A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés*"

Átírás

1 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés* Kelemen Nóra, a KSH tanácsosa Kollár Beáta, a KSH titkára Az elmúlt évtizedek során számos módszer és javaslat fogalmazódott meg a tudásalapú gazdasági és társadalmi haladás elősegítésére, melynek útja az oktatási rendszer átalakítása és a kutatás-fejlesztés erősítése. Az oktatásnak a gazdaságban kiemelkedő szerepe van, hiszen egyrészt megalapozza a munkaerő-piacon történő elhelyezkedést, továbbá hosszabb távon, az egész ország gazdasági és társadalmi fejlődésére döntő mértékben hatással van. Az iskolázottság a munkaerőpiaci helyzet megítélése szempontjából az egyik legkritikusabb tényező. Az 1990-es években végbement felsőoktatási expanzió, továbbá az oktatási rendszerben lezajlott strukturális változások alapjaiban változtatták meg a népesség iskolázottságát, a továbbtanulási elképzeléseket és ezzel összefüggésben a fiatal pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. A kutatás-fejlesztés terén pedig ún. keretprogramokban határozták meg a közösségi szintű kutatásfejlesztés kialakítását a versenyképesség javítása érdekében. Magyarország az EU tagállamaként aktívan részt vesz ezen programok megvalósításában, így az oktatási és képzés területét érintő változások nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő fontosságúak. TÁRGYSZÓ: Oktatásstatisztika. Nemzetközi elemzések, összehasonlítások. * A dolgozat a Magyar Statisztikai Társaság évi Keleti Károly-pályázatán harmadik helyezést elért munka kissé módosított változata.

2 1034 Kelemen Nóra Kollár Beáta A második világháborút követően a megerősödött gazdasági hatalmak (például Dél-Korea) valamennyien az innováció látványos előtérbe állításával, és az oktatás ugrásszerű fejlesztésével érték el kimagasló fejlődési eredményeiket. A XX. század végéhez közeledve az oktatás, a tudományos kutatás és az innováció együttesen a gazdasági növekedés kulcstényezőjévé váltak. A tudás megszerzését és fejlesztését fontosnak tartó hosszú távú trend a XXI. század első évtizedében tovább folytatódott. Ebben a közegben hatalmas tömegű ismeret, a társadalom és a gazdaság fejlődését segítő tudás halmozódott fel, amely közelebb visz a természet, a társadalom és az ember megismeréséhez. 1 Magyarországot területileg és a népesség számát tekintve egyaránt a viszonylag kis országok közé sorolják, ahol a nemzetközi hatások az ország gazdaságának nyitottsága miatt hatványozottabban vannak jelen. Az ország geopolitikai elhelyezkedése, a lakosság nagysága, a természeti erőforrások korlátozottsága, a piac szerény terjedelme mind-mind olyan tényezők, amelyek egyre fontosabbá teszik a tudást az ország fejlődésében, valamint a hatékony részvételt a nemzetközi környezetben. 1. Oktatás A rendszerváltozás után, a piacgazdaságra való áttéréssel, a jelentős szerkezeti átalakulással, az információs társadalom és a kommunikációs technológia folyamatos fejlődésével a vállalatok közötti verseny is rendkívül kiélezetté válik. Ebben jelentős szerepe van a képzett munkaerőnek. Nemzetközi szempontból is igaz ez, hiszen amikor egy vállalat más országban telephely létrehozásáról dönt, költségei és technológiai igényei tükrében a munkaerő képzettségét is figyelembe veszi Az oktatás funkciója és jelentősége Az oktatásnak a gazdaságban kiemelkedő szerepe van, hiszen egyrészt megalapozza a munkaerőpiacra való belépést, másrészt, hosszabb távon, az egész ország fej- 1 Az 1960-as, 1970-es években a tudomány világában meghatározóvá lett egy csoport, melynek tagjai Római Klub néven nevezték magukat. (Ez az ún. Meadows-jelentés a növekedés határai -ról.) Azon a véleményen voltak e témát tekintve, hogy a középtávú periódusokat alapul véve rendre feleződik az az időhorizont, ami alatt az emberiség rendelkezésére álló tudásvagyon megduplázódik.

3 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1035 lődésére döntő mértékben hatással van. Nemzetközi és hazai elemzések egyaránt azt mutatták az elmúlt években, hogy azoknak az országoknak sikerült a gazdasági növekedésben felzárkózni a korábban évtizedeken át előttük járókhoz, amelyek egy viszonylag hosszú távú és anyagiakban, valamint időben ráfordításigényes beruházást, az oktatási célra fordítottat előtérbe helyezték. (Nyitrainé [2001]) Az oktatás funkcióját többféleképpen közelíthetjük meg. Az oktatási rendszer egyik alapfunkciója, hogy a fiataloknak a gazdaságilag aktív életszakaszára való felkészítéséhez hozzájáruljon. Az oktatás nem egyedül felelős ebben, hiszen a család, a média, a foglalkoztatáspolitika szerepvállalása sem kérdőjelezhető meg, de kiemelten felelősek a szakiskolák, az érettségi utáni képzést folytató intézmények, a főiskolák és az egyetemek, amelyek elvégzése után a fiatalok jelentős hányada el kíván helyezkedni. (Halász Lannert [2003]) Nemzetgazdasági szempontból, az oktatás fő funkciója, hogy hozzájáruljon a humán tőke segítségével a gazdasági növekedéshez. Az iskolázottság jelentőségének növekedését az ún. oktatásügyi közvélemény kutatások eredményeivel is alátámaszthatjuk (Halász Lannert [2003]). Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott állítással 1990-ben a válaszadók mintegy 36 százaléka értett egyet, míg 62 százalékuk azon a véleményen volt, hogy A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is ha nem iskolázott. Ez az arány 2005-re jelentősen megváltozott. A válaszadók 47 százaléka gondolta úgy, hogy az iskolázottság számít, míg a válaszadók fele szerint a tehetség jelenti a boldogulás alapját Az iskolázottság szerepe a gazdaságban A munkaerő-piaci elhelyezkedés önmagában nem nyújt biztonságot, számos olyan tényező befolyásolja, mint az iskolázottság, a jövedelem, a tapasztalat, a tudás és nem utolsósorban a vágyaink. Ezek közül a legalapvetőbb az iskolázottság, amely a munkaerő-piaci helyzet megítélése szempontjából a legkritikusabb tényező. Szerepének fokozatos felértékelődésével jelentősége is megváltozott az elmúlt évtizedben. Elterjedt az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) szemlélete, de megemlíthetnénk akár a tudás szerepének növekedését, a tudás alapú gazdaságra törekvést is, amelyet az ún. Lisszabon-stratégiaként emlegetett célkitűzés foglal magába. Erről 2000 tavaszán az Európai Tanács lisszaboni ülésén állapodtak meg, melynek értelmében az EU ezt a stratégiai célt tűzte ki: következő évtizedre: a világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval, valamint a környezet iránti tisztelettel. (EU [2004])

4 1036 Kelemen Nóra Kollár Beáta Az oktatási rendszerben lezajlott strukturális változásoknak, illetve az expanziónak köszönhetően az élveszületések számának csökkenése ellenére folyamatosan nőtt a beiskolázások, és így a végzettek száma. Ez részben gazdasági tényezőkkel magyarázható, hiszen az es években lezajlott politikai, gazdasági változások következményeként megjelenő munkanélküliség, valamint az attól való félelem a társadalom idősebb csoportjait is rákényszerítette, hogy felismerjék a továbbtanulás, az iskolázottság jelentőségét. Ennek hatására meglehetősen gyakorivá vált az oktatásba való visszalépés. A munkakínálat növekedésével párhuzamosan a munka kereslete is átalakult, hiszen keresettebbek lettek a magasan képzett munkavállalók, illetve az alacsonyabb végzettségűek iránti igény jelentős mértékben lecsökkent. Az általános tendencia keretei között azonban rések is keletkeztek, mivel a felsőoktatás felé eltolódó oktatási rendszer több fontos, szakmunkás végzettséget igénylő területen a gazdasági növekedést gátló szakemberhiányt eredményezett. Az iskolai végzettség mind egyéni, mind társadalmi, gazdasági méretekben egyaránt rendkívül fontos szerepet tölt be. Az egyén szempontjából a képzettség jelentőségét az adja, hogy lehetővé teszi számára a munkaerőpiacon egy adott pozíció megszerzését. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabban képzett valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem válik munkanélkülivé, azonban ha az elmúlt néhány évre visszatekintünk, megdőlni látszik ez a feltevés A magyar oktatási rendszer A magyarországi oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben alapos átalakuláson ment át. A tankötelezettséget 16 évről 18 évre emelték, továbbá 1990-ben bevezették a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzési formát, valamint 1998-ban megindult az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképesítés elnevezésű program (röviden AIFSZ, 2002-től felsőfokú szakképzés). A költségtérítéses, illetve a nem nappali képzési formák megjelenésével és elterjedésével a felsőoktatásban gyökeres változások mentek végbe. Ezen szerkezeti változásoknak az elsődleges célja a munkaerőpiaci elhelyezkedés elősegítése és/vagy a továbbtanulás megkönnyítése, ösztönzése. Sajnos azonban ez a lényegében helyesnek tűnő cél a gyakorlatban nem mindig érvényesül. Oktatási rendszerünk szintenként szerveződik, az óvodai szinttől kezdve, az alap-, a közép- és a felsőfokú szinteken át, amelyet egy nemzetközi szabvány szerinti osztályozási rendszer részletez, az ún. ISCED (International Standard Classification of Education) rendszer (Halász Lannert [2003]). Egyes szintjeit az életkor függvényében az 1. ábra mutatja. Az 1990-es években három fő tendencia figyelhető meg. A legfontosabb a felsőoktatási expanzió (az iskolai tanulólétszám növekedése), amely az oktatásban lezajló folyamatokat jellemezte. Emellett folyamatosan erősödött az élethosszig tartó tanu-

5 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1037 lás szerepe, valamint előtérbe került a felnőttképzés. Az élethosszig tartó tanulás körébe beletartozik mindenfajta tanulási tevékenység, attól függetlenül, hogy az milyen formában történik, továbbá amelynek célja új ismeretek szerzése, illetve készségek fejlesztése. A formális, azaz az iskolarendszerű képzés az oktatási intézményekben zajló képzés, amelynek eredménye valamilyen képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány, diploma. A nem formális, azaz az iskolarendszeren kívüli képzés többnyire kiegészítése az iskolarendszerű képzéseknek (például tanfolyamok, magánórák, munkahelyi oktatás stb.). Igénybevételének célja elsődlegesen a magasabb képzettség vagy az eddigiekhez képest más jellegű szakmai végzettség megszerzése. Az informális képzés pedig a nem szervezett keretek közt zajló tanulás (például szakkönyvek, CD-k által). Az élethosszig tartó tanulás, illetve a felnőttképzés szerepe elsősorban a gazdaság átalakulásával hozható összefüggésbe. Ennek értelmében A folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a munkaerőnek a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. (KSH [2004b]) 1. ábra. Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor szerint Felsőoktatás Életkor Főiskolai programok PhD-/DLAprogramok Szakirányú továbbképzés Egyetemi programok Közoktatás Szakiskolai programok Speciális szakiskolai programok Óvodai programok Felsőfokú szakképzés Szakközépiskolai programok Általános iskolai programok Gimnáziumi programok Forrás: KSH [2004c].

6 1038 Kelemen Nóra Kollár Beáta 1.4. A népesség iskolázottság szerinti összetétele Az 1990-es években jelentős változásokat tapasztalhatunk a magyarországi továbbtanulási struktúra terén. A szakközépiskolában, valamint a gimnáziumban továbbtanulók aránya a csökkenő születésszám ellenére folyamatosan növekedett, ezzel párhuzamosan azonban a szakmunkásképzést választók aránya nagymértékben csökkent. A folyamatok hátterében a következők állnak. A középfokú továbbtanulási döntéseket erőteljesen befolyásolta a felsőoktatás átalakulása, képzési formáinak kibővülése. Ennek hatására ugrásszerűen megnőtt a felsőoktatásba való bekerülés esélye, amelyet viszont szakközépiskolai, illetve gimnáziumi végzettség birtokában lehet megvalósítani. A felsőoktatás szerkezeti átalakulásával, a képzés kínálatának kibővülésével, az iskolázottság jelentőségét egyre többen ismerik fel, és ez tükröződik a felsőoktatásba jelentkezők számában is és 1995 között igen jelentős mértékben, közel kétszeresére nőtt a jelentkezők száma, a felsőoktatási expanzió és az 1970-es évek közepének magas születésszáma együttes hatásaként. 2. ábra. Az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezők számának alakulása, nappali tagozat Ezer fő év Forrás: A 2 4. ábránál OM [2004], valamint OM [2006]. Az 1990-es évek második felétől, lényegében stagnál a jelentkezések száma, azonban ez is alapvetően az expanziót jelzi, hiszen a jelentkezők számában nem tapasztalható nagyobb mértékű visszaesés. A növekvő jelentkezőszámnak köszönhetően, a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók száma folyamatosan nőtt az elmúlt években.

7 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés ábra. Felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók számának alakulása az összes tagozaton Ezer fő / / / / / / / / /07* év * Előzetes adatok. Az 1990-es tanévhez képest megnégyszereződött a diákok száma és így a 2003/2004-es tanévben már meghaladta a 400 ezer főt. A 2006/2007-es tanévben azonban mintegy 2 százalékkal kevesebben kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami jelzi, hogy a hallgatólétszám 1990 óta tartó növekedése megállt. A felvételi statisztikák szerint ez a nappali tagozaton tanulók számának közel 3 százalékos növekedése, valamint az esti, levelező és távoktatáson hallgatók számának megközelítőleg 8 százalékos csökkenésének a következménye. A nem nappali tagozatok, azaz az esti, a levelező és a távoktatás képzési formáknak az utóbbi évekre jellemző elterjedése megteremtette a munkavégzés melletti tanulás és így a magasabb képesítés megszerzésének lehetőségét is. A felvételi statisztikákból kiderül, hogy a nem nappali tagozatokra jelentkezők többsége elsősorban munka mellett szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, így befektetésként kezelve a továbbtanulást, hajlandóak fizetni is a diploma megszerzéséért. A nem nappali tagozatok szerepének erősödésére utal, hogy a hallgatók száma ezeken a képzési formákon az 1990-es években folyamatosan nőtt. Ezzel párhuzamosan a nappali tagozaton tanulók száma növekedett ugyan, de az összlétszámon belül, arányuk jelentős mértékben visszaesett. Az utóbbi években tapasztalható némi változás, ami a nappali tagozatok szerepének újbóli erősödésére utalhat. A népszámlálási adatok szerint az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya évtizedeken keresztül folyamatosan csökkent, illetve ezzel párhuzamosan a közép- és felsőfokú végzettségűek száma dinamikusan nőtt, azaz a népesség iskolázottsága, húsz év alatt, egyre magasabb szintet ért el.

8 1040 Kelemen Nóra Kollár Beáta 4. ábra. A felsőoktatási hallgatók számának megoszlása tagozatonként 1990/1991-es tanév 2006/2007-es* tanév 4% 25% 34% 6% 58% nappali esti levelező távoktatás 71% 2% * Előzetes adatok. 5. ábra. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Százalék 100% 90% 90 80% 80 70% 70 60% 60 50% 50 40% 40 30% 30 20% 20 10% 10 0% év Felsőfok Érettségi Szakmai oklevél érettségi nélkül 8 évfolyam 8 évfolyamnál kevesebb Forrás: KSH [2005a]; KSH [2005b]. A felsőoktatási expanziónak köszönhetően az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya változott a legnagyobb mértékben, arányuk a 7 évesnél idősebb népességen belül több mint kétszeresére emelkedett Képzés és munkanélküliség A frissen végzett fiatalok, vagyis a pályakezdők hosszabb időt töltve az oktatásban egyre iskolázottabban lépnek be a munkaerőpiacra, az általános iskolai vég-

9 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1041 zettséggel való elhelyezkedés esélye fokozatosan háttérbe szorult, míg a diploma jelentősen felértékelődött. Mégis Magyarországon a munkaerőpiacon csak kis létszámban vannak jelen a fiatalok. Igen nagy probléma a fiatal pályakezdők körében tapasztalt magas munkanélküliségi ráta, illetve a korcsoportot jellemző alacsony foglalkoztatottsági szint. Nemzetközi környezetben vizsgálva a hazai adatok még kedvezőtlenebbek. (2006-ban a éves fiatalok munkanélküliségi rátája az Unió 25 tagállamában 17,2 százalékot tett ki, miközben Magyarországon 19,1 százalékot. A fiatalok foglalkoztatási rátája tavaly az EU-ban 37,3 százalék volt, hazánkban pedig 21,7 százalék.) Ezer fő ábra. A regisztrált munkanélküli pályakezdők számának alakulása, év Forrás: FH [2005]. 7. ábra. A évesek munkanélküliségi rátája felsőfokú iskolai végzettség szerint Százalék év főiskola Főiskola Egyetem egyetem Forrás: KSH [2004a].

10 1042 Kelemen Nóra Kollár Beáta Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján megfigyelhető, hogy az ezredfordulót követően folyamatosan nőtt a regisztrált munkanélküli pályakezdők 2 száma, ami 2000-hez képest mintegy 57 százalékos növekedés. A KSH munkaerőfelmérésnek adatai alapján, a évesek körében, mindegyik végzettségi szinten folyamatos növekedés tapasztalható a munkanélküliségi ráta tekintetében. A legnagyobb mértékű növekedés az egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküliek körében tapasztalható. A ráta értéke 2000-ben mindössze 9 százalékos volt, 2006-ban viszont már meghaladta a 17 százalékot. A munkanélküliségi ráta 2002-ben volt a legmagasabb a gimnáziumot és a szakmunkásképzőt végzettek körében Oktatás és képzés az Európai Unióban Az első jelentős lépés az oktatás terén az Európa Tanács által 1971-ben a tagállamok oktatási minisztereinek részvételével megrendezett konferencia volt, amely hangsúlyozta az együttműködés megteremtésének fontosságát az oktatás terén ban készült el az első oktatással foglalkozó dokumentum is, az ún. Janne-jelentés, amely a közösség oktatáspolitikájának főbb irányvonalait tartalmazta. Ennek folytatásaként jött létre az első határozati javaslat az oktatási együttműködésről. Az es években e dokumentációk alapján számos kísérleti jellegű program indult az oktatás különböző területein (például szorosabb együttműködés a felsőoktatásban), és ekkor merült fel először az Oktatási Bizottság létrehozása is. Az első oktatási munkaprogram 1976-ban készült el, amely lerakta a Közösség oktatási politikájának alapkövét, hiszen ebben fogalmazták meg a tagállamok és a Közösség közötti együttműködési feltételeket. Az EU oktatási és képzési politikája az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan változott. Az 1976-os munkaprogram eredményeinek értékelését követően, az 1980-as évek elején, a közös piac kiterjesztésével párhuzamosan kiemelkedő jelentőségűvé vált az emberi erőforrás tényezője és ennek kapcsán előtérbe került a fiatalok és az oktatás helyzete is. Ezekben az években az oktatást és a képzést már az egységes piac megteremtéséhez szükséges alapvető feltételeként emlegették, kulcsfontosságú kiegészítő területté vált. Az 1980-as években több akcióprogram látott napvilágot, ilyen volt, többek között, az 1983-as felsőoktatási nyilatkozat, az ún. közös tanulmányi programok, amelyek megalapozták az egyes tagállamok felsőoktatási intézményei közötti együttműködést. Az Adonnino-jelentés az oktatási együttműködés fejlesztéséről (1984), valamint az Eu- 2 Pályakezdőknek tekinthetők a regisztrált munkanélküliek közül azok a 25. életévüket felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot. Foglalkoztatási Hivatal fogalmi rendszere alapján.

11 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1043 rópai Közösség 1985-ös Bizottsági Fehér Könyve, amely a fiatalok európai szintű gondolkodását hivatott erősíteni. Az oktatás egyre nagyobb szerepet töltött be a Közösség életében, hiszen a munkanélküliség, az elöregedő társadalom az egyre inkább élesedő verseny és a technológiai fejlődés, illetve az ezekkel kapcsolatos problémák rávilágítottak a magasan képzett munkaerő fontosságára. A megváltozott munkaerő-piaci feltételek természetesen erősen hatottak a képzési igényekre is. Újabb, az oktatás szélesebb területére kiterjedő akcióprogramok láttak napvilágot, amelyek elsősorban a felsőoktatás és a gazdasági élet közötti kapcsolat szorosabbá tételére törekedtek. Ezek a programok következők voltak: COMET az európai egyetemek és vállalatok közötti együttműködés ösztönzése (1986), Eurotechnet (1985) a technológiai fejlődést kísérő innováció és az ezzel kapcsolatos képzés ösztönzése, Erasmus (1987) egyetemek közötti kapcsolatok és mobilitás fejlesztése, Lingua (1989) az idegennyelv oktatásának fejlesztése, Petra szakképzés biztosítása, a mobilitás fejlesztése, FORCE felnőttképzés fejlesztése, HELIOS a hátrányos helyzetűek részvételi esélyeinek támogatása a képzésben. Ugyancsak jelentős állomás volt a közösség oktatási politikájának formálódása során az 1988-as határozat az oktatás európai dimenziójáról, amelynek célja többek között az volt, hogy fiatalok aktívan vegyenek részt a közösség gazdasági és társadalmi életében, illetve ismerjék fel az integrációból származó előnyöket és hátrányokat. Az 1990-es években előtérbe került az Európai Szociális Alap, mivel azon felül, hogy a már munkanélkülivé válókon próbált segíteni (képzés és átképzés útján), emellett fontossá vált a munkanélküliség megelőzése is. Ennek eredményeként jelent meg a már említett egész életen át tartó tanulás fogalma, illetve ennek támogatása (az Unió 1996-ot az élethosszig tartó tanulás évének nyilvánította) kiemelkedő évnek számít az EU oktatási politikájának szempontjából is, hiszen a Maastrichti Szerződés 126. cikkelye által az oktatás a közösségi jog részévé vált. A 126. cikkely második bekezdése tételesen felsorolja azt, hogy melyek azok a konkrét oktatási területek, amelyeken uniós cselekvés történhet. Ezek a következők: a) az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek tanítása és terjesztése révén, b) a hallgatók és oktatók mobilitásának a bátorítása, egyebek mellett a végzettségek és a tanulmányi idő-

12 1044 Kelemen Nóra Kollár Beáta szakok iskolai elismerésének a bátorításával, c) az oktatási intézmények közötti kooperáció elősegítése, d) tagállamok oktatási rendszereire jellemző közös témákkal kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréjének a fejlesztése, e) a távoktatás fejlesztése től miután az oktatás már a közösségi jog része volt két fontos programot vezettek be: a Socrates programot, amely átfogóan fogalmazott az általános alap-, középfokú oktatás, és a felsőoktatás egyes területeiről. Alapvető céljai közé tartozott a nyelvoktatás fejlesztése; a mobilitás, a tagországok közötti együttműködés erősítése; az európai oktatási térség kialakításának támogatása, és a Leonardo da Vinci programot, amely a szakképzés kérdéseivel, problémáival foglalkozott, elsődlegesen a közösség szakképzési politikájának megvalósítására törekedett, és ezt alapvetően a tagállamok szakképzési rendszereinek modernizálásával kívánta elérni. Fontos kiemelni az 1997-ben megjelent Tudás Európája felé c. dokumentumot, amely a tudásalapú társadalom korának jelentőségét négy fő tényezővel hangsúlyozza, az innováció, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a képzés. A következő lényeges lépés, az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat volt, amely az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása mellett foglalt állást. A bolognai folyamatként emlegetett rendszer a következő célokra épül: a felsőoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása, az egymásra épülő kétciklusú felsőoktatási rendszer bevezetése, a hallgatói mobilitást elősegítő egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása, a hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elősegítése, az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás terén, az európai felsőoktatási intézmények együttműködésének elősegítése. Az említett célokat legkésőbb 2010-ig kívánják megvalósítani. A kétévente megrendezett tanácskozásokon (2001: Prága, 2003: Berlin, Bergen, 2007-ben London) megállapították, hogy minden területen elkezdődtek a munkálatok, továbbá újabb területek bevonására (például az életen át tartó tanulás) és a kooperáció erősítésére hívták fel a figyelmet.

13 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés tavaszán az Európai Tanács lisszaboni ülésén fogadták el az Unió új középtávú stratégiáját (Lisszabon Stratégia), amelyről már a említést tettünk. Ebben nagy szerepet kapott az oktatás és képzés rendszereinek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése, illetve az ún. egységes európai oktatási térség létrehozása ben jelent meg az Európai oktatási és képzési rendszerek jövőbeni konkrét célkitűzései című jelentés 3 (e célok megvalósításáról 2002-ben munkaprogram készült), amely három fő célt fogalmazott meg: az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának növelése, a tanuláshoz, képzéshez való hozzáférés megkönnyítését minden polgár számára az egész élet folyamán, az oktatási és képzési rendszerek kapuinak kitárása a külvilág előtt ra az Oktatási Miniszterek Tanácsa már konkrét számokkal fejezte ki e célkitűzéseket, az oktatás és képzés európai referenciaértékei alapján. Többek között azt, hogy 2010-re az EU-ban nem lehet magasabb 10 százaléknál azon éves fiatalok aránya, akik legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben. Valamint azt, hogy 2010-re az EU-ban az élethosszig tartó tanulásban részt vevők átlagos aránya a felnőtt munkaképes korú lakosságnak (25 64 éves korosztály) legalább 12,5 százaléka kell, hogy legyen (Forgács Loboda [2003] 65. old.) 2006-ban megkezdődött a bolognai folyamatra is épülő, az ún. Európai Képesítési Keretrendszer kialakításának. Az eddigi programok mellett, amelyek elsősorban az oktatási rendszerek összehangolására törekedtek, ez a rendszer a képesítések tagállamok közötti összehasonlítását kívánja elősegíteni. Az Európai Unióban az oktatás szerepének erősödésével párhuzamosan felértékelődött az ifjúság szerepe, az ifjúságpolitika is, hiszen gazdasági szempontból ez az egyik legérzékenyebb társadalmi réteg, amely a képzettség útján közvetlenül gyakorol hatást a munkaerőpiaci viszonyokra. Az EU különös figyelmet fordít a fiatalok szerepvállalására, így elindította a Youth programot, amelynek fő célja többek között, hogy lehetővé tegye a fiatalok számára olyan tudás, tapasztalat és készségek megszerzését, amelyekre a jövőbeni életükben támaszkodhatnak (Móder Endrész [2004]). A fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeik, a körükben tapasztalható munkanélküliség nemcsak nemzetgazdasági szintű probléma, hanem egyre inkább 3 A jelentés elérhető a internetes oldalon.

14 1046 Kelemen Nóra Kollár Beáta globális méreteket is ölt. Első látásra talán túlzásnak tűnik ennek ilyen mértékű feltüntetése, de ha figyelembe vesszük azokat az arányokat, miszerint a világszerte munkanélkülinek minősülő személyek közel fele 24 éven aluli (lásd ILO évi budapesti konferenciáját), ezért mindenképpen foglalkozni kell a témával, mert hosszú távon igen kedvezőtlenül befolyásolhatja a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét Magyarország az Európai Unióban az oktatás és képzés területén Az oktatás és képzés területén az EU a tagállamok között, minél magasabb szintű együttműködés megvalósítására törekszik, és egyelőre nem kívánja a hatáskörök átszervezését közösségi szintre. Ennek fényében Magyarországnak semmilyen kötelezettsége sincs a képzési rendszerének átalakítása terén, de kívánatos, hogy a magyar oktatási rendszer törvényi előírásai, rendeletei az EU alapvető követelményeinek megfeleljenek. Az oktatás és a képzés jelentőségének EU-beli erősödésére utal, hogy az EU egyes tagállamaiban az elmúlt években folyamatosan nőtt a GDP százalékában kifejezett oktatásra fordított költségvetési kiadások nagysága. A legdinamikusabban Magyarországon, Lengyelországban és Nagy-Britanniában. Ezzel párhuzamosan azonban ez az arány Ausztriában, Lettországban és Litvániában 2000 és 2003 között csökkent. Az Európai Unióban, 2003-ban átlagosan a GDP 5,2 százalékát fordították oktatással kapcsolatos kiadásokra, szemben a évi 4,7 százalékkal. Az uniós átlaghoz képest hazánkban ugyanakkor valamivel nagyobb volt ez az arány, 5,9 százalék, míg 2000-ben csupán 4,5 százalék. A 25 tagország adatai alapján, a GDP legnagyobb hányadát Dániában (8,3%), Svédországban (7,5%) és Finnországban (6,5%) fordítják oktatási költségekre, míg a legkevesebbet Görögországban (3,9%), Luxemburgban (4,1%) és Spanyolországban (4,3%). A felsőoktatásban lezajlott expanzió azonban nemcsak Magyarországon, hanem bár kisebb mértékben, de az Európai Unió több tagországában is megfigyelhető volt és 2005 között az EU 25-ben a felsőoktatásban tanulók száma több mint 20 százalékkal növekedett (hazánkban ugyanezen időszak alatt 71 százalékos volt a növekedés mértéke). Az egyes tagországok adatai alapján a vizsgált időszakban megkétszereződött a hallgatói létszám Litvániában, mintegy 90 százalékos volt a növekedés mértéke Lettországban, valamint Lengyelországban is jelentős mértékben, közel 80 százalékkal nőtt a létszám. Igen dinamikus növekedés figyelhető meg további országokban is (például Szlovákiában, Szlovéniában és Görögországban).

15 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1047 Az oktatásra fordított költségek az EU 25-ben, a GDP százalékában 1. táblázat Ország évben Dánia 8,3 8,3 Svédország 7,3 7,5 Ciprus 5,4 7,4 Finnország 6,1 6,5 Belgium 6,0 6,1 Szlovénia 6,1 6,0 Magyarország 4,5 5,9 Franciaország 5,8 5,9 Észtország 5,6 5,7 Lengyelország 4,9 5,6 Portugália 5,4 5,6 Ausztria 5,7 5,5 Nagy-Britannia 4,6 5,4 Lettország 5,6 5,3 EU 25 4,7 5,2 Litvánia 5,6 5,2 Hollandia 4,9 5,1 Málta 4,5 4,8 Olaszország 4,5 4,7 Németország 4,5 4,7 Csehország 4,0 4,6 Írország 4,3 4,4 Szlovákia 4,2 4,4 Spanyolország 4,3 4,3 Luxemburg 3,8 4,1 Görögország 3,7 3,9 Forrás: Eurostat [2006]. A képzettség szerepének növekedésére utal az előzők mellett az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos adatok alakulása is. Ennek alapján elmondható, hogy az EU szinte valamennyi tagállamában, a felnőtt éves népességen belül az elmúlt években folyamatosan nőtt azok aránya, akik részt vesznek valamilyen képzési formában. Az Európai Unióban (EU 25) 7,9-ról 11 százalékra nőtt a képzésben részt vevők aránya a felnőtt lakosság körében.

16 1048 Kelemen Nóra Kollár Beáta 8. ábra. A hallgatók számának alakulása a felsőoktatásban az EU 25-ben Millió fő év Forrás: Eurostat [2006]. 9. ábra. A képzésben részt vevők aránya éves népességen belül 2005-ben az EU 25-ben, illetve néhány tagállamban Magyarország Litvánia Lettország Franciaország Németország Luxemburg EU 25 Ausztria Svédország százalék Forrás: Eurostat [2006]. A legnagyobb mértékű növekedés Franciaországban, Spanyolországban és Litvániában volt tapasztalható, 2000 és 2005 között két- illetve két és félszeresére nőttek ezekben az országokban a éves népességen belül a képzésben részt vevők aránya. Hazánkban 2000-ben ez az arány alig haladta meg a 3 százalékot, azonban 2005-re már 4,2 százalékra nőtt.

17 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés Oktatás és munkaerőpiac Látható volt, hogy a fiatalok központi szerepet töltenek be nemcsak az oktatással kapcsolatos területeken, hanem az Európai Unió gazdasági és társadalmi életében egyaránt. Miután Magyarországon nem könnyű ennek a korosztálynak a munkaerőpiaci elhelyezkedése, így érdemes ezt az EU szintjén is megvizsgálni és 2004 között néhány tagállamban, (például Csehországban, Luxemburgban, illetve Ausztriában) rendkívüli mértékben megnőtt a 25 éven aluliak körében a munkanélküliségi ráta. Spanyolországban, Lettországban és Írországban ugyanakkor ellentétes irányban változott a fiatalok munkanélküliségi rátája. 10. ábra. A munkanélküliségi ráta alakulása a 25 éven aluliak körében az EU 25-ben Lengyelország Szlovákia Görögország Olaszország Spanyolország Franciaország Csehország Észtország Finnország Litvánia Belgium Lettország EU 25 Luxemburg Málta Svédország Portugália Németország Magyarország Szlovénia Nagy-Britannia Ciprus Ausztria Írország Dánia Hollandia százalék Forrás: KSH [2005a]. Az Európai Unióban (EU 25) 2004-ben a gazdaságilag aktív 25 éven aluliak közel egyötöde volt munkanélküli. A legmagasabb munkanélküliségi ráta ebben a korosztályban Lengyelországban (39,5%), Szlovákiában (32,3%) valamint Görögor-

18 1050 Kelemen Nóra Kollár Beáta szágban (26,9%) volt megfigyelhető, míg a legalacsonyabb ráta Hollandiában, Dániában és Írországban volt tapasztalható, amely országokban alig haladta meg a 8 százalékot. 2. Kutatás és fejlesztés 4 Az egyes országok, szerte a világon, nemzeti hatáskörben hozzák létre a kutatásfejlesztés teljes intézményrendszerét, valamint határozzák meg pénzügyi forrásait és ráfordításait. Magyarországon a kormányzat alakította ki az egész struktúrát. Ennek megvalósításakor azt a szempontot tartották szem előtt, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, amely elkötelezett az ország gyorsuló gazdasági növekedésében és versenyképességének növelésében. Előnyös és ösztönző törvényi feltételrendszert teremtett a kormányzat, a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények létrehozására és hasznosítására, ami ugyanakkor elősegítette a vállalkozások versenyképességének növekedését, munkahelyek létrehozását, a régiók kutatási és innovációs lehetőségének kiaknázását, az unióban alkalmazott joganyagok szellemének megfelelően A K+F intézményrendszere A Tudományos és Technológiai Kollégium (TTPK) a kutatás-fejlesztés magyarországi intézményrendszerének egyik csúcsszerve. Tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként működik. A Kollégium feladata a tudományos kutatást, technológiafejlesztést és az innovációt érintő koncepcionális kérdések véleményezése és a döntések előkészítése. A kormányzat a kitűzött cél (versenyképes, innovatív termékekre épülő gazdaság) megvalósításának érdekében létrehozta a Nemzeti Kutatási és Technoló- 4 A kutatás és fejlesztés (K+F) olyan tevékenység, amelynek elsődleges célja új tudományos ismeretek megszerzése, ismert tudományos eredmények új alkalmazási lehetőségeinek keresése, a gyakorlati tevékenység tudományos eredményeken alapuló fejlesztése. Magába foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést (OM [2001] 30. old.). 5 A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. Törvény. A január elsején hatályba lépő kerettörvény Magyarország történetében első alkalommal szabályozta átfogóan az innováció tevékenységét, intézményrendszerét, finanszírozását és a kutatási eredmények gazdaságban hasznosító vállalkozói (spin-off) tevékenységét. A törvény rendelkezései többek között kitérnek a humán erőforrás, a kutatói utánpótlás hatékonyabb fejlesztésére, a tudósok, kutatatók, oktatók nagyobb társadalmi megbecsülésének megvalósítására, a tehetséggondozásra és kutatásra, a szellemi alkotás tulajdonjogára, az állam által támogatott vállalkozások kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységre, valamint szakmai jelleggel értelmezi a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció fontosabb fogalmait.

19 A tudás hordozói: oktatás és kutatás-fejlesztés 1051 giai Hivatalt NKTH), aminek feladata a kormány tudományos technológiapolitikájának végrehajtása, illetve a nemzeti innovációs rendszer működésének kidolgozása. A kutatás-fejlesztésre fordított pénzügyi források kezelésére és kiszámítható felhasználására hozták létre a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, melyet az NKTH kezel és a kis- és mikrovállalatok kivételével valamennyi gazdasági társaság köteles forgalmának (nettó árbevételének) egyre növekvő (0,2, 0,25, 0,3) százalékát járulékként az Alapba befizetnie. A jelenlegi jogszabályok szerint az összeg mérséklésére csak a saját K+F-tevékenység végzett értékével, illetve vásárolt K+F szolgáltatások ellenértékével van mód. Ehhez az összeghez a magyar állam ugyanekkora összeget tesz hozzá az Alap forrásaihoz, ezen kívül belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, valamint gazdasági társaságok által nyújtott adományok, segélyek, önkéntes befizetések, nemzetközi szervezetektől származó támogatások, illetve az Alap által nyújtott támogatás eredményeiből való részesedés jelenti a működés pénzügyi forrásait. 6 Az NKTH felelősségi körébe tartozik, hogy ezt a közpénzt a kutatás-fejlesztés ösztönzését megvalósítva a magyar gazdaság részére visszaforgassa. Az innovációs támogatások rendszerének működtetését az NKTH felügyeletével a Kutatás-Fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) végzi. Ezen kívül az NKTH munkáját segíti a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsa is, amelynek feladata a pályázati stratégiák kialakítása, valamint az Alap felhasználási tervének elkészítése. A Tanács tagjai között elsősorban a gazdasági és tudományos élet szereplőit, valamint az innovációban érdekelt minisztériumok képviselőit találhatjuk. Jelentős szerepet tölt be Magyarország tudományos életében a Magyar Tudományos Akadémia is. Hazánk legrangosabb tudósköztestülete felelős többek között a tudomány műveléséért. Feladata ellátása érdekében az MTA kutatóintézeti hálózatot tart fenn, amelynek finanszírozását elsősorban az állami költségvetés biztosítja. 7 A minisztériumi struktúrához kapcsolódóan működik a kutatás-fejlesztés intézményrendszerének egy másik szegmense, amelybe a Magyar Szabadalmi Hivatal, a minisztériumok háttérintézetei, valamint az egyetemek K+F helyei tartoznak. Ez utóbbi koncepcióját a 2004 nyarán elfogadott Magyar Universitas Program képviseli, melynek segítségével összehangolják a magyar felsőoktatás reformját az új felsőoktatási törvénnyel. A felsőoktatási reform célkitűzései többek között az Európai Kutatási Térségbe való beilleszkedés előmozdítása, a nemzetközileg elismert egyetemi tudásközpontok létrehozása, a felsőoktatás kutatásinnovációs képességének növelése, amit a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése egészít ki. 6 Az innovációs törvény egyes elemei nem biztos, hogy kiállják az uniós adópolitikai elvek szigorú kontrollját. 7 A Magyar Tudományos Akadémia tevékenységének legnagyobb része alapkutatás formájában zajlik.

20 1052 Kelemen Nóra Kollár Beáta 11. ábra. A magyar kormány innovációs intézményrendszere Kormány Nemzet Fejlesztési Terv Minisztériumok Háttérintézetek Oktatási Minisztérium Egyetemi K+F Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Szabadalmi Hivatal Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) Tudomány- és Technológiapolitikai, Tanácsadó Testület (4T) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) Parlament Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kutatóintézetek Forrás: Az felsoroltakon túl a hazai rendszer részei a civil vagy nonprofit (alapítványok, szövetségek, egyesületek) szféra által működtetett kutatás-fejlesztési intézetek hálózata (például a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány vagy a Collegium Budapest, Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, Magyar Feltalálók Egyesülete, Puskás Tivadar Közalapítvány, valamint a Magyar Innovációs Szövetség. Ez utóbbi civil szervezetnek kiemelt szerepe van az innovációban, közöttük afféle primus inter pares. ). Az innovációs rendszer megújítására tett lépések egyik legdominánsabb eleme a regionális innovációs rendszer kialakítása. A már működő részek továbbfejlesztése mellett a rendszer két új elemmel gazdagodott: a regionális egyetemi tudásközpontokkal, valamint a regionális innovációs ügynökségekkel. A regionális egyetemi tudásközpontok alapját az adott régióban található kiemelkedő színvonalú tudásközpontot befogadó egyetemek képezik. Az erőforrások koncentrálása révén kiváló színvonalú, nemzetközileg is elismert tudásközpontok jöhetnek létre, megerősödhet az adott régió kutatási-fejlesztési potenciálja, innovációs és tőkevonzó képessége, ez hozzájárulhat új munkahelyek létrehozásához, az adott régió fejlődésének felgyorsításához és az ország versenyképességének javításához. Az Európai Unió történetében az elmúlt évtizedekben vált egyre fontosabbá a kutatás-fejlesztés politikájának összehangolása. A hetvenes évektől az Európai Közös-

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben