Az európai és az Európán kívüli nevelés

Átírás

1 Az európai és az Európán kívüli nevelés

2 A kontinentális rendszer Meghatározója a klasszikus középiskola (mind minta és modell), melynek célja a közhivatalnoki réteg képzése Nem diákokat tanítottak, hanem tantárgyakat Az intézményszervezés alapja a tantárgyfelosztás Záróvizsga, professzionális államigazgatás Nemzetállami identitás kialakítása Funkciós és rendszer-meghatározó 2

3 A kontinentális rendszer szerkezete Más intézménytípusok középiskolához hasonlítása Hármas tagoltság: alapfok, középfok, felsőfok Szelektivitás Többcsatornás választás A választás koréve 3

4 A francia oktatás/nevelés Három szintből tevődik össze Markáns s középiskola szerepe (líceum) _ BAC (baccalaureátus: középiskolai záróvizsga Kétféle szakképzés: Az oktatási rendszeren belül + záróvizsga Lazább kapcsolat az oktatási rendszerrel + záróvizsga 4

5 A német oktatás/nevelés Gimnázium fontos szerepet játszik Korai korév a választásban (10) 5

6 A kontinentális intézményes nevelés tartalma A rendszer szerkezete határozta meg a tartalmat A tanárok képzése külön intézményekben A különféle szinteken tanítók eltérő társadalmi pozíciója Kamarai és nem szakszervezeti jellegű érdekképviselet Központi tanterv, egységes tanterv, a tanterv mint sillabusz Tankönyv (tudományos) 6

7 Az atlanti intézményes nevelés A közösség iskolája : bevándorlók, puritán vallási közösségek Célja a fiatalok közösségi taggá tétele A tananyagot meghatározta a közösség kultúrája Gyakorlatorientált képzés (fizikai munkások) A letelepedőket el kellett, hogy fogadja a hely közösség: elfogadás 7

8 Az atlanti intézményes nevelés szerkezete Amerikai brit szerkezet: nincs, nem tartják számon Alulról épül és úgy válik rendszerré Igazgatás nélküli rendszer - a tanuló útja szabja meg. Intézményi bejutás előfeltételek teljesítése után 8

9 Az oktatás/nevelés tartalma az atlanti rendszerben A tananyag helyi kérdés: a közössé képviselői útján dönt Kompetenciák és készségek fontossága mert az oktatás a közösségbe vezet be Az iskola a gyakorlati élet laboratóriuma Curriculum típusú tanterv ( versenyfutás ) nem a pedagógus számára előírások, hanem a tanulónak tanulnivaló A pedagógus teljessé teheti a tanuló iskolai pályáját, a tanár értékelni tudja 9

10 Tankönyv és a tanár az atlanti oktatásban Tankönyv mint munkaeszköz A tankönyv mint áru A helyi közösség alkalmazottja tanít oktatásügyi szakmunkás : alapképzettség, majd pedagógusvégzettség: konszekutív mivel a szakmai és a tanár képzés időben elkülönül Professzionalizálódás és érdekvédelem 10

11 Kié az iskola? Iskolaszék Őfelsége tanfelügyelője ellenőrzi az iskolai tartalmi munkát Új-menedzserizmus: teljesítménymutatók Tesztközpontok Bíróságok Elszámoltathatóság Finanszírozás: helyi adókból iskolakörzetek 11

12 Az atlanti szellemiség Nem formális nevelés: nem felülről ered és nem felülről irányítják, ezért nem formalizált Értékelő pedagógiai kultúra: a teljesítménynek nagyobb a szerepe mint a kontinentális rendszerben Tesztközpontúság Gyenge közszféra/erős magánszféra Civil társadalom 12

13 A harmadik világ rendszerei Anglofon országok Volt brit gyarmatok Frankofon országok Volt francia gyarmatok Luzofon országok Volt portugál gyarmatok Eltérések az oktatásra fordított összegekben 13

14 Spanyol-portugál gyarmatok Ideológia: Eldorado megtalálása, kincskeresés és az uralkodónak beszolgáltatás Keresztény hittérítés, az oktatásügy mellékes Templomépületek, katolikus oktatás (ferencesek) Oktatás: felvilágosodás előtti állapotok 14

15 Brazília Egyetlen portugál latin-amerikai ország Oktatásügyét a jezsuiták határozták meg XIX. századtól gyarmati hatóságok kezén az oktatásügy 1945-től demokratikus átalakulás 1964 katonai puccs: az oktatás középfokúvá és minőségivé tétele 1971: a komprehenzív iskolává tétel 1982: visszatérés a hagyományos (szelektív) iskolához 15

16 Brazília oktatásügye a 20. században Az iskolarendszer nem épült ki megfelelően Magas lemorzsolódás, a felsőfokra jutás szűk és szelektív Analfabetizmus elleni küzdelem, iskolarendszeren kívüli oktatás A formális oktatás: alternatív, felszabadító, humanizáló pedagógiai nézeteket valló, nem formális mozgalom 16

17 Tanulságok Sajátos politikai rendszer és kultúra Gerillaháború és őserdő Az oktatás háttérbe szorul : pedagógiai mozgalmak (iskolátlanított társadalom) Szembefordulás az oktatás nemzetközi trendjeivel: tömegesedés, globalizáció, migráció 17

18 A holland-brit gyarmatok oktatásügye A gyarmatosítók nem katolikus szerzetesek vagy konkvisztádorok, hanem Vállalkozók, kereskedők A középréteg kialakulása, akik a brit elithez akartak hasonlítani Iskolarendszerről nem lehet beszélni 18

19 India és az intézményes nevelés Meghökkentő tarkaság: különféle oktatási intézmények, mint iskola Ma fejlett számítástechnikai/tudós nagyhatalom Vizsga és vizsgarendszerek adják a kohéziót Soknyelvűség (mintegy 50) Fontos az oktatástervezés/tervtárgyalás guru és guru-kul : a tanító háza = iskola 19

20 A francia gyarmatosítók Cél a királyi kincstár gazdagítása Ideológiája a civilizáció és rend elterjesztése, a társadalmi és kulturális egyenlőtlenség felszámolása és a felvilágosítás Az adminisztráció eszközével/fontossága: amelybe a belépést az iskola biztosítja 20

21 Algéria intézményes nevelése Oktatási rendszerét a kormány koordinálja A szintek közötti haladást a vizsgák biztosítják francia rendszer Lingua franca A francia eszmék gyorsabb beépülését látjuk Vietnam, Kambodzsa esetében, ahol a párizsi egyetemeken tanult elit eszméit hazaérve megvalósította. 21

22 Orosz gyarmatosítás és az oktatás Cél : Szibéria meghódítása Nem térítés, nem piacépítés, hanem felszabadítás Írni-olvasni tanítás, alfabetizáció és az analfabetizmus felszámolása = russzifikáció (oroszosítás), nacionalizmus Kelet-Európa: középpontban az egységes (politechnikai)középiskola, szovjet minta 22

23 Eu Kiemelt az intézményi forradalom Kezdetben csak gazdasági közösség, az oktatással nem foglalkozik (1957-től) Lisszaboni Szerződés: fordulópont, mert az oktatás ügyét európai színtérre emelik Az oktatásügy kétféle iránya: centrális és decentrális 23

24 Az EU pedagógiája Számítógép, kompetenciák Angol nyelv később egységes (szak)nyelv? Kommunikáció Regionalitás és fejlesztés Civil kezdeményezések Intézményi forradalom/szubszidiaritás 24

25 Köszönöm a figyelmet! 25