az idôsebbek pedig a brahman kultúra elsô jellemzôiben részesednek. A modern ipari kultúra nem csupán a tudományos szintet igényli, hanem a széles interdiszciplináris megközelítést a modern nyugati tudományok minden területén. A mai tudományok ennél jóval több probléma kutatása során az intellektuális diszciplínák közül elérték e problémák megoldásának határát. Elôre kell tehát jutniuk a több kombinációs megközelítés megoldásában és ezt csak jól képzett és szaktudással rendelkezô emberek tehetik meg. Hogy ezt megtehessék, haladni kell a fizikai, a természettudományi és a társadalomtudományokban egyaránt. Mellesleg, minél többen kutatnak így, ha elfogadják a konklúziók levonásának történeti jellegét, amelyek új adatokat és új felfedezéseket bocsátanak rendelkezésükre; így születhetnek az új felfedezések. Ezzel szemben a brahmanikus kultúra szelleme a tekintélybôl a véglegesség felé halad. Ténylegesen, ha a véglegesség igénye jelentkezik a kutatási élet kezdetén, akkor minél régebbi a tradíció, annál szigorúbb a tekintély mögötte, és intoleráns az intellektuális kihívással szemben. Kutatásaink kevés eredményt produkálnak akkor, ha forrásai kicsik, és a régi brahmanikus világ hívei, akik bürokratikusan gondolkodnak, mindig az eredményekre tekintettel, ellenállnak a változásoknak és nem teljesítményorientáltak (MODDLE 1970, o.). IRODALOM MODDLE, A. D. (1970) The Brahmanical Culture and Modernity. Asia Publishing House, London. MORRIS, J. (1966) In Encounter, January. SOVANI, S. V. (1965) Presidential Address by N. V. Sovani at 48th All-India Economic Conference, l 10 L
9 BEFEJEZÉS Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására Ironikusnak tûnik, hogy modernnek lenni egyet jelent egyes önkényesen kiválasztott XVIII. századi célok elérésével. Nem kétséges, a modern nemzetek magukénak vallhatnak, be is kell vallaniuk néhányat a múlt kiválasztott gondolkodóinak eszméibôl. De ez a megközelítés csak a felvilágosodást magasztalja. S miért a modernizáció fûzi tovább ezeket a gondolatokat Satish Arora indus szociológus, ha nem akarunk másik Amerikát, sem pedig bekapcsolni a felvilágosítás céljait elérô hazai történeti hajtómûvet? (ARORA 1972, 204. o.) Ez a kérdés, ha nem is ennyire világosan kimondva, de jelen van nem csupán az indiai szociológia és politikatudomány fejlôdésében, hanem India s talán más fejlôdô országok politikájának fô vonulatában is. A kérdés ilyen feltevésében benne rejlik az indiai kultúra identitásának aggódó ôrzése, a gyarmatosító hatalommal szemben szükségszerûen kialakult nacionalizmus, s a kiábrándulás eleme a nyugati típusú modernizációból. (Ezért meg kell jegyeznem, hogy az indiai értelmiség jelentôs része számára, akik elfogadták a modernizációt, a nyugati típusú modernizáció a szocialista jelzôvel illetett társadalmat jelentette. Ez a modernizáció bizonyos értelemben számukra, mint az indiai viszonyokhoz közelebb esô modellt jelenti a szocialista társadalom. Akik szemben állnak a modernizációval jórészt, mint ilyennel állnak szemben a XX. század második felében.) A fejlôdés sajátos indiai modelljének kimunkálása, amely érvényes lenne a tervgazdálkodásra éppen úgy, mint a politikára, a függetlenné válás két évtizede talán legtöbbet hangoztatott kívánságaként élt a társadalomtudományok mûvelôi között. Kétségtelen, India viszonyai l 247 L
10 Befejezés ma is sajátosak és feltehetôen azok is maradnak még jó ideig. Kérdés azonban, hogy a modell sajátos vonásait milyen jelenségekbôl kívánjuk levezetni, azaz hogyan kíván válaszolni India a maga sajátos módján a nyugati fejlôdés sokszor hangoztatott kihívásaira? Sajátos, hogy a hetvenes-nyolcvanas években és különösen késôbb, századunkban már alig találunk Indiában olyan társadalomkutatót, aki a gandhizmusban látná a problémák megoldását. (Más kérdés, hogy a gandhizmus egyes elemeit korábban felhasználták politikai célokra, fôleg a konzervatív, jobboldali elemek. A gandhizmus egészét nem is ítélhetjük meg mai felhasználói gyakorlatából.) Találkoztunk azonban korábban olyan sajátos értelmezésekkel is, amelyek kiindulópontja a gandhizmus lenne. Rajni Kothari írta, hogy a Kongresszus Párt átfogó és viszonylag jól definiált ideológiája kontinuitást kívánt teremteni a múlt és a jövô között, éppen ezért Gandhi óta a hagyomány állandó újraértékelésérôl beszélnek. Fôleg azért, mert nekik sikerült, ami elôdeiknek nem: együttesen aktivizálni az indiai társadalom modern és tradicionális elemeit. Ez a modernizálás tehát az újnak a tradicionálissal való legitimizálását jelentené. S ennek egyik módja, ahogyan Kothari (1970) írta, a tradicionális elit tevékenysége a köz és a fejlôdés érdekében. Hozzátehetem, tulajdonképpen bizonyos értelemben és bizonyos fokig ez volt a gandhizmus. (Ma már azt is hozzá kell tenni: egy idôre.) Ahogyan Kothari fogalmazását is csak történetileg értelmezhetjük, mert ma már aligha beszélhetünk egyértelmûen jelentôs tradicionális elitrôl. A tradíció egy régi civilizáció tudatosságát jelenti, de szelektívvé is válik. Nem modernizáció azonban, ha az egész kultúra és társadalmi élet a tradícióval mint egésszel legitimizálható. Így például a modern parlamentarizmusra épülô politikai rendszer, a felvilágosodás öröksége beépült az indiai hagyományokba is mondta Kothari (szemmel láthatóan azonosítva ezt a modern politikai rendszert a felvilágosodás politikai eszméivel). Ez azonban nem fogadható el, s mint láttuk Arora meg is kérdôjelezte. Felmerül azonban a kérdés és nem csupán Indiában és abszolút értelemben, hogy mire vezethetô vissza a múlt és a jövô kontinuitásának ez az igen erôs hangsúlyozása, a tradíció és a modernizmus egé- l 248 L
11 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására szének összebékíthetetlen kísérlete? Magyarázat sokféle lehet. Gondolhatunk mindenekelôtt az indiai társadalom fejlôdése alapvetô sajátosságának hatására, és ebbôl adódóan a fiatal nemzet (teljes egészében talán még nem is nemzet) identitásra való törekvésére. Tekintetbe jöhet a történeti tényezôkkel való nagyon is racionális, de túlzott számvetés, a régi formák és értékek felhasználása az új érdekében. Ha pedig a weberi terminológiát használjuk, akkor a célracionális érdekében való törekvésnek bizonyos történeti folyamatokkal a megalapozott értékracionálissal való összeegyeztetése. A kérdésre aligha adhatnék egyértelmû választ, de talán példázza a problémát a pancsajat, a falusi tanács sajátos felélesztésének esete. A falu még ma is az indiai társadalom legfontosabb települési egysége, bár a földmûvelés már csökkent. Továbbá, jóllehet jelentôsen kisebb mértékben, de még az elszigeteltsége is megtalálható. Egyes vidékeken az elszigeteltség természetesen nem, vagy nem teljesen hagyományos értelmû, amennyiben már jelentôs az árutermelés, a munkaerô-vándorlás. A mai világ pedig sok szállal köti össze a falvakat az urbanizáltabb településekkel és régiókkal. Az önálló falusi közösség gazdasági alapja általánosságban már Indiában is csökkenôben van. Ám a pancsajat, a falusi tanács egykor az ilyen, tehát az önálló életet élô falunak érdemben is tradicionális szervezete volt. Ma már azonban az új rendszer bevezetése után egyes falusi területeken bizonyos zavart keltett az, hogy ezt a tradicionálisan hierarchikus jellegû intézményt választások útján kell újraalkotni. Egyes kutatók ebbôl olyan következtetéseket is levontak, hogy a falusi tanácsok hatékonyságának gyengesége (jórészt) arra vezethetô vissza, hogy egy szegmentikus és hierarchikus természetû társadalomra mint alapra épülve a demokratikus, formális struktúrát erôltették, de nem valósították meg. Éspedig akkor, amidôn ennek a demokratikus struktúrának az egyenlôtlenségen alapuló értékrendszerben kellett mûködnie. Márpedig az egyenlôség még ma sem jellemzô az ország társadalmi struktúrájára. Ezt a gondolatmenetet folytatta Hunter (1972, o.), aki a paraszti társadalmak modernizációjával foglalkozva megkérdôjelezte a függetlenség után szervezett pancsajat tradicionális jellegét. Szerinte ilyen formában, azaz demokratiku- l 249 L
12 Befejezés san választva inkább éppen a hagyományos igazolása hiányzik, és csak az életformák idegenek az indiai társadalmaktól. A probléma tehát az, hogy a pancsajat-rendszer nem csupán nevében tradicionális-e, és a valóságban a modernizációs folyamatnak csupán eszköze, lévén maga is lényegében modern intézmény (hiába találhatók meg a korábbi társadalomban is, ám nem egészen a jelenlegi tartalommal). Ma ugyanis demokratikusan választott tanácsot jelent egy olyan társadalomban, amelyben különösen a falvakban a demokratikus választásnak aligha van hagyománya. Ám az is látható, hogy az idôsebbek helyett újabban a jobb képzettségûeket is honorálják, és szakértôk, sôt külföldi szakértôk is közremûködnek a mezôgazdasági termelésben is. Nem érdektelen természetesen azoknak a körülményeknek a vizsgálata, amelyek között a pancsajat rendszer kialakult. Az 1952-ben megindult a községfejlesztési program (community development program), amelynek alapvetô célja lett volna annak a hiátusnak a felszámolása, amely a rurális társadalmat a kormányzati rendszertôl elválasztotta, ám éppen ezt a célkitûzést nem érte el. Éspedig jórészt azért nem, mert túlságosan is közigazgatási elképzelésekkel és eszközökkel próbálta megoldani feladatát. Ennek eredménye végül is az lett, hogy nem tudta mozgósítani a lakosságot, sôt azok minden kezdeményezést a kormányzattól vártak. A kudarc egy következményeként jelent meg a pancsajati rádzs (azaz a tanácsuralom) elképzelése és rendszere, most már azzal a céllal, hogy teljesítse a demokratikus decentralizáció és a tervezett fejlesztési programokban való részvétel kettôs célkitûzését. Politikai szociológiai terminusban megfogalmazva: lehetôséget adjon a nem hivatalnok politikusnak arra, hogy a helyi érdekeket képviselve hidalja át a helyi társadalom és a politikai hatalom között a távolságot. A pancsajat rendszerben ugyanis valóságos helyi- és csoportérdekek mutatkoztak, sôt értékelôi ebben látják igazi lehetôségét és hatalmi súlyát. Az indiai politikusok éppen ezért kezdték felismerni a pancsajat rendszer elônyeit a személyes politikai karrier szempontjából is. Nehéz lenne most eldönteni, hogy milyen mértékben felel majd meg a pancsajat rendszer azoknak a várakozásoknak, amelyeket hoz- l 250 L
13 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására záfûztek és fûznek. Hogy a régi név és tekintély valóban alkalmas lesz-e arra, hogy fokozza a politikai aktivitást, és ezzel mozgósítsa az indiai parasztság több százmilliós tömegét az új befogadására. Arra sem adható egyértelmû válasz, hogy vajon a tradicionális falu ilyen, legalábbis nevében tradicionális intézménye segítségével mennyire szüntethetô meg az elszigetelôdés és a tradicionális életvitel még megmaradt nem kis mértéke. Formailag megvan erre a lehetôség, hiszen tudnunk kell, hogy a pancsajat rendszer nem csupán a falusi tanácsokat jelenti, hanem az indiai közigazgatás egységeinek szintjén ugyancsak jelentôsége van. A falusi és a kerületi szint között van a blokk, és a blokktanácsok elnökei alkotják a kerületi testületet. Így közvetlen kapcsolatot jelenthetnek a kerületi közigazgatás vezetôje (district officer) és az alárendelt közigazgatási gépezet, valamint a helyi tanácsok között. Ennek az egész rendszernek a mûködését azonban jelentôs mértékben még ma is az ökológiai viszonyok és az infrastruktúra fejlettsége inkább fejletlensége kondicionálja, nem szólva most az egyik legfontosabb, a helyi hatalmi viszonyokat erôsen befolyásoló tényezôrôl, a földbirtokrendszerrôl és a kasztrendszer következményeirôl. Annyi azonban már ma is megállapítható, hogy a földmûvelés termelékenysége jelentôsen megnövekedett. A falusi tanácsok tradicionális intézményének újraélesztése jogszabályi aktussal történt. Ebben az esetben tehát központi intézkedésre indult el egy folyamat, amelynek eredményei ma helyenként jelentôsek, másutt alig-alig, ha egyáltalán mûködnek az eredeti elgondolásnak megfelelôen. Ezzel szemben a kasztok funkcióváltozása, amelynek nyomai már a függetlenséget megelôzô indiai társadalomban is észlelhetôk voltak, a társadalom fejlôdésével fokozatosan jóllehet nem egyes jogszabályi rendelkezések hiányában alakult ki. Úgy tûnik, általános vélemény az indiai szociológusok és a politikai tudomány mûvelôi között, hogy a kasztok szerepe a mai indiai társadalomban politikává vált, pontosabban politikai funkciót is betöltenek. (Ezt állítják egyes vezetô indiai szociológusok, mint például Srinivas, Kothari és az Indiát jól ismerô külföldiek is, mint Rudolph.) Ha ez valóban így van. Miután a valóság ábrázolásában nincs okom kételkedni, akkor nagyon érdekes folyamat játszódhatott le az indiai társadalomban. l 251 L
14 Befejezés Nevezetesen egy valóban hagyományos, a társadalmi haladást kétségkívül gátló, éspedig a modernizálódás folyamatát eredeti formájában nehezítô intézmény korábbi lényegéhez képest diszfunkcionális továbbélése és beintegrálódása a modernizáció elômozdítására törekvô, sôt szocialista célkitûzéseket is hangoztató politikai rendszerbe. Indiában mindenekelôtt a földbirtokos-fôbérlôi rendszer radikális megszüntetésérôl, azaz a hatékony földreformtól, másrészt pedig a falusi írástudatlanság felszámolásától várható az egész társadalomban érezhetô javulás. Az elsô jelentôsége gondolom kézenfekvô. A jelenlegi földbirtokos rendszer nem csupán a parasztság kizsákmányolásával jár (amelyet csak fokoz a parasztság eladósodásához vezetô hitelrendszer), hanem a gazdasági hatalom mellett a politikai hatalomban való részesedést is elsôsorban a földbirtokos és a gazdag parasztok számára biztosítja a helyi és az alsóbb regionális igazgatásban, nemkülönben az egyes államok törvényhozási testületeiben. Ma már a parlamentben is jelentôs erôvel van jelen az ún. gazdag parasztság. Ez a körülmény természetesen megnehezíti a már megszületett földreformtörvények végrehajtását, a hitelrendszer gyökeres átalakítását. Márpedig India falusi lakossága fôleg kisparasztokból, ideértve az ún. marginális parasztot is (maximálisan két hektár földdel) és mezôgazdasági munkásokból áll. A falusi szegénység fô oka az alacsony anyagi bázis mellett az, hogy a parasztok jórészt elmaradtak az ország nagy részein a már mûködô modern agrotechnika használatától és kevéssé jutnak olyan kisegítô foglalkozáshoz, amely a földmûvelésbôl származó alacsony jövedelmüket kiegészítené. India egyik legnagyobb a falusi területeken különösen nyomasztó problémájának, a túlnépesedésnek a megoldásával is fôleg elvi szinten a kutatók és elemzôk légiója foglalkozik. A túlnépesedés következmény, nem csupán beidegzôdött szokásoknak, hanem a gazdasági és a társadalmi viszonyok sajátos történeti alakulásának a következménye. Ezek a szokások természetesen visszahatnak azokra a folyamatokra is, amelyek szülték. Annyi bizonyos és ezt ellenkezô irányú hazai példák is mutatják, hogy a gazdasági-társadalmi viszo- l 252 L
15 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására nyok által kialakított születési szint spontán alakulása csak bizonyos mértékig visel el tudatos beavatkozást. (Most nem az egyéni családtervezéssel járó beavatkozásra utalok, hanem a társadalmi méretû szabályozási törekvésre.) Ez az automatizmus ugyanis összefügg a születési kedvtôl látszólag messze fekvô tényezôkkel is. A tudatos szabályozás kellôen át nem gondoltsága a gazdasági-társadalmi viszonyokban okoz diszfunkcionális következményeket. Aligha vitatható azonban, hogy a gazdasági tényezôk által kondicionált mûveltségi szint jelentôs elem a születések számának alakulásában. A magasabb mûveltségû szülôknél ugyanis megjelenik a gyermek megfelelô felnevelésének igénye is. Ez valójában annak a felismerése, hogy az igény kielégítésének mindenképpen anyagi korlátai vannak. Ebbôl is következik, hogy a társadalomban, ha nehezen is, de szükségképpen el kell jutniuk a családtervezéshez. Ahhoz a gondolathoz, hogy a gyermekek számát a jövedelem szabta korlátokhoz is alakítani kell. Alacsonyabb mûveltséggel rendelkezôk körében ez a felismerés kevéssé születik meg. A nevelési igény is alacsonyabb, sôt a gyermekekrôl való gondoskodás tartalma sem függ össze a jövedelem és a gyermekszám alakulásának tudatos mérlegelésével. Ez a körülmény tehát nemcsak a születésszabályozási eszközök igénybevételét, elfogadását lehetôvé tevô mûveltségi szint meglétét, nemcsak annak felismerését jelenti, hogy a születések száma szabályozható. Nem csupán az eszközök ismerete, valamint a vonatkozó kormányprogramok kedvezô fogadtatására való készség szükséges tehát, hanem annak felismerése, hogy a születésszabályozás motiváltsága is fontos. Hangsúlyozom, a fentebb leírtak csak utalások a népesedéspolitikával összefüggésben éppen úgy, mint a társadalomalakítás általánosabb kérdéseivel kapcsolatban. Csupán azt jelzik, hogy a társadalomalakítás problémája mindenütt de egy fejlôdô országban különösképpen rendkívül bonyolult. E bonyolult összefüggéseknek szinte egyetlen ponton való megragadása is további problémák rendkívüli sokaságát hozza magával. A parasztság helyzetének javulása tehát mindenképpen és elsôsorban a további hatékony földbirtok-politikától függ. Mint korábban említettem ez esetleg hosszabb idôn keresztül végrehajtva is alkalmas az l 253 L
16 Befejezés elmaradott agrostruktúra átalakítására. A továbbfejlôdés, a modern mezôgazdasági kultúra kiépítése és a paraszti jövedelem emelkedése azonban már egy másik tényezô függvénye is, és ez a mûveltségi szint emelése. Könnyen belátható, hogy ez összefügg az imént említett lényegi problémával, a földbirtokreformmal, a parasztság anyagi s ezzel együtt politikai felemelkedésével. Különösen világossá válik ez, ha tudjuk, hogy India jól fejlett egyetemi-fôiskolai hálózattal rendelkezik, az alacsonyabb szintû oktatás azonban gyenge. Éspedig minél alacsonyabb szintre jutunk, annál gyengébb. A falusi iskolai hálózat jelentôs mértékben még az írástudást sem tudja biztosítani, jóllehet állandó és lassú fejlôdés észlelhetô ezen a téren, különösen a gyarmati idôkkel szemben. Nehéz lenne azonban azt a következtetést elkerülni, hogy az oktatási rendszer ilyen alakulásában is közrehat a két társadalom jelenlétének ténye. Különösképpen az a körülmény, hogy a falusi területek politikai képviselete az elôbb említett módon alakult. A helyzet paradox jellegét mi sem mutatja jobban, minthogy Indiában, ahol olyan nagy szükség van a mûvelt emberfôkre, éppen az egyetemet-fôiskolát végzettek között számottevô probléma a munkanélküliség. Ez jelentôs mértékben arra vezethetô vissza, hogy az egyetemet végzettek aránya a mûszaki természettudományi és humánjogi megkülönböztetés szerint hagyományosan alakulva, nem fedi a társadalmi igényeket. A humánjog-képzés aránya hagyományosan túlnyomó volt. Az sem elhanyagolható, hogy a népesség általános oktatási-mûvelôdési szintje rendkívül komplex mechanizmuson keresztül közrehat az egyetemet végzettek tudása hasznosításának korlátozottságában is. Végül meg kell említeni, hogy a politikai és gazdasági mechanizmusok, a központi kormányzat minden törekvése ellenére akadályozzák egyes programok végrehajtását. Így fordulhat elô, hogy az ország közismerten rossz egészségügyi viszonyai ellenére bizonyos orvosmunkanélküliség van. Bár talán az sem közömbös, amire vezetô indiai kutatók többször is utaltak, hogy az értelmiség húzódozik a falusi munkavállalástól, illetôleg az indiai orvosok kivándorlása is jelentôs visszafogó tényezô. l 254 L
17 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására A fejlôdésbôl adódó kihívásoknak való megfelelés folyamatában azonban úgy tûnik a társadalom azon elemei, amelyek hosszú történeti fejlôdés eredményeiként vannak jelen a változó viszonyok között, átalakult formában és funkcióval is tovább élhetnek. Akár még a kasztok, vagy a hasonló tradicionális intézmények is, amelyek bizonyos átalakulása is folyamatban van. A kasztok esete Indiában ugyan konkrét példa, mégis általánosabb jelenségre utalnak. A magam részérôl ugyanis nem tartom teljesen kielégítô magyarázatnak Kothari okfejtését, aki szerint Indiában mindig él a változás tradíciója. Azaz a hindu társadalom történetileg folytonosan beépítette a maga kontinuitásába a szükségessé vált változásokat. Még a teljesen stabil tradicionális társadalomnak is alkalmazkodnia kell a változó környezethez, és belsô fejlôdése sem lehet olyan véglegesen csökkent ütemû, hogy változásokat ne hozna. (Jó példa erre az iráni társadalom fokozódó átalakulása.) Az indiai társadalomban a változás tradíciója véleményem szerint inkább az elkerülhetetlenül szükségessé vált változás tradicionális csatornákba való terelését és fogadását jelentette. A többszöri hódítás által hozott korábbi változásokkal szemben a szükségképpeni önvédelembôl eredô attitûd, vagy az ellenállás, vagy pedig huzamosabb idôn keresztül a változások tradicionálissá való formálása alakult ki. Indiában erre annál is nagyobb lehetôség nyílott, minthogy a változások eredetileg kevéssé érintették néhány terület kivételével a társadalom túlnyomó többségét, a másik társadalmat. Kétségtelen azonban, hogy az új és a hagyományos összebékítésére való törekvés amely szinte mindenütt érezhetô a jelenlegi társadalomépítésben csak részben magyarázható a tradicionális társadalmi elemek több vonatkozásában is erôs jelenlétével. A tradicionális értékek, attitûdök és intézmények jelentôségét a fejlôdô országok társadalomalakításában, tervezésében nagyon világosan határozta meg annak idején Gunnar Myrdal a következôkben: A fejletlen országokban tanulmányozni kell a hagyományos értékrendet, mint egyikét azoknak a tényezôknek, amelyekkel számot kell vetni a tervezés során. De az a felfogás, hogy a fejlesztés céljait ezekben az értékekben kell keresni, lemondást jelent az ésszerû tervezésrôl. Ebbôl következik, hogy az a sok helyütt elterjedt felfogás tehát, l 255 L
18 Befejezés amely szerint a fejletlen országoknak meg kell engedni, hogy hagyományos értékrendjüknek megfelelôen fejlôdjenek szerinte helytelen. Egyebek között azért is, mert a hagyományos értékrendek nem alkalmasak a változások elôidézésére. Statikusak. Éppen ezért természetüknél fogva alkalmatlanok arra folytatta Myrdal, hogy felhasználják ôket a tervezés céljainak meghatározására. Az értékek szerepe a tervezésben kétségtelenül jelentôs, éspedig nem csupán a célkitûzések meghatározásakor, de a választott eszközök hatékony mûködésének elômozdításában is (MYRDAL 1974). A fejlôdô országok jelentôs részében a fejlesztés tradicionális értékei eddig nem mutatkoztak elegendônek a hatékony fejlesztés számára. (Vannak természetesen bizonyos fokig sajátos ellenkezô példák Malajziában és Szingapúrban is.) Ha ezek az értékek olyan általános szinten jelentkeztek, mint például az egyenlôség eszméje, a gyakorlati megvalósításban hatástalanok maradhattak. Az egyenlôség eszméje például az eddigi fejlesztés során még nagyobb egyenlôtlenségeket szült. Ha az értékek az eszközökkel azonosulnak, mint ahogyan gyakran megtörténik, például a termelés hatékonyságának növelése, vagy az iparosodás gyorsítása, a mezôgazdaság modernizálása stb. esetében, akkor a gazdasági ésszerûség önmagában jelentkezik és válik értékké. Ebben az esetben azonban nem csupán az a probléma, amire Myrdal utalt, hogy ugyanis a gazdasági ésszerûség alapján hozott intézkedések végül is hatástalanok, vagy kevéssé hatékonyak maradnak, ha a társadalomban inherens attitûdökkel, intézményekkel, a bennük megtestesülô értékekkel nem vetünk számot, hanem társadalmi hatásukban a gazdaságilag ésszerû intézkedések is problematikussá válhatnak. Az indiai társadalom és politika ma keresi a Nyugattal való összeköttetést, ám ez távolról sem mozog azonos síkon. Mindenekelôtt meg kell említenem, hogy az ország sem politikailag, sem pedig strukturálisan nem tekinthetô kiforrott politikai és világnézeti egységnek. Továbbá, ha a világban, a világ egyes részeiben, sôt az Ázsiában végbemenô folyamatokra figyelünk, az is világossá válik, hogy ott reálisan még nem alakultak ki bizonyos a homogenitást elérô tájegységek. Ezek az egységek az országhatárokon kívüli tájakat gazda- l 256 L
19 Az indiai társadalom válasza a Nyugat kihívására ságilag, sôt politikailag is szorosabban összekötik. Mégis azt kell mondanom, hogy ezek a perspektivikusan politikaivá váló egységek más, történetileg kialakult és politikaivá vált tényezôk ma még jelentôsek. Valószínû ugyan, hogy csak átmenetileg különböznek egymástól (például a gyarmatosítás megszüntekor), pontosabban a regionálisan hozzájuk tartozó más államoktól. Ezek a perspektivikusan kialakítható és összeköthetô nagyobb tájegységek a jövôben fokozatosan megfelelnek a legelôrehaladottabban Európában végbement regionális gazdasági, politikai és kulturális tájegységek politikai összekapcsolódásnak. (Az Európai Unióra gondolok.) Ázsiában valószínûsíthetô, hogy elôször Kína és vonzáskörzete (több szomszédos kis államban igen jelentôs kínai kisebbség, egyesekben talán már többség is él) esetében. A kínai lakosság számarányától nem függô országok egy része is egyre erôsödô gazdasági és politikai kötelékekkel kötôdik Kínához, amely már most is magához vonja ôket, az Egyesült Államok hatása ellenére. (Japánnal azonban történeti, politikai tényezôk, és az USA erôteljes gazdasági, politikai és katonai jelenléte folytán egyelôre nem fejlôdnek ilyen irányú kapcsolataik, de már látszanak az integrálódás kezdeti jelei. (Korábban már hivatkoztam az olajellátás egyre inkább érezhetô problémáinak megoldására kialakult távol-keleti Japánt, sôt Oroszországot is átfogó elgondolásokra.) Magában Indiában a térség gazdasági problémáinak megoldásában már mutatkoznak a szomszédokkal való együttmûködés jelei, de a kapcsolatok Kínával erôsödni látszanak. (A két országnak egyezményei is vannak egymással a területi problémák megoldására, ám csak elvileg, határidôt nem jelöltek meg.) Mindenesetre az Indiában erôsödni látszó vallási mozgalmakra, az egyes tagországok elszakadási próbálkozásaira egyelôre nem látszik közelinek a regionális problémák megoldása még az országon belül sem. Perspektivikusan azonban egy vagy két kelet- és talán közép-ázsiai integráció kilátásai nem reménytelenek. Ma már jelentôs tekintélye van az indiai tudománynak is. Kétezer évvel ezelôtt Európában úgy néztek Indiára, mint egy történelmi és kulturális helyre. A XIX. század második felében ez az ország lemaradt a fejlôdésben, és szellemi értékeit sem mindig értékelték. l 257 L
20 Befejezés Napjainkban azonban Európa is úgy tekinti Indiát, mint a két legnagyobb klasszikus civilizáció egyikét, amely igen jelentôs kultúrával rendelkezik. Az indiai tudomány feltárását, intézményeinek megteremtését még a XVIII. század végén Sir William Jones kezdte el. A fejlôdés akkor indult meg, amikor Warren Hastings Sir Philip Francis segítségével (ô a Kormányzó Tanács szenior tagja volt) megkezdte a kutatásokat. Az igazi megalapozó munkát azonban Sir William Jones végezte el, feleségével együtt, éspedig mint az Indiai Legfelsôbb Bíróság kinevezett tagja. Ebben a minôségében részt vett Hastings fôkormányzó. Mindketten tökéletlennek találták az akkor érvényes jogrendet. Ezen túlmenôen mivel Jones tökéletlennek találta a hírszolgáltatást stb. Bengálban a helyi bráhminokkal együttmûködve lapot alapított, majd beindította a hindu vallási könyvterjesztést, megjelentette a Bhagavad Gitát és Mahabharatát, és emellett kitûnô bírói munkát végzett. Megjegyzem még, hogy bár eleve öt nyelvet ismert, megtanulta a szanszkrit nyelvet is ben a Gangeszen felhajózott Benaresig és visszatérôben még több városba is ellátogatott. Több helyütt kapcsolatokat létesített a bráhmin közösségekkel, és ezzel összefüggésben a bengáli tudománnyal. Irodalmi és szerkesztôi munkásságban Kalidasa hindu író volt segítségére, akit egyébként a hindu Shakespeare-nek tartottak. A tudomány fejlesztésében is részt vett, éspedig feleségével együtt. Dolgoztak a görög hadjárat kutatásán is. Különösen Szelenukosz Nikátor Nagy Sándor ázsiai utódjának tevékenységét igyekeztek feltárni, de hindu kortársának Csandraguptának az élete és munkássága is érdekelte. A tudomány szervezeti kereteinek kiépülését segítette az Asiatic Society megalapítása és folyóiratának kiadása is. Elmondhatjuk tehát, hogy Jones és követôi tulajdonképpen elindították az indiai tudományos munkásságot, amely a késôbbiekben angol és indiai kutatók részvételével jelentôs tudományos életet fejlesztettek ki. Ez a tudományos élet azóta is fejlôdött, és a függetlenség után is jelentôs eredményeket ért el. Errôl a fejlôdésrôl igaz elsôsorban angol közremûködôkkel foglalkozik John Keay egyik mûve. Csak megemlítem, hogy a Sir William Jones alapította 1784-ben az Ázsiai Társaságot, amelynek késôbb Körösi Csoma Sándor nem l 258 L
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
Részletesebben1 KAPCSOLATI MARKETING
KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenKelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenVegyél elő papírt és tollat!
Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenMinél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt
Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenNők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenCsaládi életciklus. a szülői házból. családmag
Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.
RészletesebbenBenczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenA dohányszárítás elmélete és gyakorlata
A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
Részletesebbenßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
RészletesebbenTérszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai
Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenMobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben
Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben Czibere Ibolya czibere.ibolya@arts.unideb.hu MTA TK 2018. június 21. A mobilitás-kutatás irányai Debreceni Egyetem A mobilitások és immobilitások aspektusait
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenA FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA
A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenA menekültügy képe a magyar sajtóban
A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenBUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,
RészletesebbenA szeretet intimitása
Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat
MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat Daruka Eszter PhD hallgató 2012 ősz EGY KIS ISMÉTLÉS... Milyen szervezeti struktúrákról tanultunk? Milyen elvek mentén tudjuk megkülönböztetni az egyes
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL
STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei
ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenA nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenMatematika a középkorban ( )
Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei
RészletesebbenFolyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni
Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenBraudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában
270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.
RészletesebbenERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS
Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenMagyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond
Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk
RészletesebbenA (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében
A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)
Részletesebben